Kogite Isao

**Uchiha Shigeri** Kedd Május 24 2016, 13:34

A 350-es chakraszintet elért karakterem: Akira, Kawachi, Tomoko, Yamato
Talán most végre eljön a végső "győzelem" vagy a karater örökre a feledés homályába vész

Eredeti név: Kobayashi Kenji
Jelenleg használt név: Kogite Isao
Becenév: Denba (Denevér)
kor: 24
nem: férfi
Ország: Föld országa (Nem emlékszik rá)

Rang: Chuunin
Szint: B
Chakra: 300- 400?
Elem: szél

Különleges képességek:
16- 18 éves kora előtt nem emlékszik semmire
Egy robot szem, ami képes, normál látás mellett, infravörös és ultraviola tartományban is látni (csak a másik szem becsukása esetén használható ez a funkció)

Kinézett:
A maga 187 centijével átlagosnak mondható. Alapvetően fekete haja van, amit növeszt ezért lófarokba köti, benne elég sűrűn világos barna melír. Arca barátságos. bár látszik rajta, hogy nem egészen önmaga. Felsőeste szálkás, de nem kigyúrt. Izomzata alkalmazkodott az ejtőernyőzéshez és a repüléshez. Testén egyetlen kiegészítő a balfülében lévő denevéres fülbevaló.
Ruházata: Hagyományos, de elől zárt ninja cipő, iwagakurei ninja felszerelés és Chuunin egyenruha, amire nem emlékszik, hogy honnan szerezte, napszemüveggel, mert a jobb szemét egy robotszemmel pótolták. Vándorlásai során, vagyis mindig, egy bambuszkalapot visel és hosszú, mindent takaró ruhát, hasonlót, mint az Akatsuki, de a fekete alapszín helyett barnát, három vörös felhő helyett hat fekete denevért visel, amit saját magának választott jelképül, alatta a chuunin egyenruhája. Fejpántját nem hordja, egyetlen emlékeztető jel, hogy valaha Iwagakuréhoz tartozott a jellegzetes iwagakurei chuunin egyenruha, amire szintén nem emlékszik, hogy honnan szerezte.

Jellem:

Sokrétű személyiség, szó szerint. Fiatal kora ellenére annyi minden történt vele, hogy személyisége több részre szakadt. Alapvetően egy törvényes jó egyén volt, akinek meg voltak az elvei és azokat be is tartotta. Célja volt, hogy mindenkin segítsen, és ha nem muszáj, akkor nem ölt, sokszor egészen addig elment, hogy a harcban a saját csapattársa elé állt, amikor az végezni akart a magatehetetlen ellenféllel, pedig tudta, hogy az illető megérdemli a halált. Ő nem volt híve az önbíráskodásnak, hitt benne, hogy a falunak kell ítéletet hoznia. Ebből a személyiségből további három alakult ki, akik nem mindig, hogy a jó irányelveket követik.

Chikute, a semleges és kaotikus jó határa

Érdekből cselekszik, viszont szándékosan nem bántana meg senkit. Hajlamos a rosszra, de akkor is csak érdekből teszi és ragaszkodik hozzá, hogy olyat ne csináljon, aminek csak rossz oldala van, hanem mindig az egyensúlyt keresi a cselekedeteiben. Lehet, hogy kirabol egy földes urat, de a pénzt nem tartaná meg, hanem rászorulóknak adja

Himeko, a kaotikus gonosz

Érdekből cselekszik és keresi, hogy kinek árthat. Nem ragaszkodik az egyensúlyhoz, inkább azt keresi, hogy mivel árthat a legtöbbet a legtöbb embernek. Ha az érdekei úgy kívánják a saját anyját is eladná 3000 ryuért. Alapvetően az emberiséget akarja elpusztítani, mert egyszerűen rosszul van a jelenlegi rendszertől, hogy az ország urai irányítják földesurakat, akik a ninja falvakat irányítják, ők pedig irányítják a ninjákat. Nem számít, hogy az illető mit miért tesz, csak egyetlen dolgot várnak el a shinobiktól: Kérdés nélkül tegyék azt, amit parancsolnak nekik, és ha nem teszik, akkor rossznak kiáltják ki és megölik, legalábbis megpróbálják. A szökött ninjákat pedig úgy vadásszák, mint a veszett kutyákat, de a falvak egymást sem kímélik, folyamatosan háborúba állnak. Célja, hogy eltörölje az ország határokat, de nem a jó cél érdekében, hanem káoszt akar, amit ő maga megmászhat, mint egy létrát.

Akinari, a Törvényes gonosz

Meg vannak az elvei, amit bármi áron betartanak, viszont kegyetlenül leszámol a gyengeséggel. Célja egy hierarchikus rend megteremtése, amiben ő maga is vezető szerepet vállal. Bizonyos szinten rasszista és előítéletes, az embereket első ránézésre ítéli meg, magát felsőbbrendűnek tartja. Himeko után a legveszélyesebb jellemtöredék.

Társ: Kayami
Egy 17 éves óriás rétisas magassága 218 centiméter, súlya körülbelül 18- 20 kilógramm. Teherbírása körülbelül 70- 100 kilógramm. A klán beavatkozásának köszönhetően chakrán keresztül kapcsolatban van Isaoval.

Felszerelése:
2 fuuma shuriken
1 nyereg
1. nyeregtáska (széles övtáska)
Legnagyobb rész: elsősegély készlet, némi élelmiszer, 2 kis tekercs (tartalma: repülő ruha és védőfelszerelés, váltóruházat)
1 rész: 10 makibishi tüske, 3 füstbomba, 8 robbanó cetli
2 rész: 3 kunai

2. nyeregtáska (széles övtáska): tartós élelmiszer, öngyújtó, kézi balta, 1 db gyűjtőlencse
//A sas súlybírását úgy számoltam, hogy a sasok elég merész vadászok és az interneten talált legnagyobb súly egy átlagos sasnak 25- 110 kg közötti szikaszarvas volt, legrosszabb esetet számítottam 25 kg-t. //

Felszerelés:

Chuunin egyenruha: 10 senbon, 1 szett szerszámkészlet
Emlékei nincsenek, hogy honnan szerezte, de mivel nem volt rá oka és hasznos ruhadarab, így megtartotta.

Széles övtáska:
Legnagyobb rész: 10 m drót (összetekerve), utazó köpeny
1. rész: 2 kunai (robbanójegyzettel felszerelve) 2 füstbomba , precíziós kesztyű, energiatabletta, 5 shuriken
2. rész: -

2 ninjato
Mindkét kard tokján arany betűkkel van belevésve: Ato imeji // Emlékkép

1 tanto
Fekete pengéjű hagyományos japán tanto, az eredeti fekete, fehér markolat helyett sötét barna és ezüstszínű. Alkarvédőbe rejtve.

2 Alkarvédő
2 legyező

Képességek:
Függőleges falon járás
Vízen járás

Elhelyezett pecsétek, genjutsuk és orvosi technikák:
Sheisindo // Elmeblokád
Egy több szintes védelmi rendszer, ami egyrészt felelős azért, hogy az áldozat, Isao, ne legyen képes hozzáférni az emlékeihez, másrészt külső behatolóval szemben is védi az áldozatot. Az egyik genjutsu használó helyezte fel.

Sennoujutsu // Agymosó technika
További emlék blokkolására alkalmas és használt pecsét technika, másrészt az elmeblokád védelmét is szolgálja. A saját apja helyezte fel a pecsétet. A pecsét hibásan lett felhelyezve, ezért némileg köze van a fiú jellemszakadásához.

Juinjutsu: Kensei // Átok pecsét: Befolyás/ Korlátozás
Ugyan nincs emléke arról, hogy mi az, amiről nem beszélhet, de a klán elhelyezte rajta még akkor, amikor a döntés nem született meg az emlékezett törlésről és rajta hagyták, hátha megsérül a pecsét és ebben az esetbe se tudjon róla beszélni.

Kankei // Kapcsolat
A klán titkos pecsétje, amit ők fejlesztettek ki. A pecsétet két használón alkalmazzák, egyik a klán tag, míg a másik társállata. A pecsétet csak az szüntetheti meg, aki feltette, de a legtöbb legalább chuunin rangú klán tag képes létrehozni a pecsétet. A klán vezetésében van néhány tag, akik képesek a pecsétet kiterjeszteni akár kettő, három vagy több emberre és állatra is.

