A Hoshigakurét körülvevő szakadék

Ez egy mérges gázokkal telített szakadék, ami a hívatlan vendégeket tartja távol. Csak a megfelelő felszereléssel lehet biztonságosan átkelni.

Az Oinin szavain csak elmosolyodik. Hiszen eléggé érthetetlen, hogy miért csak most jött rá erre. Hiszen megmondták, hogy nem finomkodnak... ha megkapják azt ami jár akkor eggyüttműködnek, de ha a jutalmazás elmarad akkor annak az esélye, hogy továbbra is "jó" viszonyban legyenek a kirigakurei fejesekkel. Ingyen akkor sem dolgozott mikor még a falut szolgálta... nemhogy most, mikor tulajdonképpen egy zsoldos akit kirigakure felbérelt.
- Igazad is van... meg nem is, ha azt mondod , hogy veszélyesek vagyunk- mosolyodik el, hiszen ez egyfajta elismerés neki.
- De ha ismernéd az ikerbátyáimat akkor inkább mellém állnál. - nevetett hiszen ők ketten valóban félelmetese harcosok, és egymás sem kímélnék, ha éppen egy jól fizető munkában akadályoznák egymást.
- Talán a Mamono klán utlsó sarjai vagyunk.... mind veszélyesek a magunk módján...egyszóval ezzel a kijelentéssel engem csak megtisztelsz. - ezután elindultak észak felé... a kikötőig vezető úton Seikatsu egész végig szótlan volt.... nem volt megosztanivaló egyik társával sem...főleg nem az Oininnel. Amint felszálltak egy külön, nekik fentartott hajóra, azonban meg kellett szólítania, mert lehet, hogy félreértett valamit , de az is lehet, hogy nem, csak ven neki is egy elképzelése.
- Figyelj Oinin- lépett közelebb hozzá, de azért bizonságos egy méteres távolságot betartotta.
- Amit még a faluban mondtam... nos az csak akkor következik, be, ha nem tiszteltek mindekt eléggé..... Nem szolgának szegődtem..... a feladatokat megcsinálom...amennyiben kapok érte megfelelő ellenértéket...nem tűrőm ha ugráltatnak, főleg ha nem vagyok megfizetve rendesen. A drágalátos mizukage-d is belátta szerintem, hogy inkább veletek mind ellenetek . De remélem, hogy tudja, hogy elvárjuk, ne csak mi hozzunk áldozatot.... Szóval adig nem kel félned amíg megkapom a jussom. - majd ezután ellépett tőle és lement a kabinjába. Leakasztotta a zanbatot a hátáról és nekitámasztotta a falnak, majd leült az ágyra és nyújtózkodott egy nagyot. * Nos...... Minden attól a nőszemélytől függ......... de remélem átgondolja a jutalmat...... Valamit valamiért alapon muszáj lesz neki.... csak nem annyira együgyü, hogy maguk ellen fordítsanak két ekkora erejű shinobit.0- gondolata a jutalomról és a mizukageról jártak.. majd csak lefeküdt és aludt pár órácskát.... Amikor felkelt már kikötöttek és felment a fedélzetre. ahol már az Oinin várta is.
- Nah akkor induljunk, minél elöbb végzünk annál hamarqabb bizonyosodhatunk meg arról, hogy a szövetségünk mennyire lesz tartós..- elmosolyodot és leugrott a hajóról. Majd megirányozta Hoshigakure-t. Nem tervezte, hogy megállnak pihenni egészen addig, amíg el nem érik a határt. Nem egész egy nap múlva meg is érkeztek a határhoz. Ahol mérgesgázokon, kellene átkelniük.
- Nos Oinin remélem erre gondoltatok... hogy ezen itt hogy fogunk továbbjutni??- azzal leült egy sziklára és megnem várva a válaszát újabb kérdésekkel rohamozta...
- Tehét...az tudjuk, hogy van a kölyöknek egy vagány kekkei genkai képessége, és hogy végzett pár ANBU-val. Van még valami infód róla?? Nem lenne rossz- mérdezte és közben levette a maszkot hiszen őt eléggé zavarja a dolog. , majd Rei felé fordul.
- Mit szólsz Rei?? Van valami különleges stratégiád, vagy a szokásos technikánkkal visszük véghez a feladatunkat?? Oinin te is mondhatnál valamit a képességeidről.. hogy tudjuk, hogy hasznodat vehetjük-e vagy nem.....

