Erdőségek

]A technika épp az utolsó pillanatban, de kirángatott a bajból, megúsztam a robbanást. Ez a fickó tényleg az életemre tör. Fejem a gyerekek felé fordítom, ekkor azonban újabb veszélyforrást pillantok meg. Az a szemét a gyerekek előtt állt, valamit tartott a kezében. A haragos kisfiú csak nem tud a fenekén megülni. Ismét támadott a férfira, azonban igen csak balul sült el a technikája.
A férfi kezében lévő tárgy egy újabb bomba volt. Nem volt időm mérlegelni a dolgok súlyát. A kezemben lévő kunai-al megvágom bal kezemen lévő ujjam, majd egész tenyerem az alattam lévő fa ágának nyomom
- Kuchiyose no jutsu - kiáltom, ekkor a füstből egy óriási menyét, név szerint Wazarashi ugrik le a fáról, egyenesen a gyerekek felé futva. Wazarashi, másik, ismertebb nevén a futónak elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy elérje a két gyereket, majd szájával megragadva a lehető legmesszebb fusson velük. Meg sem állva a Djuka székhelyig, mely nincs messze a tisztástól. Amíg a gyerekek a harctéren vannak, nem tudok biztonságosan harcolni, ezzel talán sikerül kedvező irányba fordítanom a harcot.
Míg az állat fut a gyerekek felé, én sem maradok rest, és a rohanó férfit támadom. Egy általam igazán kedvelt technikát alkalmazom, mely egy személy ellen tökéletesen bevethető. Ez nem más, mint a Sanzenkarasu no jutsu //Ezer Holló Szórás technikája. Két kezem összecsapom, ekkor a futó ellenfelem körül varjak tucatjai jelennek meg, nem adok bele olyan sok chakrát a technikába, számításaim szerint ennyi is elég. A varjú formájú chakralények károgva repkednek a férfi körül, zavarva őt mozgásában, valamint a látásban. Azonban nem ez az elsődleges célom. A Magen: Karasuta no jutsu // Démonikus Illúzió: Károgással a károgást manipulálva egyenesen a férfi fülébe jutó hangokkal csapdába ejtem őt. Egy genjutsuba. Ha sikerül őt csapdába ejteni, akkor a férfi azt veszi észre, ahogy a föld alól a növények és fák gyökerei feltörve a talajt, a végtagjaira, valamint a testére csavarodnak és a földre rántják őt, mozgásképtelenné téve ellenfelem. Ha sikerül kiszabadulnia egy gyökérből, újabb nő helyette. Ez a Magen: Mame Gen Tojiru // Démonikus Illúzió: Babszár Kötés technikája, a fogságba ejtő genjutsuk közül az egyik kedvenc technikám. Külső szemmel a férfi csupán megáll, megfagy, akár egy szobor. Addig nem bújok elő a fa árnyékából, míg el nem kaptam a férfit. remélhetőleg időközben az óriásmenyét is képes elvinni a gyerekeket a robbanás elől, és elszállítani őket a lehető legmesszebb.

//Danzou - Elemi képzés//

Az országom egy nagy sziget mindentől távol és most még távolabb küldenek egy másik szigetre, ami még Kirigakurénél is távolabb van mindentől, de legalább a szövetségem tagja. A sziget, Getsugakure, ahova küldenek egy képzésre egy nyaraló sziget, aminek örülnék, ha egyszerű ember lennék, de nekem tökéletesen megfelel Kiri esős éghajlata, nem szeretem a napsütést, az túl barátságos és mindenki örül neki, aminek viszont én nem örülök. A képzésnek sem nagyon örülök, de az edzés mindig jól jön és így kelletlenül, de belemegyek. A felkészülést rövidre fogom, kardjaimon kívül bepakolok néhány dolgot a széles övtáskámba, 10 dobókést, 5 shurikent, a fenőkövet és 1 fanyelű kést, a hátizsákomba a lányok készítettek valamennyi élelmet, ami az útra elég lesz, de ide kerültek a rajz cuccaim is, hiszen a hajó lassan indul és nem akarok lekésni.
Az út hosszú volt, így jó néhány újabb képpel bővült a rajzfüzetem, néhány véresebb rajz, amiben egy- egy matrózt vagy korábbi ellenségemet mészárolom le, de nyugodtabb pillanataimban egy naplemente vagy felkelte vagy bármi más, ami megfogott, persze a fegyvereimet sem hanyagoltam el, mindegyiket éleztem, hogy élesek legyenek. Végre megérkeztem a szigetre, ahol kikötve és leszállva a hajóról egy ninja várt, aki a többi érkezővel együtt útbaigazított minket a táborba. Az erdőben egy jól kiépített táborba szállásoltak el minket, ahol várhattuk a képzés kezdetét.

//Suiton: Mizu Bunshin Daibakuha/ Víz elem: Nagy Vízklón robbanás//

Már közel 5éve, hogy elhagytam Iwagakuret és a Hold országába költöztem. A háború óta teljesen megváltozott a falu élete és szerkezete. Egyre több a bevándorló, és a háború okozta következmények miatt az ország népessége is csökkenésbe indult. Az ország vezetőinek a feladata lenne, hogy a legjobb és legmagasabb szinten vegyenek részt a háborúban.  
Ez nem csak az jelenti, hogy a legerősebb katonákat küldik a frontra, hanem magát az országot is felkészítik egy esetleges támadásra. Talán ennek a gondolatai fogalmazódott meg valamelyik vezetőnk fejében, mikor is ezt a képzést indította el, a szövetségesekkel közösen.
Helyszín a Hold országának, erdő menti területei. Mivel már 5 éve itt élek, így jól tudtam, hogy merre is lesz a képzés.
Maga az odavezető út, nem volt több mint 10 perc. A táskám tele volt hideg-élelemmel, valamint vízzel. A felszerelésemet pedig egy nappal előtte már összeszedtem, és kiéleztem.
A képzés napján a megszokottnál korábban keltem, és amint elindultam az erdő felé, nagy izgalommal vártam az eseményeket. Amint már említettem, az odavezető út, nagyon rövid volt.
Az erdőbe beérve, rengetek sátor volt felállítva, különböző méretekben és különböző jelzéssel ellátva. Ezek szerint megérkeztem. Besétálva az erdőbe, a nap erős sugarai miatt, egy magas fát keresetem, ami elég nagy árnyékot tudott adni, hogy elkerüljem ezt a zavaró jelenséget. Hátamról levettem a táskát, és leültem az árnyékba. 
Remélem hamarosan elfogjuk kezdeni az edzést, hisz utálok várni. Az árnyéban ülve, egyre több és több shinobi lépett be az erdőbe, különböző jelzésű fejpántokkal. Egy kis idő elteltével, közel 100 ember várt, hogy végre elkezdődjön a képzés.