Különleges ismeretek:
Fizikai ismeretek, leginkább az aerodinamika területén szerzett mélyreható tudás
biológiai alapismeretek, madarak anatómiája
Elsősegély ismeretek
Repülő ruha leírása:
http://www.atv.hu/thumbnail/772x514/f/67/f0000.jpg
A képen látható ruháról van szó. Két dolog van, ami speciális rajta: Az egyik, hogy a ruha anyagába chakra érzékeny szálak vannak beleszőve, így ezen keresztül könnyebb emelkedni vagy süllyedni és így jóval tovább képes repülni a használója. Mindenképp magaslatról kell indulni, amit a klán először úgy csinált, hogy kihasználta Iwagakure hegységeit, majd később, amikor bejött az állathasználat már a madarak hátáról indulnak, így bárhol és bármikor tudják használni a ruhájukat. Alapvetően legalább 6 másodperc zuhanás szükséges a ruha teljes „feltöltődéséhez”, tehát, hogy használhatóvá váljon, de a klán tagok a chakra vezető szálak és a szél elem öröklődése miatt képes akár 2 másodperce is csökkenteni az időt, ami exponenciálisan jobb, mintha sima ruhát használnánk.

Madarak:
Kezdetben csak társként használták a harcokban, majd a technológia és a klán biológiai ismereteinek bővülésével egyre nagyobb példányokat tudtak kitenyészteni, oda vezetett, hogy ma már akkora madarakkal dolgoznak, aminek a hátán két ember kényelmesen elfér és a madarak el is bírják. Nagy teherbírású állatok, a megfelelő nyereggel könnyen felszerelhetőek felszerelés hordozásához. Tenyésztésnek köszönhetően sokkal lassabban öregszenek és tovább élnek.

