Engetsu Reika

Név: Engetsu Reika

Ország: Hang

Rang: Genin

Kor: 16

Neme: nő

Felszerelés: 1db katana bal oldalt a csípőjéhez erősítve, 5db kunai, 10db shuriken, 5db füstbomba

Kinézet: Jól felismerhető hosszú, kék hajáról, melyet néha feltűzve, olykor pedig kiengedve hord. Ilyenkor combközépig omlanak le égszín tincsei. Szemeit sűrű, hosszú szempillák ékesítik, kék íriszein rejtelmesen csillan meg a fény. Ajkai teltek és általában lágy mosoly pihen rajtuk. Bőre hófehér. Felül erős anyagból készült sötétkék fűzőt visel, ami jól kihangsúlyozza vékony derekát és széles csípőjét. Alul egy fekete szoknyát hord, mely nem ér lentebb mint kiengedett haja. Mindezen kívül, egy fekete szandálban járja az utakat. Dobófegyvereit kis tarsolyokban hordja, derekára és bal combjára erősítve. Karjaira kékesfekete karvédőt szokott venni. Külseje egyfajta jámborságot, ártatlanságot sugároz.

Jellem: Ha első látásra szelíd külsejére alapozunk elég nagy meglepetés érhet minket. Reika ugyan is védtelennek tűnő küllemével ellentétben koránt sem ártatlan bárányka. Jobb ha felkészülünk arra, hogy nagyszájú, és mindenről megvan a maga véleménye, amit nem is szokott magában tartani. Sokak számára ettől válik unszimpatikussá, mivel sosem szépíti a dolgokat, mindenről az igazat mondja. És ahogy tudjuk, az igazságot néha nehéz elfogadni. Ettől eltekintve viszonylag elviselhető személyiséggel áldották meg. Leszámítva talán azt, hogy erős benne a főnöki szellem, így szeret dirigálni, és nem fogja magát vissza ha rendet kell valahol rakni. Nem szereti ha beleszólnak a munkájába. A kritikákat meghallgatja, bár nem minden esetben fogadja el őket.
Jó emberismerő, általában nem alapozik első benyomásra és külső alapján sem ítél meg senkit, már csak a saját példája miatt sem. Könnyen ismerkedik, ám nehezen bízik meg az emberekben. A barátai mellett kiáll, senkit nem hagy cserben. Érdemes megemlíteni, hogy szereti ha mosolyognak körülötte az emberek, ezért sokféle "ökörködésre" könnyen rávehető, ha azzal megnevetteti azt, aki számára egy kicsit is fontos.

