Deymo Acati
1 / 1 oldal
Deymo Acati
Vendég Csüt. Május 28 2015, 16:42
Név: Deymo Acati
Ország: Tűzországa
Rang: Genin
Szint: D
Chakra szint:
Kor: 12 éves
Karakter neme: fiú
Felszerelése: Szerszámok 1db szett; Álkulcsok/Tolvajkulcsok; Füstbomba 5db; Kunai 5db; Shuriken 5db;Shirasaya-Katana 1db;
Kinézet: 150 cm magas, fekete vállig érő haj. Testalkata atletikus, szeme színe zöld .Ninja overál amin egy szintén fekete bő pólóhoz hasonló ruhadarab van, a nyakában egy sálhoz hasonlító ruhadarab, de hozzásimul a bőrhöz, bevetésen mindig fel húzza, hogy eltakarja az arcát, szintén fekete. Ninja szandál, Ninja fejpánt, Precíziós kesztyű,
Ha lehet két, a teljes alkar hossz egy részét befedő alkarvért ezüst színű. Mind két lábán fásli majdnem térdig érő.
Jelleme: Szeret barátkozni de mindig tartja a távolságot, sose enged senkit se közelebb csak ha már megbízik benne. Szeret egyedül és csapatban is dolgozni. Megfontolt, sose rohan egyenest neki az ellenfelének, mindig felméri a szituációt majd elbírálja érdemes-e támadni vagy inkább vissza kéne vonulni. Szeret a barátai között lenni, rühelli az okoskodókat. Hidegvérű, de ha felidegesítik akkor mindig elveszti a fejét. Maximalista (nem olyan mint Rock Lee
) és percíz. Tehetséges, amit mutatnak neki, technikákat, elméletet, stratégiát, szinte rögtön megtanulja pár órás gyakorlással, persze nem tökéletesen, azért dolgoznia kell.
Nem riad vissza az erőszaktól, sőt kimondottan szereti földbe tiporni az ellenfeleit. Rejtélyes kisugárzással bír, ami sokakat hozzá vonz, így talál általában barátokra. Összegezve: A barátaival kedves, az ellenfeleivel kíméletlen, logikus és megfontolt észjárású Genin.
Technikák: Hengen no Jutso, Bunshin no Jutsu, Kawarimi no Jutsu, Shunshin no Jutsu.
(családon belül van egy-két különleges technika ezeket majd chunin ként fogja elsajátítani)
Előtörténet:
Konohában született, a Tűz vidék egy újabb gyermeke aki nem egy átlagos ninja leszármazottja hanem a híres Kumo (Árnyék). Anyja és apja shinobik, az apja ANBU-s és széles körben elterjedt róla, hogy a küldetései során olyan nehéz terepeken is képes elrejtőzni, és csendben ölni, amin még maga a Hokage se lenne képes. Anyja S és nagyobb szintű küldetéseket is végrehajtó ninja, akinek a specialitása a Genjutsu használata.
A szobát körbejárta a halvány vöröses ragyogás, amit a sarkokban elhelyezett gyertyák sugároztak magukból. Olyan 20m-re hosszúságra saccolta a helységet, középen a célponttal, a célponttal szembe két testőr figyelte a bejárati ajtót, a szobán kívül még két őr védte a célszemélyt. Maga a létesítmény egy földalatti bunker volt, melynek minden szegletében testőrök álltak. Kumo végig észrevétlenül tört előre, egyenest a bunker szíve felé holott rengeteg őr előtt suhant el és még meg se hallották, látták. Szíve hevesen zakatolt, és csak azt hallotta, hogy dübörög a vére az adrenalin miatt. Mire odaért az ajtóhoz a testőrök újra pozíciót váltottak, azaz volt fél percnyi ideje, hogy beosonjon az ajtón. Nem volt nagy kihívás bejutni a célpontól elválasztó utolsó akadályon. A két testőr mikor elindult új őrhelyük felé és pár méterre távolodtak az ajtótól, egy villanásnyi idő alatt kinyitotta azt Kumo, hiszen tudta, hogy bent van a küldetése és nem zárja be ilyenkor maga után a szoba ajtaját, ezt kifigyelte. Épp annyira tárta ki, hogy beférjen, majd ahogy besurrant egy laza mozdulattal becsukta maga mögött az ajtót ami leheletfinoman illeszkedett a helyére. Megdermedt és rátette kezét Kusagakure-jára, még mindig a jutsuja hatása alatt állt, így nem vették őt észre. Elégedetten nyugtázta, hogy a gyorsaságának és tapasztalatának köszönhetően senki nem vett észre semmit. Rögtön a célpontra összpontosított és Kusagakure-ját kihúzta tokjából.
-Hol van a férjem? –kérdezte fájdalom ittasan Akana.
-Nem tudjuk Akana-chan, de most ne ezzel foglalkozzon, hanem a...-Az orvos mondandóját félbeszakította Akana üvöltése miközben erőlködött. Nagy fájdalmakkal küzdött a terhes anyuk, de ő csak is szeretett Asato-ra tudott gondolni.
-Csak szuszogjon még, pár nyomás és kint lesz a feje. NYOMJOOOON!
Észrevétlenül, az elméje irányításával a kardját a szemközti két őr fölé lebegtette, az árnyakon keresztül. Lassan eresztette le őket majd egy gyors mozdulattal átszúrta a jobboldali fejét és a penge áthatolt a társa nyakán. Ahogy támadásba lendült a Justuja eloszlott és láthatóvá vált. A középen térdelő és tekercseket tanulmányozó férfi riadtan rántotta fel a fejét és még pont látta, hogy a kard felé süvített. Egy gyors perdüléssel oldalra gurult de késő volt. Ahogy elkerülte a támadást addigra már rég ott termett Kumo. Bal kezével elkapta Kusagakure-ját, és jobbjával már rögtön dobta is el a kunai-t ami mellkason talált a férfit. Szinte a másodperc tört része alatt a teljesen összezavarodott férfi előtt termett és kardjával rámérte az utolsó csapást.
-Ez az, mindjárt kint van, na még egyet!-kiabálta a szülészorvos.
Kumo a megtalált iratokat összegyűjtötte majd újra alkalmazta az árnyjárás technikáját amit kombinált a láthatatlan lepel technikával, erre még nem talált ki új nevet, de nem is nagyon izgatta, a lényeg hogy hatásos jutsunak bizonyult.
Végig rohant a folyóson, majd a megadott ajtón szinte berobbant.
-Itt vagyok Akana!- lihegte Asato
-Csönd legyen! –förmedt rá Akana az éppen megérkező férjére. Alszik a kicsi.
-Fiú vagy lány?-kérdezte halkabban Asato.
-Fiú.-nyugtázta az anyja. Mi legyen a neve? Én Acuta-ra gondoltam.
-Mit szólsz az Acatihoz? Így hívták apádat is.
-Hm, jól hangzik-ránézett kisfiára az anyja és nagy kerek szemekkel mosolyogva és folytatta- üdv köztünk Acati. Asato rátette szerelme vállára a kezét majd leguggolt és csodálattal bámulta újszülött kisfiát.
-Apu, apu nem ér már megint azt a jutsut használod. Így soha nem foglak megtalálni!-mérgelődött a kis Acati.
