Takura Hitsu
2 posters
1 / 1 oldal
Takura Hitsu
Takura Hitsu Kedd Júl. 19 2011, 12:28
Név: Takura Hitsu
Ország: Víz
Rang: Genin -Szökött ninja-
Kor: 15
Nem: Férfi
Felszerelések: Egy db katana.
Kinézet: Hosszú fekete haj, barna szem. Szálkás testalkat. Egyszínű fehér galléros poló, hosszú fekete nadrág.
Jellem: Barátságos, kedves, mosolygós. Legtöbb esetben hírtelen haragú.
Előtörténet:
Hideg, komor, szeles idő volt aznap. Mégis egy melegszívű, jólelkű gyermek született.
Az elhatározás
Felsírtam. Igaz még nem tudatosan, de ez volt az első dolog, amit tettem. Anyám karjaiba adtak volna, de sajnos ő nem élte túl a szülést. A mai napig nem tudom, mi okozta halálát. Így én apámmal maradtam. Testvérem nem volt, pedig néha jól jött volna egy nagyobb, de még egy kisebb tesó is. Gyorsan telt az idő és egyre több mindenkit ismertem meg, apám munkáján keresztül. Mivel ő egy fegyverkereskedésben dolgozott sok kapcsolata volt. Így ismertem meg egy srácot. Az apjával lépett be az ajtón. Olyan idős volt, mint én. Szimpatikus volt a számomra. Mivel sok ideig üzleteltek az öregek, odamentem hozzá és már én sem emlékszem mit mondtam neki, de amit beszéltem, az tetszett neki. Hosszas csevegés után kiderült, hogy egy az érdeklődési körünk. A vicc az volt az egészben, hogy még hasonlítottunk is egymásra. Az egyszeri beszélgetésünk után, egyre többet találkoztunk. Az idő múlásával a legjobb barátok lettünk. Sokszor az üzlet hátsó udvarán játszottunk, mivel egyedül nem maradhattam otthon, ezért Genoki jött el oda. Az egyik ilyen nap, amikor az üzlet udvarán játszottunk nagy csattanást hallottunk. Nagyon megijedtünk, de ketten voltunk így erőt vettünk magunkon és bementünk az épületbe. Ahogy beléptünk egy kardos férfit láttunk, ahogy az öregemet fenyegeti. Remegtünk a félelemtől, hiszen minket is észrevett az ürge, de velünk nem foglalkozott. Mozdulni se mertünk. Nyikorogni kezdett az ajtó. Valaki ismét belépett rajta. Most egy magas, egyenruhában lévő nő sétált be. A fenyegetőző fickó, gondolkodás nélkül suhintott a nő felé, de ő könnyedén hárította a támadást és bemosott egyet neki, de úgy, hogy attól eszméletét vesztette. Apám nem bírt elégszer köszönetet mondani a hölgynek és felajánlotta neki, hogy ingyen vihet el bármit az üzletből. Amikor a nő kilépett az ajtón, megkérdeztük, hogy ki volt ő. A válasz csak egy szó volt: ninja. Nekünk ez annyira tetszett, hogy elhatároztuk, mi is ninják leszünk.
Geninné válás
Megvalósult az, amit akartunk. Beiratkoztunk az akadémiára. Genokival egyre szorosabb lett köztünk a kapcsolat. A legjobb barátok lettünk. Mindenhova együtt mentünk, mindent együtt csináltunk. Együtt gyakoroltuk azokat az alap jutsukat, amiket az akadémián követeltek. Genoki jobban inkább az elméleti részét tudta. Jó persze én sem voltam buta, de ő sokkal jobban értette mit, hogy kellene. Telt-múlt az idő és egyre ügyesebbek lettünk. A rengeteg gyakorlás meghozta eredményét. Geninek lettünk. A vizsgán víz klónokat kellett létrehoznunk, ami sikerült is, bár nem sok ideig. Legalábbis nekem. Ezért kérte a vizsgáztató, hogy csináljam újra. Tudtam, hogy nem fog sikerülni. Egyszer csak Genoki oda szólt nekem: Csináld csak! Ekkor gondolkodás nélkül próbáltam csinálni egyet, de mire én csináltam volna, már ott állt előttem a klón, amit nem én hoztam létre, de úgy nézett ki, mint én. Genoki segített be. Létrehozott egy vízklónt és alkalmazott egy alakváltoztató technikát. Hogy a vizsgáztató észrevette-e vagy sem, nem érdekelt, mert átengedett mind a kettőnket. Talán azért mert látta, hogy csapatban dolgoztunk. Természetesen egy csapatba osztottak bennünket. Nem kaptunk egy harmadik társat. Mi ketten és a mesterünk Osibaki voltunk egy csapat. Keményen edzett minket. Sokszor ájulásig hajtott minket. Talán ezért, talán nem, de nem szerettük őt. Tiszteltük, de nem volt meg az igazi mester tanítványi viszony. Érdekes is volt. Sokszor csak hírtelen eltűnt. Ez nem is lett volna annyira furcsa, de amikor már egy nap nem is láttuk és senki nem tudott róla semmit…. Nem foglalkoztunk vele különösebben. A lényeg csak az volt, hogy tanítson bennünket. Ami természetesen nem is maradt el.
