Arita Toshitsugu
2 posters
1 / 1 oldal
Arita Toshitsugu
Arita Toshitsugu Kedd Júl. 03 2018, 23:56
Név: Arita Toshitsugu
Ország: A Hang országa (Otogakure no Sato)
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint:
Kor: 15
Nem: Fiú/Férfi
Felszerelések: dróthuzal (10m), szerszámok (1 szett), elsősegély készlet (1db), füstbomba (5db), energiatabletta (25db), robbanó jegyzet (10db), shuriken-kunai tartó, övtáska, kunai (5db), shuriken (5db), makibishi (10db), senbon (10db), 1 wakizashi
Kinézet: Fekete, bozontos haja van, világosbarna szemei halálos nyugalmat mutatnak. Átalában az öltözete egy fekete hosszú ujjú póló, színben hozzá passzoló nadrág. Fejpántját a jobb combján hordja. 172 centiméter magas, 68 kiló. Nyakában egy medál lóg, ami a családjának öröksége. Azután kapta szüleitől, hogy levizsgázott az akadémián.
Jellem: Nagyon higgadt személyiség, minden lépését kétszer is meggondolja. Taktikusan közelíti meg a legegyszerűbb feladatokat is. Rengeteget tanul, ezért intelligenciája minimálisan az átlag felett van, de nem mondható zseninek. A ninja világ mellett viszi tovább a családi vállalkozást is, ami nem más, mint a rizs termesztés.
Technikák:
· Shushin no jutsu (Fürge Test technika), /E szintű, alap jutsu/
· Henge no Jutsu (Transzformációs technika), /E szintű, alap jutsu/
· Kakuremino no Jutsu (A Láthatatlanság Köpenye), /E szintű, alap jutsu/
· Bunshin no jutsu (Klón technika), /E szintű, alap jutsu/
· Kawarimi no jutsu (Testhelyetesítő technika), /E szintű, alap jutsu/
· Tobidogu no jutsu (tekercsírás, hordozható fegyverek), /E szintű, alap jutsu/
· Jibaku Fuda: Kassei (Robbanó Jegyzet: Aktiválás), /E szintű, alap jutsu/
· Vízen járás
· Függőleges terepen való megmaradás
Előtörténet:
Gyermekkor:
Tizenöt évvel ezelőtt született meg egy kis Otogakurei család gyermeke. Az Arita családban hatalmas volt az öröm, régóta próbálkoztak egy gyermekkel. Egyszerű emberek voltak, földművesek. Két nagyobb rizsfölddel rendelkeztek, amit rendszeresen műveltek, majd a termést a piacon kufárkodással eladták. Gyakorlatilag ez volt az egyetlen bevételi forrásuk. Persze miután a kis Toshitsugu megfogant a termelés kissé visszaesett, hiszen csak az apuka maradt, aki a földeken dolgozott. Az anyja is szeretett volna tevékenykedni, de szinte megtiltotta neki az édesapa.
- Te inkább maradj itthon és pihenj, hogy a gyermekünk egészséges és erős legyen. - ezekkel a szavakkal indult munkába a férfi. Az asszony megfogadta a férje szavait és mind a 9 hónapot pihenéssel, illetve kisebb házimunkák elvégzésével töltötte. Az ifjú születése után gyorsan teltek az évek. Virgonc kis gyermek volt, tele volt életkedvvel, energiával, tudásvággyal. Négy-öt éves korában már próbált írni, olvasni. Szülei tanították az alapvető dolgokra. A fiúnak már konkrét elképzelése volt arról, hogy mivel szeretne foglalkozni idősebb korában. Ilyen fiatalon, azért nem volt jellemző, hogy tervekkel álltak elő a gyerekek. Álmok mindenkinél voltak, de Toshitsugu nem csak álmodozott. Tudta jól, hogy shinobi szeretne lenni. Persze ez mellett segíteni szeretett volna szüleinek és szeretett volna segíteni a rizstermesztésben is. Hat éves korában már ment ki a földekre segíteni a szüleinek, tanulni a földművelés alapjait. Egész jó fizikuma volt korához képest. Különleges edzést nem csinált, hisz szülei nem tudtak neki ilyesmit tanítani. Fizikális erejét a rizsföldeken szerezte. Így legalább nem egy nyeszlett kis kölyökként mehetett az akadémiára. Rendszeresen járt szüleivel a piacra is, így matematikai tudása is szépen fejlődött.