// Homok csápok-Suna no Shokushu //

Nem gyakran adatik meg az elveszett ninjáknak, hogy kiképzésen vegyenek részt, ez természetesen abból fakad, hogy nem tartoznak országhoz legtöbbször, így rizikót jelent, ha túl erősek lesznek. Mint Bishamon tagok kicsit könnyebb a helyzetünk, a Víz Országához tartozunk, igaz ezt nyíltan nem ismerik el, viszont megvannak a maga előnyei. A minap például a rejtekhelyen olyan mendemonda jutott fülünkbe Motoival, hogy elveszett ninjáknak tartanak képzést, igaz meghívó kell hozzá, ám ez nem névre szóló, tehát elég csak felmutatni a papirost és kész. Mivel kevés tag tartózkodik ilyenkor a rejtekhelyen, ezért nem volt nehéz belekerülni azok közé, akiket kiválasztottak, hogy elmenjenek erre az elemi képzésre. A legtöbb ninja nem akart több elveszett ninjával együtt edzeni, talán azért, mert nem akarták, hogy ellessék trükkjeiket, vagy azért, hogy arcukat ne lássák meg. Mind kettő nyomós ok, ha jobban belegondolunk, hogy milyen élet az elveszett ninja élete, eléggé nagy a halálozási ráta, főleg ha ennyi ember van egy helyen, bármi megtörténhet. Nekünk ilyen problémánk nem volt, még nem voltunk "olyan sokat a szakmában", hogy halálos ellenséget szerezzünk, és igazat megvallva, ránk fért a képzés.
Miután megkaptuk a szükséges papírokat elindultunk a Hold Országába, ahol a képzés volt. Utunk nem nagyon volt eseménydús, már megszoktuk a sétálást is és Motoi madárlakomáit is. Még mielőtt elértünk volna a megadott helyre, elővettem maszkomat, amit egyik küldetésen szereztem be, lehet viccesen nézek ki, de tökéletes arra, hogy elrejtsem az arcomat.
Miután ellenőrizték és elfogadták minden papírunkat, elindultunk szállásunk felé, majd ott vártunk további információra, nem nagyon akartam feltűnést kelteni, tehát nem nagyon jártam körbe a táborhelyet, ami meglehetősen nagy volt.

//Mizu Bunshin no Jutsu//

Éppen ebédeltem , jó kis csirkecombot, amikor Sui ront be a szobába. Jó hírt hozott. Úgy néz ki elküldenek minket egy elemi képzésre a Hold országába. Már régóta szerettem volna elsajátítani két jutsut a víz elemű ninjutsuk közül, azonban ezek a ninjutsuk C szintűek és D szintű ninjaként engedélyt kell kérnem a megtanulásukhoz. Szerencsémre ezt az engedélyt megadták.
Utunk során nem történt túl sok minden, vagy ha történt is nem vettem róla tudomást, mert főleg egy dolgon járt az agyam, a víz elemű jutsukon, mégpedig azért mert két jutsu is volt, amelyet megszerettem volna tanulni: Mizu Bunshin no Jutsut és a Mizugakure no Jutsut. Minkét jutsunak megvan a maga előnyei és hátrányai. A Mizu Bunshin no Jutsu nagyon jó a megtévesztésre, a klón képes a harcra, fegyverek használatára, igaz egy ütéstől semmivé válik ,és elég sok chakra kell a használatához. A Mizugakure no Jutsut jutsu előnye , hogy könnyen elrejtőzhetek tócsákban is, és ezt használhatnám meneküléskor vagy éppen meglepetésszerű támadáskor. Mivel nem igazán használok harc közben víz elemű jutsukat, így ez a jutsu már csak azért is jól jönne mert az ellenséges ninja nem sejtené ,hogy ezt jutsut használom ,hiszen nem tudná milyen elemű chakrának vagyok a birtokában.
Mire megérkeztünk az úticélunkhoz , a fejem már úgy füstölt mint egy gyárkémény. Nem gondolkodom a jutsukon tovább. Úgy döntöttem a Nagyfőnökre bízom a döntést. Elővettem egy pénzérmét és feldobtam a levegőbe. Ha fej akkor Mizu Bunshin no Jutsut fogok tanulni, ha pedig írás akkor Mizugakure no Jutsut . Elkaptam az érmét, rácsaptam a kezemre, majd megnéztem mi volt rajta, írás. Hát ez így sokkal jobb, egyszerűbb. Csinálhattam volna ezt még az elején mielőtt elindultunk a Víz országából.
Miután már semmilyen megterhelő dologgal nem kellet foglalkoznom körülnéztem a táborhelyen, majd vártam ,hogy elkezdődjön a képzés.

//Mizugakure no Jutsu //

Újabb csodálatos nap virradt rám, de ezúttal nem Kirigakure-ban, hanem távol az otthonomtól. Ugyanis a Víz szövetsége egy képzési programmal rukkolt elő, aminek köszönhetően most a Hold országában vagyok. Alig érkezünk meg, máris vezetnek minket tovább, egy tábor felé. Ahogy közeledünk a megadott helyhez, egyre több és több ember bukkan elő, míg végül egy táborhoz érünk. Néhány őrön kell keresztül jutnunk, akik az engedélyünket kérik. Nem vesződök sokat velük, azonnal megmutatom nekik és megyek tovább.
Most is a megszokott ruhámban vagyok, amiben küldetésre szoktam járni. Tetőtől talpig fekete göncök, egy meglehetősen hosszú és kényelmes kabát, amibe könnyedén el tudom rejteni a felszerelésemet, lábamon pedig a megszokott fekete ninja szandál. A fejpántomat most nem a fejemen viselem, inkább a bal karomra kötöttem fel reggel, nem sokkal a könyököm fölé.
Miután megérkezünk, alaposan szétnézek és egy olyan helyre megyek, ahol lehetőleg senkivel sem kell beszélnem. Nincs kedvem egy kíváncsiskodóhoz sem, a buzgómócsingokhoz meg még úgysem. Mondjuk azért meglesem az embereket, hátha akad a klánomból is valaki. Amíg viszont nem jön senki, hogy megkezdődjön, amiért itt vagyunk, nem csinálok semmit, csak ülök egy fa árnyékában és pihenek.

