Fusino Kei
+2
Shikaku
Fusino Kei
6 posters
Naruto Gundan :: Karakter készítés :: Élmények :: Küldetések
1 / 1 oldal
Fusino Kei
Fusino Kei Kedd Júl. 12 2011, 19:00
Egy esős napon Amegakure-ban sétáltam. Az esőben való sétálás megnyugtat és képes vagyok megtisztítani az elmémet. Pár perc múlva elállt az eső, szomorúságomra. Elgondolkodtam mit kéne tennem, arra az elhatározásra jutottam, hogy eszem egy sukiyakit (sukiyaki = Marhából készült sült étel.). Az étkezés befejeztével a fizetésre került sor azonban mikor kinyitottam a pénztárcámat meglepetésemre szinte üres volt, a sukiyaki kifizetésére még elegendő de ,hogy mit eszek holnap ? Ez volt az igazi kérdés. Végül megszületett az elhatározás, el kell vállalnom egy küldetést. És így is tettem, a küldetés amit elvállaltam a környező erdők megfigyelése és az áthaladó kereskedők bármilyen eszközzel való védelme volt. Erre azért volt szükség mert akkoriban sok kereskedő konvoj vagy hiányosan vagy egyáltalán nem érkezett meg. Ezek után hazafelé vettem az irányt, összepakoltam a felszerelésemet és megmaradt vagyonomból vettem némi élelmet.
Nem sokkal később már az erdőben keresgéltem a kereskedőket, mivel arra az elhatározásra jutottam ,hogy egyszerűbb ha megfigyelek egy konvojt és várok a támadásra mint hogy egész nap az erdőben rohangászok, így is tettem. Nem sokkal később szerencsémre rábukkantam egy konvojra. A konvoj 5 szekérből állt az első és az utolsó 2 szekéren az árút a középsőn pedig az ellátmányt szállították minden szekéren 2 ember utazott. Az egyik ember irányította a szekeret a másik minimális fegyverzettel volt felszerelve, a minimális fegyverzet néhány nyílpuskát és kardot takar. Kezdett sötétedni ezért a kereskedők megállították a konvojt és kialakítottak egy ideiglenes tábort. A tábor kialakítása viszonylag logikus volt a szekereket félkörívben az erdő irányába állították és a félköríven belül telepedtek le így az erdő irányából minimális védelmet élveztek. A kereskedők váltásban aludtak én is aludtam volna de mivel egyedül küldtek oda ezért az alvás ki volt zárva. Pár óra múlva arra ébredtem, hogy lármát hallok a tábor felől. Ekkor már ott motoszkált a fejemben az a gondolta, hogy elaludtam a küldetésem közben és, hogy mit kapok én ezért végül arra az elhatározásra jutottam, hogy jobb ha ez az én es az erdő titka marad. Ekkor elindultam a lárma irányába a lárma valóban a táborból jött de csak egy vaddisznóval kerültek összetűzésbe ekkor kicsit megnyugodtam. Azonban ebben a pillanatban 5 ember ugrott elő az erdőből. A kinézetük alapján nem voltak shinobik és nem ninja fegyvereket használtak. Ezekből arra következettem hogy magam is képes vagyok elbánni az 5 emberrel. Szerencsémre a támadok a szekértábor erdő felöli oldalát támadták meg, így ha ügyes vagyok a kereskedők a jelenlétemre sem figyelnek majd fel. Ekkor előugrottam rejtekemből mivel velem volt a meglepetés ereje az első banditát egy hátulról sarokkal történő nyakrúgással könnyedén leterítettem. Ekkor azonban a másik 4 bandita észrevett és fegyvert rántott. A 2. bandita szinte karnyújtásnyira volt tőlem, egy gyomorütéssel támadásképtelenné tettem majd a nyakára mért erős ütés őt is a földre küldte. A 3. és 4. bandita szinte azonos távolságban álltak tőlem de a távolság nagy volt és támadásra készültek mind kettőnél nyílpuska volt és rám céloztak ekkor végrehajtottam egy Kawarimi no jutsut és a 2 bandita fölé kerültem. A nyílvesszőik az általam létrehozott chakra másolatba csapódtak és egy hordó jelent meg a helyén. A banditák csodálkoztak de nem sok idejük maradt erre mert én eközben a levegőből indítottam támadást feléjük. Mivel közel álltak egymáshoz könnyedén végre tudtam hajtani egy dupla nyakrúgást és ők is földre kerültek. Már csak az utolsó bandita maradt azonban rá kellett jönnöm, hogy hol van a táboruk es hányan vannak még, ezért nem szabadott kiütnöm őt. A bal belső combjára mért jobblábas sarokrúgás megtette a hatását. A bandita úgy rogyott össze mint egy zsák krumpli. Ezek után kikérdeztem könnyű volt megtörni gyenge volt az akarata némi fenyegetés is bőven elég volt. Elárulta hogy a bázisuk körülbelül 300m re van Északra. Ezután őt is kiütöttem megkötöztem min az 5 banditát és hagytam egy üzenetet a kereskedőknek hogy vigyék el őket Amegakureba ezután kiáltottam egyet és az erdőbe rohantam. Az erdőből még láttam ahogy a kereskedők rátalálnak a banditákra és az üzenetemre. Eztán elindultam a bázisuk vélt helye felé néhány percnyi gyaloglás után megpillantottam egy tisztást aminek a közepén egy düledezőhenger alakú ház állt viszonylag nagy volt. A ház emeletes volt, a földszinten egy 2 szárnyas ajtó tőle jobbra és balra 2-2 ablak rácsokkal az emeleten pedig 5 ablak. A rácsok arra utalnak, hogy valamit benn akarnak tartani vagy valamit nem akarnak be engedni. Szinte biztossá vált számomra, hogy megtaláltam amit kerestem. Figyeltem az épületet pár percig és csak egyetlen embert véltem felfedezni az épületben. A többiek biztos kirabolnak valakit, gondoltam magamban. Elkezdtem gondolkodni a stratégián. Pár percnyi gondolkodás után arra jutottam, hogy a legegyszerűbb ha kiiktatom a házban tartózkodó banditát és csapdát állítok a társainak. Mivel a házban tartózkodó banditát minden alkalommal mikor elhaladt egy ablak előtt az emeleten láttam, arra következtettem, hogy a földszint üres vagy nem mutatkoznak a földszinten tartózkodó banditák. Óvatosan odalopakodtam egy földszinti ablakhoz és belestem. A földszinten csak dobozokat és különböző vagyontárgyakat láttam. Ezért odamentem az ajtóhoz és megpróbáltam kinyitni, az ajtó kinyílt. Furcsállottam, hogy túl könnyű a bejutás de biztos nem számítottak "vendégekre". Miután beléptem a házba és végighaladtam a szobán kíváncsi lettem a sok doboz és tároló tartalmára azonban a küldetésem nem várhat így hát a ládák zárva maradtak. A lépcsőhöz való érkezésem után már hallottam néhány neszt az emeletről. Felmentem a lépcsőn és ott állt előttem egy bandita azonban ez nem hasonlított a többire két nagy kard volt a hátán keresztezve. Az alkata is más volt mint az átlag embereké magasabb és erősebb volt. Nem tudtam mást tenni megtámadtam, szerencsémre nem vett észre ezért én tehetem meg az első lépést és akár előnyhöz is juthatok. Az első rúgásommal hátulról a jobb bordáit céloztam meg, mivel ha netán sikerülne eltörnöm pár bordáját az jelentős előny lenne. Az elő támadás bevetéséhez felhasználtam a Shushin no jutsut ami kockázatos de ha sikerrel járok nagyobb hatást érhetek el. És neki is indultam chakrát gyűjtöttem és megalkottam a jutsut és támadásba lendültem. Azonban a testem meg nem szoktam meg a Shushin no jutsu használatát ezért célt vétettem és az ellenfél jobb külső combját találtam el. De nem mondhatnám, hogy nem érezte meg jobb lába összecsuklott, de sikeresen átterhelt a bal lábára és állva maradt. Ekkor feloldottam a Shushin no jutsut és a jobb lábammal megcéloztam a bal lábfejét, hogy földre kerüljön azonban a bal lábával elrugaszkodott és elkerülte a rúgásomat ugyanezzel a mozdulattal jobb kezével hátranyúlt és levette a bal válla fölötti kardot, és végigvitt egy suhintást egészen a háta mögé miközben ő lassan megfordul. Épphogy volt elegendő időm elugrani a támadása elől. Most már szemtől szemtől szembe álltunk. A támadása kivédése után kb. 2 m re landoltam tőle. A landolásom helyszínétől karnyújtásnyira volt egy polc amin könyvek és más egyéb dolgok voltak de volt egy üvegcse amiben evőpálcikák voltak. Gondoltam kipróbálom az egyik legkedvesebb jutsumat a Youjit elvettem 5 evőpálcikát és a jobb kézfejét céloztam meg. A ellenfelem lenézte ezt a támadást úgy vélte, hogy evőpálcikák benne nem tehetnek kárt ezért nem is próbálta kivédeni. Igencsak meglepődött mikor az evőpálcikákból 4 mélyen a jobb kézfejébe fúródott. (Ekkor elgondolkodtam rajta mi lenne ha a Youjit kombinálnám a Shuriken Kage Bunshin no Jutsuval azonaban azonban ez egy igen bonyolult jutsu) A kardját elejtette már csak a bal keze és lába használható a győzelem a kezemben volt. Mivel a jobb oldali védelme meg gyengült értelemszerűnek tűnt a jobbját támadni. És támadásba lendültem bal kezével kardjáért nyúlt de sebessége nem volt a régi fájdalmak gyötörték belül már ő is tudta veszített. Végül bal lábammal erős rúgást vittem be a jobb bordáira hallottam a reccsenést. Néhány bordája eltört és összeesett, ott feküdt a földön tehetetlenül, megkérdeztem ki ő de nem válaszolt, megkérdeztem hányan vannak még azt felelte hogy senki és elájult. Megkötöztem és visszavittem Amegakureba ahol megkaptam a jutalmamat a kereskedők megmentéséért és a küldetés végrehajtásáért.
Boldog voltam, hogy segíthettem és sikeresen teljesítettem egy küldetést azonban szomorú voltam mert nem tudtam meg mi volt a ládákban. A házban talált ládákat és tárolókat Amegakurebe szállították a 6 banditával együtt. Jó tapasztalat volt gondoltam magamban és boldogan falatoztam újonnan megtöltött pénztárcám kárára.
