Előtörténet:Daimatsu Kinkai (Dai)

Név;Daimatsu Kinkai (Dai)
Rang; Chunin
Születési hely: Kumogakure
Jelenlegi lakhelye; Kumogakure
Apa; Daimatsu Arashi (ANBU főnök)
Anya; Daimatsu Maite (Jounnin, akadémiai tanár)
Születésnap; Január 8 
Vércsoport; A
Chakra elsődleges eleme; Levegő
Chakra-öszpontosítása; nagyon jó
Természet; Barátságos bár kicsit hűvös, szorgalmas, nyugodt és találékony, jó megfigyelő, béna humorérzék, sohasem mosolyog szívből.
Álma; Az öt elem mindegyik templomában vagy példaképétől Jirayia-tól megtanulni a pecsételés magasiskoláját és a hat út bölcsének feljegyzéseit látni személyesen a saját szemével..
Hobbi;Edzés a szabadban, hegymászás, olvasás, Thai-Chi, jutsuk, pecsétek, technikák elemzése, tanulmányozása. 
Étel; Rízs+zöldségek roston sütve (grillezve), Shushi+wasabi
Ital; zöld tea, 
Példaképek; Arashi-Senpai, Josihiro-Senpai, Sannin Jirayia-Sama, Kakashi-Senpai, Naruto-Kun,
Legjobb barát; Kiriki-Kun
[size=56]Megjelenés; [/size][size=56]fehér [/size][size=56]rövid[/size][size=56] haj, [/size][size=56]barna[/size][size=56] szem, [/size][size=56]világosbarna [/size][size=56]bőrszín, [/size]
[size=56]Magasság;167cm,[/size] 
[size=56]Súly;62kg[/size]
[size=56]Kora;16 éves[/size]
[size=56]Fegyverek:Kunai, shuriken, bot,[/size]
[size=56]Jutsuk:(levegő-elemformálás)[/size]
[size=56]Fuuton-Kaitou, Fuuton-Kan'yuu no (haladó), Fuuton-Suna no Jutsu(haladó), Fuuton-Kaze no Jutsu(haladó), Fuuton-Shinkuu no jutsu (haladó) [/size]
[size=56](Alap techikák): Shushin no Jutsu (fürge test technika), Henge no Jutsu (alakváltó technika), Kawarimi no Jutsu (testhelyettesítő technika), Kakuremino no Jutsu (a láthatatlanság köpenye), Bushin no Jutsu (klón technika)[/size]
[size=56](villám-elemformálás)[/size]
[size=56]Raikou no Jutsu,[/size]
[size=56]Shitshu no Jutsu[/size]
[size=56]Kara Kappakuu no Jutsu[/size]
[size=56]Rai Kekkai no Jutsu[/size]
[size=56]Raiton Kaitou[/size]
[size=56]Thai jutsu;Vasököl stílus levegő vagy villámelemmel kombinálva,[/size]
[size=56]Genjutsu-kioldás[/size]
Ruházat; maszk az arcon (jounnin-ként ezt a kiegészítőt már nem hordja hanem speciásis arcfestést visel), szürke-kék felső és alsó (hálós-Felső alatta) melynek rövid ujjai vannak, ujj-nélküli kesztyűk fémbetéttel a tenyér elűlső felén, fekete shinobi szandál, felhőrejteki shinobi-homlokpánt.
