Központi bázisok

**Kanmiru** Szer. Márc. 31 2010, 20:31

Nagyrészt a föld alatt elhelyezkedő központi komplexum, ahol egyszerre a legnagyobb számú ninja van elszállásolva készen arra, hogy bárhová bevethető legyen. Az itteni elszállásolás nem családias, sokkal inkább militáris jellegű.

**Okisha Aiza** Szer. Ápr. 01 2015, 22:13

Rikudou

~Hideg van. Sötét van. Büdös van~ ez voltak az első nap utáni észrevéte a katonának, kit igen fiatalon neveztek ki chunninná, most pedig egy föld alatti komplexumban tartózkodik egy olyan részlegben, kiket bármikor háborúba küldhetnek. A szobájában volt. A kényelmetlen és kemény ágy azonban nem tudta elvenni a fiútól a pihenés lehetőségét, katonának nevelték, nem kis hercegnek. A Chunnin felkel ágyából, egy tál vízbe meríti kezét, majd arcát tenyereibe mártja. Vizes ujjai közé hullik tüskés, fekete haja, melyet hátratúr.
felveti mellényét, melyet a chunnin vizsga sikeres teljesítésén szerzett, jobb karjának felső részére pedig felerősíti a fejpántot, melyen a Hang jelképe díszelgett. Büszke ember volt.
Aiza köpcösen sétált a folyosón, szinte rá sem nézve másokra. Kardja vállán helyezkedett el, a jobb válla fölött ágaskodott ki, hogy bármikor segítségére lehessen a forgatónak. A magas fiú kitolt mellkassal sétált, a sugárzódó egoizmust nevének köszönhette. A család a Fehér Kígyó szolgálatában állt már generációk óta, csupán azt nem tudja, hogy az nem az ő családja. Ezt senki sem tudja, csak és kizárólag Kabuto és a Hang tényleges vezetője, Orochimaru-sama.
A séta végén úgy érezte, inkább visszatér lakhelyére és várja, hogy a vezetőség a szolgálataiért hívja...Sőt...Ő maga fog jelentkezni.
A chunnin gyorsan váltott irányt, majd egyenesen a vezetőségnek kialakított részleg felé sietett. Ha eléri az ajtaját, bekopogtat. Belépve fejet hajt.
- Üdvözlöm, a nevem Okisha Aiza. Azért jöttem, hogy feladatot kaphassak, hogy erősíthessem nemzetünket. legyen szó bármiről, szolgálatukra állok - térdelt le a fiú az ajtóban.

