Irat- és Könyvtár

**Nigori Soyakusha** Szer. Jún. 09 2010, 17:21

Sunagakure központi irat- és könyvtára, nem messze a központi irányító-komplexumtól.

**Nigori Soyakusha** Szer. Jún. 09 2010, 17:33

Soya másnap tért be a könyvtárba, tervei szerint egy megbeszélésre, vagy esetleg elméleti oktatásra; ha a sensei azt is fontosnak tartja, hát elé megy a dolognak. Öltözékkel a békeidőre készült, nem voltak rajta fegyvertartói és táskái, csak a gyakorlók és egy hosszú mellény, illetve fél vállán átakasztott, hátán lógó hatalmas tekercs, amiben a ninjaáru készlet feltöltését vitte haza, ugyanis ezelőtt a látogatás előtt a központi ellátóban járt. Gyors eligazítást kért, majd amikor megtalálta a senseit, odasétált hozzá, és egy halkabb köhintéssel jelezte, hogy érkezik.
-Jó napot. Egy megbeszélést szeretnék kezdeményezni a továbbiakról.

Sai Csüt. Jún. 17 2010, 23:54

A leendő senseied egy külön kis fakkban ücsörgött, a vallási különgyűjteményben. Most is elegánsan volt öltözve, s ez a köpeny nélkül még inkább kitűnt. Tunikája csipetnyi ezüst díszítéssel volt megspékelve, amely kiemelte arca sápadtságát, szemei és haja eleven sötétbarnaságát. A kezében egy igen míves és régi művet tartott, amely borítójának fedlapján arany betűkkel virított a cím, hirdetve a könyv tartalmát: Isa Upanisad.
Jöttödre rád emelte tekintetét, arcán most egy vékonyabb szemüveg ült, amely aktakukac külsőt kölcsönzött neki.
- Neked is hasonló jókat - viszonozza köszöntésed, majd miközben előadod rövid mondatocskádban, hogy mit is szeretnél, leemeli orráról a szemüveget.
- Ülj le! - mutat egy székre az asztal körül. Válogathatsz kedvedre akár négy közül is attól függően, mennyire közel illetve távol szeretnél lenni a férfitől. Miközben te remélhetőleg eleget teszel apró gesztusba öltöztetett utasításának, még egy utolsó pillantást vet a könyvre, talán az oldalszámot nézte meg, hogy tudja, hol tart, majd becsukva az asztalra tette.
- Értelmes fiúnak tűnsz, akinek határozott elképzelései vannak. Definiáld hát elképzeléseid a "továbbiakról"!

**Nigori Soyakusha** Vas. Jún. 27 2010, 11:21

A felkérésre Soya a legközelebbi székre ült, miután leakasztotta a tekercset a szék karfájára. Amint a sensei befejezte a kérést neki is látott, minden további nélkül.
-Mint, ahogy mondtam is már annak idején a találkozásunkkor, szeretném fenntartani a Nesumika rendjét, amennyire csak lehet. Ha úgy tetszik ez a prioritásom, lévén, hogy sok ninját látunk el, akik mind a faluért dolgoznak, és ha ez megszűnik, akkor csak egy újabb veszteség éri őket. Ezen túl viszont, egyrészt, mivel meg kell tennem, másrészt, mivel erősé válnom is fontos feladat, ha szükséges az időt kívánó feladatoknak is alávetem magamat. Mindössze ha megteheti, sensei, amíg D szintű feladatokra vagyok utalva, amelyek fenntartó jellegűek, remélem megkérhetem, hogy olyan feladatokért járjon el, amelyek esetleg nem ütköznek a Nesumika időrendjével. - Befejezve a gondolatmenetet, egyenes tekintettel várta a választ, de már a mondandó közben is figyelte a sensei reakcióját.
~Remélem ez nem túl sok a számára...

Sai Szomb. Júl. 03 2010, 22:11

- Ha jól emlékszem, már determináltam korábban, magam részéről nincs akadálya, azonban a rajtam kívülálló döntések kapcsán nem tudom teljes mértékben garantálni, hogy eme kérdésed figyelembe veszik, annyit ígérhetek, megpróbálok közbejárni, úgy vélem, értelmes érvekkel minden elintézhető, és ha nincs rá nyomós indok, kérésed a Kazekage is megértéssel fogja kezelni.
Kicsit oldalt fordul a széken, még inkább nyitva gesztusnyelven feléd, majd egész közel hajol, hogy ez szokása, vagy csak még mindig tesztel, azt talán csak a jövőben fogod tudni teljes mértékben megmondani, mikor már te is eléggé megismered.
- Én inkább azon jövőbeli terveidre lennék kíváncsi, amelyek a ninjakarriereddel kapcsolatosak, az én munkám szempontjából főleg ezen aspektusai érdekesek az álmaidnak, a többiek, talán nyers leszek, de egyáltalán nem érdekelnek, azokkal nincs dolgom, azok csak rád tartoznak, csak a te küzdelmeid.
Hűvös, és talán durva is, de mindenképp távolságtartó válasz ismét.

