Karanténkibeszélő

**Hattori Arata** Szomb. Jún. 20 2020, 23:37

Sziasztok!

Ugyebár a 2020-as év nem túlzottan a miénk, közben mégis. A hátunk mögött van egy olyan esemény, amellyel se mi, sem szüleink, de még nagyszüleink sem találkoztak, esetleg azon dédszülők mesélhettek volna róla régebben, akik megélték a spanyolnáthát. Karantén, kijárási korlátozások.... egy sor olyan esemény, ami régi kifejezéseket újított fel és épített be a köztudatba. Ezen felbuzdulva nyitottam ezt a kis csevegőtémát.

Írjátok le, hogy mit tanultatok a karantén alatt! Megtanultatok japánul? Esetleg otthon edzettetek? Netán úgy vélitek ti is, hogy a karantén a szerepjáték nagy megmentője lett? Ne az itthoni vagy külföldi járványkezelésről beszéljünk, a politikát hagyjuk meg azon fórumokra, ahová az való. Osszátok meg a tapasztalataitokat, hogy miben fejlődtetek és így tovább Smile

#karantén
#vigyáztunkegymásra
#mehetünkmostmárbótba
#deazértahatárokzárvamég
#visszakaptamamunkámdenincsturista

**Nashimaru Shizu** Vas. Jún. 21 2020, 00:52

Hát hát hát..

Az a helyzet, hogy nekem egy kicsit kellemetlenül jött ez a karantén, annak ellenére hogy dolgozni és tanulni is kényelmesen tudok így itthonról is. Sajnos sokkal produktívabb vagyok nyomás/versenyhelyzet alatt, így amíg a karantén előtt kényelmesen egyensúlyoztam az egyetemet, munkát, a japán tanulást, a jelnyelvet és persze a Gundanozást, azzal, hogy minden nap lett több óra szabadidőm kifolytak a kezeimből a dolgok :c Ez persze a saját önkontrollom hiánya miatt van, (és tudatosan ezért is próbálom mindig 'túlterhelni' magam, hogy motivált és produktív maradjak), de amint keletkezik 1-3 óra szabadidő egy napban, úgy kerekedik felül rajtam a lustaság, mely látszólat erre az időszakra tetőzőtt.

Magyarán olyan szinten ellustultam, hogy a japán tankönyvet már egy hónapja nem nyitottam ki, a jelnyelvet május elején abbahagytam, és már több mint két hete írnom kellene egyéni meséhez is. Mondhatni végig procrastinate-eltem ezt a pár hónapot, ami miatt még most is bűntudatom van Neutral

. Ha van valami amit most (újra) megtanultam, hogy nagyobb gondot kell szánnom az időbeosztásomra, mert jelenleg harmad annyi munkát háromszor annyi idő alatt csinálok meg mint egyébként, mert nem érzem az idő sürgetését.

Szabadidőm nagy részében játszottam, videókat/filmeket/sorozatokat/animéket néztem, és futottam, ami egy big nono a részemről. Ha más nem, annyiban jók voltak, hogy levezették a lassan felgyülemlő stresszt, amit még a karantén előtti hetekben szedtem össze, de lassan megint ott fogok járni, hogy papíron kell vezetnem a napirendemet, hogy produktív és aktív maradjak Neutral

**Misaki Kiyoko** Vas. Jún. 21 2020, 01:00

Személy szerint úgy vettem észre, hogy a karantén jobban összehozott pár embert. Jobban kerestük egymás társaságát, bár igaz is, hogy jobban is hiányoztak azok az emberek, akikkel eddig havi szinten tudtunk találkozni, aztán hirtelen nem. A karantén alatt sok DnD játéklehetőség született, aminek nagyon örültem, mert régóta akartam folytatni azt a kalandot, amit elkezdtünk.

Rengeteg lehetőség, hogy új játékokat próbáljak ki gundanosokkal, ezzel pedig akár egy olyan oldalt ismerjek meg, amit eddig még nem láttam.

Elnevezték az eddigi életem karanténnak... aztán rájöttem, hogy mégsem olyan jó itthon ülni, és ki akarok mozdulni, ezentúl arra is rájöttem, hogy nagyon sokat segít rajtam az, ha kint tervezem az aktivitásom a természetben. Lásd, sokkal energetikusabb vagyok, ha mondjuk elsétálunk a messzebbi boltba, csakmert ez is azt jelenti, hogy a természetben voltam.