Jiraiya Vas. Ápr. 05 2015, 22:07

   A mindenre elszánt Chuunin peckesen vonult végig a bűzlő, beázott folyosókon. Körülötte nagy volt a sürgés-forgás, elvégre mindenki készülődik. Ám a haderő nagy része, már a megszállt területeken van, azonban Otogakure felkészült a védekezésre is. Ezért is vannak itt ezek a ninják, akik az Országot védik majd egy esetleges támadástól a visszavonuló egységeket támogatva. Összesen 100 Ninja állomásozik az Ország területén, ami ilyen időkben igencsak csekély. Főleg, hogy terjengenek olyan pletykák is, hogy az Otokage önkénteseket szedett össze az Edo Tensei no Jutsu használatára. Aki hallhatatlan akart lenni, az jelentkezhetett nála. Az avatatlanoknak ez természetesen isteni áldás lehetett, ám Aiza is hallotta a felvilágosító beszédet és persze az idősebbek, mint tudták ennek a technikának a hátrányát. A Hallhatatlanság csak egy álca. Aki a jutsu hatása alá kerül, csak báb lesz. Igaz, olyan báb, aki Otogakurét szolgálja, viszont szabad akarattal már aligha rendelkezhet. Ám ezek csak pletykák... Nem lehet tudni, hogy mi igaz. Elvégre, amikor többen is jelentkeztek a feladatra, a vezetők elküldték őket, mondván, hogy őrültségeket ne beszéljenek. De akkor miért tünedeztek el az emberek?
   Aiza most nem foglalkozott ilyesmivel. Tettre kész volt és készen állt szolgálatot tenni a hazájának. Családja már régóta Orochimaru-sama szolgálatában állt, ám most Kabuto az, aki vezeti a falut. Őt is ugyanakkora tisztelet övezi, mint a Kígyót, ám látni őt, már ritkábban látják. Főleg, hogy az Ország megnyílni látszik más ninja nemzetekkel szemben. Lehetséges, hogy Gyökeres változtatások fognak bekövetkezni? Igen, ez a bizonytalanság jellemzi Otogakure Ninjáit. A vezetőség nem oszt meg semmit az alattuk szolgálókkal, kivéve, hogyha erre felhatalmazásuk van, vagy hogyha a helyzet megkívánja.
   Ám Aizát ez a legkevésbé sem érdekli. A megtestesült katona az, aki a hazájáért bármire képes és letérdelve várja a parancsot. A parancsnoki szobában két ninja áll. Előttük tengernyi papír, szinte már-már tornyokat építettek belőlük. Meglepve tekintenek a Chuuninra.
- Okisha Aiza? Rendben.
Mondta az egyik maszkos alak, majd az asztalon kotorászni kezdett és egy tekercset vett elő. A másik fickó is a teljes arcot fedő maszkban volt, egy-egy kisebb lyuk volt az, ami a szemeknek volt fenntartva. Bizony, a vezetők parancsba kapták, hogy őrizzék meg személyazonosságukat maguknak. Ez a fickó a többi lap közül elővett egyet, majd a társa kezébe nyomta.
- Itt van a Küldetésed.
Mondja, majd felemeli a lapot. Láthatóan az arcodat nézi, majd ránéz újra a lapra.
- A képességeid megfelelnek egy B szintű Küldetésre. Ez a tekercs tartalmazza a feladatodat és egy térképet, amin meg van jelölve, hogy melyik járatnál kell elhagynod a Falut. Összesen négyen lesztek, a vezetőtök majd jelentkezik.
Mondta a férfi, majd a tekercset Aiza felé nyújtotta.
- Biztos helyen bontsd ki és utána semmisítsd meg.
Adta ki a parancsot, majd folytatták a papírmunkát.

// Reagáld le, akár már el is indulhatsz összekészülni. Ott fejezd be a posztot, hogy kinyitod a tekercset //

**Okisha Aiza** Hétf. Ápr. 06 2015, 02:36

A szűk folyosókon sokan rohantak előtte és mögötte. Ő mégis kényelmes, mégis katonás tempóban menetelt előre. Nem került ki szinte senkit, kivéve aki olyan ruházatot hordott, hogy elsőbbséget élvez rangja miatt. Aiza feladatot akart, haszontalan tagjának érezte volna magát, ha nem harcolhat a Hangért. Kevés ilyen shinobi volt ebben az országba. Elérte a vezetőségi irodát.

A bázis vezetői álarc mögé rejtették kilétüket, igen csak sok titok mögé húzódtak a magas rangú személyek, nem bízhattak háborús időben senkire, ahogy mondtam, kevés személy volt oly vakmerően hű, mint a fiú, ki térdelve várta a parancsot.

Az egyik maszkos egy tekercset nyújtott át a chuninnak.

- Nem fognak bennem csalódni. Megteszek bármit. - majd a tekercsre nézett- A legbiztonságosabb helyen... - mondta, majd kinyitotta. Elvégre a feljebbvalói tudják a tekercs tartalmát, hisz neki választották ki, így a teremben titokban maradhat az iromány. Elolvasta feladatát, majd a vezetőre nézett.

- Senki sem találja meg többé - hajtott térdelve fejet a fiú, majd eltette a tekercset és elment.

Kilépve a bázisról ismét magához vette a küldetésének információiról szóló papírosra, majd kezei között némi szélchakrat koncentrált, és megpróbálta a lehető legkisebb darabokra szeletelni a tekercset, a megmaradt papírokat pedig a széllel szórta szét. A városba indult.