Gingitsuke a felszálló gőzoszlop ellőt állt ,ahogyan csodálkozva nézte azt. Ugyan kissé zavaró volt szaga, egyáltalán nem tűnt veszélyesnek. Pedig nagyon is az volt. A lehető legtökéletesebb természetes védelem, melyre sok shinobi rejtek igényt tartana. Egy apró kis követ vett fel, ahogyan ledobta a szakadékba majd fülelt nem is foglalkozva veletek. Éppen ezért Rei terét előkészítve végül az oinin shinobi is megfordult és megszólalt. Egész úton csendben volt, furcsa is volt, eddig ugyanis arra a következtetésre jutottatok, hogy igazán szeret beszélni.
- Jó mély egy szakadék....- jegyezte meg- … és ott van a gőz is! Jól megalkották az istenek ezt a határt, de semmi sem lehetetlen! - nyúlt be köpenye alá és tekercset vett elő- Egy ilyen estében csakis a levegő felől lehet közelíteni, vagy pedig a használt átjárókat kell használni! -jegyezte meg- Hoshigakure shinobija-inak ki van fejlesztve egy szűrő, mely megszűri a gázt és lélegezhető teszi, még szerencse, hogy a szomszédos országok nagy részét feltérképeztük az évek folyamán. - nyitotta ki és varázsolt elő belőle, három gázmaszkot- Tessék! Ezzel nem lesz baj és a függőköteleken keresztül könnyedén átfogunk jutni!- mutatott a közelben lévő fára, ahol valóban egy kötél lógott be a gázokba és tűnt el ott- Nem először hatolok be a Medvék országába, így ez rutinfetadalt lesz, de a küzdelem rátok marad! A feladatom életben tartani a fiút, nem megölni! - jegyezte meg. - De jó lenne egy taktika, nem így gondolja Taicho?

Az Oinin egész úton nem szólt semmit, de ez nem Zavarta Sei-t hiszen szerinte alappból elég sokat dumált....méghozzá teljesen fölösleges dolgokról.... Amíg a többiek feltérképezik a szakadékot és környékét addig ő csak ült a sziklán és pihent... Majd a rájuk sózott örző-védő elővett egy tekercset és elövett belőle három maszkot, aminek segítségével át tudnak menni a sazkadékon anélkül, hogy a mérges gáz kárt tenne bennük. Amikor megkérdezte, hogy nem-e kellene egy taktika akkor a tenyerébe temette az arcát és sóhajtott...
- Figyelj Oinin....... Eddig hol voltál?? éppen az imént beszéltük, hogy mivel nem tudunk semmit a fiúról, csak azt, hogy hogyan néz ki és elbánt egy osztagnyi ANBU-val...így tervezni sem tudunk előre....- magyarázta el neki, hiszen ezekszerint nem angyon figyelt oda, amikor az elöbb beszéltek.
- Úgyhogy a jól bevált taktikátnkat alkalmazzuk....Ködben harcolunk, ls megpróbáljuk hamar befejezni a dolgot.... aztán ha kiderül, hogy milyen ereje van akkor rögtönzünk közben...vagy akár megtámadhatod te is, hogy leteszteld az erejét....- mosolyodott el, majd a kötélhez lépett. Aminek a másik vége beleveszett a sűrű gázfelhőbe...Chakrát vezetett a fülébe, majd a kötélhez hajolt, ge ykunaial közben rácsapott néhányat, hogy hallja, hogy esetleg a túloldalról, nem-e használják a kötelet, szóval nem e tart feléjük valaki. Ha nem akkor Gingitsuke felé fordul
- Oini...csak utánad- mondta mosolyogva és csak azuztán indul el óvatosan a kötélen, miután az Oinin is...persze a maszkot felteszi elötte. Közben folyamatosan fülelt, hogy meghallja az esetleges támadásokat időben.