Nem sokkal később már az erdőben keresgéltem a kereskedőket, mivel arra az elhatározásra jutottam ,hogy egyszerűbb ha megfigyelek egy konvojt és várok a támadásra mint hogy egész nap az erdőben rohangászok, így is tettem. Nem sokkal később szerencsémre rábukkantam egy konvojra. A konvoj 5 szekérből állt az első és az utolsó 2 szekéren az árút a középsőn pedig az ellátmányt szállították minden szekéren 2 ember utazott. Az egyik ember irányította a szekeret a másik minimális fegyverzettel volt felszerelve, a minimális fegyverzet néhány nyílpuskát és kardot takar. Kezdett sötétedni ezért a kereskedők megállították a konvojt és kialakítottak egy ideiglenes tábort. A tábor kialakítása viszonylag logikus volt a szekereket félkörívben az erdő irányába állították és a félköríven belül telepedtek le így az erdő irányából minimális védelmet élveztek. A kereskedők váltásban aludtak én is aludtam volna de mivel egyedül küldtek oda ezért az alvás ki volt zárva. Pár óra múlva arra ébredtem, hogy lármát hallok a tábor felől. Ekkor már ott motoszkált a fejemben az a gondolta, hogy elaludtam a küldetésem közben és, hogy mit kapok én ezért végül arra az elhatározásra jutottam, hogy jobb ha ez az én es az erdő titka marad. Ekkor elindultam a lárma irányába a lárma valóban a táborból jött de csak egy vaddisznóval kerültek összetűzésbe ekkor kicsit megnyugodtam. Azonban ebben a pillanatban 5 ember ugrott elő az erdőből. A kinézetük alapján nem voltak shinobik és nem ninja fegyvereket használtak. Ezekből arra következettem hogy magam is képes vagyok elbánni az 5 emberrel. Szerencsémre a támadok a szekértábor erdő felöli oldalát támadták meg, így ha ügyes vagyok a kereskedők a jelenlétemre sem figyelnek majd fel. Ekkor előugrottam rejtekemből mivel velem volt a meglepetés ereje az első banditát egy hátulról sarokkal történő nyakrúgással könnyedén leterítettem. Ekkor azonban a másik 4 bandita észrevett és fegyvert rántott. A 2. bandita szinte karnyújtásnyira volt tőlem, egy gyomorütéssel támadásképtelenné tettem majd a nyakára mért erős ütés őt is a földre küldte. A 3. és 4. bandita szinte azonos távolságban álltak tőlem de a távolság nagy volt és támadásra készültek mind kettőnél nyílpuska volt és rám céloztak ekkor végrehajtottam egy Kawarimi no jutsut és a 2 bandita fölé kerültem. A nyílvesszőik az általam létrehozott chakra másolatba csapódtak és egy hordó jelent meg a helyén. A banditák csodálkoztak de nem sok idejük maradt erre mert én eközben a levegőből indítottam támadást feléjük. Mivel közel álltak egymáshoz könnyedén végre tudtam hajtani egy dupla nyakrúgást és ők is földre kerültek. Már csak az utolsó bandita maradt azonban rá kellett jönnöm, hogy hol van a táboruk es hányan vannak még, ezért nem szabadott kiütnöm őt. A bal belső combjára mért jobblábas sarokrúgás megtette a hatását. A bandita úgy rogyott össze mint egy zsák krumpli. Ezek után kikérdeztem könnyű volt megtörni gyenge volt az akarata némi fenyegetés is bőven elég volt. Elárulta hogy a bázisuk körülbelül 300m re van Északra. Ezután őt is kiütöttem megkötöztem min az 5 banditát és hagytam egy üzenetet a kereskedőknek hogy vigyék el őket Amegakureba ezután kiáltottam egyet és az erdőbe rohantam. Az erdőből még láttam ahogy a kereskedők rátalálnak a banditákra és az üzenetemre. Eztán elindultam a bázisuk vélt helye felé néhány percnyi gyaloglás után megpillantottam egy tisztást aminek a közepén egy düledezőhenger alakú ház állt viszonylag nagy volt. A ház emeletes volt, a földszinten egy 2 szárnyas ajtó tőle jobbra és balra 2-2 ablak rácsokkal az emeleten pedig 5 ablak. A rácsok arra utalnak, hogy valamit benn akarnak tartani vagy valamit nem akarnak be engedni. Szinte biztossá vált számomra, hogy megtaláltam amit kerestem. Figyeltem az épületet pár percig és csak egyetlen embert véltem felfedezni az épületben. A többiek biztos kirabolnak valakit, gondoltam magamban. Elkezdtem gondolkodni a stratégián. Pár percnyi gondolkodás után arra jutottam, hogy a legegyszerűbb ha kiiktatom a házban tartózkodó banditát és csapdát állítok a társainak. Mivel a házban tartózkodó banditát minden alkalommal mikor elhaladt egy ablak előtt az emeleten láttam, arra következtettem, hogy a földszint üres vagy nem mutatkoznak a földszinten tartózkodó banditák. Óvatosan odalopakodtam egy földszinti ablakhoz és belestem. A földszinten csak dobozokat és különböző vagyontárgyakat láttam. Ezért odamentem az ajtóhoz és megpróbáltam kinyitni, az ajtó kinyílt. Furcsállottam, hogy túl könnyű a bejutás de biztos nem számítottak "vendégekre". Miután beléptem a házba és végighaladtam a szobán kíváncsi lettem a sok doboz és tároló tartalmára azonban a küldetésem nem várhat így hát a ládák zárva maradtak. A lépcsőhöz való érkezésem után már hallottam néhány neszt az emeletről. Felmentem a lépcsőn és ott állt előttem egy bandita azonban ez nem hasonlított a többire két nagy kard volt a hátán keresztezve. Az alkata is más volt mint az átlag embereké magasabb és erősebb volt. Nem tudtam mást tenni megtámadtam, szerencsémre nem vett észre ezért én tehetem meg az első lépést és akár előnyhöz is juthatok. Az első rúgásommal hátulról a jobb bordáit céloztam meg, mivel ha netán sikerülne eltörnöm pár bordáját az jelentős előny lenne. Az elő támadás bevetéséhez felhasználtam a Shushin no jutsut ami kockázatos de ha sikerrel járok nagyobb hatást érhetek el. És neki is indultam chakrát gyűjtöttem és megalkottam a jutsut és támadásba lendültem. Azonban a testem meg nem szoktam meg a Shushin no jutsu használatát ezért célt vétettem és az ellenfél jobb külső combját találtam el. De nem mondhatnám, hogy nem érezte meg jobb lába összecsuklott, de sikeresen átterhelt a bal lábára és állva maradt. Ekkor feloldottam a Shushin no jutsut és a jobb lábammal megcéloztam a bal lábfejét, hogy földre kerüljön azonban a bal lábával elrugaszkodott és elkerülte a rúgásomat ugyanezzel a mozdulattal jobb kezével hátranyúlt és levette a bal válla fölötti kardot, és végigvitt egy suhintást egészen a háta mögé miközben ő lassan megfordul. Épphogy volt elegendő időm elugrani a támadása elől. Most már szemtől szemtől szembe álltunk. A támadása kivédése után kb. 2 m re landoltam tőle. A landolásom helyszínétől karnyújtásnyira volt egy polc amin könyvek és más egyéb dolgok voltak de volt egy üvegcse amiben evőpálcikák voltak. Gondoltam kipróbálom az egyik legkedvesebb jutsumat a Youjit elvettem 5 evőpálcikát és a jobb kézfejét céloztam meg. A ellenfelem lenézte ezt a támadást úgy vélte, hogy evőpálcikák benne nem tehetnek kárt ezért nem is próbálta kivédeni. Igencsak meglepődött mikor az evőpálcikákból 4 mélyen a jobb kézfejébe fúródott. (Ekkor elgondolkodtam rajta mi lenne ha a Youjit kombinálnám a Shuriken Kage Bunshin no Jutsuval azonaban azonban ez egy igen bonyolult jutsu) A kardját elejtette már csak a bal keze és lába használható a győzelem a kezemben volt. Mivel a jobb oldali védelme meg gyengült értelemszerűnek tűnt a jobbját támadni. És támadásba lendültem bal kezével kardjáért nyúlt de sebessége nem volt a régi fájdalmak gyötörték belül már ő is tudta veszített. Végül bal lábammal erős rúgást vittem be a jobb bordáira hallottam a reccsenést. Néhány bordája eltört és összeesett, ott feküdt a földön tehetetlenül, megkérdeztem ki ő de nem válaszolt, megkérdeztem hányan vannak még azt felelte hogy senki és elájult. Megkötöztem és visszavittem Amegakureba ahol megkaptam a jutalmamat a kereskedők megmentéséért és a küldetés végrehajtásáért.
Boldog voltam, hogy segíthettem és sikeresen teljesítettem egy küldetést azonban szomorú voltam mert nem tudtam meg mi volt a ládákban. A házban talált ládákat és tárolókat Amegakurebe szállították a 6 banditával együtt. Jó tapasztalat volt gondoltam magamban és boldogan falatoztam újonnan megtöltött pénztárcám kárára.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Shikaku Csüt. Júl. 21 2011, 03:19
8 chakra, eléggé statikusan írod le a harcot, de ez is egy hozzáállás, és szerencsédre a ninjasághoz ez kell.
1200 ryo.
1200 ryo.
Shikaku- Játékos
Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin Hancho
Chakraszint: nem lényeges-
Re: Fusino Kei
Fusino Kei Hétf. Aug. 15 2011, 16:40
A második küldetés
Sajgó izmokkal tartottam hazafelé a kiképző terepről mikor eszembe ötlött, hogy be kéne ugranom egy férfi fürdőbe pihenni egy kicsit. Hiszen egy kis pihenés nem árthat meg főleg Amatera sensei kíméletlen gyakorlatai után. Némi gyaloglás után elértem egy fürdőhöz, megálltam előtte és jobban szemügyre vettem. A kis épület mögül sűrűn szállt fel a gőz, ami egy fürdőnél kimondottan jó jel, jó előérzetem volt, mivel nem hallottam embereket és zsibongást csupán a víz csobogó hangját, ami arra utalt, hogy kevesen vannak és rendesen ki tudom pihenni magamat. Ezek után nem volt mit tenni, bementem az épületbe és kifizettem a fürdő díjat, majd továbbmentem az öltöző részbe.
Az edzéstől megfeslett és izzadt ruháimat összehajtogattam és beletettem egy ruhatartó kosárba, majd kimentem a fürdő részbe. Amint kiléptem feltűnt, hogy valóban üres a fürdő de ez csak jó volt számomra. Kicsit jobban körülnéztem, de a gőztől nem láttam távolabb a medence széleitől néha felderengett egy-egy bokor vagy fa és egy kis kövekből épített dombocska ahonnan patakként csordogálta a forró víz. Odasétáltam a medence szélénél lévő padhoz és leültem megmerítettem a pad mellett lévő dézsát a vízben és magamra borítottam, ezzel lemosva magamról a heves edzésben rám került port és koszt.
A testemet megtisztítása után bemenetem a medencébe, a víz körülbelül a mellkasomig ért, de én nyakig belemerültem, hogy az egész testfelületemen érezzem a forrásvíz nyugtató hatását. Kerestem a vízben egy sziklát és ráültem figyeltem a gőzt, ahogy felszáll és elenyészik az égben. A forrásvíz hatását szinte az első percben megéreztem, egész nap feszült izmaim elernyedtek. A vízben üldögélve elgondolkodtam, hogy másnap nem lesz edzésem és elvállalhatnék egy küldetést. És akár gyakorolhatnám az eddig tanultakat. Miután ezt elhatároztam üldögéltem még egy kicsit a vízben, majd visszatértem a Fusino birtokra és vacsora után lepihentem.
