Camelia Lavender

Név:Nenju Hasami
Ország: Szél országa
Rang: Genin
Kor: 14
Nem: Nő
Felszerelések:  5 shuriken, 2 fuuma shuriken, random kavicsok , 3 kunai (A másik kettő egy posztert tart a falon)
Kinézet:  Rövid, magenta (nem rózsaszín) színű haj, seszínű, szürkéskék szemek. Vastag, de sápadt, vértelen ajkak, kissé hullaszínű bőr. Keskeny arc, nyúlánk, cérnavékony termet,  
Előtörténet:
Másodpercre pontosan érkeztem, pont úgy, mint ahogy az orvosok  vártak. Egy baj volt, két hónappal későbbre volt anyu kiírva.
Kicsit kisebb voltam, mint kellett volna, de semmi különösebb bajt nem figyeltek meg rajtam, így öt nap múlva haza is engedtek.
Persze, a koraszülöttségen komoly problémákat vont maga után, de csak később. Négy éves koromig gyakorlatilag az összes fertőző betegséget elkaptam.  Hat éves koromra a nővérem, akinek elege lett abból, hogy ha nem lázasan fetrengek az ágyban, akkor éppen azon vagyok, hogy hogyan szedjek össze egy újabb bacit, belevetette magát az alternatív orvoslás rejtelmeibe.  Literszám ittam a hárs-, csalán-, hagyma- és dióteát, így egész jól eléldegéltem.  
Kicsinek sokat játszottam a tesómmal, kötélen tanított járni, meg kertészkedni, sokat sétáltunk a parkokban, a legtöbb állat szokását kiismertem. Lovagoltunk, meg fürödtünk a folyóban, de annak mindig az lett a vége, hogy engem majdnem elsodort a víz.  Kiskorom óta különleges kapcsolatot tartottam fenn a vízzel, ha ő nem jött hozzám, én csak hosszas könyörgésre voltam hajlandó elmenni őhozzá. Ezt megelégelve a családom közös erővel úszni tanított, legnagyobb ellenkezésem is hatástalannak bizonyult.  Azóta sem hevertem ki azt a megrázkódtatást.
Mikor arra került a sor, hogy iskolát válasszunk, én mindenképpen régészkedni akartam, vagy táncolni, eszem ágában sem volt a Ninják közé menni, egészen az ovi végéig, amikor Kethan, az egyik legbunkóbb fiú az oviban le nem szólt, miszerint én egy hasznavehetetlen nyúl vagyok, de sebaj, ő majd megvéd.
Két fogát kitörtem, cserébe legalább négy marék hajat adtam, de kaptam egy megingathatatlan elhatározást: én holnap beiratkozom az akadémiára!
Másnap tényleg bementem, beiratkoztam. Zökkentőmentesen ment a beilleszekdésem, és legnagyobb megelégedésemre Kethan meggondolta magát, és polgári iskolába ment.
nehéz éveknek néztem elébe. Rengeteget tanultam, az elméleti és gyakorlati részek tűrhetően mentek, de a taijutsu-val sehogy sem boldogultam. Túl magas voltam már akkoriban is, az ütéseim lassúak, gyengék.
Nagypapa, megunva a nyüszögésem, megtanított egy-két fogásra. A harmadik nyár végére, a családom lelkes közreműködésével megtanultam kihasználni az alkatom adta előnyöket. Lényegesen gyorsabb lettem, hajlékonyabb, harc közben főként hárítottam, védekeztem.
Az elméleti részeket a nővéremmel tanultam, éjszakákon át, közösen.
Az utolsó évben bekerültem az erős középmezőnybe, legeslegnagyobb megelégedésemre.
A genin vizsga előtti héten alig-alig aludtam. Az utolsó nap, a nővérem korán ágyba parancsolt, és egy adag citromfű teával a kezemben elmondta, hogy holnap talán később jön haza, mert mintha merevedni érezné a lábait, ki szeretné vizsgáltatni, de ne aggódjak, nem sújos.
Nyugodt álmom volt, reggel kipihenten ébredtem. Csíkos, a kockás pitonom ébresztett, megint kimászott a hodály méretű terráriumából,  és a reggelijét akarta.
Megkapta.
Korábban érkeztem a vizsga helyszínére, így teljesen sikerült bestresszelnem magam, mire a felügyelők megérkeztek.
Mire előttük álltam, addigra már hatalmas, vérengző halaknak néztem őket. Mintha le akanának nyelni, esküszöm, olyan volt.
A vizsgafeladatot, hogy az egyik vizsgáztató alakját vegyem fel, kisebb-nagyobb hibával, de teljesítettem. Egy erős közepessel engedtek át, és amint szabadultam, hazaloholtam a papírommal.
Örömöm nem tartott sokáig.
Otthon a nővérem, és a családom várt.
A nővérem elmondta, hogy nagyon beteg. Szépen lassan kővé válnak majd az izmai.
Nem tehetnek az orvosok semmit. Kissé lassíthatják a betegséget, de már nem tudják megállítani.
Aznap délután tettem meg az utolsó sétalovaglásom a nővéremmel. Másnap tolókocsiba került, és többé már nem vágtathatott velem.

Ugye nem gond, hogy nem japán nevet adtam a karakternek?
Szóljatok, és kicserélem

Köszönöm szépen Orochimaru-sama~  
A név szerkesztve.