ANBU Gyakorlóközpont

Jiraiya Csüt. Május 14 2015, 17:10

Egy titkos épület az ANBU székhelye közelében. A bejárat egy közepes méretű, Konoha stílusában megépült irodaépület, ahol a falu és annak lakosairól vezetnek bizonyos nyilvántartásokat, ám ügyelve van arra, hogy csak semmit nem érő, hétköznapi információk legyenek az aktákban, ugyanis a hely csak egy álca. Az irodaház épületében számos rejtett lejárat van, ami összeköttetésben áll az ANBU Központtal, a Hokage Palotával, ANBU Megfigyelő Állomással. Továbbá, az épület alatt található az ANBU Gyakorló Központ, ahol az ANBU ügynökök vizsgáznak, itt vezetnek róluk és a fejlődésükről nyilvántartást, valamint itt találhatóak meg azok a hatalmas termek, ahol az ANBU Ügynökök edzhetnek. Ezek a termek mind acélfallal vannak ellátva, mélyen a föld alatt és rengeteg szituációnak megfelelően vannak berendezve. Persze nem egy városok és falvak vannak lemodellezve, csupán csak néhány szoba, néhány érdekes holmival felszerelve...

**Hyuuga Oyoki** Csüt. Május 14 2015, 18:32

//A tanulást csak minimálisan módosítom, úgy hogy az indíték a küldetésre és a próbára való felkészülés legyen így azt ha nem szeretnétek nem kell elolvasni. Szögletes zárójelbe zárom majd ezt a részt, hogy tudjátok mettől meddig tart.//

Hát megszületett a döntés. Innen már nem lehetett visszakozni, két röpke nap és az ifjú Hyuuga homlokát és megrondítja klánjuk szégyenfoltja. Vegyes érzések kavarodtak Oyokiban. Egyrészt örült, hisz a remény mintha most erősebben élt volna, hogy elkezdheti a küldetést. Másrészt, még nem biztos, hogy mehet és ki tudja milyen próba elé lesz állítva. A hokage direkt nem tért ki arra a részre, hogy a küldetés befejeztével eltávolítják e róla a pecsétet, így a fiú biztosra vehette, hogy ezt egy életre szóló "ajándéknak" lett tervezve. ~Ha túlélem a küldetést az első lépésem az lesz, hogy vissza kérem a szabadságom... és ha nem adja, hát majd rájövök én hogyan nyerjem vissza.~ Ez és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejében míg elhagyta az irodát. Annyira elmerült a gondolataiban, hogy partneréről meg is feledkezett és őt hátrahagyva gyorsan távozott. A hazafele vezető úton, arra az elhatározásra jutott, hogy a két nap az edzés jegyében fog telni, ezzel is növelve majd az esélyeit.

1. Nap

[Gyors tisztálkodás, egy kis reggeli majd irány ki a szabad ég alá, és kezdődhet az edzés. Tanítója még nem érkezett meg ezért úgy döntött, egy kis bemelegítővel kezdi. Nyújtás majd pár fekvőtámasz, húzódzkodás, felülések. Egy pár kört is lekocogott, csak hogy sikerüljön teljesen felkelnie. Imádta, ahogy a nap melege simogatja a bőrét. Azért is szerette, az ilyen napsütötte időt mert ilyenkor senki, nem nézte hülyének a folytonos napszemüveg viseléséért, amivel a szemeit takarta. Hyuuga Ukurima fél óra késéssel érkezett meg, és a tanítvány érezte mesterén a feszültséget. Nem kérdéses ő is tudott már a pecsét felhelyezéséről, ám látszólag nem volt kedve szóba hozni.
- Jó reggelt mester! Már bemelegítettem. Mit tanulok ma meg a hatvannégy csapást?- Kérdezte Oyoki. Valami nagyon erős technikára lesz szüksége ha túl akarja élni a jövő megpróbáltatásait.
- Botorságokat beszélsz gyermekem. -Mondta rekedtes hangján az öreg okító. - Egyrészt még közel sem jársz hozzá, hogy megtanuld, másrészt pedig ma sok teendőm van. Tudom, hogy nehéz napok várnak rád, ezért gondoskodok majd egy megfelelő tanárról. Úgyhogy mára azt találtam ki, hogy menj el a könyvtárba, és néz ki egy szimpatikus technikát, ami nem haladja meg a képességeidet, de jó kiegészítés lehet a jelenlegi tudásodhoz, majd meséld és indokold meg nekem. Ha tetszik keresek a megtanítására egy mestert neked.-
- Értettem. Akkor nemsokára jövők.- Még valamit mormogott az öreg az orra alá, hogy annyira nem kell kapkodni, de hősünk már futva távozott is a könyvtárat átfésülni. Negyed óra alatt meg is érkezett. Kereset egy üres asztalt, levette a polcról a megfelelő könyvet majd elkezdte átnyálazni. Sok érdekes technika volt benne, ám a zöméhez bizonyára kevés lett volna a tudása. Másfél óra keresés után végül talált egyet ami szimpatikus volt neki, és talán megfelelően lehetne ötvözni a Hyuuga technikákkal. Gyorsan kijegyzetelte, majd vissza sétált a birtokra megkeresni mesterét. Az öreget a hazában találta meg, és már megszokottan kopogás nélkül lépet be.
- No sikerült találni?-
- Igen ez lenne az.- Mondta és közben át nyújtotta a tekercset. Az öreg végig futotta majd vissza adta.
- Miért pont Gokan Sakusou avagy az öt érzék zűrzavara mellet döntöttél? -
- Mi Hyuugák elsősorban a közelharcban vagyunk jártasak, így távolsági küzdelemben jártas ellenfeleinknek nagyobb esélyük van a győzelemre mint másoknak. Ezenfelül hiába látunk, ha egy rutinosabb harcos gyorsaságával nem tudjuk felvenni a harcot. Ezzel a technikával a gyorsabbakat átmenetileg képes lennék lelassítani, és egy kunai késhez erősítve a speciális robbanócímkét messzebbre is el tudom juttatni a távolsági harc esetén.- Érkezett az indok.
- És arra nem gondoltál, hogyha te is beszívod a füstöt, akkor a szemeidnek semmi hasznát nem fogod tudni venni egy rövid időre? Sőt van egy olyan érzéseim is, hogy talán aktív byakugan mellet még rosszabbul is jársz mint az ellenfeled.-
- Eszembe jutott, de ahogyan mester te mondanád, mindent ellenünk lehet fordítani, ha nem tudjuk bölcsen használni.-
- Höf... nem azért mondok ilyeneket neked, hogy felidézd... na jó legyen megteszi. Úgyis van egy ismerősöm aki ismeri ennek a titkát. Ez a vándor ninják specialitása. A falu északi határától egy óra járásra van egy kis kunyhó. Ott él egy Faina nevű idős hölgy aki majd tud neked segíteni. Hivatkozz majd rám, és légy tisztelet tudó, nem akarom, hogy lejárass egy régi barát előtt.- A fiú megköszönte mesterének a segítséget, majd egy gyors ebéd után útra kelt. Körülbelül tényleg egy órányi járásra volt a kunyhó, amit már egész messziről kilehetett szúrni a füstnek köszönhetően. Feltételezhetően épp végzett a sütéssel az asszony amikor megérkezett Oyoki.
- Szép napot!- Köszönt rá a fiú.
- Nem különbet. Segíthetek az ifjú úrnak valamiben?- Kérdezte az enyhén púpos hátú hölgy. Ruhája kopottas volt, és látszott rajta, hogy sokat élt már meg.
- Hyuuga Ukiruma tanítványa vagyok, Hyuuga Oyoki. A mesterem azt mondta, ön tudna nekem segíteni megtanulni az öt érzék zűrzavara technikát, hát ezért kerestem önt fel. Remélem nem zavarom rosszkor.-
- Chöö egy Hyuuga mi. Ukiruma is elmehet a fenébe, ahelyett, hogy a feladatát rám sózza inkább meglátogathatna néha. Persze amikor még ifjabb voltam, és letelepedtem ide, akkor nem volt rest minden nap kijönni a perverz állatja.- Osztotta meg a nem kért információkat. Szegény hősünk akaratlanul is elképzelte, ahogy a két csotrogány egymásnak esik a fiatalok szenvedélyével. - Ám ha már eljöttél eddig, megtanítalak rá. Viszont egy idős hölgynek először a segítséged kéne felajánlanod, nem pedig rögvest kérned. Így ha nem sértődsz meg először ellátlak egy kis munkával. Menj el és szerezd be az ezen a lapon lévő növényeket. Közel tíz szálat mind az ötből, de figyelj arra, hogy szép darabokat hozzál nekem. Ha ezzel végeztél, akkor megtanítalak. A te nyamvadt szemeiddel úgysem lesz kihívás. Jut eszembe minek hordod az a fekete bigyót? Talán te vagy a történelem első vak Hyuugája?- Fejezte be a kis monológját az öregasszony, és átdobta a növényeket tartalmazó tekercset a fiúnak.
- Természetesen segítek hölgyem és elnézést a modortalanságomért. A szemüveget meg azért hordom, mert nem mindenkinek mutatkozok be a teljes nevemen, és nem feltétlen rossz, ha nem tudják melyik klánból származok. Igyekszem vissza.- Felelte majd meghajolt és távozott. Nem ment túl messzire épp csak annyira, hogy már ne lássa senki. Ezt követően törökülésben leült a földre és megnézte alaposabban a tekercseket, hogy milyen növényeket is kell szereznie. Kellet egy sárga virág ami a Ciú nevet viselte, egy kék amit Moki-nak hívtak, egy piros Azúr nevű, egy lila Haken néven és az utolsó ami zöld volt és a leírás szerint Uni-nak nevezték el. Miután alaposan megnézte őket, aktiválta a byakuganját és erősen koncentrált, hogy az öt képen látott növények közül az egyiket megtalálja. Hetvenöt méteres jelenleg a sugara annak a körnek amit belát. A körön belül pár perc keresés után két virágra a zöldre és a sárgára rá is talált. Hamar feltápászkodott és elment először a sárgáért. Szerencsére, ezek a virágok egymás mellé szerettek nőni így nem volt nehéz öt szebb darabot szednie. Ezután elment a zöldért is, majd a helyszínen újra nekikezdett a keresésnek és így folyattatta míg sikeresen meg nem szerezte az összeset. Nagyjából négy óra felé lehetett mire vissza ért a kunyhóhoz a növényekkel.
- Megvan mind?.-
- Igen asszonyom.-
- Akkor gyere be.- Mondta majd besétált a házba. Mikor Oyoki belépet, hamar rájött, hogy a nő tényleg a különböző mérgek mestere lehet. A szoba is tele volt növényekkel, morzsolókkal kis szikékkel párolóval és mi egyébbel ami ember fiának kelhetett. A nő átvette a virágokat és a tekercset is majd az egyik morzsolóhoz lépet.
- Ezt, hogy hívják?- Mutatta fel a pirosat.
- Azúr-nak.-
- No és ezt?- Mutatta a lilát, majd a válasz után ezt végigjátszotta az összessel. -Remek! Akkor már a szükséges növények kinézetét és nevét ismered. Kétféleképpen készítheted el őket. Az egyik, hogy egy ilyen morzsolóval véletlen sorrendben össze morzsolod, ilyenkor a leghatásosabb mert az összes nedvet szinte ki tudod szedni a növényekből. Ám ha nincs morzsolód akkor elég egy késsel megvágnod a növény szárát majd kézzel kipréselni a levet, és egy két kis darabot még bele vágni. Nem bonyolult ugye? Nos... növényekből egy-egy darab elég egy cetlibe, kivéve a lilát.-
- Miért abból mennyi kell?-
- Semennyi. Azt csak a szépségéért és illatáért kértem. Egy nő igazán megérdemli, hogy szép virágokat kapjon.- Az elméleti oktatást a gyakorlati váltotta fel. Az öregasszony bemutatta a növények össze morzsolását, majd a cetlibe pecsételését, ami szinte ugyanúgy nézet, ki mintha rendes robbanócetlit gyártana az ember.
- Mint a robbanócetliknél, itt is be kell pecsételni a chakrád egy részét, mert majd az idézi elő a robbanást. Itt a robbanás keltette tűz füsté alakítja a növények nedvéből készült keveréket, ami belégzése összezavarja majd az áldozat érzékszerveit.- Folytatta az okítást, majd az első kész címke után a Oyokinak kellet elkészíteni a maradék négyet. Az első kicsit lassabban sikerült, de folyamatosan gyorsult a tempója, ahogy megszokta keze a munkát. Mikor már mind a négy cetlivel elkészül a fiú, jött az utolsó simítás.
- Jó szépek lettek. Mikor a chakra és a méreg keverék le van pecsételve csak egy dolog van hátra, az pedig a festés, hogy balga mód nehogy összekeverd ezeket a cetliket másokkal.- Beszéd közben elő vett egy lila festéket, és pár vonással már le is festették őket.
- Itt az ideje, hogy kipróbáljuk.-
- Jó de kin, vagy min?-
- Hát rajtad gyermekem. Csak nem gondoltad, hogy anélkül sajátítod el a tudást, és lépsz le innen, hogy nem próbálod ki milyen finomságot is kotyvasztottál?- Beszéd közben kiterelte az ifjú genint az udvarra, és tőle olyan három méterre lerakta az a cetli, amit bemutató gyanánt ő készített.
- Nagy levegő aranyom.- Egy gonosz mosoly, majd felrobbantotta a cetlit, amiből lilás füst kezdett áradni és egyhamar belepte Oyokit is. Bár nagy kedve nem volt hozzá, mégis beleszippantott, és egyszer csak megfordult vele a világ. Hirtelen fönt lett a le, vaníliás illatot érzett, és kutya ugatást hallott. Úgy látta okosnak, hogy lefeküdt a földre megvárta míg a füst elszáll és hagyta kitisztulni a szervezettét. ~Ebbe sem akarok még egyszer belekerülni, még a végén felfordul a gyomrom.~
- Az agyad érékelő központját támadja meg a méreg, ezért különös dolgokat is lehet ilyenkor tapasztalni. Ha téged a byakugan állapotában talál el sokkal rosszabbul jársz ezzel számíts. Na most viszont menj, mára már elégé lefáradtam.-
- Nagyon szépen köszönöm a segítségét hölgyem. Kellemes estét.- Intett búcsút a fiú is, és távozott, zsebében a négy cetlivel és egy kis papírdarabbal, ahova a biztonság kedvéért leírta a receptet. Már sötét volt mire haza ért, de azért mesteréhez még benézett elmesélni a nap eseményeit. Átadta a hölgy üzenetét is, végül haza ment és lefeküdt aludni.]

