Hatakeda Kagatoki
2 posters
1 / 1 oldal
Hatakeda Kagatoki
Vendég Csüt. Nov. 22 2012, 18:30
Név:Hatakeda Kagatoki
Ország:Villámok országa
Rang:Elveszett Ninja
Kor:17
Felszerelés:
Penge
Ninja szandál
5db shuriken
Kinézet: Vöröses feketés hajam van, szemem pirosas színű, eléggé sovány a testalkatom, de nem is vagyok túl magas, csak 154 cm magas. Általában fekete felsőt viselek. Feketés térdig érő nadrágot és normális ninja szandált hordok.
Jellem: Eléggé lobbanékony természetű vagyok, gyakran nem tudom elfogadni ha nem nekem van igazam, így nem vagyok a lehető legjobb ember sem és néha nem tudok uralkodni magamon olyannyira, hogy néha olyat teszek amit később megbánok.
Előtörténet: 17 évvel ezelőtt anyám, apám és az egész család egy viharban utazott hajóval a tengeren haza Villámok országába. Óriási hullámok csapkodtak olyanok amik azt a nagy hajót is félig megtelítették vízzel. De már látszott a part és így reménykedni tudtak, hogy anyámnak és nem soká születendő gyerekének ( nekem ) nem esik semmi baja. De persze a család többi tagjáért is ugyanúgy aggódtak. Fura egy vihar volt. Mintha valaki direkt küldte volna apámékra. Apám, a bátyám és az egyik nővérem együttes erővel is alig tudták a hajót kormányozni. A vihar nagyobbnál nagyobb hullámokat bocsájtott a tengerből a családi hajóba. Óriási köd keletkezett. Apám félt, mert erre felé sok volt a zátony. Nem látott semmit. A hajó minden bizonnyal a családdal együtt pusztulásra van ítélve. Rettegett az egész család: a 2 nővérem a bátyám az apám és az anyám is. Nem csoda, mert zátonyra futott a hajó. Mindent elenyésztek a tenger habjai.
Szép délelőttre ébredtek a kis sziget lakói. De nem sokáig tartott a szép délelőtt, mert a zátonyra futott hajó romjait oda sodorta a tenger.
-Hej drága istenem kiket veszejtettél már megint oda?-kérdezte magában sóhajtozva, a partnál állva egy öregember.
Hamarosan 3 nőt és egy férfit vittek be a kis szigeti városba. Az egyik nő láthatóan gyereket várt. Megvizsgálták őket, majd magához tért a fiú. Körül nézett.
-Hol van apám?-kérdezte sápadtan és rettegve a választól.
-Ohh..volt még egy?Sajnos azt kell mondanunk, hogy oda veszhetett a hajótok zátonyra futásakor mert nem találtunk ott rajtatok kívül senkit.
Elsírta magát. Ő volt a bátyám.
*Így halt meg apám: Hatakeda Atasuke*
Anyámnak elkezdődtek a szülési fájásai, így őt az itteni kis Kórházba vitték. Olyan sérülést fedeztek fel rajta, ami halálos kimenetelű. Behívatták a testvéreimet a kórházba és a nem rég partnál álló öregember lépett oda hozzájuk.
-Édesanyátok olyan sérülést szenvedett amibe belehal, ha nem mentjük meg, de ez azzal járna, hogy születendő gyermek meghalna. Nektek kell dönteni, melyiküket mentsük meg. Nincs sok gondolkozási időtök mivel ha nem lépünk időben nem hogy csak az egyikőjük hal meg hanem mind a ketten. Nos?-nézett rájuk érzelem mentesen az öregember.
A testvéreim összebújtak gyors megbeszélték és aztán oda fordultak a várakozó öregemberhez.