//A technika: Suiton: Haran Banshou - Víz elem: Viharos Blokád//

Miután elkísérnek engem, magam, Motoi nélkül, egy másik helyre, ahol a képzés lesz, az oktató, minő meglepő, pont engem választ ki, hogy meséljek a többieknek a csakra manipulációról. Nem tudom, mennyi értelme lesz, főleg, ha mindenkinek "érettnek" kell lennie a képzéshez, de mit lehet tenni, megpróbálom rövidre fogni, és kielégítő választ adni a kérdésére.
- Nem tudom mi van a többiek birtokában, és azt sem, hogy mit fed az, hogy egyéb ismeretek, de megpróbálok rá válaszolni. Miután Hagoromo Ōtsutsuki szétosztotta csakráját, azután minden egyes élőlényben megtalálható, és körülöttünk is, még az élettelen világban is egy bizonyos szintig. A csakra áramlása a létfontosságú szervekhez kötött, és a tenketsu pontokon keresztül tudjuk kiengedni, a legtöbb ninja a kezén és lábán, míg egyesek bárhol testükön. A taijutsu nem igényel különösebb csakramennyiséget és manipulációt sem, viszont a ninjának szüksége van egy alap mennyiségre, hogy életben maradjon. Az alap ninjatechnikákhoz sem csakraformálás sem elemi manipulációt. Az elemi transzformáció a haladó technikák közé tartozik, a csakra képzésén és elemének meghatározása az alapja. Öt darab elemi csakratípust ismerünk, de egyes ninják képesek különféle technikák használatára, amik vérvonali képességeknek számítanak, és képesek az öt alapvető elemet ötvözni valamelyik másikkal. Mielőtt elkezdenénk az elemi manipulációt, szükséges meghatározni az elemi affinitásunkat egy darab papír segítségével, ami olyan fából készült, amibe folyamatosan csakrát engedtek. És persze ehhez még hozzá tartozik a yin és yang transzformáció ami természetesen alapvető technika és nem szándékozom itt tovább pazarolni az időt, remélem kielégítő választ adtam.
Ezek után visszalépek a sorba, majd várom a fejleményeket, megpróbáltam a lehető legjobban a lehető legrövidebben elmondani ami szükséges volt.

Miután mindannyian megérkezünk, nem kell túl sokat várnunk és megkezdődik a szent beszéd. Újra megtudjuk, hogy miért vagyunk itt, majd közlik hogy keményebb elvárásban lesz részünk, mint mondjuk az ellenségnél. Nem is vártam mást. Ha már egyszer rosszul csinálok valamit, akkor ne dicséretet kapjak érte, hanem "verjék belém"! Amint vége a beszédnek, azonnal csapatokra bontanak minket, majd mindenkit más és más helyre vezetnek.
Én két társat kapok. Egy tóhoz vezetnek minket, ahol eddig mi vagyunk az első befutók. A Sensei egy picit súlyos személyiség, mind megjelenésben, mind viselkedésben. A szavai hallatán bólogatni kezdek, ezzel próbálom biztosítani, hogy részemről meglesz a dicsőítés. Ezután pedig végre valahára rátérünk a lényegre. Előtte az egyik társam kap egy kérdést, amire nem igazán tud válaszolni. Így jövök én a képbe, mint következő áldozat. 
- Hm, lássuk csak. - szólalok meg a kérdés hallatán. - A chakra azt a fizikai energiát jelenti, ami a testünk minden egyes sejtjében megtalálható, illetve a lelki energiát, amit az elménk ad. Ha nagyobb mennyiséget gyűjtünk össze, azt a chakra áramlás rendszerén keresztül tudjuk szabadjára engedni, a tenketsuknak nevezett "kapuknak" köszönhetően. A chakra szabadjára engedésének különböző módjai vannak, de a legismertebb és a legtöbbet használt az a kézpecsétek segítségével történő kiáramoltatás. A chakra segítségével túl léphetjük a testünk korlátjait, így akár képesek vagyunk a vízen járni, de hallottam már olyat is, hogy taijutsuban jelentősen meg lehet vele növelni a hatékonyságunkat. Ezen kívül a chakrát elemi formába is lehet "önteni". És ha már itt vagyunk, akkor jöhet a Suiton. Véleményen szerint, azért jó Suitont használni, mert a víz az életünk egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet adhatunk vele, vagy akár vehetünk el. Kis mennyiségű víz például elég ahhoz, hogy növényeket tápláljunk, de egy nagyobb szökőár akár arra is képes hogy városokat pusztítson el. Megfelelt a válaszom? - kérdezek vissza.
Remélem ennyivel beéri, de ha nem, akkor kénytelen leszek tovább folytatni a gondolatmenetemet.

Kodomo a pódium mögött állt, egyenes háttal, a többi Jounin között. Büszkén tekintett az előtte lévő geninek és chunninokra, a Hold friss bajnokaira, és a Szövetség ifjú harcosaira. Büszkén állt előttük, büszkén viselte Hold fejpántját. Miután a köszöntőbeszéd lecsengett, a szőke hajú fiú a többiekkel együtt terelgetni kezdte az ifjakat. Emlékezett, mikor évekkel ezelőtt ő maga is az újdonsült genin és chunninok között foglalt helyet, várta, hogy egy magas rangú shinobi beossza őt a helyére, mikor efféle képzésben vett részt. Most pedig itt áll, Jouninként. 
Igaz, a többi jounin kapott néhány diákot, kik tlük fognak tnaulni, míg a szőke hajú fiúnak csupán logisztikai feladatokat szántak. Azonban a sorok mögül egy férfi karon ragadta a fiút, aki kissé riadtan fordult hátra.rekedtes hangján a fiú nevét mondta. Ősz hajú, idősebb férfi volt.
- Honnan tudja a nevemet? Ki maga? - kérdezte a fiú, azonban a várt válaszok helyett a férfi másba kezdett bele. 
~Ki lehet ez a férfi? Holdbéli az biztos, hisz a Yugeton elemet leginkább itt ismerik. Ki lehet ez az alak? És miféle tartozásról beszél? talán Namizuo-sama egy régebbi barátja? még sohasem láttam a birtokon, sőt...a Hold országában sem.~ gondolkodott el a fiú, ki ismerte az ország lakosságának túlnyomó részét, legalább arcra. Bárki is legyen ez a fickó, biztosan ismeri a Djuka klán titkos erejét. Kodomo döntés előtt állt.
Talán a klán egy régebbi barátja, nem tűnt veszélyesnek, főleg nem egy ilyen eseményen, ahol körülbelül száz szövetségbeli shinobi állomásozik. A férfi arra kérte, hogy mutassa be erejét, azonban a fiú megfontoltságból és óvatosságból csupán chakrat koncentrált, majd tenketsu pontjai egy részén kiengedett némi Gőz elemi chakrat. 
- Yugeton: Aberokami - mondta a fiú, ekkor a kiáramlott gőz sűrűsödni kezdett, formálódott, majd néhány farkas formájú gőznyaláb indult meg a férfi felé. A farkasok alig egy méterre váltak szét és kerülték ki a férfit, majd az öreg mögött semmivé váltak. 
- Mondja meg, hogy kicsoda maga, és miféle tartozásról van szó? - hangja kissé fenyegetően hangzott, hisz még most sem ismerte a férfit, mindkezözben öve felé nyúlt, ahol kardja helyezkedett el.