Szüksége lesz néhány apróságra, így felkereste a város fegyverüzletét. ismerte az üzletet, saját készleteit itt szokta feltölteni, egyetlen eszközt, a kardját kivéve. Azt csak is magának élezi. Ismerte a sorok között a járást, így hamar megtalálta azt, amire szüksége volt.

Az eladó elé összesen 9 Senbont és 2 villanógránátot tett le, valamint a vásárláshoz szükséges 2800 ryo-t. Miután az árus elvette a pénzt, Aiza az övtáskájába helyezte a két gránátot, a többi hasonló eszköz mellé, a senbonokból 5 darabot a széles övtáskába helyezett, 2-2-t pedig a cipőjének oldalába helyezte, végszükség esetén. Készen állt hát a küldetésére. Kilépett az üzletből, majd a tetőkön haladva sietett a kijelölt pontba, hogy találkozzon társaival.

//Remélem nem baj, hogy a tekercset ott nyitotta ki, ha igen, akkor a vásárlás után ejtené meg, a megsemmisítést pedig hasonlóképp végezné.

Vásárlás: 9 senbon=1800 ryo; 2 villanógránát=1000Ryo, a körváltás után vonom le és egészítem ki az adatlapom//

Jiraiya Hétf. Ápr. 13 2015, 14:59

// Nem baj, frappánsan megoldottad. Smile

//

Amikor Aiza kinyitotta a tekercset, abban a következő szöveg állt:

Okisha Aiza Részére

Otogakure kirendeli egy B szintű küldetésre, melynek célja az esetleges behatolók kiszűrése és elfogása. A térkép mellékletben meg van jelölve a csapat gyülekező helye. Összesen négyen vesznek részt ezen a küldetésen, melynek vezetője Nagari Senmaru. A csapat további tagjai: Okisha Aiza, Suito Rabada, Isago Seigi. A küldetést délután három órakor kezdjék meg!
A feladat sikeres teljesítése végett ezt a tekercset semmisítsék meg és a tartalmáról senkinek nem beszélhetnek még a csapaton belül sem.
A Csapat vezetője majd összefoglalja és irányítja a Küldetés szakaszait.

Miután Aiza elolvasta a tekercset, biztosította a vezetőséget, hogy a lehető legjobb helye lesz. Így, amint kiért, egy kis chakra ráhatással sikeresen megsemmisítette az iratot és az apró fecniket pedig elfújta a szél.... Ezután persze várt még rá egy úgy, hiszen volt némi ideje a küldetés megkezdéséig, így fel tudott készülni. Miután megvásárolt mindent a szokásos helyen, megkereste azt a kijárati csatornát, ahol kijelölték a gyülekező pontot. Ez a kijárat, vagyis sokkal inkább rejtett bejárat egy fákkal sűrűn benőtt területen volt. Amikor Aiza megérkezett már várták őt. Vagyis, ha pontosak akarunk lenni, akkor egy valaki várta a járat szélén egy fának dőlve. Arcát Otogakurei maszk fedte, az egyenruhája pedig egy tipikus Otogakurei Jounin egyenruha volt. Talán nem új dolog, hogy a küldetés vezetője elrejti kilétét...
Nem telt el sok idő, szinte egészen pontosan akkor érkezett egy újabb tag, amikor Aiza megállt a vezető előtt. Egy kapucnis lány volt az, aki Aiza mellett jelent meg. Persze a Chuunin érezte a jelenlétét, de nem volt rá semmilyen reakciója. Tudta, hogy csapattársa érkezett, aki szótlanul állt meg... Nos, itt lenne az idő arra, hogy a Chuunin köszöntse felettesét. Már ha a maszkos alak a küldetés vezetője.