Először Sei, majd pedig Rei szolt közbe, pontosabban szólta le az oinin-t, akinek azon kérdésére irányultak a két férfi szavai, hogy mi is lesz a terve. Sei a biztonság kedvéért újra elmagyarázta a tervét, ahogyan Rei újfent felemlegette, hogy miért is veszíthetett el annyi embert egy kislány elkapásához. Gingitsuke megvakarta a tarkóját, ahogyan kissé elvette magát.
- Hát igen, nem figyeltem...- mondta nevetve, ahogyan oldalra fordult és a kötelet nézte néhány másodpercig. - De ez a terv nem pontos! -nézett vissza rátok- Ahhoz, hogy valaki letudjon győzni egy Anbu osztagot három feltétel lehetséges- Vagy csapdába csalta őket és meglepetésszerűen támadott, ami ugyebár lehetetlen, mivel ő volt célpont.. - fordult meg, ahogyan a hangja olyan volt, mintha egy mesét mesélne boldogan – A másik, hogy nem volt egyedül... a harmadik pedig, hogy akkora erővel bír, hogy szemből és hátrányból fordítva képes volt, négy jounin szintű shinoval végezni! Nem vehetjük félvállról őt. -adott egy tanácsot nekik, ahogyan kacagott egy jót- Rei...- nézett a fiúra- ... valóban kíváncsi vagy, miért haltak meg? -kérdezte tőle sejtelmese- Azt a kislány élve kellett elfognunk, ami a legnehezebb, a démont könnyű volt előcsalni belőle, de a többi nem olyan volt, amire felkészültünk. Ezért egy régi hadicselt vetettem be. Feláldoztam a katonákat, hogy kifárasszam az ellenséget, és mikor eljött az idő csak akkor léptem közbe! -tudtátok meg az igazságot, milyen is ez a férfi- Veletek ezt nem fogom eljátszani...- hangja barátságosabb lett- De az ellenség képességei ismeretlenek, nem tudunk az arcán kívül semmit, ezért ugyanazt a taktikát kéne felhasználnunk, mind amit már mondtam. Hárman vagyunk, egy fő aki jó közel és távolsági harcban is, egy aki közelharcos, de főleg eszes és jó megfigyelő és egy aki képes gyenge közelharcban és távharcban, de képes meggyógyítani a sérülteket! Ezt kell kihasználnunk! -tudtatok meg a képességeiről is többet- A lényeg, hogy csak ki kell fárasztanunk az ellenfelet. Egy harcol, míg a második vár és ha szükséges váltással helyet cserél, ahogyan a sérült harcos pihen és én a háttérből meggyógyítom őt és feltöltöm a chakráját. Ez egy tökéletes terv a hasonló esetekre!

Sei várta, hogy az Oinin elonduljon a kötélen, de mint pár pillanattal késöbb kiderült, hogy hiába... Hsizen elkezdett akadékoskodni a tervel kapcsolatban, mert szerinte ez a terv nem pontos...
- Persze hogy nem pontos....... Pontos csak akkor lehetne, ha nem csak a kinézetét ismernénk a fiúnak- mondta kicsit beletörödően, mert kezd rádöbbeni, hogy sosem lesz valami értelmes ez az ember..... Majd ezekután elmondta Reinek, hogy azért vesztett el egy osztagnyi oinint, mert ez volt a taktitkája........ Feláldozta a saját társait csakhogy sikerüljön a küldetése amiről késöbb kiderült, hogy elbukta, mert Reiék megölték a kislányt.
- Remélem ezekután nem vársz tőlünk bizalmat...... És még a kis takony szerint én vagyok a bűnöző... Én sosem áldoztam volna fel Rei-t vagy a többieket...... Nemcsoda hogy a haderőtök egy nagy rakás trágya....- fejezte be a mondandóját, majd hallgatta a tervét ami persze nem nagyontetszett neki...
- Ez egy nagyszerű terv...... kár hogy te jársz jól vele.... te végig háttérben maradsz amíg mi harcolunk... és ez nekem nem tetszik. Kell egy csali féle.... Aki rátámad a ninjára és addig a másik kettő megfigyelheti, hogy milyen technikát használ..... És mivel Rei és én ködben harcolunk.... ezért nem látni a technikáit így maradtál te Oinin.... Nem muszáj meghalnod...bár az sem érdekelne csak érd el, hogy használjon párat a technikái közül...utána majd leváltunk...persze addigra már lesz egy remek taktikánk igaz Rei??- forfult a tanítványa felé, majd várta a választ.