-Igazad van, de fogd fel a játékot edzésnek. –hallatszott a válasz de Acati nem látott senkit pedig körülötte csak egy fa állt és akörül mindent átnézett. A fa lombja ritka volt így azt is könnyedén átvizsgálhatta. – Mondtam csukd be a szemed és összpontosíts a szíveddel, ne a szemeddel láss hanem a szíveddel, a lelkeddel érezd a környezetet és akkor semelyik rejtőző technika nem fog kifogni rajtad. Acati mély levegőt vett, becsukta mind két szemét, majd összpontosított. Mély levegővétellel kontrollálta testét, hogy nyugalmi állapotba jöjjön mert idáig csak rohangált. Majd érezte ahogy a sötétben egy kisebb alak rajzolódik ki, de ahogy felvillant rögtön el is tűnt.
-Ne már apa, ez nem megy! Búj elő!-parancsolt apjára a kisfiú.
-Jól van, jól van itt vagyok.-tette rá Acati vállára a kezét.
-Már megint mögöttem voltál... De hát hogyan?-csodálkozott a gyerek.
-Majd ha nagyobb leszel te is elsajátítod ezt a jutsut fiam, és akkor te is képes leszel bárhol elrejtőzni.
-Ebéd-kiáltotta Akana- mindenki befelé enni. Sok napjuk így telt de nagyon sokat töltött anyjával is Acati. Örök mozgó volt és mindig véresen komolyan vette a játékokat, fogócskákat a szomszéd gyerekekkel. Ha vendégek jöttek hozzájuk akkor persze apja miatt nem rohangálhatott, mert kapott volna fejmosást amit nem szeretett. Békés és nyugodt családi körbe tudhatta magát Acati.
Acati apja mindig beszélt a küldetéseiről fiának, bár ezt nem lehett volna de egy-egy érdekes helyzetet, szituációt elmesélt. Ez inspirálta Acatit, hogy ő is shinobi legyen, bár apja óva intette az ANBU-tól és ezt Acati meg is értette, nem kellett sokszor elmagyarázni neki az okokat. Nem csak apja egy két története inspirálta arra, hogy shinobi legyen. Sok ninja legendát mesélt neki anyja is amik igen csak a shinobi útra terelték a kisfiút. Persze sokszor belegondolt, hogy apja mély tiszteletnek örvend ANBUS körben, és ő is ezt a tiszteletet, hírnevet akarta magának. Meg hát apja technikája mindig is érdekelte, nem volt kérdés, hogy mi akar lenni. Konoha legjobb shinobija, Hokage csak azért nem, mert túlzottan unná a papír munkákat, ő inkább éles helyzetbe képzelné el magát.
Az Akadémián gyorsan ment a beilleszkedés. Rögtön rátaláltak a barátok, szinte mindenkivel jóban volt. Csak azokkal nem akik irigyek voltak rá és általában a szóváltások vége mindig az volt, hogy Acati részéről egy két jólirányzott ütéssel elsimította a szóváltásokat, bár ezért mindig büntetést kapott, de nem bánta meg. Szeretett verekedni, de csak azokkal akiknek nagy szájuk volt. Egy idő után meggyűlt a baja Igou-val. Szintén népszerűnek számított az osztályban és ő se volt kutyaütő. Kimagaslóan teljesített és egy szinten volt Acatival. Így ésszerű volt a folytonos rivalizálás és civakodás. Egyszer az egyik nyert máskor a másik, de mindig megtalálták a versenyhelyzetet. A rivalizációból végül egy szép barátság alakult ki. De a barátság nem volt zökkenő mentes, mert mind a két srácnak megakadt a szeme a gyönyörűséges Sahari-n. Mindkettő fiú neki akart imponálni de Sahari tudomást se vett róluk. Persze csak cukkolta a két fiút és jókat mulatott a próbálkozásaikon.
-Ezt nézd Sahari-chan-mondat hangosan Iguo. Csinált egy árnyék klónt majd fekvőtámasz helyzetbe helyezkedett és az árnyékklón rá ült a hátára majd elkezdett fekvőtámaszokat csinálni. Alig nyomott egyet egy láb kirúgta a két támaszkodó kezét, majd forgás közben fejbe rúgta az árnyékklónt aki semmivé vált.
-Ugyan már te tökfej! Hiába valóan erőlködsz, mindenki tudja, hogy csak ennyit tudsz. Nincs valami új is amin jót lehetne nevetni? –Kérdezte gúnyosan Acati, majd önelégült vigyorral, karba font kézzel nézte ahogy Iguo feltápászkodik.
-Te mocsok!-förmedt rá barátjára Iguo- Ezért szétrúgom a segged és a Hokage irodájáig rúgdoslak!
-Óh, igen? Gyere, mutasd meg mit tudsz te semmire kellő.-Üvöltötte vissza kitágult orrlyukakkal Acati és az orruk egymáshoz ért kiabálás közben. Mindkettő szemében izzott a tűz, hogy bebizonyítsa ő a jobb. Már akcióba lendültek volna mikor Akati –sensei mind két gazfickó fülét megragadta és jól meghúzta. Acati és Iguo az „au” szócskát kántálva jajveszékeltek addig a még bocsánatot nem kértek a senseitől. Majd ahogy megtörtént, a helyükre ültek, de még akkor is egymásra néztek és a tekintetükkel villámokat szórtak egymásra.
-Nos kedves diákok, ha már a két nagyszájú szívtipró lehiggadt- nagy nevetés tört ki a terembe és mindenki Acatira meg Iguo-ra nézett akik elpirulva elsüllyedtek szégyenükben- elkezdhetjük a vizsgát.
A feladat egyszerű, először kaptok egy tesztet amit 1 óra alatt kell kitölteni. A shinobik szabályairól és harci helyzetekről kell irnotok. A második rész kicsit nehezebb.
A teremben síri csend uralkodott, az idő szinte megállt, tapintható lett a levegő.
-Fel kell vennetek az én alakomat tehát Henge no Jutsu-t kell alkalmaznotok tökéletesen, ha ez nem sikerül megbuktatok. Majd kimegyünk a gyakorló térre és ott mindenki választ egy párt magának. Kaptok egy fa kunait. A társatokra kell támadni egy célzott dobással majd azt ki kell védeni.
Utána én fogok dobni és egy Kawarimi no Jutsu-val kell kivédeni. Utána megnézzük ki mennyi árnyékklónt tud csinálni a minimum mennyiség 2. Aki ezeket a feladatokat teljesíti az hivatalosan Genin-é válik.
A vizsga első részét Acati negyed óra alatt teljesítette így ő volt az első aki a Henge no Jutsu-t csinálhatta elsőnek, Iguo csak fél óa alatt végzett. Hiba nélkül felvette a sensei alakját, majd bevárva a többieket kimentek a terepre. Ő és Iguo egy párt alkottak, bár szerettek rivalizálni de mindkettőjüknek fontos volt a Genin vizsga, ezért ideiglenes békét kötöttek a vizsga végéig, tehát pár órára. Az ő párosuk végzett a leggyorsabban és teljesítette az összes feladatot hibátlanul. Persze az árnyékklón csinálásnál újra előtört belőlük a versenyszellem. Iguo 8 árnyék klónt tudott csinálni, míg Acati csak 7-et így megint majdnem verekedés lett belőle, de a sensei csírájában elfojtotta az éppen kitörni készülődő ökölpárbajt azzal, hogy aki akár egyszer is megüti a társát az megbukik a vizsgán.