Másnap reggel úgy ébredtem minta akit kicseréltek, nem fájt semmim és teljesen kipihent voltam. Így akadálytalanul elvállalhatok egy küldetést. Reggeli után így is tettem. Végigtekintettem az elvállalható küldetések listáján, rengeteg küldetés volt, megpillantottam egy könnyűnek tűnő de érdekes küldetést. A küldetés polgári bejelentésen alapult, miszerint Amegakure-tól 3km re Keletre talált egy furcsa erőd szerű épületet, ahonnan furcsa hangokat halott. A küldetés ennek a bejelentésnek az alátámasztása vagy megcáfolása, alátámasztás esetén további információ gyűjtése. Mivel ez a küldetés valahogy megragadott el is vállaltam. Visszamentem a Fusino birtokra és összeszedtem a felszerelésemet, miután ezt megtettem elindultam Amegakure Keleti kapujához, útközben a zuhogó eső még jobban elkezdett esni, de ez Amegaure-ben teljesen megszokott volt. Miután megérkeztem a kapuhoz odamentem a kapuőrhöz.
Jó reggelt, elvállaltam egy küldetést és szeretnék kilépni a faluból.
Jó reggelt, természetesen, semmi akadálya, de mutasd be a küldetésről szóló papírokat.
Tessék itt vannak. És bemutattam a küldetés papírjait.
Köszönöm. És az őr egy mozdulattal visszaadta a papírokat és átengedett a kapun.
Elindultam a bejelentett helyszín vélhető irányába, jó néhány perccel később meg is érkeztem a megjelölt helyszínre, azonban néhány fán és egy fura dombon kívül semmit sem láttam, ezért úgy gondoltam megkerülöm a dombot és jobban szemügyre veszem, mikor odaértem a domb túloldalára találtam egy kétszárnyas megerősített fém ajtót aminek az egyik szárnya nyitva volt. nem tudtam mit tenni így hát bementem körülnézni.
Bent eléggé sötét volt, de az építmény valóban hasonlított egy erődre, ahogy egyre beljebb és beljebb haladtam az építményben néhol égő lámpákat véltem felfedezni ez azt jelentette, hogy az erőd nem lakatlan, ezért felkészültem arra, hogy bármikor megtámadhatnak. Némi bóklászás után elértem egy nagyobb terembe. A terem belmagassága körülbelül 4m jobb és bal oldalt a terem teljes hosszában oszlopok helyezkednek el és mindegyiken egy portré található. A terem közepén egy hosszú asztal helyezkedik el székekkel körberakva. A teremben rengeteg világító alkalmatosság volt, azonban igen kevés volt használatban. A teremből két további helység nyílt, az egyik helység egy méretes konyhára emlékeztetett, de látszott rajta, hogy régen nem használták. Ekkor elgondolkoztam azon, hogy a nagy terem valószínűleg az étkező lehetett. Mivel a konyhában véget ért az út, így visszamentem a nagy terembe és elindultam a másik folyosón. A folyosóról rengeteg ajtó nyílt melyeket egyesével elkezdtem nyitogatni. Minden ajtó mögött egy külön lakrész volt. Az ajtók nyitogatása közben megpillantottam egy ajtót ami alatt fény szűrődött ki. Óvatosan odaléptem az ajtóhoz és megvizsgáltam. Az ajtó fából készölt a deszkákat fém pántok tartották össze semmiféle jelzést nem láttam rajta. Nem tudtam mit tenni, ki kellett nyitnom az ajtót, bal kezemmel övtáskámba nyúltam és kivettem egy kunait jobb kezemet óvatosan az ajtó kilincsére helyeztem és egy határozott mozdulattal lenyomtam a kilincset. Amint kinyílt az ajtó, egy kéz megragadta a bal karomat kicsavarta belőle a kunait és egy válldobással leterített a szoba padlójára. Egy pillanatra elveszítettem az eszméletemet, de nem volt időm a földön vesztegelni hiszen támadom már meg is indította következő támadását méghozzá a tőlem elvett kunai al. Az idegen a szívem felé szúrt, de szerencsémre sikeresen elkerültem és csak a ruhámat hasította végig a hátamon. Hátráltam néhány métert erre válaszul a támadom felém dobta a kunait, én az Amatera senseitől tanultak alapján felugrottam és kezeimet hozzátapasztottam a plafonhoz. A kunai szerencsémre elkerült én pedig visszatértem talajszintre. Leérkezésem után elővettem egy másik kunait és megtámadtam az ismeretlent, egy könnyed mozdulattal kikerülte a támadásomat és elvette tőlem a kunait ezek után kilökött a folyosóra és felém dobta a kunait. A kunai felsértette a jobb vállamat és odaszögezte a ruhámat a falhoz. Ekkor az idegen elindult felém, én oldalazni kezdtem mivel ruhám a falhoz volt szögezve el kellett szakítanom a ruhámat a szabaduláshoz. A hátamat védő ruhák leszakadtak rólam,ekkor újabb támadásba lendültem és sikerült combon rúgnom a támadómat azonban ő meg sem rezzent. Ekkor kezdett bennem világossá válni hogy esélytelen vagyok, ő egy jóval magasabb rangú ninja mint én. A támadásom után az ismeretlen elkapta az egyik kezemet és a hátam mögé csavarta ekkor valamiért elengedett és megkérdezte.
Melyik klánból származol.
A nevem Fusino Kei. Feleltem.
De miért érdekel ez téged? Kérdeztem az idegentől.
Nem felelt semmit csak levette a csuklyát a fejéről, a csuklya alatt egy öreg arc bukkant fel, hosszú ősz szakálla és haja volt. Az arca ráncos volt és fehér, úgy nézet ki mint aki megélt már vagy száz évet. Ekkor levette felső ruházatát és megfordult. Ekkor nagyon meglepődtem, az ő hátán is ott volt a klánom jelképe a lapockára tetovált darumadár. Mikor az öreg visszafordult nagyon boldog arcot vágott. Azt mondta,hogy nagyon régen látott már Fusino klán béli gyereket. És elmesélte a történetét. A régi háborúkban ez az építmény erődként szolgált, ez volt a Fusino klán erődje itt éltek ettek és mulattak a Fusino ninjak a háborúk alatt. Ekkor elvitt a főterembe és megmutatta az oszlopokat közelebbről minden egyes oszlopon ott volt a Fusino klán jelképe és minden oszlopon egy Fusino klán béli ninja festménye volt, így az elhunytak tovább figyelhették a Fusino klán tetteit, azonban a háborúnak vége lett és a megmaradt ninják szétszóródtak a világban, egyedül ő maradt itt őrizni ezt a helyet mivel ez az épület fontos a Fusinok számára. Az öreg azt mondta, hogy szeretné hogyha a Fusinok újra használatba vennék az épületet mivel ő már nem tud sokáig vigyázni rá. Én megígértem, hogy szólok a Klánom vezetőinek és elváltunk egymástól. Első utam a klánomhoz vezetett ahol értesítetem a klánt a fennálló helyzetről. Majd elmentem és begyűjtöttem a jutalmamat az elvégzett küldetésért.
Az edzéstől megfeslett és izzadt ruháimat összehajtogattam és beletettem egy ruhatartó kosárba, majd kimentem a fürdő részbe. Amint kiléptem feltűnt, hogy valóban üres a fürdő de ez csak jó volt számomra. Kicsit jobban körülnéztem, de a gőztől nem láttam távolabb a medence széleitől néha felderengett egy-egy bokor vagy fa és egy kis kövekből épített dombocska ahonnan patakként csordogálta a forró víz. Odasétáltam a medence szélénél lévő padhoz és leültem megmerítettem a pad mellett lévő dézsát a vízben és magamra borítottam, ezzel lemosva magamról a heves edzésben rám került port és koszt.
A testemet megtisztítása után bemenetem a medencébe, a víz körülbelül a mellkasomig ért, de én nyakig belemerültem, hogy az egész testfelületemen érezzem a forrásvíz nyugtató hatását. Kerestem a vízben egy sziklát és ráültem figyeltem a gőzt, ahogy felszáll és elenyészik az égben. A forrásvíz hatását szinte az első percben megéreztem, egész nap feszült izmaim elernyedtek. A vízben üldögélve elgondolkodtam, hogy másnap nem lesz edzésem és elvállalhatnék egy küldetést. És akár gyakorolhatnám az eddig tanultakat. Miután ezt elhatároztam üldögéltem még egy kicsit a vízben, majd visszatértem a Fusino birtokra és vacsora után lepihentem.
Másnap reggel úgy ébredtem minta akit kicseréltek, nem fájt semmim és teljesen kipihent voltam. Így akadálytalanul elvállalhatok egy küldetést. Reggeli után így is tettem. Végigtekintettem az elvállalható küldetések listáján, rengeteg küldetés volt, megpillantottam egy könnyűnek tűnő de érdekes küldetést. A küldetés polgári bejelentésen alapult, miszerint Amegakure-tól 3km re Keletre talált egy furcsa erőd szerű épületet, ahonnan furcsa hangokat halott. A küldetés ennek a bejelentésnek az alátámasztása vagy megcáfolása, alátámasztás esetén további információ gyűjtése. Mivel ez a küldetés valahogy megragadott el is vállaltam. Visszamentem a Fusino birtokra és összeszedtem a felszerelésemet, miután ezt megtettem elindultam Amegakure Keleti kapujához, útközben a zuhogó eső még jobban elkezdett esni, de ez Amegaure-ben teljesen megszokott volt. Miután megérkeztem a kapuhoz odamentem a kapuőrhöz.
Jó reggelt, elvállaltam egy küldetést és szeretnék kilépni a faluból.
Jó reggelt, természetesen, semmi akadálya, de mutasd be a küldetésről szóló papírokat.
Tessék itt vannak. És bemutattam a küldetés papírjait.
Köszönöm. És az őr egy mozdulattal visszaadta a papírokat és átengedett a kapun.
Elindultam a bejelentett helyszín vélhető irányába, jó néhány perccel később meg is érkeztem a megjelölt helyszínre, azonban néhány fán és egy fura dombon kívül semmit sem láttam, ezért úgy gondoltam megkerülöm a dombot és jobban szemügyre veszem, mikor odaértem a domb túloldalára találtam egy kétszárnyas megerősített fém ajtót aminek az egyik szárnya nyitva volt. nem tudtam mit tenni így hát bementem körülnézni.
