Kawahira Sawaka

Nem sokkal a genin vizsgák után minden, a vizsgát sikeresen teljesítő tanuló levelet kapott.
Sawaka napjai addig unalmasan teltek. Kipihente az elmúlt éveket, és a vizsgát.
Amikor azonban megérkezett a levél, tűzbe hozta a gondolat, hogy most vége az eddig megszokott életének, és egy teljesen új életmódhoz kell alkalmazkodnia.
A fiú a levélen semmi különlegeset nem vett észre, csak a szokásos sablonszöveget.
Benne volt, hogy holnap kell megjelennie a kiképzőterepeknél Kirigakure-ban, egy adott időpontban. Bla bla bla..
Miután elolvasta, nagy levegőt vett, és elindult, hogy felkészüljön a másnapra.
Megmozgatta kissé elgémberedett végtagjait, és néhány jutsut is végrehajtott aznap. Viszont ez nem tartott tovább pár óránál. Amint végzett ismét a pihenés vette át a főszerepet.
Másnap reggel viszont korán felkelt. Érzések kavarogtak benne. Érzések melyek nem múltak el egészen addig amíg nem találkozott a csapattársaival.
Félelemről nem volt szó, inkább csak aggódott. Remélte, hogy leendő csapattársaiban, és mesterében semmi kivetnivalót nem talál majd, és jól együtt tud működni velük a jövőben.
Mikor megérkezett az edzőterepekre egy ismerős srácot vett észre.
~Senshi? Éljen. Legalább Őt ismerem. Viszont nem tuom mit várhatok tőle..~Sawaka látta társa szemében az örömöt. Bár ez a srác nem éppen arról volt híres, hogy folyton szomorú volt.
A fiú odament Sawaka-hoz, és üdvözölte:
- Hello. Rég találkoztunk.
Senshi elmosolyodott, amit Sawaka pusztán színjátéknak vett. Nem is lepődött meg rajta.
~Játszd csak a jópofát. Csatában nem fogsz mosolyogni.~
- Üdvözöllek. Igen így van. Senshi ugye? Sawaka vagyok ha elfelejtetted volna. Bár kétlem.
Nos, már csak egy valakire várunk.
-Igen Senshi vagyok, és nem felejtettem el a neved.
Válaszolt a szőke matador..
Nem sokkal ezután érkezett meg a csapat harmadik tagja is. Sinichi.
Ő szintén bemutatkozott:
- Sziasztok, gondolom ti vagytok a társaim. Veletek még nem találkoztam, az én nevem Shinichi no Minovara.
- Üdvözöllek. Akemura Senshi vagyok.
-Üdvözöllek, Sawaka vagyok.
Miután mindhárman bemutatkoztak egymásnak, Sawaka látóterébe egy vidra szökött be.
~Na neee nem lányokat megyünk felszedni.~
-Hát Őt minek hoztad? Vele kombinálod a jutsuidat? Vagy csak egy kiskedvenc? Ha utóbbi akkor jobb lett volna ha otthon hagyod. Félek, hogy hátráltatni fog minket.
- Szóval Senshi és Sawaka. Örülök.
- Egyenlőre még nem igazán tudok vele jutsukat kombinálni, viszont hátráltatni se hátráltat. Amúgy se megyek nélküle sehova.
~Vagyúgy.. Hát legyen..~
A fiúk már szinte azt is tudták a másikról, hogy milyen alsó van rajta, de a sensei még nem érkezett meg. Sawaka aggódni kezdett.
- A mesterről tud valamelyikőtök valamit? Jöhetne már. Nem hiszem el, hogy Ő az aki a legtöbbet késik.
Remélem a célzása jobb mint az időzítése. Csak reménykedni tudok, hogy nem egy fajankó.
Bízom abban, hogy megfelel az elvárásaimnak. Ha mégsem akkor a nyakát tekerem ki az biztos.És mintha valami jótündér meghallotta volna az ifjú genin óhaját, a mester Sawaka mögött termett, és a vállára tette a kezét.
-Hát mi sem leszünk egyhamar jóban, fiú.
Sawaka összerezzent amikor meghallotta a hangot, és érezte a kézfejet a vállán. Megfordult, hogy sensei-ét szemügyre vehesse.
- Bocsánat a késésért, még el kellett intéznem valamit a Mizukagéval. Nos, gondolom ha már itt beszélgettek akkor már bemutatkoztatok egymásnak, én tudom ki-kicsoda, szóval én is bemutatkoznék. A nevem Koshu Naibun, én leszek mától a senseietek, és remélem hogy hamar megismerjük egymás szokásait és békében leszünk egymással. Segíti a munkánkat, és most egy háború elején nem engedhetjük meg magunkat, hogy ellenszenv irányítson minket. Nah mindegy. Szóval. Kezdjük azzal, hogy van-e már elképzelésetek a jövőről? Melyik jutsu-ágazatban szeretnétek fejlődni? Nos, kezdjük Senshivel, aztán jöhet Shin és aztán Sawaka.
~Nos abból amit mondott arra következtetek, hogy előrelátó. Körülbelül ilyen "bemutatkozást" vártam tőle. Nem rossz kezdésnek. Remélem tényleg a Mizukage miatt késett, és nem egyéb dolga volt. Pl nem most vette fel a nadrágját 2 perce..~
Először Senshi kezdett bele a mondandójába:
- Üdvözletem. Én a Ninjutsu ágazatában szeretnék fejlődni. Főként a villám elemű jutsuk terén.
- Főképpen a ninjutsuk, kenjutsu és idézés területén szeretnék tanulni.-
Majd Shin következett:
Valahogy én is úgy vagyok vele, ahogy Senshi. Csak én először mindenképp taijutsu ágra akarok hajlani, majd később, vagy közben az idézés, utána pár víz ninjutsu. A többi meg majd úgyis eldől...
Aztán Sawaka öntötte ki a lelkét a senseinek:
-Öööhm Üdv sensei.
Khm. Nos az, hogy jóban leszünk e vagy sem az csakis Önön múlik. Ahogy Ön viselkedik velem úgy fogok én is viselkedni Önnel.
Hát akkor kezdeném.