- Apa, anya! Jövőre már mehetek az akadémiára! – ujjongott az immáron 7 évessé cseperedett gyermek. A szülei mindenben támogatták Toshitsugut. Tudták jól, hogy a shinobi élet veszélyes és akár fiatalon elveszíthetik gyermeküket, de ezek ellenére mellette álltak, mert szerették volna boldognak látni. Teltek múltak a hetek, hónapok, majd eljött a nagy nap. Toshitsugu betöltötte a nyolcadik életévét és beiratkozhatott az akadémiára. Előző este alig tudott aludni, annyira izgult. Másnap reggel még korábban felkelt, mint amúgy szokott, hogy a beiratkozás előtt, még kimehessen apjával a földekre tevékenykedni.
Akadémiai évek:
A földmunkák után kissé fáradtan, de időben megérkezett az akadémia kapujához. Szülei elkísérték, de a kapun már nem mentek be. Tudták jól, hogy gyermekük egyedül is boldogulni fog. Így is volt. Pár percnyi keresgélés után meg is találta a többi ifjoncot. Kevesen voltak, talán még húszan se. Nem meglepő, hisz Otogakure egy igen kicsiny falu. Néhány pillanat múlva egy igen barátságos ember lépett eléjük, majd így szólt.
- Jó reggelt kívánok minden leendő diákomnak. A nevem Nagao Fumimaro, én leszek a tanárotok az elkövetkezendő négy évben. – mosolygott majd bekísérte a fiatalokat a tanterembe. Miután mindenki elfoglalta a számára megfelelő helyet, Fumimaro ismertette a napirendet.
- A mai napon nem visszük túlzásba a dolgokat. A segédem kiosztja a tankönyveket, tekercseket, majd miután ez megtörtént ti is bemutatkoztok nekem. Az igazi tanulás majd csak holnap kezdődik el. Az órarend úgy néz ki, hogy hétfőn, kedden, szerdán elméleti oktatás, a hét többi napján pedig gyakorlati. Aki úgy érzi, hogy az öt nap nem elegendő neki, kérem jelezze felém és akkor be lehet iktatni hétvégi tréningeket is. – mondta, majd leült a székére, amíg a segédje kiosztotta a tanuláshoz szükséges dolgokat. Az első nap hamar elment, mindenki kedves volt, Toshitsugu hatalmas vigyorral az arcán ment haza. Elújságolta szüleinek, hogy mennyire jó fej tanáruk lett, megmutatta nekik a tanszereket. Nem volt rest estig olvasgatni a könyveket. Annyira belemélyedt az olvasásba, hogy reggel a könyvel a kezében ébredt fel. Kissé elaludt, úgyhogy aznap nem tudott segíteni szüleinek, akik ezért egyáltalán nem haragudtak rá. A fiú miután összeszedte magát bement az akadémiára, ahol tényleg belevágtak a tanulásba. Az első órán a chakraelméletről volt szó. A legelejétől kezdte Fumimaro. Toshitsugu hatalmas lelkesedéssel figyelte, szinte itta tanára szavait. Nagyon tetszett neki ez az egész, rájött, hogy élete végéig tanulni akar. Az első három napon csak elméleti oktatás volt, szinte már zsongott a feje a sok új információtól. De nem bánta.. egyáltalán nem bánta. Várta már, hogy végre a gyakorlati rész jöjjön, hiszen erről is csak olvasott ez idáig. Shurikent és kunait is csak képen látott ezelőtt. Nem is ment neki valami jól a célba dobás. A közelharcban, azért volt kiemelkedőbb társainál, mert a földművelés során szert tett némi fizikai erőre. És nem tunyult el. Minden nap ment segíteni a földeken vagy a piacon. Szinte semmi szabad ideje nem volt. Ami lett volna, azt is tanulással és gyakorlással töltötte. Két éve már az akadémiára járt, rengeteg dolgot megtanult és nagyon sokat fejlődött. Már az alapszintű technikákat tanulták. A sok tanulásnak köszönhetően remekül tudta kontrollálni a chakráját, persze csak ahogy az elvárható egy tanulótól. Az alap jutsuk nem igazán okoztak neki nehézséget, többet akart tanulni. Kérvényezte Fumimarotól a hétvégi extra edzéseket. A tanár készséggel állt rendelkezésére a tudásszomjas Toshitsugunak.
