Kaoshiro Roku
2 posters
1 / 1 oldal
Kaoshiro Roku
Név: Kaoshiro Roku
Ország: Tűz Országa - Vándorló
Nem: Férfi
Kor: 22 év
Kaszt: Civil - Kardforgató
Kinézet:
Körübelül 180 cm magas, szőke hajú srác, napbarnította bőrrel, kék szemekkel, és egy hatalmas nagy kéken világító kardal, nyakában egy kereszt, sárga póló és kék nadrág a jellemző.
Jellemzés:
Nagyképű totál egoista jellem, aki úgy érvényesül, hogy állandóan ha találkozik egy szép lánnyal , akkor hatásvadász pózba veti magát, és pózol, fennhéjázó és állandóan dumáló egyéniség, aki mindig azt tartja szem előtt ami jó önmagának. Könnyen szerez barátokat, viszont sokszor kiakasztja őket az egoizmusával, így aztán van amikor már más fogja be a száját. Különben a barátai miatt bármelyik pillanatban harcbaszál és egyből beleveti magát a sűrűjébe, hogy kimentse őket, és ezek után felvághasson ezzel a sikerrel és azzal, hogy megint ő mentette meg a bőrüket.
Előtörténet:
Réges régen, durván 18 évvel ezelőtt a Levelek közt Rejtőző faluban, élt egy boldog házaspár, és még ma is ott él, de erről majd később. Nos ennél a házaspárnak a gyermekeként született meg a mai irományom hőse, Roku , aki egy igen csak hiperaktív gyerekként lett számoltartva.
Nem kell félreérteni, sosem volt rossz gyerek, csak egyszerűen túl sok dolgot akart egyszerre csinálni, így aztán sokszor balul sültek el a dolgok és rossz vége lett.
A szülei Ninják voltak, akik sok helyen harcoltak és elég tapasztalt harcosokká váltak, bár sosem voltak a legjobbak, mivel ott voltak a Hyuugák még régebben az Uchihák és még pár nagy klán,
így őket nem nagyon ismerték el valódi klánként, mivel nem volt olyan nagy a létszámuk, kb 6 emberből ált a családjuk, leszámítva a család nem Ninja ágát, akik nem nagyon akartak a család Ninja ágával közösködni.
Így történt tehát, hogy Roku, a fiatal srác beleszületett a Ninja ágba, és minden áron Ninját akartak belőle faragni, vagyis nem teljesen, mivel az Anyja ellenezte, apja bíztatta, testvére pedig azt mondta neki aztán teljesen mindegy.
Roku szíve túlságosan nem húzta a Ninják rögös útja felé, jobban szerette a sportokat, az edzést, a kűzdelmeket, melyeket az emberek nem Chakrával, vagy nem technikákkal vívnak , hanem egyszerűen a saját erejükből.
Bár a Chakra is az emberek ereje, Roku mindig úgy gondolta, hogy az kicsit természet felettibb, mint például egy Kard párbaj, vagy egy ököl csata.
Így aztán mégsem lett belőle Ninja, ő volt azon az ágon az egyetlen aki nem vált Ninjává, de nem rekesztették ki ezért, hanem inkább bíztatták, hogyha már nem Ninjának ment, akkor kezdjen valami értelmeset az életével. Végülis ő is a harcban találta meg a tökéletes harmóniát, viszont inkább a harcművészetekben.
Nos , 13 évesen engedélyt kért a szüleitől hogy elmehessen Kung fut tanulni a Szél Országába. Mivel lakott ott is rokon a családból, ezért ezt senki nem tagadta meg a fiútól, és el is ment, hogy ott tanuljon és kitanulja a Kung Fu 1000 rejtélyét és titkát.
Mikor odaért, kemény edzésekbe fogott, éjjel nappal , reggeltől estig, csak gyakorolta a Kung Fut, Gyakran odaáig hajtotta magát, hogy bekerült a Templom gyengélkedőjébe. Ott pedig töltött pár napot, de nem maradt sokat, mert az edzést nem fejezhette be, folytatnia kellett.
Így ment ez kemény 4 éven keresztül, minden éjjel és minden nappal. Bár közben azért aludt is, annak kevesebb időt szentelt, mint amit az edzéseivel töltött.
Ezek után nemsokkal visszatért a falujába és apjától elkezdett Kardforgatást tanulni, nem sok híja volt többször is, hogy nem lett kék- zöld , mivel akár Fa kardokkal gyakoroltak , akár nem, apja csapásai így is nagyon erősek voltak.
Ugyanis az ő családjuk azon Ninjákról volt híres akik a Kardforgatásban nagyon jeleskedtek. Nos itt tanult apjánál, és ezt még kimerítőbbnek találta mint a Kung fu edzéseket.