Jutsuk terén az orvosi ninjutsukat részesítem előnyben. Tehát orvosi ninjutsukat szeretnék tanulni. Mind gyógyító mind támadó technikákat. Viszont nem akarok medikus ninja lenni ha lehet.
Elemek terén a víz, és a föld áll hozzám a legközelebb. Előbbit azért választottam mert a legerősebb elem, így jól lehet támadni vele, utóbbit pedig azért, mert szinte csak a víz képes áthatolni rajta. Erózió ugye. Nem kell ecsetelnem. Tehát ez jó lesz védelemnek ha az elképzeléseim helytállóak.
Orvosi ninjutsukat azért szeretnék alkalmazni mert ha a megfelelő jutsukat sajátítom el, akkor egy ütésem is halálos lehet viszont a sebeimet nagyon szépen tudom majd regenerálni. Ha pedig megkapom a két elemet akkor a támadást kombinálhatom a védekezéssel. A víz szerintem a legerősebb támadó elem. Nem akarok ezzel kapcsolatban vitát nyitni. Aki elfogadja elfogadja, aki nem nem. Nos igazából egy csöndes, lopakodó, olyan igazi Kirigakurei ninja szeretnék lenni. Előnyben részesítem a kunai tőröket, a tűket, és hasonló eszközöket. De szeretnék kardal is harcolni. Valamint csapdákat, mérgeket, és hasonló nyalánkságokat szeretnék kívánni az ellenfeleimnek. Remélem tudott követni sensei, és érthetően beszéltem.

Az Ő mondandója tartott a legtovább. Valamivel talán előrelátóbb volt mint társai.