- Sok újat itt sem tudok neked tanítani. Az alap jutsukon kívül sajnos még nem taníthatok semmit. Nem vagy rá felkészülve. Amit tehetünk az az, hogy megtanítalak a vízen járni, és a függőleges terepeken, fákon való megmaradásra. – mondta, majd elkezdte magyarázni a vízen járáshoz szükséges műveleteket. A chakra áramoltatást, a koncentrációt és a többi fontos dolgot. Eleinte pocsolya méretű vízben gyakoroltak, de nem ment valami jól a fiúnak. Tudta, hogy hová kell koncentrálnia a chakrát, azt is tudta, hogyan kell oda összpontosítani, de valahogy még sem állt össze a kép. Fumimaro azt tanácsolta neki, hogy próbáljon kicsit több vagy kicsit kevesebb chakrát összpontosítani a talpába, az eredménytől függően. Két-három hétnyi gyakorlás után már a pocsolyák nem is okoztak gondot neki. Rengeteget gyakorolt otthon is az ifjú. Kicsit emeltek a technika nehézségi fokán. Már egy közelben lévő kisebb tavon kellett végrehajtani a manővert. Toshitsugu kissé félt a feladattól, nem akart megfulladni.
- Nyugi, ha valami balul sülne el itt vagyok és segítek. – mondta a mester. A fiatal shinobi növendéket megnyugvással töltötték mestere szavai. Lehunyta szemét, majd erősen koncentrálni kezdett. Próbálta elsőre a megfelelő mennyiségű chakrát összpontosítani a talpába. Először úgy tűnt, hogy nem fog sikerült, mert elkezdett süllyedni a vízben, de látszott az arcán, hogy nem adta fel. Még jobban koncentrálni kezdett, majd lépett egyet-kettőt és lám.. Sikerült neki a víz tetején maradnia. Fél évnyi hétvége ment el ezzel a kurzussal, de egyáltalán nem bánta. Másfél év volt hátra az akadémiából. Az elméleti teszteken szinte hibátlanul teljesített, a gyakorlatban voltak döcögések, de végül ott is megszerezte azokat az érdemjegyeket, amiket szeretett volna. Miután megtanulta a vízen járás technikáját, jött a következő akadály. Függőleges terepen történő megmaradás. Fumimaro bíztatta a fiút, hogy ne aggódjon, szinte ugyanaz az elméleti része ennek is, mint az előző, vízen járós technikának. Hetek teltek el mire az ifjúnak sikerült pár lépést tennie felfelé. A mestere ezek ellenére is büszkén nézett rá. Ő volt az egyetlen diák, aki plusz órákat akart venni, akiben ott volt a bizonyítási vágy. Fél évvel az akadémia befejezése előtt sikerült Toshitsugunak elsajátítania a második alapművet is. A sok-sok edzés, gyakorlás, tanulás meghozta a gyümölcsét. Pillanatok alatt fel tudott szaladni egy pár méter magas fára. Persze egy tizenöt, akár húsz méteres fára még nem mert felszaladni, de úgy volt vele, hogy idők kérdése és az is meg lesz. Minél kevesebb volt hátra az akadémiából, annál gyorsabbnak tűnt az idő múlása. Egy szempillantás alatt eljött a genin vizsga időpontja. A fiú ugyanazt az izgalmat érezte a gyomrában, mint a beiratkozás előtti estén. Alig tudott aludni, pedig szinte mindent tudott, ami a vizsga teljesítéséhez szükséges.
A vizsga:
A vizsga napja. Amennyire nehezen tudott elaludni, olyannyira tele volt energiával reggel. Érezte, hogy simán meg lesz a vizsga. Egy kis reggeli torna és egy kiadós étkezés után el is indult az akadémia felé. Gyorsan letudta az utazást, minél előbb túl akart esni a dolgokon. Reggel tíz órára hirdették ki a gyülekezőt, Toshitsugu már fél tízre ott volt. Fél órát még beszélt a tanárával, kapott pár bíztató szót, majd a vizsgabizottság ismertette a vizsga menetét.
- Jó reggelt minden kedves vizsgázónak. A mai nap folyamán két részből fog állni a záróvizsga. Először is egy elméleti tesztet kell teljesíteni, majd egy gyakorlati feladat vár rátok. – mondta, majd elkezdte kiosztani a sorrendet.