Döntés
Szépen lassan eljöttek azok az idők amikor, küldetésekre mehettünk. A legtöbb küldetés rendben zajlott. Nagyon jól dolgoztunk csapatban. Barátommal valahogy mindig kiegészítettük egymást. Amikor éppen nem, akkor jött a mesterünk. Persze azért minden nem sikerülhet tökéletesen. Valami mindig történik az életben, ami mély nyomot hagy. Az egyik küldetés is ilyen volt. A feladat egyszerű volt. Megvédeni egy utazót. Kísérnünk kellett egyik faluból a másikba. Ránk támadtak. Négyen voltak hármunk ellen. Pontosabban öten. Mert a mesterünk ismerte őket. Velük volt. Nem értettük Genokival mi történik. Berezeltünk, de közel mentünk a védendő személyhez, és még ha nem is mondtuk egymásnak, tudtuk, hogy meg fogjuk óvni. Egyetlen kérdés merült fel bennem, amit egyből meg is kérdeztem volna. De mielőtt kérdeztem, az egyik ránk támadt és elég mély vágásokat hagyott rajtunk. Kivédeni nem bírtuk. Túl erősek voltak. Volt egy pillanat, amikor bírtam kérdezni: Miért? Választ nem kaptam. Amíg én beszéltem, Genoki cselekedett. Volt egy hasonló jutsuja, mint a Konohai nara klánnak. Még én sem láttam ezt a technikát, de nagyon hatásos volt. Az ellenfél nem bírt mozdulni. Ekkor már elkezdtem a kézjeleket egy jutsura, de Genkoki közbeszólt. Azt mondta ne tegyem. Induljak vissza a faluba segítségért és vigyem magammal azt a fickót is. Ekkor arra a gizda emberre nézett, akit védenünk kellett. Vitatkozni kezdtem Genokival, de tudtam, hogy sürget az idő. Végül elindultam. Barátom arcán mosolyt láttam. Nem értettem mért örül ennek. Minden erőmmel a gyorsabb visszatérésen voltam. Nem érdekelt, hogy biztonságba jutassam, azt a férfit. Csak mentem. Egész gyorsan visszaértem. Elvégre még nem voltunk oly messze a falutól. Rögtön az első chunin szintű ninjához rohantam. De valamiért nem segített. Nem csak ő, hanem senki sem segített. Hihetetlen ideges voltam. Nem értettem mért nem akarnak segíteni. Gyorsan kellett cselekednem, így egyedül akartam elindulni. De nem mehettem. Amikor a kapun ki akartam lépni, elmagyarázták, hogy Obisaki egy körözött ninja, akit el akartak kapni. Viszont meg akarták várni, hogy találkozzanak a társaival és együtt csapni le rájuk. Az őr elárulta, hogy mindig kísértek minket Chunin szintű ninják, a küldetéseinkre, de ezek szerint Obisaki kiszúrhatta őket és már ők sem élnek és azért nem segített senki, mert egy különleges csapat fog elindulni később. Már nem bírtam a lábamon állni. Összeestem. Tudtam, hogy segítség kell a barátomnak, de a testem nem bírta. Elájultam. Korházban ébredtem. Azonnal egy nővért hívattam, mert menni még nem bírtam. Megkérdeztem tőle, hogy van-e egy Genoki nevű beteg. Sajnos nem volt. Ő meghalt, közölte velem a nővér. Nem ért váratlanul. Valahol legbelül sejtettem, hogy ez lehet. Iszonyatosan szomorú voltam, sírtam. Fájt ott belül is. Magamat okoltam egy ideig, míg a kórházban feküdtem, de végül rájöttem, a falu hibája. Nem segített senki. Különleges csapat pedig már késő volt. Amikor kiengedtek a kórházból, apámhoz vitt az utam. Búcsúztam tőle. Eltökéltségből, vagy sem, de tudtam el fogom hagyni ezt a falut. Mérges voltam. De leginkább Obisakira. Tudtam, egyszer visszafizetem neki mind ezt. Apámtól a búcsú fájdalmas volt, de elfogadta. Nem tudott volna ellene mit tenni. Nagyon öreg is volt már. Még mielőtt utamra indultam, elárulta, hogy anyám is ninja volt. Ez egy kicsit feldobta a hangulatom. Már amennyire fel lehetett.