Felszerelés:4db kunai, 4db shuriken, 10m zsineg, 10db robbanó cédula, 5db füdtbomba, tekercsek tinta+ecset a pecsétekhez, shinobi-idéző tekercs (Gawaiki a viharmadár hívására), chakra-papírlapok, mantra-imalánc (a meditációs gyakorlatokhoz), Csakraerősítő gyakorlatokat leiró füzetecske (6 évesen kezdte el lejegyezni a tapasztalatait bele), teafűkeverékes-erszény, hátizsák, hálózsák, törölköző, fogselyem, szappan (küldetés esetén), 
4db könyv; 1db útleíró-kézikönyv(az ismert shinobivilágról), 1db szakrális és shinobi fogalmakat tömörítő szótár(nem hétköznapi dolgokról), 1db a pecsételések tudományát leíró tudományos ismertetőmű az öt elem templomaiban található művek összefoglalója(nagyon vastag és nagyterjedelmű, bonyolúlt mű így csak hosszabb utakra hátizsákban), 1db gyógyfüvekkel és mágikus állatokkal foglalkozó mű(vaskos de kisméretű tudományos lexikon a fű országából), szellem- és démonűző-medál(csak kissebbek ellen hatásos pentaculum a víz országából),
Csapat; 22-es (genin korszak)
Kapitány; Senpai Ishiame Josihiro (volt ANBU kapitány)
Csapattársak; Masadoro Kiriki-Kun, Boshai Noriko-Chan,
Különlegességek; vérrokoni szálak egy kihalt ősi klánnal(titkos vérvonal), félkezes szél és villámtámadások(csak Gawaiki bevetésekor)
Küldetések száma; S;   8
                                   A; 10
                                   B; 14
                                   C; 28
                                   D; 57
Megszerzett készségek: Fegyveres és pusztakezes technikák folyamatos gyakorlása (shuriken, kunai, botos illetve vasöklű thaijutsu melynek ütéseit rugásait kiválóan lehet egy-egy vákuumhullámmal vagy besűrített gömbvillállal megspékelni.) 6 éves kora óta tökéletesíti.
 Chakrakontroll (Függőleges és vízen járás, Chakra-áramlás azonnali megszakítása elmét érő támadás genjutsu esetén. (12 évesen) 
Hírszerzői készségek: 12 évesen a mai napig részt vesz külön tréninget az apjánál. Itt sajátította el a lopakodás, megtévesztés (nyomok meghamisítása) és türelem (éjjeli megfigyelés) készségét. Zsinór- illettve verem- és robbanócsapdák felállítását (lesből történő taktikai rajtaütés). (Arashi könyörtelenűl szigorú és nem tolerálja a legkissebb figyelmetlenséget sem fia részéről). 
Ehhez köthető a fájdalom elnyomásának képessége kínzás és súlyos sérülés esetén illetve a saját elme blokkolása az emlékek vagy információk ellopása ellen (A háborús időkben akárcsak a civil világban, előfordúl hogy elfogják az összekötőket, hírnököket és kémeket. A feloldást a beavatott csapat tagjai közűl egy-ketten ismerik. Náluk vannak az akció kulcsszavai. A megmenekülés esélye úgy kb. 5% ezért a csapdába esett shinobit hátra kell hagyni minden esetben. Ha szerencséje van akkor önerejéből megszökhet és hazajuthat).
Diplomáciai készség gyakorlati készségének elsajátítása más a Tűz Szövetsége nemzeteinek összekötőivel (tájékozottság a titkos hírvivői kapcsolatok lebonyolításához). 
Szél elemű technikák folyamatos javítása és felerősítése kiváltképp ha van közvetítő szerepre alkalmas közeg, víz, gőz, tűz, apró és durvaszemcséjű kvarchomok, jégkristályok. Vákuumpengék finomítása főleg vizes közegben gyakorolva. 
A dobófegyverek irányának és becsapódásának pontosítása-finomhangolása
Vákuum-technikák gyakorlása erdőben és kanyonban. 
Shinobi idézés:Gawaiki hívása (Gawaiki-t Arashi ajándékozza fiának 14. születésnapjára. Dai a meghívását tökéletesítette hírszerzői privát ANBU vonatkozású küldetései alatt. Rengeteg kudarcba kerűlt míg híbátlanúl megtanúlta a technikát. Ma már képesek a tökéletes együttműködésre. Gawaiki tökéletesen képes felerősíteni a szél és elektrosztatikus támadásokat.
