Fushidara Ikazuchi
2 posters
1 / 1 oldal
Fushidara Ikazuchi
Név: Fushidara Ikazuchi
Ország: Villám országa
Rang: Akadémiai tanuló
Kor: 12
Nem: fiú
Felszerelés:
- Hátizsák (1 db)
- Övtáska (1 db)
- Elsősegély készlet (1 db)
- Shurikentartó (1 db)
- Füstbomba (5 db)
- Dróthuzal (10 m)
- Reszelő (1 db)
- Penge (1 db)
- Drótvágó (1 db)
- Fogó (1 db)
- Kunai (5 db)
- Shuriken (5 db)
- Fuuma shuriken (2 db)
- Senbon (10 db)
Kinézet:
148 cm magas, enyhén zömök, mégis edzetten izmos testalkatú 12 éves fiú. Kékeszöld színű, egyfolytában álmokba merülő szeme valósággal megigézi azt, aki a szemébe néz. Rövid haja férfias karaktert ad egyébkén gyerekes arcának. Fekete ujjatlan ninja overált hord, amin egy szürke mellényt visel. A jobb lábához van rögzítve a shuriken és kunai tartója. Fekete hátizsákot, barna övtáskát, valamint szintén fekete ninja szandált visel.
Jellem:
Egy rendkívül céltudatos és ambiciózus fiatal fiú. Ha valamit a fejébe vesz, azt akár tűzön át is véghezviszi, még ha sok időt is vesz igénybe. Alapjában véve bízik az emberekben és fiatal korából adódóan viszonylag könnyen átverhető. A családja a legfontosabb a számára, de könnyen alakítja ki baráti kapcsolatait is közvetlenségének köszönhetően. Legfőbb célja, hogy megmentse eltűnt nővérét, legyőzze bátyját, Kumoshit, valamint az, hogy Raikagevé váljon. (Taijutsuk és ninjutsuk az erőssége, genjutsukban gyengébb. Arány: 40%-40%-20%)
Tizenkettő évvel ezelőtt, a Villám országában, Kurie no Sato kórházában egy nő sikoltozása szakította meg a már-már nyomasztó csendet. Az első kiabálást aztán még több követte. Fushidara Kisakit sürgősen a szülőszobára szállították és elkezdték az orvosok a szülés levezetését. Huszonnégy év körüli lehetett, mogyoró barna szemét keretbe foglalta vállig érő, hullámos barna haja, mely tincseinek végén, a verejtékcseppek némán hullottak alá keblére, és hasára a fárasztó, kínzó megpróbáltatás hatására. A szülőszoba ajtajában egy férfi jelent meg hirtelen, aki nyomban Kisaki mellé térdelt.
- Siettem, ahogy tudtam drágám! Már nincs sok hátra és a karunkban tarthatjuk gyermekeinket! Bírd ki! -
A nő megragadta Injaro karját, hátha csökkenti valamelyest fájdalmát a férfi töretlen támogatása. Hét óra vajúdás után, két fiúgyermeknek adott életet Kisaki. Életerős csöppségek voltak, akik teli tüdőből tájékoztatták környezetüket arra, hogy ők is megérkeztek erre a világra. Édesanyjuk azonban ezt már nem hallhatta, az ő fülébe már csak a némaság zengte dalait, de tekintete még találkozott kétségbe esett férje könnyben duzzadó szemeivel, és utolsó erejével még kezébe vehette apró gyermekeit, mire első és egyben utolsó anyai intelmei elhagyták sápadt ajkait.
- Kumoshi és Ikazuchi. Ha úgy érzitek, hogy egyedül vagytok vagy bajba kerültök, egymásra mindig számíthattok majd, együtt minden lehetetlennek tűnő akadályt le tudtok győzni. Ha nem így lesz, akkor szét fogom rúgni a feneketeket! Nagyon Sajnálom, hogy nem nevelhetlek fel titeket, de a mennyekből lelkem minden darabja óvni fog Kumoshi és Ikazuchi, gyermekeim...
Az égen sodródó felhők látványa valósággal megbabonázta Ikazuchit. Vajon mi lehet a felhők felett? Vajon feljuthat oda egyszer? Vajon mivel fog foglalkozni ha felnő?
- Kumoshi! Mi leszel, ha nagy leszel?
- Ikazuchi… Már elmondtam párszor, de nem baj, elmondom még egyszer… Én leszek a legerősebb shinobi a Villám országában! Nah és te?
- Jaj de örülök, hogy megkérdezted! Én földműves leszek, mint apa.
- Földműves? Tegnap még Ramen árus akartál lenni, ma meg már földműves… A nap végére talán már ki is fogsz készíteni!
Meleg nyári nap köszöntött be június 31-én, Kurie no Sato házai közé. Ikacuzhi, testvérével fogócskázott hazafelé, mikor éppen elhagytak egy házat, amiből egy 15 év körüli, barna szemű, vállig érő hullámos hajú, karcsú lány kiabált utánuk.
- Itt laktok gyerekek! Ne fussatok tovább! – kiabálta a fiúknak a lány.
Ezután egy férfi szólalt meg, ezúttal a házból.
- Akane! Hozd már be a gyerekeket, elvégre ünnepnap a mai! – intézte ellentmondást nem tűrő hangon a lányhoz.
A férfi harminckét év körüli, rövid fekete hajú, munkásemberforma. Kék szeme, még az árnyékos házból is átható pillantással mart az emberek lelkébe. Magabiztosságot és tisztességet sugárzott magából, melyet a kétkezi fizikai munkával edzett teste csak alátámasztani tudott. Nenriki Injaro mindig gyermekei érdekeit tartotta szem előtt, és felesége halála után is megpróbált, még ha erején túl is, de mindent megadni nekik. Lánya azonban nem hagyta, hogy egyedül cipelje ezt a terhet, mindenben segített, amiben csak tudott.
Hatodik születésnapjukat ünnepelték a gyerekek, és ekkor kapták meg életük első, sorsfordító, a shinobi léttel kapcsolatos ajándékukat.
