Kiyoshige Mizutani

Név: Kiyoshige Mizutani
Ország: Tűz Országa
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint: ?
Kor: 13
Nem: fiú
Kinézet:
Barna a hajam, barna a szemem, kb 165 cm magas vagyok, és átlagos testalkatom van. Fekete nadrágot hordok, és a pulóverem testrésze vörös, az ujjai pedig feketék. Naruto-éhoz hasonló hosszú fekete fejpántom van, és hasonló magas szárú cipőm, csak nem fekete, hanem nagyon sötét kék... olyan a színe, mint amilyen felsőt hordanak a chuuninok a mellény alatt.
Jellem:
Alapjáraton egy kedves fiú vagyok, de olykor engem is fellehet húzni, olyankor viszont nemárt inkább elkerülni. Uzumaki Naruto a példaképem, és az ő ninja útját szeretném követni. Ugyan még nem osztottak minket csapatba, de mindennél jobban szeretném, hogy ő legyen a senseiem, és hogy én legyek az utána következő hokage.
Felszerelés:  Egy shurikentartó van nálam, amiben 2 kunai-t, és 5 shurikent hordok magamnál, valamint egy övtáska is nálam van, amiben 6 shurikent, és 4 kunait tartok.
Technikák:
- Bushin no Jutsu - Klón Jutsu (E)
- Kawarimi no Jutsu - Testcsere Jutsu (E)
- Henge no jutsu - Transzformációs Jutsu (E)
- Függőleges felületen való járás
- Vizen járás
Előtörténet:
   A családom, egy elég fura család. Minden felmenőm shinobi volt, és az is. Én is az leszek. Anyám, egy nagyon kedves ember, és bármit megtenne értem, ahogy az apám is. Azért is írtam, hogy fura a családom, mert az apámnak szöke, anyámnak pedig fekete haja van, a családban, csak én lettem barna, sőt egyedül nekem, nem megy a genjutsu. És ráadásul, nekem van egyedül, A+ vércsoportom. Mindenki más, B-s vagy AB-s. Testvérem nincs, de nagyon remélem lesz egy őcsém, akit majd taníthatok, mindenféle finomságra, amit én is meg szeretnék tanulni.. rengeteg ilyen van, kezdve a Rasengantól, az árnyékklón justsun keresztül, a negyedik hokage teleportációs jutsujáig,    
A Konohai kórházban születtem egy novemberi napon 8-án, egy shinobi családban. Mivel mint említettem, a szüleim shinobik, ezért sokszor voltam a nagymamámmal, mikor ők küldetésen voltak, de mikor volt szabadidejük, akkor minden idejüket rám fordították. A szüleim, részt vettek gyerekként, a harmadik nagy shinobi háborúban, is, amiről sohasem meséltek nekem. Mikor kérdeztem ükét, mindig azt mondták, hogy: "Ha majd itt az ideje.". 7-8 éves korom óta edzek, és gyakorlom a chakra manipulálást a szüleimmel. Habár nem sok időt töltöttem a szüleimmel, de egy soha el nem szakítható kötelék alakult ki közöttünk. Először 7 éves koromban találkoztam Naruto-val, és akkor ő lett a példaképem. Csodálom az erőt amire szert tett, és a kitartását. Bár én is olyan kitartó lennék mint ő, de őszintén remélem, hogy sikerül követnem a ninja útját, ami egyet jelent az enyémmel. Mikor 8 évesen meghallottam hogy ő  a kilencfarkú róka avagy Kurama Jinchuurikije először megijedtem, és félni kezdtem tőle, de rájöttem, hogy Kurama, már akkor is Naruto része volt, mikor megismertem, és nincs mitől félnem. Mikor 9 éves koromban beirtattak az akadémiéra, még nem tudtuk, hogy a genjutsuhoz én egyszerűen béna vagyok, de a ninjutsum, és a taijutsum a senseiek szerint egész jó, és egy erős shinobi válhat belőlem, akárcsak Naruto-ból, vagy Hinata-ból. 