**Okisha Aiza** Hétf. Ápr. 20 2015, 17:10

~ Nagari Senmaru ~ ismételte el magában a vezető nevét, majd elhajította a tekercset. Minden információt megjegyzett, így nem volt szükség a tekercsre, így megsemmisítette, ahogy azt előírták.
Miután Aiza végzett a vásárlással, és minden elpakolt a megfelelő helyre, készen állt, hogy elinduljon a megadott helyszínre.
A találka helyszíne igen csak jó választás volt, az erdőbe rejtett csatornát csak az ismeri igazán, aki a faluban harcol.
A hosszú alagút végére érve egy fákkal sűrűn nőtt erdőben találta magát. Nem volt egyedül.
Egy álarcos, otogakurei Jounin várt már rá, nem messze a kijárattól. Aiza elé sietett, majd fejet hajtott.
- Várom a parancsát, Nagari Hibao-sama. - mondta, térdelve. Az álarcok nagyon megtévesztőek az így is néha kiismerhetetlen erőkkel rendelkező országon belül is, ugyan a vezetőség védi kilétét mások előtt, mégis, talán ez a legmegfelelőbb álca egy esetleges puccshoz is, melyhez akár az ország saját erejét is felhasználhatják. Aiza úgy érezte, próbát tesz az álarcossal, aki ha a valós vezető, azonnal reagál, hisz rosszul hívta őt. Ha viszont egy besurranó, elvégre ezek felkutatása a feladata, nem biztos, hogy kitér erre a lényegi témára.
A chunnin még mindig térdel, idő közben újabb személy sétál az alakulóban lévő csapat felé.
Egy lány volt az. Kapucnit hordott, csendes volt. Ám Aiza-t nem zavarta a lány némasága. Ő most a vezetőt köszöntötte, kik mindig a legfőbb személyek lesznek a chunnin számára. Ezért tökéletes katona. mert elhivatott, és mindig kész teljesíteni bármilyen parancsot.

Jiraiya Szer. Ápr. 22 2015, 13:07

Miután Aiza és a kapucnis lány megérkezett, majd Aiza meghajolt a vezető előtt, az csak nézte őt, majd ellökte magát a fától a vállával. Kicsit közelebb lépett, majd így szólt.
- Nagari Senmaru. A teszted téged is gyanúba keverhet shinobi, főleg ezzel a hatalmas alázattal a feletteseid felé. Azonban a származásod felől nincs kétségünk, ahogy a hűséged felől sem.
Ahogy ezt elmondta, a földből, mellette egy újabb tag "nőtt ki". Egy kapucnis férfi, akinek a száját maszk fedte, ám a vezetőnek ugyebár az egész fejet fedő Otogakurei maszk volt a viselete. Ez különböztette meg őt a küldetés többi tagjától. Miután tehát mindenki megérkezett, Aiza felállt ugyanis a küldetés eligazítása most kezdődik.
- Hogy mindenki tisztában legyen a csapattagokkal: Ő itt Aiza - nézett a Chuuninra a vezető - Ő pedig Rabada - nézett a lányra, majd végül a fiúra - Ő pedig itt Seigi. Ti mind Chuuninok vagytok, így van némi tapasztalatotok. Én Senmaru vagyok, Jounin és a küldetés vezetője.
A férfi hangja szigorú és lényegre törő volt. Valószínűleg nem szívesen akarta húzni az időt, sokkal jobban szerette az egyenes beszédet, még akkor is, hogyha egyes esetekben furcsa. Eközben mindenki csak hallgatott.
- A küldetésünkről nem mondtak el nektek sokat, ugyanis a biztonság az első. Olyan személyek vannak a csapatunkban, akikről megbizonyosodtunk, hogy hűségesek a faluhoz. Ezért most elmondom nektek részletesen azt, hogy mit kell tennünk. A feladatunk Disutori no Satoban kezdődik. (Olvasd el a topicját) Mint tudjátok, ez a falu felel a termények elosztásáért. Ha innen nagyobb mennyiségű áru tűnik el, azzal nem csak az Ország bevétele csökken, hanem az étel mennyisége is, amivel sem a katonákat, sem pedig a civil lakosságot nem lehet ellátni. Háborús időkben pedig, az ellátmány a legfontosabb alapanyag a pénz mellett.
Kicsi szünetet tartott a Parancsnok, majd folytatta.
- Ebben a faluban behatolókat jelentettek be, ugyanis több halott munkást is találtak. Valószínűleg az ellenség tudomást szerzett a falu jelentőségéről és beszivárgott a munkások, vagy a legrosszabb esetben az őrök közé. Ugyan minden nap állomásoznak Otogakurei ninják a faluban. Ez általában tíz fő és minden nap más csapatok vannak kiosztva, azonban a földesúr által kirendelt és fizetett őrség állandó. Első sorban az Ő parancsnokukkal kell beszélnünk az esetekről, ha ezzel pedig megvoltunk, akkor meg kell oldanunk az elhalálozások okának rejtélyét és ki kell szűrnünk a beszivárgókat, ha pedig azóta tűnt el áru, akkor vissza kell szereznünk őket. Kérdés?
Zárta végül beszédét egy kérdéssel a vezető.