Előtörténet
Reggel korán keltem, hónapok óta erre a napra készülünk apámmal. Rengeteg előkészület, és a klán döntése kellett hozzá. Részben saját döntés, részben a klán érdekeit szem előtt tartva mentem bele a felülről érkező utasításba. Reggel, ahogy felkeltem a bal szemem gyorsan hozzászokott a fényhez, ahogy a gépszem fókuszált, a jobb szememnek ez nehezebben ment, de lassan az is sikerült. Emlékszem, hogy a szemet egy sikeres küldetés után ültették be, miután jó néhány hetet fejlesztettük apukám egyik barátjával és annak a lánynak az apjával, akivel az akadémián jóban voltunk, annak ellenére, hogy én az átlagos tanuló voltam leginkább csak nagy hanggal, míg ő az osztály elitjébe tartozott, mégis csöndes, visszahúzódó. Ekkor vettem észre az ágyam mellett egy cetlit és a reggelimet. A cetlin ez állt:
Fiam! Még meggondolhatod magad, de ha ez a döntésed, akkor tiszteletben tartom! A megfelelő emberek készen állnak, ha megreggeliztél, akkor a laborban várunk rád! Remélem, jól döntesz!
Elolvastam a cetlit, de tudtam, hogy ezt akarom, mert ezt követelik tőlem. Pontos okát is tudtam, a klán vezetősége mindenről tájékoztatott, ugyan nem értettem mindenben egyet, de elfogadtam a döntést. Felkaptam a hátizsákomat, amibe már tegnap este összekészítettem mindent, amire szükségem lesz miután végeztünk a beavatkozással, a hátizsák tartalma két tekercs, repüléshez használatos teljes felszerelést és több heti ruházatot tartalmazzák, egy kulacsot, egy tanto, 2 ninjato és két fuuma shuriken, ami később majd Kayami oldalára fog kerülni meg a napló, ami az életemről szól, a fejemen a megszokott napszemüveggel. Felerősítem az oldalamra a széles övtáskámat és a kezemre a shuriken tartót benne a felszerelésemmel. Így indulok el a megbeszélt helyre. A konyhán átsétálva összefutok anyukámmal, aki érzelemmentesen ölel át és kíván szerencsét. Az elmúlt hetekben már kisírta magát, hogy egyetlen fiát örökre elveszíti, de tudja, hogy a klán érdekei előrébb valóbb, mint az egyéné. Elköszönök tőle és folytatom az utamat. A kertben már Kayami vár felszerelve, akinek felugrom a hátára, majd ő is elrugaszkodik a földtől és megindulunk a labor felé. Az út körülbelül 10 perc, gyalog több óra lenne a nehézkes terep miatt, de a labor sem véletlenül ott épült, hogy csak madárral lehessen megközelíteni. Leszállok a kőbe vájt épület előtt, ahol apa már vár rám.
- Fiam, akkor így döntöttél?
- Igen apa, ha a klán ezt akarja, akkor úgy lesz, nem értek egyet mindenben, de megértem őket és igazuk van.
Közben becsukom a jobb szemem és a bal szememmel körbetekintek, de ritkás növényzeten kívül nem látok semmit. Hiába gépszem, mégsem képes átlátni a falon. Nagyjából tisztában vagyok vele, hogy a beavatkozás milyen szintű lesz és ehhez hány emberre van szükség. Ahogy körbenézek, apa megérinti a vállam, így követem az épületbe, ahova valószínűleg életemben utoljára lépek. A szobába, ahova megyünk, már ott vannak a megfelelő specialisták. Apa elmondja, hogy kinek mi lesz a feladata és ki miért felel, pontosan tisztában vagyok vele, de a formalitásokra adni kell. Név szerint fölösleges, hiszen mindenkit ismerek és pár órán belül úgysem fogok senkire emlékezni.
- Ha készen állsz, akkor kérlek, tedd a felszerelésed a sarokba, a beavatkozás idejére nem lesz rá szükséged, később úgyis visszakapod!
Csendben teljesítem az utasítást, majd az ágyra fekszem anélkül, hogy kérniük kellene.
- Bárcsak minden alany ennyire együttműködő lenne.
Mondja az egyik férfi, aki a klán kínzásért felelős tagja és a kevés genjutsu és pecsét használó egyike. Ő lesz a felelős azért, hogy a rám bocsátott emlékblokkoló genjutsuk megfelelően működjenek. Több genjutsu, pecsét és orvosi technika fogja szavatolni, hogy az emlékeim ne törhessenek felszínre, így ezeknek a technikáknak több felelőse is van, körülbelül a csapat fele, míg a másik fele azért felel, hogy minden biológiai működésem megfelelő legyen a beavatkozás során, amiben még néhány gép is a segítségükre lesz.
- Apa, majd elfelejtettem, a táskámba van a napló, amiről már hónapok óta beszélek. Kérlek, tedd el és ne mutasd meg senkinek!
- Rendben, fiam! Kezdhetjük?
- Ha megfelel, akkor igen.
Apám nem válaszolt, csak bólintott. Éreztem, hogy valaki behatol a chakra rendszerembe, majd lassan úrrá lesz rajtam a fáradtság, végül mindkét szemem lecsukódik, majd szépen lassan elalszom.
Nem tudom mennyi idő telik el a beavatkozás óta, nem is tudom, hogy emlékeznem kéne valamire, még ha az emlékeim teljesen el is tűntek. Mikor felébredek, először csak a bal szememet nyitom ki és egyből körbetekintek, amint beállt a fókusz. Egyetlen nagyobb élőlény, akit érzékelek az Kayami a ház előtt, amiben ébredek és néhány apróbb rágcsáló és bogár. A fejem nem kicsit fáj, olyan érzés, mint amikor az ember egy jól sikerült éjszaka után másnaposan ébred és még más hatásait is érzem, bár nem nagyon emlékszem arra sem, hogy milyen az. Semmire nem emlékszem, nem hogy a tegnap estére, de még előtte sincs semmi emlékem, mintha a semmiből érkeztem volna a földre, de ezt nem teszi logikussá, hogy a felszerelésem, mellettem a különböző táskák, és egy madár vár rám. Mintha oka lenne annak, hogy én itt vagyok, csak nem tudom mi. Kutakodva a fejembe csak bizonyos emlékek törnek a felszínre, eddig megszerzett ismeretek és viselkedésminták, de semmi, ami konkrét dologhoz lenne köthető. Az ágyam mellett egy adag ruha van kikészítve. Levetkőzök, majd a lakásban található egyszerű, összetákolt zuhanyzóban megfürdök és törülközés után magamra is kapom a ruhámat. Felveszem a ruha mellett található napszemüveget, majd a felszereléseimet is magamra pakolom és kilépek az ajtón, amit aztán a zsebembe talált kulccsal be is zárok. Fura ez az egész, nem emlékszem semmire. ~Mi a helyzet? Végre felébredtél!~ Nézek körbe, a bal szememmel, jobbat becsukva, az embert keresem, aki esetleg beszélt hozzám, de nem látok senkit. ~Nem elég, hogy teljesen üres a fejed, még a barátaidra sem emlékszel?~ Mondja egy gúnyos hang újra. Aztán rájövök, hogy a mondatok a fejembe hangzanak el. ~Ki vagy? Himeko, nem emlékszel rám? Még szép, hogy nem, hiszen az összes emlékedet törölték. Nézd már ez felkelt, azt hittem tovább lesz kiütve.~ Ez már sok volt, nem elég egy gonoszkodó férfihang, most társul hozzá egy cinikus, csodálkozó női hang szintén a fejemben. ~Ezt nem hiszem el! Nem elég, hogy semmire nem emlékszem, még ti is itt vagytok. Mit akartok? Ugyanazt, amit te! Visszaszerezni az emlékeidet és erősebbé válni.~ Válaszolta egyszerre a nő és a férfi. ~Remek!~ Szinte kedvem lett volna keresni egy pszichiátriát, ahova bezárnak, és soha többet nem engednek ki, de mégis valami azt mondta, hogy ezek ketten csak a kezdet. Egyelőre a harmadik jellem nem mutatkozott meg, ő békésen elvolt a háttérben, figyelve a történéseket. A látásom egy kicsit még homályos, ha mind a két szememmel nézek, egy idő telik el, mire rájövök, hogy a két szemem közül egyszerre csak az egyiket tudom használni, hiszen más- más képet közvetítenek, amit az agyam képtelen feldolgozni, vagyis a mechanikus szemet még tanulnom kell, mert az is képes a rendes látásra, ahogy képes alacsonyabb és magasabb hullámhosszon is érzékelni a fényt. Ekkor becsukom a robot szemem és végre tisztán látom a környezetet is, még ha ezúttal el is vesztettem bizonyos képességeit a másik szememnek. Felugrok Kayami hátára, mire ő elrugaszkodik a földről és az emelkedni kezd. Ekkor már a másik szemem van csukva és a speciális ballal figyelem a tájat, hogy mi történik és látok-e valami érdekeset. Első körben nem igazán találtam semmit, néhány környékbeli falun kívül, így visszatértem a házhoz. Körbenéztem, de sem élelmet nem találtam, sem pénzt, amiből esetleg vehetnék. Ugyan a magasból nem láttam semmit, de arra jó volt, hogy feltérképezzem a területet és felmérjem, hogy a közelben van egy falu és egy tó, aminek a vize ihatónak tűnik, de megfelelő forralás után mindenképp. Nem voltam büszke arra a döntésre, amire készültem, de mindenképp szükségem van rá. Nem vagyok bűnöző, de tudtam, hogy talán ennyi élelmet észre sem vesznek, és ha minden jól megy, akkor meghalnia sem kell senkinek. Átnéztem a felszereléseimet, majd két ninjatot és az egyetlen tantomat választom fegyvernek az éjszakai rajtaütéshez, mert ha nem szükséges, akkor nem ölnék meg senkit, amiben a szemem sokat fog segíteni.
