(Hirotoshi) Shinji

Név: (Hirotoshi) Shinji
Ország: Eső országa
Rang: Genin
Kor: 12
Nem: Férfi/Fiú
Felszerelések:
- Shurikentartó:
5x Shuriken
- Övtáska:
3x Kunai
2x Robbanójegyzet
2x 5 méter-es dróthuzal
A kitalált középkor c. könyv
- Hátizsák
2 Kunai
3 Robbanójegyzet
1 Fuuma Shuriken
- Egyéb
Ninja overál
Ninja fejpánt
Ninja szandál

Kinézet

Magas termetéhez mérten testalkata átlagos, sötéthajú kissé komor arckifejezésű fiú. Legfőbb ismertetőjele egy magas nyakú köpenyszerűség, amelyet elől nem gombol össze. Talán még az is feltűnő, hogy fejpántját az övére „fűzve” hordja.

Jellem:

Arckifejezése ellenére, egyáltalán nem komor vagy zárkózott, csupán szűkszavú és lényegre törő. Szeret olvasni, van egy könyv ami mindig nála van és ha ideje engedi azt olvassa, ez a könyv nem más mint „ A Kitalált középkor”. Legtöbbször a Amegakure egyik gyakorló pályáján lehet megtalálni, valamelyik fán, vagy alatta és persze ekkor is azt a könyvet olvassa, amelyet már lehet, hogy százszor is elolvasott. Nem éppen az a csapatkapitány alkat, inkább szeret háttérben maradni. Nem éppen barátkozó típus, de a jó társaságot nem utasítja vissza. Viszont az, hogy megtudja, hogy valójában ki ő, honnan jött és kik (voltak) a szülei, már-már rögeszméjévé vált.

Előtörténet:

Egy vékony, közepes termetű fiatal nő futott a sötét és hideg erdőben, kezében egy pólyába csavart gyermekkel, nyomában néhány gazfickóval. A nőnek nem volt sok esélye, pár perc múlva utolérték, majd egy vágással a földre kényszeríttették és kifosztották. A nő utolsó csepp erejével azon volt hogy a fiút – aki talán a gyermeke volt – megvédje. Még aznap éjjel egy férfi talált a gyermekre és a kihűlt testű fiatal nőre…