Bent eléggé sötét volt, de az építmény valóban hasonlított egy erődre, ahogy egyre beljebb és beljebb haladtam az építményben néhol égő lámpákat véltem felfedezni ez azt jelentette, hogy az erőd nem lakatlan, ezért felkészültem arra, hogy bármikor megtámadhatnak. Némi bóklászás után elértem egy nagyobb terembe. A terem belmagassága körülbelül 4m jobb és bal oldalt a terem teljes hosszában oszlopok helyezkednek el és mindegyiken egy portré található. A terem közepén egy hosszú asztal helyezkedik el székekkel körberakva. A teremben rengeteg világító alkalmatosság volt, azonban igen kevés volt használatban. A teremből két további helység nyílt, az egyik helység egy méretes konyhára emlékeztetett, de látszott rajta, hogy régen nem használták. Ekkor elgondolkoztam azon, hogy a nagy terem valószínűleg az étkező lehetett. Mivel a konyhában véget ért az út, így visszamentem a nagy terembe és elindultam a másik folyosón. A folyosóról rengeteg ajtó nyílt melyeket egyesével elkezdtem nyitogatni. Minden ajtó mögött egy külön lakrész volt. Az ajtók nyitogatása közben megpillantottam egy ajtót ami alatt fény szűrődött ki. Óvatosan odaléptem az ajtóhoz és megvizsgáltam. Az ajtó fából készölt a deszkákat fém pántok tartották össze semmiféle jelzést nem láttam rajta. Nem tudtam mit tenni, ki kellett nyitnom az ajtót, bal kezemmel övtáskámba nyúltam és kivettem egy kunait jobb kezemet óvatosan az ajtó kilincsére helyeztem és egy határozott mozdulattal lenyomtam a kilincset. Amint kinyílt az ajtó, egy kéz megragadta a bal karomat kicsavarta belőle a kunait és egy válldobással leterített a szoba padlójára. Egy pillanatra elveszítettem az eszméletemet, de nem volt időm a földön vesztegelni hiszen támadom már meg is indította következő támadását méghozzá a tőlem elvett kunai al. Az idegen a szívem felé szúrt, de szerencsémre sikeresen elkerültem és csak a ruhámat hasította végig a hátamon. Hátráltam néhány métert erre válaszul a támadom felém dobta a kunait, én az Amatera senseitől tanultak alapján felugrottam és kezeimet hozzátapasztottam a plafonhoz. A kunai szerencsémre elkerült én pedig visszatértem talajszintre. Leérkezésem után elővettem egy másik kunait és megtámadtam az ismeretlent, egy könnyed mozdulattal kikerülte a támadásomat és elvette tőlem a kunait ezek után kilökött a folyosóra és felém dobta a kunait. A kunai felsértette a jobb vállamat és odaszögezte a ruhámat a falhoz. Ekkor az idegen elindult felém, én oldalazni kezdtem mivel ruhám a falhoz volt szögezve el kellett szakítanom a ruhámat a szabaduláshoz. A hátamat védő ruhák leszakadtak rólam,ekkor újabb támadásba lendültem és sikerült combon rúgnom a támadómat azonban ő meg sem rezzent. Ekkor kezdett bennem világossá válni hogy esélytelen vagyok, ő egy jóval magasabb rangú ninja mint én. A támadásom után az ismeretlen elkapta az egyik kezemet és a hátam mögé csavarta ekkor valamiért elengedett és megkérdezte.
Melyik klánból származol.
A nevem Fusino Kei. Feleltem.
De miért érdekel ez téged? Kérdeztem az idegentől.
Nem felelt semmit csak levette a csuklyát a fejéről, a csuklya alatt egy öreg arc bukkant fel, hosszú ősz szakálla és haja volt. Az arca ráncos volt és fehér, úgy nézet ki mint aki megélt már vagy száz évet. Ekkor levette felső ruházatát és megfordult. Ekkor nagyon meglepődtem, az ő hátán is ott volt a klánom jelképe a lapockára tetovált darumadár. Mikor az öreg visszafordult nagyon boldog arcot vágott. Azt mondta,hogy nagyon régen látott már Fusino klán béli gyereket. És elmesélte a történetét. A régi háborúkban ez az építmény erődként szolgált, ez volt a Fusino klán erődje itt éltek ettek és mulattak a Fusino ninjak a háborúk alatt. Ekkor elvitt a főterembe és megmutatta az oszlopokat közelebbről minden egyes oszlopon ott volt a Fusino klán jelképe és minden oszlopon egy Fusino klán béli ninja festménye volt, így az elhunytak tovább figyelhették a Fusino klán tetteit, azonban a háborúnak vége lett és a megmaradt ninják szétszóródtak a világban, egyedül ő maradt itt őrizni ezt a helyet mivel ez az épület fontos a Fusinok számára. Az öreg azt mondta, hogy szeretné hogyha a Fusinok újra használatba vennék az épületet mivel ő már nem tud sokáig vigyázni rá. Én megígértem, hogy szólok a Klánom vezetőinek és elváltunk egymástól. Első utam a klánomhoz vezetett ahol értesítetem a klánt a fennálló helyzetről. Majd elmentem és begyűjtöttem a jutalmamat az elvégzett küldetésért.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Darui Szomb. Szept. 03 2011, 16:14
Üdv
A zuhogó eső nagy úr, bár vannak egyesek akik betegesen imádják azt
Elolvastam a Kalandodat és elfogadhatónak találtam 
Kapsz is érte +11 chakrát és 1000 Ryo-t
Üdv: Hachibi no Jinchuuriki
A zuhogó eső nagy úr, bár vannak egyesek akik betegesen imádják azt
Elolvastam a Kalandodat és elfogadhatónak találtam Kapsz is érte +11 chakrát és 1000 Ryo-t
Üdv: Hachibi no Jinchuuriki
Darui- Inaktív
Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: Kérdezd a fekete párducot
Re: Fusino Kei
Fusino Kei Pént. Szept. 16 2011, 19:52
A harmadik küldetés
Egyik reggel a városban sétálgattam, amikor megláttam unokatestvéremet Karaszut, a közeli fegyverboltban nézelődni. Odamentem hozzá és megszólítottam "üdv Karaszu" erre ő megfordult, arcán a meglepődés jelei mutatkoztak. Pár másodpercnyi hallgatás után visszaköszönt és beszélgetésbe elegyedtünk. Karaszu elmondta, hogy meglepődött mivel én a város másik felében lakom és nem számított rám. Eközben elindultunk egy közeli teázóba, hiszen jobb egy forró tea mellett beszélgetni. Miután megérkeztünk a teázóba elbeszélgettünk a családról, Karaszut érdekelte, hogy mi van a város másik felében élő Fusinokkal. Elmeséltem neki, hogy minden rendben van, de nem túl jó, hogy a klán szét van szóródva a városban. Ebben ő is egyet értett velem ebben a témában azonban a megoldásom még gondolkoznunk kell.
Egy órányi beszélgetés után rátértünk a küldetés témára, Karaszu eldicsekedett az általa teljesített küldetésekkel. Karaszu csak sorolta és sorolta a küldetéseit, míg már nem bírtam tovább, elhatároztam, hogy elvállalok egy küldetést. Néhány percnyi beszélgetés után, végül elváltak utjaink Karaszuval és mindenki ment a maga útjára. Karaszu továbbra is a boltokban nézelődött én pedig elindultam, hogy teljesítsek egy küldetést.
Elindultam, hogy elfogadjak egy küldetés, lassan haladtam végig az utcákon és közben kerülgettem az utamba kerülő pocsolyákat, nem siettem sehova. Az eső mint általában most is t, néha jobban néha kevésbé, de minduntalan esett. Szinte olyan érzése támad az embernek mintha a felhők végtelenül szomorúak lennének és semmi sem enyhíthetne bánatukon. Ahogy végig gyalogoltam az utcákon néha benéztem az épületek ablakain és ebben a búskomor időben is sok boldog családot láttam.
Amint elértem a Jouninhoz, aki közvetítette a küldetéseket a ninják számára, átnéztem az elvállalható küldetéseket. Az egyik küldetésen megakadt a szemem, a feladat az volt, hogy számoljak fel a falun belül egy huligán bandát, mivel rengeteg bejelentés érkezett velük kapcsolatban. Ez a küldetés olyan volt mintha nekem találták volna ki, hiszen egyik fő célom, hogy Amegakurénak békét,hírnevet és dicsőséget szerezzek. Így hát el is vállaltam a küldetést, kaptam némi információt, hogy könnyebb legyen végrehajtanom a feladatot. "A banda körülbelül 15-20 tagból áll, nagyrészt képzetlen, de néhány alacsonyan képzett egyén is található benne. Általában éjjel garázdálkodnak öt fős csapatokban. A banda által elkövetett bűnök: lopás, rongálás, és a polgárok rémisztgetése."
Miután ezeket az információkat is megkaptam felkészültem lelkileg a küldetésre. Mivel késő délután volt így haza siettem és előkészítettem a felszerelésemet, az előkészületekkel gyorsan végeztem így volt időm vacsorázni Togeval, elmeséltem neki, hogy találkozta, aznap Karaszuval a városba és érdeklődött felőle, Toge jókedvűen hallgatott végig, majd a vacsora befejeztével kitekintettem az ablakon és láttam, hogy már sötétedik. A szobámba mentem és felvettem a már előkészített felszerelésemet. Majd elköszöntem Togetól és a szüleimtől, pár másodperc múlva már az ajtóban álltam, egyszer még visszatekintettem majd elindultam az éjszakába.
Pár perc múlva már azt a területet figyeltem ahonnan a legtöbb bejelentés érkezett. Jó ideig várakoztam rengeteg ember és még több kóbor állat, haladt át a megfigyelt területen, de várakozás közben volt időm megcsodálni ahogy a hold sugarai átszűrődnek a felhőzeten és így egy gyönyörű fényjátékot hoznak létre a felhőkön. Ezen jelenség csodálatával elég sok idő telt el, azonban nem történt semmi, kezdtem megunni a várakozást ezért előbújtam rejtekemből és elindultam egy új terület felé.
De a láthatatlanságot nyújtó kis sikátor elhagyása után, szinte azonnal megjelent egy kisebb bandának tűnő csoport. Megpróbáltam a falhoz lapulni de már késő volt, én megláttam őket és ők is engem. Mivel biztosan furcsállották, hogy mit kereshet egy genin ilyen későn,egyedül a területükön, elkezdtek közeledni felém, hogy megtudják. Mikor megláttam, hogy felém indulnak átfutott az agyamon a menekülés gondolata , de gyorsan el is kergettem. Ha elmenekülnék szégyent hoznék mindenre és mindenkire akinek az eddigi erőmet köszönhetem, első sorban Amatera-senseire.
Így maradt a másik lehetőség a harc, mivel külsőre nem tűntek képzett ninjáknak és fegyverek gyanánt, néhány seprűnyél vastagságú szálfa volt náluk. Miután felmértem az ellenség erejét sejtettem hogyha harcra kerül sor nyerhetek, de előnyös ha én nyitok egy támadással. Elhatároztam magamat, hogy meg fogom őket támadni és lehetőleg nem ölöm meg őket csak elveszem a kedvüket az Amegakurei polgárok zaklatásától, továbbá az egyiktől információt kell szereznem a csoport többi tagjáról.
Mindezek alatt a csoport egyre csak közeledett, nem volt már sok időm, összegyűjtöttem a chakrámat és támadásba lendültem odarohantam a hozzám legközelebb álló ellenfelemhez, gyorsan mögé kerültem, megragadtam hátulról előkaptam egy kunait és torkához szorítottam, társai ekkor megálltak és kicsit szétszóródtak. Az általam elkapott ellenfelemet pajzsként használtam majd egy pillanattal később a kunaiom markolatával erős ütést mértem a tarkójára, ennek hatására összeesett, de nem volt vesztegetni való időm már meg is alkottam egy Kawarimi no jutsut és kombináltam mellé egy Shushin no jutsu. Ennek a kombinációnak a segítségével támadóim mögé kerültem amint, társuk kidőlt megrohamozták a klónomat. Azonban meglepetésükre az első ütés után egy behorpadt szemetesládává változott. "Már csak négyen maradtak" gondoltam magamban, de koncentrációm nem lankadt mivel már egy másik társuk mögött álltam és egy jól irányzott nyakütéssel őt is leterítettem. Társai azonban gyorsabban reagáltak mint gondoltam és bekaptam néhány jól irányzott ütést. Támadásaik főként jobb karomat célozták, miközben ők az újabb támadásra készültek és fegyvereiket a magasba emelték, egyiküket bal oldalán bordán rúgtam, de ez nem volt elég ettől még nem esett össze, a borda rúgás hatására mellkasát szorongatva összegörnyedt, így a nyaka védtelenné vált és könnyedén harcképtelenné tehettem.