A nyitó ünnepség után  besoroltak minket különböző csoportokba, aszerint , hogy kinek mit kell, majd tanulnia. Sui és én külön csoportba kerültünk, amit nem bánok mivel az én csoportvezetőm egy csinos kunoichi lett. Fel is tűnt, hogy mostanában milyen sok csinos lánnyal találkozom, és, hogy mennyivel jobban figyelek rájuk. Biztosan beütött a híres pubertás.
Miután teljes lett a csoport, 10 tanuló velem együtt, egy közeli tóhoz vettük az irányt. Amint a tóhoz értünk , a kunoichi  egy lélegzetvételnyi időt sem ad nekünk, azonnal nekikezd a fejtágításnak, majd  egy kérdést tesz fel nekünk, hogy felmérje a tudásunkat. Sajnos én lettem az a szerencsétlen akire rámutatott. 9 a 10-hez, elég jó esélyekkel indultam, de most mégsem nyertem.
Chakra és annak felhasználása a suiton elem befolyásolására. Hát mit mondjak, sosem voltam jó elméleti szinten , amint megtanulok valamit  azonnal elfelejtem a fölösleges információt és csak a lényeg marad meg, és ez annyira nem tartozik bele a lényegbe. 1-2 másodpercig csendben maradok , majd halkan :
- Chakra és a suiton elem chakrával történő befolyásolása. - ezt azért , mondtam el még egyszer, hogy időt nyerjek , hátha beugrik mégis mit kéne mondani, és így is lett. Normális hangon nekikezdek a chakra leírásának:
-A chakra egy energiaforma. Két testenergia kombinációjával vagyunk képesek termelni a chakrát :  a fizikai energia  és a szellemi energia. A fizikai energia a testünket felépítő milliárdnyi sejtből származik, még a lelki energia tapasztalattal, kitartó edzéssel és a test fejlesztésével nyerhető.  A chakra a testünkben hasonló keringési rendszert hoz létre, mint az érrendszer.  A chakrát a testünkben 12 kézjel kombinációjával befolyásolhassuk, és ennek segítségével vagyunk képesek jutsukat létrehozni. A Suiton  elemet  suiton chakrával vagyunk képesek befolyásolni. Képesek vagyunk a természetben megtalálható vizet alakítani, vagy akár magunk is képesek vagyunk vizet létrehozni a testünkből, képesek vagyunk ködöt létrehozni és ezt előnyünkre fordítva ninjutsu formájában fegyverként vagy éppen pajzsként alkalmazni.
Így hirtelen csak ennyire tudtam visszaemlékezni, remélem elég lesz ez arra, hogy nekikezdhessek az új justsu tanulásának. Nem szeretném  ha kirugnának, hiszen akkor foloslegesen tettem meg ekkora utat.

A fa alatt ülve, a folyamatosan beáramló tömeg jelezte, hogy itt valóban, egy igen komoly képzés lesz. A shinobik a világ minden részéről jöttek. Voltak köztük velem egyidős gyerekek, valamint felnőttek is.
Pár óra elteltével felcsendült, az a bizonyos jelzés, mely a kezdetét jelezte a képzésnek.
A tömeg felállt, majd középre irányult, hát így tettem én is. A tömeg elején, egy kis pódiumon álló fickó, köszöntött minket, és kezdet bele mondanivalójában.
Nem igazán érdekelt, hogy miket beszélt. Figyelmem, inkább a többi shinobira irányult, és a vezető szavai, csak úgy hagyta el a fülemet, mintha valamivel el lenne dugítva, hogy véletlenül se halljam meg szavait.  
A tűző napon állva gondolaim úgy kavarodtak, akár egy malomlapát, azonban pár perc elteltével, ezt a nyugalmat is megtörte valaki, mikor is a vállamat rángatva, húzott ki a tömegből.
-          Ez meg mi a fene! Engedjen el azonnal- kiáltottam, de a fickónak eszébe nem volt elengedni.
Mikor végre kihúzott, és sikerült megfordulnom, egyből észrevettem az Iwagakure fejpántját, valamint a jonning rangját. Valószínűleg ő lesz az oktatóm.
-           Azt mondják, értesz a Homok elem irányításához- kérdezte.
-          Igen valóban értek hozzá- válaszoltam vissza, igen büszke arckifejezéssel, majd folytattam.
-          Közel három hónapja sajátítottam el, még a Djukáknál. Azóta három jutsut tudtam megtanulni. Az első a Suna Gadiansu// Homokirányítás, a második a Suna no Yoroi // Homok Páncél és végül a harmadik a Suna Shigure // Homok Zápor technika.
Azért is jelentkeztem a képzésre, hogy tovább fejlesszem eme elemet.   
Az elmúlt héten azonban egy saját jutsun gondolkodtam, amihez lenne is egy kis történetem.
Egyszer egy napon, mikor a kikötőben sétáltam, egy igen különös jelenségre lettem figyelmes. Egy kicsike polip, mely véletlenül kisodródott az öbölbe, épp apróméretű halakra vadászott. Figyelmemet megragadta, főleg az a vadászásmód, amit használt.  Nyolc csápjával körbeszorította áldozatát, majd az egyik csáppal meg is ragadta azt, és egyből bekebelezte. A kis halnak esélye nem volt a menekülésre.
Azóta ez a technika jár a fejembe, és azon gondolkodom, hogy miként is tudnám elsajátítani. Azért is vagyok most itt, hogy valaki segítsen nekem ebben, és egy Iwagakure jounninál nem is kaphattam volna jobb tanárt.
Remélem segíteni, tud a célomba, és valamit ki tudnák vitelezni közösen.  
     