**Okisha Aiza** Hétf. Május 04 2015, 00:01

- Elnézést uram a megtévesztésért, megszokásom volt - kért bocsánatot a vezetőtől.
A csapat, az utolsó taggal is kibővülve, készen állt, hogy meghallgassa az útbaigazítást. Aiza csendesen hallgatta felettese beszámolóját a feladatról, annak szükségleteiről, veszélyeiről és kockázatairól. Aizanak tetszett a feladat, elvégre igen fontos küldetésre küldték egy, a háborús időben fokozottan fontos, stratégiai pontban való rendrakás végett.
Aiza azonban nem csak a feladatra összpontosított, szemügyre vette társainak látható leltárait és fegyvereit, valamint képességeket, egy föld elemű társa már akadt, aki nem igazán jó párosítás az ő szél elemével.
~Hm. habár egy utcákkal teli, magas épületekkel körbevett területen a föld és a szél még jól is jöhet, kérdés, mire képes a lány. No és a mester?~ fejében a párbeszéd után végigmérte a látszó fegyvereket, majd fejben hozzáadta sajátjait is, ezzel alkotva meg a csapat fegyverkészletét. A chunnin csapatként gondolkodott, mikor szükség volt, de megállta egymaga is a helyét. Katona volt ő, aki katonákat számolt egynek, s ellenségeket kettőnek. Számára nem volt helye az érzelgősködésnek, a bátorságnak és az elszántságnak, az elkötelezettségnek kell vezérelnie. Ezt tanították neki a szülei. A szülők, akik az ország vezetőségének hűséggárdájának oszlopos tagjai.
- Nincs, uram - válaszolta, majd fejben elemezni kezdte a helyzetet ismét.
~Mindenképp számolnunk kell az összes lehetséges veszélyforrással, az árulók bárhova beférkőzhettek, a munkások, a shinobik, vagy akár az örök katonák közé is, elvégre, onnan a legegyszerűbb, tekintve a heti váltásokat. Szigorítani kell a helyőrség és a zsoldos réteg, valamint a munkások személyazonosságának pontosításán és érvényességének ellenőrzésén. Az utcákat folyamatosan figyelni kell majd, a munkásokat is szemmel kell tartani, valamint kell egy stabil ember, aki a raktárakat figyeli. Így mindenképp ki kell deríteni, hogy melyik réteg a legmegbízhatóbb. Nehéz feladat lesz. De nem véletlenül választottak minket.~
Aiza készen állt, az első parancsra pedig el is indul a csapattal, hogy teljesítsék küldetésüket.