A nap végére Acati és Iguo és Sahari megkapták Konoha fejpántját.
-Most, hogy már genin lettem itt az ideje, hogy olyanná váljak mint apám! –gondolta magában Acati és a nap felé nézett, a szél belekapott a hajába és az úját az égre szegezte majd folytatta-. Nem csak olyan leszek mint apám, hanem jobb leszek nála. Én leszek Konoha legjobb shinobija és mindenki rettegni fogja a nevem aki velem szembe kerül. Ahogy megfogadta ezt magában rohant is haza, hogy közölje a hírt a szüleivel, hogy genin lett.
Acati az egyes csapatba került, szerelmével Saharival és örök riválisával Iguo-val és persze Akumozi-sensei. Ők hárman szinte kiváló csapatot alkotnának, ha nem menne köztük egyfolytában a rivalizálás, persze csak barátok szintjén. Ha valaki látott egy alkalmat, hogy egy kicsit megviccelje a másikat, kíméletlenül lecsapott, persze ezt Akumoti sensei megakadályozta és büntetés lett a vége, de ha sikerült is a csíny, akkor is. Mondhatni ez a fajta veszély amit a büntetés miatt éreztek ösztönözte a csapatot arra, hogy csapattá váljon, ezért sem fojtotta el ezt a fajta viselkedést Akumoti. De amikor már nagyon elfajultak a dolgok akkor lépett közbe és nyomott kokit a három genin fejére.
Az iskolában nemsokára kezdetét vette az a gyakorlat amikor a chakra összpontosítását és egy helyre való koncentrálását kell elsajátítani, ami több hónap tréningezést jelent. Ezt egy héttel előbb tudta már az apja így még mielőtt új feladat lett volna ez Acati számára elvitte őt gyakorolni.
Apja segítségével hét nap leforgása alatt megtanulta irányítani és egy pontba gyűjteni a chakraját. Minden este kimentek Acatival a közeli tóhoz, ott először bemutatta neki, hogy hogyan összpontosítsa a chakráját egy adott végtagjába, aztán felsétált a fára. Acati vágyakozó szemei szinte kiestek a helyükről úgy lenyűgözte apja kis bemutatója. Apja mosolyogva vette tudomásul, hogy feladta a leckét a fiának. Tudta, hogy hamar elsajátítja majd ezt a technikát is, de arra kíváncsi volt, hogy mennyi idő alatt.
-Most jól figyelj fiam, először is összpontosítsd a chakrát a lábaidba. Majd ha ezzel megvagy tartsd ott és hajrá!
Acati első próbálkozásai nem jöttek össze, lecsúszott a lába a fáról. A fenébe-gondolta magában a fiú-ez nehezebb mint gondoltam. Mély levegőt szippantott majd kifújta azt, ezzel egy-időben a chakrát a lábába irányította. Rálépett a fára majd a másikkal is de rögtön elvesztette a koncentrációt így a földre zuhant és beverte a fejét. Következő próbálkozásával már nekirohant a fának és 2-3 lépés után érezte ahogy elveszti a kontrollt így egy hátaraszaltóval elrugaszkodva a fától a földre érkezett. Minden egyes percben egyre feljebb és feljebb jutott de nem tudott a fán maradni. Másnap mikor újra kijöttek apjával gyakorolni ugyan ott tartott mint a tegnapi nap.
-Ezt nem hiszem el!-mérgelődött Acati.- Már másfél napja gyakorlom a chakra összpontosításának irányítását, de nem sikerül. Mérgében egy nagyot ütött a fába és a földre huppant.
-Fiam, rosszul csinálod. Te csak azt látod magad előtt, hogy sikerüljön szinte rögtön. De nem ez a lényeg. Ürítsd ki az elméd, és összpontosíts a fára és arra hogy rajta állsz. Képzeld el ahogy ráállsz a fára és felsétálsz a tetejére.
Acati megfogadta apja tanácsát és kiürítette elméjét majd arra gondolt ahogy a fán járt. Ahogy végzett az összpontosítással rálépett a fa törzsére és rögtön követte a másik lába. Kicsit csúszott lefelé de nem eleget ahhoz hogy elváljon a talpa a törzstől.
-Látod apa sikerült!- ünnepelt Acati aki elérte a fa tetejét és stabilan állt a fa törzse végén. Egy hátra szaltóval le is jött a fa tetejéről.
-Ügyes vagy fiam, de ne bízd el magad. Most fog jönni még csak a neheze.
-A neheze? –csodálkozott az örömmámorban úszó fiú. Hogy hogy a neheze?
-Úgy-mosolyodott el Kumo-hogy most a vízen kell járnod.
A hír hallatára mint ha fejbe vágták volna Acatit.
-A vízen járni- tűnődött magában-az még keményebb lesz mint ez a fasétálósdí.
-Nos látom, hogy kételyek gyötörnek Acati így megmutatom neked, hogy hogyan kell ezt csinálni.
Ahogy apja megmutatta rögtön akcióba lendült Acati. Ahogy tegnap tanulta kitisztította elméjét és arra gondolt hogy a vízen sétál. Óvatosan, esetlenül rálépett a vízre majd mikor szilárdnak bizonyult rálépett a másik lábával is a tükörsima vízfelszínére. Pár másodperc után süppedni kezdett, de nem tudott visszalépni. Elmerült a kristálytiszta vízben, megtörve a tó felszínét. Ki úszott majd újra próbálkozott. 2 napon keresztül szinte rögtön elmerült . Harmadnapra mikor már jobban ment neki, csak lassan süppedt a lába de a bokájánál megállt. Ezt haladásnak vélte így még jobban koncentrált így szinte egy röpke óra alatt a víz felszínén állt persze tökéletes összpontosítással így amikor apja szólította s elvesztette a kontrollt rögtön elmerült. Jót nevetve a történteken másik nap már beszélni is tudott apjával és lassú léptekkel haladt a tó másik oldala felé. Néha az egyik lába felett elvesztette a kontrollt, de sikeresen átbukdácsolt a tavon. A hetedik nap, mondhatni erőlködés nélkül sikerül végig sétálnia a vízen.
Bámulatos ez a kölyök-gondolta magában Kumo- egy hét alatt mondhatni elsajátította a chakra áramlásának a kontrollálását. Ez a geninek többségének több hétbe akár hónapokba is telik, de Acatinak egy hét leforgása alatt sikerült. Kiváló shinobi lesz belőle.
Ahogy kilépett a házuk ajtaján magabiztos léptekkel vette az irányt az iskola felé, tudta jól, hogy mennyire mérgesek lesznek a társai, hogy ő rögtön tudni fogja amit a sensei bemutat. Sahari és Igou már várták a hídnál Acatit, ahogy odaért köszönt mindenkinek és tovább mentek az iskola felé. Acati nem szólt egy szót se és a többiek észre se vették a mai napi szótlanságát.