Gingitsuke a vádjaitokra, hogy csak ő jár jól és az első terveitekre, hogy akkor elfogadjátok, ha ő lesz az első, aki megküzd a fiúval. Az oinin a kijelentésekre, csak legyezni kezdte az arcát, ahogyan mintha csak viccelődne megszólalt.
- Hu de meleg van itt? -legyezte az arcát- Szinte érzem, hogy nem kedveltek és milyen hévvel égtek...- lépett a kötélhez, ahogyan neki nem volt gázmaszk az arcán- … de nem gond. Már hozzászoktam! - ugrott fel a kötélre- Legyen, megküzdök a gyerekkel, bár a technikáim nem éppen az ilyen küzdelmekre vannak kifejlesztve...- tűnt el a gőzben, ahogyan a kötélen futva szinte alig tudtátok követni őt, ha ti is hasonlóan tesztek, bár kétlem, mivel megvárjátok, míg átér, sohasem lehet tudni, hogy mennyit is bír ez a kötél.
De ahogyan először Mamono rohant át és kibukkanva a gázoktól, váratlan esemény érte. A túlparton nem Gingitsuke, hanem négy Hoshigakure shinobi várta, egy pillanat alatt reagálva le, hogy chuuninok lehetnek, révén, kettő kezében egy egy Yari volt, még a másik kezében egy katana, a harmadik pedig egy kuani kést szorított az oinin nyakához, aki felemelt kezekkel állt előtte.
- Hoppá azt hiszem elkaptak...- közölte veled nyugodtan.
- Álljatok meg ti kutyák, vagy a férfi meghal! - kiabált Mamonora a csapat vezetője!
És akárhogy is cselekszel, az rajtad áll, de amikor belekezdesz, Rei csak azután fog elindulni és arra fog csak odaérni, mire Mamono utolsó cselekedete véget ér ebben a körben!

Az oinin már megint hülyéskdett egy kicsit..... eléggé buta lehet, ha csak most esett le neki, hogy nem igazán vannak oda érte.... Pedig azthitték, hogy kezdettől fogva tisztában van azzal a ténnyel, hogy boizony ...nem kedvelik. bár vonakodva, de elfogatda a rábízorr feladatot, ami abból állt, hogy bizony ő lesz a csali és az aki a kötélen először kel át.
- Nah gyerünk..indulj már. - utasította Gingitsuke-t, aki erre elindult... Sei megvárta hogy átérjen a kötélen, hiszen nem tűnik valami biztonságosnak, majd ő is elindul, persze úgy hogy a maszk rajta van, nehogy megmurdeljen a mérges gáztól...... amikor átért nem azt látta amire számított. Az oinin nyakához egy kunait tartottak...ugyanis elfogta őt négy chuunin.....és felszólították az elveszett ninját, hogy álljanak meg vagy meghal .. Sei erre nem tudott választ adni, mert elnevette magát...
- Hallod haver.... úgy nézek ki mint akit érdekel, hogy az a ninja éle vagy hal??- nevette el magát ismét, majd az oininre nézett.
- amúgy meg miért nem kelsz fel és intézed el őket?? Ezeket hátrakötött kézzel is lenyomnád, ne játszd meg nekem itt az áldozatot. - mondta vigyorogva, majd arca komolyra váltott és közben levette a kardot a hátáról.
- Amúgymeg most jut eszembe a taktikád Oinin.... a küldetés sikere érdekében lehet hogy feláldozunk. , eezután csak hallgatott, és figyelt, de nem támadott...egyoininnek ebből a helyzetből ki kell vágnia magát.....egyenlőre nem támadott csak várta hogy mi lessz, és ha rátámadnak akkor végez velük.

Mamono szó szerint, mind a csapat vezetője utasította Gingitsuke-t, hogy haggya abba a játszadozást és végre ölje meg ezeket az embereket, hiszen ez neki gyerekjáték lehet. Sőt, ha nem az, akkor az oinin régi taktikája használva, lehet hogy csak fogyóeszközként lesz jó. Az oinin shinobi ezek hallatán, főleg azután, hogy Rei is beköszönt és a terve alapján, vagyis, hogy blöfföl, be is jött. A négy shinobi megrettent egy kicsit, ahogyan Gingitsuke azonnal reagált.