Jiraiya Csüt. Május 21 2015, 22:41

// Jól hozod a karit Smile

//

   Aiza tapasztalt ninjának tűnt, semmi sem kerülhette el a figyelmét. Habár, lehet hogy nincs annyi Küldetés a neve mellett, amennyi a vezetőnek, de talán már most is megállná a helyét a csapat élén. Elvégre olyan családból való, akik elvárják az ilyesmit. Lehetséges, hogy a jövő még nagy dolgokat tartalmaz a fiatal Otogakurei számára? Kitudja... ha így folytatja, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb a legnagyobbak között találhatja magát.
   A Chuunin lopott pillantásokat vetett társai fegyverzetére, ám meglepve tapasztalhatta, hogy egyikőjükön sincs felismerhető tartozék. A Seigi nevű tag teljes egészében elrejtette a testét, míg a Rabada nevű lány csak részben, így a bokájára erősített Kunai tartó jól látható volt. Ezen kívül egyikőjüknél sem látszott sem övtáska, sem hasonló dolog. Persze ez még nem azt jelenti, hogy nincs náluk eszköz, ez inkább annak a jele, hogy szeretik rejtegetni az erejüket, vagy éppen az erejük forrása nem a komolyabb fegyverekben rejlik. Azonban, a csapat vezetője, Senmaru a hátán egy meglehetősen méretes Shurikent hordott, ami drótokkal volt rögzítve. Talán a hasznára lehet a csapatnak...
- Rendben van. Akkor induljunk! A falu innen egy napi járóföldre van, ha a mi tempónkkal nézzük, akkor is. A menet alatt, nem akarok felesleges csevejt.
Mondta a férfi, majd iránynak fordult és megindult...
   Nagyjából fél napja lehet úton a csapat. Besötétedett. A termőföldek már régen nem voltak a látótérben, most már csak a hatalmas erdők és tisztások szolgálhatnak a csapat rejtekéül. A vezető megálljt parancsolt. A menet erőltetett volt, bizony a Chuunin is érezte, ám bírta a strapát, így alig izzadt meg. A mellette lévő furcsa lány viszont nehezen kapkodott levegőért, míg az egész testét fedő Seigi mintha nem is lélegezni, olyan könnyedén vette a menetet.
- Fél órára megállunk. Pihenjetek és ha akartok, van időtök egy kis ismerkedésre is.
Mondta a férfi, majd leült az egyik fa tövébe és elővett egy kisebb erszényt, amiből egy tablettát vett elő és kapott be. Seigi ugyanezt tette, azzal a különbséggel, hogy Ő ruhája alatt matatott egy darabig, majd egy műanyag dobozt vett elő, amiben három fehér, kis méretű egér volt. Kibontotta a dobozt, majd két ujjával megfogta az egyik egér farkát, majd másik kezének mutatóujjával elemelte szájától a maszkját és láthatóan elfogyasztotta az egeret. Egyben kapta be, habár a maszk még így is takarta a száját... Ezt a jelenetet látva, a fiatal lány elfordult, mire a vezető kuncogni kezdett.

**Okisha Aiza** Szomb. Jún. 06 2015, 12:08

Lassan összegyűlt az egész csapat, majd a vezető elrendelte az indulást. A cél egy napnyi járóföldre volt innen, melyet shinobik tempójához mértek. Beszéd nincs. Ez Otogakurehoz méltó küldetés. Semmi beszéd, csak a feladat.
Az osztag meg is indult, sebesen vágtak át a hatalmas rizstáblák mellett, mindvégig néma csöndben.
~Odaérhetnénk már. Ez a küldetések legrosszabb része, mikor el kell jutnom ahhoz, hogy elkezdhessem, és megvédhessem a várost.~ Aiza ezen töprengett, miközben lábai sebesen szelték át a hosszú hosszú földeket, mire szinte teljesen el is hagyták. A környezet megváltozott, az eddigi rizsföldeket bokrok, füves puszták és erdők kezdték felváltani. A vezető megálljt parancsolt, majd pihenőt rendelt el. A nap az út alatt egyre inkább kezdett távolodni, mígnem elhagyta a horizontot, és eltűnt a távoli hegyek mögött, beköszöntött az éjszaka. A vezető a fák között talált pihenőt, ahol megálltak egy fél órára.
Aiza ugyan nem volt egy beszédes típus, sőt...nem is szeretett beszélni. Most mégis szükségét érezte annak, hogy beszélgetést kezdeményezzen.
- Mivel csapatmunkát rendeltek el tőlünk, talán szükséges, hogy ismerjük egymás alapképességeit, ezáltal könnyebben tudunk összhangban dolgozni. - Először a fáradtabb társa felé tekintett.
- Mi adja a te erőd? - szól felé. ha ő válaszol, akkor AIza elmondja magáról a kard képességeit, s a szél elemet, mint kezdő. Más egyelőre nem. Ha lezajlott a beszélgetés, a tablettát szedő társa felé fordul, majd neki is felteszi a kérdést. Ha mindenkiről megtudta a szükséges információkat, visszavonul, egy fa tövébe ül, majd elkezdi elemezni a lehetséges kombinációkat. Ezután csendben várja, hogy tovább indulhassanak. Már nem járnak messze az ellenségtől, igaz, a távolságnak legalább egy ekkora része még hátravan, ki tudja, milyen távolságban ellenőrzik a létesítményt.

