Niana

Név:Genki Niana 
Ország: Tűz országa
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint:120
Kor: 15
Nem: Nő,lány
Felszereléseim: 5 suriken, 2 kunai, 10 senbon, 5 füstbomba, 1 wakizashi 10db robbanójegyzet és egy surikentartó
Kinézetem: Hosszú fehér haj, zöld szemek. Testalkatom vékony de edzett. 163cm magas lány vagyok, egy pár fülbevaló és azon kívül jobbfülemben 3 további található.
Jellemem: Jó megfigyelő és helyzetfelismerő képességem van, komoly, merev és pontos vagyok, feladataimat mindig a legnagyobb figyelemmel, odaadással, és tisztelettel végzem. Bár kicsit depresszív vagyok és inkább keresem a rosszat mint a jót még is hajt a célom hogy jounin legyek .
 
A történetem pedig a következő...:
   A történetem 15évvel ezelőtt kezdődött amikor én és ikertestvérem Hikari megszülettünk. Egyszerű családba születtünk, apám Miroku Genki és anyám Kameko Shina, boldog földművesek voltak és nagyon örültek a két lányuknak. Teltek az évek, már 3 évesek voltunk mikor egy nap minden megváltozott. Szokásosan a vacsorához készültünk ám aznap nem vacsoráztunk. Két fegyveres berontott hozzánk és elkezdték feldúlni az egész lakást, anyámnak a karját ragadták ezért apám megtámadta az egyiket mire az leszúrta, utána anyám felé fordult. Megsebesítette elsőnek, majd elindult felénk, ám akkor egy őrjáraton lévő ninja ott termett és megmentett minket. A támadót leütötte, anyámat azonnal orvoshoz vitte de késő volt, túl súlyos volt a sérülése és belehalt. Attól a naptól kezdve minden más lett. Nem nevettünk és nem volt jókedvünk többé. Ma is mindennap látogatom a sírjukat és vissza gondolok arra a napra arra hogy a ninja nélkül ma mi sem élnénk és ezért hálás vagyok és ezért határoztuk el hogy én és Hikari ninják leszünk semmi nem érdekelt csak ez.
  Miután szüleink eltávoztak, az anyai ágról való nagyszülőkhöz kerültünk. Megváltozott az életünk Hikarival ezekben az időkben egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Csak mi voltunk egymásnak és senki mással nem törődtünk a nagyszüleinken kívül. Mindig együtt voltunk mindenhol. Sokszor szólnunk sem kellett és máris tudtuk mit gondol a másik. Mindennap minden percét együtt töltöttük mert csak egymásra támaszkodhattunk. A nagyszüleink szintén itt laktak avarrejtekben. Támogatták utunkat és segítettek minket mindenben. Nagyjából 5-6 évesen kezdtünk el kutatni nagyapám könyvei közt a nagy shinobikról és legendákról amiken csak ámultunk. Folyamatosan segédkeztünk a nagypapa könyves boltjában pakoltuk a könyveket, segítettünk a vásárlóknak és mikor fáradtan hazaértünk egyszer elgondolkodtam. Hogyha ebben kifáradunk sose lesz belőlünk igazi shinobi , tehát muszáj lesz elkezdünk edzeni. Így 7 évesen elkezdtünk minden nap rendszeresen edzeni. 8 éves korunkban beiratkozhattunk végre az akadémiára nagyon örültünk de mivel nem voltunk túl barátságosak nehezen illettünk be a közösségbe. Itt is csak együtt voltunk. Sose szóltunk egy szót se senki máshoz. Órán sem jelentkeztünk soha. A vizsgaanyagot tudtuk mindig kiválóan, de ha nem volt muszáj nem hallattuk a hangunk. Többször jártak nálunk az akadémiáról pont ezért, hogy megnézzék minden rendben-e otthon. Az akadémián nehéz volt de mind végig kitűnőek voltunk, csak akkor volt a gond ha csoportban kellett dolgozni mármint 2nél több fősben, de olyankor is megoldottuk valahogy. Már-már utolsó évesek voltunk az akadémián én már szereztem két barátot is Zakurot és Kikyout pont a helycsere jutsu-t tanultuk mikor Hikari elkezdett furán viselkedni velem, mikor hazaértünk megkérdeztem hogy minden rendben van-e de nem felelt csak csöndben folytatta a napi rutinját. A genin vizsga előtt lehetett úgy két héttel, mikor a nagyszüleink 2 nap eltéréssel meghaltak. Nem volt már élő rokonunk, egyedül éltünk és a falutól kaptunk pénzt havonta hogy ellássuk magunk. Köztem és a nővérem között egyre rosszabb volt a viszonyunk. Az egyik reggel, mikor indultunk az akadémiára ő úgy döntött nem jön. Azt mondta beteg. Furcsának találtam az egészet de ráhagytam és elindultam, majd mikor hazaértem ott találtam a szoba közepén, vérbe fagyva egy cetlit hagyott az asztalon, egy papírt amin az állt: "Mindenki elhagyott, senki sincs mellettünk miértelme a létnek ha az egyetlen ami velejár a fájdalom és az egyetlen dolog amit látsz a szenvedés és pusztulás sajnálom nővérkém de nem bírom tovább. " Sikoltani sem tudtam, egy hang sem jött ki a torkomon. Elhagyott az erőm. Nem tudtam mozdulni és alig kaptam levegőt. Mikor ránk találtak úgy 1 óra múlva, még mindig a padlón feküdtem zokogva és egy kunait markoltam. Elvették a kést és kivittek a friss levegőre. Csak bámultam magam elé ahogy a szemem előtt viszik el a testvéremet.  Másnap elmentem a vizsgára, beültem a padba és csak azon járt az agyam, hogy nincs aki miatt itt vagyok és nincs már akit elveszthetek. Vajon annak a ninjának aki aznap megmentett volt vesztenivalója? Lehet hogy csak így lehetek igazán erős? Most hogy nincs mit veszteni?