2. Nap

Végül virradt a napja, hogy elmenjen önszántából megpecsételni a sorsát. Akane kisasszonnyal azóta sem találkozott, és mivel időpontot nem mondott a hokage ezért gőze sem volt róla ki mikorra fog megérkezni. A szokásos reggeli rituálék után, kis bemelegítő edzést csinált, és teljes harci felszerelésbe indult el a megadott címre. Felszerelése bővült az előző nap megszerzett négy speciális robbanójegyzettel, és a recepttel. ~Vajon, hogyan tesz próbára minket. Remélem nem akarja majd, hogy Akanével harcoljak. A lány jounin, szinte esélytelen lennék. Mondjuk, mivel a küldetésre együtt mennénk ezért én inkább az összedolgozásunkat vizsgáztatnám. Az sem lesz egy könnyű menet. A kedvesem nem éppen az az együttműködő fajta. Lehet jobban járnék ha ő meg sem jelenne.~ Amíg hősünk ismét a képzelete világában csatangolt, lassan a valóságban sikerült elérnie az ANBU gyakorlóközpont helyszínét. Belépve a kapun, a hideg futkosott a hátán. Ezelőtt még sosem járt itt, és most sem érezte azt, hogy itt kéne lennie. Belépve nem látott senkit, ám megvolt győződve róla, hogy őt bizonyosan látják. Leült és észrevétlenül aktiválta szemüvege mögött a byakuganját, hogy kicsit körbe tudjon nézni. Ha nem lát semmi érdekeset akkor tekintettét az akták felé veti. Úgyis ki akarta próbálni mennyire is tudja így átlátni a lapok tartalmát, és az őket tartalmazó mappák tartalmát. Attól nem félt, hogy szólnia kéne, hogy megérkezett. valószínűleg mikor kell úgyis szólítják majd valahonnan.

**Nara Akane** Pént. Május 15 2015, 04:28

//A hajszínváltás okaira a fél éves bővítményben fogok kitérni.//

A Hokage irodájában tett látogatás enyhén szólva is katasztrofális ötletnek bizonyult. Nem elég, hogy mindketten lejáratták magukat Konohagakure új diktátora előtt, Danzou sértettségében megfontolta a Hyuuga fiú kérését, szigorú feltételekkel persze. Oyokit ismerve azonban könnyen lehet, hogy ő sikernek könyvelte el a történteket, még annak ellenére is, hogy így a szolgaház leszármazottait megbélyegző pecsétet is viselnie kell. A lány szerint már-már megható naivságra vall, hogy a srácban még csak az ötlet is felmerült, hogy megszabadulhat a megalázó billogtól, ha sikerül rátermettségét bizonyítania a falu vezetőségének. Ha így lenne, valószínűleg nem viselnék azt a szörnyű jelképet annyian a klánból...
Társa meg sem várta, miután elbocsátották őket. Pompás. Ha nem halnak bele a próbálkozásba, lesz egy pocsék házasságuk. Sosem próbálta a szerencsejátékokat, de van egy olyan érzése, hogy még a Godaiménél is nagyobb pancser lenne, ha egyszer hazardírozásra adná a fejét... A fiú talán megérezte, hogy lenne hozzá pár keresetlen szava, vagy épp sértette a büszkeségét pár korábbi megjegyzése, hogy így faképnél hagyta Akanét. Próbálta győzködni magát, hogy cseppet sem érdekli ez a modortalanság, de nehéz idők jártak mostanság a lányra, s valahogy mégiscsak a szívére vette a dolgot. Elvégre ha nem egy trófeának szánja Oyoki, az a legkevesebb lett volna, hogy nem iszkol el egyetlen szó nélkül. Ha szerencséje van, csak inába szállt a bátorsága és sosem hall többet az ifjú shinobi felől...
A megadott címen található irodaházhoz vezető útján kevesen ismerik fel. Az Akadémia óta mindenki úgy ismerte:"A Szöszi". Tincsei több mint egy évtized után ismét koromfeketén hullanak alá. Teljes harci díszben érkezik. A ruha amit visel, édesanyja felszerelése volt az előző Nagy Ninja Világháborúban, s most elsőszülött leányára szállt. Amikor először nézett tükörbe új viseletében, régiúj hajszínével, eleinte szokatlan volt a látvány, de el kellett ismernie, hogy jól áll neki az új imázs. Bár a legtöbben a sötétséggel azonosítják a fekete színt, ő úgy érezte, mintha visszakapott volna egy darabkát gyermekkora ártatlanságából. Így talán majd a szőke nős vicceket is megúszhatja... És ha külhonba merészkednek sem lesz hátrány átalakulása, hisz ha esetleg lennének - úgysincsenek - feljegyzések róla az ellenség adatbázisában, minden bizonnyal világos haj szerepel a leírásában.
Az épülethez érkezve nem fogadja őt senki, így bátorkodik belépni az előtérbe vezető ajtón, ahol Oyokiba botlik. Tisztes távolságban megáll 'jegyesétől', s résnyire szűkült szemei lesújtó pillantással mérik végig a fiút. Kurtán, semleges hangon köszön:
- Üdv.
Amikor megpillantja a fiú halántékán duzzadó ereket, szégyenlős pír festi rózsásra halovány arcát. Erőltetett nyugalommal, de ellentmondást nem tűrő tónussal utasítja társát:
- Byakugan kikapcs. Most!

Jiraiya Hétf. Május 25 2015, 19:53

// Egyenlőre Oyoki nem látott semmit. Menjetek még egy kört, hogy a cselekmény előre haladhasson, utána írok nektek egy szép posztot. Ja és készüljetek fel mindenre!
Ui.: Oyoki felírhatod a jutsut, viszont legközelebb több kell majd a technikai részről, bár ennél én sem tudtam volna sokkal több sorral megtoldani a "tanulást". //

**Hyuuga Oyoki** Pént. Május 29 2015, 12:59

// Értettem. Kérlek majd részletezd, hogy Oyoki miért is nem látott. Ködszerűség fedi a helyszínt vagy csak teljes sötétség jött a szeme elé a byakugan használata közben?//

- Csini!- Jegyezte meg kaján vigyorral, mikor végigmérte partnere új frizuráját és ruháját. A lány elpirulását már jó jelnek vélte. Az utóbbi napokban nagyon sokat gondolkodott kedvesén, és már megfordult az is a fejében, hogy érzelmek nélkül él Akane, ám a zavarba jövés most másról árulkodott.
- Bocsáss meg de nem tehetek eleget a kérésednek. Hazudnék ha azt mondanám, nem kellemes érzés ezekkel a szemekkel látni téged, ám most nem te vagy a fókuszomba. Gondoltam, kicsit körbenézek, hol is vagyunk. Próba ide vagy oda nem árt mindenre felkészülnünk, ehhez pedig nagy segítség ha tudjuk mi vesz minket körül.- Bár frusztrálta Oyokit, hogy nem látott semmit, azért még nem adta fel és igyekezett a továbbiakban is kémlelni. ~Nem is tudod, drágám milyen sokat változtam az elmúlt két napban. Ma már veszélyesebb vagyok mint valaha. Új technikával gyarapodott a tudásom, és a mérgek világába is bekacsintottam. Ukiruma mesternek hála nem a szemeim az egyetlen fegyverem.~ Gondolta magában, miközben csintalan mosoly keletkezett az arcán. Remélhetőleg a lány nem lát bele ebbe a mosolyba semmilyen perverzséget. Ha nem történik semmi, akkor jó ideig csöndben várakozva szemlél, majd olyan tíz perc elteltével fennhangon megszólal.
- Az Istenit. Ez itt az ANBU egyik bázisa ha nem tévedek. Itt még a falnak is szeme és füle van. Tudjátok jól, hogy a Hokage utasítására vagyunk itt, úgyhogy mondjátok a további utasításokat meg.- Biztos volt benne, hogy itt létük nem rejtély, csak azt nem értette miért váratják meg őket. Ha esetleg mégis jött volna valaki vagy a szavai után érkezik meg bárki is, akkor engedelmesen követi, vagy csöndben végighallgatja a további teendők listáját.

**Nara Akane** Pént. Május 29 2015, 14:59

- Köszi, te sem nézel ki olyan szarul!
"Viszonozza" azonnal a bókot a Nara. Hazudnánk, ha azt mondanánk nem dühíti Akanét, hogy a fiú ilyen tiszteletlenül semmibe vette az utasítását. Ahhoz túlságosan is büszke, makrancos teremtés. De erőt vesz magán, és egy frusztrált sóhajjal megpróbál megszabadulni az összes feszültségtől, ami bensőjét feszíti - elvégre ha úgy találnának rájuk, hogy egy genint fojtogat az előtérben, nem vetne túl jó fényt az előmenetelére. Sebaj, majd visszakapja máskor. Amikor nem számít rá... Vékony karjait egymásba fonva melle előtt, állát dámásan felszegve sziszegi válaszát fogai között:
- Legyen. De remélem tudod, hogy minden este "fájni fog a fejem".
A Hyuuga azonban láthatóan nem sok figyelmet szentel a kunoichinek, helyette inkább duzzadt halántékerekkel a semmibe mered. Bár ketten várakoznak az előtérben, mégis úgy érzi magát, mintha egyedül lenne ott. Unalmában egyesével ellenőrzi felszerelésének minden darabját. Első ízben visel fegyvereket, mióta hazatért a Víz Országából. Ugyan üdítő változatosság volt, hogy pár hétig nem húzta övét a gyilkos eszközök súlya, most valahogy mégis jóleső érzéssel töltti el, hogy teljes harci felszerelésben feszít. Magabiztosságot ad neki. Annak pedig híján volt mostanság. A kényszerpihenő után itt az ideje, hogy ismét a dolgok sűrűjébe vesse magát. Nem egészen így képzete el a dolgok alakulását, de mindig is jól tudta, hogy a jövő képlékeny jószág...
Az ifjú Hyuuga kijelentése rántja vissza a valóságba. Egy pillanatra minden sértődöttségéről megfeledkezik egy pillanatra, először leinti a srácot, majd kikerekedett szemekkel kérdez vissza:
- Csss, egyszer a nagy szád és a forró fejed még sírba visz minket! ANBU..? Mégis mit akarhat a Rokudaime, ha hozzájuk küldött minket? Mindig is azt hittem ez egy régi irodaépület, unalmas nyakkendős fószerekkel. És nem mondom még egyszer, hogy kapcsold ki a szemed! Nem hiszem, hogy jó néven vennék, ha turkálsz az ügyleteikben.
Kissé fegyelmezettebb tartást vesz fel, elvégre miután Oyoki fennhangon szólítgatta a "színfalak" mögött megbújó elitkatonákat, már valószínű csak pár pillanat választja el őket a fogadóbizottság érkezésétől.