Jiraiya Vas. Jún. 21 2015, 17:57

A lány kissé kínlódott gyomra tartalmával... Talán nem méltó egy Otogakurei shinobihoz, ám az viszont, hogy egyben és élve elfogyaszt valaki egy egeret, talán még bizarrabb és furcsább... Talán ezért hiszi mindenki azt, hogy Otogakure no Sato shinobijai mind furcsa szörnyek, akikben az emberség csak nyomokban fedezhető fel? Lehetséges... Rabada a fiú kérdésére halk, elfojtott hangon válaszolt, mintha suttogna.
-Én hang technikákat ismerek.
A vezető nem lelkesedett a kérdésért, de mogorván válaszolt.
- Én idéző technikákat használok, de többnyire a kardomra hagyatkozom.
Mondta a férfi, majd az egeret majszoló társukra nézett.
- Seigi nem szeret sokat beszélni, ahogy a technikái is elég... Hogy is mondjam? Egyediek.
Kuncogott fel a férfi, keveset sejtető szavai után pedig felállt és leporolta magát.
- Mindjárt jövök.
Mondta, majd néhány méterre eltávolodott a csapattól. Az erdő zajától nem volt hallható, hogy éppen mit csinál, de ha Aiza utána tekint, akkor úgy tűnik, hogy könnyít magán. Nemsokkal később vissza is tért. A csapat pedig a további pihenő időt csendben töltötte el.

A menet gyors volt, mindenki megérezte, még a parancsnok is, de a legtöbben talán élvezték, hogy ismételten kimozdulhatnak és teljesíthetnek. Főleg Aiza volt az, aki ezúttal is dicsfénybe szeretné látni Otogakurét és ezért mindent meg is tesz... Nagyjából éjféltájt járhatott az idő, amikor megérkeztek a faluhoz. Nagyjából tíz méter magas betonfal vette körbe a nagy jelentőségű falut. Több ellenőrző pont is volt, a kapuk pedig mindig nyitva álltak, az őrök pedig mindig készenlétben voltak... Innen például három fáklyás őr látszik, de ki tudja, hogy még mennyien vannak.

// Ide kérem a posztot: http://narutohun.niceboard.org/t2612-disutori-no-sato Csak reagáld le a történteket. //