Az éjszakáig hátralévő időben az éhségemet a közelben található növények gyümölcseivel csillapítottam. A gyümölcs ugyan valamennyire segített, de gyorsan meg is erősített abban a döntésemben, hogy szükségem van húsra. Evésen kívül az időt némi fa gyűjtésével is töltöttem és feltöltöttem a kulacsaimat és a házban található vízgyűjtőket, hogy majd étel és ital lehessen belőle. Aztán eljött az éjszaka. Kayami a közeli hegyekben húzta meg magát, már annyira távol, hogy éppen csak éreztem a jelenlétét. Becsukva a jobb szememet egyből aktiválódott a bal, amivel meg változott a világ, az eddig szinte sötét világ most hirtelen pirossá vált és élővé. Éjszakai állatok és bogarak, távolabb talán néhány ember alakja, de lehet, hogy csak nagyobb állatok. Fegyvereimmel és az oldaltáskámmal elindultam a falu felé. Szinte minden neszre és mozgásra megriadtam, de mentem tovább, hiszen az éhség nagyúr. Aztán megérkeztem a határhoz. Szerencsémre az őrök egy kis viskóban voltak, amin keresztül, ha nem is tökéletesen, de ki tudtam venni a hőmérsékletük alapján, de konkrétabb dolgot, hogy mit csinálnak nem igazán. Így könnyűszerrel belopakodtam a faluba. Felülről már felmértem a falut, így pontosan tudtam, hogy mi merre. Egyből egy sikátorhoz mentem és a házak árnyékában siklottam az élelmiszerraktár felé. Ekkor váratlan mozgásra lettem figyelmes. Gyorsan behúzódtam egy keskeny utcába és becsuktam a bal szememet, mert annak a fénye elárulhat. Szerencsére elég gyors voltam, viszont az őrök lámpája egy pillanatra rám vetült, de aztán el is fordult. Nem látok a fejébe, így nem tudom, hogy mit hitt, de szerencsém volt. Miután eltávolodtak, én is megindultam. Mintha az ég is mellettem állna, mert innentől kezdve a raktárig nem jött szembe senki, ahogy mozgást sem észleltem a közelben, csak néhány bogárét és éjszakai madárét a közelben. Aztán megérkeztem az ételraktárba és óvatosan kinyitva az ajtót belopakodtam. Ugyan elfelejtettem behajtani magam mögött az ajtót, de amíg pakoltam nem vett észre senki semmit. Nem sok mindent vittem el, tartós élelmet, egyéb apróságokat és némi friss húst. Aztán elindultam kifelé. Pechemre az őrök, legalábbis az egyik, most az őrbódé előtt állt. Mivel nem akarom, hogy lebukjak, így becsukva a bal szememet a jobbal nézve megkerültem az egész épületet, hogy a fal egy kevésbé figyelt részén másszak ki, ami végül sikerül és egyből tudok is rohanni a lakásomba, ahol kipakolom a cuccokat, majd zuhany és aludni térek.
Reggel korán keltem, de ismét nem láttam senkit a közelben, még Kayami sem volt a közelben, gyengén érzékeltem a jelenlétét. A napon úgy telt, mintha csak egy átlagos vándor lennék, aki éppen itt táborozott le és felméri a terepet. Pont ezt csinálom, felmérem a terepet, hogy mik a lehetőségek és mi az, ami hiányzik a környezetből és a lehetőségeimhez képest mit tudok kihozni a környezetből és milyen az emberi aktivitás. Először csak gyalog, majd Kayami hátán, ami jóval hatékonyabb volt. Néhány nap alatt felmértem a lakásom több kilométer sugarú körét, lassan elkészítettem egy hevenyészett térképet és megfelelő tervet a csapdák, jelzőberendezések és a hiányosságok pótlására. Az egész terv megvalósítása két hétbe telt, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljes egészében saját keretből lett finanszírozva. Kezdetben éjszakai betörésekkel szereztem meg a dolgokat, majd lassan rájöttem, ha inkább segítek az embereknek, akkor gyorsabban jutok a dolgokhoz, mintha ellopnám őket, nem mellesleg kevesebb a veszély és még jót is teszek. A "társaim" természetesen hol helyeseltek, hol ellenezték a tetteimet, de nem tudtak ez ellen tenni. A lakásban körülbelül fél évet töltöttem el, majd tovább álltam.
Ezek után nem igazán volt állandó lakhelyem, inkább csak hosszabb- rövidebb ideig időztem egy- egy helyen. Ez idő alatt a vándorlásaim során sok felé jártam és sok mindent csináltam. Lassan alvilági berkekben már csak Denba // Denevér néven válltam híressé. Nem voltam hatalmasság, de munkát mindig találtam. Egy- két helyen már a helyi vezető, leginkább kisebb településeken, ha meglátták a barna ruhámat, amit az évek alatt vándorlásaim során készítettem, néha még anélkül érkeztek futárok a szobámba, hogy tervem lett volna a faluban hosszabb ideig maradni.
Élet, nem sokkal azután, hogy elhagytam az első házam, több kitérővel, elsodort a Gőz országába is elvetett, ahol két kisebb szálló éppen egyesülni készült, ami többeknek nem tetszett és nem mellesleg az egyik családot fenyegetés érte. Ekkor már volt néhány ismerősöm és végül sikerült valahogy a család szolgálatában álltam egy rövid időre, pontosan egy pár napra, amíg a yugakurei fesztivál tart. Átlagos küldetésnek indult, de tudtam, hogy ennél több van mögötte. Én is kaptam egy ajánlatott, hogy ha megölöm a fiút, akkor ötször annyit kaphatnék, mint amennyit a gyerek megvédéséért kapok. Ekkor ez az összeg körülbelül 100 000 ryu lett volna, ha elfogadom. Himeko és Akinari hevesen bólogattak, de végül Chikute támogatásával végül nyertem és a gyerek védelmét vállaltam. Amiről kiderült, hogy nem egyszerű feladat. A gyerek szüleivel szemben alázatos, míg bárki mással pökhendi és lenéző. Azon csodálkozom, hogy az állandó testőrsége még miért nem akarta megölni eddig. Miért is kellett most egy külsős segítő is? Az egyik őr szabadságra ment, legalábbis a gyerek így tudta, nekünk elmondták, hogy nem erről van szó. A valódi indok az volt, hogy a másik testőr a család szolgálatában nem csak testőri feladatokat látott el, hanem ninjaként különböző más dolgai is voltak a család köreiben, amiről a gyerek nem tudhatott és mivel a gyereknek nem tiltották meg, hogy a Gőz országi fesztiválon részt vegyen, így kellett mellé valaki, aki figyel rá. Miután megkaptuk a feladatot, az eredeti őrön kívül és rajtam kívül még 2 társam, be is osztottuk a feladatokat, hogy kinek mi lesz a dolga. A testőr és én a gyerek mellett maradtunk, hogy egyből védjük, ha támadás éri, míg az egyikük a tömeget figyelte és folyamatosan közölte a látottakat a megbízótól kapott headseten keresztül, míg a harmadik tag volt az akciócsoport, aki azonnal ugrott, ha valaki akárcsak fegyverrel közelített felénk. A testőr közvetlenül a gyerek mellett állt, míg én körülbelül 1 méterrel mögöttük és a mechanikus szememmel figyeltem a tömeget és kerestem, hogy vajon kinél van fegyver. Az órák csak teltek, miközben a figyelmemet nem vonta el semmi, ha volt is valami, akkor a harmadik tag azonnal ugrott és leállította a gyanús alakokat, de az első nap mindegyik kísérlet hamis riasztásnak bizonyult. A második nap is szintén parlagon hevert. A harmadik nap végül volt több támadás is, de ebből a legtöbbet még az előtt hatástalanított a csapatunk, hogy a gyerek ebből észre vehetett volna valamit. Csupán egyetlen támadás jutott át a gyerekhez, ami végül egy mélyebb vágáson kívül nem jelentett komolyabb támadást, de félve, hogy talán mérgező volt a kés, egyből kórházba vittük a gyereket, miközben a támadót sikerült a maradék két tagnak elfogni és a birtokra visszavitték, ahol a megfelelő emberek kihallgatták, hogy ki bérelte fel, de mi ebből már nem tudtunk meg semmit. A gyereket megvizsgálták az orvos ninják és közölték, hogy a gyereket megmérgezték és el kell távolítani a mérget, különben napokig rosszul lesz, hányással és hasmenéssel fog küzdeni. Természetesen egyből beleegyezett az őr, akinek szülői felhatalmazása volt ilyen esetekre, így mi visszatértünk a nap végén a birtokra, ahol lejelentettük a történteket, majd meg is kaptuk a fizetséget.
Néhány hetet töltöttem itt a faluban, leginkább kisebb kisegítő munkákat vállalva, ezzel némi pénzt keresve a saját magam ellátására és esetleges hölgytársaság kiszolgálására, ugyanis az is bőven akadt, hiszen a különleges szemem sok lányt vonzott. Természetesen én ki is használtam a helyzetet, így jutva általában pár napos, néha egy napos kalandokhoz, amit a lányok egyáltalán nem bántak. Ugyan a Gőz országában tett utam során kevesebbel távoztam, mint amennyivel érkeztem, de ezzel számoltam és már ekkor tudtam, hogy az utam hova fog vezetni. Már előre kinéztem magamnak Tanzaku gait, ami a gőz országához hasonló turistacsapda volt. Én viszont a yugakurei pihenés után, nem újabb nyaralást terveztem, hanem ennél komolyabb terveim voltak. Tanzaku gai híres volt szórakozó negyedeiről, vöröslámpás házairól és a szerencsejátékról is. Engem viszont nem ez vonzott. Egy kapcsolatomtól kaptam egy fülest, hogy valami nagyobb volumenű küldetést készítenek elő és lehet, hogy a képességeimet is tudnák hasznosítani, ahogy én is tudnék profitálni a dologból. Természetesen a pénz érdekelt, még ha nem is voltam a rabja, de hát abból él az ember. Az utam körülbelül 2 napba telt Kayami hátán, mire yugakuréból Tanzaku gaiba érkeztem, ahol aztán könnyedén megtaláltam a helyet, ahova mennem kellett. Ahhoz képest, hogy a hely eléggé a város szélén volt, mégis a hely jól fel volt szerelve mindennel, ami a kényelmet szolgálta, sőt még többel is. A bokszok praktikusan elhelyezve, a székek kényelmesek és különböző méretű különtermek, amikben különböző dolgok történnek, amire nem vagyok kíváncsi, én magam sem osztom meg mindenkivel a szexuális életem. Ott aztán elmondtam a titkos jelszót: "Egy randevú a halállal! rendel!". A pultos elkérte a nevemet, majd egy listát vett elő, amiről kikeresve a nevem egy borítékot adott át és a négyes szobába küldött, abba a szobába, aminek a száma kiejtésben megegyezik a halállal, ezért is hívják a négyest a halál számának.