Jiraiya Kedd Jún. 02 2015, 18:53

// Természetesen minden infót megfogtok kapni, viszont arra ügyeljetek - különösen most Oyoki - hogy a karakterek nem tudhatnak olyan infókat, amiket ti igen. A Jouninok közül is csak kevesen tudhatnak az ANBU bázisokról és ez esetben egyikőtök sem tud erről a helyről, csak azt amint mindenki más is: Irodaépület. //

   A kis csapat feszülten várakozott az előtérben. Az épületbe egy kétajtós üvegajtón keresztül vezet az út, ami egyből egy kisebb váróterembe nyílik, ahol egyetlen egy fém ajtó van az érkezők előtt, meg persze az a két fémpad bal és jobb oldalt. A falak fehérek, egészen egyhangú. A fényt a hatalmas üvegajtó ereszti be. Az itt várakozó személyek, csak az utca nyüzsgését csodálhatják meg. A fiatal Hyuuga gyorsan meg akart tudni mindent, így végigkémlelte napszemüvege mögül a helyiséget. A fémajtón ugyan átlátott és itt egyből egy nagyobb térség került a szemei elé, iroda asztalokkal, kisebb-nagyobb papírstócokkal és egy-kettő idősebb titkárnővel. Emellett mellékhelyiségek és zárt raktárrészlegek is volta, csupa hétköznapi dolgokkal. Az emeletre egy csigalépcső vezetett fel. Itt több lelakatolt fémszekrény volt látható. Egyeseken még pecsét is volt elhelyezve, ami nem engedett belelátást még a Byakugan számára sem, ahogy az alaksor többi része sem.
   A fiatal Hyuuga azonban nem gyönyörködhetett sokáig, mivel Akane érkezett. Ám nem zavartatta magát, tovább kémlelte a helyiséget és még mielőtt meggondolatlanul kitörhetett volna, mindketten megérezték azt a hihetetlen energiát, ami érkezni készül. Az üvegajtóknál két ANBU jelent meg, akik kinyitották azt és oldalra álltak, majd fejet hajtva várakoztak. Így telt el egy fél perc. Talán a két ninja már sejthette, hogy a hihetetlen erőt nem ez a két ANBU sugározta - habár az sem elhanyagolható - hanem az érkező két személy: Shimura Danzou-sama és a Hyuuga klánban nagy tiszteletnek örvendő, Hyuuga no Chourou néven elhíresült személy érkezett. Koruk nagyjából megegyező, a Hokage-sama mégis botján támaszkodva mozgott, míg a Hyuuga klán legidősebb tagja, egyenes tartással, fiatalokat megszégyenítő energiákkal érkezett. Danzou-sama és az idős Hyuuga egyszerre léptek be, majd utánuk az ANBU akik bezárták az ajtót.
   A Hyuugák képviselője ráncolt szemöldökkel nézett le a fiatal Oyokira. A Nara lányt figyelmen kívül hagyták.
- Tehát te vagy az a Byakugannal rendelkező, aki kockára akarja tenni a Hyuuga-klán hírnevét?
A kérdés nem igazából volt kérdés, sokkal inkább egy kérdésnek álcázott, szemrehányó kijelentés. Danzou-sama nem szólt semmit, várták a fiatalok reakcióját. Vajon megfelelnek majd az elvárásoknak? Úgy fognak viselkedni, mint egy igazi shinobik? Mi járhat a fejükben?

// Reagáljátok le a történteket. //

**Hyuuga Oyoki** Csüt. Jún. 04 2015, 11:44

// Rendben, teljesen jogos. //

Sajnos a Hyuugák mindent látó szeme is korlátjaiba ütközött, pár valószínűleg igen erős pecsétnek hála. Mindenesetre ez is igen tanulságos helyzet volt az ifjú geninnek. ~Mi a csudát fogok csinálni, ha hasonló problémákba ütközök a küldetésen is?~ Futott végig a fejében. Lehet még nem lenne számára késő visszafordulni, ám ez szembe menne az ő ninja útjával. Míg magában elkezdett egy B tervet is kieszelni, hatalmas erő közeledtét érezte meg. Hamar két ANBU maszkos illető jelent meg kitárva az üvegajtót és tiszteletteljesen utat engedve az erő forrásainak. Két legendás személy lépet be a terembe, kik mellet Oyoki csak porszemnek érezte magát. A falú vezetője és klánjának vezetője egyszerre jelent meg, effektíve miatta. Úgy tűnik tényleg sikerült nagy felhajtást kerekítenie a lánykérésnek. Látszólag a partnere most jóval kevesebb figyelembe részesült mint jó maga. Chourou egyenesen felé címezte üdvözlésként is szolgáló kérdését, amiből csak úgy áradt a szemrehányás. ~Okosnak kell most lennem. Bár személyesen még nem volt szerencsém hozzá, de részben neki is köszönhetem, hogy befogadtak a Hyuugák és hogy van fedél a fejem felet.~ Gyorsan felállt és fejet hajtott, a jövevények előtt. Felegyenesedés közben levette szemüvegét, így láthatóvá tette az addigra már inaktív byakuganját. Majd a főág vezetőjének szemébe nézve válaszolt.
- Én vagyok az a Hyuuga, aki ellenkezés nélkül aláveti magát klánja törvényének, és büszkén hordja majd a mellékág bélyegét, akkor is ha vérvonala kérdéses és ezt a terhet elkerülhetné. Illetve uram én vagyok az a személy, akinek csak jóval a születése után lettek ilyenek a szemei, ám ő ahelyett, hogy Konoha legnagyobb klánjának a titkát idegenek kezébe adja, inkább felkereste ezt a klánt és felajánlotta szolgáltatásait. S az is én vagyok, ki háborús időkben tenni akar otthonáért, és családjáért, ezért vállalva bármit ami céljai eléréséhez kell, igyekszik dicsőséget hozni családjára és nemzetére.- Beszéd után sem vette le a szemét Chourou-ról, inkább állta annak tekintettét, ezzel is kifejezve elszántságát.

**Nara Akane** Pént. Jún. 05 2015, 01:03

Nem sok ideje volt letorkollni kotnyeles udvarlóját a leskelődésért, mert kisvártatva két néma ANBU tárja szélesre az előtér kétszárnyú üvegajtaját. Az épületbe lépő két élemedett korú férfiúból áradó nyers erő szinte mellbevágja a lányt. Bár Akane nem bír szenzor képességekkel, a két shinobi körül vibráló szellemi energiák kavargása még számára is érezhető. A Rokudaime maga jött el, egy hasonlóan vészjósló kisugárzású, idősödő férfi társaságában. A lány sosem látta az utóbbit, de levendulaszín szemei Hyuuga származásról árulkodnak, talán a klán egyik főméltósága lehet büszke tartása és parancsoláshoz szokott hangja alapján. A Nara parány törpének érzi magát az óriások földjén. Miért is hagyta magát belerángatni ebbe a hagymázas őrületbe..? A sajátjaival lenne a helye, ahelyett hogy tékozló Hyuuga-fiak megregulázásánál asszisztál. Mégis miért hívatta ide a Hokage, milyen szándékkal? A kunoichinek elvégre semmi köze hozzá, hogy valami fakó tekintetű ürge nem tudta a farkát a nadrágjában tartani...
Mély meghajlással tiszteleg a magas rangú jövevényeknek, akik cserébe tudomást sem vesznek róla. Viszonzásul ökölnyi vesekövet kíván mindkettőnek, de szitkait megtartja magának. A Hyuuga elöljáró köszöntés nélkül, szavait egyenesen Oyokihoz intézi, Akanét nemes egyszerűséggel levegőnek nézve. Bár büszkesége sebzett vadállatként tombol a közöny maszkja mögött, valahol mégis örül ennek az áldott jelentéktelenségnek. Valahol ironikusnak tartja azért a dolgot. Mellékszereplő lett egy olyan történetben, mely tulajdonképpen az ő személye körül forog... Társa persze nyilván másképp vélekedne arról, hogy kiről szól valójában ez a kálvária, de a lány magasról tesz mások véleményére. Főleg a fiúéra. Kicsit azért szánja persze az ifjú hőszerelmest... A Hyuuga most a saját kárán fogja megtanulni, hogy az élet nem tündérmese. A valóság nem kedvez a hozzá hasonló, romantikus tökfilkóknak. Az áhított nő kacsója helyett csak pofonokat kapnak a bürokrácia páncélkesztyűs kezétől. Vagy herpeszt, ha rossz múzsát választanak...
Akane félárbocra eresztett pillákkal, türelmesen áll, amíg mást nem parancsolnak majd neki. Fekete tincsei függönye mögül olykor lopva pillantást vet az egymással szemben álló Hyuugákra. A kölyök elszántan állja a vénség lesújtó tekintetét és az unásig ismételt mártírdumákkal próbálja kedvezőbb színben feltüntetni magát.
~ Az értelmetlen halálban semmi dicsőséges nincs Kölyök... ~
Gondolja magában mélabúsan a lány. Egy dolog feláldozni egy életet, ha két rossz közül a kisebbet kell választani. De amire a fiú akar engedélyt kérni... Az csupán belépő a proszektúrára. Persze ez azt jelentené, hogy már azelőtt "megözvegyül", mielőtt egyáltalán megkérnék a kezét, szóval legalább egy gonddal kevesebb lenne. Lelkiismerete azonban mégsem engedi, hogy egy kamasz öngyilkosságában asszisztáljon. Kíváncsian pislogva figyeli a klánvezér reakcióját. Ki tudja, talán még ezt a vén rókát is sikerül megvezetnie Oyokinak? Amit elmondott, mind szép és jó, csak épp egy valamire nem ad magyarázatot: mégis mi a fészkes fenéért kell neki itt anyáskodnia felette? Ha szégyenbélyeget és dicsőséget akar, az a magánügye. Nem akar egy vicc miatt egy hülyegyerekhez hozzámenni. Pláne nem, ha egy szvasztika van a homloka közepén... És nem is fog, ha rajta múlik...

Jiraiya Vas. Jún. 21 2015, 18:16

Oyoki szavai hallatán az öregek talán még nagyobb megvetéssel és haraggal tekintenek a fiúra, így talán a lányra is. Azonban egyikőjük sem engedheti meg a felháborodottság látszatát sem, ezért mindketten nyugodtan tűrik a burkoltan sértő és bíráló szavakat. Az ANBU-k láthatóan - persze erre inkább Akane lehet figyelmes - megdöbbenve figyelik a fiatal Hyuuga szájalását. Talán az ilyen intelligensebb bírálat, sokkal idegesítőbb és elviselhetetlenebb, mint ha egyszerűen csak elküldené mindkét öreget a francba. Bár akkor jó eséllyel másnap már a föld alatt lenne az Ifjú Hyuuga... Így az idő Hyuuga nyugodt és hideg tekintettel nézett a fiúra.
- A Hyuuga Klán Konohagakure no Sato legerősebb klánja. Megkockáztatnám, hogy még a hajdani Uchiha Klánnál is erősebb. Éppen ezért kiérdemelt büszkeséggel élhetünk és szolgálhatjuk a falut, ezzel együtt pedig a Hokage-samát. Azonban a dicsőséghez és a büszkeséghez szabályok és törvények is társulnak, amiket szigorúan betartatunk MINDENKIVEL. Azonban olyan balesetek, mint te is történhetnek és történhettek is... Azok a mellékági leszármazottak, akik megszöktek, mára már mind nem élnek. Az pedig csak a te szerencséd fiú, hogy visszatértél ide közénk. Ez azt jelenti, hogy meg van benned az, ami Hyuugává tehet téged... A dicsőséget azonban nem a vakmerő és meggondolatlan tettek sikerében mérik, ezt ne feled!
A Hyuuga hangjából és szavaiból érződik, hogy még lenne mit mondania, bizonyára mondandóját szívesen kifejtené és kiterjesztené, viszont az Ő ideje is véges, ezért egyből a Nara felé fordul.
- Megkérdezhetem, hogy hogyan keveredett bele ebbe az egész őrületbe egy Nara, akik mindig is páratlan logikájukról és lojalitásukról voltak ismertek? Talán a pártfogoltad?
Tette fel a kérdését az öreg, eközben pedig Danzou ránézett a két ANBU-ra akik előre siettek és kinyitották az Akane és Oyoki mögött lévő ajtót, majd bementek rajta.