Mamono tisztán látta, hogy meginti a férfi hasát egy pillanatra, egy újjal csupán, ahogyan a férfi azonnal megbicsaklott majd összeset, ahogyan a társai azonnal reagáltak. A mellette lévő Yari-s chuunin azonnal rárontott az oinin-ra, ahogyan a lándzsát használva annak fejét célozta, de mind ahogyan Mamono is mondta, ez gyerekjáték lesz.. Gingitsuke könnyedén elhajult a csapás ellől, ahogyan a kezében megjelenő tanto-val könnyedén vágta ketté a dárdát, majd egy villámgyors mozdulattal kapta még el a levegőben és megforgatva a férfi mellkasába hajította azt, aki reagálni sem tudott.
- Igazad volt! -rántotta maga elé a kis tantot, ahogyan az felizzott - Ezek csupán senkik! -Mamono és Rei is látta, ahogyan a kék chakra körülveszi a kardot, majd váratlanul kiteljesedik és megnő a penge. Tudtátok mind a ketten, hogy ez Hien: Kaizou no Iki (Formázás útja), ahogyan a penge megnőtt, és szó szerint keresztülhasítva a levegőben úszót férfi-t a mögötte lévő két shinobin is áthatolt, ahogyan a közeli fának szegezte őket. Majd élettelenül estek össze, ahogyan a penge visszahúzódott, mindhárom mellkasán egy kisebb lyuk volt látható, pontosan a szívük közepén. - Még jó, hogy egy életben maradt! - nézett a földön fekvő első áldozatra.

//A technika hasonló formai manipuláció volt, mind Sasuke chidorival feltöltött kardja, ahol képes volt a pengét meghosszabitani! //

Seikatsu után, nem sokkal Rei is megérkezett aki nem habozott és valamilyen érthetetlen okból kifolyólag segíteni akart az Oininnek. Mégpedig úgy, hogy blöffölt.....ami nagy meglepetésre be is jött, ezért bizony nagyot zuhantak Sei szemében, pedig eddig sem voltak valami jó helyen //xD// Kicsit megrendültek a blöffön amit Gingitsuke ki is használt.... egy egész akciófilmes jelenetet levágott itt és kinyírta szinte az összes ellenséges ninja-t kivéve eggyet.
- Tudod Oinin, ezt megspórolhattuk volna azzal, hogy egyből levágod őket és nem kezdesz el szerepet játszani...nemtudom, hogy mi volt vele a célod....mert biztos volt mert eléggé sunyi alaknak gondollak. - mondta Gingitsukenak, majd Rei felé fordúlt.
- Hé Rei vedd kezelésbe légyszii a kis túlélőnket. Szedj ki belőle mindent....még azt is, hogy a húga hogyan is néz ki és hol van....- viccelődik egy kicsit, majd egy röpke pillanatra megrázkódik az egész teste.....~ Hmm..... Valaki megpróbálta kinyítni a lezárt ajtót...... Visszatértek.....~ gondolkozott el ezen, majd elmosolyodott. AzOinin nem káthatta de Sei hasán lévő yusu felizzott és havja hű barátait. Reméli, hogy válaszolnak majd egy kis idő múlva a hívásra.
- Bármilyen módszert bevethetsz, de ne halljon meg.....egyenlőre.....

A férfi remegett, hiszen egészen addig eszméletlen volt, míg Rei meg nem érintette, de akkor mintha a semmiből ébredt volna fel, szinte felriadt és azt sem tudta hol is van. Ijedten kapta oldalra a fejét, ahogyan a hallott társait látva mérges, sőt dühös lett, de ahogyan Rei szavait hallotta, egyben félelem el is eltöltötte. A shinobi látta a szemében a félelmet, majd az arcára kiülő fájdalmat is, ahogyan a kunai a férfi kezébe fúródott, mélyen és parancsot nem tűrően.
De nem válaszolt semmit, hanem csak összeszorította a dogait, ahogyan egy erőltetett és határozott mosolyt varázsolt az arcára.
- Nem fogok mondani semmi! -közölte határozottan, bár ez a lendület hamar megtölt.