- Ikazuchi látod?! Ez egy ninja overál, ninja szandál és az első kunaiunk! – lelkendezett Kumoshi, testvérének.
Kumoshi mérhetetlen lelkesedésébe úgy ragadt bele Ikazuchi, mint ahogy a gyanútlan légy, amint éppen egy éhes pók hálójába száll. Tűnődve, szemöldökét ráncolva fordult édesapja felé.
- Apa! Ki a legjobb ninja a világon? – érdeklődött kíváncsian a kisebbik fivér.
- Öt nagy nemzet létezik Ikazuchi. És mindegyik élén az adott ország legerősebb shinobija áll. Nem lehet megmondani, hogy ki a legerősebb a világon, de annyi bizonyos, hogy a mi országunk legerősebb shinobija nem más, mint Hamacho Raiki, az Ötödik Raikage.
- Köszönöm apám. Kumoshi, köszöntsd a leendő Raikagét! – jelentette ki magabiztosan Ikazuchi.
Négy évvel napjaink előtt, az ég borúfelhői úgy öntötték magukból a csapadékot, hogy tisztára mosták Ikazuchi és Kumoshi edzéstől koszos és szakadt ruháját. Bágyadt arcukat valósággal újjá varázsolta, a frissítő esőcseppek rohama, ami Kurie no Sato melletti csendes és egyben félelmetes erdőt érte.
- Ne lazsáljatok gyerekek! Még közel sincs vége az edzésnek! Még egyszer! – parancsolt, ellentmondást nem tűrő hangon Akane.
- Ikazuchi, szerinted is rabszolgahajcsár volt a nővérünk előző életében? – kérdezte levegő után kapkodva Kumoshi.
- Nagyon úgy néz ki… Ez már nem normális! Én nem csinálom tovább! Két éve akartam ninja lenni, de ma már nem, ezt ő is tudja! Ehelyett egyfolytában csak erőlteti, nem képes megérteni, hogy nem akarom!
- Gyerekek ne beszélgessetek, gyerünk, csináljátok!
- Már nem akarom Kumoshi, nem csinálom! – panaszkodott Ikazuchi.
- Ne mondj ilyet Ikazuchi! Tudod, hogy csak miattunk csinálja!
- Mindig ezzel jössz Kumoshi! Sose kértem, hogy csinálja értem!
Akane mindig azt mondta a legkisebb fivérének, hogy azért legyen ninja, hogy eltarthassa és megvédhesse a családját, és ha a szükség úgy hozza, akkor megvédhesse az egész nemzetét. De Ikazuchi úgy gondolta, hogy erre nincs szükség, mivel lesznek majd mások, akik el tudják látni ezt a felelősséget, és nincs arra szükség, hogy ő is shinobivá váljon. Makacssága és az, hogy nem volt hajlandó átlátni a dolgot, rendkívüli módon dühítette Akanet, de még így is próbálta a megfelelő útra terelni kisöccsét. Ám mikor Ikazuchi teljesen megmakacsolta magát, és a földön toporzékolt, olyat tett Akane, amihez nyolc év alatt még egyszer sem folyamodott. Ikazuchi megérintette égő arcát és azonnal hátat fordítva, az erdő közepe felé vette az irányt. Akane nem ment utána. Tudta, hogy nem kellett volna arcon csapnia öccsét, de mire észbekapott, hogy mit csinál, már késő volt. Ikazuchi nem mindig adta meg, a nővérének járó tiszteletet, „Ebből majd tanul!”, így gondolta. Nyolc éve neveli úgy testvéreit, mintha a saját gyermekei lennének. A küldetések elvégzése után járó jutalmat, mindig a családjára, testvérei költötte. Nem várt el semmit testvéreitől, csak egy kis tiszteletet, megbecsülést. Kumoshitól mindig megkapta, de Ikazuchi rendkívül hektikusan viselkedett vele.
- Képes volt megütni! Nem hiszem el! Többet nem akarom látni!
- Várj Ikazuchi! Ne rohanj el! – mondta Kumoshi, utolérve testvérét.
- Ikazuchi gyere haza, már sötétedik! Akane már biztosan izgul értünk!
- Aggódik? Persze! Nem megyek vissza! – erősködött Ikazuchi
- Ő küldött utánad! Jobbnak látta, ha én hozlak vissza! Bár nem hiszem, hogy belegondolt abba, hogy ennyire el fogunk kóborolni... – tekintett körbe aggódva, az erdőt fürkészve.
Akane, eközben már elkezdett aggódni fivéreiért.
- Hol van már Kumoshi Ikazuchival?! Kezd sötétedni és a hőmérséklet is kezdi megközelíteni a fagypontot. Rossz érzésem van ezzel kapcsolatban!
Az erdő mélyén fura neszekre lettek figyelmesek a testvérek.
- Ikazuchi! – suttogott testvérének Kumoshi.
- Tudom! Követtek minket! De vajon kik?
A sötétségből három kunai repült a gyerekek felé, de sikeresen kikerülték. A testvérek szíve megdermedt a félelemtől, de nővérük kiképzése belevésődött agyukba, ezért védekező pozíciót vettek fel, ami kicsit meglepte a sötétségbe burkolózott támadót.
- Kik vagytok, és mi akartok tőlünk? – kiabálta Ikazuchi.
- Hohó! Nézzétek csak! Úgy látom, hogy te vagy kettőtök közül a nagyszájú! Akkor te lehetsz Ikazuchi, és minden bizonnyal akkor ő ott Kumoshi, a testvéred.
Kumoshi gyorsan reagált és a hang irányába dobott egy shurikent, ami meglephette a támadót, az ágak recsegéséből ítélve. Célját azonban nem érte el, csak a támadó szitkozódásából lehetett következtetni arra, hogy egy hajszálon múlott a találat sikere.
- Kettőtök közül tényleg Kumoshi az okosabb.