"Már csak két ellenfelem maradt" gondoltam magamban. Majd gyorsan végrehajtottam egy Kawarimi no jutsut, hogy elkerüljem a közelgő támadásokat. A tervem sikeresen bevált a támadásaik teljesen célt tévesztettek. Hirtelen az egyikük mögé kerültem, jobb karommal átöleltem a nyakát és addig szorítottam míg el nem ájul. Az utolsó bandatag pár pillanatig mozdulatlan volt, majd hirtelen futásnak iramodott, a félelemtől teljesen elveszítette önkontrolját, kiszámítható útvonalon futott, egyszerűen lábon dobtam egy kunáial majd a fájdalomtól a földre zuhant. Lassan elindultam felé, éreztem, hogy minden lépéssel közelebb kerülök a küldetésem elvégzéséhez. Mikor odaértem a bandataghoz leguggoltam mellé és megkérdeztem: "Merre van a rejtekhelyetek ?", de nem volt hajlandó válaszolni, ekkor említettem meg neki, hogy nem muszáj szenvednie és könnyebb ha válaszol. Mivel igen fiatal volt, rettegett a fájdalomtól és inkább a fájdalommentes utat választotta. Elmondta, hogy a banda búvóhelye három utcányira egy elhagyatott ragtárban van. Mivel az általam ejtett sebek nem voltak halálosak, nyugodt szívvel hagytam magam mögött a kiütött banditákat.
Elindultam felkutatni a kapott információ valósságát, a három utcányi távolságot igen gyorsan megtettem, csak annyi időm volt, hogy végiggondoljam mit is fogok tenni ha esetlek a ragtárban tartózkodó banditák képzettek lesznek. Mire a gondolatmenetem végéhez értem már az épület előtt álltam. Az épület kívülről zord és elhagyatott volt, mikor megpillantottam úgy éreztem, hogy a testemet minden jókedv és boldogság elhagyja és valami komor, sötét veszi át a helyét. Ez az érzés nagyon kellemetlen volt azonban a küldetésem volt a legfontosabb így nem volt mit tenni alá kellett merülnöm eme sötét érzésekben. Ahogy az épületben haladtam ez az érzés szinte teljesen eluralkodott rajtam. Pár percnyi bolyongás után megpillantottam egy szobát ahonnan fény szűrődött ki. Óvatosan az ajtóhoz lopóztam majd fél szemmel belestem a szobában, a szobának vélt helyiség egy nagyobb teremmé nőtte ki magát mely zsúfoltságig volt halmozva értéktárgyakkal. Továbbá a teremben három őrnek tűnő személy is tartózkodott. Ezek a banditák idősebbnek tűntek mint az eddigiek, a felszerelésük is más volt náluk már rendes fegyverek voltak nem holmi fadarabok. Az egyiküknél egy katana volt ami eléggé gyenge minőségűek tűnt. A másik kettőnél rövid kard volt. Mivel ők tapasztaltabbnak tűntek tervet kellett készítenem. Mivel nem hagyhattam, hogy figyelmeztessék a többi bandatagot együtt kellett őket tartanom.
Első lépésként létrehoztam két klónt. Ezek után, hogy összezavarjam az ellenségeimet én és a két klón egyszerre megtámadtunk egy-egy ellenséget. Mikor a klónok célt értek a jutsu feloszlott és fény derült a valódi támadó kilétére, de ekkor én már megfelelő pozícióban voltam a támadáshoz. Én azt a banditát támadtam meg akinél a katana volt. Amint közel értem hozzá egy a magasból indított függőleges csapással akart végezni velem, de mikor a kard elért volna elfordultam balra és közben jobbra haladtam. Mivel a támadást akkora erővel indította, hogy képtelen volt azt megállítani, katanájával a földet találta el és a becsapódás erejétől a rideg penge kettétört. Ekkor ellenfelem védtelen volt, jobb kezemmel a nyakára mértem egy jókora ütést, térdeire rogyott majd eszméletlenül esett össze Mire elintéztem ellenfelemet társai már támadásba is lendültek, ott álltam védtelenül és valamit lépnem kellett. Elővettem két kunait és féléjük hajítottam, ezt a támadásomat könnyedén kivédték és a kunaiaim a mögöttük lévő falba fúródtak.
A kunaiokat azonban csak figyelemelterelésnek használtam, míg ők arra figyeltek én létrehoztam egy Kawarimi no jutsut. Egy pillanattal később ellenfeleim élesre fent pengéi könnyedén hatoltak át a testemen, de szerencsémre időben aktiváltam a Kawarimi no jutsut és megmenekültem. Ellenfeleim meglepődve nézték a zsákot melybe kardjaikat a tsubáig belemélyesztették. Meglepettségüket kihasználva a Shushin no jutsu segítségével a két ellenfelem egyike mögé kerültem, hátulról kirúgtam a jobb lábát majd mikor a földre került egy fej rúgással iktattam ki. A harmadik ellenfelem a zsákkal küzdött aminek a súlya szinte megegyezett az enyémmel, a zsák koloncként viselkedett és csak kardjai elvesztésével lett volna képes megszabadulni tőle. Azonban ő nem volt hajlandó eldobni fegyvereit, odasiettem hozzá és egy gáncsolással a földre kényszerítettem ellenfelemet. Ő a földre, a zsák pedig rá zuhant, földre kerülése után nem igen mozgott, ezzel sikeresen legyőztem ellenfeleimet.
Kicsit körbenéztem a teremben, arra gondolva, hogy esetleg találok valamit amit a Fusinoktól tulajdonítottak el, a keresgélést pár perc múlva befejeztem és csak Tenshi-sama tudja mekkora szerencsével jártam.
Egyre beljebb és beljebb haladtam a banda búvóhelyén amikor egyszer csak megpillantottam egy jobb állapotban lévő ajtót, csak arra tudtam gondolni, hogy ez lehet a főnök szobája azonban elgondolkodtam magamban:"ha benyitok lehet, hogy rám ugrik az egész banda, azonban nem azért jöttem, hogy feladjam a célban" így elhatároztam magamat. Odaléptem az ajtóhoz, kinyitottam és beléptem a terembe. Amint beléptem meg is torpantam, a terem jobb és bal oldalán végig a fal mentén fegyverek voltak felhalmozva, mind más és más volt egyedi munkáknak tűntek. A többi berendezés szolidnak tűnt de mindnek megvolta a maga borsos ára. Ekkor tekintetemet a terem közepén lévő tölgyfa asztalra emeltem. Az asztal mögött egy középkorú ezüstös hajú férfi üldögélt eközben az aznapi újságot olvasgatta és szivarozott. Úgy tűnt mint aki nagyon elfoglalt de valójában semmi dolga nem volt. Közelebb léptem hozzá és ekkor letette az újságot és rám nézett, megkérdezte hogy ki vagyok én így feleltem:"A nevem Fusino Kei és azért jöttem, hogy felszámoljam a bandádat". A férfi elnevette magát és megnyomott egy gombot az asztalán, de nem történt semmi. A férfi hirtelen ideges lett és üvöltözni kezdett:"Már megint mit csinál az a három idióta? Nem megmondtam nekik, hogyha meglátják a jelet azonnal jöjjenek be".A három idiótából csak arra tudtam következtetni, hogy azokra gondol akiket korábban elintéztem, ekkor lassan elindultam felé. A pánik egyre inkább eluralkodott a férfin szájából kiesett a szivar és a szőnyegre esett majd végiggurult egészen az asztal lábáig és egy hosszú fekete csíkot hagyott a szőnyegen. A férfi hátrálni kezdett, majd futásnak eredt azonban még maradt elég chakrám egy utolsó Shushin no jutsuhoz, megalkottam a Jutsut majd a férfi elé szaladtam és egy erőteljes rúgást vittem be jobb lábbal az arcára, ettől ő megszédült majd némi tántorgás után a földre zuhant. Mivel a banda fejét elfogtam úgy éreztem vége a küldetésnek, elvittem a férfit a helyi rendfenntartóknak majd elmondtam mindent amit megtudtam a bandáról és az ártalmatlanná tett bandatagok hollétéről. Ezek után boldogan vártam az alkalmat, hogy újra találkozhassak Karaszuval.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Shikamaru(Inaktív) Vas. Szept. 18 2011, 18:49
Szia!
Néhány dolog nem teljesen stimmel... Először is, a geninek nagyon ritkán teljesítenek egyedül küldetéseket. Azért vannak csapatban egy sensei felügyelete alatt, hogy így menjenek küldetésekre. Ráadásul nem ők választják ki, hogy mit végeznek el, ez nem a Fairy Tail. A küldetéseket kiadják a csapatnak. A következő problémám az, hogy egyedül vállaltál egy C, de már szinte B szintet súroló küldetést. Csapatban is necces, de így végképp... Nem csak azért, mert nem biztos, hogy minden ilyen simán menne, ahogyan leírtad, hanem azért is, mert egy geninnek egy komoly belső dilemmát okoz. Mármint a helyzet, hogy most neked kell eldöntened, hogy ölsz-e, vagy sem. Ez egy olyan probléma, ami felett nem lehet csak úgy átsuhanni, ezért is nem adnak genineknek magas szintű küldetést. Hozzá kell szokniuk a döntéseknek a sorozatos kisebb szintű küldetések során, fejlődniük kell, míg képesek lesznek ilyen feladatokat is ellátni. De ez egyáltalán nem egy olyan fajta küldetés, amire genineket küldenek, pláne nem egyedül.
Nos, mindezen dolgok ellenére nekem tetszett a történet, jó a stílusod, kevés a helyesírási hiba. És mivel én nem szeretem senki kedvét elvenni a dolgoktól, ezért megelégszem azzal, ha végigolvasod, hogy mik a problémák, aztán pedig máskor nem követed el őket, és elfogadom a küldetést.
Természetesen nem olyan jutalmazással, mint ami egy ilyenért alapból járna, de azért nem írtad hiába az élmény.
900 ryou és 7 ch szint, amivel gazdagodtál.
Néhány dolog nem teljesen stimmel... Először is, a geninek nagyon ritkán teljesítenek egyedül küldetéseket. Azért vannak csapatban egy sensei felügyelete alatt, hogy így menjenek küldetésekre. Ráadásul nem ők választják ki, hogy mit végeznek el, ez nem a Fairy Tail. A küldetéseket kiadják a csapatnak. A következő problémám az, hogy egyedül vállaltál egy C, de már szinte B szintet súroló küldetést. Csapatban is necces, de így végképp... Nem csak azért, mert nem biztos, hogy minden ilyen simán menne, ahogyan leírtad, hanem azért is, mert egy geninnek egy komoly belső dilemmát okoz. Mármint a helyzet, hogy most neked kell eldöntened, hogy ölsz-e, vagy sem. Ez egy olyan probléma, ami felett nem lehet csak úgy átsuhanni, ezért is nem adnak genineknek magas szintű küldetést. Hozzá kell szokniuk a döntéseknek a sorozatos kisebb szintű küldetések során, fejlődniük kell, míg képesek lesznek ilyen feladatokat is ellátni. De ez egyáltalán nem egy olyan fajta küldetés, amire genineket küldenek, pláne nem egyedül.