-A gyermeket mentsék meg.-mondta a bátyám könnyeivel küszködve
-Biztos?-nézett kérdően rá
-Igen. Habár nehéz ezt a döntést hozni, de dönteni kellett. És mi így döntöttünk, mivel a jövő felé tekintsünk és ne a múltba nézzünk. Meg amúgy is anyám is így akarná. Ha nem így tennénk nem bírnák később a túlvilágon a szüleim szeme elé kerülni.-mondta majd kiment.
*Így születtem meg én: Hatakeda Kagatoki és így halt meg a születésemmel egy időpontban anyám: Hayuata Amane*
Mivel szüleink nélkül és minden dolgunk nélkül kénytelenek voltak a testvéreim itt letelepedni, új életet kezdeni..na meg persze engem nevelni.
A kis szigetnek nagy problémát okoztam. Ezért az ottaniak inkább valami kis szörnyetegnek tartottak, aki a rendet fel bomlasztja. Hát 5 évesen elég könnyű is..Testvéreim csak mosolyogva nézték el minden csíny tevésemet, így még jobban belehúztam a csínyek elkövetésében. Ha már egyszer nem büntetnek meg különösebben érte, csak egy kicsit megkergetnek a kis szigetbeliek ha meglátnak.
Pont így volt ez egy napos délután is, amikor pont javában kergettek, neki mentem valakinek. Mivel tanítottak valamennyire illedelmességre így egyből bocsánatot kértem és futottam tovább. Egy pillanatra néztem hátra, láttam, hogy nem Villámok Országából való, hanem valahonnan máshonnan. Sokáig nem volt időm töprengeni, mert elég volt az az egy pillanatnyi figyelmetlenségem ahhoz, hogy egy olyat essek, aminek hatására csúnya seb keletkezett a térdemen. Fájdalmamban felordítottam. Többen is kárörvendve nevettek és megvetőül néztek rám. Akinek előbb neki mentem odajött hozzám és bekötözte a sebet a térdemen.
-Kö..Köszönöm.-mondtam nagyot nyelve, majd gondoltam megkérdem hova valósi is-Amúgy te melyik országhoz tartozol?- a kérdés kimondása után rájöttem, hogy hülyeséget kérdek.
-Tűz Országába.-válaszolta mosolyogva az idegen-Ha jó fiú leszel egyszer te is eljöhetsz hozzánk, de előbb még tanulnod kell sokat.
-Miért tanulni és mit?-kérdeztem meglepve. Hirtelen sok harcművészeti dolog jutott eszembe, de elvetettem.
-Ninjutsukat, azért, hogy erős ninja váljék belőled.-válaszolta, majd ott hagyott és el ment.
Ha tanulok ninjutsukat, akkor erős ninja válhat belőlem és, akkor beutazom az összes Országot és így anya,apa és a testvéreim büszkék lehetnek majd rám,mert ez az én életcélom!
Ezzel, hogy van egy célom többre is jutottam. Már csak valakit találni kellene, aki tanítana. A testvéreimet nem, nekik csak meglepetés lesz. Ekkor valaki megfogta a vállamat. Meglepve néztem hátra. Egy öregember volt az.
-Öööö..segíthetek?-kérdeztem kicsit meglepve.
-Szerintem itt neked kell segíteni Kagatoki.
-Nekem és mégis miben?-kérdeztem
-A ninjutsu tanulásban.-válaszolta higgadtan az öreg.-én tanítalak téged, és cserébe ha hagyod, hogy tanítsalak elmesélem neked, hogy hogyan kerültetek testvéreiddel ide erre a kis szigetre.
-Rendben!De honnan..?-kérdeztem volna, de mintha egy gombóc akadt volna meg a torkomon. Hogy hogyan kerültünk ide a testvéreimmel?Nekem azt mondták, hogy már több száz éve él itt a családunk..hazudtak volna?
-Figyelj.Elég hosszú ideje élek ahhoz, hogy tudjak olvasni gyermek arcokban. Na gyere és semmi kérdezősködés. Megtanítalak, de csak azokra tudlak amiket tudok.Megértetted?