A gúnyos mondat után 3, maszkos shinobi ugrott ki a fák rejtekéből, az első támadó vezetésével. Akane már mesélt a gyerekeknek az erdőről és óva intette őket attól, hogy bemenjenek a farengeteg mélyébe, mert ott különféle veszélyek leshetnek rájuk. Tudták az ifjú testvérek, hogy itt még baj lehet, Kumoshi megpróbálta rávenni testvérét, hogy meneküljenek el, de Ikazuchit átjárta a harc utáni vágy. Nővérük megtanította nekik a kunai és shuriken használat apróbb fortélyait, valamint fizikailag sem álltak kezdő szinten, ezért úgy hitte van esélye a nála sokkal idősebb és tapasztaltabb shinobikkal szemben. Végül Kumoshi is felkészült a harcra, legalábbis Ikazuchi így látta. Testvérével együtt folytatott edzéseknek köszönhetően, fél szavakból, olykor-olykor akár csak pillantásokból is megértették egymást. Ikazuchi kezdett ráébredni arra, hogy nővérének lehet, hogy mégiscsak igaza volt. A támadók teljesen körbe vették őket, így már nem is tudtak elmenekülni, a testvérek nem kergettek illúziókat, tudták, hogy most már csak egy csoda folytán menekülhetnek meg, de ha már véget is ér rövid életük, legalább megnehezítik a támadók dolgát. Azonban a támadóknak nem okozott gondot a fiatalok hatástalanítása. Amilyen gyorsan érkezett a támadás, olyan gyorsan el is fogták a fiatalokat.
- Kumoshi, Szerinted miért nem ölnek meg minket?! Mért kellett kikötözniük minket?
- Lehet, hogy meg akarnak kínozni minket! – találgatott Kumoshi.
- Az nem fog nekik sikerülni!
- Nem fok sikerülni? Mi? – nevetett a támadó.
A maszkos főnök egy kunait szegezett mindkettő gyerekhez.
- Jól figyeljetek kis taknyosok! Jelenleg, amíg be nem ugrik a fővendégünk, addig kénytelenek vagyunk veletek szórakozni.
A maszkos bekötötte Ikazuchi és Kumoshi száját, majd a hátizsákjából két kunait vett elő.
- Látjátok ezt? Mit szólnátok hozzá, ha ezeket a fegyvereket megfürdetném a véretekben? Kezdjük a kis okoskával! – szegezte kezét Kumoshira.
A kunai közeledett a fiú bal szeméhez, majd hirtelen a jobb szeme alá helyezte a maszkos fickó. A szeme alatt erősen a bőréhez tette a kunai pengéjét és elkezdte lefelé húzni, mire egy vágás keletkezett Kumoshi arcán, melyből a vér gyöngyökben kezdett el az aljövényzetre hullani. Hirtelen azonban mintha egy villám csapott volna bele a másik három maszkos emberbe, akik azonnal eltűntek. Csak klónok voltak. Kumoshi az őt ért sokktól nem reagált az iménti jelenségre, Ikazuchi azonban, mintha egy arcot látott volna a villám fénycsóvájának közepén. Egy ismerős arcot. A maszkos szemöldökét ráncolva, koncentrálni kezdet.
- Végre megérkeztél! Türelmetlenül vártam Rád. – örvendezett a támadó.
A maszkos fickó figyelmetlenségét kihasználva, a fény forrása kiszabadította Kumoshit és Ikazuchit. Biztonságos távolságba lerakta őket, mire egy test alakját öltötte fel.
- Ikazuchi! Vigyázz Kumoshira! Nekem most más dolgom van, de nemsokára visszatérek. – mondatát befejezve egy elsősegély készletet dobott Ikazuchi elé.
- Ne Akane, ne menj! Nagyon erős! – kiabált utána testvére, de ő már ezt nem hallhatta.
Be sem tudta fejezni a mondatát Ikazuchi, addigra nővére ismét eltűnt szeme elől az erdő mélye felé. Ikazuchi gyorsan ellátta Kumoshi sérüléseit és nővére után indult. Tíz perc keresgélés után elérte Ikazuchi a csata helyszínét, mikor egy fiatal lányt vett észre a fűben eszméletlenül feküdve. A lányt a maszkos fickó felemelte, és a vállára helyezte.
- Ne vigye el! Kérem ne vigye el! – sikoltott az emberrabló után.
A maszkos fickó nem foglalkozott Akane testvérével, diadalittas nevetése közben csak annyit kiabált az erdő fülébe.
- Végre! Most már biztosan sikerülni fog!
Ez a mondat keringett még napokig, sőt hetekig Ikazuchi fejében és nem értette, hogy miért kellett elveszítenie a nővérét. Kumoshi már meggyógyult, csak egy heg az arcán, ennyi emlékezteti az aznap történtekre.
- Kumoshi! Akanenek igaza volt. Itt az ideje, hogy elkezdjük a ninja akadémiát és megmentsük szeretett testvérünket! –
- Számból vetted ki a szót Ikazuchi. –
- És ha ez sikerül véghezvinnünk, márpedig sikerülni fog, akkor igényt tartok a Raikage székére és nem fogom engedni, hogy ebben az országba hasonló dolog még egyszer megtörténjen. Mindenkit meg fogok védeni! -
Fushidara Hogo, a Fushidara klán vezetőjének, Fushidara Kukashintekina testőrségének második legerősebb tagja, elérkezettnek látta az időt, hogy gondozása alá kerüljön Ikazuchi és Kumoshi, ahogy azt testvérének, Fushidara Kisakinak is megígérte tíz évvel ezelőtt, valamint ahogyan Akanet is befogadta volna, de ő nem állt készen arra, hogy feladja eddigi életét, mivel tudta, hogy apja nem tudná eltartani testvéreit, ezért neki is otthon kellett maradnia. Ezt azért tartotta Kisaki fontosnak, mivel úgy érezte, hogy egy újabb háború áll kitörőben, és szeretné, ha gyermekei legnagyobb túlélési eséllyel rendelkezzenek, és ezt csak úgy érhetik el, ha senki sem tudja őket utolérni. Hogo végül gyámsága alá vette a gyerekeket és beíratta őket Kumogakure Ninja Akadémiájára. A gyerekek először a falu szélén éltek, azonban nagybátyjuk rangjának köszönhetően, bekerültek Kurie no Sato belső gyűrűjébe, a klán legerősebb tagjai közé. Hogo először a klán történetét mesélte el Ikazuchinak és Kumoshinak, majd mesélt nekik a klán titkos vérvonal képességéről, a Jinsoku Dekata no Jutsuról. (a klánról részletesebben lásd: Klánok és szervezetek, a jutsuról: Fushidara klán jutsuja). A gyerekek nagy érdeklődését látva, egy alkut ajánlott Hogo Kumoshinak és Ikazuchinak.
