Kikötők

**Ayanokoji Takashi** Szer. Aug. 10 2016, 17:23

Az ország kicsiny kikötői, hol gyakran kelnek útra luxuscikkek.

**Itaranai Tetsuo** Kedd Aug. 16 2016, 10:51

// Takashi //

Tetsuo még sosem érezte magát ilyen szerencsétlennek és tehetetlennek. Átkozta magát, amiért elmenekült és otthagyta Kei-t, a szüleit és a városát. Fura játékot űzött vele az élet. Bármit megadott volna azért hogy eljusson Keletre, kereskedő legyen és kalandokba keveredjen, miközben jól megtömi a zsebét. Most bármit megadott volna hogy az elmúlt napok eseményeit valahogy meg nem történté tegye. A levél amit apja hagyott neki legalább adott valami kis motivációt az életben maradáshoz és ahhoz hogy szembe nézzen a saját démonaival.
~A testvéreim.. Élnek? Nem tudok eljutni hozzájuk még, annyi pénzem van hogy pár hétig szűkösen kihúzzam ha partot értünk. Munka kell majd, befolyás, emberek. Vagyis még több pénz~
Vakarta a fejét miközben elmélkedett a jövőn egy higgadtabb napján. A hajó viszonylag lassan haladt, a halászok direkt kerülő utat választottak, jobban ismerték a tengert mint bárki más, így csökkent az esélye hogy a Tetsuot keresők megtalálják őket. Ám mint minden utazásnak ennek is eljött a vége egyszer.
-Megjöttünk. Nincs sok időnk a búcsúzkodásra kölyök. A hajónkat el fogjuk adni egy kis átalakítás után, majd mi is lépünk valami másik országba. Apád mindenre gondolt és fedezte ezeket is. Nagy koponya volt az öreg. Sajnálom de biztos vagyok benne hogy boldogulni fogsz. Sok sikert!
Kívánt minden jót a kapitány, pár kedves szó után ami bár nem sokat ért de egy kis önbizalmat kölcsönzött hősünknek, amikor lelépett a hajó fedélzetéről a kikötőbe. Nagy búcsúzkodást nem akart rendezni, még emlékezett a levélben írtakra, kerülte a feltűnést.
~És most merre? Nem szeretnék a tenger közelében dolgozni, el kell indulnom a város felé. És nem áratana változtatni a külsőmön is kicsit, meg kitalálnom valami álnevet.. De bonyolult ez az egész.~
Tanakodott magában, miközben lassan elérte a kikötő határát.

**Ayanokoji Takashi** Szomb. Aug. 20 2016, 01:40

// Tetsuo //

Fiatal hősünk egyre jobban távolodott a közelmúlt gyötrelmeitől, mit lehet tenni, hajóút ide vagy oda, a tenger sajnos nem mossa el a szívfájdalmat. Amint megérkezett elkezdett kapaszkodni feladataiba, tudta jól mit kell tennie, csak a körülmények varázslatos kérdései maradtak hátra. Egy biztos volt, Itaranai Tetsuo nem létezik már a külvilág számára, csak egy srác áll a helyén, aki mindent megtesz a hatalom, pénz és a túlélés érdekében.
Mindenki nyüzsgött még a kikötő határánál is, hiába a Méz országának kereskedelme létfontosságú. Ahogy körbetekintett az újonnan érkezett ifjú, több mindenre is figyelmes lehetett. Az egyenesen vezető út mentén egyre beljebb lehet kerülni a városba, ahol a legtöbb fogadó, kocsma, árusok és úgy amblokk az élet található. Jobbra egy méretes, ám kissé lepukkant külsejű matrózkocsma tárul a nézők elé, míg balra csak út, út és út, ki tudja hova vezet. A mellékutcák rejtelmei is számításba eshetnek, noha nem valami biztos kezdőtalajként.
Tetsuo nézelődését egy balanszát kereső 50 körüli férfi zavarja meg.
- Ehümmeg eltévedtél? Hüm-hüm? - A hümmögésből bizonyára van nála bőven hisz eléggé könnyelműen szórja. Kinézete alapján középosztályú civilnek lenne mondható, habár a megviselt arca nem ezt sugározza a világ felé. Mi ilyenkor a teendője egy Tetsuo féle fiúnak? Talán a jó szándék vezérli, talán az alkohol. Talán jobb lenne elkerülni, talán nem. Talán beleborul a vízbe... Minden bizonnyal beleborul a vízbe.