A sensei meglepő arckifejezése nem lepte meg Sawaka-t.
- Nos Senshi, ez nem csak neked szól, de a többieknek is. Tudtommal még nem tudjátok, hogy milyen eleműek vagytok, az ma fog kiderülni, huhú, poén lelőve. Amúgy remélhetőleg tudok majd neked a ninjutsu és az idézés terén fejlődni, bár az idézés esetében nem éppen "fejlődésnek" nevezném a meghatározó pontot.
Shin, a taijutsu jól jön, tudok neked néhány hasznos "trükköt" mutatni.
Nos Sawaka, örülök neki, hogy vérbeli Kirigakurei shinobi akarsz lenni, de a medikus jutsukkal kapcsolatban van néhány aggodalmam. Mostanában túlságosan szükség van medikus ninjákra, szóval ha ebben az ágban szeretnél fejlődni, akkor bizony sokszor elhívnának téged később, hogy segítsd a sebesültek kezelését. De, ha nagyon el szeretnéd kerülni ezt, akkor nagyon jól teljesítened, hogy bejuss az Oininekhez, ott taníthatnak neked támadó természetű jutsukat. De ez még a jövő zenéje, nos srácok, először is mára egy kis lazító próbával készültem. Mutassátok meg, hogy mennyire jól tudtok nyomokat követni, és próbáljatok megtalálni a városban. Én nem fogok mozdulni egy tapottat sem a kijelölt helyemről. Amelyikőtök először talál meg engem este 7 előtt, az megtudhatja az első elemét. A többiek csak holnap és holnapután kapnak rá lehetőséget, más próbák segítségével. Nos, sok szerencsét!

~Oininekhez? Te jó ég. Nagyobbra törnek a terveim mint gondoltam volna. Nos nem is rossz ötlet..
Sőt egyre inkább tetszik a dolog. Viszont igaza van a senseinek. Ehhez nagyon jól kell teljesítenem. Muszáj lesz a lehető legjobb formámat hoznom. Akkor ezek után semmi hülyéskedés, és csak a feladatra koncentrálok. Nem foglalkozom fölösleges dolgokkal. Húh már most nehéznek tűnik az ami előttem áll..~

A mester ekkor eltűnt, és 3 cetli hullot le az "égből". Sawaka elkapta az egyiket.
~Az első elemét? Te jó ég. Ennél jobb nem is lehetne. Úgy látszik a főnök nem tököl, egyből a mély vízbe dob minket. Mondjuk a feladat nem túl nehéz de lehet, hogy a mester belecsempészett valamit amitől majd leesik az állunk. Legszívesebben már most megindulnék. De még ezt a nyamvadt fecnit sem olvastam el...~

A cetlin ez állt:
Hol lehet a sensei? Madarak csiripelték, gyakran megfordul itt, az emberek itt csodálják a papírok minden szegletét, de mi lehet a papírokon, és hányan nézhetik meg őket? Művészet vagy titkos írás?
~Hmm. Rébusz. Nagyszerű. Nos lássuk. Művészet vagy titkos írás. Az a gond, hogy nem ismerem a sensei-t így nem tudom kitalálni, hogy hol lenne szívesebben. Persze ha ismerném akkor pont oda nem menne ahol szívesen lenne mivel tudnám, hogy hol van szívesen, és Ő egyből rájönne, hogy ott keresném először. Na ezt jól megaszontam...
Szóval vagy a Kádban van ahova Én is szívesen járok vagy...hú tököm tudja hol.~

Sawaka örült, hogy ekkora a tét, és nagy izgalommal olvasta végig a cetlit, majd újra nagy levegőt vett, és immár a feladatra koncentrált. Elindult, és sietve tette meg első (futó) lépéseit a KAD felé.
Nem kellett sok idő ahhoz, hogy odaérjen. Nem volt kifulladva.
Előbb szétnézett kint, majd az épületbe belépve is alaposan szemlélődött.
~Vajon ide jött? Vagy máshol van? Remélem jó helyre jöttem. Mondjuk az sem biztos, hogy egyáltalán az én fecnimen felsorolt helyek közül ment valamelyikhez. De hátha.. ~

Lassan sétált az épületben. Nem akart feltűnést kelteni. Minden embert jól megnézett, volt akit kétszer is de semmi nyomát nem találta a mesterének.
A művészeket kissé zavarta, hogy a fiú nem nézte meg a műveiket. De muszáj volt sietnie.
Végül aztán eszébe jutott a levéltár. Tudta, hogy az lesz a másik helyszín. Oda sietett.
~A fenébe. Pedig ez tűnt reálisnak. Nos akkor marad a posta. Ha ott sincs akkor feladom.
Remélem a többiek még nem találták meg. Bár szerintem már igen. Senshi klónozta magát. Bár nem biztos, hogy az szabályos. Mindegy, sietek.~

A fiú a levéltárba már zihálva lépett be. Pihenés nélkül indult el szétnézni a hatalmas épületben.
Alaposan szemügyre vett mindenkit. Nem volt túl nagy tömeg.
Néhány öregebb ember furcsállva néz rá, de nem törődik velük. A titkosított részleget elkerüli. Tudja, hogy oda úgysem mehet be.
Egy ideig még bóklászik aztán egy kiabáló, és mutogató emberre figyel fel.
- Ott van, annál a kölyöknél van a tekercs!