**Hyuuga Oyoki** Hétf. Jún. 22 2015, 14:25

Nem volt egyszerű türtőztetnie magát az ifjú Hyuugának. Két ilyen konok vén marhát már rég nem látott. Hatalmukhoz és erejükhöz nem fért kétség. Ám, hogy valakik tényleg ennyire mindenben csak az önös érdeket lássa. Míg családjának a feje azt ecsetelte milyen dicső is az a szemétdomb amit már évek óta összetart csak egy mosoly jelent meg Oyoki arcán. Pláne akkor amikor magukat az Uchiha klán felé is emelte. Viszont ez a mosoly talán sértőbb lehetett minden szónál. Olyan volt, mint amikor az édesapa mosolyog gyermeke zagyvaságain amit összehord. Egy kis lekezelés és egy kis öröm, hogy ilyen naiv dolgokat lehet hallani. Az arca erről árulkodott.
- Hát akkor még szerencse, hogy vannak ilyen balesetek mint én, hisz kitudja a főág első tagja miként tett szert a Hyuugák legbecsesebb kincsére. Ám mérhetetlenül tisztelem mindazokat, kik kevés információval is biztosak tudnak lenni elképzeléseikben. Jómagam ehhez kevés vagyok, de az ilyen tudás előtt meghajlok.- Hát csak nem bírta ki. A mondata végén tényleg fejet hajtott, de érezte, hogy esetleg most túlment a határon. Több esze is van, minthogy magára akarja haragítani a falú leghatalmasabb embereit, de az egoja felé kerekedett. Ez bizonyos szempontokból érthető, ugyanis kevés ember van csak aki nem veszi sértésnek ha hibának nevezik. Sajnos ez már a második eset volt nála, hisz már Akane is hívta őt fattyúnak. Bár próbált a lehető legfinomabb módon rátapintani a klán fejének elevenjére, azért az üzenete talán még így is elég egyértelmű volt. Ha nem ügyelt volna szavaira ugyanezt így mondta volna el: Bár lehet, hogy hiba vagyok, de akkor az egész családunk az. Nem tudom miért vannak ilyen szemeim ahogy te sem tudhatod, de hogy ilyen kevés tudással hozol meg döntéseket az csak az ostobaságodat bizonyítja.
A meghajlást addig tartja, míg Akane nem válaszol a felé célzott kérdésre. Őszintén, abban sem volt, biztos, hogy a feje a helyén marad majd, mire Akane megszólal. Valami megváltozott benne. A több napja halmozódó méreg úgy néz ki erőt vett rajta. Tele volt a legnemesebb szerve azzal, hogy a faluért tenne valami jót, és mindenki csak gyökérnek nézi érte. Persze van más szándéka is a cselekedettel, de nem csak a lányért csinálja. Ha olyan feladatok lettek volna a próbái ami az elveivel szembe mennek úgysem vágott volna bele ebbe. S már vállalta a pecsétet, vállalta a megaláztatást, és ezek még mindig lekezelik. Ha ilyen akadály csak mindenki szemébe, hát válasszák az egyszerűbb utat és tüntessék el a szemetüket.

**Nara Akane** Kedd Jún. 23 2015, 01:01

Továbbra is néma türelemmel szemléli az eseményeket. Kifejezetten örül, hogy a háta mögött összekulcsolt, nyirkos rémülettől sikamlós kezeinek remegését nem láthatja a többi jelenlévő. Egyszerűen beleborzong a gondolatba, hogy mi mindenre lehetne képes ez a két férfi, ha úri kedvük épp úgy kívánja... Ifjú társa azonban tapasztalatlansága ellenére - vagy épp azért - sem osztozik páni félelmében, s cseppet sem félve a lehetséges következmények továbbra is megtartja fölényes stílusát. Szeme sarkából figyelve észreveszi, hogy a sokat látott elitkatonák lélegzete is fennakad a döbbenettől pár pillanatra, de az arcukon kiülő döbbenetet porcelán állatábrázat takarja. Bár az elöljáró önfényezését Akane is ugyanoly fárasztónak találja, mint a megalázott genin, a lány finom arcélei éppoly rezzenetlenek, mint az ANBUK maszkja, holott ellentétes érzések egész miriádja kavarog benne. Egyrészt mérhetetlen késztetést érez, hogy egy isteneset belerúgjon Oyoki bokájába, amiért tiszteletlenségével mindkettejüket veszélybe sodorja. Másfelől elszorul a szíve, ahogy azt látja, hogy az idős férfi olyan undorral beszél valakiről, akivel egy vérvonalon osztozik, ahogy mások a cipőjükre ragadt szutyokról szoktak nyilatkozni. Mintha a klánnak semmi felelőssége nem lenne abban, hogy egy gyermekük ilyen helyzetbe keveredik, mint a mostani. Amikor a nevükre vették a fiút, felelősséget is kellett volna hogy vállaljanak érte. Ha megfelelő nevelésben részesítik a saját vérüket, legyen az törvényes gyermek, vagy titkos légyott vadhajtása, most nem lennének ilyen helyzetben.
~ Arrogáns pöcs... Mondjuk a fiúnak se kell a szomszédba mennie egy kis elbizakodottságért... ~
A Hyuugák közti szájkardozás azonban egészen új irányt vesz, amikor saját vezetéknevét hallja a klánvezér szájából. Egy pillanatig habozik, majd az illemnek eleget téve mélyen meghajol a férfi felé, s amikor kiegyenesedik, érzelemmentes hangon válaszol a felé irányzott kérdésre:
- Idősebb shinobiként felelősségemnek és kötelességemnek éreztem, hogy én is jelen legyek, mert a fiú az én kegyeim óhajtja elnyerni ezzel a vakmerő küldetésen és azt kívánja, hogy én is jelen legyek ezen a megmérettetésen. Meglehetősen rossz fényt vetne klánom említett lojalitására és logikájára, ha híre menne, hogy egy Nara tétlenül hagyja, hogy háborús időkben egy ifjú shinobi, aki értékes vérvonal képesség birtokosa, az ellenség vonalai mögé osonjon. Az én szarkazmusom vezette tévútra Oyokit, kész vagyok ezért vállalni a felelősséget. Kérem legyenek elnézőek vele, hisz mind voltunk ilyen fiatalok és tudjuk milyen konok és elszánt a kamaszlélek! Tenni vágyik másokért, s nem hallgat a józan ész szavára. De ne felejtsük, hogy aki sosem próbálta elérni a lehetetlent tizenévesen, az a lehetségest sem fogja soha.
Nagyot sóhajt, ahogy meghajtja fejét a monológ után. Komoly tekintete mögött szórakozottan megjegyzi magának:
~ Hát ennél kacifántosabban nem tudtam volna megfogalmazni, hogy megkérte a kezem, mert az övé már elfáradt! ~
Félreáll, hogy utat engedjen a főméltóságoknak, majd néma árnyként a nyomukba szegődik. Csak találgatni tud, hogy mi fogja őket az ajtó túloldalán fogadni, de a Rokudaime híre alapján egyik sem túl biztató kilátás...

Jiraiya Kedd Jún. 23 2015, 23:07

A fiatal Hyuuga talán korát meghazudtoló "diplomáciai érzékkel" rendelkezik, ugyanis eléggé jól bánik a szavakkal. Burkoltan el tud mindenkit küldeni melegebb éghajlatra, azonban az előtte álló, sőt! Az Őt körülvevő személyek sem most jöttek le a falvédőről, mind tudták és értették a szavak lényegét, ahogy a sértések is éles pengeként hatoltak fülükbe. De nem léptek közbe, elvégre engedelmességre vannak utasítva, semmiképpen sem üthetik bele az orrukat a feletteseik dolgába. Danzou-sama azonban komoly arckifejezéssel nézett a Geninre, miközben a Hyuuga klán küldötte még megvetőbb pillantásokat vetett az ifjú Hyuugára. Mind tudták, hogy sértőn szólalt meg az öreg, de azt is tudták, hogy ki az, aki nagyobb tiszteletnek örvend. Úgy látszik, hogy Oyoki nincs tisztában azzal, hogy mit is jelent a rang és a hierarchia. Valószínűleg ez annak is köszönhető, hogy nem a faluban nőtt fel és habár a sértettség érzése teljességében jogos, ahogy az is, hogy Ő csak "jót akar tenni" azzal, hogy teljesíti a lány kívánságait, attól még bizonyos dolgokat nem engedhetne meg magának. Azonban a büszkesége sokkalta nagyobb, mint azt bárki is eltudná képzelni.
Sem Danzou, sem pedig az idős Hyuuga nem reagált a fiú szavaira, pár pillanat múlva elfordították a tekintetüket róla. Tudták, hogy itt testi fenyítéssel most nem érhetnek el semmit. Sőt, rájuk vetne rossz fényt, hogyha néhány jól irányzott ütéssel megdominálnák a fiút. Bölcs és sokat tapasztalt emberek lévén tudják, hogy a test megtörésével egy ilyen makacs elme nem fog engedni... Ám a lélek megint más dolog, annak működésének befolyásolásának, pedig mestere az újdonsült Hokage...
- Tehát voltaképpen a te hibádnak köszönhetjük, most ez az egész komédiát?
Tette fel költői kérdését az idős Hyuuga, majd megindult előre, utána pedig Danzou és végül a két iderendelt. Választ egyikőjük sem várt, a Hokage pedig látszólag nem akart beleszólni ebbe az ügybe... Látszólag. Miután Akake és Oyoki is belépett, a két ANBU már várta őket és becsukták mögöttük az ajtót. Nem mondtak semmit, csak szigorú lépteikkel követték a csapatot. Danzou és az idős Hyuuga egy polc előtt állt meg. Eddig az egész terület úgy néz ki, mint egy iroda épület, ám miután a polc előtt megállva a Hokage megformált egy fél kezes kézpecsétet, a polc elmozdult és egy járat nyílt meg a csapat előtt. A járat sötét és hideg volt, valamint lefelé vezetett... Fáklyák világították meg az utat. Az egyik ANBU-tag ment előre, mögöttük a két méltóság, azok mögött a két iderendelt és leghátul a megmaradt ANBU. Útjuk több méteren keresztül haladt lefelé, míg végül egy kétszárnyú faajtóhoz nem értek. Az ajtón több pecsétjegyzet is el volt helyezve, amikkel babrált valamit az ANBU és utána kinyitotta az ajtót. Mindenki belépett rajta. Ezúttal egy szürke, hideg és fényes acéllapokkal burkolt terembe érkezett a csapat, ahonnan több ajtó is vezetett tovább. Ám ezek mind kisebb vas ajtók voltak. Ebben a teremben rajtuk kívül még három ANBU tartózkodott, mindhárman egy csoportba állva beszélgettek és amikor megérkezett a "különítmény" mind felsorakoztak és meghajoltak. Danzou és a Hyuuga rájuk sem figyelt, hanem megfordultak.
- Megérkeztünk. Ez az ANBU Gyakorló Bázisa. Az egyik teremben fogjátok magatokat megmérettetni és meglátjuk, hogy mennyire vagytok alkalmasak egy beszivárgó küldetésre. Nem lesz könnyű dolgotok.
A Hokage szája sunyi mosolyra húzódott, majd folytatta.
- Sejtitek, hogy mi lesz a feladatotok?
Tette fel a kérdést. Igazából ez teljesen felesleges, hiszen csak az időt húzza vele, de ha a Hokage mond valamit, az sosem felesleges. Főleg akkor nem, hogyha a Hokage Shimura Danzou...