 
 
 

 

Miután kicsit odabökött az oktató, hogy pontatlan, pontosabban, nem mindenre kiterjedő volt a válaszom, ami valljuk, be ilyen helyen megesik, megkaptuk feladatunkat.
 A vízből alakot kell formálnunk, ami majd ahhoz kell, hogy klónt hozzunk létre. Egy egész tó van itt a mi rendelkezésünkre bocsátva, egyesek egyenesen a tóhoz mennek, mások kérdezgetnek. Én inkább elmegyek, és előveszem a könyvem, amit apám hagyott rám. Az idő alatt, amíg a falunkban készültünk, és Bishamonba való belépésünk után is jó szolgálatot tett, épp egy edzésen jöttem rá, hogy kell használni. Talán most is segítségemre lesz.
A megfelelő technikával föloldottam a pecsétet könyvében, majd saját véremmel írtam be a technika nevét. Kis idő elteltével elkezdtek megjelenni a betűk. Az első kiírás természetesen a technika neve volt, ami a Mizu Bunshin no Jutsu. Kisvártatva elkezdtek megjelenni a technikát leíró szavak, majd legvégül a technika optimális elsajátítási módja. Valójában egy alaki manipuláción alapuló művelet, ahol létrehozzuk saját másunkat, majd a chakránk segítségével mozgatjuk. Ezek a klónok saját erőnknek egy tizedével rendelkeznek, tehát nagyban függ hatékonyságuk a használó erejétől. Természetesen magas fokú kontrollt követel, ugyanis megtartani az alakját, kinézetét, és mozgásra bírni ezt a víztömeget nem kis feladat. A klónok, mint a legtöbb ehhez hasonló technikánál csak pár ütést bírnak ki, de ennyi idő is elég legtöbbször, hogy elvégezzék feladatukat.
Összecsuktam könyvem, majd odasétáltam tóhoz. Meglehetősen kellemes idő volt, annak ellenére, hogy milyen volt, mikor megérkeztünk. Mindig is nagy hangsúlyt fektettem a chakra kontrollomra, ezt tekintettem a fő célnak, minél effektívebben kihasználni erőmet, a lehető legkevesebb felesleges energia bevitele nélkül. Megfelelő irányítással egy kő is halálos fegyverré válhat az avatott kézben, míg egy avatatlanban a kunai is csak játékszer marad. Ahogy odaértem a tóhoz tenyeremmel megérintettem a vízfelszínt. Az elkezdett remegni, mintha valami mocorogna a felszín alatt. Láthatóan nem volt meg a megfelelő technikám a formálására. Belemerítettem kezem, és merítettem egy kis vizet. Ismét chakrát vezettem a kezembe, majd megpróbáltam gömb alakba formálni. A felszín kidudorodott, majd kis idő múlva kisimult. Elég nehéz volt fenntartani a megfelelő mennyiséget, pedig még csak egy kis mennyiséggel próbálkoztam csak. Mikor elegem volt a sok kudarcból, visszaeresztettem a tóba a vizet. Ekkor lettem figyelmes egy dologra. Egy vékony réteg, több mintha csak nedvesség lenne, "megragadt" a kezemen. A sok chakra kibocsátástól görcsösen áramlott a chakra tenyeremből, ami ilyen hatással volt a vízre. Talán ez volt az a kapocs köztünk, suiton használók, és a víz között, amiről a kiképző mesélt. Furcsán néztem a tenyeremet, majd gondolkodni kezdtem, hogy lennék képes ezt fölhasználni a technika kivitelezésében. Kicsit pihentem, míg gondolkodtam.
Nem nagyon törődtem azzal, hogy a többiek hogyan akarják elsajátítani a technikájukat, én mindig is a saját utamat szerettem járni ilyen téren. Egy technika tanulása lehetőséget ad a kreativitásra. Ekkor szállt el fölöttem egy szitakötő, ami megtörte a gondolatmenetemet. Ahogy pihent egy nádszálon, egy lövőhal próbálta meg becserkészni ebédre. Ami történt, az adta meg az ötletet arra, hogy fogok nekikezdeni a technika elsajátításának. A hal vízzel próbálta meg eltalálni a szitakötőt, ami sikerült is neki, viszont nem pottyant a vízbe, hanem a partra került. Pár szárnycsapással emelkedett a levegőbe, és mintha egy vízburkot hagyott volna maga után szállt tovább. Természetesen nekem ez a vízburok volt az, ami adta az ötletet. Odamentem a tóhoz, levetkőztem, és beleugrottam. A víz közelsége könnyebbé tette számomra a kapcsolat megteremtését, ami a technika kivitelezéséhez szükséges, megpróbáltam magamra ölteni a vizet, hogy egész testemet körülvegye. Természetesen ekkora mennyiségű vízzel, és ilyen közelséggel a lehető legjobb feltételek voltak adottak ahhoz, hogy mindez sikerüljön. Az egész a kéznél és a lábon kezdődött, ami érthető volt, hisz ezek a pontok voltak a legtöbbet használva a chakra manipulációjára. Majd Ahogy próbálkoztam a víz kezdett egyre jobban és jobban kúszott fel végtagjaimra, majd testemre. A technika, amit eddig tanultam tökéletes volt arra, hogy egy tűzből mentsek ki valakit, ha az éppenséggel egy tó mellett van, és nem vagyok bent sokáig, hogy ne forrjon föl a víz körülöttem. Muszáj volt továbbfejleszteni. Természetesen a kapcsot a testhelyettesítő technika jelentette, ami arra volt jó, hogy élettelen tárgyakat, hasonló alakúra formáljunk, mint mi, és ezzel tévesszük meg ellenfelünket. Szintén a chakra testen kívüli manipulációjára alapul, és egy alapművelet a shinobik között. Mikor rájöttem, mennyi chakra kell, hogy egész testemet befedje a víz az erdőbe mentem, egy magamhoz hasonló darab fát keresni, és több kisebbet. A képzésem következő lépcsőfoka az volt, hogy a fadarabba megfelelő mennyiségű chakrát juttassak, és vizet rakja rá, amit a technikák kombinációjával a saját alakomra formálok, az edzés lényege az volt, hogy minél kisebb fadarabokra, minél több vizet, és a lehető legjobban rám hasonlító alakot formáljam meg. Az utolsó lépcsőfok a chakra tartó mag eltávolítása lesz, amivel a technika teljessé válik, amennyiben sikerrel járok a tanulással.