// A kínzás 10 egész percig tartott, te találod ki rei, hogy mit is csináltál vele, ha szép a leírás, akkor az megfog látszani a küldetés végén is! //

- Igen tudtuk, hogy jöttök! - dadogta a fájdalomtól- Amióta egy hete meghalt az három ANBU, megerősítettük az őrjáratokat, csak idő kérdése volt, hogy felbukkanjatok! Az összes átjárót őriztük!-ahogyan kirántottad belőle kunai kést, egy kicsit megkönnyebbült-Tudjuk, hogy Tenma miatt jöttetek De nem fogok elmondani róla semmit! - makacskodott újra.
- Ezzel nem megyünk semmire, ha tovább is maradunk, felfedeznek minket! - jelentette ki Gingitsuke, ahogyan rátok nézett. - Az információk szerint a közeli Onnifujiyuu hegyen lakik nem messze innen, a kérdés, hogy mennyien vigyáznak rá? -kérdezte a férfitól, aki csak elmosolyodott ezen.
- Egyedül van, neki nincs szüksége védelemre...- nevetett fel.

//Egyébb kérdéseket felehet neki rakni, amelyekre lehet, hogy választ is kaptok! //

Az ismeretlen ellenfél amikor magához tért.....megijedt, hiszen nem tudta, hogy mi is történt, amjd mikor körülnézett akkor látta, hogy bizony a társaival már nem fog többet baromkodni.... Rei odasétált hozzá, persze azért kunyizott egy kunai-t Seitől, mert nála sosincsenek ilyen alap dolgok. A kinízás tehát megkezdődött és tíz egész percig tartott az ifjú chuunin megtörése. Elmondta, hogy gondolták, hogy jönnek, mert megerősítették az őrjáratokat amióta az ANBU-k elhaláloztak. Ezután Gingitsuke türelmetlenkedik, de a chuunin beszólt, hogy milyen kemény us az a fiúcska akiért éppen mennek. És többet nem is akart elmondani...
- Nos...Rei....nem dalol a madárka...ezért vágd le a golyóit...- próbál némi hatást elérni a fickónál...reméli rájön, hogy Rei azaz ember aki szívfájadlom nélül megtesz ilyen apróságokat....

A férfi arca egyre eltorzultabb volt a fájdalomtól, ahogyan Rei nem nagyon hagyta abba a kínzást, azonban ezzel egyetemben a férfi is egyre hangosabb lett, néha a kiabálása már fülsértő volt, de ennek ellenére a szája nem nyílt meg egykönnyen. Mondhatni, jó húsz percig bírta, ahogyan még Gingitsuke-nak is közbekellet avatkoznia, hogy meggyógyítsa a férfit, aki már az eszméletét is majdnem elvesztette. De ez volt az a pillanat, mely megváltoztatott mindent.
Ahogyan a férfi újra magához tért és rájött, hogy a sérülései rendbe jöttek, arra is rájött, ha nem beszél, addig fogják ezt csinálni vele, míg bele nem örül és hát már inkább beszélt, mert egyszerűen az akarata is megtört.
- Elég.. -dadogta- … nem tudok sok mindent, de nagy tiszteletnek örvend, mert a birtokolja a Jinton-t! - dadogta- Ilyen fiatalon kihívta falú elismerését és hősként tekintenek rá...- morogta, ahogyan Gingitsuke közelebb lépett a férfihoz.
- Szóval a gyorsaság ellem? -kérdezte- Emlékszem egy férfira akivel megküzdöttem még fiatalon! Ő is birtikolta jinton-t... -nézett a férfira- … elég kellemetlen egy képesség de nem legyőzhetetlen és nem annyira erős. -nézett Mamono-ra. - Ha odafigyelünk nem lesz gond!