Nagy harcosnak érezte magát, minden nappal erősebbnek, aki bármilyen Ninja ellen felvehetné a harcot. Ez természetesen nagyon nem volt helyén való, de ettől függetlenül, már akkor hatalmas önbizalommal bírt, és nem lehet tagadni, hogy a sebessége felülmúlta a vele egykorú Ninjákét, ezért volt akkora az önbizalma, hisz ő inkább a gyorsaságra gyúrt, mint a technikáira. Hisz ő nem is használta a Chakráját soha életében.
Újabb 3 év telt el, ezeket apja tanításaival töltötte, és a falu egyik legjobb kardforgatója lett, aki nem félt összetűzésbe keveredni a Ninjákkal, az útonállókkal, se más emberekkel.
Mikor apja már átadta minden tudását, úgy gondolta, hogy elmegy és megtanul még egy harcstílust, amit már nagyon régen ki akart próbálni. Ez volt a Capoeira (Kapuéra) amit csak a világ másik felén tudott megtanulni, így engedélyt kérve újból útra kelt, és keresni kezdte a Kapuéra iskolákat.
Útja során harcokba keveredett, mindenfelé, harcolt hóban, kietlen sivatagokban, és volt egy alkalom mikor hajón is harcba keveredett egy matrózzal. Talán minden helyen a nagy szája, és a hatalmas egója segítette, hogy ennyire kedveljék, de a harcok végén, legtöbbször ő került ki győztesen.
Mikor végre rátalált a Capoeira iskolára, a másik két általa megtanult harcmodornak, már a mesterévé vált. Itt ezen a helyen betekintést nyert a Capoeira tanaiba, és bár kemény volt a tandíj, de bírta anyagilag, tekintve, hogy sok helyen segített, és az emberek hálája sok pénzt hozott neki.
Bár nem volt élősködő típus, de elfogadta azért az adományokat. Majd itt ebben az iskolában is eltöltött 2 évet, és mivel tanulékony volt, és nagyon merész.
Mellesleg minden idejét erre szentelte, gyorsan kitanulta a leglátványosabb mozdulatokat is.
Persze a Kung Fut és a Kardforgatást sem felejtette el, mert ezeket is ismételte, minden nap.
Végül elbúcsúzott öreg mesterétől, és úgy gondolta most elindul a világban szerencsét próbálni.
Így kezdődött hát az utazás, melyben most kísérjük el Egoista hősünket.
Ország: Tűz Országa - Vándorló
Nem: Férfi
Kor: 22 év
Kaszt: Civil - Kardforgató
Kinézet:
Körübelül 180 cm magas, szőke hajú srác, napbarnította bőrrel, kék szemekkel, és egy hatalmas nagy kéken világító kardal, nyakában egy kereszt, sárga póló és kék nadrág a jellemző.
Jellemzés:
Nagyképű totál egoista jellem, aki úgy érvényesül, hogy állandóan ha találkozik egy szép lánnyal , akkor hatásvadász pózba veti magát, és pózol, fennhéjázó és állandóan dumáló egyéniség, aki mindig azt tartja szem előtt ami jó önmagának. Könnyen szerez barátokat, viszont sokszor kiakasztja őket az egoizmusával, így aztán van amikor már más fogja be a száját. Különben a barátai miatt bármelyik pillanatban harcbaszál és egyből beleveti magát a sűrűjébe, hogy kimentse őket, és ezek után felvághasson ezzel a sikerrel és azzal, hogy megint ő mentette meg a bőrüket.
Előtörténet:
Réges régen, durván 18 évvel ezelőtt a Levelek közt Rejtőző faluban, élt egy boldog házaspár, és még ma is ott él, de erről majd később. Nos ennél a házaspárnak a gyermekeként született meg a mai irományom hőse, Roku , aki egy igen csak hiperaktív gyerekként lett számoltartva.
Nem kell félreérteni, sosem volt rossz gyerek, csak egyszerűen túl sok dolgot akart egyszerre csinálni, így aztán sokszor balul sültek el a dolgok és rossz vége lett.
A szülei Ninják voltak, akik sok helyen harcoltak és elég tapasztalt harcosokká váltak, bár sosem voltak a legjobbak, mivel ott voltak a Hyuugák még régebben az Uchihák és még pár nagy klán,
így őket nem nagyon ismerték el valódi klánként, mivel nem volt olyan nagy a létszámuk, kb 6 emberből ált a családjuk, leszámítva a család nem Ninja ágát, akik nem nagyon akartak a család Ninja ágával közösködni.
Így történt tehát, hogy Roku, a fiatal srác beleszületett a Ninja ágba, és minden áron Ninját akartak belőle faragni, vagyis nem teljesen, mivel az Anyja ellenezte, apja bíztatta, testvére pedig azt mondta neki aztán teljesen mindegy.