Bár sok mindenben keresztülhúzta a számításaimat a karantén, hiszen az év elején úgy döntöttem, hogy mindent megteszek azért, hogy motiváljam magam, kirándulásokat tervezek, versenyekre járok újra - de akkor történt meg a Covid (köszi...ja nem! :c )

Az írói válság még mindig megvan... de ennek ellenére annyi ötletem született, hogy tele van az agyam vele, szóval úgy érzem, hogy valahol mélyen ennek hálás vagyok, csak már két kezemen nem tudom megszámolni, hogy az mennyi fanfiction lesz. >.>

Felidéztem a négy éves olasz tudásom, és rájöttem, hogy a béka feneke alatt sem vagyok, ezért újraolvastam az alap mondatokat, majd rájöttem, hogy nem akarom ezt a négy évet kitörölni az életemből, ezért olasz tanárokat keresgélek. :"D Ha mást nem, akkor jó lesz a duolingo, vagy megkeresem a régi füzeteimet.

Sok volt a TED talk, és sok a tudományos videó, no meg az Investigation Discovery, amelyekből sokat tanultam, azt persze nem, hogy nem kellene kólát inni almára. Kellemes volt nagyon. x"D

Rájöttem, hogy valójában csak hisztizek, ha azt mondom, hogy a testem nem bírja az edzést, meg nincs kedvem, de az első guggolás után már simán bírom, és felteszem magamnak a kérdést, hogy "És én még emiatt cry-oltam?"

Programokat kell gyártanom, hogy én se lustuljak el véglegesen. >.>

Ha csak kajára költök, több pénz elmegy, mintha minden mást is vennék. #Facts

Fontosak a barátok. Ez a pár hónap eléggé bebizonyította, különben ha nem lett volna itt az a sok gundanos discordon, hogy játszunk, hogy beszélgessünk tök random, olykor tök komoly dolgokról, akkor lehet nem bírom ennyire jól. Köszönöm, hogy vagytok. <3

**Koreko Rui** Vas. Jún. 21 2020, 17:59

Nálam az a nagyon furcsa helyzet állt elő, hogy néhány változásban kimerült ez az egész Covid-19 hercehurca. Korábban írtam a hiányzások topicba, miként leszek elérhető az oldalon, ami kb. most kezd visszaállni a korábbi állapotba. Fémalkatrész gyártással és szerszámkészítéssel foglalkozó cégnél vagyok vevői kapcsolattartó, logisztikus, illetve a kevés angolul tudó alkalmazottak egyike.
Márciusban, amikor elkezdődött Európában az egész vírushelyzet, a partnercégeink eszeveszett rendelésbe fogtak, minden rendelésüket húzták előre, kérték, küldjünk be minden cuccot, amint csak raktáron van. Féltek, minket is leállítanak majd, mint ahogy sok országban történt. Éppen ezért még nagyobb lett a hajtás, lazsálásról nem is álmodhatott a cég, vagyis én sem. (Érdekességképpen, most kezdjük el érezni, jóval kevesebb a megrendelésünk, mert mindenki betartalékolt az előző hónapok alatt.)

A home office eleve ki volt zárva, mert technikailag ugyan megoldható lett volna, mégis ennél a feladatkörnél személyesen jelen kell lenni. A főnökasszony gondoskodott maszkról és kézfertőtlenítőről, ennyi segítséget kaptunk. Valójában csak annyi változás ért, hogy gyakorlatilag hétköznap a lakásom és a munkahelyem között közlekedtem. Mivel ugyan abban a kerületben dolgozom, busszal 10 perc alatt beérek. Hétvégére is csak a vásárlást hagytam. Néhány hétig szépen tartottam a heti egy nagybevásárlást, utána lazítottam ezen.

Amire rá kellett jöjjek, a MondoCon és egyéb találkozók elmaradása miatt, hogy az introvertált fejemnek igenis szüksége van néha összejövetelekre, főleg ha azonos érdeklődésű emberek vesznek körül. Smile

Engem nem fenyegetett a becsavarodás veszélye, pont a munkába járás miatt. Éppen ezért se nyelvet, se egyéb készséget nem sajátítottam el a három hónap alatt. X'D

Ajánlott tartalom

Karanténkibeszélő

Karanténkibeszélő

Re: Karanténkibeszélő

Re: Karanténkibeszélő

Re: Karanténkibeszélő

Re: Karanténkibeszélő