Sukenchī Akushō

Név: Sukenchī Akushō
Kor: 13
Ország: Szél Országa
Felszerelés:

2 Széles Övtáska egyik a vállon, másik a derékon
Shurikentartó
Hátizsák

Elsősegély Készlet
Egy Doboz Energiatabletta
Dróthuzal (10m)
Füstbomba (5)
Szerszámok
Energiatabletta (1 Teljes doboz)
Útiköpönyeg
Rengeteg Chakrapapír és tinta
5 Kunai
10 Sebbon
1 Wakizashi
1 Tanto
10 robbanó jegyzet
Két Fuuma Shuriken, külön tekercsekbe lepecsételve


Jellem:

Barátságos, és elég vidám is néha, de ha eszébe jut a bátyja a kórházban, az nagyon letöri. Ilyenkor csak az idő segít, hogy újra olyan boldog legyen, mint szokott. Nagyon eltökélt gyermek.

Kinézet: Fekete Ing, nadrág, köpönyeg, ninja szandál. Fejpántját az övén hordja. Szeme elég furcsa, mert fekete, viszont van benne egy nagyon világos kék kör.


Előtörténet:

Egy nagyon jómódú ninja családba születtem, Homokrejtekben. Apám, Nojimu egy erős specialista, anyám, Sokina egy elismert szanitécninja, aki nagyon erős, és rengeteg orvosi támadó technikát is ismer. Apám nagyon szerette volna, ha azt az utat választom, amit ő, hogy specialista legyek, és nagyon erős jutsukat készítsek. Akárcsak a bátyám, Suteshi. Anyám mindig is úgy gondolta, hogy bármi lehetek, de jobb lenne, ha ninja lennék. A bátyám is ezt mondta. Vele nagyon jóban vagyok, és sokszor segít is nekem. Ő már rég elvégezte az Akadémiát, most speciális jutsukat készít és tanul. Az is akartam lenni, csak nem specialista. Szanitéc, orvosi ninja akartam lenni, és akarok ma is. Apámnak ez nagyon nem tetszik. Próbált kényszeríteni arra, hogy ne ezt az utat válasszam, de nem sikerül neki. Habár még mindig nem tetszik neki, de elfogadta, viszont folyton felemlegeti, hogy miért nem lettem specialista, miért nem akartam támadójutsukat kreálni, és miért akarok a bokrok között bújkálni, míg a többiek harcolnak, és csak a sebeiket próbálom ellátni. Viszont ez korántsem így van. A mérgek is érdekelnek. De ismeretek híján egyenlőre nem használok mérgeket.

Gyermekkor:

Nagyon jó volt a gyerekkorom, teli élményekkel. Rengeteg dolgot megkaptam, amit akartam.
Barátaim is voltak. Egyszóval nagyon jó volt minden. 6 éves koromban elkezdtek tanítani nekem a chakráról. Nagyon érdekelt, ittam a szüleim szavait. Végül jelentkeztem az Akadémiára.

Akadémiai Évek:

Az Akadémián osztályelső voltam chakrairányításból. Az elmélet is jól ment. Ez a kettő nagyon fontos a szanitéc ninjáknak, mivel nagy chakrairányító adottság kell a technikák megfelelő véghazviteléhez, és az elmélet is nagyon fontos, hogy megértsük a biológiai folyamatokat amik a testben lejátszódnak. Ezt már akkor is tudtam, és nagyon fontos volt számomra az, hogy mindent alaposan megtanuljak.

Egyszer egy napon el kellett mennünk egy gyakorlatra az Akadémiával. A bátyám elkísért a találkozóhelyre, mely a városon kívül volt. Egyszer csak azt veszem észre, hogy egy shuriken repül felém. A bátyám gyorsan lelökött a homokba, és a testével védett meg a fegyvertől. Nagyon megrémültem. Viszont oktalanul. A bátyám elintézte a ninját, aki ránk támadt. Miután a ninja a földön feküdt, visszajött. Nagyon megrémültem, féltettem a bátyámat, aki elég rosszul nézett ki. Bekísértem a kórházba. Kiderült, hogy a shuriken mérgezett volt. Azonnal nekiálltak ellenmérget keverni. Én pedig tehetetlen voltam. Csak álltam ott, magamba roskadva. Semmit nem tehettem. A tragédia után egy hónappal volt a Genin vizsga, és remekeltem. A vizsga után két héttel a bátyám teljesen ép volt, és néhány nappal utána el is engedték. Célom, hogy medikus legyek, de saját technikákat is fejlesztek, így leszek az egyik legjobb sinobi Sunagakure-ben.

Tessék, kiszedtem.