Rei türelmesen kínozza az ellenséges chuunint aki elég jól tűri hogy szúrkálják össze vissza.....Mármár olyas súlyos sebeket is kapott, hogy az Oininnek meg kellett gyógyítania, csak hogy Rei kezdhesse előről. Egy jó 20 percig tartott a kínzás és oözben eléggé fülsértően ordibált... de végül megkapták a választ a kérdéseikre. A célpont nem más mint egy Jinton használó.... Gingitsuke egyből elkezdte magyarázni, hogy volt már dolga ilyen ellenféllel és nem legyőzhetetlen.
- Ebben egyetértünk...olyan nincs, hogy legyőzhetetlen..... de össze kell szedni magunkat.... Oinin!! - ezután felkel a kis szikláról és megropogtatja a vállait....
- Még egy kölyökről van szó...a jinton erős, de fizikailag előnyben vagyunk..nem is kicsit. - ezután az ellenségre nézett, de nem tett semmit csak elsétált mellette.
- Rei..... csinálj vele amit akarsz...már nincs rá szükségünk...... Azután meg tünjünk el innen mert elég hangosan ordibált ez a féreg. - figyelmeztette a csapatát, hogy bizony magukra vonhatták a figyelmet.
- Hé Oinin!!! Merrefelé van a célpont??- kérdezte Gingitsuketól.

A férfi feje szó szerint a porba hullót, ahogyan elindultatok, Gingitsuke útmutatást követve, ahogyan egyre magasabb területek váltak elérhetővé. Egy magas hegy teteje felé haladattok, ahogyan a sűrű fenyves kissé idegesítő volt ugyan, de nem annyira, hogy az bántó legyen. Bár így nyíltabb volt a terület is, de semmi baj nem történt emiatt és alig fél óra leforgása alatt, elértétek a helyszínt.
- Akkor, nincs más választásom igaz?- kérdezte tőletek, ahogyan az oinin sóhajtott egyet- Rendben, de remélem, hogy tartjátok a szavatokat! -közölte veletek, ahogyan megállt- Váljunk szét! A célpont nem messze a hegy tetején lévő fennsíkon él, ha minden rendben lesz, akkor miénk a helyzeti előny!
Tűnt el, ahogyan szétváltok, együtt maradtok az szinte jelen pillanatban lényegtelen, de egyben végignézhetitek a harc elejét. A fenyő ágai között néztétek a nyílt területet, ahogyan az onin nem is próbálta leplezni agát, szó szerint kihívta a gyereket, aki az ott lévő egyetlen házból lépett ellő. Nem hallottatok sokat, de néhány szó, mondta tisztán kivehető volt.
- Szóvakl Kirigakure újra próbálkozik? Az apám nem volt elég? -kérdezte ingerülten a gyerek, ahogyan az oinin elővette az egyetlen kis fegyverét.
- Az apád csak egy kísérleti bárány volt. Benned nagyobb lehetőség rejlik, ezért jöttem el érted is...- közölte nyugodtan a gyerekkel, ahogyan annak arca eltorzult a dühtől.
- Szóval te vagy!- kiabálta- Nem fogom hagyni, hogy elfogj nem fogom hagyni, hogy elmenekülj, nem foglak életben hagyni! -hangja erélyes volt, ahogyan Gingitsuke, csak némán állt a gyerek ellőt, ahogyan a tantot- maga elé, védekező pozícióba helyezte és a gyerek kezében is megjelent lassan az addig hátán logó kard.
- Nagy szavak egy gyerektől! -gingitsuke hangja kihívó volt, ahogyan a harc kezdetét vette.
És szó szerint azt hitek egy pillanatra, hogy véget is ért. A fiú nagyon gyors volt, nem akarok hazudni, hogy még Mamono is szem elől tévesztette a gyereket, aki egyszerűen keresztülszúrta az oinin mellkasát, pontosabban szúrta volna, ahogyan az egyszerűen szertefoszlott, mintha egy egyszerűen egy köd lett volna, na de az is volt. Egy ködklónt, ahogyan a célpont idegesen tekingetett körbe de ő nem, csak ti láttátok ,ahogyan a földből lassan előbukkan az oinin shinobi, pontosabban a gyerek háta mögött. Tökéletes célpont volt neki, de mégsem sikerült megsebesítenie. Az utolsó pillanatban újfent eltűnt a szemetek elől, ahogyan Gingitsuke ruhája elszakadt és az oldala és has erősen vérezni kezdett. Lassan a földre térdelt, ahogyan a maszk leesett az arcáról.
- Megbosszulóm az apámat!- állt az oinin mellett, ahogyan tisztán lehetett látni, hogy mire készül. Leakarta fejezni őt.