Ország: Víz
Rang: Genin -Szökött ninja-
Kor: 15
Nem: Férfi
Felszerelések: Egy db katana.
Kinézet: Hosszú fekete haj, barna szem. Szálkás testalkat. Egyszínű fehér galléros poló, hosszú fekete nadrág.
Jellem: Barátságos, kedves, mosolygós. Legtöbb esetben hírtelen haragú.
Előtörténet:
Hideg, komor, szeles idő volt aznap. Mégis egy melegszívű, jólelkű gyermek született.
Az elhatározás
Felsírtam. Igaz még nem tudatosan, de ez volt az első dolog, amit tettem. Anyám karjaiba adtak volna, de sajnos ő nem élte túl a szülést. A mai napig nem tudom, mi okozta halálát. Így én apámmal maradtam. Testvérem nem volt, pedig néha jól jött volna egy nagyobb, de még egy kisebb tesó is. Gyorsan telt az idő és egyre több mindenkit ismertem meg, apám munkáján keresztül. Mivel ő egy fegyverkereskedésben dolgozott sok kapcsolata volt. Így ismertem meg egy srácot. Az apjával lépett be az ajtón. Olyan idős volt, mint én. Szimpatikus volt a számomra. Mivel sok ideig üzleteltek az öregek, odamentem hozzá és már én sem emlékszem mit mondtam neki, de amit beszéltem, az tetszett neki. Hosszas csevegés után kiderült, hogy egy az érdeklődési körünk. A vicc az volt az egészben, hogy még hasonlítottunk is egymásra. Az egyszeri beszélgetésünk után, egyre többet találkoztunk. Az idő múlásával a legjobb barátok lettünk. Sokszor az üzlet hátsó udvarán játszottunk, mivel egyedül nem maradhattam otthon, ezért Genoki jött el oda. Az egyik ilyen nap, amikor az üzlet udvarán játszottunk nagy csattanást hallottunk. Nagyon megijedtünk, de ketten voltunk így erőt vettünk magunkon és bementünk az épületbe. Ahogy beléptünk egy kardos férfit láttunk, ahogy az öregemet fenyegeti. Remegtünk a félelemtől, hiszen minket is észrevett az ürge, de velünk nem foglalkozott. Mozdulni se mertünk. Nyikorogni kezdett az ajtó. Valaki ismét belépett rajta. Most egy magas, egyenruhában lévő nő sétált be. A fenyegetőző fickó, gondolkodás nélkül suhintott a nő felé, de ő könnyedén hárította a támadást és bemosott egyet neki, de úgy, hogy attól eszméletét vesztette. Apám nem bírt elégszer köszönetet mondani a hölgynek és felajánlotta neki, hogy ingyen vihet el bármit az üzletből. Amikor a nő kilépett az ajtón, megkérdeztük, hogy ki volt ő. A válasz csak egy szó volt: ninja. Nekünk ez annyira tetszett, hogy elhatároztuk, mi is ninják leszünk.