- Egy feltétellel tanítom meg nektek ezt a jutsut gyerekek, mégpedig akkor, ha osztályelsők lesztek az akadémián, és sikeresen leteszitek a Genin vizsgát. -
A Fushidara testvéreknek nem volt más választásuk, ugyanis meg szerették volna tanulni ezt a jutsut a benne rejlő hatalmas potenciál miatt, és ez mindenképpen megkönnyítené céljuk elérését. Így is tett Kumoshi és Ikazuchi. Eltelt megint négy év, így érkeztünk el napjainkig. Egy feltétel híján teljesítették az alku feltételeit. Az akadémián megtanulta Kumoshi és Ikazuchi a chakra testen belüli irányítását, amely tudást a Shushin no Jutsu használata közben kamatoztatni tudtak. Mindezek mellett megtanulták még a chakra testfelületi irányítását, ezt a Henge no Jutsu vette igénybe, megtanulták a chakra testen kívüli tárgyban való irányítását, ez volt a Kakuremino no Jutsu, aminek az elsajátítását még egy S osztályú shinobi is megirigyelne. Igaz Kumoshinak és Ikazuchinak szüksége is volt erre a technikára, amivel nem egyszer sikerült elkerülniük Hogo dorgálásait a sok csíny miatt, amit ketten elkövettek. És a többi technika csak még jobban segítette a csínyek ötletének megfoganását. A chakra testen kívüli irányítása és a chakra testen kívüli irányírása és a chakra testen kívüli irányításával való mozgatásnak köszönhető csínyek, csak még jobban összekovácsolta a testvérpárt. Eddig sem lehetett őket elválasztani egymástól, de mos már valósággal lehetetlen próbálkozáslenne. A előbbi chakrairányítási móddal a Bunshin no Jutsut, az utóbbival a Kawarami no Jutsut tanulták meg az ifjak. Ezek mellet megtanulták még a Tobidogu no Jutsut és Jibaku Fuda: Kasseit. Az akadémián eltöltött négy év alatt megismerte Kumoshi és Ikazuchi az erősségeiket. Ikazuchi a taijutsukban jeleskedik fizikumának és kitartásának köszönhetően, valamint a ninjutsuk elsajátítása sem jelent akadályt számára, hiába érti meg nehezebben az elméleteket, mivel ha Kumoshi meg tudja tanulni, még ha gyorsabban is mint Ikazuchi, akkor ez számára sem jelent akadályt. Kumoshi a ninjutsukat részesíti előnyben. Éles eszének köszönhetően gyerekjáték számára egy új jutsu megtanulása, még ha kevesebb chakrával is rendelkezik, mint ikertestvére. Mindezek mellett Hogonál kiderült, hogy rendkívül könnyen megérti a genjutsuk felépítését is, ezért nem lesz gond számára az újabb jutsuk elsajátítása.
- Ikazuchi! Izgulsz a holnapi vizsga miatt? -
- El sem tudod képzelni, hogy mennyire! –
Ország: Villám országa
Rang: Akadémiai tanuló
Kor: 12
Nem: fiú
Felszerelés:
- Hátizsák (1 db)
- Övtáska (1 db)
- Elsősegély készlet (1 db)
- Shurikentartó (1 db)
- Füstbomba (5 db)
- Dróthuzal (10 m)
- Reszelő (1 db)
- Penge (1 db)
- Drótvágó (1 db)
- Fogó (1 db)
- Kunai (5 db)
- Shuriken (5 db)
- Fuuma shuriken (2 db)
- Senbon (10 db)
Kinézet:
148 cm magas, enyhén zömök, mégis edzetten izmos testalkatú 12 éves fiú. Kékeszöld színű, egyfolytában álmokba merülő szeme valósággal megigézi azt, aki a szemébe néz. Rövid haja férfias karaktert ad egyébkén gyerekes arcának. Fekete ujjatlan ninja overált hord, amin egy szürke mellényt visel. A jobb lábához van rögzítve a shuriken és kunai tartója. Fekete hátizsákot, barna övtáskát, valamint szintén fekete ninja szandált visel.
Jellem:
Egy rendkívül céltudatos és ambiciózus fiatal fiú. Ha valamit a fejébe vesz, azt akár tűzön át is véghezviszi, még ha sok időt is vesz igénybe. Alapjában véve bízik az emberekben és fiatal korából adódóan viszonylag könnyen átverhető. A családja a legfontosabb a számára, de könnyen alakítja ki baráti kapcsolatait is közvetlenségének köszönhetően. Legfőbb célja, hogy megmentse eltűnt nővérét, legyőzze bátyját, Kumoshit, valamint az, hogy Raikagevé váljon. (Taijutsuk és ninjutsuk az erőssége, genjutsukban gyengébb. Arány: 40%-40%-20%)
I. Fejezet: A kezdetek
Tizenkettő évvel ezelőtt, a Villám országában, Kurie no Sato kórházában egy nő sikoltozása szakította meg a már-már nyomasztó csendet. Az első kiabálást aztán még több követte. Fushidara Kisakit sürgősen a szülőszobára szállították és elkezdték az orvosok a szülés levezetését. Huszonnégy év körüli lehetett, mogyoró barna szemét keretbe foglalta vállig érő, hullámos barna haja, mely tincseinek végén, a verejtékcseppek némán hullottak alá keblére, és hasára a fárasztó, kínzó megpróbáltatás hatására. A szülőszoba ajtajában egy férfi jelent meg hirtelen, aki nyomban Kisaki mellé térdelt.