Amint nagyjából összeszedtem a gondolataimat, és felvázoltam az ötletemet, már csak a kivitelezésen kellett gondolkodnom. Az Iwakagure Jouninja, nem igazán szólt egy szót sem.
Vagy azért mert valóban ő is azon morfondírozik, hogyan tudna nekem segíteni, vagy egyszerűen csak unja a banánt és szépen kifejezve, a töke is tele van, hogy a front helyett, hozzám hasonló gyerekeknek kell jutsut tanítania. Igazából sok mindent nem tett hozzá a tanulásomhoz, mivel azt is elvárta, hogy én magyarázzam el neki, hogy miként is lehetne ezt a jutsut összehozni.
-      Hát hogyan is kezdenék hozzá, ez egy kifejezetten jó kérdés. Ügye a technikám alapja, a polip csápjaira van felépülve. így elsőnek mindenképp azokat kéne létrehozni.   Az egész technika lényege, hogy a csápokat fel lehessen használni mind védekezésre, mind pedig támadásra egyaránt.
-      Az egész technika alapja a megfelelő chakra használat. Úgy vélem, hogy a csápok száma is ettől függ, tehát vagy kevesebb számú nagyobb méretű, vagy sokk apróbb méretű csáp.
Nagyjából ennyi lenne a felépítése, de hát az még édes kevés, az első és legfontosabb dolog, hogy létrehozzuk a csápokat.
Így hát ezzel a lendülettel kicsit arrébb álltám és neki is láttam az alapoknak. Ügye az első dolgom az volt, hogy valahogy létrehozzam a csápokat. Amint elkezdtem gondolkozni eszembe jutott a Homok Zápor technika, amit nem rég sajátítottam el, mivel annak a jutsunak is az lapja a homokcsápok, csak annyi különbséggel, hogy most nekem több csápot kell létrehoznom, míg annál a technikánál elegendő volt egy darab.  Tehát lényegébe nem volt más dolgom, mint félig létrehozni a homokzápor technikát, s majd abból talán sikerülni fog több darab csápot létrehoznom.
 
A chakrámat belevezettem a homoktalajba, majd megpróbáltam létrehozni azt az egy darab csápot.
 Szerencsémre ez nem is okozott problémát, de hát miért is okozott volna, ha már egyszer elsajátítottam és elég sokszor gyakoroltam. Tehát a csáp ott lebegett előttem, tökéletes formájában, csak hát az volt a gond, hogy ez még csak egy darab. Most két út állt előttem, vagy megpróbálom, hogy egyszerre többet létrehozzak, vagy ezt az eggyel próbálom az irányításom alá venni.
Jelen esetben az utóbbit választottam. Ha ezzel az eggyel valóban sikerül teljes mértekben létrehozni a technikát, akkor a többi csáppal nem lesz annyira bonyolult.
Hogy sikeresen irányítani tudjam a csápokat, a Suna Gaidansu technikát vettem be, ami lényegébe a homokirányítás alapja. Ezzel a technika segítségével szabadon irányíthatom a csápokat, így mind védekezésre, mind támadásra fel tudom majd használni.
Az alapok nagyjából ennyi lenne, most már csak arra kell rájönnöm, hogyan is tudnám létrehozni azt a több csápot, és hogyan is tudnám őket kedvem szerint irányítani, vagy egyszerre, vagy pedig külön-külön. Remélem ebbe már tényleg segíteni fog a Jouninom.

-      A technikám lényegébe ebből indulna ki, most már csak arra kéne rájönni, hogy is hozhatnám létre azt a többi csápot, és hogyan irányíthatnám őket kedvem szerint. 

A válaszom kielégítő volt, legalább is még mindig itt vagyok és nem rúgtak ki a képzésről. Az oktató pár mondatban elmondja mégis mit kellene csinálni, majd megmutassa a gyakorlatba. Hát igen, itt is példát vehetünk a remek oktatási rendszerről. Nagyjából annyit mondtak el amit eddig is tudtam, a többit meg találhatom ki magamtól. Igaz még sosem láttam élőben a jutsut, így ez adott egy ötletet, hogy mégis mit kéne csinálnom. Csakra formázás , irányítás és alakítás ennyit tudtam meg az oktatótól.  Miután nekiláthattunk a gyakorlásnak én leültem kicsit a parton elmélkedni. Amíg elmélkedtem , számoltam a madarakat az égen és  a mai vacsoráról gondolkodtam, hirtelen megérkezett az ihlet amire vártam. Kezdtek összeállni a fejemben a dolgok. Kitaláltam egy tervet, ami az lenne ,hogy chakra segítségével a vízből egyfajta burkot képezek magam körül, ezzel a formázási és irányítási rész nagyrészt letudva. Már csak azt kéne megoldanom , hogy amikor valaki a vízbe néz  ne engem lásson hanem lásson át rajtam vagy egy olyan képet vetíteni le , mintha csak egy sima pocsolyába nézne. Ezzel az elméleti rész meg is lenne, nem kell túl sokat gondolkodni ezen, ha nem jó , akkor ez van, majd kitalálok valami mást. Azonban még ezzel a tervemmel is akadt egy probléma amit nem tudtam megoldani, mégpedig azt , hogy az elmélet nem mindig állja meg a helyét a gyakorlatban, főleg akkor ha olyan hiányos mint az én mostani tervem, de végül is nincs mit vesztenem . Felállok a parton, levetkőzök  nehogy vizes legyen a ruhám, majd szépen, lassan besétálok a víz tetején a pocsolya közepére. A többiekről nem veszek tudomást, ráérek akkor ha a jelenlegi tervem nem jön össze. Nos ahhoz , hogy a tervem működjön el kell merülnöm a vízben ezért először csökkentem a vízen járáshoz szükséges chakrát a lábamon, ennek hatására szép lassan elmerülök.  Mivel még a jutsut el sem kezdtem ezért úgy döntök , hogy  nem merülök el teljesen, így nem fog zavarni a levegő hiánya. Először is a kézjeleket használva elkezdek erősen koncentrálni  és  létre hozom a jutsut, Ekkor a körülöttem víz és a víz elemű chakrám segítségével létrehozok egy vékony kis burkot magam körül, de ahhoz hogy ez sikerüljön el kellet merülnöm, így az időm rohamosan fogy a jutsu megfelelő létrehozásához. Miután létrehoztam magam körül a burkot, megpróbálom alakítani ,hogy minél kisebb legyen , pontosan simuljon a testemhez, ez azért jó mert így nincs szükségem akkora területre és így könnyeben eltudok rejtőzni kisebb  pocsolyákban is. Ezután jön a neheze főleg azért is mert elfogyott a levegőm. A burok formázása jóval több időt vett igénybe mint amennyire számítottam.  Felbukok a víz ahol veszek egy mély levegőt, majd ott folytatom ahol abbahagytam. Végrehajtom a kézjeleket majd újra burkot formálok, ennél a pontnál nem haladok tovább egészen addig amíg képes nem leszek arra, hogy időveszteség nélkül képes legyek létrehozni a megfelelő méretű és formájú burkot. Miután ezzel végeztem , jöhet az eltűnés. Ezzel az volt a  gondom, hogy  két féle megoldás is járt a fejemben, és még az is ehet , hogy ehhez a jutsuhoz egyáltalán nincs szükségem burokra, vagyis az egészet rosszul csináltam. Na de el kell hessegetni a negatív gondolatokat , azon ráérek majd aggódni akkor ha a jutsu nem sikerül. Mivel a víz tükröződik ezért megpróbálom a burokban úgy megtörni a fényt hogy a felettem lévő engem ne lásson csak azt ami alattam van. Néhány próbálkozás után úgy érzem sikerült valamit alkotnom, ahol megtörtem a fény úgy ahogy az elméletben elgondoltam, azonban a felettem állók ezt , hogy lássák azt még nem tudom, így meg kell várnom mit vár rá az oktató, aki a mellettem lévő ninjával foglalkozott. Lassan én vagyok a soros ,de még maradt némi időm a másik elméletet is kipróbálni. A másik elméletemben szerepet kap a Henge no jutsu , azonban pár másodperc után rájöttem , hogy ez mégsem lehet a jó megoldás mivel ez nagyon sok chakrat emésztene fel és nehéz lenne fenntartani, arról nem is beszélve , hogy amit tanulok az egy vízelemű technika hengével pedig nem lenne már az, ezért visszatérek az első módszeremhez.
Megérkezett az oktató . Végrehajtom a kézjeleket lebukok a víz alá létrejön a burok , aztán reménykedek , hogy amit létrehoztam az a Mizugakure no Jutsu és nem valami balul sikerült kísérlet.