- Az elméleti részt is egyenként fogjátok teljesíteni, ezzel kizárva a csalás bárminemű lehetőségét. – miután ezek a szavak elhangoztak a vizsgaelnök szájából, a fiú megnézte a saját sorszámát. Egyes. Tehát ő kezdte az egészet. Eddig is izgult, de most aztán görcsbe rándult a gyomra. Az elnök behívatta a vizsgaszobába, majd elkezdte feltenni neki a kérdéseket. Két chakraelméleti és két shinobi történelmi kérdés volt. Toshitsugu mind a négy kérdésre kifogástalan választ adott. Megérte neki annyit tanulni. A húsz diákból, akik részt vettek a vizsgán, az elméleti rész után már csak a fele maradt. Mindenki, még az elnök is meglepődött, hogy ennyi diák kiszóródott már az elején. A második feladat előtt ismételten sorszámot osztottak. Itt már nem az elsők között szerepelt az ifjú, hanem az utolsó előttiként. Már jóval a dél utáni órákban járhattak, mire sorra került. Bement ismételten a szobába és várta a feladatot, ami nem volt más, mint, hogy az összes jutsut, amit az akadémián tanítanak be kellett mutatni. Szépen sorban haladt velük, ám mikor a Bunshin no jutsuhoz ért, úgy döntött, hogy kicsit felturbózza. Lehunyta a szemét, koncentrált, majd szépen lassan felsétált a plafonra és ott csinálta meg a technikát. Sikerült neki annyira jól összpontosítania, hogy még a klónja is fent maradt és ketten lógtak fejjel lefelé. A vizsgabizottságon látszott, hogy köpni, nyelni nem tudtak. Fumimaro arcán kiült a boldogság. Miután az utolsó a résztvevő is végzett, eredményt hirdettek. Az elején induló húsz diákból csak kilenc kapta meg a genin rangot. Szigorú volt a vizsgabizottság, csak a legjobbakat engedték át. Hatalmas örömmel ment haza, hogy elújságolja a jó hírt a szüleinek.
Genin évek:
A vizsga után kaptak pár hét pihenőt mielőtt csapatokba osztották majd küldetésre küldték volna őket. Ez idő alatt végre kicsit lazított is az ifjú titán. Természetesen a családi vállalkozásban továbbra is segédkezett, elméjét sem hagyta megfakulni, minden nap olvasott valamit. A házuk mögött lévő kertben pedig a közelharcot, shuriken hajítást gyakorolta. A sikeres vizsga alkalmából szüleitől kapott egy nyakéket. Családi ereklye volt, még a dédapja hagyta rá a fiúgyermekekre. Nagy becsben tartotta, mindig a nyakában lógott. Ezen kívül a mesterétől kapott ajándékba egy Wakizashit, amit egy tekercsbe pecsételt és az övtáskájában hordott. A pihenő letelte után csapatba osztották és kisebb, falun, esetleg országon belüli küldetésekre küldték. A pénzből, amit küldetések teljesítésével szerzett, na meg abból, amit a családi vállalkozásból kitermelt folyamatosan bővítette fegyvertárát. A tanulást és edzést egy pillanatra sem hagyta abba, sőt taktikai képességeit is elkezdte fejleszteni.
Ország: A Hang országa (Otogakure no Sato)
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint:
Kor: 15
Nem: Fiú/Férfi
Felszerelések: dróthuzal (10m), szerszámok (1 szett), elsősegély készlet (1db), füstbomba (5db), energiatabletta (25db), robbanó jegyzet (10db), shuriken-kunai tartó, övtáska, kunai (5db), shuriken (5db), makibishi (10db), senbon (10db), 1 wakizashi
Kinézet: Fekete, bozontos haja van, világosbarna szemei halálos nyugalmat mutatnak. Átalában az öltözete egy fekete hosszú ujjú póló, színben hozzá passzoló nadrág. Fejpántját a jobb combján hordja. 172 centiméter magas, 68 kiló. Nyakában egy medál lóg, ami a családjának öröksége. Azután kapta szüleitől, hogy levizsgázott az akadémián.
Jellem: Nagyon higgadt személyiség, minden lépését kétszer is meggondolja. Taktikusan közelíti meg a legegyszerűbb feladatokat is. Rengeteget tanul, ezért intelligenciája minimálisan az átlag felett van, de nem mondható zseninek. A ninja világ mellett viszi tovább a családi vállalkozást is, ami nem más, mint a rizs termesztés.
