Urufu Okami

Tanulandó jutsu: Youji // Fogpiszkáló
A technika igen egyszerű, lehetővé teszi a ninjának, hogy akár egy egyszerű fogpiszkálót, ceruzát, evőpálcát is senbonként használjon.
Pont: 3
Chakraszint: 55
Szint: D

Történetbe való beillesztés: A Hang földjén tett látogatás után.

-Sensei!- Szólítottam meg tanáromat. -Igen- válaszolt. -Szeretnék már jutsut tanulni, hogy le tudjam győzni bátyám gyilkosát.
-Rendben- mondta -holnap reggel gyere el az erdőbe. -Jó!-
Hazamentem, nagyon boldog voltam, meg kíváncsi is, hogy mit fog tanítani a sensei. Hamar lefeküdtem, hogy jó formában legyek reggel.
Amikor felkeltem, már sütött a nap, jó idő volt. -El fogok késni- gondoltam. Gyorsan felkeltem az ágyról, és felöltöztem. Kirohantam a házból, elfutottam az erdőbe. A sensei már ott volt, ráment falatozott. Megkordult a gyomrom, mert nem is reggeliztem reggel. -jó reggelt sensei!- köszöntem -Szia Okami- köszönt vissza. -Te is kérsz?- kérdezte. -Igen, ha nem baj.-
A háta mögül elővett még egyet, odaadta -Köszönöm- mondtam és elkezdtem enni.
Miután végeztünk megkérdeztem, hogy -Mi az a jutsu amit meg fogok tanulni?-
-Ez- mondta, majd az evőpálcáját eldobta, akár egy senbont, az úgy fúródott bele a fába mint egy igazi.
-Mi a szösz!- csúszott ki a számon a döbbenettől. -Ez egy elég egyszerű D szintű technika, a neve: Youji / Fogpiszkáló amivel akár egy fűszálat is senbonként használhatsz.-
-És hogyan tudom megtanulni?- kérdeztem. -Ezt a technikát három lépésben szoktam tanítani,- kezdte -első a tárgy szilárdítása, a második a kihegyezés, harmadig pedig a célzás.-
-Tépj ki egy fűszálat, próbáld meg a chakráddal megszilárdítani.- megpróbáltam, ki is egyenesedett, de ahogy megmozdítottam lekonyult. -Próbálgasd, ha kész az első lépés, szólj.-
Első lepés megtanulása: -Akkor kezdjünk is neki- gondoltam, kitéptem egy újabb fűszálat, chakrával megszilárdítottam, de ez is lekonyult -Ha több chakrával csinálnám, talán menne.- Ezt is tettem, sikerült is. -Sensei kész vagyok!-
-Akkor jöjjön a második a kihegyezés.- mondta -A chakrával hegyezd ki.-
Második lépés megtanulása: Kitéptem egy újabb fűszálat, megszilárdítottam, megpróbáltam kihegyezni, de nem sikerült, mert amikor hozzádobtam egy fához az lepattant róla. -Ez nem jött össze.- gondoltam -Az is lehet, hogy nem elég szilárd.- a legtöbb chakrát amit bírtam belevezettem, annyira megszilárdítottam amennyire csak bírtam, nekivágtam a fának a hegyével, beleállt.
Harmadik lépés gyakorlása: -Most már csak dobálni kell megtanulnod.- mondta a sensei -De ez neked szerintem menni fog.- egy kis kört rajzolt a fára -Ha tízből kilencet beledobsz ebbe a körbe, húsz méterről, akkor megtanultad a jutsut.-
Elkezdtem dobálni, először tízből öt, másodszor tízből hét, harmadszor tízből nyolc. Az negyedik kört dobteam egy benne van, kettő, három, négy, már öt benne van a hatodik, hetedik, nyolcadik is. Már csak egy kell. Dobtam, repült, beleállt a fába, pont a a kör szélébe, de benne van. Felkiáltottam: -Sensei kész van!- a sensei válaszolt is rá: -Ügyes vagy, meghívlak egy rámenre, de a te részedet te állod.- az orrom alatt motyogtam: -Sóher alak!- kár volt, mert a sensei meghallotta -Mit mondtál?- elpirultam, el is felejtettem milyen jó a hallása -Semmit, semmit- mosolyodtam el, elindultunk a rámeneshez.
