Massugu Bukemaru

Név:Massugu Bukemaru

Ország:Tűz országa

Rang:Genin

Kor: 13

Nem: Férfi

Felszerelések: 5 db kunai, 5 db shuriken, 1 db katana (egyedi, a család tulajdona már régóta), 2 db tekercs, 1 db fejpánt.

Kinézet: 162 cm magas, 50 kg, fura hosszú tüskés haja van, sötét kapucnis rövid ujjú felsőt és zöldes sortot hord, aminek sok zsebe van, melybe beleférnek a tekercsek, övet is hord ami segíti a katana hordásában. Kezei be vannak tekerve és csuklópántot is hord.

Jellem: Nagyon becsületes és talpraesett srác, bár kicsit nehezen barátkozik. Saját korlátait gyakran feszegeti a végsőkig és bár tehetséges gyakran saját rovására teszi ezt. Eszes fiú bár nem nagyon érdekli a kultúra és a tudományok, de jártas a fegyverek és harcművészetek elméleti terén.

Előtörténet: Történetünk 15 évvel ezelőtt kezdődik, amikor is egy konohai chuunin hölgy Kumogakure no sato közelében küldetésezett csapatával. Egy drogbárót figyeltek meg, aki Konoha és a Kumogakure közt szállította az áruját. A megfigyelés sikeresnek bizonyult a négy shinobi lecsapott a bűnözőkre, mikor elegendő bizonyítékot láttak már azonban nem számoltak azzal, hogy szintén shinobik őrzik a terepet, akik végül bekerítették hőseinket. Már csak Itoshii marat talpon, így hívták a kunoichit, amikor egy nagydarab ismeretlen ember jelent meg és egy Raiton jutsuval csontúkig égette a zsoldosokat. A férfit Massugu Touzanak hívták Kumogakure jouninja volt. Itoshii első látásra beleszeretett megmentőjébe, aki elvitte a kórházba, és mindennap meglátogatta. Mikor akunoichi felépült haza kellett térnie, de Touza arra kérte, hogy maradjon Kumogakuréban. Erre Itoshii azt felelte, hogy ha a férfi igazán szereti, akkor jöjjön ő vele, neki vigyáznia kellett ugyanis Konohában szüleire, akik már idősek voltak. Touza ezt megtagadta, úgy tűnt a románc hamar lezárult. Itoshii visszatért Konohába. És megpróbálta elfelejteni szerelmét, a küldetésekbe, a munkába menekült. Azonban alig 3 hónap múlva Touza megjelent, azzal, hogy nem bírta tovább és beleegyezik abba, hogy letelepedjen Konohába, ha Itoshii hozzá jön feleségül. Itoshii örömmel belegyezett és a Sandaime Hokage is felfogatta Konoha jouninjának Touzát, így egybekeltek a szerelmesek és egy többemeletes házat vettek nagy udvarral, ahová Itoshii szülei is beköltöztek. Ők eleinte nem támogatták a hirtelen esküvőt, de idővel megismerték és megszerették Touzát. Másfél év múlva megszületett első gyermekük, akit Massugu Bukemaru névre kereszteltek. A kis Bukemaru sok örömöt hozott a családnak, főleg a nagy szülőknek, akik sokat meséltek neki és játszottak vele, míg a szülők a küldetésekre jártak. Bukemaru 11 hónaposan már járni kezdett, eleven kisgyerek volt, gyakran játszott ninjásat az apjával és anyukájával, akik már előre látták a fiú sorsát. 6 éves kora körül már engedték neki, hogy kijárjon a közeli játszótérre, ahol összeismerkedett pár leendő osztálytársával. Már itt látszott, hogy remek reflexei vannak és jól bán a karddal, bár egyelőre csak botokkal kardoztak játékból, és azt is úgy, hogy a szüleik meg ne lássák. Bukemrau kedvenc játéka a fogócska volt, ahol kihasználhatta adottságait és gyorsaságát, gyakran vállalata önként a fogó szerepét, amit senki más nem szívlelt ennyire. Nyolcéves korában egy nyári napon apjával beiratkozott a ninja akadémiára, ahogyan mindig is tervezték. Az iskolába könnyen beilleszkedett, de közelebbi barátokat nem igazán talált. Magányos ugyan nem volt, hiszen a gyereke könnyen találnak maguknak játszótársakat, de az akadémián kívül nem igazán futott össze senkivel. Tanulmányait mindig is keményen folytatta, főleg a fegyverek terén volt elég jó, a ninjutsukat hamar megtanulta átlagos szinten, ezeket sok gyakorlás után tudta fejlesztgetni és javítani. Taijutsu terén csakis gyorsasága miatt tűnt ki, ereje átlagosnak volt mondható. 