Technikák:
· Shushin no jutsu (Fürge Test technika), /E szintű, alap jutsu/
· Henge no Jutsu (Transzformációs technika), /E szintű, alap jutsu/
· Kakuremino no Jutsu (A Láthatatlanság Köpenye), /E szintű, alap jutsu/
· Bunshin no jutsu (Klón technika), /E szintű, alap jutsu/
· Kawarimi no jutsu (Testhelyetesítő technika), /E szintű, alap jutsu/
· Tobidogu no jutsu (tekercsírás, hordozható fegyverek), /E szintű, alap jutsu/
· Jibaku Fuda: Kassei (Robbanó Jegyzet: Aktiválás), /E szintű, alap jutsu/
· Vízen járás
· Függőleges terepen való megmaradás
Előtörténet:
Gyermekkor:
Tizenöt évvel ezelőtt született meg egy kis Otogakurei család gyermeke. Az Arita családban hatalmas volt az öröm, régóta próbálkoztak egy gyermekkel. Egyszerű emberek voltak, földművesek. Két nagyobb rizsfölddel rendelkeztek, amit rendszeresen műveltek, majd a termést a piacon kufárkodással eladták. Gyakorlatilag ez volt az egyetlen bevételi forrásuk. Persze miután a kis Toshitsugu megfogant a termelés kissé visszaesett, hiszen csak az apuka maradt, aki a földeken dolgozott. Az anyja is szeretett volna tevékenykedni, de szinte megtiltotta neki az édesapa.
- Te inkább maradj itthon és pihenj, hogy a gyermekünk egészséges és erős legyen. - ezekkel a szavakkal indult munkába a férfi. Az asszony megfogadta a férje szavait és mind a 9 hónapot pihenéssel, illetve kisebb házimunkák elvégzésével töltötte. Az ifjú születése után gyorsan teltek az évek. Virgonc kis gyermek volt, tele volt életkedvvel, energiával, tudásvággyal. Négy-öt éves korában már próbált írni, olvasni. Szülei tanították az alapvető dolgokra. A fiúnak már konkrét elképzelése volt arról, hogy mivel szeretne foglalkozni idősebb korában. Ilyen fiatalon, azért nem volt jellemző, hogy tervekkel álltak elő a gyerekek. Álmok mindenkinél voltak, de Toshitsugu nem csak álmodozott. Tudta jól, hogy shinobi szeretne lenni. Persze ez mellett segíteni szeretett volna szüleinek és szeretett volna segíteni a rizstermesztésben is. Hat éves korában már ment ki a földekre segíteni a szüleinek, tanulni a földművelés alapjait. Egész jó fizikuma volt korához képest. Különleges edzést nem csinált, hisz szülei nem tudtak neki ilyesmit tanítani. Fizikális erejét a rizsföldeken szerezte. Így legalább nem egy nyeszlett kis kölyökként mehetett az akadémiára. Rendszeresen járt szüleivel a piacra is, így matematikai tudása is szépen fejlődött.
- Apa, anya! Jövőre már mehetek az akadémiára! – ujjongott az immáron 7 évessé cseperedett gyermek. A szülei mindenben támogatták Toshitsugut. Tudták jól, hogy a shinobi élet veszélyes és akár fiatalon elveszíthetik gyermeküket, de ezek ellenére mellette álltak, mert szerették volna boldognak látni. Teltek múltak a hetek, hónapok, majd eljött a nagy nap. Toshitsugu betöltötte a nyolcadik életévét és beiratkozhatott az akadémiára. Előző este alig tudott aludni, annyira izgult. Másnap reggel még korábban felkelt, mint amúgy szokott, hogy a beiratkozás előtt, még kimehessen apjával a földekre tevékenykedni.
Akadémiai évek:
A földmunkák után kissé fáradtan, de időben megérkezett az akadémia kapujához. Szülei elkísérték, de a kapun már nem mentek be. Tudták jól, hogy gyermekük egyedül is boldogulni fog. Így is volt. Pár percnyi keresgélés után meg is találta a többi ifjoncot. Kevesen voltak, talán még húszan se. Nem meglepő, hisz Otogakure egy igen kicsiny falu. Néhány pillanat múlva egy igen barátságos ember lépett eléjük, majd így szólt.
- Jó reggelt kívánok minden leendő diákomnak. A nevem Nagao Fumimaro, én leszek a tanárotok az elkövetkezendő négy évben. – mosolygott majd bekísérte a fiatalokat a tanterembe. Miután mindenki elfoglalta a számára megfelelő helyet, Fumimaro ismertette a napirendet.