- Siettem, ahogy tudtam drágám! Már nincs sok hátra és a karunkban tarthatjuk gyermekeinket! Bírd ki! -
A nő megragadta Injaro karját, hátha csökkenti valamelyest fájdalmát a férfi töretlen támogatása. Hét óra vajúdás után, két fiúgyermeknek adott életet Kisaki. Életerős csöppségek voltak, akik teli tüdőből tájékoztatták környezetüket arra, hogy ők is megérkeztek erre a világra. Édesanyjuk azonban ezt már nem hallhatta, az ő fülébe már csak a némaság zengte dalait, de tekintete még találkozott kétségbe esett férje könnyben duzzadó szemeivel, és utolsó erejével még kezébe vehette apró gyermekeit, mire első és egyben utolsó anyai intelmei elhagyták sápadt ajkait.
- Kumoshi és Ikazuchi. Ha úgy érzitek, hogy egyedül vagytok vagy bajba kerültök, egymásra mindig számíthattok majd, együtt minden lehetetlennek tűnő akadályt le tudtok győzni. Ha nem így lesz, akkor szét fogom rúgni a feneketeket! Nagyon Sajnálom, hogy nem nevelhetlek fel titeket, de a mennyekből lelkem minden darabja óvni fog Kumoshi és Ikazuchi, gyermekeim...
II. Fejezet: Két testvér
Az égen sodródó felhők látványa valósággal megbabonázta Ikazuchit. Vajon mi lehet a felhők felett? Vajon feljuthat oda egyszer? Vajon mivel fog foglalkozni ha felnő?
- Kumoshi! Mi leszel, ha nagy leszel?
- Ikazuchi… Már elmondtam párszor, de nem baj, elmondom még egyszer… Én leszek a legerősebb shinobi a Villám országában! Nah és te?
- Jaj de örülök, hogy megkérdezted! Én földműves leszek, mint apa.
- Földműves? Tegnap még Ramen árus akartál lenni, ma meg már földműves… A nap végére talán már ki is fogsz készíteni!
Meleg nyári nap köszöntött be június 31-én, Kurie no Sato házai közé. Ikacuzhi, testvérével fogócskázott hazafelé, mikor éppen elhagytak egy házat, amiből egy 15 év körüli, barna szemű, vállig érő hullámos hajú, karcsú lány kiabált utánuk.
- Itt laktok gyerekek! Ne fussatok tovább! – kiabálta a fiúknak a lány.
Ezután egy férfi szólalt meg, ezúttal a házból.
- Akane! Hozd már be a gyerekeket, elvégre ünnepnap a mai! – intézte ellentmondást nem tűrő hangon a lányhoz.
A férfi harminckét év körüli, rövid fekete hajú, munkásemberforma. Kék szeme, még az árnyékos házból is átható pillantással mart az emberek lelkébe. Magabiztosságot és tisztességet sugárzott magából, melyet a kétkezi fizikai munkával edzett teste csak alátámasztani tudott. Nenriki Injaro mindig gyermekei érdekeit tartotta szem előtt, és felesége halála után is megpróbált, még ha erején túl is, de mindent megadni nekik. Lánya azonban nem hagyta, hogy egyedül cipelje ezt a terhet, mindenben segített, amiben csak tudott.
Hatodik születésnapjukat ünnepelték a gyerekek, és ekkor kapták meg életük első, sorsfordító, a shinobi léttel kapcsolatos ajándékukat.
- Ikazuchi látod?! Ez egy ninja overál, ninja szandál és az első kunaiunk! – lelkendezett Kumoshi, testvérének.
Kumoshi mérhetetlen lelkesedésébe úgy ragadt bele Ikazuchi, mint ahogy a gyanútlan légy, amint éppen egy éhes pók hálójába száll. Tűnődve, szemöldökét ráncolva fordult édesapja felé.
- Apa! Ki a legjobb ninja a világon? – érdeklődött kíváncsian a kisebbik fivér.
- Öt nagy nemzet létezik Ikazuchi. És mindegyik élén az adott ország legerősebb shinobija áll. Nem lehet megmondani, hogy ki a legerősebb a világon, de annyi bizonyos, hogy a mi országunk legerősebb shinobija nem más, mint Hamacho Raiki, az Ötödik Raikage.
- Köszönöm apám. Kumoshi, köszöntsd a leendő Raikagét! – jelentette ki magabiztosan Ikazuchi.
III. Fejezet: A legsötétebb nap
Négy évvel napjaink előtt, az ég borúfelhői úgy öntötték magukból a csapadékot, hogy tisztára mosták Ikazuchi és Kumoshi edzéstől koszos és szakadt ruháját. Bágyadt arcukat valósággal újjá varázsolta, a frissítő esőcseppek rohama, ami Kurie no Sato melletti csendes és egyben félelmetes erdőt érte.
- Ne lazsáljatok gyerekek! Még közel sincs vége az edzésnek! Még egyszer! – parancsolt, ellentmondást nem tűrő hangon Akane.
- Ikazuchi, szerinted is rabszolgahajcsár volt a nővérünk előző életében? – kérdezte levegő után kapkodva Kumoshi.
- Nagyon úgy néz ki… Ez már nem normális! Én nem csinálom tovább! Két éve akartam ninja lenni, de ma már nem, ezt ő is tudja! Ehelyett egyfolytában csak erőlteti, nem képes megérteni, hogy nem akarom!
- Gyerekek ne beszélgessetek, gyerünk, csináljátok!
- Már nem akarom Kumoshi, nem csinálom! – panaszkodott Ikazuchi.
- Ne mondj ilyet Ikazuchi! Tudod, hogy csak miattunk csinálja!
- Mindig ezzel jössz Kumoshi! Sose kértem, hogy csinálja értem!