// Yazaki, Bezaiten //

Mind a ketten kitettetek magatokért, az oktatóiték - ki-ki hangulata alapján - ha nem is dicsértek agyon, de azért megengerdtek maguknak egy "jól van"-t. Persze, Ti is tudhatjátok, hogy könnyen lehet nem csináltatok mindent jól, vagy hogy még rengeteget kell gyakorolnotok, ám mindenesetre, a mai napon eleget képeztétek magatokat.

( Írjátok fel a technikát és amint bekerült a bővítéseitekbe - Képzés Szabályok - akkor használhatjátok is. )

//Rikuno//


Valóban, Iwagakure Jouninja eddig csak figyelt, bár talán azt sem túlzottan érdeklődve. Mindenesetre most megszólal:
- Eddig jó, ám ahogy Te is mondtad iit már nehezebb a dolog. Több csáphoz magasabb szintű chakrakontroll és nagyobb figyelem kell. Hogy a rutin szükségességéről már ne is beszéljek... a Probléma az, hogy egy csápnál egy dologra kell figyelned, viszont kettőnél már többre, háromnál még inkább megoszlik a figyelmed, növekszik a koncentrációs terhelés, négynél méginkább. A Fontos, hogy ne csak fenntartsd a technikát, mert azzal a chakrádat pazarlod, sokkal inkább használd ki az előnyeit. Sok idő lesz, amíg sikerese alkalmazója leszel az ötletednek, de talán megéri. Azt tanácsolnám, maradj egyelőre a kettőnél, vagy ha bátor vagy, akkor a háromnál. Kezd is el a gyakorlást, elvégre nem érünk rá egyész nap.

( Kérnék tőled 30, vagy negyven sort arról, hogy elsajátítod a kettő, vagy három  csáp írányítását. Létrehozás, fenntartás, összehangoltság, írányítás figyelemmegosztva, stb... ^^ )

// Hitoshi //

Az önelégült nő hamar magyarázkodni kezd:
- A Suiton: Haran Banshou egy igazán egyszerű, D szintű technika. Lényege és célja, hogy létrehozzunk egy vízhullámot, amivel átitatjuk magunk körül a földet. Ugye, ugye? Nem is bonyolult, pláne mert zseniális oktatótok van! Hhihi... Ez a technika nem csak hasznos, hanem igazán remek is. Mert előzménye lehet annak, hogy egy harcban nagy előnyre tegyünk szert. Bizony ám! Ha Suiton elemű egy ninja, akkor minél több víz veszi körül, annál jobb. És gondoljatok bele: ezt is ki árulta el nektek? Hát természetes, hogy a világ legjobb oktatója, vagyis Én! Gyerünk, kezdjetek is neki!

// Nos, ahogy az önelégült nő is mondta, ez nem egy bonyolult dolog. 20-25 sor. //

// Kawachi //

Egy nagyobb csoporthoz csatlakoztál. Megtudtad, hogy a Mizu Bunshin Daibakuha nevű jutsut fogjátok megtanulni, mint ahogy azt is, hogy a kiképzőtök egy csinos, de nálad fiatalabb Jounin. Getsugakuréból.
- A Technika nem egyszerű, de nem is túl bonyolult. Chakrakontroll és figyelem kell hozzá, ha ez nincs meg, akkor az cuki, de ciki - mondja lehengerlően bámulnivaló mosollyal a csinos leányzó - Nagy mennyiségű chakrát kell koncentrálnotok a klónjaitokba, majd egyszer csak szabadjára kell engednetek azt, aminek következtében létrejön a robbanás. Fontos, hogy egymástól távol gyakoroljatok és Ti magatok se legyetek a klónotok közelében, mert akkor riasztanom kell az orvosi osztagot, akik viszont mind perverzek, ezért nem szívesen hívom ide őket, vili?
Újabb kedves és gyönyörű mosoly.
- Legyetek bátrak és gyorsak, mert este randim van. - közli, majd tapsol kettőt, hogy kezdjétek.