Az ajtó mögött hatalmas füstfelhő fogadott. Egyből becsuktam a jobb szemem és a bal szememmel kutattam az ott lévőket, hiszen nem szeretem, ha meglepnek, de senki nem mozdult. Nem sokan voltak a szobában, hiszen nem is volt óriási. A szoba egyetlen ablaka alatt három ember ült körbe egy asztalt és kártyáztak, míg egy nagyobb darab ember a szoba távolabbi sarkában 2 lány társaságában dohányzott. A lányok mozgása eltéveszthetetlen volt. Az egyik feje a férfi ölébe volt és fel- le mozgott, míg a másik a férfi pipájából eregetett füsttel játszott. Felismertem a technikákat, hiszen jártam a füst országában, ahol ez jutsu ág igen ismert és közkedvelt. Mind két lány a férfi alatt lévő székhez volt kötve, nyakában lánccal, mint a kutyák. Ekkor a férfi megszólalt.
- Ki kérte ezúttal a randevút a halállal? Ennyire vakmerő vagy ifjú, vagy tán elhagyott a szeretőd és a halált választod?
Hangosan felnevetett, bár inkább röfögésnek hangzott, ami illett a testalkatához.
- Ha viszont van valamid a számomra, akkor gyere közelebb!
Ahogy közelebb léptem a sarokban egy újabb lényt vettem észre, aki teljesen meztelen volt. Első körben nem tudtam felmérni, hogy ki vagy mi az, de aztán rájöttem, hogy egy 11- 12 éves forma leányzó, aki talán sír. Nem tudtam, hogy mi történhetett vele, de sejtésem volt. Chikute, Himeko és Akinari egyszerre ébredtek fel és mindenki a saját érdekei szerint szólt. Chikute leginkább azon őrlődött, hogy érdemes-e megölni a megbízót és az összes embert, aki árthatott a kislánynak, ezzel megmentve őt. Himeko egyszerűen rosszul volt ettől az egésztől, ő gondolkodás nélkül végzett volna mindenkivel, még a kislánnyal is, nem törődve a következményekkel, hiszen azok csak a saját malmára hajtanák a vizet. Míg Akinari elveiből adódóan, ő egyszerűen megölte volna a megbízót és az embereit, de még a lányokat is, lévén nem szerette a konkurenciát maga körül. Egy abszurd eset folyamán beleszeretett az eredeti énembe, és ha épp nem játszotta a sértődött nőt, akkor mindig azt kereste, hogy a kedvembe járjon, ami egy kicsit fura volt és nem tudom, hogy erre van-e megfelelő szakszó, ugyan ő legalább elgondolkodott a következményeken. Végül én döntöttem. Egyelőre nem akarok feltűnést kelteni az országban, hiszen Hi no kuni túl nagy ahhoz, hogy szó nélkül hagyják egy ember megölését, még ha az egy bűnöző is. Miközben a párbeszéd folyt a fejembe Malac uraság várta, hogy mi lesz a válaszom. Gondolkodás és válasz nélkül átadtam a levelet, amit kaptam. A férfi csak ránézett, majd bólintott.
- Rendben, akkor lássuk a megbízást! Ringo add neki a papírokat!
Azt hittem, hogy az egyik férfi fog megmozdulni, de helyette a füsttel játszadozó leányzó nyúlt a férfi széke mellett lévő dossziéba és adott át papírokat.
- Olvasd el és miután mindent megjegyeztél add vissza!
- A parancsolgatás az én dolgom, te használhatod majd a szádat másra, nem beszélni tartalak! Vagy ha nagyon akarod, bár ha nem akarod, akkor is, ma este addig $#@&, amíg ki nem száradsz mocskos szajha! Fiú tégy úgy, ahogy ez a ribanc mondta!
Kikapcsoltam a robotszemem és feltolva a napszemüvegem olvasni kezdem a papírokat. Látom, ahogy a lányok, sőt még a megbízó is meglepődik, hiszen ritka az ilyen szem. Még ha tudnák, hogy mennyivel tud többet, mint egy átlagos szem, feketepiacon megér jó pár tízezret egy ilyen szem. Nem emlékszem, hogy miért és hogyan lett kifejlesztve, de ha emlékeznék rá, akkor azt mondhatnám, hogy a klán már hosszú idő óta keresi a megoldást, hogy a tagok látását továbbfejlesszék. Bizonyos dolgokat felfedeztek már korábban is, mint az infravörös és az ultraviola fényt, viszont ennek a kutatásnak az én ismereteim és akaratom adott hatalmas löketet, miután elvesztettem a bal szememet egy küldetés után. A klán és a falu ismereteit felhasználva alkottam meg ezt a szemet, amit apa egyik ismerőse végül beültetett. Sajnos nem emlékszem, így nem tudom elmondani, hogyan is történt a dolog. Jó negyed- fél órát olvastam a papírokat és próbáltam mindent elraktározni a fejembe, hogy később se legyen gond. A kapcsolatok és a történet egy kicsit nehézkes volt, de sikerült. Mikor minden a fejembe volt visszaadtam a papírt. Szerencsére jó a memóriám, így könnyen jegyeztem meg a dolgokat. A küldetésem első fele falu egyik vezetőjétől kell ellopni egy értékes tekercset, ami egy rivális kereskedő számára hasznos lenne, ugyanis mostanában a falu vezetősége egyre inkább el akarja lehetetleníteni a bizonyos ügyletekkel foglalkozó kereskedők létezését. Természetesen vállaltam a küldetést, majd letoltam a szemüvegem és becsukva a jobb szememet, a bal szememmel sikerült kitalálnom a szobából. A hely, ahova mennem kell, már megvolt, ugyanis a térképet megjegyeztem, ahogy a küldetés egyéb részleteit is. Kiérve a szobából kifizetem a rendelésem, majd távozva a kocsmából szállást keresek és találok is a falu számos szállója között. Kayami a falut körülvevő erdőben keresett magának helyett. Miután elfoglaltam a szobámat, meg is indultam a városba, hogy feltérképezzem a környéket és a vezető lakásának a környékét. Szokásomhoz híven éjszakára terveztem a rajtaütést. Átlagos járókelőként senki nem kérdezte, hogy mit csinálok, nem is nagyon érdekelt senkit, ahogy a napszemüvegen keresztül is látható robotszemem villogása sem, ugyanis nem csak a normális szememmel mértem fel a terepet, hanem a mechanikus szemmel is. Az épület körül járókelőkön kívül nem láttam senkit, vagyis talán egyetlen feltűnő embert, egy nőt, aki a ház teraszán állt. Közelebbről megnézve azonban gyorsan rá kellett jönnöm, hogy csak egy nagyon élethű szobor. Úgy tűnik, hogy a helyiek kevésbé féltik az értékeiket vagy valami cselnek kell lenni a dologban. Miután minden információ a birtokomba volt, a ház oldalában lévő édességboltot vettem célba és vettem néhány dangot egy dobozban, majd hazatérek. Az információk birtokában megtervezem a betörést, majd kisétálok az erdőbe és a cuccaim nagy részét Kayami táskájába rakom, majd némi pénzt veszek magamhoz, amiből 2 ninjatot veszek, mert a már meglévőt félteném és a küldetés típusából ítélve félek, hogy esetleg elkapnak, és ha van esze, akkor elveszi tőlem a fegyvert, ami egyetlen lehetőségem, hogy ha akarom, megtaláljam a múltam elveszett darabjait. A faluba visszaérve már csak be kellett szereznem a fegyvereket, majd visszatértem a szállásomra. Tervet készítek, még ha a házba nem tudom, hogy mi fog várni. A tervet nem nagyon vittem túlzásba, mert sok az ismeretlen, így gyorsan el is készült a „vázlat”. Estig még sok időm volt, így a városba mentem ezúttal elkerülve a betörésem helyszínét.
Aztán eljött az este. A sétából hazatérve a szobámba mentem és összeszedtem a cuccaimat, majd vacsorát kértem. Minden be volt tervezve és egy felépített alibi része volt. Azt akartam, hogy mindenki úgy tudja, hogy én már az este nem mozdulta ki a szobámból, így mindenki szemtanúként állítható, hogy én bizony nem mozdultam ki. Még vártam éjfélig, majd felkapva a köpenyem és a két ninjatot felkötöttem a derekamra, majd az ablakon kiugrottam. Háztetőkön közelítettem meg helyszínt, majd néhány sarokkal a háztól beugrok egy sikátor közepére, előtte a bal szememmel körbenézve, hogy nincs-e ott valaki, néhány részeg fazont vettem észre, de azok az utca másik felén álltak a sarkon, majd a sötétséget kihasználva el is indultam a másik irányba. A sarkon újra megálltam, majd a bal szememmel újra körbe nézek, de ezúttal nem látok senkit. Újra megnézem a házat, majd a chakrámat felhasználva átmászok a ház falán és ott is gyorsan körbenézek. Néhány őr sétált tőlem egy kicsit távolabb, így behúzódtam a ház falának árnyékába. Itt megyek el egészen a ház bejáratáig, majd mikor nem látok senkit, kinyitom az ajtót és becsusszanok rajta. A ház alaprajza a fejembe volt, így pontosan tudom, hogy merre kell mennem. Itt már nem nagyon kell használnom a balszemem. Egy kicsit fura, de egészen az ajtóig nem találkozom senkivel, azonban az ajtón egy szöveg vár:
„Aranysárkány erdőt eszik,
Lángokat fúj, fényesedik,
S holtában megfeketedik.”
Nem nagyon értem, hogy ez mi akar lenni, de nem vagyok teljesen idióta, így rájövök, hogy ez egy találós kérdés, amire válaszolnom kéne. Végig gondolom, a szavakat egyesével végiggondolom, egy rövid ideig eltart, míg világossá válik, hogy a tűzzel van kapcsolatban a megfejtés. Aztán rájövök és kimondom: Parázs. Az ajtó kinyílik, én pedig belépek. Nem kell sokat várnom, hogy rájöjjek, hogy miért volt ilyen egyszerű betörni a házba. Alig, hogy beléptem a szobába valami kattant a fejem fölött és egy rács eset le csapdába ejtve. Az ajtó csak ekkor záródott be, majd valamiféle gáz kezdett el szivárogni a plafonból. Néhány pillanatig nem éreztem semmit, majd kezdett úrrá lenni az álmosság. Körülbelül fél percig bírtam, majd elájultam. Nem tudom mikor keltem, de rá kellett jönnöm, hogy még mindig börtönben vagyok, még ha nem is abban a szobában, ahol elaludtam és a ketrec is kisebb. Egy széken ültem, kezem hátra volt kötve. Fegyvereim nem voltak nálam, ahogy a szobának sem volt ablaka, így teljes volt a sötétség, bár ez nem jelent számomra hátrányt. Egyből becsuktam a jobb szemem és keresni kezdtem hátha van valaki a szobában. ~ Mi az? Mit keresel? Hagyjad, az elveszett büszkeségét, hogy átverték. A fegyvereimet. Mi lenne, ha inkább szabadulni akarnál? Lehet, hogy nem rossz ötlet.~ A közelmúltban láttam egy technikát, bár még nem tanultam meg, most viszont hasznos lehet