Akumoti sensei kivitte őket az erődbe és bemutatta a technikát. Szerette volna ha a csoportja többet gyakorolja a chakra összpontosítást mint a többi csoport, ezért is hónapokkal előbb jött ki velük. Nem várt nagy eredményeket tőlük mert tudta, hogy még ez a feladat szinte lehetetlennek bizonyul nekik.
. Mindenki ámult, hogy Acati elsőre megcsinálta azt amit Akumoti sensei bemutatott.
-Nem kétséges- mondta magába a mester- ez a srác egy zseni. Rögtön megcsinálta azt amit mások hetek hónapok alatt képesek elsajátítani. Bár lemerem fogadni, hogy ebben közrejátszott valaki más is, de honnan tudta, hogy most fogjuk ezt gyakorolni, arról gőzöm sincs. Mindenesetre ez a kölyök lenyűgöző és szerintem megvan benne az, hogy elinduljon a chounin vizsgán.
-Acahti te, hogy vagy képes erre mikor csak egy percel előbb mutatta be a mester, hogy hogyan kell ezt csinálni!-mérgelődött Sahari, majd felkelt a földről, mivel ő előre szökkent nem számítva arra hogy nem sikerül neki elsőre a technika.
-Nem nagy titok, apámmal gyakoroltuk a chakra áramlásának az egy/több helyre való koncentrálását.
-Akkor egyél kavicsot-mérgelődött Igou- azért se fogsz lepipálni te szemét.
-Áhh szóval az apjával gyakorolt-világosodott meg magában a mester- na és vajon honnét tudta az apja, hogy jóval az igazi tréning előtt fogjuk ezt gyakorolni. Hm ez nagyon érdekes.-gondolta magában a mester.
-Nos Akumoti sensei! Mit szólsz? –kérdezte önelégült vigyorral Acati.
-Azt, hogy ne bízd el magad-mondta és egy szempillantás alatt annál a fánál termett amelyiken Acati állt, és kettérúgta a fa törzsét amire Acati nem nagyon tudott reagálni és elveszítve a kontrollt, leesett a fáról. Látod Acati, a shinobiknak mindig résen kell lenniük, bármikor megtörténhet az, amire nem számítasz és akkor meghalsz. Persze ha ott vagyok akkor nem!- nevette el magát a sensei majd felsegítette a földről Acahtit aki sajgó vállára tette a kezét és fájdalom ittas arcával csak hozzátette:
-Igaza van Akumoti sensei, bár ez csúnya húzás volt.
Akumoti sensei elmosolyodott majd egy nagyot kacagtak.
Mikor vége volt az aznapi gyakorlatnak Akumoti sensei odahívta magához Acatit és közölte vele, hogy bár még fiatal, a legfiatalabb genin, de készen áll a chounin vizsgára amire a kortársai legalább még 1-2 de akár 3 év múlva kerülnek csak oda.
-Szóval mit szólsz? Benne vagy?-kérdezte a sensei a fiút.
-Biztos, hogy készen állok ilyen fiatalon egy ilyen fontos vizsgára? –kérdezte kételkedve Acati mesterét.
-Higgy nekem, készen állsz! Nem csak azért mert elsajátítottad a chakra áramlásának a kontrollálását hanem mert kimagaslóan teljesítesz. Ott a helyed a mostani chounin vizsgán! De tudd! El kell hagynod az egyes csapatot ha belevágsz.
Ez a tény mellbe vágta Acatit. Nem tudta elképzelni a további edzéseket és baráti verekedéseket az egyes csapat nélkül. Hirtelen, szomorúság öntötte el lelkét ami kegyetlenül maró érzéssel párosult.
Ha tovább akarok fejlődni és erősebbé válni, muszáj leszek elszakadnom tőlük. De ha ilyen nehéz?-gondolta magában Acati. Akkor is, muszáj vagyok tovább lépni.
Megfogják érteni, tudni fogják, hogy miért szakadok el tőlük és helyesnek fogják ítélni a döntésem. Nyugtatta magát Acati.
-Rendben Akumoti sensei, végig fogom csinálni a chounin vizsgát! Bár...hiányozni fogtok.-csuklott el a hangja Acatinak de próbált erősnek tűnni.
-Mi mindig itt leszünk neked Acati.-vigasztalta tanítványát a mester. Előrébb vagy mint a bajtársaid és nem szabad elhalasztanod ezt a lehetőséget. Egy nap talán majd újra csatlakozhatsz hozzájuk. De most, a lényeg hogy fejlődj. De ha csak pihenni bohóckodni akarsz akkor...
-Nem - nem! Igaza van sensei! Neki vágok a chounin vizsgának. Csak tudja, nehéz lesz a búcsú...
Kumo végig figyelemmel kísérte az edzést és maszkja mögött vigyorogva nyugtázta amit akart. A fia indul a chounin vizsgán, most már nyugodtan mehet a küldetésére és mire visszajön addigra a fia rég chounin lesz. Csak remélni tudta, hogy viszont láthatja majd fiát...
Ország: Tűzországa
Rang: Genin
Szint: D
Chakra szint:
Kor: 12 éves
Karakter neme: fiú
Felszerelése: Szerszámok 1db szett; Álkulcsok/Tolvajkulcsok; Füstbomba 5db; Kunai 5db; Shuriken 5db;Shirasaya-Katana 1db;
Kinézet: 150 cm magas, fekete vállig érő haj. Testalkata atletikus, szeme színe zöld .Ninja overál amin egy szintén fekete bő pólóhoz hasonló ruhadarab van, a nyakában egy sálhoz hasonlító ruhadarab, de hozzásimul a bőrhöz, bevetésen mindig fel húzza, hogy eltakarja az arcát, szintén fekete. Ninja szandál, Ninja fejpánt, Precíziós kesztyű,
Ha lehet két, a teljes alkar hossz egy részét befedő alkarvért ezüst színű. Mind két lábán fásli majdnem térdig érő.
Jelleme: Szeret barátkozni de mindig tartja a távolságot, sose enged senkit se közelebb csak ha már megbízik benne. Szeret egyedül és csapatban is dolgozni. Megfontolt, sose rohan egyenest neki az ellenfelének, mindig felméri a szituációt majd elbírálja érdemes-e támadni vagy inkább vissza kéne vonulni. Szeret a barátai között lenni, rühelli az okoskodókat. Hidegvérű, de ha felidegesítik akkor mindig elveszti a fejét. Maximalista (nem olyan mint Rock Lee
) és percíz. Tehetséges, amit mutatnak neki, technikákat, elméletet, stratégiát, szinte rögtön megtanulja pár órás gyakorlással, persze nem tökéletesen, azért dolgoznia kell.Nem riad vissza az erőszaktól, sőt kimondottan szereti földbe tiporni az ellenfeleit. Rejtélyes kisugárzással bír, ami sokakat hozzá vonz, így talál általában barátokra. Összegezve: A barátaival kedves, az ellenfeleivel kíméletlen, logikus és megfontolt észjárású Genin.
Technikák: Hengen no Jutso, Bunshin no Jutsu, Kawarimi no Jutsu, Shunshin no Jutsu.