Sawaka nagyon meglepődik. Hirtelen egy kis súlynövekedést tapasztal a zsebében.
Megnézi, és egy tekercs van benne.
~Mi a?~

A fiú felnéz, és ekkor már három örző szalad felé. Rövid kergetőzés után kirohan az épületből, és végrehajt egy Bushin no jutsut. 3 klónt hoz létre akiket üldözőbe vesznek az őrzők. Ő maga egy sikátorba fut ahol egy Kakuremino no jutsuval elrejtőzik. Ám valaki mégis észrevette. Egy negyedik tag, aki egy tetőről figyelte. A sikátorhoz sietett, és vizsgálódni kezdett. Először nem tudta hova tűnhetett a fiú, de aztán feldöntött egy kukát, és elrúgta. Valószínűleg sejtette, hogy hogyan rejtőzött el. A kuka elsodorta Sawaka-t. Meglepődni sem volt ideje.
-Á-há! Most megvagy taknyos kölyök!

A fiú hamar talpra állt, és egy füstbombát dobott le a földre. Majd 7 db senbon tűt
vett elő amiket ellenfele felé hajított. Majd a fuuma shurikenjét is elővette, és azzal is megkínálta ellenfelét. Amint elhajította a shurikent, létrehozott egy klónt, és neki adta a ninjato-ját, hogy azzal támadjon a férfira. Ő maga pedig a háta mögé próbált kerülni, hogy shurikennel támadjon rá.
Ám Sawaka terve nem vált be. A férfi számított a füstbombára, és eltakarta a szemét. A shurikent kikerülte, a senbonok pedig nem találták el. A klón eltűnt, Sawaka-t pedig megragadta a férfi, és egy kukára hajította.
~A fenébe. Nem semmi a pasas. Azt hittem könnyű lesz elbánni vele. Próbáljam újra?
Áhh nincs értelme. Megverhetném de nincs sem időm sem kedvem itt szórakozni. Dögöljön meg.~


Sawaka-t meglepte a férfi gyors reakciója. Viszont ismét talpra állt, és megint egy füstbombát dobott a földre, majd ismét 3 klónt hozott létre akik a férfi felé rohantak. Ám ahelyett, hogy megtámadták volna, kikerülték. Így Sawaka-nak sikerült elmenekülnie. Sokáig futott, hogy biztosan ne találjon rá újra a férfi.
~Mostmár csak lerázom. A fenébe is a ninjato-m ottmaradt. Majd visszajövök érte. Ha nem találom meg, akkor veszek másikat. De azért mégiscsak kár érte. Drága az a fegyver..
Remélem nem használtam el túl sok chakrát. Mert ha mégis harcra kerülne sor akkor alig lenne esélyem. Főleg Ninjato nélkül.~


Mikor látta, hogy nem követi senki, megpihent.
~Ez nem volt semmi. Végre pihenhetek kicsit. Túl sokat futottam. Vajon mi lehet ebben a tekercsben, hogy annyira kellett nekik? És ki a fene csúsztatta a zsebembe?~

Ekkor átvillant valami a fiú agyán

~Lehet, hogy..~

Keresett egy olyan környéket ahol nem volt tömeg, majd elővette, és kinyitotta a tekercset.

Ez állt benne:
Menj a folyópartra.

-Na menj a fenébe...
Sawaka elrakta a tekercset, és elrohant a folyópart irányába.



~Vajon csak nekem kellett megküzdenem a nyomért? És a mester volt az aki a zsebembe csúsztatta?
Ezek a kérdések másodlagosak. Vajon a folyóparton még több feladat vár rám, vagy az már a cél? Ha igen ha nem, sietnem kell.~

Amikor a folyóparthoz ért, két társa már ott volt. Ekkor lelassította lépteit, és kissé kifújta magát.
Nem zavarta, hogy vesztett. Örült, hogy sérülés nélkül megúszta. Bár a feje kissé fájt az esés után.

