Sessoku Urami

Név: Sessoku Urami
Ország: Víz Országa
Rang: Genin
Kor: 12
Nem: férfi
Felszerelések: alap felszerelés (5 shuriken, 5 kunai, 10 m kábel, 1 doboz élelmiszer pirula)
Kinézet: félhosszú fekete haj, világosbarna szemek, 147 cm magas, 40 kg, átlagos testalkat. Fehér inget, azon fekete vékony kabátot visel. Hosszú fekete nadrágja van, a fejpántját a jobb könyöke felett hordja.
Jellem: Könnyen ki lehet hozni a sodrából, de amilyen könnyen haragra gerjed, olyan hamar el is felejti miért bosszantották fel. Barátaért azonban az életét is feláldozná.

Előtörténet:

A kezdet

Tizenkét esztendővel ezelőtt egy, hűvös tavaszi reggelen, Kirigakure korházában megszületett egy csöppség. Ez a csöppség voltam én. Édesanyám, Sessoku Karen, aki addig eladó volt egy könyvesboltban nagyon megörült nekem. Nem is beszélve édesapámról, Sessoku Matsuro-ról, aki történetesen egy igen keresett fegyverkovács.
-Gyönyörú. - mondta apám. - Legyen a neved Sessoku Urami, akárcsak szegény, öreg nagyapádé volt.
Így kaptam ezt a nevet, amit máig büszkén viselek.

Régen várt kérés
Öt esztendővel később egy nap éppen a barátaimmal voltam, amikoris rettentően unatkozni kezdtünk, mivel ráuntunk minden addigi játékunkra. Az egyik srác egyszer csak hirtelen felállt egy új játék ötletével.
- Játszunk ninjásat! - javasolta. A többiek helyeslően bólogattak, de én csak értetlenül bámultam.
- Azt mégis, hogyan kell? - kérdeztem.
- Egyszerű. Két csapatra válunk. AZ egyik csapat számol, a másik csapat ezalatt elbújik a tőle telhető legjobban. Ezután az a csapat amelyik számolt megpróbálja megtalálni a rejtőzködő csapatot.
- Ez jól hangzik. Rendben játszunk. - azzal pattantam is fel a földről. Nagyon hamar belejöttem a játszásba, és ekkor határoztam el, hogy ha felnövök, akkor igazi ninja leszek. Egészen estig ezt játszottuk. Aztán otthon apa megkérdezte a napomat.
- Ma tanultam egy új játékot. És eldöntöttem, hogy ninja akarok lenni. - újságoltam boldogan.
- Nagyapád büszke lenne rád. Mindig az szerette volna, hogy legyen legalább egy ninja a családban. Majd holnap megérdeklődöm az illetékes személyektől mit lehet tenni ez ügyben.
A következő napon nagyon izgatott voltam. Alig bírtam kivárni az estét, egész nap édesanyám idegeire mentem. Este aztán apám jó hírekkel tért haza.
- Beszéltem ezzel kapcsolatban az akadémia tanárával. Ősztől járhatsz oda, mivel addigra töltöd be a hatot.
- De jó! - ujjongtam, majd megöleltem apámat.

Az akadémián
Őszig nagyon sokat játszottunk ninjásat, de rajtam kívül senki sem jelentkezett az akadémiára. Ősszel aztán úgy lett, ahogy apám mondta. Elkísért az akadémiai első napomra.
- Sok sikert és mindent bele! - mondta édesapám.
-Meglesz. Remélem büszke lesz rám a nagyapa! - mondtam, azzal szaladtam be az akadémiai ajtón. Onnantól fogva az akadémia és a ninjává válás lett az életem. Rengeteg dolgot tanítottak. A falu történelmét (ezeken rendszerint elszundikáltam), az alapvető ninjutsukat( a Henge no Jutsu még mindig döcögve megy, ellenben a Bunshin no Jutsu lett az akadémián a védjegyem) és a fegyverek használatát. Valamint sok új barátot szereztem, közülük is a legjobb: Hatakaru Hitsuki. Aztán egy nap nem sokkal a tizenkettedik születésnapom után a sensei így szólt.
- A héten megtartjuk a genin vizsgát, melyet ha sikeresen teljesítetek, megkapjátok a fejpántot és hivatalosan is shinobik lesztek.
Ezután a bejelentés után az egész hetet kemény tanulással és edzéssel töltöttem. A hét utolsó tanítási napján aztán.
- Ma tartjuk a vizsgát. Akinek a nevét mondom, az jöjjön át velem a szomszéd terembe. - azzal elmondta az első nevet és a nevezett személlyel együtt kimentek a teremből.
- Izgulsz Hitsuki? - kérdeztem a barátomtól.
- Áh, dehogy! És te? - kérdezett vissza.
- Nemigazán. Csak ne a Henge no Jutsut kapjam.
A terem folyamatosan ürült, aztán egyszer csak Hitsuki nevét mondják.
- Sok sikert! - mondtam oda neki. Ő kiment a teremből, én pedig csöndben várakoztam. Egyre fogytak a diákok és én még mindig ott várakoztam, nagy feszültséggel. Nagy sokára aztán, amikor már csak hárman voltunk a teremben végre meghallottam a nevemet.
-Sessoku Urami. - elindultam a folyosón és behunytam a szemem.

A genin vizsga
Lassan kinyitom a szemem és bemegyek a vizsga terembe. A teremben ül a sensei és egy másik, számomra eddig sosem látott férfi.
- Egy kis elmélettel kezdjük. Felteszek neked egy kérdést, amire fél perced van válaszolni. Melyik az öt nagy ninja nemzet ninja faluja és kik a vezetőik?
- Kirigakure - Mizukage, Konohagakure - Hokage, Sunagakure - Kazekage, Iwagakure - Tsuchikage, Kumogakure - Raikage. - mondom a választ kapásból.
- Rendben. Most kérlek mutass be nekünk egy Bunshin no Jutsu-t!
Elvégzem a szükséges kézjeleket: Kos, Kígyó, Tigris.
- Bunshin no Jutsu! - a következő pillanatban rajtam kívül még két Urami áll a teremben a két oldalamon.
- Köszönöm. Most már az utolsó feladat jön. A hátad mögött van öt céltábla. Itt van ez az öt kunai. A feladat egyszerű: találd el a táblákat!
Megszűntetem a klónokat és magamhoz veszem a kunaiokat. Alaposan becélzom az első táblát és elhajítom az első kunait. Ugyanígy teszek a maradék négy esetében is, de sajnos nagyon meglátszik, hogy ez nem az én műfajom. Mindössze kettő talált telibe, egy lepattant a tábláról, a másik kettő meg súrolta a táblát.
- Köszönöm, most kérlek várj egy kicsit. - azzal elkezd sustorogni a másik vizsgáztatóval. Néhány perc után, amikor már kezdek kifogyni a türelmemből, így szól a sensei.
- Döntöttünk. Átmentél a vizsgán. Itt van a fejpántod. - azzal átadja az oly' régen várt fejpántot.
- Köszönöm sensei. - mondom, majd sietek haza, elújságolni a nagy hírt.
- A csoportbeosztás két nap múlva lesz! - mondja utánam, félig nevetve. Otthon nagyon megörülnek ennek a hírnek és egy hatalmas ünnepi lakomát ülünk. Ezek után már csak azért kell aggódnom, hogy kivel fogok egy csapatba kerülni.