//Az ET-ben elsajátított technikák:
Nawanuke no jutsu // szabaduló technika (falu kezdő jutsu)
Fuuton kaitou // Szél elem feloldás (kezdő elem)
Függőlegesen felüleleten való megmaradás, vízen járás
Fuuton: Reppusho // Szél elem: erős szélvihar tenyér (2/ 1 C szintnél nem nagyobb jutsu)
Kezouniba yiba // szélpenge (kés helyett ninjatoval, 2// 2 C szintnél nem nagyobb jutsu)//

Shimura Danzou Hétf. Jún. 13 2016, 21:06

Szia!
Na, kezdjük is a dolgot...
Eltekintek tőle, hogy olyan felszerelést is birtokolni akarsz, amit nem lehetne ( Nagy legyező). Viszont a Kémiai és orvosi ismereteket húzd le, ilyesmiről nem volt szó. A Biológiát és az aerodinamikát elfogadom, mert koncepcionális.
A repülő ruha is rendben van, annyi kiegészítéssel, hogy hiába vannak benne chakraérzékeny szálak, azokkal önmagában nem tudsz mit kezdeni, fuuton chakrát alkalmazva tudod rendesen kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
Ezekről a Madarakról várok egy leírást, csak utána játszhatod ki Őket a játéktéren. Szeretném, ha átírnád a Kirigakurés részt, semmiképpen sem tanítanak meg egy IDEGENNEK ilyen szintű titkos technikát. Pláne nem tanulhatsz másik ország Akadémiáján. Kérlek vedd ki ezt az ANBU-s szálat, mert az NT EGYÉRTELMŰEN ELUTASÍTOTTA a kapcsolatot az ANBU-val. És tudod jól, hogy nem az üldözésről beszélek. Ha tömegesen írtják az Iwagakurei ANBUkat, akkor nem élnek sokáig... korrigáld kérlek elfogadhatóra a történet ezen részét IS.
Persze, betörni Iwagakuréba... Remélem tréfának szántad - Ne értsd félre, de hasonló tevékenység miatt írod most ezt az ET-t.... A BINGO könyv szintén engedélyköteles. Csak az első tömböt olvastam végig, ennyi elég volt. Az előtörténetet ELUTASÍTOM!

Arra kérlek, hogy TÖBBEK KÖZÖTT javítsd ki az ET-t a fentiek alapján, mert így nem fogadhatom el. Csak a lényeget emeltem ki a felsőbb sorokban, hogy könnyen értelmezhető legyen. Ha gondolod, akkor küldd el az új ET vázlatát, mielőtt kifejted részletesebben és akkor majd megnézem. Fontos, hogy ide küldd és NE pm-be.

Üdvözlettel;
Shimura Danzou

U.I.: Emlékeztető, hogy milyen volt. Érdekes lesz visszaolvasnod majd, ha javítottad a hibákat.

Spoiler:

**Uchiha Shigeri** Kedd Jún. 21 2016, 15:30

Átírtam a kért részeket és ezáltal a történetben is azokat a részeket.

Shimura Danzou Hétf. Júl. 11 2016, 13:17

Szia!
Az időm elég drága, ezért a lényeggel kezdem: ELUTASÍTVA!
Miért?
Az előzőleg kért javítások nem lettek elvégezve. Ravasz dolog kicserélni az ANBU képzését a falu egyik vezetőjére, csak nem fogadom el. Remélem nem gondoltad komolyan. Még mindig nem vetted ki a "megtámadom Iwagakurét" szálat.
Az egész történet tele van ellentétekkel, ami felett elsiklanék, ha kezdő genint akarnál indítani, de nem így van. Kihagyod a lényeget, ellentmondások tömkelege tarkítja a szöveget. Példa: "de azért engem is bántottak és a hosszú évek alatt összebarátkoztunk." Nem értem az összefüggést...
Arra kérlek, hogy olvasd át az EGÉSZET és javítsd ki a hibákat. Legyen összefüggő, kerek történet. Nem kell elsietned, alapos munkát várok el. Az, hogy ugrálsz az időben, az nem baj, ellenben az, hogy az események nem illenek össze, az már probléma.
Javítsd ki és írj ide. Ez az utolsó lehetőség. Ha nem lesz elfogadható, véglegesen elutasítom. Nagyon vicces megkerülni a kéréseimet, csak ettől még nem lesz elfogadható az ET.
Nem lehetetlen várok, csak azt, hogy a történet feleljen meg a szabályoknak és az NT elvárásainak.

Sok sikert;
Shimura Danzou!

Jiraiya Szer. Márc. 01 2017, 17:49

Szeretném elsőnek közölni azt veled, hogy jó ötleteket láthattam és jó elgondolásokat, néhány mondat erejéig még tetszett is az egész iromány, de egyébként meg annyira kesze-kusza és össze-vissza, hogy az hihetetlen. Szinte alig lehet követni az eseményeket a cselekményeket, sok az elírás, hibás fogalmazás, stb. Olyan, minthogyha nagyon álmos lettél volna, amikor megírtad... Nem tudom, hogy mi ennek az oka, de kár így elszúrni valamit. Mert ahol szépen elkaptam a fonalat ott tetszett. Aztán bummm...

Minden más előtt had ejtsek szót arról, hogy a társállat - mint Óriás Sas - kiszámolásai nem helytállóak. Kb egyik sem keverve van össze-vissza. Főleg, hogy egy Koronás Sas átlag testsúlya maximum 4kg. Magassága 90-100 centi. Ezen kívül nem szabad hinni mindenféle Internetes oldalnak, a Koronás Sas nem bírja el testsúlya TIZENnégyszeresét. Ez már önmagában hülyeség. Egy 4kg súlyú Koronás Sas nem fog elbírni MÉG 40kg-ot sem... (Amúgy megtaláltam az oldalt ahonnan információt merítettél, a téves információ a rossz szövegértésnek köszönhető és egy eléggé megzavaró fogalmazásnak --> "A nyár folyamán 16 kg tetemet képes cipelni, ami 14-szer nehezebb saját súlyánál." Azaz a nyár folyamán (kb 3 hónap) 16kg tetemet képes cipelni... Megfogalmazó ezzel egy nagyon összezavaró hatásvadász hülyeséget akart írni, hiszen ezt mondhatja: "Nem mondtam hogy ennyit bír el, csak hogy 16kg tetemet képes cipelni. Ez nem jelenti hogy egyszerre..." Eleve ha "lefordítjuk" a mondatot az így hangzik: "A nyár folyamán tizenhat kilógram tetemet képes cipelni." Ez így nem igazán értelmes.

Szóval ezen értékeket vegyük reálisabbra és figyelj a számolgatásra.

Ami probléma volt:

- Danzou első értékelésében leírt dolgokat nem viszem figyelembe mert az valóban finoman szólva is szürreális volt amit elsőnek írtál.