Geninné válás
Megvalósult az, amit akartunk. Beiratkoztunk az akadémiára. Genokival egyre szorosabb lett köztünk a kapcsolat. A legjobb barátok lettünk. Mindenhova együtt mentünk, mindent együtt csináltunk. Együtt gyakoroltuk azokat az alap jutsukat, amiket az akadémián követeltek. Genoki jobban inkább az elméleti részét tudta. Jó persze én sem voltam buta, de ő sokkal jobban értette mit, hogy kellene. Telt-múlt az idő és egyre ügyesebbek lettünk. A rengeteg gyakorlás meghozta eredményét. Geninek lettünk. A vizsgán víz klónokat kellett létrehoznunk, ami sikerült is, bár nem sok ideig. Legalábbis nekem. Ezért kérte a vizsgáztató, hogy csináljam újra. Tudtam, hogy nem fog sikerülni. Egyszer csak Genoki oda szólt nekem: Csináld csak! Ekkor gondolkodás nélkül próbáltam csinálni egyet, de mire én csináltam volna, már ott állt előttem a klón, amit nem én hoztam létre, de úgy nézett ki, mint én. Genoki segített be. Létrehozott egy vízklónt és alkalmazott egy alakváltoztató technikát. Hogy a vizsgáztató észrevette-e vagy sem, nem érdekelt, mert átengedett mind a kettőnket. Talán azért mert látta, hogy csapatban dolgoztunk. Természetesen egy csapatba osztottak bennünket. Nem kaptunk egy harmadik társat. Mi ketten és a mesterünk Osibaki voltunk egy csapat. Keményen edzett minket. Sokszor ájulásig hajtott minket. Talán ezért, talán nem, de nem szerettük őt. Tiszteltük, de nem volt meg az igazi mester tanítványi viszony. Érdekes is volt. Sokszor csak hírtelen eltűnt. Ez nem is lett volna annyira furcsa, de amikor már egy nap nem is láttuk és senki nem tudott róla semmit…. Nem foglalkoztunk vele különösebben. A lényeg csak az volt, hogy tanítson bennünket. Ami természetesen nem is maradt el.
Döntés
Szépen lassan eljöttek azok az idők amikor, küldetésekre mehettünk. A legtöbb küldetés rendben zajlott. Nagyon jól dolgoztunk csapatban. Barátommal valahogy mindig kiegészítettük egymást. Amikor éppen nem, akkor jött a mesterünk. Persze azért minden nem sikerülhet tökéletesen. Valami mindig történik az életben, ami mély nyomot hagy. Az egyik küldetés is ilyen volt. A feladat egyszerű volt. Megvédeni egy utazót. Kísérnünk kellett egyik faluból a másikba. Ránk támadtak. Négyen voltak hármunk ellen. Pontosabban öten. Mert a mesterünk ismerte őket. Velük volt. Nem értettük Genokival mi történik. Berezeltünk, de közel mentünk a védendő személyhez, és még ha nem is mondtuk egymásnak, tudtuk, hogy meg fogjuk óvni. Egyetlen kérdés merült fel bennem, amit egyből meg is kérdeztem volna. De mielőtt kérdeztem, az egyik ránk támadt és elég mély vágásokat hagyott rajtunk. Kivédeni nem bírtuk. Túl erősek voltak. Volt egy pillanat, amikor bírtam kérdezni: Miért? Választ nem kaptam. Amíg én beszéltem, Genoki cselekedett. Volt egy hasonló jutsuja, mint a Konohai nara klánnak. Még én sem láttam ezt a technikát, de nagyon hatásos volt. Az ellenfél nem bírt mozdulni. Ekkor már elkezdtem a kézjeleket egy jutsura, de Genkoki közbeszólt. Azt mondta ne tegyem. Induljak vissza a faluba segítségért és vigyem magammal azt a fickót is. Ekkor arra a gizda emberre nézett, akit védenünk kellett. Vitatkozni kezdtem Genokival, de tudtam, hogy sürget az idő. Végül elindultam. Barátom arcán mosolyt láttam. Nem értettem mért örül ennek. Minden erőmmel a gyorsabb visszatérésen voltam. Nem érdekelt, hogy biztonságba jutassam, azt a férfit. Csak mentem. Egész gyorsan visszaértem. Elvégre még nem voltunk oly messze a falutól. Rögtön az első chunin szintű ninjához