Nos, mindezen dolgok ellenére nekem tetszett a történet, jó a stílusod, kevés a helyesírási hiba. És mivel én nem szeretem senki kedvét elvenni a dolgoktól, ezért megelégszem azzal, ha végigolvasod, hogy mik a problémák, aztán pedig máskor nem követed el őket, és elfogadom a küldetést.
Természetesen nem olyan jutalmazással, mint ami egy ilyenért alapból járna, de azért nem írtad hiába az élmény.
900 ryou és 7 ch szint, amivel gazdagodtál.
Shikamaru(Inaktív)- Inaktív
Adatlap
Szint: A
Rang: Jounin
Chakraszint: Nem fontos
Re: Fusino Kei
Fusino Kei Hétf. Szept. 26 2011, 22:27
Először is köszi, hogy megnézted a küldetésemet.
Azonban nem tudtam nem észrevenni, hogy rengeteg probléma volt az írásommal. Pl.: írtad, hogy a geninek ritkán teljesítenek küldetést egyedül. Ha megnézed az összes eddigi küldetést egyedül végeztem és nem volt probléma. A küldetés választásban teljesen igazad volt, de ez egy nagyon apró hiba és könnyedén javítható. És még írtad , hogy dilemmát okoz a genineknek az ölés ez valóban így van de szerintem nem öltem meg senkit a küldetésem alatt illetve ha mégis az elírás, mert nem állt szándékomban.
De azért köszi az ellenőrzést, és ezt nem szemrehányásként írtam csak ez az én meglátásom.
Azonban nem tudtam nem észrevenni, hogy rengeteg probléma volt az írásommal. Pl.: írtad, hogy a geninek ritkán teljesítenek küldetést egyedül. Ha megnézed az összes eddigi küldetést egyedül végeztem és nem volt probléma. A küldetés választásban teljesen igazad volt, de ez egy nagyon apró hiba és könnyedén javítható. És még írtad , hogy dilemmát okoz a genineknek az ölés ez valóban így van de szerintem nem öltem meg senkit a küldetésem alatt illetve ha mégis az elírás, mert nem állt szándékomban.
De azért köszi az ellenőrzést, és ezt nem szemrehányásként írtam csak ez az én meglátásom.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Shikamaru(Inaktív) Hétf. Szept. 26 2011, 22:44
Feladatot kaphat egyedül is genin, akár küldetést is. Azonban mindenképpen van egy sensei, aki tanítja. Nincsenek csak úgy lézengő geninek, ahogy majd tanulnak valahogy... Ha így játszottál eddig, az nem gond, mivel a kijátszásnak megvan az a szépsége, hogy szinte minden a mesélőre van bízva. Ő megteheti, hogy elküld egy akár S szintű küldetésre is. Viszont te, aki élményt írsz, nem térhetsz el a hagyományostól. Hogy jobban értsd: egy mesélő a kalandod során adhat neked fegyvereket, ch érzékeny kardot, esetleg összeismertethet egy mangabeli szereplővel, stb. Te ilyen nem tehetsz meg. Ez a különbség az élmény és a kijátszott kaland között, ezért is élvezetesebb kijátszani a dolgokat, mint monotonon megírni őket.
A dilemmához... Itt neked az okozhatott dilemmát, hogy élethalálharc volt. Az rendben van, hogy te úgy mentél neki a csatáknak, hogy nem akarod őket megölni, de ők meg akartak téged. És lehetett volna olyan szituáció, hogy csak úgy tudsz túlélni, ha ölsz. Ekkor pedig egy ember nem marad önmaga. Ha egy tapasztalatlan valaki, aki nem szokott gyilkolni, vagy még nem is gyilkolt, az szinte "meghal" maga is, amikor először megteszi. Ez egy nagy trauma, és ha valaki egy csapat ellenséges bandita között éli át ezen első élményét, ahol jön a következő, és a következő, mindent vér borít, te ott állsz egy karddal a kezedben, nem tudod feldolgozni... és simán beleőrülhetsz. Mivel egy genin még nem stabil ebből a szempontból. Tehát, nem azért nem küldenek ilyen szintű küldetésre mert nem tudod elvégezni - bár ez is benne lehet, ahogy írtam is -, hanem azért, mert lelkileg még nem vagy rá felkészülve. Geninként nem is lehetsz.
Remélem így már kicsit érthetőbb.
A dilemmához... Itt neked az okozhatott dilemmát, hogy élethalálharc volt. Az rendben van, hogy te úgy mentél neki a csatáknak, hogy nem akarod őket megölni, de ők meg akartak téged. És lehetett volna olyan szituáció, hogy csak úgy tudsz túlélni, ha ölsz. Ekkor pedig egy ember nem marad önmaga. Ha egy tapasztalatlan valaki, aki nem szokott gyilkolni, vagy még nem is gyilkolt, az szinte "meghal" maga is, amikor először megteszi. Ez egy nagy trauma, és ha valaki egy csapat ellenséges bandita között éli át ezen első élményét, ahol jön a következő, és a következő, mindent vér borít, te ott állsz egy karddal a kezedben, nem tudod feldolgozni... és simán beleőrülhetsz. Mivel egy genin még nem stabil ebből a szempontból. Tehát, nem azért nem küldenek ilyen szintű küldetésre mert nem tudod elvégezni - bár ez is benne lehet, ahogy írtam is -, hanem azért, mert lelkileg még nem vagy rá felkészülve. Geninként nem is lehetsz.
Remélem így már kicsit érthetőbb.
Shikamaru(Inaktív)- Inaktív
Adatlap
Szint: A
Rang: Jounin
Chakraszint: Nem fontos
Re: Fusino Kei
Fusino Kei Csüt. Ápr. 26 2012, 22:49
A negyedik küldetés.
A klánunk kertjében üldögéltem és azon gondolkoztam, hogy megteszek e minden tőlem telhetőt azért, hogy az általam kijelölt célokat elérjem. Sajnálatosan a válasz amit kaptam nem volt az ínyemre, így hát úgy döntöttem, hogy teszek ellene és elvállalok egy küldetést. Még ha keveset is de legalább valamennyit tudok tenni azért, hogy visszaszerezzem a Klánom tiszteletét az Amegakureiek szemében és Amegakure tiszteletét a Világ szemében.
Így megkezdtem a küldetésemet melyet Amatera-sesei bízott rám . A küldetés egyszerűnek tűnt, egy könyvecskét kellett ellopnom egy Amegakure Külterületein álló épületből. Nem ismertem a könyv tartalmát sem pedig az épület leírását vagy az őrök számát. Reménykedtem, hogy nem lesz részem túl nagy meglepetésben hiszen még nem vagyok magasan képzett ninja. De azon nyomban elhessegettem magamtól a rossz gondolatoka és útnak indultam. Az indulásomat naplementére ütemeztem hiszen mire odaérek a célhoz sötét lesz és ennél a küldetésnél a sötétség jó szövetséges lehet, sokkal könnyebb rejtőzködni és menekülni. Útközben az Amatera-senseitől tanultakon járt az eszem reménykedtem benne, hogy fel tudom használni a chakra segítségével való falra mászást hibák nélkül. Azonban a küldetésem nem indult valami jól hála a szövetségesemnek sikerült jól eltévednem, de hála a kitűnő kiképzésemnek sikerült találnom egy ösvényt ahol találkoztam egy öreggel.
Én:Jó estét.
Öreg: Mit akarsz ?(mogorva hangon)
Én:Elnézést de eltévedtem, és szeretnék útbaigazítást kérni.
Öreg: Már azt hittem, hogy te is azok közé a suhancok közé tartozol. De most, hogy jobban megnézlek nem úgy viselkedsz ahogyan ők. Rendben van segítek hova szeretnél eljutni?
Én :Az igazság az, hogy nem igen tudom leírni az épületet amit keresek.
Öreg:Akkor fiam nem igen tudok segíteni, hacsak nem azt a fura épületet keresed ami itt van nem messze, de jobban belegondolva más nem is nagyon lehet hiszen erre csak szegény emberek
laknak mit akarhatnál te tőlük.
Én:Ez valóban így van. Köszönöm szépen.
Az öreg megmutatta az utat amin eljutottam a küldetésem céljáig. Így következhetett az éjszakai küldetésem érdemleges része. Az épületet hatalmas fal vette körbe, semmit sem láttam sem az épület felépítését sem az őrök számát. Egyre kevésbé tetszett ez a küldetés, semmi információm nem volt arról, hogy mi vár a falon túl. De nem volt mit tenni a küldetést végre kell hajtanom. Chakrát gyűjtöttem majd a senseitől tanultak alapján elkezdtem szaladni a fal felé majd felfele a falon.
El is gondolkoztam azon, hogy ilyen könnyedén vettem ezt az akadályt azonban ez a kis gondolatmenet a chakra kontroll kárára ment és meg is szakadt. Szerencsémre volt annyi lélekjelenlétem, hogy elővegyek a egy kunait és beledöfjem a falba. A zuhanásomat meggátoltam azonban nem szerencsés a falon himbálózni mikor a cél hogy ne vegyen észre. A szabad kezemmel a táskámba nyúltam és elővettem még egy kunait majd ezt is a falba szúrtam. A kunaiokat falmászásra használni nem a legprofibb módszer de hát nem volt mit tenni. Miután felértem a fal tejére körülnéztem de nem láttam senkit. Kicsit megnyugodtam, de a küldetésem még nem ért véget. Azonban most már jó rálátásom volt az épületre. De igazából egy szimpla Amegakureban megszokott épület volt. Mikor megpillantottam a bejáratot leugrottam a fal túloldalán és oda siettem. Kicsit furcsállottam, hogy senki nem őrzi az épületet. Lassan és csöndesen résnyire nyitottam az ajtót és bekukkantottam. Az épületben semmi különöset nem láttam úgy festett mint egy szimpla középosztály béli lakos háza. Óvatosan kinyitottam az ajtót és besurrantam. majd magam mögött bezártam, elkezdtem átvizsgálni a helységeket egyesével. Mikor a konyhába értem megpillantottam egy nagy tál ínycsiklandó yakitorit ekkor akkorát kordúlt a gyomrom mit még soha. Reménykedtem, hogy senki sem hallotta meg, a földszint teljes átvizsgálásával nem találtam semmit így fel kellett mennem a második szintre. Lassan és óvatosa megközelítettem a lépcsőt, mikor odaértem felléptem az első lépcsőfokra majd lassan lépcsőfokról lépcsőfokra haladtam de az egyik lépcsőfok éktelen nagy csikorgásba kezdett, gyorsan leemeltem róla a lábamat és kihagytam a lépcsőfokot és tovább haladtam. A lépcsőfordulóban arra lettem figyelmes, hogy némi fény szűrődik le az emeletről.