**Hyuuga Oyoki** Szer. Jún. 24 2015, 12:53

Lehajtott kobakkal várakozott az ifjú genin, így nem látta a megvető tekinteteket. Ezt nevezhetjük szerencsének is, hisz ki tudja mi egyéb csúszott volna még ki a száján. Amikor Akane megszólalt, felemelkedett és bátor szavai ellenére nagy kő esett le a szívéről, hogy ezt mondhatni, ilyen egyszerűen megúszta. Mikor a klán feje jövendőbelijét hibáztatta, már újra belekezdett volna, a nagy hegyi beszédébe, de erre végül nem került sor. Mivel mind képzett emberek vették körül, talán az összes kiszúrhatta, hogy szóra emeli száját, ám mivel a csapat fejei tovább haladtak, így inkább vissza zárta és csöndben követte őket. Amint beléptek a szobába, a két ANBU tag bezárta mögöttük az ajtót, és a Hokage egy kézjelet felmutatásával megnyitott egy rejtett utat. A csapat fáklyákkal megvilágított lépcsőn haladt tovább néma csendben. Oyoki álla a földön volt a döbbenettől. Egy különös izgalom járta át a testé. Tudtam, hogy ez a nap lesz életében az egyik legsötétebbike, hisz a pecsétet ma kapja meg, de mégis izgatott volt, ettől az új világtól ahova éppen került. Addig haladtak lefelé, míg egy nagy lepecsételt fa ajtó az útjukat nem állta. Az egyik ANBU tag tevékenykedett valamit előtt, majd kinyitotta, és mindannyian bementek a helységbe. A terem acéllapokkal volt burkolva és cseppet sem volt pozitív a kisugárzása. Bent már három újabb ANBU várakozott, és amit Oyokinak sikerült kiszúrnia, hogy innen sok lehetőségük van a tovább haladásra. A hokage kedves figyelmeztetése után, feltett a tízmillió ryu-os kérdést. Egy pár másodpercig az ifjú Hyuuga csöndben gondolkodott majd így felelt.
- Igen!- Bár csak teóriái voltak, nem mutathatta magát gyengének. Ezzel a rövid válasszal, meg olyan nagy marhaságot csak nem mondhatott. Fejében cikáztak a gondolatok. ~Biztos szerepe van a sok ajtónak. Azt mondta a beszivárgásunkat fogja próbára tenni. Nagy esély van rá, hogy a helyes utat is nekünk kell majd megtalálni, és bizonyára valamilyen szituációs feladatba csöppenünk majd. Ám ha az embereiből indulok ki mind képzettek, könnyen átlátnának egy olyan álcán, hogyha a hokage alakjában mennék be. ANBU felszerelés talán a legjobb ezen a terepen, viszont nekik durva belső rendszerük van amiről nem igazán tudok semmit sem. Lehet, hogy a maszkok is már egyfajta rangjelzésként szolgálnak. Mindenesetre érdekes lesz.~ Megvárja csenden Akane válaszát is és a további utasításokat. Majd ha gyanúja beigazolódik és az ANBU-sok közé kell beépülnie, akkor elkéri annak az ANBU-snak a maszkját és köpenyét aki kinyitotta a lepecsételt fa ajtót. Ha megkapja magára ölti és byakuganját aktiválva benéz a többi ajtó mögé is, hátha tud majd valamennyi információt szerezni.

**Nara Akane** Csüt. Jún. 25 2015, 16:59

Jádezöld pillantása haragosan csillog, de vonásai nem tükröznek semmi érzelmet. Valósággal tombol belül. Akármit mond és tesz, ezek a vén szivarok úgy kezelik, mint a véres rongyot, holott annyi a hibája, hogy egy meggondolatlan fiú szemrevalónak találja. Persze a világért sem ismerné be magának, mennyire hizlalta a kacérságát eleinte az ifjú Hyuuga udvarlása. Mindaddig amíg ki nem derült, hogy a kölyök nem csak perverz, de bolond is. Elvégre melyik épelméjű ember akarna betörni egy ellenséges országba, hogy feleségül vehessen egy idegen nőt..?
~ Ez az fickó egy igazi féreg... Nyilván az én hibám, hogy nem tanította jó modorra és tartotta rövidebb pórázon Oyokit! ~
Bár szíve szerint követné az ifjú genin példáját és nyomdafestéket cseppet sem bíró stílusban melegebb éghajlatra küldené a két vénembert, erőt vesz magán és feladja büszkeségét és igazságérzetét. Alázatosan bólint a nekiszegezett kérdésre, holott cseppet sem érzi magát bűnösnek a kialakult helyzetért. Csak szeretne már mielőbb túlesni ezen a komédián...
Lehajtott fejjel, a padlót bámulva követi a főméltóságokat a jellegtelen irodaépületen és a teátrális rejtekajtón keresztül. A balsejtelem enyhe kifejezés arra, amit érez, s keserű gyanúja bizonyossággá érik, ahogy belépnek az alagsori terembe az ANBUkkal. A Rokudaime szűkszavúan ismerteti a helyzetet: egy olyan feladathoz fogják felmérni a képességeiket, amit két napja még ő maga nevezett ostobaságnak. Mégis miféle vezető az olyan, aki olyan küldetésekre küldi az embereit - kölyköket! -, amiket maga is kudarcra ítélt szélmalomharcnak tart?
~ Bárcsak köztünk lenne a Godaime... Biztos hogy nem járulna hozz ehhez az őrülethez. ~
Gyors pillantásokkal felméri a termet. Három ajtó és ugyanennyi maszkos shinobi. Nem igazán érti, hogy tesztelhetnék a beszivárgáshoz szükséges kompetenciákat, amikor az őrök már akkor észrevették őket, amikor a helyiségbe léptek. Amikor a Hokage fonák mosollyal az ajkán megkérdi, van-e már elképzelésük arról, hogy mi vár rájuk, rövid habozás után, a Hyuugával egyszerre vágja rá válaszát:
- Nem.
Fő az egyetértés. Azon, hogy ha az eligazítás után Oyoki megpróbálja elkérni az egyik elitkatona uniformisát, már meg sem lepődik, csak magában megmosolyogja a fiú merészségét. Egyelőre nem mozdul, türelmesen várja, hogy részletesebben ismertessék a feladatot.

Jiraiya Csüt. Júl. 02 2015, 19:37

// Köszönöm nektek, hogy a posztjaitokkal segítettetek rávezetni az Egész játékotok alapjának kigondolására Very Happy

Remélem nem fogtok meghalni... //

Mintha a Hokagét és az öreg Hyuugát a sötétség lengné körül, úgy érződik az éppen rendkívül ellenszenvesnek látott csapatocska számára. Elvégre: A Hokage iránti tisztelet a legfontosabb, főleg azok számára, akiknek azelőtt is Ő parancsolt. Most viszont Oyoki pimaszsága és Akane bejelentett meggondolatlansága sokak elméjét felbolygatta, ugyanis ezek az emberek hajlamosak azt gondolni és arra az igazságérzetre rávezetni saját magukat, amit a feletteseik jónak látnak. Ilyen helyzetben pedig az ANBU és a Hyuuga Klán is ugyanezt tette. Ha itt lenne több Hyuuga és az ANBU tagok arcát nem fedné a kötelező macska, róka és varjú mintás ANBU maszk, akkor Akane és Oyoki a lenéző tekintetekkel kellene, hogy szembenézzenek. Most azonban ez nem történik meg, a lenézést egyedül a "csak" a legnagyobb vezetőktől kapják meg, ugyanis valószínűleg ez a két személy a legnagyobb tekintély Konohagakure no Satoban.
Oyoki és Akane eltérő válaszára Danzou csak felkuncogott és továbbra is lenéző pillantásokkal nézett végig a csapaton. Ha választania kellene, egyértelműen a fiatal Hyuugát küldené el melegebb éghajlatra, elvégre Akane mutat tiszteletet... Azonban Ő is belekeveredett ebbe az egészbe és ha nem szimpatizálna a fiúval, akkor most nem lenne itt. Habár, mindkét shinobi jó szolgálatot tett már a falunak, azonban ez a vezetők szemében addig, amíg nincs nekik tövig... Khm... Tehát, amíg nincsenek feléjük tisztelettel és feltétlen hűséggel, addig ez csak annyit ér számukra, mint egy elhullott Genin élete. A hatalmas eszmék a Tűz Akaratáról itt már mit sem érnek... Egy-egy elhullott Genin csak a szükséges rossz a háborúban. Még akkor is, hogyha ők jelentik a Tűz Akaratát. Az a bizonyos feltörekvő nemzedék...
- Kudarcot fognak vallani.
Veti oda tárgyilagosan az idős Hyuuga, egyből az után, hogy a koránt sem egyhangú választ megkapta Danzou-sama, aki csak hümmögött egyet a sunyi mosolya után, majd megfordult és egyenesen a három felsorakozott ANBU-ra nézett, akik tudták, hogy mi a dolguk. Mindhárman egy ugyanolyan színű és ugyanolyan méretű, fekete tekercset vettek elő, amit egy fehér anyagdarabbal rögzítettek le. Danzou bólintott, majd a három ANBU odasétált egy-egy ajtóhoz, majd a parancsra várva felkészültek. Ezeken az ajtókon kívül, még másik kettő is volt a teremben, azt nem számítva, amin a csapat bejött.
- Lássuk mennyire vagytok képesek helytállni egy éles helyzetben. Ez a feladata egy új módszer, amit rajtatok tesztelünk először. A feladatotok, hogy ráleljetek az ANBU titkos megfigyelő állomására és ellopjátok onnan a Konoháról készült felvételeket, amik mind kazettákon vannak tárolva. (Off: Igen a Narutoban láthattunk ilyesmit) Azt, hogy melyikeket viszitek, azokat nektek kell eldönteni, ahogy azt is, hogy mennyit. Már ha ráleltek a helyre... Nincs időkorlátja a Küldetéseteknek.
Danzou és az idős Hyuuga, ekkor félreállt, így Oyoki és Akane tökéletesen rálátott a három ANBU-ra akik hátat fordítva nekik, arccal, egy-egy ajtónál álltak.
- Ezek közül a három ANBU közül, egynél egy üzenet van, amit egyenesen az ANBU megfigyelő állomására visz. Az üzenet tartalma röviden: Nara Akane és Hyuuga Oyoki a falu ellenségei. Azonnal ki kell őket végezni... Remélem érthető, hogy micsoda kockázatokkal jár ez a feladat. Ha az üzenet eléri a célját, akkor onnantól fogva az ANBU vadászik rátok, parancsot kapva a kivégzésetekre. Ha viszont teljesítitek a Küldetést, akkor nem végezhetnek ki.
Mondta Danzou, majd tartott egy kis hatásszünetet...

// A lényeg: Van a terem egy kör alapú terem. Mögöttetek egy ajtó, ahol jöttetek. Előttetek szemben is van egy ajtó, aminél egy ANBU áll. Mellette is van egy ajtó, ahol nincs ANBU az mellett is van egy, ahol van és a bal oldalon is van egy ajtó, ahol ANBU van. De inkább a példa. Balról jobbra haladok: ajtó, ANBU(1-es számú), ANBU(2-es számú), ajtó, ANBU(3-as számú). Ezek az ajtók nem tudni, hogy hova vezetnek. És hogy ne legyek unfair, így eldöntöm előre, hogy melyik ANBU-nál van az igazi tekercs és melyiknél a hamis (mert gondolom ezt már kilogikáztátok) és ha igényetek van rá, ezt az infót, az egyik Staff társammal is közlöm, hogy biztosra menjetek abban, hogy nem verlek át titeket Very Happy

Tehát a lényeg, hogy ha jól döntötök, akkor elsőre is megvan a tekercs. Ha nem, akkor majd meglátjuk. Egyenlőre még csak reagáljátok le a történteket. //

**Hyuuga Oyoki** Hétf. Júl. 06 2015, 11:22

//Na ezt már nevezem. Most már az egekben az adrenalin Very Happy

//

Oyoki és Akane válasza tökéletesen bemutatta kettőjüket. Kérdéses, hogy két ennyire ellentétes ember, miért és hogyan is kerülhetett ebbe az életveszélyes helyzetbe. Egy dolog biztos. Most félre kell tenniük a személyes dolgaikat és valahogy muszáj lesz túlélniük ezt a kegyetlen próbát. ~Szóval ez a híres Konoha. Az ötödik után ez a nevetséges féreg vezeti az falút, és meg is látszik a mentalitásbéli változása. Hisz két ember élete mit számít egy ilyen jellemtelen féregnek. A családom feje meg csak nézi ezt. Ha nem döntöttem volna már el, hogy bizonyítok Akanénak, itt hagynám ezt a helyet. Régen az emberek tartása és a tűz akarata számított, és most... most csak a hatalom és a megfelelő segg nyalása.~ Dühöngött magában az ifjú genin, ki most az új falúval szembesülve igencsak dühös hangulatba került. Rühellte ha az emberi életre játékként tekintenek, és már két nevet biztosan bevéset a BINGO könyvébe. A feladat adott volt, már csak teljesíteni kellet.
-Javaslom kedvesem, hogyha tényleg olyan profi ninja vagy mint amennyire szükséges lenne, a fennkölt beszédedhez, akkor ne leplezd tovább a tudásod. Villantsd meg a Narák eszét, és a fegyverét.- Hangjában már nem volt sem játékosság sem barátságosság. Bár a lány, a sértéseket nem számítva nem ártott neki, egyszerűen mostani mérgében nem tudott különbséget tenni közte, és a két vénség között. A mondat végére aktiválta a byakuganját, és megpróbálta gyorsan rájönni, ki lehet az igazi hírnök, mielőtt még elindulnak. Elsősorban a levél tartalmát igyekezett kilesni, ám ha ez nem sikerül, vagy az összes levél tartalma azonos, akkor az embereket, hátha valamelyik csak egy szimpla elemi klón. Ha ez sem válik be, akkor a legnagyobb chakrával bírót nézi ki magának és őt fogja követni. Hiába nem okos ötlet nála erősebbet választani, de a kedves vezetőségből kinézte azt a jóindulatot, hogy minél kegyetlenebb feladatott szeretnének neki adni. Ha esetleg a három személy chakráját sem látja akkor a baloldali szélső ANBU tagot fogja követni, és bizakodik benne, hogy kedvese választ magának egy másikat. Amikor a hajsza kezdettét veszi az öt érzék zűrzavara jutsuval igyekszik levadászni az áldozatát, ám feltételezve, hogy a képzett harcos a füstből ki fog ugrani már a levegőben megcélozza két shurikennel, és a nyomába ered.