Akane mindig azt mondta a legkisebb fivérének, hogy azért legyen ninja, hogy eltarthassa és megvédhesse a családját, és ha a szükség úgy hozza, akkor megvédhesse az egész nemzetét. De Ikazuchi úgy gondolta, hogy erre nincs szükség, mivel lesznek majd mások, akik el tudják látni ezt a felelősséget, és nincs arra szükség, hogy ő is shinobivá váljon. Makacssága és az, hogy nem volt hajlandó átlátni a dolgot, rendkívüli módon dühítette Akanet, de még így is próbálta a megfelelő útra terelni kisöccsét. Ám mikor Ikazuchi teljesen megmakacsolta magát, és a földön toporzékolt, olyat tett Akane, amihez nyolc év alatt még egyszer sem folyamodott. Ikazuchi megérintette égő arcát és azonnal hátat fordítva, az erdő közepe felé vette az irányt. Akane nem ment utána. Tudta, hogy nem kellett volna arcon csapnia öccsét, de mire észbekapott, hogy mit csinál, már késő volt. Ikazuchi nem mindig adta meg, a nővérének járó tiszteletet, „Ebből majd tanul!”, így gondolta. Nyolc éve neveli úgy testvéreit, mintha a saját gyermekei lennének. A küldetések elvégzése után járó jutalmat, mindig a családjára, testvérei költötte. Nem várt el semmit testvéreitől, csak egy kis tiszteletet, megbecsülést. Kumoshitól mindig megkapta, de Ikazuchi rendkívül hektikusan viselkedett vele.
- Képes volt megütni! Nem hiszem el! Többet nem akarom látni!
- Várj Ikazuchi! Ne rohanj el! – mondta Kumoshi, utolérve testvérét.
- Ikazuchi gyere haza, már sötétedik! Akane már biztosan izgul értünk!
- Aggódik? Persze! Nem megyek vissza! – erősködött Ikazuchi
- Ő küldött utánad! Jobbnak látta, ha én hozlak vissza! Bár nem hiszem, hogy belegondolt abba, hogy ennyire el fogunk kóborolni... – tekintett körbe aggódva, az erdőt fürkészve.
Akane, eközben már elkezdett aggódni fivéreiért.
- Hol van már Kumoshi Ikazuchival?! Kezd sötétedni és a hőmérséklet is kezdi megközelíteni a fagypontot. Rossz érzésem van ezzel kapcsolatban!
Az erdő mélyén fura neszekre lettek figyelmesek a testvérek.
- Ikazuchi! – suttogott testvérének Kumoshi.
- Tudom! Követtek minket! De vajon kik?
A sötétségből három kunai repült a gyerekek felé, de sikeresen kikerülték. A testvérek szíve megdermedt a félelemtől, de nővérük kiképzése belevésődött agyukba, ezért védekező pozíciót vettek fel, ami kicsit meglepte a sötétségbe burkolózott támadót.
- Kik vagytok, és mi akartok tőlünk? – kiabálta Ikazuchi.
- Hohó! Nézzétek csak! Úgy látom, hogy te vagy kettőtök közül a nagyszájú! Akkor te lehetsz Ikazuchi, és minden bizonnyal akkor ő ott Kumoshi, a testvéred.
Kumoshi gyorsan reagált és a hang irányába dobott egy shurikent, ami meglephette a támadót, az ágak recsegéséből ítélve. Célját azonban nem érte el, csak a támadó szitkozódásából lehetett következtetni arra, hogy egy hajszálon múlott a találat sikere.
- Kettőtök közül tényleg Kumoshi az okosabb.
A gúnyos mondat után 3, maszkos shinobi ugrott ki a fák rejtekéből, az első támadó vezetésével. Akane már mesélt a gyerekeknek az erdőről és óva intette őket attól, hogy bemenjenek a farengeteg mélyébe, mert ott különféle veszélyek leshetnek rájuk. Tudták az ifjú testvérek, hogy itt még baj lehet, Kumoshi megpróbálta rávenni testvérét, hogy meneküljenek el, de Ikazuchit átjárta a harc utáni vágy. Nővérük megtanította nekik a kunai és shuriken használat apróbb fortélyait, valamint fizikailag sem álltak kezdő szinten, ezért úgy hitte van esélye a nála sokkal idősebb és tapasztaltabb shinobikkal szemben. Végül Kumoshi is felkészült a harcra, legalábbis Ikazuchi így látta. Testvérével együtt folytatott edzéseknek köszönhetően, fél szavakból, olykor-olykor akár csak pillantásokból is megértették egymást. Ikazuchi kezdett ráébredni arra, hogy nővérének lehet, hogy mégiscsak igaza volt. A támadók teljesen körbe vették őket, így már nem is tudtak elmenekülni, a testvérek nem kergettek illúziókat, tudták, hogy most már csak egy csoda folytán menekülhetnek meg, de ha már véget is ér rövid életük, legalább megnehezítik a támadók dolgát. Azonban a támadóknak nem okozott gondot a fiatalok hatástalanítása. Amilyen gyorsan érkezett a támadás, olyan gyorsan el is fogták a fiatalokat.
- Kumoshi, Szerinted miért nem ölnek meg minket?! Mért kellett kikötözniük minket?
- Lehet, hogy meg akarnak kínozni minket! – találgatott Kumoshi.
- Az nem fog nekik sikerülni!
- Nem fok sikerülni? Mi? – nevetett a támadó.
A maszkos főnök egy kunait szegezett mindkettő gyerekhez.
- Jól figyeljetek kis taknyosok! Jelenleg, amíg be nem ugrik a fővendégünk, addig kénytelenek vagyunk veletek szórakozni.
A maszkos bekötötte Ikazuchi és Kumoshi száját, majd a hátizsákjából két kunait vett elő.
- Látjátok ezt? Mit szólnátok hozzá, ha ezeket a fegyvereket megfürdetném a véretekben? Kezdjük a kis okoskával! – szegezte kezét Kumoshira.