-Meg!-mondtam és elindultunk fel a legmagasabb hegy felé.
Az öregember először azt vizsgálta meg, hogy milyen alapú chakrám van és az alapján próbált minél több jutsut megtanítani, persze csak olyanokat amiket ő is tudott. A legjobb a klón jutsu volt. Az öregből egy is sok volt nem hogy még a többszöröse!
Minden olyan tökéletes, békés, nyugodt volt az utóbbi pár évben a parton élők között. Több ok is volt rá. Az egyik legfőbb, hogy én már nem bajt okozni járok oda, hanem a hajókat figyelni. Ez a békesség nem mondható el a fenti hegyek közt élőkről. Ugyanis valami járvány tizedeli az így is kevés népet. Elzárták a két területet egymástól. Fent ragadt az idősebbik nővérem: Hatakeda Atsunate. Egy idő után arra a következtetésre jutottak a parton rekedtek, hogy a járvány nem éli túl a hegyeken kívüli helyeket. Így a lezárt területeket gyorsan újra járhatóvá tették és minden túlélőt levittek a partra. Sajnos addigra a nővérem meghalt. Még körülbelül két hétig a hegyek közelébe se merészkedett közülünk senki. Nagyon unalmas volt várni a semmire. Úgyse fog semmi történni gondoltam így minden tiltás ellenére felmentem a hegyekbe. A halottakat eltemették, de voltak még így is tetemek, állatoktól és emberektől egyaránt. Kirázott a hideg. Csak remélni tudtam, hogy nincs már a hegyekben a vírus. Felértem a hegy tetejére, és onnan nézve észrevettem sok élő állatot. A jelenlétük megnyugtatott. A veszély elmúlt. Lementem és elújságoltam a lent várakozóknak mindent. Örömükben a nevem kiabálták, hogy én vagyok a hős. Idegesített a zaj így a hajókhoz mentem és észre vettem valamit az egyik hajón. Beugrott egy emlékfoszlány öt éves koromból amikor elestem és egy Tűz Országbeli ninja bekötözte a térdem. Hirtelen beugrott a régi álmom az Országok beutazásáról. Megjelent az öreg.
-A régi emlékek mi?-kérdezte fölényeskedően
-Azok. De ezek bármi áron teljesülni fognak! De elmesélhetnéd, amit rég ígértél az idekerülésünk eredeti történetünkről!!-mondtam kicsit sem jól kedvel.
-Ohh..Igaz is.-mondta gonoszan vigyorogva, karon fogott és elvezetett az üres épületek közé.
-Elmesélem, de hidd el nem a lehető legjobb amit hallani fogsz!-figyelmeztetett
-Mondd!!!-kiabáltam rá teljes idegzetemből
Így elmesélte a születésemmel egybe eső dolgokat. A tények megdöbbentettek. Ez nem lehet igaz, hogy én miattam halt meg anyám?!
Az öreg gonoszan vigyorogva nézett rám miközben egyszerre több érzés és gondolat keveredett bennem.
-Ne vigyorogj ezen!!-kiabáltam rá és egy pillanat alatt megszabadítottam az egyik kezétől, aminek hatására eltűnt a vigyor az arcáról. Megfogta a kezét, felszisszent. Rám nézett és látszott az arcán, hogy ez eléggé fáj neki.
Elsápadtam.Hogy tehettem ilyent???
-Nos..Te is kimutattad a fogad fehérjét. Bosszúra vágysz mi? Bosszút akarsz mindenkin állni, akik erről a dologról tehetnek? Akkor menj és tombold ki magad!!-mondta a lehető legnagyobb gonoszsággal a szemében és valami vicsorgás szerű arcot vágott.
-Te!!!- üvöltöttem rá és majdnem megöltem. Pont, hogy kitudta védeni. De a következőt nem. Mélyen gyomron szúrtam és ahogy rám nézett a halálból az a lehető leggonoszabb nézés volt. A hideg is kirázott.