- A másodiknál úgy láttam, hogy már mérséklődtek a hülyeségek és felvettél egy használható történetfonalat de még mindig javításra szorult, tehát a komoly tettek véghezvitele és a falu támadás.

Jelenleg:

- Azzal védted ki az egészet, hogy elfogtak. Okés. Már gondolkoztam is menet közben, hogy el fogom fogadni de akkor szépen elkapnak, erre ott van a végén okés.

- Isaonál nem láttam komoly képességeket, tehát nem írtottál magas szintű ninjákat, vagy ha igen jól elrejtőzött az a rész a kuszaságban.

- Én elfogadom most azt, hogy össze-vissza van az egész mert mondjuk ki: Ezt sikerült produkálni. Nem bántásból mondom, de ezt az egészet tényleg nem értem. Megfájdult a fejem miközben olvastam, pedig te tudsz ennél SOKKAL JOBBAT. Ezt tapasztalatból mondom mert nem egy irományodat olvastam már. Lehet, hogy túl jól átszellemültél Isao katartikusságába... Smile

De a lényeg, hogy nem rovom fel neked ezt, mert a lényeges bakikat kijavítottad, az pedig már részlet kérdés, hogy milyen minőségű is ez a történet, vagyis iromány. Szóval ne raboljuk most már egymás idejét ezzel az ET-vel... Úgy látom nem lesz jobb.

Elfogadva...
A játékodat Tanzaku Gai-ban kezdheted meg, ahol el vagy fogva. A falu nagyon gazdag sok a felbérelt őr, nem lesz könnyű dolgod ha nem akarsz meghalni. Öngyilkos küldetés volt a falu vezetőjével kezdeni. (Ez az üzenet inkább majd a mesélődnek szól)
Kezdő Chakra: 300
Kezdő Szint: B
Kezdő Rang: Elveszett Ninja
Taijutsu Pont: 15
Kezdő Értékek: - ==> Mindenedet elvették ha megtalálod a cuccaidat akkor 5.000 Ryo lesz nálad és a felszerelés listád. Amúgy meg alsóneműre vetkőztettek, így a ruhád sincs meg.

Javítsd a madár leírást. Maximum egy Sasuke Sasával megegyező méretű madarat fogadok el, mint kárpótlás Tenshiért. Megkaptad a szemet is ami lát a sötétben és tud zoomolni. Megkaptad a repülő/sikló ruhát amit Fuuton használva repülésre is használhatsz. Megkaptad a Klánt és így a Madárhoz kötő pecsétet is ami szintén előnyt ad. Azt hiszem ez a Chakraszint és a felsorolt dolgok elegendő kárpótlás Tenshiért egy ilyen Előtörténet mellett... Írj Adatlapot és élvezd a játékot!

Ui.: A legelső iromány jobb volt csupán a tartalma volt nem jó. Legközelebb ne romoljon az a minőség ^^

**Uchiha Shigeri** Pént. Márc. 17 2017, 13:49

//Bővítés Jiraiya engedélyével. Történések:
- Szabadulás és új küldetés
- Visszaemlékezés

Ha jól emlékszem, bár az emlékeim nem teljesek, hiszen maximum 6 évre tudok visszaemlékezni és nem 6 éves vagyok, akkor ez az a nap, amikor az emlékeim nélkül felkeltem, tehát ha úgy vesszük ez a születésnapom. Mégis nem éppen így képzeli el az ember a születésnapját. A falu vezetőjénél kaptak el és le vagyok kötve. Viszont ahogy írtam, láttam egy technikát, amivel szerintem ki tudok szabadulni. Ha jól tudom, akkor a chakrával kell a madzagokat kilazítani. Akadémiára nem emlékszem, így csak a 6 év alatt felszedett tudásomra támaszkodva elkezdem a chakrámat a kezemen keresztül a kötelékeimbe irányítani és mintha a chakrám tudna valamit, emlékezne valamire, amire én nem, gyorsan ki is szabadulok a nawanuke no jutsu // szabaduló technika segítségével. Már csak a cuccaimat kell visszaszereznem. Egyetlen ajtó van a szobán, még ablak sincs, vagyis egy nagyon kicsi, hogy legalább fény érjen, de nem férek ki rajta, így az egyetlen kijáratot választom, ami szóba jöhet, az ajtót. Meglepetésemre már hárman várnak rám. Ketten állnak, míg a harmadik térdel. Kilépve az ajtón a térdelő meghajol, majd ő is feláll. Mind a háromnak egy wakizashi lóg az oldalán, így megtámadni nem lenne értelme őket fegyvertelenül, akármennyire erőlküödik Himeko és Akinari. Nem én szólalok meg először, nem is tudom mit mondjak, amíg a belső vívódás, ami kívülről nem is látszik, le nem zajlik.
- Elnézését kérjük Isao san, nem akartunk kellemetlenséget.
~ Mi van? Mi történik?~
- He?
- Elnézést a félrevezetésért, a küldetést a ház ura adta és eddig ön az egyetlen, aki eljutott eddig.
- Továbbra is mi van?
Nagyon nem jöttek a szavak a számra, többet nem tudtam mondani.
- A ház urának van némi kellemetlensége, amit meg kéne oldani és ehhez elveszett ninjákat keres, a ház, amibe betört egy próba és eddig ön az aki sikerrel teljesítette.
- És ez miért jó nekem?
- Uram sok pénzt fizet, ha segít megoldani a problémát.
- Ez már beszéd. Mi lenne a probléma?
- Nem kaptam felhatalmazást elmondani, majd az uram személyes elmondja, elvileg 10 perc múlva visszaér.
- És addig hol tudom meg várni?
- Kövessen!
Nem szeretem, ha parancsolgatnak, de jobb híján mást nem tehetek. Az épület egy másik szárnyába vezet, ahol egy asztal van mindösszesen és némi étel, amit gyorsan el is fogyasztok a "vendéglátóm" engedélyével.

6 évvel korábban
Pár óra telt el, hogy Kobayashi Kenji végleg megszünt létezni és Kogite Isao megszületett, mégis a családom úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna. Anya már órák óta a főzéssel van elfoglalva, természetesen, mint pótcselekvés, hiszen nem tudja mit csináljon, míg apa dolgozik késő estig. Mind a ketten fáradtak, mire apa hazaér, így egy rövid beszélgetés után fáradtan fekszenek az ágyba. Másnap már korán felkelnek és ugyan megígérték nekem, hogy csak a születésnapomon olvassák el, 2 napot várhattak volna még, ott fekszik előttük a naplóm, az életem és magukban örlődnek, hogy vajon megtartsák-e az utolsó kívánságom. És végül győz a kiváncsiság és az úgysem tudom már meg érzés, így felveszik és kinyítják az első oldalon.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kedves Anya és Apa!
Tudom, hogy úgysem bírjátok ki, de mivel nem tudom ellenőrizni, így csak a lelkiismeretetekre van bízva, hogy mit csináltok. Ha már úgyis elkezdtétek ne zárjátok be, mert, amit írok, annak mindegy, hogy mikor olvassák.

Születésem
Ti elmesélésétek alapján egy szeles, de napos délután születtem, az égen csak néhány felhő volt az égen. Ti ezt viszont jobban tudjátok, hiszen én nem emlékszem rá, csak abból tudom, hogy ti elmeséltétek.

Kiskorom
Mióta visszatudopk emlékezni, mindig a szeretetetek vett körül, mindig segíteni akartatok, még ha a legtöbbször egyszerre nem voltatok jelen. Anya el volt foglalva a kórházi munkájával, apa pedig késő estig a laborban volt. Mégis mintha tegnap lett volna, emlékszem a puszikra, amit már álmomba nyomtatok az arcomra, szinte érzem. Akadémia elkezdéséig csak néhány barátom akadt, ők is csak ritkán jöttek át, ha a szülőknek megbeszélni valójuk volt. Egyetlen állandó vendég volt, a Honami család, apa egyik barátja, ők nem voltak kollégák, de hasonló területen dolgoztak és sokszor beszélték meg az új felfedezéseket és találmányokat. Honami Etsushi volt az a férfi, akivel a szememet kifejlesztettük, míg a lányuk, Honami Hisa volt az egyetlen barátnőm és társam az akadémia elvégzése után.

