Tsurugi Atasuke

Név: Tsurugi Atasuke
Ország: Fű országa
Kor:12
Felszerelés:
-10 senbon
-5 kunai
-10 robbanó jegyzet
-5 db füstbomba
-1 doboz energiatabletta

Ez mind egy övtáskában.

-5m dróthuzal
-1 elsősegély készlet
-5 kis és 5 nagy chakra-tekercs (üresen)
-Szerszámok-1 szett
Utóbbi 4 hátizsákban.
Tekercsbe pecsételve egy Shirasaya Katana,egy másikba pedig két Fuuma Shuriken.
Rang: Genin



Magasság:173 cm
Haj:szőke
Szem: kék
Testsúly:58 kg
Szemüveg



Csendes,visszahúzódó nindzsa,ismerősei nem sokat tudnak róla. Ha ő választhatta volna ki, hogy milyennek születik, akkor biztos nem szőke hajú,kék szemű fiút csinált volna magából...

Előtörténet        
 
Konohában (Konohagakure) születtem nem sokkal az előtt , hogy a kilencfarkú megtámadta a falut. Az apám az ANBU egyik ügynöke volt, anyám pedig egyszerű takarítónő .Volt egy bátyám is, Misumi,ő ekkor volt 10 éves.. A támadáskor az apámnak harcolnia kellett, anyám pedig kénytelen volt minket (a bátyámat és engem) menteni .Szerencsénkre mindhármunknak sikerült elhagynia a falut. De apám sajnos (?) életét adta a faluért. Anyám úgy döntött,hogy a Fű országában kezdünk új életet. Nem tudott volna tovább élni, ott ahol mindenről az apám jut neki eszébe. Így jutottunk el Kusagakure-ba. Itt nevelt fel, és itt jártam ki a nindzsa-akadémiát. Itt minden akadályt könnyen vettem,az alapok elsajátítása nem jelentett nagy nehézséget, mindig csendes kitűnő tanuló voltam. Az osztálytársaim eleinte piszkáltak, de mivel semmi reakciót nem mutattam ezért előbb utóbb abbahagyták. Remek évek voltak ezek,tudtam, hogy nindzsa akarok lenni,és ezért nagyon keményen edzettem-amikor tudtam akkor a bátyámmal is-. És eljött a genin vizsga. Nem izgultam túlságosan,magabiztosan vágtam neki. A vizsgám két részből állt: az egyikben be kellett mutatni egy oktató által véletlenszerűen adott jutsut. Sokan azt hitték,hogy a Bunshin no lesz, és néhányan ezen buktak el. Nekem egy Hengen no jutsu jutott, egy eddig ismeretlen ott lévő jounin alakját kellett fel vennem. Simán ment. Akiknek ez sikerült,azok továbbmehettek a második részbe: itt egymás ellen kellett küzdeni páronként-ezeket kisorsolták. Az jutott tovább akit érdemesnek találtak a genin címre. A negyedik páros egyik tagja én voltam. Nagyon örültem volna,ha az osztály egyik hangadó idiótáját kapom ellenfelemnek,de sajnos nem így lett. Egy egyszerű osztálytárs lett az ellenfelem.  Amint engedélyt kaptunk a harcra,én ledobtam egy füstbombát,majd elé ugorva ütést mértem rá.. Nem éreztem semmi, elvétettem volna? Nem,csak egy klón volt! Ekkor meghallottam,hogy kunaiok repülnek felém,sikerült kitérnem előlük,és ezzel az ellenfél elárulta nekem,hogy hol van.Válaszul én is küldtem neki két senbon-t,de már ott is voltam előtte. Közelharcot vívtunk,minden ütését kivédtem,nekem egy rúgásom talált,amitől ellenfelem egy pillanatra elvesztette az egyensúlyát,majd hátraugrott.Ekkor szállt el teljesen a füst, szemtől szemben álltunk egymással. Ennyire gyenge lennék? Vagy csak túl magabiztos voltam? Minden esetre ezt a srácot most el kell intéznem valahogy, mert az hatalmas szégyen lenne, ha itt elbuknék. Most ő indult el felém, és rám rontott,-azaz, a klónomra.Amíg elszállt a füst  otthagytam egy klónt, akire az ellenfelem olyan lendülettel rontott rá,hogy amikor keresztülzuhant rajta,elvesztette az egyensúlyát és elesett. Több se kellett beledobtam 3 senbon-t a hátába ráadásul egy dobbanó cédula is robbant a fejétől nem messze,amit a klón mögé tettem még korábban. Nem volt kérdés,én nyertem a harcot, és továbbjutottam a vizsgán! Nem volt hiábavaló a sok erőfeszítés,és végre megkaptam a fejpántot! Végre Genin vagyok!