-Szóval te is kimutattad a fogad fehérjét.-mondtam neki szinte vicsorogva és megforgattam a pengém a gyomrában.
Éreztem, ahogy elönt a gonoszság. Egyre nehezebben tudtam uralkodni magamon. Kezdett a fejemben elsötétedni mindent.
-Nem!! Nem!! Nem fogom hagyni!!-kiabáltam, térdre rogytam a fejemet fogva.-Nem fogom hagyni..-suttogtam könnyekkel küszködve.
Éreztem, hogy már nem tudok uralkodni ezen az elsötétülésen, így hagytam, hogy elöntsön.
Nem emlékszem semmire, hogy mit tettem az utóbbi napban, de amikor a legmagasabb hegy tetején felébredtem észre vettem, hogy véres a ruhám. Azonnal rájöttem, hogy mi történt de, hogy megbizonyosodjak róla elmentem körülnézni. Mindenhol vér..halottak..Ezt én tettem volna? Nem az lehetetlen..én nem vagyok képes ilyesmire. Vagy mégis. Igaz, hogy nem voltam akkor magamnál és hagytam, hogy a sötétség elontson, de akkor is..Próbáltam az emlékeim között kutatni, de semmi sem ugrott be. Hát szóval így állunk, hogy menekülnöm kell..Régebben csak futólag hallottam a szökött ninjákról, de úgy látszik nekem is csatlakoznom kell közéjük. Menekülnöm kell és ölnöm. Az álmom viszont végre tudnám hajtani és így be tudnám utazni az Országokat. Mégis van minden rosszban valami jó..
Azóta 2 év telt el és már egyre jobban tudom uralni magamban ezt a sötétséget. Főképp azért, mert már átadom magam az igaz gonoszságnak és sötétségnek..
Ország:Villámok országa
Rang:Elveszett Ninja
Kor:17
Felszerelés:
Penge
Ninja szandál
5db shuriken
Kinézet: Vöröses feketés hajam van, szemem pirosas színű, eléggé sovány a testalkatom, de nem is vagyok túl magas, csak 154 cm magas. Általában fekete felsőt viselek. Feketés térdig érő nadrágot és normális ninja szandált hordok.
Jellem: Eléggé lobbanékony természetű vagyok, gyakran nem tudom elfogadni ha nem nekem van igazam, így nem vagyok a lehető legjobb ember sem és néha nem tudok uralkodni magamon olyannyira, hogy néha olyat teszek amit később megbánok.
Előtörténet: 17 évvel ezelőtt anyám, apám és az egész család egy viharban utazott hajóval a tengeren haza Villámok országába. Óriási hullámok csapkodtak olyanok amik azt a nagy hajót is félig megtelítették vízzel. De már látszott a part és így reménykedni tudtak, hogy anyámnak és nem soká születendő gyerekének ( nekem ) nem esik semmi baja. De persze a család többi tagjáért is ugyanúgy aggódtak. Fura egy vihar volt. Mintha valaki direkt küldte volna apámékra. Apám, a bátyám és az egyik nővérem együttes erővel is alig tudták a hajót kormányozni. A vihar nagyobbnál nagyobb hullámokat bocsájtott a tengerből a családi hajóba. Óriási köd keletkezett. Apám félt, mert erre felé sok volt a zátony. Nem látott semmit. A hajó minden bizonnyal a családdal együtt pusztulásra van ítélve. Rettegett az egész család: a 2 nővérem a bátyám az apám és az anyám is. Nem csoda, mert zátonyra futott a hajó. Mindent elenyésztek a tenger habjai.
Szép délelőttre ébredtek a kis sziget lakói. De nem sokáig tartott a szép délelőtt, mert a zátonyra futott hajó romjait oda sodorta a tenger.