//Szerintem fölösleges másnak is elárulnod, én bízok benne, hogy nem versz át minket.... hisz ez csak egy játék, miért is tennél ilyet? Very Happy

//

**Nara Akane** Csüt. Júl. 09 2015, 00:05

A becsmérlő szavak úgy hiányoztak a lánynak, mint lufiárusnak a nyílzápor. Szívarcára sápkóros rettenet ül ki egy pillanat erejéig, s nagyot nyelve küzdi vissza a torkába toluló epét. A vén Hyuuga "biztatása" csak megerősíti a nyilvánvalót, mégis vasmarokkal szorítja szívét a férfi hangjából áradó rideg tényszerűség. A kislány a kunoichi álarca mögött riadtan sikolt menekülésért, de szövetcsizmába bújtatott lábait földbe gyökerezi a majd két évtizednyi szolgálatban kialakult kötelességtudat és fegyelem. Nagyon jól tudja, hogy több esélye lenne, ha egy hegyet kéne elhordania... Teáskanalanként. Ha másképp lenne, az a messze földön hírhedt konohai ANBUnak állítana ki szegénységi bizonyítványt. Sírhatnékja támad, ha arra gondol, hogy ez az eszelős, a Rokudaime nem csupán hőn szeretett faluját vezeti a biztos pusztulásba, hanem az egész Tűz Szövetségének is ő parancsol. Ez nem képességfelmérés, hanem koncepciós per. Egy dolog áldozatokat hozni egy nagyobb jó – vagy inkább kisebb rossz... - érdekében, és megint más emberéleteket pazarolni dőre büszkeségből és elitizmusból. Azonban ahogy a lesújtó pillantások kereszttüzében áll, lényének legmélyebb zugaiból hirtelen jött elhatározás önti el reszketeg szívét:
~ Nem fogok elbukni. ~
Még hogy nem lehet szarba szöget verni... Maga is meglepődik a tudatában visszhangot verő, vakmerő gondolattól. De nagyon jól tudja, hogy ha beletörődik a vesztébe, azzal a saját halálos ítéletét írja alá. A dacos élni akarás persze még nem jelent szükszégszerűen túlélést, de ha nem küzd mind a tíz körmeszakadtáig azért, hogy rácáfoljon ezekre a rátarti kriptaszökevényekre, akkor páros lábbal taposna minden meggyőződésen és kamaszos célkitűzésen, amit valaha is magáénak érzett akár csak egy pillanatra is. Tartozik annyival Konohának, a klánjának, és legfőképp magának, hogy nem adja fel a reményt. Túl kell élnie, hogy egy olyan Rejtett Levélért munkálkodhasson, ahol a Danzou-féle emberek bilincset kapnak rang helyett.
~ Nem mutathatok gyengeséget. ~
Halvány ajkai blazírt mosolyra húzódnak. Nem adja meg az elégtételt a két főméltóságnak, hogy büszkeségét sutba doba könyörögjön megbocsájtásért valami olyasmiért, amiben nem is bűnös. Pedig mennyivel kényelmesebb lenne... Különben sem adnák meg, a könyörületet megkopott köpenyként hagyták maguk mögött, amikor elvállalták hivatalukat. Továbbra is szótlanul strázsálva hallgatja a Hokage eligazítását.
~ Höhöhö... Nem is tudtam, hogy a Rokudaiménak van humorérzéke... ~
Jegyzi meg magában szórakozottan, mert fél hogy megrogyna amúgy is gyenge lábakon álló bátorsága, ha belegondolna, hogy valószínűleg nincs neki. A feladatnak magának szinte semmi köze sincs a beszivárgókompetenciák felméréséhez. Itt eleve úgy kell cselekedniük, mintha máris felfedezték volna őket. Ráadásul a siker sokkal inkább a szerencsén múlik, semmint valódi kvalitásokon. Nevetséges... Lenne, ha mással történne. A tragikomédia talán valamicskével helytállóbb. Szíve szerint visszakérdezne, hogy valóban jól hallott-e, de elég biztos benne, hogy semmi baj nincs a hallásával... Alázatosan fejet hajt a vezető monológja után, majd halkan megkérdezi:
- Lehet egy kérdésem?
Ha a Tűzárny bólint, vagy bármi jelét adja, hogy megszólalhat, a következő kérdéssel fordul Danzouhoz. Ha nem kap engedélyt, akkor csöndben marad.
- Ha rajtunk múlik, mennyit hozunk, ahhoz, hogy a küldetést sikerrel zárjuk, a kazetták között lennie kell egy bizonyos felvételnek, adatnak, vagy az a feladatunk, hogy az elkobzott kazetták alapján egy átfogó képet lehessen alkotni a falu működéséről? Mennyire van megkötve a kezünk, hogy meddig megyünk el a siker érdekében? Illetve van-e bármi más, amiről tudnunk kellene, mielőtt belevágunk?
Hangja inkább tükröz őszinte kíváncsiságot, mint kétségbeesett vallatást. Ha tehetné, már most elkapná mind a három ANBUt az árnyékával, amíg háttal állnak, elvégre egy éles helyzetben sem várna egy feljebbvalója jóváhagyására, de ahogy a sebhelyes férfi egyetlen szemében csillogó szigort fürkészi, elveti az ötletet. A Hokagénak olyan kutyákra van szüksége, akik dermedt vízköpőkként figyelnek a parancsig akkor is, ha egy talicskányi macska kánkánozik egy köpésre az orruk előtt.
Az ifjú Hyuuga hűvös szavain egyáltalán nem sértődik meg, nem számít és még kevésbé vágyik bájcsevejre ilyen kritikus körülmények között. Amikor látja, hogy társa aktiválta seszínű szemeit, felé fordul, majd semleges hangon, mintha csak az időjárásról érdeklődne, megkérdi:
- Oyoki, tündeszemed mit lát? Ha tudod, figyeld meg az ajtók mögött húzódó alagutakat, hogy kapcsolódnak-e egymáshoz, illetve hogy vezet-e valamelyikük olyan helyiségbe, ami különbözik a többitől, esetleg többen őrzik.
Nem valószínű, hogy ideküldték volna őket, ha egy Byakugan ilyen egyszerűen megoldaná az összes problémájukat, de egy próbát azért megér persze. Maga sem tudja miért, de ösztönösen nemi jellegei elé kapja kezeit, ahogy a fiú elkezdi a környéket pásztázni, noha maga is jól tudja, hogy ilyen ócska trükk nem cselezhet ki egy doujutsut. De azért mégis olyan kényelmetlen érzés...
Talán csak női megérzés, talán rövid ismeretségük alapján épp eléggé megismerte Oyokit ahhoz, hogy az arcán ülő elszánt kifejezésből következtessen rá, hogy mire készül a genin, így azelőtt közbeszól, mielőtt az valami öngyilkos kísérletre adná a fejét, csak hogy rátermettségét bizonyítsa:
- Ha szétválunk, nehezebb harcok elé nézünk, de mégis egyharmaddal több esélyünk lesz, hogy a megfelelő tekercset találjuk meg. Hagyd rám azt, aki a legnagyobb chakrával bír, és indulj az ellenkező irányba. Ha megszerezted a tekercset, próbálj meg mielőbb megtalálni, valószínű megpróbálok átvágni a harmadik útvonalra. Próbálj meg nem meghalni Kölyök.
Akane úgy beszél a tekercsek megszerzéséről, mintha olyan egyszerű dolog lenne, mint kikölcsönözni egy filmet a tékából, noha jól tudja, hogy ez valószínűleg az ő képességeit is jócskán meghaladja. Azonban próbál egy kis lelket önteni az ifjabb shinobiba, s egyúttal magába is. Ha eleget mondogatja, hogy győzni fog, a végén talán még úgy is lesz.
Ameddig nem kap parancsot, vagy Danzou további információkat csepegtet az előttük álló megmérettetésről, nyugton marad, egyedül annyit tesz, hogy tárat cserél számszeríjában, robbanó végű nyílvesszőkkel töltve meg azt, majd visszacsatolja az övére. De ahogy elhangzik a vezényszó, az egyik ANBU után veti magát Shunshin no Jutsuval. Ha a srác meg tudta mondani, melyikük a legnagyobb erővel bíró elitkatona, azt támadja, ha nem, akkor az Oyoki kiszemeltjével szembeni maszkos után iramodik, hacsak a fiú szemei nem látnak valami olyan érdemi információt, ami megváltoztatná a döntését. A középső ajtó valahogy túl nyilvánvalónak tűnik, így hogy ha nem ott van a legerősebb ANBU, vagy nem vezet közvetlenül a megfigyelőállomásra, a két szélső ajtó valamelyikét fogja választani. A Fürge Testnél komolyabb technikát egyelőre nem vet be, aduászát akkorra tartogatja, mire mindketten átléptek a bejáraton...

//Én tudok egy nagyon megbízható mesélőt, Hidannak nyugodtan megírhatod, melyiknél van az igazi üzenet Very Happy

Off: a felszereléslistámra nincs felírva, lehet Akanénál egy kulacs víz?//

Jiraiya Vas. Júl. 12 2015, 12:29

   A harag az, ami hatalmába kerítette mindkét jelenlévőt. Valóban ilyen lenne a Hokage? Ennyire bosszúra éhes és megtorló? Nos az indoka meg lenne rá, de pont azért Ő a vezető, hogy felülkerekedjen az olyan embereken, mint Oyoki vagy Akane. Persze ez most nem lenézés, csupán a Hokage most nyilván úgy látja, hogy sem Akane, sem pedig Oyoki nem használható személy. Akane felelőtlen, míg Oyoki ostoba és mindennek tetejében pimasz. Nos ezekben van némi igazság, ám nem annyi, amennyit az Idős Hyuuga és ez a szörnyen sötét - érték ahogy akarják - Shinobi gondolja.
   Akane kérdésére Danzou nem szól semmit, csak a kunoichire néz. Néhány másodpercig áll a levegő, egy légy sem mer megmozdulni. Akane pedig megszólal, ugyanis a Hokage hallgatása azt jelzi, hogy igen, a lány felteheti a kérdéseit. Danzou komoly pillantásai akár elismerések is lehetnének, ám ebben az esetben erről most nincs szó. Mindenki végighallgatta Akane kérdéseit, mire érkezett is a válasz.
- A Küldetésetek az, hogy szerezzetek felvételeket egy Faluról... Minél átfogóbb képet kapunk a falu működéséről, az a utcákról és a napi rutinról, annál hatékonyabb tervet készíthetünk ellene. A siker érdekében bármit bevethettek, nincs megkötve a kezetek. A Ti életetek is veszélyben van, így jogotokban áll megvédeni magatokat a küldetés sikerének érdekében...
Danzou ennyit mondott csupán, majd ezután az ANBU-k felé fordult.
- Nyissátok ki az ajtókat.
Mondta, mire mindenki tette amit kell. A hatalmas vasajtók nyikorogva nyíltak ki az ANBU-k kezei alatt, majd mind megfeszített izmokkal álltak fel a küszöbre. Eközben a kétfős csapat is akcióba lendült. Ugyan nem lépték meg azt, amit talán nem várnak tőlük, de kommunikáltak és felmérték az ellenfeleiket. Oyoki Byakuganja először a három ellenfél chakraállományát mérte fel, ám csak rendkívül kicsi különbséget látott köztük, azonban az már biztos volt, hogy mindegyik ANBU több chakrával rendelkezik, mint Akane... Miután ezzel megvolt, a fiú most a tekercseket nézte meg. Igazából a feltekert papíron nehéz volt kiszűrni bármit is, de az egyiken (1-es Számú ANBU) jeleket látott és feltekert tekercs sokkalta sűrűbbnek, egyenetlenebbnek tűnt, mint a másik kettő, amin nem látott semmilyen jelet. Ezután Oyokinak már koncentrálnia kellett, így kézjelet formált, hogy Byakuganja a lehető legmesszebb lásson el. Felmérte a járatokat, azonban mind nagyon hosszú és abban a közel 80 méterben amit átnézett, nem látott egyetlen egy szobát, vagy átjárót sem a három járat között. Mind másfelé indul a falaik pedig szintén acélozottak...
   Az idős Hyuuga szemmel tartotta a Byakugan használót. Valószínűleg felmérte a szemeket és a fiú tehetségét, vagy éppen tehetségtelenségét, ám nem szólt egy szót sem...
- Oszolj!
Adja ki a parancsot Danzou, mire a három ANBU villámgyorsan robban ki a küszöbről egy egyből eltűnik Akane és Oyoki szemei elől...

