Kazuyoshi

Név: Kazuyoshi

Ország: A Vízesés Országa, Takigakure no Sato

Rang: Genin

Szint: D

Chakraszint: ?

Kor: 15

Nem: Férfi



Felszerelések:

Dróthuzal 10 M
Füstbomba 5Db
Elsősegély készlet 1 Db
Energiatabletta 1 doboz
Robbanó jegyzet 10 Db
Shurikentartó  1 db
Övtáska 1 db
Hátizsák 1 db
Kunai 5 Db
Senbon 10 Db
Wakizashi 1 Db

Kinézet:

Szőke rövid haj, a szín néhány árnyalatával. ezért olyan mintha hajában néhány tincs sötétebb vagy világosabb lenne. Szeme szúrós tekintetű tengerkék. Magasága átlagosnak mondható 178 cm. Testalkata is szintén átlagos, semmi különös nincs rajta. Ruhái általában fekete és szürke kombinációja.

Jellem:

Nem igazán érdekli az ki honnan jött, felöle akár lehet bűnöző is az idegen. Amig nem árt neki vagy a falujának, esetleg egy szeretteinek addig akár mosolyogva, elbeszélgetve le. Nem szereti, ha valaki mások hátán taposva ér ell valamit. Az ilyen embereket nem tartja túl sokra, habár ezt nyíltan ritkán hangoztatja. Úgy gondolja egyedül az számit, az ér valamit, amiért az ember meg is küzd és kiérdemeli. Mint mindenkinek neki is vannak céljai, szinte bármire hajlandó is érte. Mást sose tiporna el azért, ha hamarabb és könnyebben elérheti azt, amit akar.
Alapjáraton kedves személyiség, még ha a tekintette az arca nem is ezt mutatja. Akit pedig meg kedvel, annak szívesen segít bármikor és bárhol. Egy valamivel még arra is rá lehet venni amihez, nincs kedve. A varázs tárgy a fahéjas sütemény, vagy bármi, ami fahéjas. Imádja az izét ennek a fűszernek és édes szájú.



Technikák:

Shunshin no jutsu (Fürge Test technika)
Henge no Jutsu (Transzformációs technika)
Kakuremino no Jutsu (A Láthatatlanság Köpenye)
Bunshin no jutsu (Klón technika)
Kawarimi no jutsu (Testhelyettesítő technika)
Tobidogu no jutsu (tekercsírás, hordozható fegyverek)
Jibaku Fuda: Kassei (Robbanó Jegyzet: Aktiválás)



Előtörténet:


Amikor megtaláltak azt hitték, hogy valami elfajzott kopasz kutya esetleg macska vagyok. Kicsi rongyos pólyában tekert gyerek. Olyan kicsi, és sovány, mint egy borotvált kutya vagy macska. Kicsi és életképtelenek tűnő. Azt hitték el is távoztam az élők sorából, már ha egyáltalán élve születtem. Amikor az idegen fel vett, legalább a végtiszteséget megadja meg mozdultam és halkan fel nyögtem.
Szörnyű kezdet, amiből valami csodás, nem nevezném igy. Inkább valami szép dolog sült ki.
Egy ember, mutatott némi emberséget és maga mellé vette a kölyköt, aki talán a holnapot sem éri meg.
Igy kezdődött az életem első pár perce órája, az, aki a világra hozott eldobott magától. Meg találtam azt, akit anyámnak nevezhetek. Akemi haza vitt és próbált gondoskodni rólam, többnyire ez ment is neki, amikor a faluban vagy a környékén tartózkodott. Munkája, vagy is az élete sokszor közbe szolt a ninja élet, már csak ilyen. Vagy is nem tudom, milyen csak annyit tudok, hogy nem unalmas és lapos.
Legrégebbi emlékem, hogy anyám miatt kézről kézre járok, vagy is házról házra. Mindig más vigyázott rám. Amikor együtt voltunk igyekezett bepótolni minden elvesztett időt. Sem akkor, sem évekkel később nem tudtam haragudni ezért. Azért dolgozott, hogy feltudjon nevelni. Rengeteg mindent köszönhetek neki. Első sorban az életem, felsem sorolom a többit, mert lehetettlen lenne a dolog.
Vissza térve a lényegre hogyan is indult minden. A ninja életet tapasztaltam, hogy milyen is az mást nem igen. Anyám jó voltából természetesen, igy nem is volt kérdés, ha eljön, az ideje mi leszek. Hiszen szerettem volna, ha büszke lenne rám. Örömet és boldogságot akartam látni a szemeiben. Nem utolsó sorban egyszer eljön az idő, amikor én fogok gondoskodni róla. Ahogy ő úgy én is mindent meg akarok tenni a másikért.
Szép történet eddig, később se lesz más. Bár még valahol mélyen legtragikusabb történetekben is van szépség. Csak elégé kikell tekerni és kell csipet morbid szemlélet is, vagy megfelelő felekezet tagjának kell lenni és kész.
Minden úgy ment, ahogy mennie kellett, óvoda, és iskola vagy is akadémia.
Az óvodai évekről csak részletek, képek maradtak meg. Egy szülinap a csoporttal, egy játszótéri nap eseményei pár képben. Vagy épp amikor süteményt ettünk ebéd után.  Szinte mindenki ninjásat játszott állandóan. Közkedvelt játék volt még a fogócska is és a bújócska is.
Jöttek az iskolai vagy is az akadémiai évek. Mit is lehetne írni erről az időszakról, oldalakat akár egy könyvet is. Értelme nem lenne sose voltam az a népszerű tanuló és nem is akartam az lenni. Nem vonzott a lehetőségé annak, minden nap minden percében lányok lógjanak a nyakamon. Azért néha akadt olyan lány, akit megkörnyékeztem és olyan is, aki engem. Tanulásban se voltam sem túl kiemelkedő. Igazi átlag diáknak számítottam bizonyos szemszögből nézi valaki. Igen ez csak az elmélet volt, de a gyakorlat már teljesen más volt. Ott számított a kitartást, és az edzettség még a makacsság is. Valami elsőre nem sikerült addig csináltam amig nem sikerült, nem adtam fel, még ha iszonyatosan fájt, akkor sem. Tanulásban nem voltam zseni, de a munkában igen abba mindent bele adtam.
Ahogy telt az idő és egyre idősebb lettem, úgy lett anyám egyre büszkébb rám. Mikor valami nem sikerült arra gondoltam, ő sem adta fel. Tovább harcolt azért, hogy legyen jövőnk. Igy hát ebből és hasonló érzésekből merítve én is tovább gyakoroltam és tanultam. A fizikai edzésekbe és alapvető dolgok megtanulásában anyám is segített. Meg mutatta a kéz jeleket és el magyarázta a szerepüket. Valamint beszélt arról is vannak, olyan technikák ahol egy kezes kézjelek vannak. Illetve vannak szavak, amik összpontosításnál és egyes technikáknál segítenek. Mind azért van, hogy segítsen összpontosítani a chakránkat és meg felelő helyre koncentrálni. Azt is elmondta nem elég az összpontosítás és az áramoltatás. Mert a kellő mennyiség és sűrűség is fontos a jutsuk kivitelezésénél. Elöször persze ezt nem igazán értettem, de amikor bunshint gyakoroltuk rá jöttem és meg értettem. Ha túl kevés és nem elég tömény a chakra a klon csak egy silány másolat lesz. Ami nagy vonalakban hasonlít csak rám. Beszélt még valamit a két oldalról a ying és a yangrol is, de az a téma nekem túl magas volt. A chakra honnan is ered témából csak a testi és szellemi dolog maradt meg. Nem elég csak súlyokat emelni, a szelemet is edzeni kell, vagy is chakra edzéseket végezni és olvasni vagy is tanulni.
Akadémiai órákon is sokat tanultam, de ami igazán sokat segített anyám magyarázatai voltak. Mindig eltudta mondani a dolgokat úgy, hogy meg értsem. Magamtól is rá tudjak jönni az össze fügésekre.