Bár a testvérem nem örült ennyire az én örömömnek. Ő már chunin volt, de valamiért egyre lassabban ment neki a fejlődés. Bár amikor edzettünk mindig le tudott győzni azzal a szorító technikával, ő mégis nagyon elégedetlen volt magával. Sose mutatta meg,hogy tud-e mást is azon a szorító technikán kívül. Egy nap aztán egy levelet találtam otthon az asztalon. Azt írta benne,hogy elege van az egy helyben topogásból, és hogy elmegy itthonról egy olyan helyre,ahol nagyobb hatalomra tehet szert.. Ezek után már csak kétszer hallottam róla.. Egyszer,hogy egy Chunin vizsgán ahol valaki után kémkednie kellett egy bábmestert kapott ellenfélként,aki súlyos sérüléseket okozott neki... Majd arról,hogy belehalt a sérüléseibe..
Anya rengeteget sírt,és mivel nekem küldetésekre kellett járnom cicát kergetni, ezért nem tudtam vele lenni..nehezen dolgozta fel. És ezzel én is így voltam. Eleinte meg akartam bosszulni azt az embert aki ezt tette a testvéremmel..de rá kellett jönnöm,hogy Misumi magának kereste a bajt..és az a bábmester is csak chunin akart lenni és mindent beleadott..nem hibáztathattam senkit..csak őt!
A csapatok elosztásánál pecchem volt,mivel mindenkinek jutott két társ, és csak én maradtam ki.. Így aztán az egyik akadémiai tanár lett a mesterem aki foglalkozik velem -ideiglenesen- amíg nem találunk egy megfelelő csapatot.
Így indult a nindzsa pályafutásom.
Egy nap egy fárasztó küldetés után anyám azt mondta,hogy beszélni akar velem. Azt mondta,hogy úgy érzi,hogy eljött az ideje, hogy elmondja az igazságot. Nem tudtam mire vélni ,ezért leültem és kíváncsian hallgattam. Ekkor elmondta a születésem történetét ,azt,hogy mi a Tűz országából származunk ,és hogy az apám ANBU tag volt ,és meghalt a 9farkú elleni küzdelemben..
Nagyon erős nindzsa volt,mindig hibátlanul végezte a dolgát. Főleg Gen jutsukban volt jártas.. Tehát nem véletlen,hogy engem is ennyire érdekelnek.. Ekkor anyukám elővett egy tokot és kihúzott belőle egy Katana-t.Mégpedig egy Shirasaya Katana-t.Azt mondta ,hogy az apám azt akarta ,hogy ez majd az enyém legyen.Nem szerettem igazán a kardokat,de nem utasítottam vissza az ajándékot. Azóta is mindig velem van és nagy becsben tartom.Gyönyörű darab. Sokat edzek vele ,de nem ez lesz az első számú fegyverem. Hanem a genjutsuaim. Tudom ,hogy még fiatal vagyok,ezért egyenlőre még próbálkozok velük. Előbb egy alaptechnikát kéne megtanulni.
Nemrég a mesterem azt mondta,hogy választhatok egy D szintű technikát amit megtanít nekem. Egy nap gondolkodási időt kaptam. Természetesen rohantam a könyvtárba,mert úgy éreztem ,hogy nem lesz túl sok ilyen esélyem. Bármilyen D szintű....hmmm...nagyon nehéz választás előtt álltam. Minden bizonnyal ez lesz az alaptechnikám ,amit sokat fogok használni.. De nem hittem volna,hogy a mester rám bízza a döntést.. Vajon legyen a füstklón technika? Vagy a cseresznyevirág-vihar? Kérdezgettem magamtól vastag könyveket lapozva... Fegyver-klón technika...és vajon ezt mind ismeri a mesterem? Valószínű,hiszen akadémiai tanár... A fent említett három technika közt vaciláltam..melyik is illene leginkább hozzám... Aznap este nagyon keveset aludtam.
Eljött a nagy nap,és reggel már tudtam is,hogy mit fogok válaszolni a mesteremnek.Mindketten időre ott voltunk a megbeszélt helyen,és kíváncsian várta,hogy mit választottam.
-KEMURI BUNSHIN NO JUTSU! kiáltottam. Természetesen nem történt semmi,de ezzel tudtára adtam a mesteremnek,hogy a füstklón technikát fogjuk megtanulni. A mester elégedett volt,azzal,hogy okosan választottam. Ez a technika sokoldalú,és pont passzol hozzám. 3 hetembe telt amíg tökéletesen elsajátítottam a technikát (küldetésekkel és plusz edzéssel együtt). Végre valódi nindzsának érezhetem magam!! És lassan elkezdhetek kacsingatni a chunin-vizsga felé is.Addig is nagyon sokat edzek,hogy az anyukám büszke legyen rám!


~Szeretném megkapni a füstklón technikát,ha lehetséges~

Megtettem,amit kértél, remélem megfelel. A füstklón-tanulós részt bent hagytam, ha nem fogadjátok el, mint alaptechnika, akkor majd kitörlöm. 
Valamint lenne egy kérdésem is, és ezer bocs, tudom, hogy nem itt kell feltenni. Hogy működik ez a mesélés/kijátszásos dolog? Ráírok egy mesélőre, aki kigondol valamit és azt leírja valahova? Vagy én megmondhatom neki,hogy figyi, légyszi  találjak egy Zanbato-t,mert nagyon szeretnék egyet. Vagy hogyan, leírnád légyszi?