**Nigori Soyakusha** Szer. Júl. 14 2010, 14:02

Soya egy pillanatig felvonja a szemöldökét, de ez nem a meglepettség jele. Szimplán talán csak a nem várt válasz, vagy a túl könnyeden menő társalgásra való válasz lehet.
-A tervem ninjaként az, hogy fejlődök egy olyan irányba, olyan technológiákkal és fegyverekkel, amik a lehető legtöbb helyzetben engedik a legoptimálisabb megoldások megtalálását. Mivel nem ismerem még tökéletesen minden ág pozitívumait és negatívumait, egyenlőre csak annyit tudok, hogy minden ninjatudomány ágának legalább bázisszerű ismeretére és használatára, illetve fegyverek kiemelkedő alkalmazására lesz szükségem. - Ennek befejeztével Soya válaszra vár. Nem szándékozik rövidre zárni a beszélgetést, ezt pedig testbeszédével jelzi. A közelebb hajolt senseit imitálva az asztalra könyököl, és ő is megdől.

Sai Pént. Júl. 16 2010, 17:30

- A lehető legtöbb helyzetben a legoptimálisabb megoldások, hmm? Nagy célnak tűnik - küld feléd egy félmosolyt, majd ahogy közelebb hajolsz, ő úgy dől hátra a székében, a támlának támasztva hátát. Egyik kezével kicsit megnyomkodja saját nyakát, miközben fejét felemelve a könyvespolcokat kezdi szemlélni.
- Miben hiszel? - kérdezi. Nem az a váratlan benne, hogy megszólalt, hanem a kérdés kevésbé odaillő volta, valamint az a csöpp kis ellentmondás, hogy az előbb még nem volt kíváncsi a nagyon személyes dolgokra, ez mégis valamelyest intimebbnek tűnik. Hiszen az ember nem sok mindenkinek beszél arról, mi az, ami számára a világban fontos, mi az, amibe a hitét veti.
- Talán ez így túl tág: induljunk máshonnan. Van kedvenc könyved, vagy valami ,ami igazán megfogott ebben a világban? Zene, egy festmény, bármi.

**Nigori Soyakusha** Hétf. Júl. 19 2010, 09:53

Soya megvakarja a tarkóját. A kérdéseken talán percekig is elgondolkodik, de nem talál választ, végül pedig önmaga mondandójára is csak szájhúzással gondolva kezd neki.
-Azt kellene mondanom, hogy a kérdések közül nekem mégis az első az igazi. Nem tudom mennyit olvasnak és tapasztalnak mások, de bizonyára többet, mint én tettem. Az egyetlen dolog, ami megfogott, az még kölyökkoromban a szabad kalandozásról szóló mese volt, anyám szájából, de az a gyerekkorom miatt volt. Miután idekerültem, és tanultam, hamar kiderült, hogy más dolgok vonzanak. A biztonság, az összetartás, a rend, ami egy ilyen falut összetart, átvette az első helyet. Jó látni, de még jobb érezni, ha ezernyi ember egymásra számítva és egymásban bízva él együtt, és egy ilyen rendszerben ninjának lenni olyan, mint egyszerre több oszlopnak lenni a homlokzat alatt... - A mondandó egyre jobban és jobban tört elő Soyából, és a kezdeti megakadások hamar elmúltak, a végén pedig Soya egy biccentéssel nyugtázta, hogy megfelelő megfogalmazásban adta át a gondolatokat.

Sai Kedd Júl. 27 2010, 01:02

- Hmmm, érett meglátás, látszólag ambíciók nélkül, valójában a legvilágosabb célokkal, talán megvalósulási módozataikkal is - hogy mire gondol, hát, az az ő titka, hogy miért kérdezte, az is. - Hogy állsz a vallásokkal? Első tippre azt gondolnám, maximum tudományos szempontból vizsgálnád, de könnyen előfordulhat, hogy tévedek. De már megint udvariatlan vagyok, meddig érsz rá? Nem szeretnélek ígéretemmel ellentétben feltartani, hiszen holnap is van nap, illetve a könyvtáron kívül is lehet beszélgetni, akár valami sokkal értelmesebb időtöltés közben is - csak egy fél pillanatra néz rád, aztán feláll, és a könyvet, amit olvasott, visszahelyezi a polcra, majd nekidől várakozón.