( 30 sor, hagyd nyitva a végét. )

Az elmúlt pár óra teljes mértékben azzal telt, hogy én szinte már vért izzadva próbáltam elsajátítanom a technikát, miközben az elvileg nekem segítő Iwakagure Jouninja nem túl nagy érdeklődéssel figyelt engem.
Nagyjából össze is tudtam rakni a technika alapját, ami egy csápból állt valaminek annak irányításából. Nem volt könnyű dolgom, főleg, úgy hogy a kinevezett tanárom, azt sem mondta, hogy bú vagy bá.
Elsőnek is chakrát vezettem a homokos talajba, majd úgy próbáltam létrehozni a csápokat. Nagyon fontos az erős koncentrálás, és a megfelelő chakra kontroll. Ezt követően már csak az irányításon múlt az egész, de szerencsére az a legkevesebb dolog, hisz ez volt az első technika, amit elsajátítottam, vagyis a homokirányítást.
Ezek után képes voltam azt az egy csápot kedvem szerint irányítani, ez hihetetlen érzéssel töltött el engem. Tényleg úgy tudtam irányítani, ahogy csak akartam, vagy itt a közelembe védekezésre, vagy pedig támadásra.
Azonban ezek után kicsit elakadtam, és a Jounnin felé fordultam egy kis segítségért.  Szerencsére most nem csak némán állt, hanem végre hozzá szolt a dolgokhoz.
 Úgy vélte, hogy a több csáphoz magasabb chakra kontroll kell, valamint nagyobb figyelem. Azt is javasolta, hogy ne csak fent tartsam a chakrát, hanem egyből használjam ki a csápok adta lehetőségeket, és mozgassam azokat. Mivel több csápról van szó így a figyelmemet is több részre kell osztanom. Ahogy nő a figyelmem a koncentrációm úgy csökken. Talán ez a technika legnehezebb része, de sajnos ezen múlik az egész.
Az első csápot gond nélkül létre tudtam hozni, azonban amint lepróbáltam a másodikat, az első valamiért vesztett az erejéből, és ha nem is esett szét, méretileg valamennyivel kisebb lett.
De amint az első csápra terelődött a figyelmem a második összeesett, így kezdhettem előröl az egészet. Legalább három próbálkozás után még így ment, aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha egyszerre hoznám őket létre, így talán a figyelmem a koncentráció nem lenne olyan nehéz.
Amint megfelelő mennyiségű chakrát gyűjtöttem össze, megpróbáltam létrehozni a két csápot, szerencsére ez sikerült is, am méretileg nem volt valami nagy, így még több chakrát adtam bele, hogy kicsit nagyobb lenne.  Végül ott állt előttem a két homokcsáp, már csak el kellett kezdenem mozgatni azokat. Am talán ez volt a legnehezebb dolog.  Nagyon erősen kellett koncentrálnom, hogy ne fulladjon megint csődbe az egész. Eleinte szép apró és megegyező mozdulatokat tettem, majd megpróbáltam külön-külön mozgatni őket.
Igen sok időt vett igénybe és sajnos sokszor is újra kellet kezdenem a jutsut, de végül, ha nem is tökéletesen, de elfogadható módon sikerült irányítanom a két csápot.
Azonban még nem voltam teljesen megelégedve magammal, így megpróbáltam létrehozni a harmadikat is.
Teljes mértékben úgy állítottam fel a tervemet a harmadiknál, mint a másodiknál, csak sokkal magasabb chakra kontrollal, valamint még erősebb koncentrálással.
Elsőnek is megpróbáltam létrehozni a három csápot. Most jóval több chakrát gyűjtöttem össze, mint előtte, de most nem vártam annyit, így nem is volt annyi holtidő. Amint felállt a három csáp, szinte habozás nélkül el is kezdem mozgatni őket, persze ez a valóságban nem így ment. Amint két csápot már valamennyire irányítani tudtam, addig a harmadik felett a valahogy a koncentrálásom nem volt elegendő, így mozgása szinte alig volt.
Még jobban kellett koncentrálnom, a technika lényegét már sikerült összeraknom, és tényleg csak a koncentrálás maradt hátra.
Szinte sötétedésig azt gyakoroltam, hogy sikeresen tudjam manipulálni azt a három csápot. Rengetegszer kezdtem újra, és néha egy kis pihenő után folytattam is.  
Szerencsére a nap végére sikeresen el tudtam sajátítani, persze még bőven van mit gyakorolnom, de úgy érzem, hogy az alapok, valamit a jutsu nehezét már elsajátítottam.  Az a jó ebbe a jutsuba, hogy bármikor tovább lehet fejleszteni, akár több csápra, és mind védekezésre, mind támadásra egyaránt alkalmas.

Tényleg érdemes volt eljönnöm erre a képzésre, és annak ellenére, hogy a Jouninn eleinte nem sokat beszéltét, am mikor valóban szükségem volt rá, akkor egy igen jó tervvel állt elő, amire fel tudtam építeni az egész technikámat.

//Kenshiro Yori- A Kék és vörös tűz tánca.//
-Miféle kérdés ez?! És miért tőlem? Maga a rangidős! Bár tény hogy várakozásunk okát megmagyarázná az ha a megbízónkat feltartották. Ezt láthattuk most. Továbbá szerintem illene oda mennünk segíteni. Meglehet máshogy is oldani, hogy ne kerüljük el egymást.-
Mondandóm utolsó mondata közben fehér köpenyemet levéve, az éjszakai hűvös idő hatásait érzem hátamon. Kissé megborzongok a hűvöstől, ahogy hátközepem felett kicsivel végződő kivágása ruhámnak a bőrömre ereszti a hideget.
~Hjajj még jó hogy alá vettem ezt a fehér kis ujjatlant. Pedig általában nem szoktam. Legalább nem az egész hátam fázik, valamint az oldalamat is takarja valami. Ha nem számoltam volna az éjszakával, most megszívnám.~ Majd egy botot fogva, a földel írom rá, a megbízónak szánt üzenetet miszerint várjon meg minket.

"A találka nincs elfelejtve, azonban valószínűleg látható okok miatt, sajnos meg kell önt várakoztatnunk."

Ezt az üzenetet kiakasztván a kapu fölé, biccentek Taro felé.
-Induljunk!- Szólalok meg, majd egyenesen a robbanás helyszíne felé igyekszem.
-Míg oda nem érünk. Egy pár kérdés. Honnan tudtad? A jobb karom.-
Meghallgatva válaszát, attól független még tovább kérdezősködöm.
-Remélem, jobban harcolsz nálam. Ismerem az alap jutsukat, meg egy elemit. Bár az se túl erős. Te? Csak hogy hogy számoljak a harccal.-
Válasza végére érve már meg is érkeztünk szinte. A füstfelhő egyre nagyobbnak tűnt, valamint a parázsló fa darabok is látszódni bizonyultak. Szép robbanás volt. Mi pedig elértük a szélét. Nem túl biztató.