- A mai napon nem visszük túlzásba a dolgokat. A segédem kiosztja a tankönyveket, tekercseket, majd miután ez megtörtént ti is bemutatkoztok nekem. Az igazi tanulás majd csak holnap kezdődik el. Az órarend úgy néz ki, hogy hétfőn, kedden, szerdán elméleti oktatás, a hét többi napján pedig gyakorlati. Aki úgy érzi, hogy az öt nap nem elegendő neki, kérem jelezze felém és akkor be lehet iktatni hétvégi tréningeket is. – mondta, majd leült a székére, amíg a segédje kiosztotta a tanuláshoz szükséges dolgokat. Az első nap hamar elment, mindenki kedves volt, Toshitsugu hatalmas vigyorral az arcán ment haza. Elújságolta szüleinek, hogy mennyire jó fej tanáruk lett, megmutatta nekik a tanszereket. Nem volt rest estig olvasgatni a könyveket. Annyira belemélyedt az olvasásba, hogy reggel a könyvel a kezében ébredt fel. Kissé elaludt, úgyhogy aznap nem tudott segíteni szüleinek, akik ezért egyáltalán nem haragudtak rá. A fiú miután összeszedte magát bement az akadémiára, ahol tényleg belevágtak a tanulásba. Az első órán a chakraelméletről volt szó. A legelejétől kezdte Fumimaro. Toshitsugu hatalmas lelkesedéssel figyelte, szinte itta tanára szavait. Nagyon tetszett neki ez az egész, rájött, hogy élete végéig tanulni akar. Az első három napon csak elméleti oktatás volt, szinte már zsongott a feje a sok új információtól. De nem bánta.. egyáltalán nem bánta. Várta már, hogy végre a gyakorlati rész jöjjön, hiszen erről is csak olvasott ez idáig. Shurikent és kunait is csak képen látott ezelőtt. Nem is ment neki valami jól a célba dobás. A közelharcban, azért volt kiemelkedőbb társainál, mert a földművelés során szert tett némi fizikai erőre. És nem tunyult el. Minden nap ment segíteni a földeken vagy a piacon. Szinte semmi szabad ideje nem volt. Ami lett volna, azt is tanulással és gyakorlással töltötte. Két éve már az akadémiára járt, rengeteg dolgot megtanult és nagyon sokat fejlődött. Már az alapszintű technikákat tanulták. A sok tanulásnak köszönhetően remekül tudta kontrollálni a chakráját, persze csak ahogy az elvárható egy tanulótól. Az alap jutsuk nem igazán okoztak neki nehézséget, többet akart tanulni. Kérvényezte Fumimarotól a hétvégi extra edzéseket. A tanár készséggel állt rendelkezésére a tudásszomjas Toshitsugunak.
- Sok újat itt sem tudok neked tanítani. Az alap jutsukon kívül sajnos még nem taníthatok semmit. Nem vagy rá felkészülve. Amit tehetünk az az, hogy megtanítalak a vízen járni, és a függőleges terepeken, fákon való megmaradásra. – mondta, majd elkezdte magyarázni a vízen járáshoz szükséges műveleteket. A chakra áramoltatást, a koncentrációt és a többi fontos dolgot. Eleinte pocsolya méretű vízben gyakoroltak, de nem ment valami jól a fiúnak. Tudta, hogy hová kell koncentrálnia a chakrát, azt is tudta, hogyan kell oda összpontosítani, de valahogy még sem állt össze a kép. Fumimaro azt tanácsolta neki, hogy próbáljon kicsit több vagy kicsit kevesebb chakrát összpontosítani a talpába, az eredménytől függően. Két-három hétnyi gyakorlás után már a pocsolyák nem is okoztak gondot neki. Rengeteget gyakorolt otthon is az ifjú. Kicsit emeltek a technika nehézségi fokán. Már egy közelben lévő kisebb tavon kellett végrehajtani a manővert. Toshitsugu kissé félt a feladattól, nem akart megfulladni.