// Na a következő posztban már Oyoki elmondhatja, hogy mit lát. Akane erre tud reagálni, de egy tervet megbeszélni nincs időtök, mert az ANBU már mozgásba lendül, így a következő lesz: Oyoki ír először, elmondja, hogy mit lát, ott hagyja abba a posztot, hogy a Hokage kiadta a kezdésre a parancsot. Akane reagál Oyoki szavaira, majd ott hagyja abba a posztot, hogy elindul a "játék". AZONBAN a következő posztot beszéljétek meg, hogy ki kezdje, mert abba már a cselekvést írjátok le. Ha Akane kezdi, akkor is egy külön posztot kérek, tehát Akane egymás után két posztot fog küldeni és csak utána küld egyet Oyoki.
Érthetőbben:
1. Kör Nélkülem --> Oyoki reagál, elmondja Akanénak, hogy mit lát és mond mondjuk egy tervet. Már ha akar, majd abba hagyja a posztot a Rajtolásnál. Akane reagál Oyoki szavaira, majd elmondja a tervét, már ha van és abba hagyja a posztot a Rajtolásnál.
2. Kör Nélkülem --> Ha Oyoki kezd, akkor leírja, hogy mit fog tenni, miképpen támad, milyen technikákat vet be (ez abban a pilllaatban van, hogy az ANBU-k eltűntek az ajtóból) Ha Akane kezd, akkor is így új posztot ír és ő is leírja, hogy mit reagál, mivel támad, stb... (Szintén az a pillanat, ahol az ANBU eltűnik) Ezután pedig értelem szerűen az reagál, aki nem a körkezdő.
Ha nem érthető (mert kissé álmos vagyok Xd) akkor szóljatok! //

**Hyuuga Oyoki** Vas. Júl. 12 2015, 19:21

Akane hamar megkapta a kérdésére a választ. Bár azért előrébb nem lettek tőle. Ha eltudnak addig jutni, hogy már a kazettákra vadásznak és nem a hírnökökre akkor amit csak tudnak megfognak és viszik válogatás nélkül. Danzo a feladat pontosítása után, ki is adta a parancsot az embereinek az vasajtók kinyitására. Másodpercekre voltak a kezdéstől, ezért Oyoki sem vesztegethette az idejét. Gyorsan aktív byakuganjával elkezdett körbenézni. ~ Hmmm... közel azonos a chakrájuk, és ha csak a chakrát nézzük akkor mind erősebb még Akanénél is. A járatok túl hosszúak értelmetlen nézegetnem őket. És a tekercs... az egyiken van valami. Kódolt üzenet talán. A többi üresnek tűnik... ez lehet jó is vagy lehet egy szimpla csapda is. Elvégre a hokage tisztába van vele, milyen képességem van.~ Mérte fel gyorsan a helyzetet.
- Nos kedvesem. Közel azonos a chakrájuk becses ellenfeleinknek, ám kétség ne maradjon benned, mindenek nagyobb a chakrája még a tiednél is. Ami a járatokat illeti, nem tudni melyik hova vezet. Viszont a baloldali tag levelén van valamilyen titkos írás, míg a többiekén nem láttam semmit. Lehet ő kéne nekünk, de könnyen lehet csapda is. Elvégre a próba kiagyalója tisztába van a képességeinkkel így nézve viszont talán túl egyértelmű lenne a választás. Nos mit mondasz kit kapjunk el?- Tette fel a költői kérdést míg másodpercek alatt megszülte magában a választ.- Nos kedves Akane teszel amit teszel, az már biztos, hogy én a baloldali manusra megyek rá.- Hangjában érződött, hogy vitának nincs helye. Ha átverés és csapda, akkor inkább ő lépjen bele, mint a képzetebb női társa. Hisz rá rosszabb fényt vetne ez. Ha viszont nem csapda, hanem teli találat, akkor viszont övé az érdem a levél kikémkedésért. Még várja a Nara lány válaszátt, illetve Danzó parancs szavát amire kezdettét veszi a feladat. Viszont keze már kézjeleket formál, és mihelyt alkalma nyílik rá, a fürge test jutsuval már ered is a bal oldali illető után. ~ Vajon milyen érzés a két vénségnek, hogy a jelenlétük egészen mellékes dolog lett. Mopst jutt csak eszembe, hogy teljesen úgy fogalmaztam a beszédemben, mintha már rég nem lenének jelen. No mindegy.~

//Szerintem maradhat ez a postolási rendszer.//

**Nara Akane** Hétf. Júl. 13 2015, 02:49

Feszült figyelemmel várja, hogy Oyoki megosszon valamit a látottakból. A fiú megállapításai a legrosszabb gyanúit igazolják, s a körülmények nem túl sok jóval kecsegtetnek. Ráadásul a kölyök túlságosan makacs ahhoz, hogy átengedje neki azt a fickót, akinél minden valószínűség szerint a kivégzési parancs van. Nem mintha a többiek ellen más esélyekkel indulna, s Akane sem valószínű, hogy felveheti a kesztyűt Konoha legádázabb harcosaival, de talán egy kicsivel azért több esélye lenne, hogy megelőzze a vészriadót. Persze könnyen lehet, hogy csak valami álnok csapdáról van szó, elvégre a vezetőség nagyon is tisztában van az ifjú Hyuuga képességeivel. Azonban ha hinni lehet a Rokudaime szavainak, ezt a képességfelmérőt nem számukra találták ki, ők csupán a kísérleti nyulak szerepét töltik be. Ha szerencséjük van, nem változtattak az eredeti teszten a genin Byakuganja miatt, és nem használtak például chakraérzékeny láthatatlan tintát, vagy valami hasonló nyalánkságot. Ahogy a lány korábban említette, statisztikailag akkor lenne a legnagyobb esélyük a megfelelő futárt elkapni, ha kétfelé válnának. De ez mit sem ér, ha képtelenek lesznek elvenni azokat a bizonyos tekercseket... Azonban ha egyesítik erőiket, klánjuk örökségét, talán marad egy halvány reménysugár a feladat sikeres elvégzésére. Ha csapda legalább sétáljanak bele együtt, hogy legyen kinek tartani a hátukat...
- Makacs egy zaklató vagy, remélem tudsz róla. Veled tartok, mert egyedül tuti megöleted magad. Így legalább láthatom is.
Mormogja az orra alatt cinikus félmosollyal. Próbál minél halkabban beszélni, noha nagyon jól tudja, hogy valószínűleg a két vénség is nagyon jól hallja, amiket mond, de valahogy úgy érzi, ez a része már nem tartozik feletteseikre. Tétova léptekkel közelebb sétál társához, s egészen közel megáll a háta mögött. Maga sem tudja milyen indíttatásból, de biztatóan a fiú vállára teszi a kezét. Talán ez az első alkalom, hogy úgy ér hozzá, hogy nem próbálja meg egyúttal megölni is... Bár még mindig végtelenül haragszik a kis takonyra, elképzelni sem tudja, min mehet most keresztül a konok shinobi. Bár az elmondásai alapján már Oyoki is kapott jópár pofont a sors páncélkesztyűs kezétől, azért mégiscsak egy kölyök lélekben. Ha most ő lenne a helyében, neki is biztosan jól jönne egy kis támogatás. Már-már suttogva mondja az utolsó szavait, egészen közel hajolva a fiú füléhez:
- Ott leszek mögötted ne aggódj. De azért ne bízd el magad! Ha ezt túléljük, akkor én magam foglak kinyírni... És akkor azt fogod kívánni, bárcsak itt hagytad volna a fogad.
Az utolsó szó után elveszi kezét, hogy kézpecséteket formázzon. A következő másodpercben egy szempillantás alatt eltűnik Oyoki árnyékában a Kagegakure no Jutsuval, s vár a megfelelő pillanatra, hogy előjöhessen onnét...

//Csak azért kezdtem bele most a technikába, mert nem tudtam, lenne-e esélyem akkor megcsinálni, amikor Oyoki elshunshinozik. Következő posztban írom a többit.//

**Hyuuga Oyoki** Hétf. Júl. 13 2015, 16:44

// Ha chakraérzékeny láthatatlan tintát használtak volna, akkor a byakugan azt kifejezetten élesen látta volna cicám Very Happy

//

~Zaklató... még hogy zaklató.~ Morfondírozik a lány szavain.
- Érdekes elképzelés... habár én vagyok a zaklatód mégis te követsz... legközelebb a tükörbe, ne csak a kecses tested szemléld meg kedvesem.- Mondja félmosollyal a Hyuuga. Igazán hízelgő miszerint a lány csak a halálra kíváncsi, de legbelül mégis úgy véli, csak félne egyedül megküzdeni. Elvégre csak ő a férfi, igazán meg kell védenie egy gyámoltalan hölgyet. Mikor a kunoichi kezét a vállára tette, kissé összerezzent. Bár látta a mozdulatot mégis valami ártó szándékot feltételezett már a lányról. A gesztus kétség kívül kedvességnek számított volna, ha nem kíséri egy halálos fenyegetés. Így inkább csak olyan hatása volt, mintha egy maffiózó masszírozná a vállát, miközben azt ecseteli, hogyan végzi ki a családját.
- Nem kell aggódnod Akane. Az életem árán is megvédelek... máskülönben milyen párod lehetnék.- Válaszolja majd a lány hirtelen eltűnik az árnyékában. ~Héé azért nem azt mondtam, hogy használj elő pajzsnak. Mondjuk azért lenyűgöző, hogy csak így el tud tűnni. Ha tényleg benned van a Narák híres esze, akkor ebből még ügyes támadást tudunk csinálni.~ Mint már tervezve volt Oyoki, is létrehozta a megfelelő kézjeleket és Danzo parancs szavára alkalmazta is rögtön a fürge test jutsu-t. A baloldali ANBU után vetette magát, és igyekezett elé kerülni.

Ha sikerrel jár akkor elállja az ANBU útját egyértelművé téve, hogy csak rajta juthat keresztül.
- Nos kedves ANBU tag. Mit tudsz kezdeni egy geninnel?- Kérdi ördögi mosollyal, majd egy tekercsből előkap két fuuma shurikent szorosan összefogva, hogy úgy tűnjön, mintha csak egy lenne a kezében. Majd háromszáz hatvan fokos ugrás kíséretébe az ellenfele dobja felé dobja, alkalmazva az árnylék shuriken technikát. Ügyel arra, is hogy a shuriken árnyéka, egy rövid időre összeérjen az övével, így lehetőséget biztosít Akanének, hogy átmásszon abba. Ha a lány elég okos, akkor igen nagy meglepetést tudnak okozni ellenfelüknek.

Ha nem jár sikerre, akkor üldözi tovább, és ha lehetősége van akkor hátulról veti be az árnyék shuriken technikát. Azt nem hiszi, hogy az ANBU tag bedől ennek, de ha csak kitér akkor Akane már elé tudott kerülni, és két tűz közé kerül az ellenfelük.