Villám természetű támadások gyakorlása. Véletlen derűlt ki a villám elem természete a vákum erőltetése közben egy túl nagy sebességgel kivitelezett dugóhúzóban. Dai a mai napig sokkal nehezebbnek és kimerítőbbnek tartja a villámelem formálását, manipulálását és fenntartását, ha sokat használja akkor végtagjai napokig görcsölnek és égnek a fájdalomtól. Ezzel eggyütt rajong érte. 
A villámtechnikákat főleg Gawaiki-vel és sziklás, nehezen megközelíthető, zárt vulkánkatlanokban illetve kanyonokban, esetenként pedíg a nyugati-vízgyűjtőknél tökéletesíti jounninja Josihiro-Senpai felügyelete mellett és szigorú útmutatásai alapján.
[size=56]Vérvonal örökség;(egyenlőre inaktív), aktiválódás esetén a Tengu gén minden ereje[/size]
[size=56]Story; Dai....Különleges és különc is. Egy srác akinek egyáltalán nem állt szándékában hogy egy olyan világba szülessen meg ahol egyesek számára a szent és sérthetetlen élet, pláne akkor ha emberi egyátalán nem jelent semmit. Ahol egyesek felülírhatják a józan ész és az erkölcsi normák örökérvényű és íratlan szabályait. Egy világ ahol a gyász és harag lángoló könnyei patakokból folyókká majd pedig folyamokból óceánokká válnak. Amikor reggelente kinyitom a szemeimet és a szabadég alatt az álmosan és lomhán a fák alatt bekúszó sápadt napfény szétterűl a kis déli forrás vagy ér kristálytiszta vizén, tudom hogy van valami meseszerű, valami egésszen elképesztő és csodálatos a villámok földjének érintetlen és lélekemelő birodalmában mely hol beleveszik a mélybe, hol pedig a felhők fölé tör diadalmasan. Az igazat megvallva még masem hiszem el. Egyszerre érzem ezt az egészet egy túl közeli és piszokfájdalmas eseménynek és valamilyen a régmúlt távoli időben megesett (és ha lehet mégfájdalmasabb)borzalmas emléknek. Pedíg csupán néhány éve történt. Pont a Chunin választó vizsga idején amelyet mi is rendeztünk többek között de legalábbis otthont biztosítottunk a shinobivilág legrangosabb eseményének. Annyiszor zakatolt már rajta haragtól ködös elmém hogy hogyan haltak meg.....azok a szerencsétlen gyerekek. Esélyük sem volt. Csak Noriko-Chan tért vissza a delegációból. Napokig tartott míg a Sensei valamelyest lelket tudott önteni belé. Két genin és egy Jounnin halt meg. Noriko-nak sikerűlt időben olajralépnie a ködrejteki elől. Kiderűlt hogy csapdába csalták mindannyiukat és nemcsak őket de más falvak küldéttségei is ígyjártak röviddel a két genin, illetve a kisérők halála után. Ráadásúl az egyik áldozat Kunkun volt. Egy nagyon tehetséges és menő évfolyamtársam. Mikor az Ötödik fülébe jutott a hír, állítólag azonnal felvette a kapcsolatot a Konohai Hokage-val. Így robbant ki ez az egész átkozott háború. Úgylátszik hogy a Kirigakureieknek semmi sem drága azért hogy újabb területeket csatoljanak el a többi nagy nemzettől és megerősítse pozicíóját ami így is veszélyesen komoly mértékűvé vált. Mindenütt ott vannak. Elég egy aprócska hiba vagy figyelmetlenség és máris likvidálnak. Pislantani sem lenne időm. [/size]
[size=56]A születésem teljesen hétköznapi esemény volt. Anyám utóbb azt mesélte hogy apám akkoriban járt Konohában mert ott történt valami a chunin választó alkalmával. Persze az nem derűlt ki mi volt olyan egetverő ami miatt olyan fontos volt a felhőrejteki titkos különítményt konohába lerángatni.[/size]

[size=56]
elhőrejteki titkos különítményt Konohába lerángatni.[/size]