A kunai közeledett a fiú bal szeméhez, majd hirtelen a jobb szeme alá helyezte a maszkos fickó. A szeme alatt erősen a bőréhez tette a kunai pengéjét és elkezdte lefelé húzni, mire egy vágás keletkezett Kumoshi arcán, melyből a vér gyöngyökben kezdett el az aljövényzetre hullani. Hirtelen azonban mintha egy villám csapott volna bele a másik három maszkos emberbe, akik azonnal eltűntek. Csak klónok voltak. Kumoshi az őt ért sokktól nem reagált az iménti jelenségre, Ikazuchi azonban, mintha egy arcot látott volna a villám fénycsóvájának közepén. Egy ismerős arcot. A maszkos szemöldökét ráncolva, koncentrálni kezdet.
- Végre megérkeztél! Türelmetlenül vártam Rád. – örvendezett a támadó.
A maszkos fickó figyelmetlenségét kihasználva, a fény forrása kiszabadította Kumoshit és Ikazuchit. Biztonságos távolságba lerakta őket, mire egy test alakját öltötte fel.
- Ikazuchi! Vigyázz Kumoshira! Nekem most más dolgom van, de nemsokára visszatérek. – mondatát befejezve egy elsősegély készletet dobott Ikazuchi elé.
- Ne Akane, ne menj! Nagyon erős! – kiabált utána testvére, de ő már ezt nem hallhatta.
Be sem tudta fejezni a mondatát Ikazuchi, addigra nővére ismét eltűnt szeme elől az erdő mélye felé. Ikazuchi gyorsan ellátta Kumoshi sérüléseit és nővére után indult. Tíz perc keresgélés után elérte Ikazuchi a csata helyszínét, mikor egy fiatal lányt vett észre a fűben eszméletlenül feküdve. A lányt a maszkos fickó felemelte, és a vállára helyezte.
- Ne vigye el! Kérem ne vigye el! – sikoltott az emberrabló után.
A maszkos fickó nem foglalkozott Akane testvérével, diadalittas nevetése közben csak annyit kiabált az erdő fülébe.
- Végre! Most már biztosan sikerülni fog!
Ez a mondat keringett még napokig, sőt hetekig Ikazuchi fejében és nem értette, hogy miért kellett elveszítenie a nővérét. Kumoshi már meggyógyult, csak egy heg az arcán, ennyi emlékezteti az aznap történtekre.
- Kumoshi! Akanenek igaza volt. Itt az ideje, hogy elkezdjük a ninja akadémiát és megmentsük szeretett testvérünket! –
- Számból vetted ki a szót Ikazuchi. –
- És ha ez sikerül véghezvinnünk, márpedig sikerülni fog, akkor igényt tartok a Raikage székére és nem fogom engedni, hogy ebben az országba hasonló dolog még egyszer megtörténjen. Mindenkit meg fogok védeni! -
IV. Fejezet: Egy teljesen új élet
Fushidara Hogo, a Fushidara klán vezetőjének, Fushidara Kukashintekina testőrségének második legerősebb tagja, elérkezettnek látta az időt, hogy gondozása alá kerüljön Ikazuchi és Kumoshi, ahogy azt testvérének, Fushidara Kisakinak is megígérte tíz évvel ezelőtt, valamint ahogyan Akanet is befogadta volna, de ő nem állt készen arra, hogy feladja eddigi életét, mivel tudta, hogy apja nem tudná eltartani testvéreit, ezért neki is otthon kellett maradnia. Ezt azért tartotta Kisaki fontosnak, mivel úgy érezte, hogy egy újabb háború áll kitörőben, és szeretné, ha gyermekei legnagyobb túlélési eséllyel rendelkezzenek, és ezt csak úgy érhetik el, ha senki sem tudja őket utolérni. Hogo végül gyámsága alá vette a gyerekeket és beíratta őket Kumogakure Ninja Akadémiájára. A gyerekek először a falu szélén éltek, azonban nagybátyjuk rangjának köszönhetően, bekerültek Kurie no Sato belső gyűrűjébe, a klán legerősebb tagjai közé. Hogo először a klán történetét mesélte el Ikazuchinak és Kumoshinak, majd mesélt nekik a klán titkos vérvonal képességéről, a Jinsoku Dekata no Jutsuról. (a klánról részletesebben lásd: Klánok és szervezetek, a jutsuról: Fushidara klán jutsuja). A gyerekek nagy érdeklődését látva, egy alkut ajánlott Hogo Kumoshinak és Ikazuchinak.
- Egy feltétellel tanítom meg nektek ezt a jutsut gyerekek, mégpedig akkor, ha osztályelsők lesztek az akadémián, és sikeresen leteszitek a Genin vizsgát. -
A Fushidara testvéreknek nem volt más választásuk, ugyanis meg szerették volna tanulni ezt a jutsut a benne rejlő hatalmas potenciál miatt, és ez mindenképpen megkönnyítené céljuk elérését. Így is tett Kumoshi és Ikazuchi. Eltelt megint négy év, így érkeztünk el napjainkig. Egy feltétel híján teljesítették az alku feltételeit. Az akadémián megtanulta Kumoshi és Ikazuchi a chakra testen belüli irányítását, amely tudást a Shushin no Jutsu használata közben kamatoztatni tudtak. Mindezek mellett megtanulták még a chakra testfelületi irányítását, ezt a Henge no Jutsu vette igénybe, megtanulták a chakra testen kívüli tárgyban való irányítását, ez volt a Kakuremino no Jutsu, aminek az elsajátítását még egy S osztályú shinobi is megirigyelne. Igaz Kumoshinak és Ikazuchinak szüksége is volt erre a technikára, amivel nem egyszer sikerült elkerülniük Hogo dorgálásait a sok csíny miatt, amit ketten elkövettek. És a többi technika csak még jobban segítette a csínyek ötletének megfoganását. A chakra testen kívüli irányítása és a chakra testen kívüli irányírása és a chakra testen kívüli irányításával való mozgatásnak köszönhető csínyek, csak még jobban összekovácsolta a testvérpárt. Eddig sem lehetett őket elválasztani egymástól, de mos már valósággal lehetetlen próbálkozáslenne. A előbbi chakrairányítási móddal a Bunshin no Jutsut, az utóbbival a Kawarami no Jutsut tanulták meg az ifjak. Ezek mellet megtanulták még a Tobidogu no Jutsut és Jibaku Fuda: Kasseit. Az akadémián eltöltött négy év alatt megismerte Kumoshi és Ikazuchi az erősségeiket. Ikazuchi a taijutsukban jeleskedik fizikumának és kitartásának köszönhetően, valamint a ninjutsuk elsajátítása sem jelent akadályt számára, hiába érti meg nehezebben az elméleteket, mivel ha Kumoshi meg tudja tanulni, még ha gyorsabban is mint Ikazuchi, akkor ez számára sem jelent akadályt. Kumoshi a ninjutsukat részesíti előnyben. Éles eszének köszönhetően gyerekjáték számára egy új jutsu megtanulása, még ha kevesebb chakrával is rendelkezik, mint ikertestvére. Mindezek mellett Hogonál kiderült, hogy rendkívül könnyen megérti a genjutsuk felépítését is, ezért nem lesz gond számára az újabb jutsuk elsajátítása.