Amikor odaértünk megkérdeztem a senseit: -Tényleg csak ennyiből áll a jutsu?- -Nem teljesen- mondta -Holnap megtanítom neked, hogy hova érdemes célozni. -Rendben- válaszoltam.
Amikor hazaértem anya éppen főzött. -Szia anya!- köszöntem -Mit főzöl?- -Halat- válaszolt -Azt szeretem- ismertem el -Egyébként Okami mit csináltál? Egész nap nem láttalak.- kérdezte -Semmit.- válaszoltam -Csak egy új ninjutsut tanított a sensei- anya meglepődött -Tényleg?- mondta -És mi lenne az?- Kiegyenesedtem és mondtam: -Youji/Fogpiszkáló!-
-Úgy érted ez?- mondta anya és egy evőpálcát hajított felém ami pont a fejem mellett fúródott a falba. -Ez közel volt!- kiáltottam el magam, anya reagált is a felháborodásomra: -Tudom, de ahhoz túl jól célzok, hogy eltaláljalak.- mosolygott el -Jól van na, azért nem kell nagyképűnek lenni!- mondtam -Vigyázz a szádra fiacskám!- válaszolt anya -Bocsi- mondtam, elindultam a szobám felé. Hirtelen legjobb barátom, Kakura jelent meg előttem. -Helló Okami!- köszönt nekem, de én annyira meglepődtem, hogy majdnem hátraestem -Helló Kakura!- válaszoltam miután megnyugodtam. -Hallom új jutsut tanulsz- mondta -Igen- válaszoltam -Itt alszol nálunk?- kérdeztem -Igen, anyukáddal már lebeszéltem.
Másnap: -Jó reggelt Kakura!- mondtam álmosan, majd elmentünk reggelizni. A konyhában, legnagyobb meglepetésemre anya egy próbabábút tartott maga mellett. -Jó reggelt fiúk!- mondta -Én fogom neked megtanítani, hogy hova célozz.-
-Hogy-hogy?- kérdeztem -Már lebeszéltem a tanárotokkal.
A célzás mesteri szintre való emelése: Kakura, anya, és én kimentünk a hátsó kertbe. Anya a bábút leszúrta a földbe. -Okami- kezdte -Ahhoz, hogy súlyosabban megsebezz valakit, ahhoz nyakra, szívre, tüdőre, vagy ha csak le akarod bénítani akkor a végtagok ízületeibe kell lőnöd, vagy a szembe. Körülbelül itt.- és tizenkét pontot rajzolt a bábúra -Ezekre célozz.- mondta, kb.: tizenöt méterre mentünk, fűszálakat téptem, elvégeztem a technikát, eldobtam őket, csodával határos módon mind beleállt. -Ügyes.- ismerte el anya -Most jöjjön a mozgó célpont.- Kakurára nézett -Kakura tudnál segíteni azzal, hogy chakrafonalakkal úgy mozgatod a bábút, mint egy igazi ember?- kérdezte -Persze, szívesen!- válaszolt Kakura.
Mozgó célpont: Kakura kilőtte a chakrafonalakat, elkezdte mozgatni a bábút. Először úgy csinált, mintha közelre támadna, amikor elég közel ért szembelőttem a bábút. Utána visszaugrott, amíg levegőben volt, két helyen "ízületen" vágtam, Kakura úgy csinált a bábúval, mintha tényleg egy igazi ember lenne, térdre rogyott, a "szívébe" lőttem még egyet, ezzel "meghalt".
-Azt hiszem, hogy már elég jól megy.- mondtam -Igen.- ismerte el anya, elindult a ház felé, Kakurával követtük. A konyhába érve anya leültetett minket, elénk rakta a reggelit -Jó étvágyat!- mondta -Köszönjük!- mondtuk Kakurával kórusban, és nekiláttunk az evésnek.