rohantam. De valamiért nem segített. Nem csak ő, hanem senki sem segített. Hihetetlen ideges voltam. Nem értettem mért nem akarnak segíteni. Gyorsan kellett cselekednem, így egyedül akartam elindulni. De nem mehettem. Amikor a kapun ki akartam lépni, elmagyarázták, hogy Obisaki egy körözött ninja, akit el akartak kapni. Viszont meg akarták várni, hogy találkozzanak a társaival és együtt csapni le rájuk. Az őr elárulta, hogy mindig kísértek minket Chunin szintű ninják, a küldetéseinkre, de ezek szerint Obisaki kiszúrhatta őket és már ők sem élnek és azért nem segített senki, mert egy különleges csapat fog elindulni később. Már nem bírtam a lábamon állni. Összeestem. Tudtam, hogy segítség kell a barátomnak, de a testem nem bírta. Elájultam. Korházban ébredtem. Azonnal egy nővért hívattam, mert menni még nem bírtam. Megkérdeztem tőle, hogy van-e egy Genoki nevű beteg. Sajnos nem volt. Ő meghalt, közölte velem a nővér. Nem ért váratlanul. Valahol legbelül sejtettem, hogy ez lehet. Iszonyatosan szomorú voltam, sírtam. Fájt ott belül is. Magamat okoltam egy ideig, míg a kórházban feküdtem, de végül rájöttem, a falu hibája. Nem segített senki. Különleges csapat pedig már késő volt. Amikor kiengedtek a kórházból, apámhoz vitt az utam. Búcsúztam tőle. Eltökéltségből, vagy sem, de tudtam el fogom hagyni ezt a falut. Mérges voltam. De leginkább Obisakira. Tudtam, egyszer visszafizetem neki mind ezt. Apámtól a búcsú fájdalmas volt, de elfogadta. Nem tudott volna ellene mit tenni. Nagyon öreg is volt már. Még mielőtt utamra indultam, elárulta, hogy anyám is ninja volt. Ez egy kicsit feldobta a hangulatom. Már amennyire fel lehetett.
A hozzászólást Takura Hitsu összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 24 2011, 14:17-kor.
Takura Hitsu- Játékos
- Tartózkodási hely : Jobb, ha nem tudod.
Adatlap
Szint: D
Rang: Elveszett Ninja
Chakraszint: 125
Re: Takura Hitsu
Uzumaki Kushina Pént. Júl. 22 2011, 12:51
Nyaú. Elfogadva. Nekem tetszett, szóóóval...
Chsz: 110
Pénzösszeg: 2200 r.
Ajándék jutsu:
Kirigakure no Jutsu
Ez a legalapvetőbb Suiton Ninjutsu. Ennek a létrehozásával a Ninja víz közelében képes ködöt csinálni, melynek sűrűsége a beleadott Chakra mennyiségétől függ, a köd segítségével pedig, amíg a használó koncentrációja teljes, azaz nem csinál semmi mást, vagy a ködöt nem zavarják meg, a köd területén láthatatlan.
Magyar név: Rejtőző Köd Jutsu
Típus: Kiegészítő
Besorolás: D rangú
Kézjel: Kos
Pontok: Alapképesség Kirigakure, Takigakure és Amegakure shinobiknak. Mindenki másnak 5 pont
Chakraszint: 50
Használói: Kirigakure, Takigakure és Amegakure Ninják
Kellemes játékot,
Kushi-husi.
Chsz: 110
Pénzösszeg: 2200 r.
Ajándék jutsu:
Kirigakure no Jutsu
Ez a legalapvetőbb Suiton Ninjutsu. Ennek a létrehozásával a Ninja víz közelében képes ködöt csinálni, melynek sűrűsége a beleadott Chakra mennyiségétől függ, a köd segítségével pedig, amíg a használó koncentrációja teljes, azaz nem csinál semmi mást, vagy a ködöt nem zavarják meg, a köd területén láthatatlan.
Magyar név: Rejtőző Köd Jutsu
Típus: Kiegészítő
Besorolás: D rangú
Kézjel: Kos
Pontok: Alapképesség Kirigakure, Takigakure és Amegakure shinobiknak. Mindenki másnak 5 pont
Chakraszint: 50
Használói: Kirigakure, Takigakure és Amegakure Ninják
Kellemes játékot,
Kushi-husi.
Uzumaki Kushina- Adminisztrátor
- Elosztható Taijutsu Pontok : Serpenyőnyi
Adatlap
Szint: S
Rang: Háziasszony
Chakraszint: Ostor ez a nő!
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.