Hát Rei véget vetett a megkínzott ellenfél szenvedésének...bár nem épp e legjobb módszerrel, de alhallgattatta.... Ezután Gingitsuke mutatta nekik az utat... egy hegytető felé vették az irányt és egy fenyvesen keresztül kellett átgázolniuk... Elég hangulatrombolónak tartotta a fenyvest, de úgy körülbelül fél óra alatt megérkeztek a célponthoz..
- Nincs bizony...irány !!- mondta mosolyogva az Oininnek majd csak gyanúsan elvigyorodik mikor megkérdezte, hogy tartják-e a szavukat.... Rei-el együtt elrejtőztek, majd figyelték ahogy az Oinin nyíltan kihívta a fiút... A kis szóváltásnak hála...Seiék rájöttek arra, hogy a fiút bizony az érzelmei vezetik ezért könnyű préda lesz. Gingitsuke az első csapást kivédte, de a másodiknál mer nem volt ilyen szerencsélye.... Térdre rogyott és éppen lefejezésre készűlt az ellenfele.. Rei gyorsan kapcsolt...egy vízklónt küldött oda, hogy az magára haragítsa a fiút amire nagy az esély mert az apját keverte bele.... Az Oinin élete itt most mellékes, de valószínűleg nem fejezi be a csapást, mert Rei klónjára támad, de ha nem akkor azzal sem igazán törődnek.. Abban a pillanatban, ahogy Rei létrehozza a rejtöző köd jutsut...Sei alkalmazza a Katsukirit aminek hatására a köd mérete majd megháromszorozódott és sokkal sűrűbb lett. Az elveszett ninja akaratára a köd megelevenedett. Karok jöttek létre a sűrű ködből amik megpróbálják megragadni a fiút mindenhol...a végtagjait pedig addig feszíti amíg el nem törnek.... a Katsukiriből nincs menekvés..és ezt gyorsan be kellett fejezni, mert A két barát tudja, hogy egy jinton használóval nem szabad húzni az időt...és a látttak alapján a közelharc is kizárt...

//Bocsánat a késésért! //

A gyerek keze megállt a levegőben, ahogyan meghallotta Rei klónjának szavait, aki nem messze állt tőle. Ugyan Reinek sietnie kellett, de szerencséje a fákon és a közelben is volt elég víz, hiszen tegnap este esett az eső! A klón szavait hallva a fiú megfordult, ahogyan komor arckifejezéssel egy szempillantás alatt küzdötte le a távolságot és vágta ketté a klónt is, bár azt elkelletsmernie Rei-nek, hogy ez nem volt meglepő, de ahogyan a következő pillanatban a kettévált klón fellizodt, majd hatalmas robbanás rázta meg a terepet, a keletkező por a füstüst eltakarva a szeme elől a fiút.
De volt valami amit figyelmen kívül hagytatok, méghozzá, hogy a közelben nem volt víz. Talán szándékosan, talán véletlenül, de a közelben a párán és a lecsapódó vízen kívül nem volt semmilyen nagyobb vízfelület. És erre csak akkor jött rá Rei mikor hiába pazarolta le a chakráját, nem talált elegendő vizet a ködhöz. És bizony nagy bajba kerültettek ezzel.
Egymásra nézettek, hogy mekkora hibát is követett el, ahogyan Rei-re egy árny vetült. Ahogyan oldalra fordította a fejét, már csak a fejét célba vevő kard suhintását és a srác mérges arckifejezését látta. De szerencséje volt, ahogyan hátralendülve sikeresen elkerülte a csapást, bár a homlokán így is egy mélyebb vágás keletkezett. A fiú lábba megérkeztek a fa ágára, ahogyan a lefelé zuhanó Rei-t, nézte és láthatólag mamono-val nem is foglalkozott.
- Véged! -rántotta szúrásra a kardját, ahogyan Mamono-ra nem számíthatott és az „S” szintű shinobi kihasználhatta a fiú dühhét és figyelmetlenségét.