-Hej drága istenem kiket veszejtettél már megint oda?-kérdezte magában sóhajtozva, a partnál állva egy öregember.
Hamarosan 3 nőt és egy férfit vittek be a kis szigeti városba. Az egyik nő láthatóan gyereket várt. Megvizsgálták őket, majd magához tért a fiú. Körül nézett.
-Hol van apám?-kérdezte sápadtan és rettegve a választól.
-Ohh..volt még egy?Sajnos azt kell mondanunk, hogy oda veszhetett a hajótok zátonyra futásakor mert nem találtunk ott rajtatok kívül senkit.
Elsírta magát. Ő volt a bátyám.
*Így halt meg apám: Hatakeda Atasuke*
Anyámnak elkezdődtek a szülési fájásai, így őt az itteni kis Kórházba vitték. Olyan sérülést fedeztek fel rajta, ami halálos kimenetelű. Behívatták a testvéreimet a kórházba és a nem rég partnál álló öregember lépett oda hozzájuk.
-Édesanyátok olyan sérülést szenvedett amibe belehal, ha nem mentjük meg, de ez azzal járna, hogy születendő gyermek meghalna. Nektek kell dönteni, melyiküket mentsük meg. Nincs sok gondolkozási időtök mivel ha nem lépünk időben nem hogy csak az egyikőjük hal meg hanem mind a ketten. Nos?-nézett rájuk érzelem mentesen az öregember.
A testvéreim összebújtak gyors megbeszélték és aztán oda fordultak a várakozó öregemberhez.
-A gyermeket mentsék meg.-mondta a bátyám könnyeivel küszködve
-Biztos?-nézett kérdően rá
-Igen. Habár nehéz ezt a döntést hozni, de dönteni kellett. És mi így döntöttünk, mivel a jövő felé tekintsünk és ne a múltba nézzünk. Meg amúgy is anyám is így akarná. Ha nem így tennénk nem bírnák később a túlvilágon a szüleim szeme elé kerülni.-mondta majd kiment.
*Így születtem meg én: Hatakeda Kagatoki és így halt meg a születésemmel egy időpontban anyám: Hayuata Amane*
Mivel szüleink nélkül és minden dolgunk nélkül kénytelenek voltak a testvéreim itt letelepedni, új életet kezdeni..na meg persze engem nevelni.
A kis szigetnek nagy problémát okoztam. Ezért az ottaniak inkább valami kis szörnyetegnek tartottak, aki a rendet fel bomlasztja. Hát 5 évesen elég könnyű is..Testvéreim csak mosolyogva nézték el minden csíny tevésemet, így még jobban belehúztam a csínyek elkövetésében. Ha már egyszer nem büntetnek meg különösebben érte, csak egy kicsit megkergetnek a kis szigetbeliek ha meglátnak.
Pont így volt ez egy napos délután is, amikor pont javában kergettek, neki mentem valakinek. Mivel tanítottak valamennyire illedelmességre így egyből bocsánatot kértem és futottam tovább. Egy pillanatra néztem hátra, láttam, hogy nem Villámok Országából való, hanem valahonnan máshonnan. Sokáig nem volt időm töprengeni, mert elég volt az az egy pillanatnyi figyelmetlenségem ahhoz, hogy egy olyat essek, aminek hatására csúnya seb keletkezett a térdemen. Fájdalmamban felordítottam. Többen is kárörvendve nevettek és megvetőül néztek rám. Akinek előbb neki mentem odajött hozzám és bekötözte a sebet a térdemen.
-Kö..Köszönöm.-mondtam nagyot nyelve, majd gondoltam megkérdem hova valósi is-Amúgy te melyik országhoz tartozol?- a kérdés kimondása után rájöttem, hogy hülyeséget kérdek.
-Tűz Országába.-válaszolta mosolyogva az idegen-Ha jó fiú leszel egyszer te is eljöhetsz hozzánk, de előbb még tanulnod kell sokat.