**Nigori Soyakusha** Csüt. Júl. 29 2010, 23:00

Soya még mindig a vizsgálódó testtartásban és arccal nézi a senseit, aki még mindig minden érzése szerint vizsgálgatja minden válaszát, és talán reakcióját is. Bizonyára rájött, ha annyira intelligens, hogy Soya ugyanezt teszi, de a változatlanság Soya arcán talán nem sokat mond, kivéve ha azt is elárulja, hogy Soya éppen a vizygálódás ellen tesz. A gondolat végig sem pörög, Soya máris arra gondol, talán túlgondolja a történéseket, és hétradől. Felveszi a tekercset, átrakja a vállán, és megáll az asztal mellett.
-Van még időm, a nyitás még messze van. Ha szeretné, nyugodtan jöjjön le majd a Nesumikába. Én vagyok lenn, tehát meg van hívva pár italra, vagy valami harapnivalóra. Mindössze ne így. - Soya végigpillant a díszes, és bizonyára kényelmes, illetve drága, hosszú ruhákon. -Még a végén kinéznék. A Nesumikába az egyszerűbbek járnak, és elég érzékenyek tudnak lenni. - Egy alig érzékelhető vállvonás, és két alig széttett kéz jelzi, hogy Soya nem érti miért, habár ő maga tudni vélte, hogy milyen mögöttes motivációval lehet így a Nesumika törvényszerűsége: "lehetsz bárki, de ne legyél valaki, akkor mindenkinek jó lesz a buli."

Sai Vas. Aug. 01 2010, 01:43

//sikerült kinyírnom a postom, előre is gomene a silány minőségért, másodszorra sosem olyan jó... (mert nincs türelmem) -.-//

A választ kikerülted, de ezen most nem akadt fel. Csak elmosolyodott, talán most először őszintén, mindenféle hátsó zavaró gondolatfoszlány érzete nélkül.
- Egy ilyen ajánlatot, azt hiszem, nem illik visszautasítani. Előbb... - kezdene valamibe, de egy ismeretlen férfi lép be a kisebb, elszeparált helyiségbe. Ruhája hasonló volt, mint senseiedé, csak szolidabb díszítéssel.
- Mirosaku-dono - mondandója azonban elhal, ahogy megpillant. - Elnézést a zavarásért - távozna, de Zakki megállítja.
- Mondd nyugodtan.
- Problémánk merült fel az előkészületek kapcsán... - feleli zavartan a férfi. Zakki feléd fordult: - Kellemetlen. Este mindenképp beugrok - majd távozik a másik férfi társaságában.

[Nesumika]

Az est leszállt, a nyitási idő már rég elmúlt. A hely kellemesen volt tele, ahogy szokott.
Az ajtó nyílt, és nem kellett csalódnod. A belépő ismerős volt, bár most szolidabban volt öltözve. Egy szürkésfehér szerzetesi csuha volt rajta, amelyet egy makraméöv fogott össze. De hiába a visszafogott ruha, kisugárzása még mindig olyan volt, akár egy hercegé vagy valami fontosabb nemesemberé. A természetet nem lehet megváltoztatni, önmagunkat nem tudjuk teljes mértékben meghazudtolni.
- Jó estét - foglalt helyet a pultnál, megtámasztva azt. Talán próbált beolvadni? - Egész kellemes hely így este - néz a bárpult kínálatára. - Mit ajánl a ház ma este? - érdeklődik ártatlanul. És ő a senseied...

//Ígérem, lassan történik is valami értelmes, az új helyszín értelemszerűen a Nesumika -.-//

Sai Vas. Okt. 17 2010, 18:35

A könyvtáros átvette a könyvet, majd elolvasta a rövid idézetet. Tanácstalanul nézett a papírra vetett sorokra, majd megakadt szeme a "hivatkozáson".
- Ismerni nem ismerem, de utánanézek ennek a rövidítésnek - mosolyog rád a hölgyemény kedvesen, majd feláll, és egy hátsó polchoz lépve leemelt róla egy amolyan belsős, könyvtárosok által használt jegyzéket, és fellapozta. Egy darabig hümmögött, majd újabbakat lapozott, míg végül felragyogott a szeme, épp úgy, mint amikor valaki ráakad valamire, amit keresett. Elégedetten lépett hát vissza az olvasószolgálati pulthoz, és letette eléd is a jegyzéket.
- Az Ék. 22,22 rövidítés a Biblia egy könyvére, az Énekek könyvére utal, és abban is egy konkrét műre és sorára, ami gondolom a lapon is olvasható - néz rád megelégedve magával. - A Bibliát pedig hátul találod a vallási különgyűjteményben. Ritka darab, kérlek vigyázz rá nagyon!
Miután a pontos polc és sor valamint jelzeteligazítást is megadta, elvégzettnek tekintette dolgát.