[size=56]Á, igen. De modortalan is vagyok. Előszőr is sziasztok. A becsületes nevem Daimatsu Kinkai. Viszont jobban szeretem ha csak simán a becenevemen szólítanak így ha kérhetem akkor maradjunk csak a Dai becenév használatánál. :-)[/size]
[size=56]A Daimatsu egy teljesen átlagos család mely mégis rengeteg mindenkivel áll rokonságban vagy egyébb kapcsoladtban. Nem hordoz különleges vérörökséget sem speciális családunkra jellemző technikáink nincsenek. Igazábból pont emiatt örülök is. Nem lenne jó csodabogárnak lenni. Viszont a család minden férfitagja az ANBU szolgálatában dolgozik. Valahogy úgy mint a Konohai Uchiha Klán fiai. Azzal a nagy külömbséggel persze hogy ők viszont csodabogarak mind. Márminthogy azok voltak amíg az a srác módszeresen el nem tette láb alól az egész rokonságát. Na ezért nem szeretnék híres család sarja lenni. Így akadémiai éveimben teljesen átlagos és jólnevelt kiskölyök voltam aki mindíg is csodálta a nagyobb és erősebb társait. Jobbára csendes szemlélődő aki nem szeret a középpontban lenni. Másrészt azért a félénkség vagy visszahúzódó természet sem jellemző rám. Néha igenis, én is benne voltam csínytevésekben pl leskelődés a suli lányöltözőjében harmadmagammal vagy a kedvenc vén zöldséges kufárunktól csentünk néhán almát vagy más gyümölcsöt de csak mert nem akartam különc lenni. Kiriki és KunKun (az igazi keresztneve Kunawarami-Kunishoderu ami egyszerűen megjegyezhetetlen és értelmezhetetlen min egy arab sztár neve. Szóval az ilyen bátor nyomulásnak mindíg meg is lett az eredménye. A házimunka még hagyján de apám gyakran szörnyen tudta éreztetni velem hogy egyátalán nem büszke rám. Ilyenkor napokig mégcsak egy árva szót sem szólt hozzám. Nem büntetett, nem pofozott fel, nem üvöltözött velem. Épp csak egyszerűen levegőnek nézett ami maga volt a pokol. A genin vizsga témája egy alapszintű, nem elemi technika volt. Szerettem mert én valamiért nem villám elemmel rendelkezem ami elég nagy szégyen az öregemnek meg persze nekem is. Akkoriban nagyon vékony és törékeny gyerek voltam. Viszont az állóképességem már pici koromban is kiemelkedő volt. A természetben érzem a legjobban magam. Főleg amikor a bőrömön érzem a szelet és az esőt. Érzem a fák és virágok illatának különleges elegyét és hallom a természet misztikus énekét, a madarak és rovarok által kibocsájtott zajban. A fáramászás alap nálam. Mint minden apróság így én is szerettem állandóan felfele mászni, mindegy hogy min csak mászhassak. Szóval most egypár mondatban az akadémiai elméleti és gyakorlati záróvizsgáról amely egy magamfajta jó felfogóképességű ám annál kevesebb energiát a dolgokba beleölő kölyöknek meg sem kottyant. Az elméletiben a Kumogakure-vel szövetségben álló külömböző nemzetekről kellett pár érdekességet írnom a papírra. Konoha-ról, Sunaga-ról és egy nemtúl régi szövetségesről Kusagakure-ről. Avar- illetve homokrejtek egyszerűbb volt de a rejtett fű falujáról sajnos csak igen kevés dolog jutott eszembe. Annyit azomban tudtam aputól hogy ebben az országban hatalmas bambuszerdők nőnek és bambuszkunyhókban élnek az emberek. Főként mezőgazdasággal és gyógyfüvekkel meg gombatermesztéssel foglalkoznak illetve azt hogy igen egészségesek és hosszúéletűek az emberek. A tea földjével jó baráti viszonyt és cserekereskedelmet ápolnak. Ninjáik remek fegyverforgatók és nagyszerű gyógyítók főleg ha akupunktúráról van szó.[/size]