-Miért tanulni és mit?-kérdeztem meglepve. Hirtelen sok harcművészeti dolog jutott eszembe, de elvetettem.
-Ninjutsukat, azért, hogy erős ninja váljék belőled.-válaszolta, majd ott hagyott és el ment.
Ha tanulok ninjutsukat, akkor erős ninja válhat belőlem és, akkor beutazom az összes Országot és így anya,apa és a testvéreim büszkék lehetnek majd rám,mert ez az én életcélom!
Ezzel, hogy van egy célom többre is jutottam. Már csak valakit találni kellene, aki tanítana. A testvéreimet nem, nekik csak meglepetés lesz. Ekkor valaki megfogta a vállamat. Meglepve néztem hátra. Egy öregember volt az.
-Öööö..segíthetek?-kérdeztem kicsit meglepve.
-Szerintem itt neked kell segíteni Kagatoki.
-Nekem és mégis miben?-kérdeztem
-A ninjutsu tanulásban.-válaszolta higgadtan az öreg.-én tanítalak téged, és cserébe ha hagyod, hogy tanítsalak elmesélem neked, hogy hogyan kerültetek testvéreiddel ide erre a kis szigetre.
-Rendben!De honnan..?-kérdeztem volna, de mintha egy gombóc akadt volna meg a torkomon. Hogy hogyan kerültünk ide a testvéreimmel?Nekem azt mondták, hogy már több száz éve él itt a családunk..hazudtak volna?
-Figyelj.Elég hosszú ideje élek ahhoz, hogy tudjak olvasni gyermek arcokban. Na gyere és semmi kérdezősködés. Megtanítalak, de csak azokra tudlak amiket tudok.Megértetted?
-Meg!-mondtam és elindultunk fel a legmagasabb hegy felé.
Az öregember először azt vizsgálta meg, hogy milyen alapú chakrám van és az alapján próbált minél több jutsut megtanítani, persze csak olyanokat amiket ő is tudott. A legjobb a klón jutsu volt. Az öregből egy is sok volt nem hogy még a többszöröse!
Minden olyan tökéletes, békés, nyugodt volt az utóbbi pár évben a parton élők között. Több ok is volt rá. Az egyik legfőbb, hogy én már nem bajt okozni járok oda, hanem a hajókat figyelni. Ez a békesség nem mondható el a fenti hegyek közt élőkről. Ugyanis valami járvány tizedeli az így is kevés népet. Elzárták a két területet egymástól. Fent ragadt az idősebbik nővérem: Hatakeda Atsunate. Egy idő után arra a következtetésre jutottak a parton rekedtek, hogy a járvány nem éli túl a hegyeken kívüli helyeket. Így a lezárt területeket gyorsan újra járhatóvá tették és minden túlélőt levittek a partra. Sajnos addigra a nővérem meghalt. Még körülbelül két hétig a hegyek közelébe se merészkedett közülünk senki. Nagyon unalmas volt várni a semmire. Úgyse fog semmi történni gondoltam így minden tiltás ellenére felmentem a hegyekbe. A halottakat eltemették, de voltak még így is tetemek, állatoktól és emberektől egyaránt. Kirázott a hideg. Csak remélni tudtam, hogy nincs már a hegyekben a vírus. Felértem a hegy tetejére, és onnan nézve észrevettem sok élő állatot. A jelenlétük megnyugtatott. A veszély elmúlt. Lementem és elújságoltam a lent várakozóknak mindent. Örömükben a nevem kiabálták, hogy én vagyok a hős. Idegesített a zaj így a hajókhoz mentem és észre vettem valamit az egyik hajón. Beugrott egy emlékfoszlány öt éves koromból amikor elestem és egy Tűz Országbeli ninja bekötözte a térdem. Hirtelen beugrott a régi álmom az Országok beutazásáról. Megjelent az öreg.