- Nyugi, ha valami balul sülne el itt vagyok és segítek. – mondta a mester. A fiatal shinobi növendéket megnyugvással töltötték mestere szavai. Lehunyta szemét, majd erősen koncentrálni kezdett. Próbálta elsőre a megfelelő mennyiségű chakrát összpontosítani a talpába. Először úgy tűnt, hogy nem fog sikerült, mert elkezdett süllyedni a vízben, de látszott az arcán, hogy nem adta fel. Még jobban koncentrálni kezdett, majd lépett egyet-kettőt és lám.. Sikerült neki a víz tetején maradnia. Fél évnyi hétvége ment el ezzel a kurzussal, de egyáltalán nem bánta. Másfél év volt hátra az akadémiából. Az elméleti teszteken szinte hibátlanul teljesített, a gyakorlatban voltak döcögések, de végül ott is megszerezte azokat az érdemjegyeket, amiket szeretett volna. Miután megtanulta a vízen járás technikáját, jött a következő akadály. Függőleges terepen történő megmaradás. Fumimaro bíztatta a fiút, hogy ne aggódjon, szinte ugyanaz az elméleti része ennek is, mint az előző, vízen járós technikának. Hetek teltek el mire az ifjúnak sikerült pár lépést tennie felfelé. A mestere ezek ellenére is büszkén nézett rá. Ő volt az egyetlen diák, aki plusz órákat akart venni, akiben ott volt a bizonyítási vágy. Fél évvel az akadémia befejezése előtt sikerült Toshitsugunak elsajátítania a második alapművet is. A sok-sok edzés, gyakorlás, tanulás meghozta a gyümölcsét. Pillanatok alatt fel tudott szaladni egy pár méter magas fára. Persze egy tizenöt, akár húsz méteres fára még nem mert felszaladni, de úgy volt vele, hogy idők kérdése és az is meg lesz. Minél kevesebb volt hátra az akadémiából, annál gyorsabbnak tűnt az idő múlása. Egy szempillantás alatt eljött a genin vizsga időpontja. A fiú ugyanazt az izgalmat érezte a gyomrában, mint a beiratkozás előtti estén. Alig tudott aludni, pedig szinte mindent tudott, ami a vizsga teljesítéséhez szükséges.
A vizsga:
A vizsga napja. Amennyire nehezen tudott elaludni, olyannyira tele volt energiával reggel. Érezte, hogy simán meg lesz a vizsga. Egy kis reggeli torna és egy kiadós étkezés után el is indult az akadémia felé. Gyorsan letudta az utazást, minél előbb túl akart esni a dolgokon. Reggel tíz órára hirdették ki a gyülekezőt, Toshitsugu már fél tízre ott volt. Fél órát még beszélt a tanárával, kapott pár bíztató szót, majd a vizsgabizottság ismertette a vizsga menetét.
- Jó reggelt minden kedves vizsgázónak. A mai nap folyamán két részből fog állni a záróvizsga. Először is egy elméleti tesztet kell teljesíteni, majd egy gyakorlati feladat vár rátok. – mondta, majd elkezdte kiosztani a sorrendet.
- Az elméleti részt is egyenként fogjátok teljesíteni, ezzel kizárva a csalás bárminemű lehetőségét. – miután ezek a szavak elhangoztak a vizsgaelnök szájából, a fiú megnézte a saját sorszámát. Egyes. Tehát ő kezdte az egészet. Eddig is izgult, de most aztán görcsbe rándult a gyomra. Az elnök behívatta a vizsgaszobába, majd elkezdte feltenni neki a kérdéseket. Két chakraelméleti és két shinobi történelmi kérdés volt. Toshitsugu mind a négy kérdésre kifogástalan választ adott. Megérte neki annyit tanulni. A húsz diákból, akik részt vettek a vizsgán, az elméleti rész után már csak a fele maradt. Mindenki, még az elnök is meglepődött, hogy ennyi diák kiszóródott már az elején. A második feladat előtt ismételten sorszámot osztottak. Itt már nem az elsők között szerepelt az ifjú, hanem az utolsó előttiként. Már jóval a dél utáni órákban járhattak, mire sorra került. Bement ismételten a szobába és várta a feladatot, ami nem volt más, mint, hogy az összes jutsut, amit az akadémián tanítanak be kellett mutatni. Szépen sorban haladt velük, ám mikor a Bunshin no jutsuhoz ért, úgy döntött, hogy kicsit felturbózza. Lehunyta a szemét, koncentrált, majd szépen lassan felsétált a plafonra és ott csinálta meg a technikát. Sikerült neki annyira jól összpontosítania, hogy még a klónja is fent maradt és ketten lógtak fejjel lefelé. A vizsgabizottságon látszott, hogy köpni, nyelni nem tudtak. Fumimaro arcán kiült a boldogság. Miután az utolsó a résztvevő is végzett, eredményt hirdettek. Az elején induló húsz diákból csak kilenc kapta meg a genin rangot. Szigorú volt a vizsgabizottság, csak a legjobbakat engedték át. Hatalmas örömmel ment haza, hogy elújságolja a jó hírt a szüleinek.