(családon belül van egy-két különleges technika ezeket majd chunin ként fogja elsajátítani)
Előtörténet:
Konohában született, a Tűz vidék egy újabb gyermeke aki nem egy átlagos ninja leszármazottja hanem a híres Kumo (Árnyék). Anyja és apja shinobik, az apja ANBU-s és széles körben elterjedt róla, hogy a küldetései során olyan nehéz terepeken is képes elrejtőzni, és csendben ölni, amin még maga a Hokage se lenne képes. Anyja S és nagyobb szintű küldetéseket is végrehajtó ninja, akinek a specialitása a Genjutsu használata.
A szobát körbejárta a halvány vöröses ragyogás, amit a sarkokban elhelyezett gyertyák sugároztak magukból. Olyan 20m-re hosszúságra saccolta a helységet, középen a célponttal, a célponttal szembe két testőr figyelte a bejárati ajtót, a szobán kívül még két őr védte a célszemélyt. Maga a létesítmény egy földalatti bunker volt, melynek minden szegletében testőrök álltak. Kumo végig észrevétlenül tört előre, egyenest a bunker szíve felé holott rengeteg őr előtt suhant el és még meg se hallották, látták. Szíve hevesen zakatolt, és csak azt hallotta, hogy dübörög a vére az adrenalin miatt. Mire odaért az ajtóhoz a testőrök újra pozíciót váltottak, azaz volt fél percnyi ideje, hogy beosonjon az ajtón. Nem volt nagy kihívás bejutni a célpontól elválasztó utolsó akadályon. A két testőr mikor elindult új őrhelyük felé és pár méterre távolodtak az ajtótól, egy villanásnyi idő alatt kinyitotta azt Kumo, hiszen tudta, hogy bent van a küldetése és nem zárja be ilyenkor maga után a szoba ajtaját, ezt kifigyelte. Épp annyira tárta ki, hogy beférjen, majd ahogy besurrant egy laza mozdulattal becsukta maga mögött az ajtót ami leheletfinoman illeszkedett a helyére. Megdermedt és rátette kezét Kusagakure-jára, még mindig a jutsuja hatása alatt állt, így nem vették őt észre. Elégedetten nyugtázta, hogy a gyorsaságának és tapasztalatának köszönhetően senki nem vett észre semmit. Rögtön a célpontra összpontosított és Kusagakure-ját kihúzta tokjából.
-Hol van a férjem? –kérdezte fájdalom ittasan Akana.
-Nem tudjuk Akana-chan, de most ne ezzel foglalkozzon, hanem a...-Az orvos mondandóját félbeszakította Akana üvöltése miközben erőlködött. Nagy fájdalmakkal küzdött a terhes anyuk, de ő csak is szeretett Asato-ra tudott gondolni.
-Csak szuszogjon még, pár nyomás és kint lesz a feje. NYOMJOOOON!
Észrevétlenül, az elméje irányításával a kardját a szemközti két őr fölé lebegtette, az árnyakon keresztül. Lassan eresztette le őket majd egy gyors mozdulattal átszúrta a jobboldali fejét és a penge áthatolt a társa nyakán. Ahogy támadásba lendült a Justuja eloszlott és láthatóvá vált. A középen térdelő és tekercseket tanulmányozó férfi riadtan rántotta fel a fejét és még pont látta, hogy a kard felé süvített. Egy gyors perdüléssel oldalra gurult de késő volt. Ahogy elkerülte a támadást addigra már rég ott termett Kumo. Bal kezével elkapta Kusagakure-ját, és jobbjával már rögtön dobta is el a kunai-t ami mellkason talált a férfit. Szinte a másodperc tört része alatt a teljesen összezavarodott férfi előtt termett és kardjával rámérte az utolsó csapást.
-Ez az, mindjárt kint van, na még egyet!-kiabálta a szülészorvos.
Kumo a megtalált iratokat összegyűjtötte majd újra alkalmazta az árnyjárás technikáját amit kombinált a láthatatlan lepel technikával, erre még nem talált ki új nevet, de nem is nagyon izgatta, a lényeg hogy hatásos jutsunak bizonyult.
Végig rohant a folyóson, majd a megadott ajtón szinte berobbant.
-Itt vagyok Akana!- lihegte Asato
-Csönd legyen! –förmedt rá Akana az éppen megérkező férjére. Alszik a kicsi.
-Fiú vagy lány?-kérdezte halkabban Asato.
-Fiú.-nyugtázta az anyja. Mi legyen a neve? Én Acuta-ra gondoltam.
-Mit szólsz az Acatihoz? Így hívták apádat is.
-Hm, jól hangzik-ránézett kisfiára az anyja és nagy kerek szemekkel mosolyogva és folytatta- üdv köztünk Acati. Asato rátette szerelme vállára a kezét majd leguggolt és csodálattal bámulta újszülött kisfiát.
-Apu, apu nem ér már megint azt a jutsut használod. Így soha nem foglak megtalálni!-mérgelődött a kis Acati.
-Igazad van, de fogd fel a játékot edzésnek. –hallatszott a válasz de Acati nem látott senkit pedig körülötte csak egy fa állt és akörül mindent átnézett. A fa lombja ritka volt így azt is könnyedén átvizsgálhatta. – Mondtam csukd be a szemed és összpontosíts a szíveddel, ne a szemeddel láss hanem a szíveddel, a lelkeddel érezd a környezetet és akkor semelyik rejtőző technika nem fog kifogni rajtad. Acati mély levegőt vett, becsukta mind két szemét, majd összpontosított. Mély levegővétellel kontrollálta testét, hogy nyugalmi állapotba jöjjön mert idáig csak rohangált. Majd érezte ahogy a sötétben egy kisebb alak rajzolódik ki, de ahogy felvillant rögtön el is tűnt.
-Ne már apa, ez nem megy! Búj elő!-parancsolt apjára a kisfiú.
-Jól van, jól van itt vagyok.-tette rá Acati vállára a kezét.
-Már megint mögöttem voltál... De hát hogyan?-csodálkozott a gyerek.
-Majd ha nagyobb leszel te is elsajátítod ezt a jutsut fiam, és akkor te is képes leszel bárhol elrejtőzni.
-Ebéd-kiáltotta Akana- mindenki befelé enni. Sok napjuk így telt de nagyon sokat töltött anyjával is Acati. Örök mozgó volt és mindig véresen komolyan vette a játékokat, fogócskákat a szomszéd gyerekekkel. Ha vendégek jöttek hozzájuk akkor persze apja miatt nem rohangálhatott, mert kapott volna fejmosást amit nem szeretett. Békés és nyugodt családi körbe tudhatta magát Acati.
Acati apja mindig beszélt a küldetéseiről fiának, bár ezt nem lehett volna de egy-egy érdekes helyzetet, szituációt elmesélt. Ez inspirálta Acatit, hogy ő is shinobi legyen, bár apja óva intette az ANBU-tól és ezt Acati meg is értette, nem kellett sokszor elmagyarázni neki az okokat. Nem csak apja egy két története inspirálta arra, hogy shinobi legyen. Sok ninja legendát mesélt neki anyja is amik igen csak a shinobi útra terelték a kisfiút. Persze sokszor belegondolt, hogy apja mély tiszteletnek örvend ANBUS körben, és ő is ezt a tiszteletet, hírnevet akarta magának. Meg hát apja technikája mindig is érdekelte, nem volt kérdés, hogy mi akar lenni. Konoha legjobb shinobija, Hokage csak azért nem, mert túlzottan unná a papír munkákat, ő inkább éles helyzetbe képzelné el magát.