A gyakorlati vizsgámra a szabadban kerűlt sor. Egy sor ütést és rugást kellett egy teljes percen keresztűl úgy kivédenem hogy hozzám sem érhettek vagyis kikellett térnem a támadások elől a Shushin no Jutsu segítségével. Ekkor derűlt ki hogy szél chakrát használok a kitéréshez. Mondanom sem kell hogy nagyon nehéz volt és ami még ennél is fontosabb az az hogyha egy támadást is bevisz Juma Sensei akkor megbuktat. Az pedíg maga lett volna a szégyen, főleg apám miatt aki nagyon szigorú és következetes. Amikor otthon megmutattam feldobódva és lelkendezve a saját ninja homlokpántomat, ő csak vállon veregetett és annyit mondott hogy nem is várt tőlem mást. Nem volt biztató mosoly vagy bármilyen kedves gesztus amiből kiderűlt volna hogy büszke rám. Vállon veregetett, odabökte a megjegyzését majd miután megitta a teáját, felált annyit mondott még az ajtóból visszanézve -Fiam, eztán mégkeményebben kell dolgoznod hogy valóban büszke lehessek rád. Majd ha már végre eléred a chunnin rangot és valóban méltó leszel az elismerésre akkor beszélhetünk a jövődröl is. Most pedíg eredj és segíts az anyádnak! Drágám én most megyek. Éjszakai megfigyelésre kell mennem és csak reggel jövök haza.- mondta a konyhából éppen kilépő anyámnak. -Rendben, a táskádban már bekészítettem minden fontosat és összekészítettem némi ételt és italt az útra! Sok szerencsét kedvesem!- Mondta majd csókot váltottak. Mikor az ajtót becsukta az öregem anyám rám nézett mosolyogva, majd megsimogatva fejemet gratulált és megkért hogy meséljem el a napomat mint mindennap általában. Jó érzés volt hogy legalább anyu foglalkozik velem. Pedig egy női Jounnin nagyon elfoglalt és ő mégis szakít időt rám. Elmondtam hogy mi és hogyan történt a vizsgámon és hogy mindenkinek sikerűlt. Egész este beszélgettünk amíg főzött. Kívánság szerint dangot és roston sütött zöldségeket és csirkemellet pirított hozzá szabadtüzön. 
Érdekes nap volt amit nem felejtek el amíg élek. Mikor este lefekvéskor anya bejött hogy jóéjt kivánjon az esti homlokpuszi kíséretében, úgy döntöttem hogy rákérdezek valamire ami már régóta foglalkoztat engem. -Anyám! Nekem miért nincsenek testvéreim?- Ekkor anyám mosolya lassan eltünt szép arcáról és helyét átvette a szomorúság. Lesütötte a szemeit és csak annyit mondott hogy mostmár elég nagy vagyok ahhoz hogy felfogjam a bonyolultabb dolgokat is így elmondja az igazságot. -Nos, jó kérdés és az igazat megvallva féltem ettől a pillanattól.- Tétován az ablakunk elött pöffeszkedő sápadt tekiholdra emelte szomorúan csillogó szemeit majd belekezdett. -Mielőtt te megszülettél volna volt két bátyád. Gawashi és ifjabb Arashi. Csaknem 25 esztendősek lennének ha még élnének és képzett jounninok. Most elárulok a Daimatsu családról valamit.- Sohajtott egyet, tompán csillogó szemeivel még mindíg a holdat figyelve. -Családunknak van egy képessége amely ugyan nem Kekkei Genkai de attol még igenis nagyon különleges. Ez pedíg az elemformálás magas szinten történő működése. A bátyáid 14 évesen három elemet használtak. Az édesapád pedíg a születésed óta négy elem mestere.- Ekkor kerekedtek csak el igazán a szemeim és kezdtem magamat kicsinek és jelentéktelennek érezni. Közben anyám folytatta a történetet. -Kishján apád lett az előző Kage fogadott testvére a nagy "B". De mivel az ANBU új vezetőt szeretett volna így inkább ezt a pozíciót kapta meg. Szükség volt a tudására és szervező képességeire az ANBU berkein belűl.