Végül egy szép nap eljött a vizsga ideje is…
Az első próba, amiről már sokat halottam tanároktól, anyámtól és a már vizsgázottaktól. Elméleti vizsga volt írásban. Szerepeltek benne matematikai feladatok, azon belül volt geometria is. Egyszerű fizika feladatok, mikben számolni vagy kérdésekre kellett felelni. Történelmi kérdések mellett volt még chakra elmélettel foglalkozó kérdések is. Összetett és elég terjedelmes volt a feladat sor. Több oldalas, mert volt kidolgozandó válaszú kérdés is. Az egyik ilyen a chakra hálózatról szolt és a tenktesu pontok szerepeltek benne. Egy másik kérdés pedig hogyan törhető meg egy magasabb szintű genjutsu? Idegen chakra behatás, fájdalom érzet, kellően edzet elme, vagy bármilyen változás a chakra hálózatban.
Egy ilyen kérdés egész egyszerű volt, de voltak egészen trükkös beugrató részek is.
A gyakorlaton három alapvető jutsut kellett bemutatnunk. Utólag sajnálom, hogy nem volt köztük a robbanó jegyzet. Pedig aki azt végre hajtja sikeresen ki robbanó sikert arat. Oké tudom elég gyenge poén.
Az első vizsga feladat Bunshin no jutsu magunkról kellet egy tökéletes másolatot létre hozni. persze a tökéletes ebben az esetben azt jelentette minden szempontból legyen hozzánk hasonló a klón. A második a Henge volt a chakránkat test felületünkre kellett ki áramoltatni és szét teríteni. Majd meg felelő sűrűségűt meg felelő méretűre gyúrni. Röviden kellő chakra ki sugárzása majd a kívántalak felvétele.
A harmadik választható feladat volt, de a semmit nem lehetett választani egy technikát kötelező volt bemutatni. Az én választottam a Kawarimi volt, mi után biztosított volt minden feltétel hozzá. A jutsu végre hajtása után már csak egy dolog volt hátra. Várni és még egy kicsit várni, amig a gyakorlatot be mutattuk addig elkezdték a feladat lapot kiértékelni. Délutáni órákban meg is születtek az eredmények. A vizsgán átt mentem, habár nem a legjobb eredményel, legalább nem bukta meg.
Otthon egy nagy meglepetés várt rám, jutalmul kaptam valami apróságot. Egy régi fej pántot, karcos volt látszót, sok mindent látott darabb. Még is számomra többet ért, mint az egész falú összes kincse.

Most végre elindulhatok a saját utamon, elkezdhetem az életem, amivel adós vagyok valakinek.