**Shoytsu Negara** Csüt. Aug. 04 2016, 17:58

Negara nem igazán sietett étele elfogyasztásával. A szájában kavargó ízeket hosszasan élvezte, kifejezéstelen arccal forgatva a falatokat, de minthogy valójában nem érezte magát éhesnek, nehezére esett az egészet magába tuszkolni. Elméjét teljesen más gondolatok terhelték le; mindegyik egyenként sokkal fontosabb, mint egy nyamvadt ebéd. Tisztában volt azonban az emberi test korlátaival, pontosan tudta, ha nem figyel a megfelelő táplálkozásra, azzal hosszú távon nemcsak magának, hanem helyzetéből adódóan egész Otogakure no Satonak árt. A felelősséget pedig nem kellett bemutatni neki - ahogy azt sem, mi történik, ha valaki azokat elmulasztja. Pont ő ne tudná, mikor ő maga szokta ezekért a legsúlyosabb megtorlásokat kiszabni, esetenként kivitelezni?
Beletelt jó pár percbe, mire egyszer csak azon kapta magát, adagja elfogyott. Megkönnyebbülten sóhajtva felállt, nyújtózkodott egyet, megfáradt arcizmait könnyed mozdulatokkal masszírozta helyre. Megfordult, asztalához lépett, fiókjából elővette mappáját, melyben különféle háborús elképzeléseit és terveit tartotta, és a tőle megszokott, feszes tempóban indult meg egyenesen a magasabb rangú shinobikból összeállított tanács terme felé. Fejében a korábban papírra vetett ötletek kavarogtak - igyekezett még prezentálás előtt utoljára átfésülni azokat, hibák, buktatók után keresgélve. Minthogy azonban az elmúlt napokban gyakorlatilag az edzésen és némi meditáláson kívül mást sem csinált, híján volt már a javítandóknak.
Céljának ajtaja elé érve megtorpant. Pár rövid pillanat erejéig engedte érzelmeinek, főleg kételyeinek, hogy szabadon tomboljanak, hogy aztán végül mély levegőt vegyen, behunyja szemét és immáron higgadtan, megtisztulva tárja ki azokat újra. Arcán újra megjelent a tőle már megszokott számító tekintet, ajkai elvékonyultak, homlokáról a ráncok eltűntek. Jobbjával határozottan, jól hallhatóan koppantott hármat az ajtóra, hogy aztán ugyanazon kezének ujjait a kilincsre fonva kinyissa azt, s miután belépett, be is csukta. Nem gyakran csinált ilyet, ám a protokoll ezúttal előírta: tisztelettel meghajolt a bent lévő(k) előtt. Párat lépett előre, mappáját egy mellette lévő vízszintes felületre helyezte, majd a szobát egy meglepően mély, ámde annál karakánabb hang töltötte be.
- Készen állok.

Hidan Csüt. Aug. 18 2016, 06:19

A tanácsterem ajtajához érve furcsa borzongás fut végig Negara gerincén, noha az ilyen jelenségek általában véve idegenek tőle. A tárgyalóhelyiség szokásos, finom duruzsolása helyett síri csönd honol a résnyire nyitott bejárat túloldalán, s láthatóan kialudt minden fényforrás, mert csupán koromfekete sötétséget lát az ajtófélfa melletti vékony résen bepillantva. A zsanérok panaszos, nyikorgó sírásba kezdenek, ahogy az ajtó megadja magát a határozott kopogtatás erejének, s a férfi már épp megszólalni készülne... Ha lenne kinek, de torkára forrasztja a szót a felismerés, hogy nem egy tanácsterembe érkezett, hanem egy sírkamrába, vagy még inkább mészárszékbe.
Otogakure tanácsnokai és elöljárói vérbe fagyva hevernek a helyiség változatos pontjain. Élettelen, fakó és száraz bőrük természetes halotti maszkként feszül arckoponyájukra. Életük utolsó pillanatainak velőtrázó félelme groteszk grimasszá fagyott, ahogy menekülni próbáltak valami olyasmi elől, ami ellen esélyük sem lehetett, noha nem egy közülük magasan képzett shinobi volt. Legtöbbjükön komolyabb külsérelmi nyom nem látható, csak két apró pötty a nyaki artériáknál, a szerencsétlenebbül jártak azonban kitekert, összeroppantott végtagokkal fekszenek, feltehetően ezek fejtették ki a legtöbb ellenállást. A sebekből szinte semmi vér nem csorgott a padlózatra, így valószínű nem annak hiánya okozta a vesztüket.
Mielőtt azonban a jounin tüzetesebben is megvizsgálhatná a tetemeket, vagy bármi egyébbe kezdene, egy ismerős ám rég nem hallott, kerepelő hang üti meg a fülét a sűrű sötétségbe vesző szoba túlfeléről.
- Kukuku... Rég volt már, hogy találkoztunk, Negara-kun.
Ahogy a hangfalusi a beszéd irányába kapja a fejét, egy hosszúkás, viaszfehér arcot lát kiválni az éjfekete homályból, melyet hosszú, bakacsinszín haj keretez. Keskeny vágású szemek, egy ragadozó sárga íriszével és függőleges pupillával. S bár hosszú évek óta nem hallott senki felőle, mi több halottnak hitték... Mégis, szinte kétség sem fér hozzá, hogy Orochimaru visszatért.

Ajánlott tartalom

Központi bázisok

Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok

Re: Központi bázisok