    Gyerekkoromban, mikor egyedül voltam otthon a nagyival, rengeteget sütöttünk, és főztünk, hogy friss étellel várjuk haza anyát és apát. Imádtam vele kézműveskedni a konyhában. Ha éppen nem a konyhában tevékenykedtünk, akkor írni, olvasni tanultam, és tanulás után a barátaimmal mentünk ki játszani. Odakint, a barátaimmal, rengeteg ninjás játékot játszottunk, és mivel együtt akartunk járni az akadémiára, rengeteg mókás feladatot találtunk ki, és rengeteget "edzettünk, márha az lehet "edzésnek" hívni, amit csináltunk. Mikor elkezdtem edzeni anyáékkal, alaposan megtanították nekem, hogy a bajtársak a legfontosabbak, a küldetés végrehajtása mellett, majd egy kis elmélet után jöhetett a fizikai edzés. Megtanítottak ütni, rúgni, majd a fegyverrel való bánásmód következett, amiben először csapnivaló voltam. Mikor a shuriken, és kunai hajítást gyakoroltuk, akkor nagyon sokszor, nem találtam el a célt, és persze, nekem kellett összeszedni az elhajigált fegyvereket. Időről időre egyre jobb lettem taijutsuban, majd mikor találkoztam naruto-val, nagy nehezen, de megkértem őt, hogy segítsen gyakorolni, edzen velem, hogy erősebbé, és olyanná váljak mint ő. Rengeteget mesélt a harcokról, és persze a mesteréről Jiraiya-sensei-től is, és a vele tőltött közös edzésekről is. rengeteg mókásat mesélt, Ero-sennin-ről, és Tsunade-ról is. Jah, és az kihagyhatatlan fejezet, amikor a Rasen Shuriken-t alkotta meg. Állítólag, nekem is szél természetű chakrám van, de ezt én nem tudom. Majd elválik, de kész áldás lenne, ha igaz lenne. És persze kihagyhatatlan volt számára, hogy elmesélje, hogyan akasztotta ki az öreg harmadik hokage-t, és Ebisu-sensei-t amikor Konohamaru-val volt. És megtanított egy nagyon fontos dologra: "Azokat, akik nem törödnek a szabályokkal szemétnek nevezik... de azok, akik nem törődnek a bajtársaikkal, még ennél is rosszabbak.” Mikor Naruto mesélt nekem a gyerekkoráról, kellemetlenül éreztem magam, mert én nagyon örültem, hogy olyan családban élhetek, amilyen neki soha nem volt. Azóta is, mikor teheti, minden nap az Ichiraku ramen-nél eszünk. Majd mikor kilenc évesen az akadémiára jártam, akárhogy figyeltem, nem tudtam megtanulni, azt az istenverte genjutsut... próbáltam, de nem ment. Mikor a genjutsut gyakoroltuk, soha nem sikerült, ezért a többiek folyamatosan kinevettek, de Iruka-sensei megvigasztalt, genjutsu nélkül is lehet belőlem jó ninja. Innentől fogva, a taijutsumra, és a ninjutsumra kezdtem fordítani, a figyelmemet, és éjjel-nappal gyakoroltam. Megszerettem a shogi-t, és rájöttem, hogy nem is vagyok olyan rossz stratége, de azért van még mit tanulnom. Őszintán remélem, hogy mikor a csapatbeosztásra kerül a sor, Naruto lesz a sensei-em, s tőle tanulhatok. Habár nem én vagyok a legokosabb az osztályban, sőt valahol a béka segge alatt vagyok, én hiszem, hogy én leszek a hokage, és bármit megteszek azért, hogy valóra válthassam az álmomat. De majd holnap minden kiderül, mikor a csapatokat osztják be. A genin vizsga viszont, nagyon érdekes volt... majdnem, otthagytam a fogamat, ugyanis a genjutsu volt az egyik vizsgafeladat. Az elméleten és a genjutsun kívűl minden feladatot teljesítettem, jobban mondva, az elméleti vizsga is sikeres volt, de azon majdnem megbuktam. A másik két feladat, a klón jutsu, és a vizenjárás volt, amit tökéletesen teljesítettem. Ami hab lenne a tortán, az az árnyékklón jutsu lenne, de Naruto azt mondta, hogy majd ha elvégeztem, legalább 10 D rangú küldetést... te jó ég, mire én azokal végezni fogok... huuu. De itt most a cél a lényeg, ami az árnyékklón jutsu elsajátítása lesz. Már alig várom. Még a lányoknál semmi sikerem, de majd lesz. Elvégre, még csak 13 vagyok. Lemerném fogdni, hogy Naruto-nak sem volt lány az életében, 13 évesen, sőt... biztosra veszem ( Bocsi Naruto! ).
   Jelenleg is alakítom jövömet, legjobb tudásom szerint, a szüleim, és barátaim segítségével, és mindent megteszek, hogy ugyanazt a segítséget nyújtsam társaim felé, amit én is megkapok tőlük. Ha majd én leszek a hokage, a falut a legjobb tudásom szerint fogom vezetni, hogy ne legyenek olyan háborúk, mint az első három nagy shinobi háború, és a jelenleg is tartó negyedik nagy shinobi háború. Megbízhatónak tartom magamat, ugyanis eddig, még nem okoztam csalódást senkinek, és mindig teljesítem a parancsot, és megőrzöm továbbra is, a családom becsületét.