Előtörténet: Tizenhat éve születtem a hang országában. Szüleim rizstermeléssel foglalkozó dolgos közemberek. Egy az átlagosnál éppen hogy csak kisebb földterületet művelgetnek, ebből tartják fent a nem túl nagy családot. Eredetileg két testvérem volt, de ma sajnos már csak hét éves öccsém, Shin a család tagja. Nővérem húsz éves volt amikor megölték. Ekkor voltam én tizenegy. Nővérem, Mitsuko elvesztése nagy nyomot hagyott bennem, mivel vele együtt példaképemet is elvesztettem. Mitsuko volt a családban az első ninja, rajta keresztül ismerkedtem meg a ninjutsuval. Már egészen kisgyerekként csodáltam testvérem ügyességét, és az akkor még varázslatnak tűnő jutsukat és akrobatikus mozdulatokat. A családomban senki mástól nem látottam ilyet, így igazi rajongója lettem Mitsukonak. Mint ahogy a legtöbb kisgyerek tenné, én is el akartam sajátítani nővérem bámulatos fogásait. Nyolc éves voltam, mikor testvérem elkezdett tanítani. A legegyszerűbb technikákat, és alapmozdulatokat ő tanította meg nekem. Amikor Mitsuko küldetésre, vagy edzésre ment, akkor én otthon gyakoroltam a nővéremtől tanultakat.
Az akadémiára kerülésemkor még közelebb kerültem az igazi ninják világához. Mivel még jobban fellelkesültem ezért még többet gyakoroltam az akadémián, és a nővéremtől tanultakat. A geninvizsgámról már nem tudtam Mitsukonak beszámolni. Tizenegy éves voltam, nem álltam messze a vizsgáról, mikor ő küldetést kapott. A küldetésről azonban nem érkezett vissza, így másokat küldtek utána, hogy felkeressék. Meg is találták, ám későn értek oda. Már halott volt. Több jel is arra utalt hogy Szélországból származó shinobi ölte meg. Ám ez nem volt elég a bizonyításra, és a tettes sem került elő. Ettől a naptól fogva valamiféle gyűlölet ébred bennem a szélországiakkal szemben, bár ezt igyekszem nem mutatni, mivel ez nem mindegyik, hanem csak egy szélországi shinobi hibája. Ennek ellenére ez az érzés mégis lappang bennem. Mikor Mitsuko meghalt, a cél, hogy egy erős ninjává váljak megerősödött bennem. Már nem csak a saját, hanem nővérem álmát is meg akartam valósítani.
Eljött a vizsga napja, minden azon állt vagy bukott, hogy szerepelek aznap. A sensei mindenkinek feltett néhány elméleti kérdést, mely a falu történetével, valamilyen fegyverrel vagy technikával volt kapcsolatos. Én kérdésként maga a chakra fogalmát, kaptam. Miután erre válaszoltam, végrekellett hajtanom egy helyettesítő jutsut. Mivel ez is sikeresen ment, átengedtek. Hatalmas előrelépésnek éreztem ezt. Shinobi lettem, igazi shinobi még ha csak kezdő, akkor is shinobi. Innentől kezdve még több technikát sajátíthattam el, még többet kellett edzenem hogy elérjem a célomat. Csapattársként két idiótát kaptam, Kyousuket és Hisashit. Elég sokat martuk egymást, de egy idő után egy jó csapattá kovácsolódtunk össze. Senseinek Akashi Yurit kaptuk. Fiatal kora ellenére nagyszerű tanár, és jóval többet tapasztalt már, mint amennyit az ember első látásra gondolna róla. Mindig próbált pozitívan állni hozzánk. Na és persze hatalmas mennyiségű türelemmel, bár nem egyszer valószínűleg teljes mértékben az agyára mentünk. Ha valami bajt kevertünk, igyekezett minket megfelelő módon megbüntetni. Ez annyit tesz, hogy rém unalmas, vagy halálosan fárasztó küldetéseket, edzéseket csináltatott velünk. Mindennek eredményeként elérte azt, hogy a csapat megtanult egy igazi csapathoz méltóan együttműködni, és mi is tanultunk egy kis fegyelmet. Na meg nem utolsó sorban sokat erősödtünk mint fizikailag, mind szellemileg. Ám azt így sem tudta kiküszöbölni, hogy ha valamelyikünkben megfogalmazódott egy őrült ötlet, azt végre ne hajtsuk. Ennek ellenére azért egy kicsit érettebbé váltunk mi is. Igaz, ehhez az egyre komolyodó küldetések is segítettek. Most már nem egy eltévedt idős hölgy kísérgetése a dolgunk, és egy egy küldetés alkalmával azt is megtapasztaltuk hogy ha nem vigyázunk elveszíthetjük a társainkat, vagy akár a saját életünket. Talán ez is összekovácsolt minket.
Jelenleg én egy másik tanár, Kitsuki Namato sensei kezelése alatt állok. Ő megpróbálja átadni nekem néhány villám elemű technikáját. Amint ezzel megleszek, első dolgom lesz részvétemet nyilvánítani Yuri senseinek, amiért ilyen hosszú időt kellett eltöltenie a másik két idiótával. Bár akármilyen hülyék is, meg kell hagyni, hogy ha valamit akarnak, azért addig küzdenek ameddig meg nem szerzik. Azért remélem Yuri boldogul velük.. Én pedig, ha sikerül elsajátítanom Namato technikáit, még egy lépéssel közelebb kerültem a célomhoz.

Találtam benne pár hibát:
1. Néhány helyesírási hiba van benne
2. Próbáld meg valamennyire azért időrendbe írni, mert így egy kicsit zavaró (legalábbis számomra)
3. Előtörténetbe csak azt kell leírnod, hogy mi történt veled. Olyanokat nem, hogy mit tervezel majd, milyen technikákat akarsz megtanulni, stb.

Egyenlőre ezeket találtam benne. Kérlek, javítsd ki ezeket.