Ekkor körvonalazódott bennem a harc gondolata. Lassan de biztosan haladtam felfelé a lépcsőn. Mikor felértem egyetlen egy ajtót pillantottam meg, ami alól fény szűrődött ki nem volt mit tenni odamentem és megpróbáltam bekukucskálni a kulcslyukon, de semmit sem láttam. Már csak az a lehetőség maradt, hogy hirtelen benyitok és ha ellenállásba ütközöm megpróbálok túljutni rajta. Miután lelkileg is felkészültem benyitottam. Az ajtó túloldalán egy hálószoba volt, az ág szélén egy férfi ült akinek a szúrós tekintete rám vetült. Továbbá megpillantottam egy éjjeli szekrényt amin ott volt a keresett könyvecske. Azonban nem volt időm ezen morfondírozni hiszen a férfi felpattant és rám támadott. Nagy sebességgel kezdett felém rohanni nem tudta mitévő legyek, gyorsan ki kellett valamit találni. Megpróbáltam kiüríteni az agyamat és koncentrálni, a férfi mozgásából úgy tűnt, hogy nem kapott harci kiképzést azonban ott volt a testi ereje ami jóval nagyobb mint az enyém. De nem volt mit tenni meg kellett próbálnom megküzdeni vele. De nem volt több időm a gondolkozásra, a férfi már odaért hozzám és mar a karját lendítette, kis termetemnek köszönhetően egy előre bukfenccel kikerültem a támadást majd gyorsan felálltam. Azonban a férfi gyorsan kapcsolt és már meg is fordult a következő támadását bal kézzel hárítottam majd jobb kezemmel bevittem egy gyomorütést. A férfi arcára kiült a fájdalom de nem hátrált meg. Következő lépésként megragadtam a férfi jobb karját és a háta mögé hajtottam. Majd a tarkójára mért erős ütéssel ártalmatlanná tettem. Miután átkutattam és ellenőriztem , hogy valóban elájult-e odasétáltam a szekrényhez. Elgondolkoztam, hogy vajon mi lehet a könyvecskében nagy volt a csábítás arra, hogy beleolvassak. Mivel a könyvecskét igazán nem volt nehéz megszerezni biztosan nincs benne valami nagy titok, így hát elolvastam. Majd mint aki jól végezte dolgát távoztam a birtokról. A falon való átkelés már jóval könnyebb volt mint befele. Amegakure no satoba való visszatérésem után a könyvecskét leadtam a senseinek majd vártam a kiérdemelt jutalmat.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Jiraiya Vas. Ápr. 29 2012, 11:23
Nah egy elveszett madár. Csak nem User váltás volt?
Jó volt a történet. Sima egyszerű küldetés, semmi extra.
Mondjuk ha az a fal betonból volt akkor nehezen mászol fel kunaival. De szerintem az fa volt
Figyelj a szóismétlésekre. A kis hibát leszámítva nekem tetszett ezért ELFOGADOM és gazdagodtál +10 ch-val és a küldetésért kaptál a falutól 2500 ryo-t. Valamint a könyvecske tatalmával is gazdagítottad a szellemi tudásodat vagy mit. Azért érdekelt volna engem, hogy mi van abban a könyvben.
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok
!! 
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Fusino Kei
Fusino Kei Hétf. Ápr. 30 2012, 13:54
Köszönöm Jiraiya-sama.
Visszatérve a kis könyvre lehet írok majd róla egy másik küldetést
Visszatérve a kis könyvre lehet írok majd róla egy másik küldetést
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Fusino Kei Csüt. Május 03 2012, 19:17
Ötödik küldetés.
Az ágak centikre suhantak el mellettem, miközben a küldetésem célpontja felé tartottam. Az eső mint általában akkor is esett, a vastag felhőrétegen csak épphogy átszűrődtek a lemenő félben lévő Nap sugarai. A küldetésem célja egy ellopott műtárgy visszaszerzése, továbbá ha lehetséges a tolvajok elfogása volt. A teljes banda elfogására azonban kicsi volt az esély hiszen nem volt információm a létszámukról. A műtárgyat viszont mindenképpen vissza kellett szereznem, nem bukhatom el a küldetésemet, nem hozhatok szégyent a klánomra. Míg a helyszín felé tartottam, elhatároztam, hogy megpróbálok észrevétlenül bejutni és közlekedni a búvóhelyükön amíg csak lehet. Hiszen emberekkel a nyomomban nehéz lenne megtalálni a műtárgyat. Majd miután megvan a műtárgy, megpróbálok annyi embert harcképtelenné tenni amennyit csak lehet. Majd gyorsan eltűnni.
Mire a gondolatmenetem végéhez értem meg is érkeztem a tolvajok búvóhelyére, egy romos, lepusztult, régi raktárépület volt. Óvatosan körüljártam az épületet, hogy felkutassam az észrevétlen bejutási lehetőségeket. Rengeteg lehetőséget találtam leomlott falszakaszok, betört ablakok. De a legalkalmasabbnak mégiscsak a tetőn tátongó hatalmas lyukat találtam.
Felmásztam az épülettel szomszédos fák egyikére, kerestem egy megfelelő ágad majd óvatosan átugrottam a tetőre. Ügyeltem arra, hogy puhán érkezzek meg a tetőre hisz nem akartam felhívni magamra a figyelmet. Miután már a tetőn voltam óvatosan, halk léptekkel közelítettem meg a nyílást. Mivel a tető be volt szakadva biztosra vettem, hogy nem teljesen stabil ezért a nyíláshoz közelebb érve először négykézlábra ereszkedtem majd kúszva folytatta az utat, hogy eloszlassam a súlyomat. A lyuk pereméhez érve óvatosan bekukkantottam a terembe, hogy felmérjem az esetleges ellenségek helyzetét. Az egyik sarokban lámpafény pislákolt, ezenkívül más mozgásra nem lettem figyelmes. A lyukon behullott eső közvetlen alattam gyűlt össze pár cm mély pocsolyává. A termet kisebb nagyobb régi ládák töltötték meg.
Miután úgy ítéltem hogy a bejutás biztonságos, óvatosan belekapaszkodtam a lyuk peremébe és leeresztettem magamat. Ahogy ott lógtam kiszemeltem magamnak egy kellően közeli ládát amire rálendülhetek. Majd elkezdtem lengeni és a kellő pillanatban elengedtem magamat. Tökéletesen jó irányba repültem pontosan a megcélzott láda felé, de amikor a lábam elérte a ládát és ráterheltem a súlyomat az apró darabokra tőrt. Én pedig hangos zajok mellett a földön kötöttem ki. A láda szerencsére üres volt és a sebességemet is jócskán csökkentette így néhány zúzódáson kívül nem esett nagyobb bajom. De biztos voltam benne, hogy a hangzavarra valaki felfigyelt nem is kellett sokat várnom, a pislákoló lámpánál feltűnt egy árny ami felém haladt. A ládák takarásából kisvártatva előtűnt egy kardos férfi, nem akartam felfedni magamat ezért óvatosan hátrálni kezdtem a dobozok között. A férfi folyamatosan közeledett felém, egyszer csak befordultam egy sarkon és egy zsákutcában találtam magamat. A férfi még mindig közeledett felém, nem tudtam mit tenni felkészültem a harcra. A férfi számára nagy előnyt jelentett a kardja, ezért valamivel ellensúlyoznom kellett ezt az előnyt. Ezért gyorsan körülnéztem, az egyik sarokban hevert egy rozsdás rúd odaléptem és felvettem. A rúd tökéletes lesz a férfi kiiktatására. Mikor a férfi már csak lépésekre volt chakrát gyűjtöttem majd alkalmaztam az egyik legújabb technikámat Hien: Kaizou no Iki. Majd az egyik doboz falához simultam, hogy amit befordul a férfi a sarkon egy gyors és meglepő támadással elintézzem. Mikor a férfi kilépett a doboz mögül egy erőteljes suhintással lefegyvereztem majd a támadás megismétlésével a földre kényszerítettem. A férfi a második ütés hatására eszméletét vesztette. Miután megbizonyosodtam róla, hogy a férfi egyedül volt egy sötét sarokba vittem, hogy ne keltsen feltűnést. Úgy döntöttem, hogy a rudat magamnál tartom hisz meglehetősen hasznosnak bizonyult.
"Végre elkezdhetem a műtárgy utáni kutatást" gondoltam magamban. Majd elindultam átkutatni az épületet. A fény irányába indultam el, hisz a férfi is onnan jött. A lámpánál egy ajtót találtam. Óvatosan odaosontam és megpróbáltam átkukucskálni a kulcslyukon, de nem láttam semmit, ne maradt más választásom mint benyitni. Lassan lenyomtam a kilincset majd az ajtó halk nyikorgással kinyílt közben a lámpa folyamatosan villódzott. Az ajtó egy folyosóra nyílt. Először balra néztem de a folyosó a sötétségbe torkollott. Majd balra pillantottam, a falon gázlámpák lógtak és ezek megvilágították az utamat. Biztos voltam benn,hogy balra kell mennem. Szorosan a fal mellett haladtam végig a folyosón míg el nem értem egy résnyire nyitott ajtót. Halk beszélgetés szűrődött ki olyannyira halk, hogy nem tudtam kivenni miről beszélgetnek. De már csak a beszélgetés is arra utalt, hogy több ember tartózkodik a szobában. Nem tudtam felmérni az erejüket, magamtól biztosan nem támadtam volna meg őket hacsak nem kényszerülök rá.
Ekkor azonban lépéseket hallottam egyre hangosabban és hangosabban. "Miért pont nekem kell megkeresni az a bolondot?"és az ajtó nyílni kezdet nem tudtam mit tenni fel kellett készülnöm a legrosszabbra. Reménykedtem, hogy csak két ember tartózkodik a szobában. Majd használtam a Hien: Kaizou no Iki és Shushin no jutsu technikákat. A férfi kilépett az ajtón és én abban a pillanatban rátámadtam, az első támadásommal a fejét céloztam meg, hátha sikerül leütnöm azonban ezt sikeresen kivédte és szúrós tekintetét rám emelte. Gyorsan visszarántottam a rudat és egy a mellkasára irányzott döféssel próbáltam meg harcképtelenné tenni. A támadásom Sikeresen eltalálta de a kívánt hatást nem értem el vele, a férfi még mindig talpon volt azonban legalább fél méterrel távolabb került tőlem. Jobb kezemmel elengedtem a rudat és előhúztam két kunait majd teljes erőmből felé dobtam őket. Míg a kunai okkal volt elfoglalva a Shushin no jutsu-nak köszönhetően mögé kerültem. A kunai-okat sikeresen kivédte de ekkor már mögötte voltam, és egy hatalmas ütést mértem a tarkójára. Sikerült legyőznöm az egyik embert azonban még minimum volt még egy. Kezdtem megérezni a Shushin no jutsu hatását, kezdtem elfáradni.