Roku szíve túlságosan nem húzta a Ninják rögös útja felé, jobban szerette a sportokat, az edzést, a kűzdelmeket, melyeket az emberek nem Chakrával, vagy nem technikákkal vívnak , hanem egyszerűen a saját erejükből.
Bár a Chakra is az emberek ereje, Roku mindig úgy gondolta, hogy az kicsit természet felettibb, mint például egy Kard párbaj, vagy egy ököl csata.
Így aztán mégsem lett belőle Ninja, ő volt azon az ágon az egyetlen aki nem vált Ninjává, de nem rekesztették ki ezért, hanem inkább bíztatták, hogyha már nem Ninjának ment, akkor kezdjen valami értelmeset az életével. Végülis ő is a harcban találta meg a tökéletes harmóniát, viszont inkább a harcművészetekben.
Nos , 13 évesen engedélyt kért a szüleitől hogy elmehessen Kung fut tanulni a Szél Országába. Mivel lakott ott is rokon a családból, ezért ezt senki nem tagadta meg a fiútól, és el is ment, hogy ott tanuljon és kitanulja a Kung Fu 1000 rejtélyét és titkát.
Mikor odaért, kemény edzésekbe fogott, éjjel nappal , reggeltől estig, csak gyakorolta a Kung Fut, Gyakran odaáig hajtotta magát, hogy bekerült a Templom gyengélkedőjébe. Ott pedig töltött pár napot, de nem maradt sokat, mert az edzést nem fejezhette be, folytatnia kellett.
Így ment ez kemény 4 éven keresztül, minden éjjel és minden nappal. Bár közben azért aludt is, annak kevesebb időt szentelt, mint amit az edzéseivel töltött.
Ezek után nemsokkal visszatért a falujába és apjától elkezdett Kardforgatást tanulni, nem sok híja volt többször is, hogy nem lett kék- zöld , mivel akár Fa kardokkal gyakoroltak , akár nem, apja csapásai így is nagyon erősek voltak.
Ugyanis az ő családjuk azon Ninjákról volt híres akik a Kardforgatásban nagyon jeleskedtek. Nos itt tanult apjánál, és ezt még kimerítőbbnek találta mint a Kung fu edzéseket.
Nagy harcosnak érezte magát, minden nappal erősebbnek, aki bármilyen Ninja ellen felvehetné a harcot. Ez természetesen nagyon nem volt helyén való, de ettől függetlenül, már akkor hatalmas önbizalommal bírt, és nem lehet tagadni, hogy a sebessége felülmúlta a vele egykorú Ninjákét, ezért volt akkora az önbizalma, hisz ő inkább a gyorsaságra gyúrt, mint a technikáira. Hisz ő nem is használta a Chakráját soha életében.
Újabb 3 év telt el, ezeket apja tanításaival töltötte, és a falu egyik legjobb kardforgatója lett, aki nem félt összetűzésbe keveredni a Ninjákkal, az útonállókkal, se más emberekkel.
Mikor apja már átadta minden tudását, úgy gondolta, hogy elmegy és megtanul még egy harcstílust, amit már nagyon régen ki akart próbálni. Ez volt a Capoeira (Kapuéra) amit csak a világ másik felén tudott megtanulni, így engedélyt kérve újból útra kelt, és keresni kezdte a Kapuéra iskolákat.
Útja során harcokba keveredett, mindenfelé, harcolt hóban, kietlen sivatagokban, és volt egy alkalom mikor hajón is harcba keveredett egy matrózzal. Talán minden helyen a nagy szája, és a hatalmas egója segítette, hogy ennyire kedveljék, de a harcok végén, legtöbbször ő került ki győztesen.
Mikor végre rátalált a Capoeira iskolára, a másik két általa megtanult harcmodornak, már a mesterévé vált. Itt ezen a helyen betekintést nyert a Capoeira tanaiba, és bár kemény volt a tandíj, de bírta anyagilag, tekintve, hogy sok helyen segített, és az emberek hálája sok pénzt hozott neki.
Bár nem volt élősködő típus, de elfogadta azért az adományokat. Majd itt ebben az iskolában is eltöltött 2 évet, és mivel tanulékony volt, és nagyon merész.
Mellesleg minden idejét erre szentelte, gyorsan kitanulta a leglátványosabb mozdulatokat is.
Persze a Kung Fut és a Kardforgatást sem felejtette el, mert ezeket is ismételte, minden nap.
Végül elbúcsúzott öreg mesterétől, és úgy gondolta most elindul a világban szerencsét próbálni.
Így kezdődött hát az utazás, melyben most kísérjük el Egoista hősünket.
Kaoshiro Roku- Játékos
- Tartózkodási hely : Valahol ott...
Adatlap
Szint: D
Rang: Kardforgató
Chakraszint:
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.