10 éves korában megelégelte, hogy nem lehet fegyvere, ezért apja fiókjából kicsent pár shurikent, és az udvaron kezdett el gyakorolni vele, úgy hogy senki se lássa meg. Az egyik dobás túl nagyra sikeredett és betörte vele az ablakot. –Te voltál ez Bukemaru?- Kérdezte tőle szigorúan az apja.-Nem! Valami ismeretlen ninja volt! Épp hogy elhajoltam! -Hazudott a fiú, mire apja az ölébe ültette. –Tudod az én apám, a nagyapád, amikor annyi idős volt, mint te csinált valami nagyon hasonlót és akkor mesélte el neki egy történetet a nagyapja, aki földműves volt. Egyiknap talált egy zsákot a mezőn, amiben pár nagyon ritka gyógyfű volt. Tudta, hogy elrabolták a falu növényházából, és hogy rengeteg pénzt értek. Megtarthatta és eladhatta volna, hogy az élete örökre megoldódjon de ő nem így tett. Visszavitte a kórházba és kiderült, hogy ezzel több ember életét is megmentette, köztük egy kisgyermekét is, ezért fontos hogy sohasem hazudjunk, és mindig helyesen cselekedjünk, mert életeke függhetnek tőle. Főleg ha shinobi az ember.- Apja meséje után bevallott mindent és többé nem hazudott soha, megpróbált mindig jól cselekedni, mint egy igazi kiscserkész. A sors azonban cserébe nem volt kegyes vele. 12 éves korában, pár nappal a Genin vizsga előtt, a konohai emlékműnél játszott pár haverjával, a korláton egyensúlyoztak, már sokszor csinálták ezt a veszélyes mutatványt eddig sikeresen. Most azonban az előző napi esőzések miatt csúszós volt a korlát, és Bukemaru elvesztette az egyensúlyát, lezuhant a mélybe. Utolsó emléke az volt, hogy egy szürke hajú férfi felveszi a földről, és hogy nem érzi semmijét. Mint kiderült egy Jounin vette fel a földről és sietett be vele a kórházba. Bukemaru sok vért vesztett átömlesztésre volt szüksége de szülei messze laktak és még nem is, értesültek a dologról. Az ismeretlen shinobinak, aki bevitte, azonban olyan vércsoportja volt, hogy adhatott vért Bukemarunak ezért segített a fiún, megmentette az életét. Touza, amikor beért a kórházba egyből felismerte a shinobit, aki segített a fián. –Sharingan no Kakashi mentette meg a fiam!?- Hatake Kakashi csak bólintott. –Szerencse, hogy gyakran járok arra, amerre a fiad is játszott Touza. Most már átadom neked és az édesanyjának. Azért néha majd ránézek.- Mondta mosolyogva miközben kezet rázott a férfival.- És mond csak a véred nem lesz rá hatással? -Kakashi felhúzta erre a szemöldökét.- Nem fog az egyikszemébe sem sharingan nőni és a haja sem lesz szürke tőle, maximum Raiton beállítottságú lesz, de mivel te is az vagy tudtommal, ez nem nagy változás. -A férfi nyugodtan bólintott.- Elmondhatom neki, hogy ki mentette meg? -Kérdezte már vidámabban. -Hát… Nem akarom, hogy ezzel hencegjen, majd ha idősebb lesz.- Touza bólintott, majd elbúcsúztak egymástól. Bukemarunak közepes sérülései voltak és az egyik lába is eltört így mindenképpen lekéste a genin vizsgát. Csak a következő évben tudott elmenni. Ott az írásbeli vizsgán átlagos teljesítménnyel ment át, míg a gyakorlaton létre kellett hoznia 2 klónt és lepecsételni egy könyvet egy üres tekercsbe. Ezeket teljesítette könnyedén, így kiérdemelte a genin rangot. A családja ugyan féltette, hogy pont a háborús időszakban kell megkezdenie a genin létet, de büszkék voltak rá. Édesanyja egy családi katanát ajándékozott neki melybe a következő mondat volt belevésve:” Ha halnod kell, halj becsülettel!” –Ennek nagyon örült Bukemaru, annak meg végképp, hogy végre megkezdheti tanulmányait immáron igazi ninjaként, igazi fegyverekkel, igazi küldetéseken és igazi veszélyekkel.

Kép: http://kepfeltoltes.hu/100602/buke_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


// A kapcsolódást az ismert karakterhez Uzumaki Naruto engedélyezte. //