**Nigori Soyakusha** Szomb. Okt. 23 2010, 01:49

Az elutasítás szerint kerestem meg a könyvet, majd a legközelebbi asztalnál el is olvastam a kikereshető részt. A könyveb várt is valami, amivel nem törődtem sokat. Egy újabb feladvány, vagy szimpla játék tovább, amit majd később elővehetek, de a könyvben talán van valami, ami érdekelhet, vagy fontos lehet a feladvány szempontjából. Először megkerestem a pontos sort, merthogy sorok szerint számozott a példány, majd az éneket, amiből az származik. A rövid történet emlékeztetett valamire - talán magamra, vagy éppen egy beszélgetésre. Akazunira?
Nem láttam az öreget egy ideje, de a történet az önfeláldozással, a kötelesség elfogadásával az ő példája volt, amit mindig egy menő kép kialakítására használt és amit valahol mindig is komolyan gondolt. Milyen feladat lehet az, amihez ilyen hosszan el kell távoznia, és miért nem is tudható, hogy hová ment és miért?
Az ének jónak bizonyult. Talán később is fogok olvasni valamit. Elvégre is egy egyszerű, régies szószedet pár sora kiváltott belőlem emlékezést, és aktív gondolatokat, valószínűleg több olvasás kreativitásra ösztönözné a fejemet. Kreativitásra pedig szükségem van, kell ahhoz a küldetéshez, amit végig akarok csinálni, ahogyan a fegyvereimet egytől egyik magam akarom megismerni és sajátságosan használni...

Otthon vagyok - jutott eszembe a Nesumika előtt, és elgondolkodó tekintettel léptem be a házba, majd később a szobámba, hisz eszembe is jutott valami. A könyv megihlette a fantáziámat: Szavak a papíron... A chakra amivel hatni lehet akár egy olyan egyszerű tárgyra is, mint egy papír... A papír, ami könnyedén formálható, és sokféleképpen alkalmazható... A tekercs papírja, amibe bármi elzárható... A tekercs papírja, ami elvágható, és összehajtható...
Az estére bezárok. Ki sem nyitom az ajtót, és pofátlan módon rakom ki a "küldetésen" táblát, majd a szobámban odaülök a szerkesztő-asztalomhoz, és az egyik tekercsemet veszem elő, hogy papírszeleteket vágjak le belőle, amikbe elzárok, majd amikből előhívok különféle tárgyakat: fegyvereket, füstbombát, egyszerű ruhadarabot. Nem a jutsu maga érdekelt, hanem az, hogy egy kis tekercsdarabbal is működik-e. Márpedig ha működik, akkor nem csak a robbanó cetlit lehet a Youjival használni...

//Soya adatlapján frissítem a fegyvertárat, jóváhagyható lesz?//

Sai Vas. Okt. 24 2010, 20:49

//Amennyire értek hozzá, én nem látok benne kivetnivalót, és szellemes, szóval vállalom az engedélyezés felelősségét xD//

Az idézet, akár ezt a célt szolgálta, akár mást, építően hatott rád, és megtermékenyítette gondolataid magvait. Szokásodhoz méltón ezekkel foglalkoztál inkább, s az idézet mellé bebiggyesztett kis borítékocskával nem foglalkoztál, csak zsebre vágtad, és hazavitted.

Amikor végre előveszed majd, és kibontod - nem, nincs semmi ördöngössége, csak egy sima boríték - egy kis levelet találsz benne, valamint pár színes magvat, színeik megegyeznek az első feladvány színeivel, s alig nagyobbak mint egy fél borsszem.
A levélben pedig a következő állt:

A jutalom is hordoz magában munkát, de bízom benne, hogy hasznát veszed.

Emellett a levélkéhez tűztek egy cikket, amely egy különleges növénymutációról szól, amelynek kikísérletezésén dolgoznak. Ebből megtudhattad, hogy a mesterséges növény"család" olyan mérget tartalmaz, amely bizonyos ideig képes lebénítani az ellenfél elemi chakráját, ha a vérébe jut.

//Jutalmad pár ilyen mag, amelyeket fel kell ám nevelni. A hatásuk, ahogy írtam, hogy ha vérkeringésbe kerülnek, lebénítják az adott illető elemi chakraáramlását, de csupán 2 körig, utána újból sebezni kell a hasonló hatásért. Amely elemek ellen van: tűz, föld, villám. (A maradékhoz nincs és KG ellen nem hatásos, valamint azért ne túlozzunk a mennyiségekkel, de benned bízom) A következő küldetésen még nem használhatod, csak utána. Remélem, elnyeri tetszésed valamennyire, ha nem, egy kacattal több Razz

Most egy kis időugrás jöhet, és találkozhatsz senseieddel a Kazekagénál.//

Ajánlott tartalom

Irat- és Könyvtár

Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár

Re: Irat- és Könyvtár