-A régi emlékek mi?-kérdezte fölényeskedően
-Azok. De ezek bármi áron teljesülni fognak! De elmesélhetnéd, amit rég ígértél az idekerülésünk eredeti történetünkről!!-mondtam kicsit sem jól kedvel.
-Ohh..Igaz is.-mondta gonoszan vigyorogva, karon fogott és elvezetett az üres épületek közé.
-Elmesélem, de hidd el nem a lehető legjobb amit hallani fogsz!-figyelmeztetett
-Mondd!!!-kiabáltam rá teljes idegzetemből
Így elmesélte a születésemmel egybe eső dolgokat. A tények megdöbbentettek. Ez nem lehet igaz, hogy én miattam halt meg anyám?!
Az öreg gonoszan vigyorogva nézett rám miközben egyszerre több érzés és gondolat keveredett bennem.
-Ne vigyorogj ezen!!-kiabáltam rá és egy pillanat alatt megszabadítottam az egyik kezétől, aminek hatására eltűnt a vigyor az arcáról. Megfogta a kezét, felszisszent. Rám nézett és látszott az arcán, hogy ez eléggé fáj neki.
Elsápadtam.Hogy tehettem ilyent???
-Nos..Te is kimutattad a fogad fehérjét. Bosszúra vágysz mi? Bosszút akarsz mindenkin állni, akik erről a dologról tehetnek? Akkor menj és tombold ki magad!!-mondta a lehető legnagyobb gonoszsággal a szemében és valami vicsorgás szerű arcot vágott.
-Te!!!- üvöltöttem rá és majdnem megöltem. Pont, hogy kitudta védeni. De a következőt nem. Mélyen gyomron szúrtam és ahogy rám nézett a halálból az a lehető leggonoszabb nézés volt. A hideg is kirázott.
-Szóval te is kimutattad a fogad fehérjét.-mondtam neki szinte vicsorogva és megforgattam a pengém a gyomrában.
Éreztem, ahogy elönt a gonoszság. Egyre nehezebben tudtam uralkodni magamon. Kezdett a fejemben elsötétedni mindent.
-Nem!! Nem!! Nem fogom hagyni!!-kiabáltam, térdre rogytam a fejemet fogva.-Nem fogom hagyni..-suttogtam könnyekkel küszködve.
Éreztem, hogy már nem tudok uralkodni ezen az elsötétülésen, így hagytam, hogy elöntsön.
Nem emlékszem semmire, hogy mit tettem az utóbbi napban, de amikor a legmagasabb hegy tetején felébredtem észre vettem, hogy véres a ruhám. Azonnal rájöttem, hogy mi történt de, hogy megbizonyosodjak róla elmentem körülnézni. Mindenhol vér..halottak..Ezt én tettem volna? Nem az lehetetlen..én nem vagyok képes ilyesmire. Vagy mégis. Igaz, hogy nem voltam akkor magamnál és hagytam, hogy a sötétség elontson, de akkor is..Próbáltam az emlékeim között kutatni, de semmi sem ugrott be. Hát szóval így állunk, hogy menekülnöm kell..Régebben csak futólag hallottam a szökött ninjákról, de úgy látszik nekem is csatlakoznom kell közéjük. Menekülnöm kell és ölnöm. Az álmom viszont végre tudnám hajtani és így be tudnám utazni az Országokat. Mégis van minden rosszban valami jó..
Azóta 2 év telt el és már egyre jobban tudom uralni magamban ezt a sötétséget. Főképp azért, mert már átadom magam az igaz gonoszságnak és sötétségnek..
A hozzászólást Hatakeda Kagetoki összesen 15 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Nov. 25 2012, 12:23-kor.
Vendég- Vendég
Re: Hatakeda Kagatoki
Uchiha Itachi Csüt. Nov. 22 2012, 19:13
Üdvözöllek az oldalon!
Kérlek csak kész előtörténetet töltsél fel.
Kérlek csak kész előtörténetet töltsél fel.