- Ikazuchi! Izgulsz a holnapi vizsga miatt? -
- El sem tudod képzelni, hogy mennyire! –
A hozzászólást Fushidara Ikazuchi összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 20 2012, 13:34-kor.
Fushidara Ikazuchi- Játékos
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 130
Re: Fushidara Ikazuchi
Hát neked is csak ugyan azt tudom mondani mint a testvérednek.
ÉS mivel Te küldted be később az Előtörténetet, és ugyan az mint a testvéredé, ezért nem tudom semmiképp elfogadni. Nem lehet ugyan olyan előtörténet. Szólhat ugyan arról, hiszen testvérek vagytok, de egy kicsit változtass rajta. Nem nézhettetek mindent ugyanabból a szemszögből. Ha meg igen, akkor is fogalmazd meg máshogy a történteket. Kérlek Javítsd ki a hibákat. Itt a szöveg, amit a testvérednek írtam. Nem ismételném magam ha nem muszáj. ^^
ÉS mivel Te küldted be később az Előtörténetet, és ugyan az mint a testvéredé, ezért nem tudom semmiképp elfogadni. Nem lehet ugyan olyan előtörténet. Szólhat ugyan arról, hiszen testvérek vagytok, de egy kicsit változtass rajta. Nem nézhettetek mindent ugyanabból a szemszögből. Ha meg igen, akkor is fogalmazd meg máshogy a történteket. Kérlek Javítsd ki a hibákat. Itt a szöveg, amit a testvérednek írtam. Nem ismételném magam ha nem muszáj. ^^
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok !!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Fushidara Ikazuchi
Jiraiya írta: Hát neked is csak ugyan azt tudom mondani mint a testvérednek.
ÉS mivel Te küldted be később az Előtörténetet, és ugyan az mint a testvéredé, ezért nem tudom semmiképp elfogadni. Nem lehet ugyan olyan előtörténet. Szólhat ugyan arról, hiszen testvérek vagytok, de egy kicsit változtass rajta. Nem nézhettetek mindent ugyanabból a szemszögből. Ha meg igen, akkor is fogalmazd meg máshogy a történteket. Kérlek Javítsd ki a hibákat. Itt a szöveg, amit a testvérednek írtam. Nem ismételném magam ha nem muszáj. ^^
Remélem, hogy a hibákat sikerült kijavítani .
Fushidara Ikazuchi- Játékos
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 130
Re: Fushidara Ikazuchi
Ez is nagyon jó volt. És az, hogy ugyan az a két testvér, szinte ugyan azt élte át mindig, de még is teljesen két különböző személyiség Ez szép
Nah akkor már csak arra kérnélek, hogy írd le a klánod vérvonal képességét. De ha már a tesód leírta akkor nem kell. Amelyikőtök a gyorsabb ^^
Ugyan az az User?
Nah akkor már csak arra kérnélek, hogy írd le a klánod vérvonal képességét. De ha már a tesód leírta akkor nem kell. Amelyikőtök a gyorsabb ^^
Ugyan az az User?
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok !!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Fushidara Ikazuchi
Nagyon szépen köszönjük! Egyébként nem ugyanazok a felhasználók vagyunk . Hát nem én lettem a gyorsabb a jutsu beillesztésében .
Fushidara Ikazuchi- Játékos
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 130
Re: Fushidara Ikazuchi
Nos, szavazásra lett bocsájtva az NT-ben, de még egy kicsit várnotok kell. Már pár napja megy a konzultationsssss, szóval lassan de biztosan dönteni fogunk ^^
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok !!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Fushidara Ikazuchi
Sajnálattal kell közölnöm, hogy a Ninja Tanács úgy döntött, hogy a Kekei Genkai képességeiteket, nem fogadhatjuk el. Az okból kifolyólag döntöttünk így, hogy egy ilyen testi tünetekkel járó technikát, semmilyen gyógyszer nem küszöbölheti ki. Sem az immunitás. Egyszerűen az emberi test nem képes ilyesmire, még chakra segítségével sem. Az előtörténeted Elfogadom.
Kezdő chakra: 105
Kezdő pénzösszeg: 5000 ryo
Kezdő szint: E
Ajándék jutsu: Utsusemi no Jutsu // Hang-kivetítő Jutsu
Ha kérdésed van a KG-vel kapcsolatban akkor azt PM-ben megbeszéljük.
Kezdő chakra: 105
Kezdő pénzösszeg: 5000 ryo
Kezdő szint: E
Ajándék jutsu: Utsusemi no Jutsu // Hang-kivetítő Jutsu
Ha kérdésed van a KG-vel kapcsolatban akkor azt PM-ben megbeszéljük.
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok !!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.