Az Akadémián gyorsan ment a beilleszkedés. Rögtön rátaláltak a barátok, szinte mindenkivel jóban volt. Csak azokkal nem akik irigyek voltak rá és általában a szóváltások vége mindig az volt, hogy Acati részéről egy két jólirányzott ütéssel elsimította a szóváltásokat, bár ezért mindig büntetést kapott, de nem bánta meg. Szeretett verekedni, de csak azokkal akiknek nagy szájuk volt. Egy idő után meggyűlt a baja Igou-val. Szintén népszerűnek számított az osztályban és ő se volt kutyaütő. Kimagaslóan teljesített és egy szinten volt Acatival. Így ésszerű volt a folytonos rivalizálás és civakodás. Egyszer az egyik nyert máskor a másik, de mindig megtalálták a versenyhelyzetet. A rivalizációból végül egy szép barátság alakult ki. De a barátság nem volt zökkenő mentes, mert mind a két srácnak megakadt a szeme a gyönyörűséges Sahari-n. Mindkettő fiú neki akart imponálni de Sahari tudomást se vett róluk. Persze csak cukkolta a két fiút és jókat mulatott a próbálkozásaikon.
-Ezt nézd Sahari-chan-mondat hangosan Iguo. Csinált egy árnyék klónt majd fekvőtámasz helyzetbe helyezkedett és az árnyékklón rá ült a hátára majd elkezdett fekvőtámaszokat csinálni. Alig nyomott egyet egy láb kirúgta a két támaszkodó kezét, majd forgás közben fejbe rúgta az árnyékklónt aki semmivé vált.
-Ugyan már te tökfej! Hiába valóan erőlködsz, mindenki tudja, hogy csak ennyit tudsz. Nincs valami új is amin jót lehetne nevetni? –Kérdezte gúnyosan Acati, majd önelégült vigyorral, karba font kézzel nézte ahogy Iguo feltápászkodik.
-Te mocsok!-förmedt rá barátjára Iguo- Ezért szétrúgom a segged és a Hokage irodájáig rúgdoslak!
-Óh, igen? Gyere, mutasd meg mit tudsz te semmire kellő.-Üvöltötte vissza kitágult orrlyukakkal Acati és az orruk egymáshoz ért kiabálás közben. Mindkettő szemében izzott a tűz, hogy bebizonyítsa ő a jobb. Már akcióba lendültek volna mikor Akati –sensei mind két gazfickó fülét megragadta és jól meghúzta. Acati és Iguo az „au” szócskát kántálva jajveszékeltek addig a még bocsánatot nem kértek a senseitől. Majd ahogy megtörtént, a helyükre ültek, de még akkor is egymásra néztek és a tekintetükkel villámokat szórtak egymásra.
-Nos kedves diákok, ha már a két nagyszájú szívtipró lehiggadt- nagy nevetés tört ki a terembe és mindenki Acatira meg Iguo-ra nézett akik elpirulva elsüllyedtek szégyenükben- elkezdhetjük a vizsgát.
A feladat egyszerű, először kaptok egy tesztet amit 1 óra alatt kell kitölteni. A shinobik szabályairól és harci helyzetekről kell irnotok. A második rész kicsit nehezebb.
A teremben síri csend uralkodott, az idő szinte megállt, tapintható lett a levegő.
-Fel kell vennetek az én alakomat tehát Henge no Jutsu-t kell alkalmaznotok tökéletesen, ha ez nem sikerül megbuktatok. Majd kimegyünk a gyakorló térre és ott mindenki választ egy párt magának. Kaptok egy fa kunait. A társatokra kell támadni egy célzott dobással majd azt ki kell védeni.
Utána én fogok dobni és egy Kawarimi no Jutsu-val kell kivédeni. Utána megnézzük ki mennyi árnyékklónt tud csinálni a minimum mennyiség 2. Aki ezeket a feladatokat teljesíti az hivatalosan Genin-é válik.
A vizsga első részét Acati negyed óra alatt teljesítette így ő volt az első aki a Henge no Jutsu-t csinálhatta elsőnek, Iguo csak fél óa alatt végzett. Hiba nélkül felvette a sensei alakját, majd bevárva a többieket kimentek a terepre. Ő és Iguo egy párt alkottak, bár szerettek rivalizálni de mindkettőjüknek fontos volt a Genin vizsga, ezért ideiglenes békét kötöttek a vizsga végéig, tehát pár órára. Az ő párosuk végzett a leggyorsabban és teljesítette az összes feladatot hibátlanul. Persze az árnyékklón csinálásnál újra előtört belőlük a versenyszellem. Iguo 8 árnyék klónt tudott csinálni, míg Acati csak 7-et így megint majdnem verekedés lett belőle, de a sensei csírájában elfojtotta az éppen kitörni készülődő ökölpárbajt azzal, hogy aki akár egyszer is megüti a társát az megbukik a vizsgán.
A nap végére Acati és Iguo és Sahari megkapták Konoha fejpántját.
-Most, hogy már genin lettem itt az ideje, hogy olyanná váljak mint apám! –gondolta magában Acati és a nap felé nézett, a szél belekapott a hajába és az úját az égre szegezte majd folytatta-. Nem csak olyan leszek mint apám, hanem jobb leszek nála. Én leszek Konoha legjobb shinobija és mindenki rettegni fogja a nevem aki velem szembe kerül. Ahogy megfogadta ezt magában rohant is haza, hogy közölje a hírt a szüleivel, hogy genin lett.
Acati az egyes csapatba került, szerelmével Saharival és örök riválisával Iguo-val és persze Akumozi-sensei. Ők hárman szinte kiváló csapatot alkotnának, ha nem menne köztük egyfolytában a rivalizálás, persze csak barátok szintjén. Ha valaki látott egy alkalmat, hogy egy kicsit megviccelje a másikat, kíméletlenül lecsapott, persze ezt Akumoti sensei megakadályozta és büntetés lett a vége, de ha sikerült is a csíny, akkor is. Mondhatni ez a fajta veszély amit a büntetés miatt éreztek ösztönözte a csapatot arra, hogy csapattá váljon, ezért sem fojtotta el ezt a fajta viselkedést Akumoti. De amikor már nagyon elfajultak a dolgok akkor lépett közbe és nyomott kokit a három genin fejére.
Az iskolában nemsokára kezdetét vette az a gyakorlat amikor a chakra összpontosítását és egy helyre való koncentrálását kell elsajátítani, ami több hónap tréningezést jelent. Ezt egy héttel előbb tudta már az apja így még mielőtt új feladat lett volna ez Acati számára elvitte őt gyakorolni.
Apja segítségével hét nap leforgása alatt megtanulta irányítani és egy pontba gyűjteni a chakraját. Minden este kimentek Acatival a közeli tóhoz, ott először bemutatta neki, hogy hogyan összpontosítsa a chakráját egy adott végtagjába, aztán felsétált a fára. Acati vágyakozó szemei szinte kiestek a helyükről úgy lenyűgözte apja kis bemutatója. Apja mosolyogva vette tudomásul, hogy feladta a leckét a fiának. Tudta, hogy hamar elsajátítja majd ezt a technikát is, de arra kíváncsi volt, hogy mennyi idő alatt.