Uchiha Itachi- Mesélő
Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: Amennyit akarom, hogy láss!
Vendég- Vendég
Re: Hatakeda Kagatoki
Jiraiya Szomb. Nov. 24 2012, 10:52
Üdv! Még Zabuza előtt írok, mivel igencsak szembementél a szabályokkal. Multik. Kettő karakter előtörténetét adtad be. Kérlek válassz! Hatakeda Kagatoki-t akarod elsőnek indítani? (majd ha elérted vele a 200-as ch szintet, akkor indíthatod Tenshin Toru-t) Vagy esetleg Tenshin Toru-t akarod előbb indítani és majd csak később Kagatokit?
Itt egy link a Multizás szabályzatáról: http://narutohun.niceboard.org/t1614-multizas-es-multik
Itt egy link a Multizás szabályzatáról: http://narutohun.niceboard.org/t1614-multizas-es-multik
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok
!! 
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Hatakeda Kagatoki
Vendég Szomb. Nov. 24 2012, 12:46
Szia! Nem szándékos volt, de rendben!
Hatakeda Kagatoki-t viszem egyenlőre.
Hatakeda Kagatoki-t viszem egyenlőre.
Vendég- Vendég
Re: Hatakeda Kagatoki
Uchiha Itachi Vas. Nov. 25 2012, 10:03
Akkor kezdjük az elején!
Egész jó kis történetet raktál össze de van pár elvi hiba. Először is az öreg ha korlátozottak a képességei amit te magad is megemlítettél akkor nem fog 100 klónt megidézni... Sima bushinokat sem. Másik dolog lenne, hogy az elemi beállítottságot egyenlőre felejtsük el! Tetszett viszont, hogy a testvéreidet döntés elé kényszerítetted ez nem volt sablonos szerintem.
Azt, hogy az öregnek miután levágod a kezét és még mosolyog szintén felejtsük el. Ha levágták a kezét minimum is őrjöng a fájdalomtól de ez a legkevesebb kaphat sokkot stb...
Ha kijavítod ezeket a hibákat és töltesz fel avatárt mehetsz is adatlapot írni csak jelezz és értékellek!
Addig is a történetedet még ELUTASÍTOM!
Egész jó kis történetet raktál össze de van pár elvi hiba. Először is az öreg ha korlátozottak a képességei amit te magad is megemlítettél akkor nem fog 100 klónt megidézni... Sima bushinokat sem. Másik dolog lenne, hogy az elemi beállítottságot egyenlőre felejtsük el! Tetszett viszont, hogy a testvéreidet döntés elé kényszerítetted ez nem volt sablonos szerintem.
Azt, hogy az öregnek miután levágod a kezét és még mosolyog szintén felejtsük el. Ha levágták a kezét minimum is őrjöng a fájdalomtól de ez a legkevesebb kaphat sokkot stb...
Ha kijavítod ezeket a hibákat és töltesz fel avatárt mehetsz is adatlapot írni csak jelezz és értékellek!
Addig is a történetedet még ELUTASÍTOM!
Uchiha Itachi- Mesélő
Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: Amennyit akarom, hogy láss!
Re: Hatakeda Kagatoki
Uchiha Itachi Vas. Nov. 25 2012, 11:34
Jól van látom kijavítgattad az alapvető hibákat így az előtörténetedet ELFOGADOM!
Induló adataid:
chsz: 100
szint: D
pénz: 2700 r
Az alap jutsukon kívül pedig megkapod ajándékba a Youji // fogpiszkáló technikát is! Irány adatlapot írni és jó játékot.
Induló adataid:
chsz: 100
szint: D
pénz: 2700 r
Az alap jutsukon kívül pedig megkapod ajándékba a Youji // fogpiszkáló technikát is! Irány adatlapot írni és jó játékot.
Uchiha Itachi- Mesélő
Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: Amennyit akarom, hogy láss!
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.