**Itaranai Tetsuo** Hétf. Aug. 22 2016, 10:35

// Takashi //

A kikötő tele volt élettel, a kereskedők és a halászok pakolták ki és be az árukat, a matrózok vagy éppen a fogadóba készültek vagy onnan tértek vissza a szolgálatba kicsit bódultan. Tetsuo azon gondolkozott hogy egyszer vajon ő is rendelkezni fog egy ekkora kereskedő uszállyal, mint amik itt parkoltak, vagy hogy ha pár év múlva felnőtt lesz ő is ennyire részegen fog e tántorodni. Hősünk nem nagyon tudta merre induljon, ott volt a matrózoknak szánt fogadó, amit cseppet sem tűnt bizalomgerjesztőnek és biztonságosnak, valamint túl közel volt a kikötőhöz. Ha üldözői egyszer megtudják melyik országban van jelenleg, akkor is jobb volna a tömegben elrejtőznie, mint közvetlen a tenger közelében. A mellékutak is egy vakvágánynak tűntek, bár elég jól el tudna rejtőzni arrafelé de erre még nincs semmi oka, másrészt fogalma sem volt hová vezethetnek, és milyen koldusok vagy tolvajok rejtőznek arra. A logikus döntés az utolsó lehetőség volt.
~A legjobb az lesz ha maradok ezen az úton és elindulok a városba, kerek egy félreeső fogadót, ha szerencsém van akár oda felvesznek kis időre, amíg valami üzlet vagy földesúrnál nem találok munkát. Majd lesz valahogy...~
Gondolta magában s mikor elhatározásra jutott váratlan dolog történt. Egy megviselt arcú és részegnek tűnő ötvenes férfi majdnem úgy nekiment hogy kis híján előrebukott, majd megkérdezte Tetsuotól hogy eltévedt e.
~Ha azt mondom igen, lehet hogy behúz a csőbe de ha nem és lerázom az gyanús lehet... Vagy túl sokat agyalok ezen is?~
Futott át gyorsan az agyán ez a pár gondolat de aztán végül a válaszadás mellett döntött határozott de egyben nyugodt stílusban, önbizalommal teli mosoly kíséretében.
-Nem tévedhettem el, mert nem tudom merre tartok. És ön Dono? Eltévedt?-Kérdezett vissza kicsit pimaszul.

**Ayanokoji Takashi** Kedd Aug. 23 2016, 23:52

Tetsuo válaszára az öreg - tekintettel az állapotára - meglepő gyorsasággal veregette meg a vállát.
- Háh! Hát ez jhó! Eszes egy kölyök vagy hümm, mi? - Itt csuklott egyet drámai szünet gyanánt. - Dobjunk be egy saket, avagy mi szöszt isznak manapság a korod béliek, ehümm? Kétséget kizáróan nagyon komás stílusa van az öregnek, mondjuk amennyi alkohol úszkál a véráramában, kinek ne lenne ilyen stílusa? Eközben valami szemet szúrt a nem rég partra szállt ifjúnak. A részeg férfi lenge ruházatán átlehetett látni, és bizony jól észre vehető volt, hogy a buja mellkasszőrön keresztül egy vaskos bőrszíj húzódik. Ezen a szíjon hat kés terült el, mind más-más markolattal. Az összes markolat végén volt egy dísz ami egyáltalán nem burkolózott holmi csicsás szimbolikába, sokkalta inkább helyeket jelöltek, pontosabban országokat. Volt egy a Szél országának, a Fű országának, a Víz országának, a Füst országának, a Tűz országának és egy... A kellemetlen emlékeket idéző Hold országának.
Nyilvánvaló volt hogy azoknak a késeknek - pont úgy mint a férfinak - érdekes történeteik vannak. A kérdés az, hogy vajon érdemes-e, és legfőképp biztonságos-e érdeklődni utánuk. Egy biztos volt, az ittas öreg Tetsuo vállain csimpaszkodott, mintha csak élete utolsó kapaszkodói lettek volna. Emellett oda-oda tekintgetett a város feltételezhető központja felé, bizonyára jelezvén az úti célt, ha esetleg beleegyezne újdonsült ismerőse az ivászatba. Nyilván az hogy az esetleges ivótársa még csak 14 éves, meg persze a lehetőség hogy ő már eleget ivott egy cseppet sem foglalkoztatta. Révén hogy alig áll a lábán, fiatal hősünk vállain nyugszik(szó szerint) a férfi közeljövőbeli sorsa. Vajon mit tesz vele?

Ajánlott tartalom

Kikötők

Kikötők

Re: Kikötők

Re: Kikötők

Re: Kikötők

Re: Kikötők

Re: Kikötők