-Most jól figyelj fiam, először is összpontosítsd a chakrát a lábaidba. Majd ha ezzel megvagy tartsd ott és hajrá!
Acati első próbálkozásai nem jöttek össze, lecsúszott a lába a fáról. A fenébe-gondolta magában a fiú-ez nehezebb mint gondoltam. Mély levegőt szippantott majd kifújta azt, ezzel egy-időben a chakrát a lábába irányította. Rálépett a fára majd a másikkal is de rögtön elvesztette a koncentrációt így a földre zuhant és beverte a fejét. Következő próbálkozásával már nekirohant a fának és 2-3 lépés után érezte ahogy elveszti a kontrollt így egy hátaraszaltóval elrugaszkodva a fától a földre érkezett. Minden egyes percben egyre feljebb és feljebb jutott de nem tudott a fán maradni. Másnap mikor újra kijöttek apjával gyakorolni ugyan ott tartott mint a tegnapi nap.
-Ezt nem hiszem el!-mérgelődött Acati.- Már másfél napja gyakorlom a chakra összpontosításának irányítását, de nem sikerül. Mérgében egy nagyot ütött a fába és a földre huppant.
-Fiam, rosszul csinálod. Te csak azt látod magad előtt, hogy sikerüljön szinte rögtön. De nem ez a lényeg. Ürítsd ki az elméd, és összpontosíts a fára és arra hogy rajta állsz. Képzeld el ahogy ráállsz a fára és felsétálsz a tetejére.
Acati megfogadta apja tanácsát és kiürítette elméjét majd arra gondolt ahogy a fán járt. Ahogy végzett az összpontosítással rálépett a fa törzsére és rögtön követte a másik lába. Kicsit csúszott lefelé de nem eleget ahhoz hogy elváljon a talpa a törzstől.
-Látod apa sikerült!- ünnepelt Acati aki elérte a fa tetejét és stabilan állt a fa törzse végén. Egy hátra szaltóval le is jött a fa tetejéről.
-Ügyes vagy fiam, de ne bízd el magad. Most fog jönni még csak a neheze.
-A neheze? –csodálkozott az örömmámorban úszó fiú. Hogy hogy a neheze?
-Úgy-mosolyodott el Kumo-hogy most a vízen kell járnod.
A hír hallatára mint ha fejbe vágták volna Acatit.
-A vízen járni- tűnődött magában-az még keményebb lesz mint ez a fasétálósdí.
-Nos látom, hogy kételyek gyötörnek Acati így megmutatom neked, hogy hogyan kell ezt csinálni.
Ahogy apja megmutatta rögtön akcióba lendült Acati. Ahogy tegnap tanulta kitisztította elméjét és arra gondolt hogy a vízen sétál. Óvatosan, esetlenül rálépett a vízre majd mikor szilárdnak bizonyult rálépett a másik lábával is a tükörsima vízfelszínére. Pár másodperc után süppedni kezdett, de nem tudott visszalépni. Elmerült a kristálytiszta vízben, megtörve a tó felszínét. Ki úszott majd újra próbálkozott. 2 napon keresztül szinte rögtön elmerült . Harmadnapra mikor már jobban ment neki, csak lassan süppedt a lába de a bokájánál megállt. Ezt haladásnak vélte így még jobban koncentrált így szinte egy röpke óra alatt a víz felszínén állt persze tökéletes összpontosítással így amikor apja szólította s elvesztette a kontrollt rögtön elmerült. Jót nevetve a történteken másik nap már beszélni is tudott apjával és lassú léptekkel haladt a tó másik oldala felé. Néha az egyik lába felett elvesztette a kontrollt, de sikeresen átbukdácsolt a tavon. A hetedik nap, mondhatni erőlködés nélkül sikerül végig sétálnia a vízen.
Bámulatos ez a kölyök-gondolta magában Kumo- egy hét alatt mondhatni elsajátította a chakra áramlásának a kontrollálását. Ez a geninek többségének több hétbe akár hónapokba is telik, de Acatinak egy hét leforgása alatt sikerült. Kiváló shinobi lesz belőle.
Ahogy kilépett a házuk ajtaján magabiztos léptekkel vette az irányt az iskola felé, tudta jól, hogy mennyire mérgesek lesznek a társai, hogy ő rögtön tudni fogja amit a sensei bemutat. Sahari és Igou már várták a hídnál Acatit, ahogy odaért köszönt mindenkinek és tovább mentek az iskola felé. Acati nem szólt egy szót se és a többiek észre se vették a mai napi szótlanságát.
Akumoti sensei kivitte őket az erődbe és bemutatta a technikát. Szerette volna ha a csoportja többet gyakorolja a chakra összpontosítást mint a többi csoport, ezért is hónapokkal előbb jött ki velük. Nem várt nagy eredményeket tőlük mert tudta, hogy még ez a feladat szinte lehetetlennek bizonyul nekik.
. Mindenki ámult, hogy Acati elsőre megcsinálta azt amit Akumoti sensei bemutatott.
-Nem kétséges- mondta magába a mester- ez a srác egy zseni. Rögtön megcsinálta azt amit mások hetek hónapok alatt képesek elsajátítani. Bár lemerem fogadni, hogy ebben közrejátszott valaki más is, de honnan tudta, hogy most fogjuk ezt gyakorolni, arról gőzöm sincs. Mindenesetre ez a kölyök lenyűgöző és szerintem megvan benne az, hogy elinduljon a chounin vizsgán.
-Acahti te, hogy vagy képes erre mikor csak egy percel előbb mutatta be a mester, hogy hogyan kell ezt csinálni!-mérgelődött Sahari, majd felkelt a földről, mivel ő előre szökkent nem számítva arra hogy nem sikerül neki elsőre a technika.
-Nem nagy titok, apámmal gyakoroltuk a chakra áramlásának az egy/több helyre való koncentrálását.
-Akkor egyél kavicsot-mérgelődött Igou- azért se fogsz lepipálni te szemét.
-Áhh szóval az apjával gyakorolt-világosodott meg magában a mester- na és vajon honnét tudta az apja, hogy jóval az igazi tréning előtt fogjuk ezt gyakorolni. Hm ez nagyon érdekes.-gondolta magában a mester.
-Nos Akumoti sensei! Mit szólsz? –kérdezte önelégült vigyorral Acati.
-Azt, hogy ne bízd el magad-mondta és egy szempillantás alatt annál a fánál termett amelyiken Acati állt, és kettérúgta a fa törzsét amire Acati nem nagyon tudott reagálni és elveszítve a kontrollt, leesett a fáról. Látod Acati, a shinobiknak mindig résen kell lenniük, bármikor megtörténhet az, amire nem számítasz és akkor meghalsz. Persze ha ott vagyok akkor nem!- nevette el magát a sensei majd felsegítette a földről Acahtit aki sajgó vállára tette a kezét és fájdalom ittas arcával csak hozzátette:
-Igaza van Akumoti sensei, bár ez csúnya húzás volt.
Akumoti sensei elmosolyodott majd egy nagyot kacagtak.