Végül elkezdődött a vizsga. Mindenki izgult rajtam kívül. Pedig amiből állt csak egy dolgozat amiken különböző kérdések voltak. Olyanok mint például hogy mikor alkalmazható a helycsere jutsu vagy hogy a klón technikánál mikre kell figyelni, a kézjelek képeken ábrázolva és oda kellett írni hogy mi a nevük. Ezek jól mentek, majd bekellett mutatni milyen jól tudunk shurikent dobni és végül alakváltó jutsu bemutatása. Minden rendben ment és sikerült a vizsga. Másnap beosztottak minket a csapatainkba, én Retasu jouninhoz kerültem aki egy nagyon jó példakép számomra mint női jounin. Két csapattársam, két jó képességű genin: Jakoutsu és Kaiji akikkel a csapatmunkán még volt mit dolgozni. Első találkozásunknál elkezdtünk beszélgetni arról hogy kinek mi az álma, mit szeret és mit nem. Ebből egy egész napos beszélgetés lett. Másnap kora reggel találkoztunk és egy végső próba elé állítottak minket. Ami egy küldetés szimulálása volt. Egy kereskedőt kellett elkísérni egy közeli városba miközben különböző jelek voltak elrejtve amikre fel kellett figyelnünk és megfelelően reagálni rájuk. A kereskedő szerepét a mesterünk játszotta el. Így tudott ellenőrizni minket a vizsga közben. Végül ezt is sikeresen meg tudtuk csinálni. Végre elkezdődhettek a küldetések leginkább olyan küldetéseket kaptunk elsőre amiknek nem láttuk értelmét, de nem  panaszkodtunk.
Közben az edzéseinken elsőnek a chakra kontrollunkat kellett fejlesztenünk. Egy fára kellett felmászni kéz nélkül elsőnek. Retasu azt mondta hogy ennek készség szinten kell mennie és hogy úgy tudjuk megcsinálni hogyha a talpunkba koncentráljuk a chakránkat és hozzá kapcsoljuk magunkat vele a fához, úgy sikerülni fog. Első nap mikor először megpróbáltuk lehetetlennek tűnt. Második nap egyik csapattársamnak Jakoutsunak már sikerült is. Sok munka és még több esés után a harmadik nap nekem is sikerült végre de nem volt a tökéletes ezért tovább csináltam. Kaiji csak egy hét múlva tudta végül megcsinálni. Két hét múlva kaptunk egy furcsa küldetést amivel végre elhagyhattuk a falu területét is. Egy üzenetet kellett elszállítanunk kisvárosba. Utunk egy folyó mentén húzódott és így a mesterünknek az az ötlete támadt hogy megmutatja a vízen járás technikáját. Mikor megemlítette tágra nyílt szemekkel néztünk rá a csodálkozástól. Végül meg is mutatta a technikát. Besétált a folyó közepéig és vissza. Elmagyarázta hogy a chakránkat a talpunkba kell irányítanunk de még megkell teremtenünk azt az erőt is ami a víz tetején tart úgy hogy azon állva megtudjuk tartani az egyensúlyunkat is. Mikor hozzáfogtunk megpróbálni kikötöttük magunkat egy-egy fához, nehogy az erős sodrás elragadjon mikor beleesünk a vízbe. Aznap mindenki jól megfázott de tovább folytattuk. A küldetés végére már meg tudtuk csinálni de még néha elvesztettük az egyensúlyt. Még éjjel is csak gyakoroltunk hogy menjen. Végül összesen 1 hét gyakorlás után eltudtam sajátítani ezt a technikát is. Úgy éreztük hogy miénk a világ de hamar leapadt a jókedv mikor eljött a chunin vizsga ideje. Persze mi nem indultunk hiszen frissen végzett geninek voltunk. Viszont láttuk hogy milyen erősek a résztvevők és tudtuk hogy mi messze elmaradunk mögöttük. Azóta csak edzéssel foglalkozunk semmi mással. Egyszer mi is leszünk olyan erősek csak kitartás kell.

Sajnálom csak általában így későn érek haza és alig fog az agyam. Viszont remélem most így megfelel ha nem akkor természetesen javítom.
És én köszönöm hogy itt lehetek!

Ezesetben dolgozom rajta még és ha nem gond egy két részt módosítanék.  
Illetve a jutsuk hogy vannak mint genin elvileg tudom az összes alapot tehát e szintűeket, és választhatok egy olyan d szintűt ami nem haladja meg a chakrámat vagy hogy működik? Elnézést csak nagyon új vagyok még és a magyar nem is az elsődleges nyelvem

Most jó lesz?

Kicsit sok lett a szerkesztés. Elnézést!

Köszönöm szépen!