**Nara Akane** Szomb. Júl. 18 2015, 03:26

Társa behízelgő, mégis bíráló stílusától teste minden pihéje égnek áll. Vagyis csak állna, de valószínűleg csak a tudatalattija űz csúf játékot vele, elvégre jelenleg nincs hagyományos értelemben vett fizikai kiterjedése. Önvalója könnyű pilleként lebeg az enyhet adó entrópiában, mely mohón magának követeli minden érzékét a menedékért cserébe. Bár valamiképp korlátozottan érzékeli a körülötte történő eseményeket, legtöbb tapasztalása csupán azokra a dolgokra terjed ki, amik közvetlen kapcsolódnak árnyékba oltott chakrahálózatával. Nem több csupán, mint kósza gondolatfelhő.
~ Ez a tacskó nagyon szeretheti a kórházi kaját, hogy még ilyenkor is visszapofázik... Pedig az a zsömle olyan kemény, hogy csak arra jó, hogy leüsd vele azokat a betegeket, akik hoztak dugikaját... ~
Nemtetszésének azonban nem ad hangot - ha akarna se tudna. Pattanásig feszült idegekkel figyeli a megtévesztéshez használt árnyék formájának folyamatos változását, a megfelelő pillanatra várva. Még ha nincs is ki mind a négy kereke, Oyoki nem hülye gyerek, ráadásul fakó szemei is könnyen segíthetnek jobban átlátni a Nara tervét. A lány csak reménykedni tud, hogy a fiú együtt fog működni, ahelyett hogy mondjuk konok magánakciókba kezdene. Szerencsére nem kell sokat várnia, a Hyuuga árnyékának peremén csillagforma vetületet észlel, s tudja, hogy eljött a pillanat. Ebben az állapotában lehető legnagyobb sebességgel megpróbál átcsusszanni a démonszél shurikenek által vetett sziluettbe. Émelyítő érzés lesz úrrá rajta, ami azt jelenti, hogy a genin útjára küldte mindkét dobófegyverét...
Ha a fuuma csilagok eltalálják az ANBU-t, akkor megpróbál átslisszolni ellenfele árnyékába, mintha csak valami dobófegyverrel terjedő élősdi lenne. Amennyiben sikerrel jár Daira Kage Ayatsuri no Jutsu segítségével átveszi az uralmat a futár teste felett, megadásra és térdre kényszerítve őt, hogy az ifjú shinobinak legyen ideje lefegyverezni az elitkatonát.
Ha a szélmalompengék célt tévesztenek, akkor csak azután bukkan elő rejtekéből, hogy pár méterrel elrepült a maszkos mellett. Célra tartja számszeríját, és robbanó nyílvesszőkkel töltött tárából három lövedéket küld útjára. Próbál úgy célozni, hogy ne Oyoki felé suhanjanak a töltetetek, de ha szűk a folyosó, erre persze kevesebb esélye van... Bár a fiúnak még mindig több ideje lenne kikerülni őket, mint a kettejük közé szorult jouninnak. Fontos megjegyezni, hogy nyílvesszői speciális mivoltáról legfeljebb piros-fehér tollazatuk árulkodhat, és hogy nem becsapódáskor robbannak, hanem amikor Akane aktiválja őket, elvégre hagyományos robbanójegyzetekből készültek. Így hogy ha az ellenfél sikeresen ki is tér a gyilkos vesszők elől, egy egykezes kézjellel akkor is megpróbálja felrobbantani őket az egyenruhás közvetlen közelében.

Jiraiya Vas. Júl. 19 2015, 18:14

// Arra nagyon ügyeljetek (A Szerepjátékot pontozom a legjobban) hogy ha össze akartok dolgozni, akkor a karakterek ne olvassanak egymás gondolatába. Ez a nagyon elit játékosoknál is gond szokott lenni. Legtöbbször teljesen ismeretlen karakterek kerülnek össze és úgy dolgoznak össze, úgy hoznak ki jobbnál jobb helyzeteket bármiféle kommunikáció nélkül a karaktereik, hogy csak néz az ember, hogy ezek mióta tanultak Yamanak Elme technikákat... Shocked

Itt is ez történt, ugyanis Oyoki még csodálkozott is azon, hogy Akane el tud rejtőzni de a következőkben meg már arra is ügyel, hogy átjárást biztosítson az árnyékok között, holott igazából nem tudhatja, hogy Akane technikája mire képes esetleg kikövetkeztetheti. De az se legyen, hogy mindig beletrafál Very Happy

Tehát akkor ezekre ügyeljetek!
Ez amúgy akkor nem gond, hogyha a két karakter annyi ideje összedolgozik már, hogy szinte tudják mit akar a másik Very Happy

Viszont most már Oyoki ismerheti a jutsut, így gondolkozhat a további kombókon.
Egyébként a CH érzékeny tintát is észrevette volna igen, mert vagy chakrával hoznak létre lenyomatot, vagy valamilyen szerrel, amit esetleg észre lehet venni ha erősen koncentrált, de az nehéz egy dolog. Ha viszont chakra üzenet lett volna akkor az kivilágított volna //

   Vajon egy ekkora szoba mennyire viszhangozhat és vajon az ANBU nagyra becsült embereinek mennyire jó a hallásuk? Mert az egy dolog, hogy az egyik magas és a másik legmagasabb rangban álló vezető hallja és látja a két Shinobi közti "bájolgást" de a csatatéren nem éppen jó kikotyogni az ellenfélnek a taktikát. Persze ezzel senki nem jutott előbbre, ezt pedig talán Oyoki is tudta, ám ha még többet mondott volna, mint amennyit, akkor valószínűleg rendkívüli hátrányba kerültek volna.
   Akane is elengedte magát, talán jobba, mint Oyoki, ugyanis tőle ez nem megszokott. Eddig a felettesek jelenlétében végig tisztelettudóan és fegyelmezetten beszélt, ám most szavai csak egy kevés tartást sugároztak. Ám ezt Ő is jól tudta, ahogy Oyoki is... Talán direkt beszéltek úgy, mintha a két vezető itt sem lenne. Minden esetre ez nem járt következménnyel, még csak a szemöldöküket sem húzták fel, azonban az idős Hyuuga halántékán már dagadtak is az erek.
   A csapat felkészül, Akane okosan jár el, így Oyoki terve marad az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy a két áldozat és tesztalany, most mindenképpen össze kell, hogy dolgozzon. Ezt is teszik, majd amint elhangzott a parancs, az ANBU-k egy szempillantás alatt tűntek el a semmiben. Előbb reagáltak, mint a fiatal Hyuuga, ám Ő sem panaszkodhat. A Shunshin no Jutsut használva beérte az ANBU-t ám elé nem került. Eközben Akane érezte, hogy a fiú mire készül, így felkészült az árnyék gyors követésére, mert ugye az nem húzta őt magával, így neki kellett mozognia. De szerencséjére sikerült, így védence árnyékában maradhatott. A folyosón két méterenként volt egy-egy kisebb sor, mini halogén égőkkel kirakott fémkeret a plafonon, amely fehéres fényben izzott. Úgy tűnik, az árnyék biztosítva lesz.
   Amikor megérkeztek az ANBU egy gyors pillantást vetett hátra, hallva a kopogó lépteket. Ekkor Oyoki elindította a Fuuma Shurikeneket, melyek süvítő hanggal száguldottak végig a fémmel borított folyosón. A Hangjuk itt úgy zengett be mindent, hogy öröm volt hallgatni. Akane természetesen képes volt reagálni Oyoki cselére, így a korong alakú árnyékot vetett Fuuma Shurikenek árnyékában sikeresen elbújhatott. Ugyan Oyoki lépést tudott tartani az ANBU-val, így a fegyverek is könnyedén elérhették őt, ám a megfelelő pillanatban a férfi hátranézett, majd egy gyors mozdulattal felugrott, a fegyverek pedig elhúztak alatta.
   Rutinjának köszönhetően a férfi nem érte be ennyivel, a plafonon szaladt tovább, mintha mi sem történt volna. Valószínűleg megtudtak némi információt arról, hogy kikről szól majd a küldetés, vagyis a teszt, ha pedig nem is, akkor a két családnév árulkodó lehetett, ugyanis az ANBU egyáltalán nem tűnt meglepetnek, amikor is Akane előmászott a Shurikenek árnyékából, amik tovább süvítettek a folyosón és néhány méter után, fájdalmasan csúsztak végig az acélpadlón, míg végül meg nem álltak. Ám ez idő alatt a csapat bőven tudott cselekedni, így Akane kilőtte a nyílvesszőit, amik ugyan gyorsak voltak, de az ANBU tantojával egyet hárított, kettő elől pedig úgy tért ki, hogy átfutott a lány felett. Ezek a mozdulatsorok pillanatok alatt történtek, így a hárítás és a kitérés között nem telt el sok idő, ami alatt Akane berobbantotta a robbanónyílvesszőket.
- Franc...
Hangzott az elnyomott hang a maszk alatt, amikor is látta a szikrákat, amiket a robbanni készülő nyílvesszők okoztak, majd az ANBU elrugaszkodott a plafonról és ellökte magát lefelé. Ekkor már Akanén túl volt, Oyoki pedig most ért oda Akanéhoz, ha akar lassít, ha akar tovább vágtázik, hogy esélyt se adjon a támadónak, akit elért a robbanás és a padlónak csapott. A jegyzetek nagyobb, fekete füstöt hagytak maguk után, ám ez hamar eloszlik és jól lehet látni a földről feltápászkodó ninját, akinek a fél maszkja és ANBU öltözékének hátsó része robbant le. Testtartásából ítélve igencsak megszenvedte a robbanást, ám mellette szól az, hogy egy pillanat alatt felállt, így mindenképpen észre veheti Oyokit és Akanét. Persze csak ha nem szédült meg...

Akane
Állapot: 100%
Chakraszint: 95% - Kagegakure

Oyoki
Állapot: 100%
Chakraszint: 95% - Byakugan aktiválás és fenntartás + Kage Shuriken

// Majd a Jutsuk pontos nevét is írjátok le, amikor használjátok, hogy tudjam melyik az, mert most Akane technikáját is úgy kellett keresgélnem a Ch szint miatt ^^ //

**Hyuuga Oyoki** Hétf. Júl. 20 2015, 22:22

// Megértettem főnök Very Happy

. Amúgy én teljesen azt hittem, Akanét ilyenkor viszem magammal, nem pedig jönnie kell utánam hisz csak az én árnyékomba olvadt be. Kicsit reménykedtem is benne, hogy a fuuma shuriken pörgésétől elszédül egy kicsit és magára robbantja a folyosót Very Happy

!!//

Az akciójukat csak félig könyvelhették el sikeresnek. Az ANBU-s ellenfelükön látszott a hatalmas rutin, amivel szinte minden támadásukat hatástalanította. Szinte csak Akane robbanófejes nyilai lepték meg... azok viszont nagyon. Sikerült a két ifjúnak jelentős sérüléseket okozniuk ami már önmagában szép eredménynek mondható. Persze Oyoki örült a sikernek, de valahogy meglepődött, hogy ilyen könnyen megtudták sebezni képzett ellenfelüket. A byakugannal gyorsan ellenőrizte, hogy biztos nem csak valami természeti elemű klón illetve azt is, hogy másvalaki van e a közelükbe. A fürge test jutsu-t még addig használta míg Akanét megelőzte majd a technikát feloldva más akcióba kezdett, persze csak ha szemével nem szúrt ki valami szokatlant. Zsebéből elővette egyetlen füstbombáját és az ANBU taghoz igyekezett minél közelebb dobni. A folyosón valószínűleg kicsi a légmozgás és a füst is csak kevés helyre tud letelepedni így elvileg egy ideig ott lesz, ám a Hyuuga byakuganja most igencsak kapóra jön. Ugyanis mikor a füst ellepi ellenfelét jó maga hátrébb ugrik, hogy ő ne legyen benne az általa kreált füstben, és öt shurikent dob az ellenfele felé miközben használja az emelkedő penge manipulálása technikát. Ugye a jutsu segítségével az öt shurikenhez chakrafonalatt rögzített így képes irányítani őket. Az ellenfele most szorult helyzetben lehet elvégre ha minden jól megy ő maximum halhatja a támadást és ha ez alapján ki is tudja védeni akkor, is a shurikenek még kárt tudnak benne tenni egy kis irányítás segítségével. Ám az öt dobófegyverből csak néggyel célozta konkrétan a teszthez felhasznált ninját. Az utolsó fegyver célja az volt, hogy a fuuma shurikennel ütközzön, ami most ellenfelük mögött van, és ütközés közben átrakva arra is a chakra fonala egy erőteljesebb rántással hátúról, is érje egy támadás a kedves maszkos illetőt. Habár ennek a sikerében nem volt biztos, hisz ilyet még nem próbált ezzel a jutsuval azért bízott a sikerében. Kiemelten ügyelt arra is, hogy a nagyméretű fegyver, hozzájuk már ne tudjon eljutni, így magukat igyekezett megkímélni. ~Eddig csak Akane mutathatta meg milyen talpraesett is ha harcról van szó. Most megmutathatom neki is és a többi kételkedőnek, hogy genin létem ellenére és a kevés chakrám mellet is igen veszélyes harcos vagyok. A byakugannal nem csak a juken stílust lehet használni. Az én harcmodorom eltér a legtöbb Hyuugától, így a fickó is megtud majd lepődni milyen támadással is megyek ellene.... kell a halálnak a közelharc.~ Futott végig a fejében, míg támadása sikerességére várt. Szemeit egy pillanatra se vette le ellenfeléről.

Ajánlott tartalom

ANBU Gyakorlóközpont

ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont

Re: ANBU Gyakorlóközpont