- Ekkor tudatosúlt bennem igazán hogy ez a 197 centis közel 110 kg súlyú félelmetes külselyű fehérhajú izomkolosszus aki pusztán a tekintetével térdrekényszeríti a rosszfiúkat kicsoda is valójában. Ahogyan azis hogy miért nem tart engem sokra. Az jutott eszembe hogy valami szörnyű tréfa folytán nem olyan családba születtem amelyik nem ró rám ilyen iszonyatos terhet. Terhet amely összeroppant és lassan végűl maga alá temet. Nesze neked! 12 évesen pont erre a stresszre van szükséged Dai! Ennél bíztatóbb dolgot nem is közölhetett volna velem anyám. Majd tétován megkérdeztem hogy mégis milyen elemeket tud az öregem megformálni. -Az alap nála a villám, aztán jött a levegő, utána lett a víz, legutoljára pedíg a tüzet ébresztette fel. Hihetetlen nemde?- Kérdezte tőlem halványan elmosolyodva. -Nefélj kicsim!- Simított végig finom, meleg ujjaival az arcomon. Nem akárki fia vagy és idővel majd nekedis kifejlődik az elemek iránti fogékonyságod Kinkai!- Azzal felált az ágyam mellől és elindult az ajtó felé. -Ne, várj anyám! Még lenne egy csomó kérdésem amit szeretnék feltenni.- Mondtam és egy erőtlen mozdulatot tettem mintha utána akarnék nyúlni hogy visszatartsam. Csendben visszafordúlt és akkor vettem észre hogy könnyes a szeme és szomorkás mosoly húzódik cseresznyepiros finomívű ajkain. -Majd máskor kisfiam. Most aludj szépen mert már igencsak későrejár!- Azzal csendben kinyitotta és hangtalanúl kisurrant az ajtón. Hallottam távolodó lépteit a kopott falépcsőn aztán néma csend lett ismét. Végűl szép lassan álomba merűltem kavargó gondolataim közepette. -Különös ez az érzés és hátborzongató... - cikázik hírtelen át villámként az agyamon egy kósza gondolat. -Mi, mégis mi lehet ez?!- Olyan az érzés mintha jeges vízben lebegnék amely szinte égeti a bőrömet. Kísérteties hangokat hallok, mintha valahonnan halk és egyenletesen mély, monoton kántálás szólna. A hold színe vérvörös és vészjóslóan nagy. Kis idő múlva a halkan susogó fák között valami halvány fény derengése villan. A szél feltámad és vadúl tördelni kezdi az öreg, évszázados fák ágait. Végre valahára kitisztul valamelyest előttem a kép. -Ez egy, ez egy rejtett tisztás? Lassan oszladozik a sötét homály és kibontakozik egy hátborzongató és vészjósló kép. Vagy egy tucat fekete köntösben álló alak holdsarló alakban körbeáll valamit. Valami kőfal magasodik előttűk vagy inkább egy ódon sziklafal. Legalább 30-35 méter magas lehet és tele van izzó szimbólumokkal amelyek mintha izegnének-mozognának. -Mi-mi a fene lehet ez és hogy kerülök én ide? Hol vagyok?- Kérdeztem félve magamtól meg bár a válaszra egyátalán nem voltam kiváncsi. Ekkor vettem észre valami szarkofágot egy üregszerűségben a sziklafalban amely lassann kicsúszott valami kőpárkányra (vagy inkább lebegett)a sötétből. A furcsa, arccal a  földreborúlt, fekete árnyalakok alkotta kőr közepén egy karcsú alak....- de hiszen ez, ez az alak a leveglevegőben lebeg sújtalanúl kitárt karokkal!- Kis idő múlva pokoli fájdalom hasított az egész testembe. A lebegő alak lassan megfordúlt a levegőben úgy hogy pont engemet láthasson szemtől-szemben. De azokat az izzó, örvénylő, perzselő szemeket sohasem fogom elfelejteni, melyek látványa azonnal borzalmas hányingert és szédülést okozott és amelyek most mélyen belefúródtak az én szemeimbe és többé nem tudtam elfordítani tőle a pillantásom.