Nem régen tudtam meg, hogy hogyan is kerültem az Amegakure-i Hirotoshi családhoz, valójában ez nem zavart annyira, hiszen nem tudtam milyen lett volna másik családnál, ám azért néhány dolog megváltozott bennem. Szerettem volna végérejárni, hogy kik voltak a valódi szüleim és, hogy honnan jöttem egész pontosan. Annak ellenére, hogy nem a sajátjuk voltam ugyan úgy bántak velem is mint mostohatestvéremmel Baku-val, vidám és talán gondteher nélküli gyermekkorunk volt, legalábbis pár évig… Az egyik éjjel arra riadt a család apraja-nagyja, hogy dörömbölnek az ajtónkon. Az apa azonnal kapcsolt, tudta hogy miről van szó így azonnal utasította feleségét, hogy vigye biztonságos helyre a két gyermeket, ő így is tett és egy szekrényben bújtatott el minket, majd ránk zárta az ajtót. Féltem, de mit lehetne várni egy 3 éves gyermektől, leginkább a dulakods hangja volt az ami megrémisztett. Másnap mostohatestvérem nagyapja talált ránk és ő is nevelt minket tovább.
Ekkor egy teljesen új korszak kezdődött az életünkben, bár én örültem neki a testvéremről pedig nem tudok nyilatkozni. Miután mostohanagyapám megtanított olvasni egész áldott nap könyveket olvastam és tanulmányoztam, de volt egy, amit mind közül jobban szerettem, ez volt „ A kitalált középkor”. Nem is tudom miért, a lényegét ekkor még egyáltalán nem értettem egyszerűen csak tetszett, megragadott vagy tudom is én. Ahogyan a volt mostohaszüleim úgy a mostohanagyapámat sem foglalkoztatta az, hogy engem csak "örökbefogadtak". Szerettem a mostohanagyapám, mindig kedves volt velem, ugyanakkor amikor kellett szigorú is volt, amkor kellett. Nem sokkal később bátyámmal úgy döntöttünk, hogy jelentkezünk az akadémiára, mind a ketten más-más indokból. Ezek az évek unalmasan teltek, legalábbis számomra, viszont sok érdekes dolgot megtanultam. Leginkább a dróthuzalokkal való harci stílus vált kedvelté számomra így én, mikor szabad időm volt és könyv sem akadt a kezembe azzal edzettem. Mikor – talán végre – eljött a Genin vizsga ideje kissé izgultam ám, csak aznap, az előző pár napokban, hetekben szinte egyáltalán nem gondoltam rá, csupán akkor, amikor edzettem még az olvasás helyett is, minden szabadidőmet az edzésre használtam fel. A vizsgára mostohabátyám előttem ment be, látszott rajta hogy eléggé izgul – ahogyan én is – bár ezt nem mondta nekem, de én így láttam. Viszont kijönni vidáman jött ki így én egyre kevésbé izgultam. Nemsokára én következtem, gondoltam magamban.
- Hirotoshi Shinji! – kiáltották ki, nem sokkal később, hogy erre gondoltam.
Ekkor kissé megijedtem, de lehet hogy csak izgatottság miatt éreztem úgy.Amint beléptem három, egy félkör alakú asztalnál ülő chuunin vagy jonin ült.
- Shinji igaz? – kérdezte a középen ülő középkorú férif.
- Igen én lennék az – válaszoltam a kérdésre, próbáltam a legtermészetesebben mondani, de még mindig nagyon izgúltam így eléggé érdekes hangon hagyta el ajkamat ez a mondat.
- Nos akkor rendben, elsőként mutass nekünk egy Bunshin no jutsu– mondta ismét a középen ülő vizsgabiztos.
- Rendben – Mondtam majd hozzáláttam – Bunshin no jutsu! – kiáltottam fel, majd létrehoztam két bunshint, reméltem, mikor rájuk néztem azt hittem, hogy elrontottam.
- Hm, rendben szép volt – dícsért meg a bal oldalon ülő fiatalabb nő, kezdtem egyre magabiztosabb lenni ahogyan ezt meghallottam. – Most kérnénk tőled egy Henge no Jutsut. – folytatta a nő.
Én bólintottam, kifújtam magam és már jóval magabiztosabban, kevesebb izgalommal hozzáláttam a jutsuhoz. Megfelelő kézjeleket használva felvettem a testvérem alakját, ugyanis őt tudtam a legjobban lemásolni. Meglepően jól sikerült, itt talán már kezdtem elbízni magam - szerencse hogy nem volt több feladat.
- Remek – monda ismét a hölgy. Majd összesúgott a három vizsgabiztos. - kavarogtak bennem az érzések, de nem gondolkoztam rajta, hogy átmegyek-e vagy sem, inkább azon, hogy ha nem megyek át mit fogok csinálni. - Alig volt időm végiggondolni pár dolgot máris leraktak egy fejpántot az asztalra.
- Gratulálunk! Átmentél – mondta jobb oldalon ülő fickó.
- Köszönöm! – Majd meghajoltam, halvány mosollyal az arcomon és átvettem a fejpántot, azzal a lendülettel meg is fordultam és kiléptem az ajtón, ahogy ezt megtettem kedvem lett volna a levegőbe boxolni egyet, de mégis hogy nézne az ki, így nem tettem.
Büszkén tértem haza aznap és már vártam, hogy megtudjam kikkel fogok egy csapatba kerülni.

Kissé tömörnek tartom és voltak benne furcsán megfogalmazott részek (Pl.:Mindenféle hangot lehetett hallani, de leginkább dulakodás és kiabálás és dulakodás hangjai voltak a legjellemzőbbek.), de ennek ellenére elfogadható, amint kissé módosítod a vizsga részt. Örülnék neki ha részleteznéd. Például, hogy milyen érzések nyomták a szíved miközben vizsgáztál. Azt is részletezhetnéd, hogy milyen volt a kapcsolatod mostoha nagyapáddal.

Látod Shinji...tudsz te ha akarsz. Egy fokkal jobb így már el fogadom. Készíts adatlapot.
Rang:D
Szint:D
Pénz:1200 ryo
Chakraszint:100 +10 a jutalmad =110