A társaihoz sétált, és miután végighallgatta Őket, rapszódiába kezdett:

-Ha a sejtésem nem csal, Ti sem találtatok mást csak egy cetlit ami ide irányított titeket. Nos ezek szerint vagy a mester lesz itt, vagy újabb nyomok. Kétlem, hogy a mester itt lenne. Túl egyszerű lenne az egész.
Egyébként elhagytam a ninjato-mat az egyik sikátornál. Jelenleg ez aggaszt a legjobban.

Elkezdte harapdálni a száját, és rá sem nézett a többiekre. Nagyon ideges volt.

-7 db senbont, és egy fuuma shurikent is elveszítettem. Ha itt lesz a mester, és végeztünk elmegyek a fegyverboltba. Ha újabb nyomokat kapunk akkor meg mégúgy. Már nem érdekel a feladat. Nem számít mikor tudom meg az elsődleges elemem. Előbb utóbb úgyis kiderül. Mit számít egy, vagy két nap.

-Gondolom Ti semmit sem veszítettetek. Ezek szerint csak Én voltam ilyen szerencsétlen..

-Sebaj a mai nap folyamán visszamegyek a helyszínre mielőtt a fegyverboltba mennék. Nem akarom fölöslegesen költeni a pénzt.

-Egyébként gratulálok mindkettőtöknek.
Bárki lesz is a győztes, úgyis egymásra fogunk támaszkodni a harcok során. De ezt Ti is jól tudjátok. Tulajdonképpen megoldhattam volna a feladatot úgy is, hogy félvállról veszem. De akkor a mester nem tudta volna felmérni a drága tanítványát..
Jól mondom sensei?

A fiú, csak remélte, hogy mestere a közelben van, és megint jól időzít.

-Ch, kihez beszélek amikor senki sincs itt? Bár legutóbb is ezt hittem, mégis meglepett.
Mindegy, befejeztem.

A mester viszont a közelben volt, és igen, ismét jól időzített.

-Jól mondtad Sawaka
Nos, üdvözöllek titeket itt. Hamarabb ide értetek mint reméltem, de legalább nem kell unatkoznom a nap további részében. Először is...

A férfi egy tanto-t vett elő a "motyójából", és Sawaka lába elé dobta. Mint a kutyának a csontot. Pazar.
Sawaka felvette a tanto-t, és szemügyre vette.

~Nem is rossz. A súlya remek. Kíváncsi vagyok, ezt mikor veszítem el..~

Aztán Shin kapott egy új inget aminek nagyon örült. Ám a győztes Senshi volt akinek a mester átadott egy különleges papírfecnit.

Vezesd bele a chakrád, és megtudod hogy mi az első elemed. Csak bátran, max egy életre lesz veled együtt. Mindegyik elem lehet ugyanolyan gyilkos mint a másik, akármennyire is filóztok rajta, bármelyik elemmel képesek lehettek gyorsan és hatékonyan gyilkolni, nos, lássuk mi lesz a tiéd.

Senshi belevezette a chakráját a fecnibe ami összegyűrődött.

~Villám~

A fiú nem értette a dolgot de a mester elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy az eleme villám.

-Igen, nos, villám chakra, nem túl gyakori a Víz Országában, de épp ezért leszel erős. Majd valahogy megoldjuk hogy tanítsalak villám jutsukra, mivel nincs affinitásom erre, de kitalálunk valamit.

Miután ezt elmondta, másik két tanítványához fordult.


-A mai próbát Senshi nyerte, pihenjétek ki magatokat, holnapra újabb próbát találok ki, szóval készüljetek fel, Shin és Sawaka. Viszlát, további jó napot diákok!

Majd szokásához híven eltűnt..

-Nos ezzel vége is a napom nagyrészének. Kellemes délutánt, és jó pihenést. Sawaka visszavonul.

Összegumizta a haját, és elindult haza. Új tanto-val, új barátokkal, új sensei-el, új reményekkel, és új álmokkal. Otthagyott egy régi napot, azért, hogy egy új napot kezdhessen el. Egy napot ami az Ő napja lesz. Egy nap amikor végre megtudja, hogy miért tud a légy megtapadni a plafonon, és hogy a fenébe nem esik le?

//Elnézést a késésért.. Ha hiba van benne, javítom csak szólni kell ^^"//

Kellemes mennyiség, de nem kell

ennyire

széthúzni.


+14 chakraszint

Összesen 118 chakraszint