-Véredben van a sorsod, testedben és lelkedben az örökséged, nincs menekvés!- mondta mély de tiszta és félelemkeltő hangján az izzószemű alak. -Itt az idő!- Mondta majd visszafordúlt a szarkofág felé amelyre elkezdett a vöröslő holdfény rávetűlni. Ezután azt láttam hogy bonyolúlt pecsétek izzanak a kőlap-fedelen mindenféle geometriai formában és elkezdenek egymásután zsugorodni illetve felszállni fénysugarak formájában a magasba, hangos fütyülő és süvítő hangzavar közepette. -Ez meg mi a fene?!- kérdeztem magamban, pánikolva és riadtan. Ekkor éreztem előszőr hogy ömlik rólam az izzadság és a számban a tulajdon vérem ízét érzem. Pokolian melegem van mégis majd megfagyok főleg ebben a fűlsüketítően hangos és erős forró szélrohamban. A szarkofág teteje pedíg lassan elkezdett finoman félrekúszni. Egy darabig semmi...kalapál a szívem, a halántékom lüktet és mindenem iszonyúan fáj és ég.A hányinger pedíg mindennél örjítőbb és rosszabb. Hírtelen furcsa, lilás hátborzongató és fülsüketítő zaj kezdődik, minta ezer meg ezer emberi hang lenne, (amit rettenetes kinzás alatt álló emberek szoktak hallatni) aztán teljes erővel megindúl felém és belémcsapódik. -Áááhhhááá! Áááhhhááá! Mmmiiieeezzz?!- Hírtelen mintha a szemeim kiakarnának folyni lávaként az arcomat perzselve , miközben a fejemet és a testemet valami heves rántásokkal megpróbálná széttépni, a bőrömet meg mintha nyúznák izzó késekkel. -Miért próbálsz nekem ellenálni ha tudod hogy egy csepp esélyed sincs velem szemben? A te halálod az én újjászületésem lessz kölyök. Hahaha- Hangzott vérfagyasztóan gonosz hangangja és nevetése a fejemben ennek az ismeretlen ősi és gonosz, letaglózó erőnek. Ekkor tudatosúlt bennem hogy ez csak egy álom és torkom szakaszából sikítani kezdtem (bízva abban hogy valaki hallja és felébreszt végre ebből a lidércnyomásból) de nem jött ki egy árva hang sem a torkomon. -Hiába minden erőlködés kölyök! Hahaha!- Arra ébredtem hogy anyám átöleli remegő, verejtéktől csatakos izzadt testemet, torkom szakadtából sikoltozom és ömlenek a könnyeim. -Kicsim, nyugodj meg! Itt vagyok, már nincs mitől tartanod!- Ekkor tudatosúlt bennem hogy végre felébredtem a lidércnyomásból. Aztán anyára emeltem lassan könnyes-égő szemeimet de a reakciója nagyon megijesztett. Hírtelen eleresztett és kiviharzott sikítva a szobából. Aztán elmúlt úgy egy óra múlva minden de aznap éjjel visszaaludni nem bírtam.

Ha nem gond akkor inkább törölném az előtörténetet mert nem szeretek fárasztó agymenésekbe bonyolódni, mindenesetre kösz a tanácsokat de úgy gondolom hogy itt be is fejeztem mert nincs időm erre csak ki akartam próbálni és hála neked most már azt is tudom hogy alkalmatlan vagyok szerepjátékra. Köszönök mindent! A karaktert illetve a regisztrációmat ha kérhetem akkor törőljétek! További jó munkát és jó fantáziálást! :-)

Ok, köszi! Nem vagyok író úgyhogy ennyi! Ciao!

Hogyan törölhetem?