Genin évek:
A vizsga után kaptak pár hét pihenőt mielőtt csapatokba osztották majd küldetésre küldték volna őket. Ez idő alatt végre kicsit lazított is az ifjú titán. Természetesen a családi vállalkozásban továbbra is segédkezett, elméjét sem hagyta megfakulni, minden nap olvasott valamit. A házuk mögött lévő kertben pedig a közelharcot, shuriken hajítást gyakorolta. A sikeres vizsga alkalmából szüleitől kapott egy nyakéket. Családi ereklye volt, még a dédapja hagyta rá a fiúgyermekekre. Nagy becsben tartotta, mindig a nyakában lógott. Ezen kívül a mesterétől kapott ajándékba egy Wakizashit, amit egy tekercsbe pecsételt és az övtáskájában hordott. A pihenő letelte után csapatba osztották és kisebb, falun, esetleg országon belüli küldetésekre küldték. A pénzből, amit küldetések teljesítésével szerzett, na meg abból, amit a családi vállalkozásból kitermelt folyamatosan bővítette fegyvertárát. A tanulást és edzést egy pillanatra sem hagyta abba, sőt taktikai képességeit is elkezdte fejleszteni.
Arita Toshitsugu- Játékos
- Elosztható Taijutsu Pontok : 10
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 116
Re: Arita Toshitsugu
Hyuuga Hanabi Szer. Júl. 11 2018, 19:33
Szia!
Üdvözöllek az oldalon örülök, hogy ránk találtál!
A történet nekem kifejezetten tetszett! Egy kedves irományt olvashattam, teljesen reális eseményekkel és célokkal. Csak így tovább! Természetesen, el is fogadom!
Kezdő értékeid:
Rang: D
Szint: Genin
Chakraszint: 116
Tjp: 10
Pénz: 2.000ryo
Otogakureiként felírhatod magadnak az Utsusemi no Jutsu-t:
Utsusemi no Jutsu // Hang-kivetítő Jutsu
Ezzel a jutsuval a használó képes a hangszálai által kiadott hanghullámokat felerősíteni és nagy területen szétszórni, ezáltal elrejtve a hang igazi forrását.
Chakraszint: 60
Besorolás: D
És ajándékba kapod tőlem, eme technikát:
Youji // Fogpiszkáló
A technika igen egyszerű, lehetővé teszi a ninjának, hogy akár egy egyszerű fogpiszkálót, ceruzát, evőpálcát is senbonként használjon.
Chakraszint: 55
Besorolás: D
írj adatlapot, keress mesélőt és jó játékot!
-
Üdvözöllek az oldalon örülök, hogy ránk találtál!
A történet nekem kifejezetten tetszett! Egy kedves irományt olvashattam, teljesen reális eseményekkel és célokkal. Csak így tovább! Természetesen, el is fogadom!
Kezdő értékeid:
Rang: D
Szint: Genin
Chakraszint: 116
Tjp: 10
Pénz: 2.000ryo
Otogakureiként felírhatod magadnak az Utsusemi no Jutsu-t:
Utsusemi no Jutsu // Hang-kivetítő Jutsu
Ezzel a jutsuval a használó képes a hangszálai által kiadott hanghullámokat felerősíteni és nagy területen szétszórni, ezáltal elrejtve a hang igazi forrását.
Chakraszint: 60
Besorolás: D
És ajándékba kapod tőlem, eme technikát:
Youji // Fogpiszkáló
A technika igen egyszerű, lehetővé teszi a ninjának, hogy akár egy egyszerű fogpiszkálót, ceruzát, evőpálcát is senbonként használjon.
Chakraszint: 55
Besorolás: D
írj adatlapot, keress mesélőt és jó játékot!
-
_________________
Mesélések:
~Aokaze Atsushi - A vér kötelez
~Naito Kenji - Egy szinttel feljebb
~Fujimori Asami - A valóságot ki hallucinálja?
Hyuuga Hanabi- Kalandmester
- Specializálódás : Kifogások
Adatlap
Szint: A
Rang: Epilepsziás viziló
Chakraszint: Tápiókapuding
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.