Mikor vége volt az aznapi gyakorlatnak Akumoti sensei odahívta magához Acatit és közölte vele, hogy bár még fiatal, a legfiatalabb genin, de készen áll a chounin vizsgára amire a kortársai legalább még 1-2 de akár 3 év múlva kerülnek csak oda.
-Szóval mit szólsz? Benne vagy?-kérdezte a sensei a fiút.
-Biztos, hogy készen állok ilyen fiatalon egy ilyen fontos vizsgára? –kérdezte kételkedve Acati mesterét.
-Higgy nekem, készen állsz! Nem csak azért mert elsajátítottad a chakra áramlásának a kontrollálását hanem mert kimagaslóan teljesítesz. Ott a helyed a mostani chounin vizsgán! De tudd! El kell hagynod az egyes csapatot ha belevágsz.
Ez a tény mellbe vágta Acatit. Nem tudta elképzelni a további edzéseket és baráti verekedéseket az egyes csapat nélkül. Hirtelen, szomorúság öntötte el lelkét ami kegyetlenül maró érzéssel párosult.
Ha tovább akarok fejlődni és erősebbé válni, muszáj leszek elszakadnom tőlük. De ha ilyen nehéz?-gondolta magában Acati. Akkor is, muszáj vagyok tovább lépni.
Megfogják érteni, tudni fogják, hogy miért szakadok el tőlük és helyesnek fogják ítélni a döntésem. Nyugtatta magát Acati.
-Rendben Akumoti sensei, végig fogom csinálni a chounin vizsgát! Bár...hiányozni fogtok.-csuklott el a hangja Acatinak de próbált erősnek tűnni.
-Mi mindig itt leszünk neked Acati.-vigasztalta tanítványát a mester. Előrébb vagy mint a bajtársaid és nem szabad elhalasztanod ezt a lehetőséget. Egy nap talán majd újra csatlakozhatsz hozzájuk. De most, a lényeg hogy fejlődj. De ha csak pihenni bohóckodni akarsz akkor...
-Nem - nem! Igaza van sensei! Neki vágok a chounin vizsgának. Csak tudja, nehéz lesz a búcsú...
Kumo végig figyelemmel kísérte az edzést és maszkja mögött vigyorogva nyugtázta amit akart. A fia indul a chounin vizsgán, most már nyugodtan mehet a küldetésére és mire visszajön addigra a fia rég chounin lesz. Csak remélni tudta, hogy viszont láthatja majd fiát...
Vendég- Vendég
Re: Deymo Acati
Jiraiya Hétf. Jún. 01 2015, 10:38
Az alaptörténet jó, bár eléggé ki van emelve az, hogy a karaktert mennyire "zseninek" gondolják, bár utána persze mindenre fény derül. Vannak fiatalabb Geninek is a karakterednél, de ez most csak mellékes. Ami nagyobb hiba, az a technikák: A Kage Bunshin no Jutsu egy tökéletes klóntechnika, amit csak NAGYON kevesen tudnak elsajátítani és nagyon kevesen tudnak belőlük 2-3 másolatnál többet készíteni magukból. Az akadémián a tanulók csak a sima Bunshin no Jutsut tanulják meg, ami lényegében egy néhány másodperces "illúzió." Voltaképpen egy kisebb chakratömeget csoportosítanak magukon kívül, majd annak adnak egy formát és egy képet, ezzel "klónt" hozva létre. Azonban ez a klón sem fizikai testtel, sem pedig tudattal nem rendelkezik, így csak a megtévesztésre alkalmas. A Kawarimi no Jutsu leírását nézd meg, mert szerintem azt sem igazán tudod, hogy hogyan működik valójában. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy egy teleportációs technikának gondolják. A Saját Technikákat majd tedd be a megfelelő helyre a későbbiek során és akkor majd ott megnézem őket.
Ami még baj volt, hogy a szülős és a küldetéses résznél túl nagy ugrások voltak. Egyik pillanatban még a küldetésen vagyunk, aztán felhangzik egy hang és az ember agyának még ideje sincs kapcsolni, hogy már egy másik helyszínen vagyunk. Tehát a történés előbb van mint a helyszín bemutatása, ami zavaró lehet, ám ezekkel a párhuzamos történetszálakkal nagyon nem működött. Ha esetleg valahogy átvezetések lettek volna a szülőszoba és a küldetés helyszínek között, mondjuk egy rövidke, akár egy mondatos leíró részekkel is, akkor sokkal hatásosabb lett volna.
A másik dolog, hogy a Genin vizsga után már nincsenek osztályok, csak csapatok, akik felett a sensei rendelkezik, így hogyha a sensei nem osztotta meg azt az információt valakivel, hogy milyen chakrairányítási műveletet akar tanítani a Geninjeinek, akkor Kumo nem tudhatta, hogy mi fog történni. Ez csak egy logikai hiba, amit könnyen ki lehet küszöbölni.
A Chuunin Vizsgáról még nem lehet tudni semmit. Az oldalon már bejelentettük, hogy mindenki megnyugodjon, de a játékban még senki nem is számít egy Chuunin Vizsgára. Ezért ezt a részt majd szedd ki.
Amit javítanod kell:
- Kage Bunshin
- Csapatok, Chakrairányítási művelet
- Chuunin Vizsga
Ezek a fontosabb dolgok és a nagyobb hibák, a többi amit kihagytam azok nem lényegek, el lehet felettük siklani. Ezeket javítsd és utána már elfogadom.
Ui.: A Kusagakure fegyver alatt mit kell érteni?
Ami még baj volt, hogy a szülős és a küldetéses résznél túl nagy ugrások voltak. Egyik pillanatban még a küldetésen vagyunk, aztán felhangzik egy hang és az ember agyának még ideje sincs kapcsolni, hogy már egy másik helyszínen vagyunk. Tehát a történés előbb van mint a helyszín bemutatása, ami zavaró lehet, ám ezekkel a párhuzamos történetszálakkal nagyon nem működött. Ha esetleg valahogy átvezetések lettek volna a szülőszoba és a küldetés helyszínek között, mondjuk egy rövidke, akár egy mondatos leíró részekkel is, akkor sokkal hatásosabb lett volna.
A másik dolog, hogy a Genin vizsga után már nincsenek osztályok, csak csapatok, akik felett a sensei rendelkezik, így hogyha a sensei nem osztotta meg azt az információt valakivel, hogy milyen chakrairányítási műveletet akar tanítani a Geninjeinek, akkor Kumo nem tudhatta, hogy mi fog történni. Ez csak egy logikai hiba, amit könnyen ki lehet küszöbölni.
A Chuunin Vizsgáról még nem lehet tudni semmit. Az oldalon már bejelentettük, hogy mindenki megnyugodjon, de a játékban még senki nem is számít egy Chuunin Vizsgára. Ezért ezt a részt majd szedd ki.
Amit javítanod kell:
- Kage Bunshin
- Csapatok, Chakrairányítási művelet
- Chuunin Vizsga
Ezek a fontosabb dolgok és a nagyobb hibák, a többi amit kihagytam azok nem lényegek, el lehet felettük siklani. Ezeket javítsd és utána már elfogadom.
Ui.: A Kusagakure fegyver alatt mit kell érteni?
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok
!! 
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.