De még nem dőlhettem ki, bementem a szobába szerencsémre csak egy emberrel találtam szemben magamat. A férfi kezében egy szépen megkovácsolt katana volt. Pengéje fekete volt mint a legsötétebb éjszak a fény mégis úgy csillogott rajta mintha gyémántból lenne. Megakadt a szemem a férfi mögötti polcon, volt rajta egy műtárgy ami szinte biztosan az általam kereset volt. Nem volt választásom a küldetést végre kell hajtani meg kellett küzdenem vele. Kezdtem kifogyni a chakrábol már nem használhattam ész nélkül a jutsukat. A férfi katanája arra utalt, hogy képzett kardforgató, meg kellett védenem magamat ezért megint használtam a Hien: Kaizou no Iki technikát. majd elővettem öt shurikent és felé dobtam őket. Elkezdtem balra oldalazni és miután megtettem pár métert neki rontottam, ekkora a felé dobott shurikeneket mind kivédte, de pont volt még esélyem egy támadásra. A magasba emeltem a rudat majd teljes erőmből lesújtottam a férfira aki természetesen védekezésképp a magasba emelte katanáját. Mikor a két fegyver összetalálkozott éktelen zaj keletkezdett, a következő pillanatban a férfi katanája szilánkosra tőrt mindenfelé fekete fémszilánkok repkedtek, a férfi az ütés hatására elájult. Kicsit jobban megvizsgáltam a rudat, ahol a katana és a rúd találkoztak lekopott róla a rozsda. A rozsda alól egy fémből készült mintás Jo tűnt fel. Odasétáltam a polchoz és leemeltem a keresett műtárgyat majd visszaindultam a faluba, magammal vittem a fegyvert is hátha a műgyűjtő tud róla valamit.
Mire a gondolatmenetem végéhez értem meg is érkeztem a tolvajok búvóhelyére, egy romos, lepusztult, régi raktárépület volt. Óvatosan körüljártam az épületet, hogy felkutassam az észrevétlen bejutási lehetőségeket. Rengeteg lehetőséget találtam leomlott falszakaszok, betört ablakok. De a legalkalmasabbnak mégiscsak a tetőn tátongó hatalmas lyukat találtam.
Felmásztam az épülettel szomszédos fák egyikére, kerestem egy megfelelő ágad majd óvatosan átugrottam a tetőre. Ügyeltem arra, hogy puhán érkezzek meg a tetőre hisz nem akartam felhívni magamra a figyelmet. Miután már a tetőn voltam óvatosan, halk léptekkel közelítettem meg a nyílást. Mivel a tető be volt szakadva biztosra vettem, hogy nem teljesen stabil ezért a nyíláshoz közelebb érve először négykézlábra ereszkedtem majd kúszva folytatta az utat, hogy eloszlassam a súlyomat. A lyuk pereméhez érve óvatosan bekukkantottam a terembe, hogy felmérjem az esetleges ellenségek helyzetét. Az egyik sarokban lámpafény pislákolt, ezenkívül más mozgásra nem lettem figyelmes. A lyukon behullott eső közvetlen alattam gyűlt össze pár cm mély pocsolyává. A termet kisebb nagyobb régi ládák töltötték meg.
Miután úgy ítéltem hogy a bejutás biztonságos, óvatosan belekapaszkodtam a lyuk peremébe és leeresztettem magamat. Ahogy ott lógtam kiszemeltem magamnak egy kellően közeli ládát amire rálendülhetek. Majd elkezdtem lengeni és a kellő pillanatban elengedtem magamat. Tökéletesen jó irányba repültem pontosan a megcélzott láda felé, de amikor a lábam elérte a ládát és ráterheltem a súlyomat az apró darabokra tőrt. Én pedig hangos zajok mellett a földön kötöttem ki. A láda szerencsére üres volt és a sebességemet is jócskán csökkentette így néhány zúzódáson kívül nem esett nagyobb bajom. De biztos voltam benne, hogy a hangzavarra valaki felfigyelt nem is kellett sokat várnom, a pislákoló lámpánál feltűnt egy árny ami felém haladt. A ládák takarásából kisvártatva előtűnt egy kardos férfi, nem akartam felfedni magamat ezért óvatosan hátrálni kezdtem a dobozok között. A férfi folyamatosan közeledett felém, egyszer csak befordultam egy sarkon és egy zsákutcában találtam magamat. A férfi még mindig közeledett felém, nem tudtam mit tenni felkészültem a harcra. A férfi számára nagy előnyt jelentett a kardja, ezért valamivel ellensúlyoznom kellett ezt az előnyt. Ezért gyorsan körülnéztem, az egyik sarokban hevert egy rozsdás rúd odaléptem és felvettem. A rúd tökéletes lesz a férfi kiiktatására. Mikor a férfi már csak lépésekre volt chakrát gyűjtöttem majd alkalmaztam az egyik legújabb technikámat Hien: Kaizou no Iki. Majd az egyik doboz falához simultam, hogy amit befordul a férfi a sarkon egy gyors és meglepő támadással elintézzem. Mikor a férfi kilépett a doboz mögül egy erőteljes suhintással lefegyvereztem majd a támadás megismétlésével a földre kényszerítettem. A férfi a második ütés hatására eszméletét vesztette. Miután megbizonyosodtam róla, hogy a férfi egyedül volt egy sötét sarokba vittem, hogy ne keltsen feltűnést. Úgy döntöttem, hogy a rudat magamnál tartom hisz meglehetősen hasznosnak bizonyult.
"Végre elkezdhetem a műtárgy utáni kutatást" gondoltam magamban. Majd elindultam átkutatni az épületet. A fény irányába indultam el, hisz a férfi is onnan jött. A lámpánál egy ajtót találtam. Óvatosan odaosontam és megpróbáltam átkukucskálni a kulcslyukon, de nem láttam semmit, ne maradt más választásom mint benyitni. Lassan lenyomtam a kilincset majd az ajtó halk nyikorgással kinyílt közben a lámpa folyamatosan villódzott. Az ajtó egy folyosóra nyílt. Először balra néztem de a folyosó a sötétségbe torkollott. Majd balra pillantottam, a falon gázlámpák lógtak és ezek megvilágították az utamat. Biztos voltam benn,hogy balra kell mennem. Szorosan a fal mellett haladtam végig a folyosón míg el nem értem egy résnyire nyitott ajtót. Halk beszélgetés szűrődött ki olyannyira halk, hogy nem tudtam kivenni miről beszélgetnek. De már csak a beszélgetés is arra utalt, hogy több ember tartózkodik a szobában. Nem tudtam felmérni az erejüket, magamtól biztosan nem támadtam volna meg őket hacsak nem kényszerülök rá.
Ekkor azonban lépéseket hallottam egyre hangosabban és hangosabban. "Miért pont nekem kell megkeresni az a bolondot?"és az ajtó nyílni kezdet nem tudtam mit tenni fel kellett készülnöm a legrosszabbra. Reménykedtem, hogy csak két ember tartózkodik a szobában. Majd használtam a Hien: Kaizou no Iki és Shushin no jutsu technikákat. A férfi kilépett az ajtón és én abban a pillanatban rátámadtam, az első támadásommal a fejét céloztam meg, hátha sikerül leütnöm azonban ezt sikeresen kivédte és szúrós tekintetét rám emelte. Gyorsan visszarántottam a rudat és egy a mellkasára irányzott döféssel próbáltam meg harcképtelenné tenni. A támadásom Sikeresen eltalálta de a kívánt hatást nem értem el vele, a férfi még mindig talpon volt azonban legalább fél méterrel távolabb került tőlem. Jobb kezemmel elengedtem a rudat és előhúztam két kunait majd teljes erőmből felé dobtam őket. Míg a kunai okkal volt elfoglalva a Shushin no jutsu-nak köszönhetően mögé kerültem. A kunai-okat sikeresen kivédte de ekkor már mögötte voltam, és egy hatalmas ütést mértem a tarkójára. Sikerült legyőznöm az egyik embert azonban még minimum volt még egy. Kezdtem megérezni a Shushin no jutsu hatását, kezdtem elfáradni.
De még nem dőlhettem ki, bementem a szobába szerencsémre csak egy emberrel találtam szemben magamat. A férfi kezében egy szépen megkovácsolt katana volt. Pengéje fekete volt mint a legsötétebb éjszak a fény mégis úgy csillogott rajta mintha gyémántból lenne. Megakadt a szemem a férfi mögötti polcon, volt rajta egy műtárgy ami szinte biztosan az általam kereset volt. Nem volt választásom a küldetést végre kell hajtani meg kellett küzdenem vele. Kezdtem kifogyni a chakrábol már nem használhattam ész nélkül a jutsukat. A férfi katanája arra utalt, hogy képzett kardforgató, meg kellett védenem magamat ezért megint használtam a Hien: Kaizou no Iki technikát. majd elővettem öt shurikent és felé dobtam őket. Elkezdtem balra oldalazni és miután megtettem pár métert neki rontottam, ekkora a felé dobott shurikeneket mind kivédte, de pont volt még esélyem egy támadásra. A magasba emeltem a rudat majd teljes erőmből lesújtottam a férfira aki természetesen védekezésképp a magasba emelte katanáját. Mikor a két fegyver összetalálkozott éktelen zaj keletkezdett, a következő pillanatban a férfi katanája szilánkosra tőrt mindenfelé fekete fémszilánkok repkedtek, a férfi az ütés hatására elájult. Kicsit jobban megvizsgáltam a rudat, ahol a katana és a rúd találkoztak lekopott róla a rozsda. A rozsda alól egy fémből készült mintás Jo tűnt fel. Odasétáltam a polchoz és leemeltem a keresett műtárgyat majd visszaindultam a faluba, magammal vittem a fegyvert is hátha a műgyűjtő tud róla valamit.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Kakuzu (Inaktív) Pént. Május 04 2012, 18:55
Lássuk csak, lássuk. Hibát nem találtam és a minőséggel is meg vagyok elégedve, mondhatni meg van az új 47-es ügynökünk. ^^ Persze, ahhoz még egy egész kastélyt kéne kipucolnod egyedül, na de annak is eljön az ideje. Lássuk a jutalmad.
Törekedtél a realitásra, illetve figyelembe vetted, hogy a karakter fárad a túlzott technika használattól, ezt +12 chakrával jutalmazom.
Illetve ezen kívül kapsz még 1200 ryout, mivel nem akartál megválni újonnan szerzett fegyveredtől ezért hát, a műgyűjtő kissé fukar volt irányodba. Végül pedig, megtarthatod az újonnan szerzett Jo-t melynek különlegessége az, hogy fémből van. Már önmagában különleges ennek a ténye. ^^ (Amennyiben nem tartasz igényt a fegyverre kapsz még 800 ryout.)
További jó játékot!
Lássuk a jutalmad.Törekedtél a realitásra, illetve figyelembe vetted, hogy a karakter fárad a túlzott technika használattól, ezt +12 chakrával jutalmazom.
Illetve ezen kívül kapsz még 1200 ryout, mivel nem akartál megválni újonnan szerzett fegyveredtől ezért hát, a műgyűjtő kissé fukar volt irányodba. Végül pedig, megtarthatod az újonnan szerzett Jo-t melynek különlegessége az, hogy fémből van. Már önmagában különleges ennek a ténye. ^^ (Amennyiben nem tartasz igényt a fegyverre kapsz még 800 ryout.)
További jó játékot!
Kakuzu (Inaktív)- Inaktív
Adatlap
Szint: S
Rang: Nukenin
Chakraszint: A tárcám tartalma
Naruto Gundan :: Karakter készítés :: Élmények :: Küldetések
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.