Akadémiai évek
Az akadémia elkezdésének évében kaptam meg Kayamit, akinek a gondozása teljes mértékben az én felelősségem volt, még ha sokat segítettek is. Nehéz feladat volt, hiszen ezzel egy időben kezdte el a klán a velem egykorú fiatalok kiképzését a repüléshez. Kezdetben csak játékos feladatokat kaptunk, majd ahogy egyre idősebb lettem egyre keményebbek lettek az edzések. 10 évesen kezdtem értékelni az erőnlét fontosságt, mikor apával először ugrottam ejtőernyővel Hiroto, apa madarának, a hátáról. 12 évesen tapasztaltam meg milyen az, amikor az ember már nem ejtőernyővel ugrik, 2 év alatt több szászor ugrottam vele, hanem a klán különleges ruháját használja, amivel sokkal messzebbre, gyorsabban és kényelmesen lehet eljutni, de ezen kívül rengeteg egyéb vicces dolgot lehet művelni. Biztos, hogy tudjátok, hogy a hegyek miatt rengeteg beavatás van a fiatalok között, klántól független bátorság próbák, amik során nem ritka a törés. Emlékeztek, hogy egyszer nekem is eltört a lábam? Akkor csak annyit mondtam, hogy egy ilyen eset során történt a dolog, most már elmondhatom, hogy az ugrást a falutól nem messze lévő halál szikláról követtem el, bár a baleset nem az én hibám volt, hanem egy társam elszámított egy kanyart és nekem jött, így én is elvesztettem a kontrolt és így történt a baleset.
Az iskolai tanulmányaimmal elég sok baj volt, ugyan nem tartoztam a nagyon buták közé, de az elitbe sem. Leginkább a középső régióba mozogtam, míg a fittségem és a chakrakontrolom kiemelkedő volt, addig az iskolai tananyag elsajátításában nem jeleskedtem. Nagyszájú hülyegyereknek lettem elkönyvelve és a piszkálódások középpontjába kerültem, de ez sosem torkolt verekedésbe, mert mindenki tisztában volt az esélyekkel, az osztály egyik legerősebb gyereke voltam, mindenképp az első háromba tartoztam.

Gennin és chuunin időszak
Nem sokáig voltam gennin, másfél- két évig, és már az első évben részt vettem a chuunin választó vizsgán. Genninként kezdetben a szokásos feladatokat kaptuk, mint kutyasétáltatás és gyomlálás. Ez után már lassan elkezdtünk D szintű küldetésekre járni, ahol sikerrel vettük a feladatokat, de ez nem annak volt köszönhető, hogy olyan jó lett volna a csapatmunkánk, épp ellenekzőleg, az csapni való volt, szinte mindig a mester csinálta meg a küldetéseket. Ebből kifolyólag körülbelül 8 hónap múlva az akadémia elvégzése után a mesterünk elküldött vizsgázni, hátha javul a csapatmunkánk, de ennek csak az lett az eredménye, hogy Hisa csúnyán megsérült a harmadik társunk hibájából, aki benézett egy elég átlátszó csapdát. Hisa sérülése annyira komoly volt, hogy az orvosi csapat vitte ki, nekünk ezzel vége is volt a vizsgának. A következő fél évben új mestert kaptunk, aki keményen hajtott minket és vele is egyre nehezebb küldetéseket hajtottunk végre. Aztán volt egy küldetés, egy végzetes feladat, aminek a részleteit nem árulhatom el, mert nagyban köze van a jövőben történtekhez. A lényeg, hogy Hisa a küldetés során életét vesztette, ami bennem elindított valamit, amit mai napig nem tudok megmagyarázni. Megváltoztam. Ezt a mester is észrevette, ennek ellenére újra vizsgázni küldte a csapatot, aki időközben kiegészült egy harmadik taggal. Ezúttal valahogy sikerült túlélnünk és teljesíteni a második feladatot, és végül az utolsó körben estünk ki, de én és a harmadik tag mégis megkaptuk a rangot a mi csapatunkból, több társunkkal egyetemben. Ez után még három évig egy csapatot alkottunk, de a harmadik tag ekkor elszökött a chuunin vizsga második fordulója után és nekünk kellett megtalálnunk. A küldetés során elkaptam engem és genjutsuval elhitették velem, hogy a társaim valójában az ellenségeim. Segítséggel megöltem két társamat, de a mesterem szerencsére erősebb volt, mint az új társaim, ők elemenekültek, engem meg elfogott és visszament velem a faluba. Leadta a jelentést, amit a klán vezetés is megkapott és két nap múlva megszületett a falu döntése. A falu úgy döntött, hogy hogy "nyugdíjaznak", mint ninját, viszont a klán ezt ügyesen megoldotta és enyhítette a büntetést. Pár órával a falu döntése után már meg volt a döntésük, hogy mi lesz a sorsom. Egy évet kapok, hogy a dolgaimat elintézzem, amit kell, és utána már ti is tudjátok, elveszik az összes emlékem és egy új életet kapok.Ti a döntést csak az utolsó három hónapban kaptátok meg, merta a falu nem akarta, hogy kiderüljön, hogy mi történt. Már akkor megkaptam a pecsétet, amit azóta is hordok, így nem beszélhettem róla nektek, így sem árulhatok el mindent, de amit tudtam leírtam.
Üdvözlettel és szeretettel Kobayashi Kenji

Uzumaki Kushina Pént. Márc. 17 2017, 23:14

Kedves Isao!

Elolvastam az Előtörténetedet. A lényeggel kezdem: ez így nem jó. Az időm ugyan drága és kevés, mégis kifejtem számodra következetes alapossággal, hogy mivel van gondom, gondunk, milyen alapadatokkal kell operálnod, illetve mi az, amit még pontosítva szeretnénk látni.

Uzumaki „Petőfi” Kushina ezennel kifüggeszti a márciusi 12 pontot:

1.) Klán: lehet, hogy most nincsenek emlékei, viszont mivel Klánba született, így a Klánoknál elvárt alapsémát ki kell töltened; így különösen a klán történetét, alapítóját, taglistát, specializálódást, különleges eszköztárat, egyebek. Ez azért is fontos, mert a karakter érdeklődik a múltja iránt, a fegyverén keresztül tudja felkutatni eredetét (máskülönben nem vett volna helyette „eldobható” fegyvert).

2.) Mekkora ez a madár pontosan? Hogy lehet egy madár 218 cm magas, de mindössze 18-20 kg testtömegű? Biztos vagy benne, hogy magasságra gondoltál, nem pedig a szárnyak fesztávjára?
Ehhez kapcsolódóan: hány kg a karaktered? (Ezek az adatok a teherbírás kiszámításához fontosak; ez a madár maximum 100 kg-t bír el; az értékbe beleszámítandó az ember, a nyereg maga, az ember által viselt felszerelés, valamint a nyeregtáskák tömege. Ne feledd, hogy repülnie és landolnia kell, emiatt ennél több nem lehet; ez csak egy „közönséges” madár, nem pedig idézett társ.)
Mitől lett ekkora ez a madár? Értjük, hogy „tenyésztett”, de egyszerű tenyésztéstől nem lesz ekkora; mivel kezelték, mivel párosították, hogyan érték el ezt a méretet, ha a madár ténylegesen 218 cm magas?

3.) Chakrakapcsolat? Megadtál egy pecsétet a kapcsolatra vonatkozóan, ami nagyjából semmit nem ír le a metódusról, továbbá szeretnénk felhívni a figyelmedet arra, hogy ezt a technikát információink szerint Mirubi fejlesztette ki és (használatának hiányában) ruházta át Aratára. Ennek fényében sajnálattal közlöm, hogy nem rendelkezhetsz ilyen hatású pecséttel; az állat irányítását a hagyományos módon kell megoldanod, magyarán chakrakapcsolatot teremtő technika nélkül.

4.) Sennoujutsu // Agymosó technika: Nem ajánlatos elrontani ezt a technikát, ugyanis az NT álláspontja szerint akkor egy növénnyel lesz egyenlő a karakter. Tehát az legyen hibátlan, viszont akkor ebből a hibából nem következhet a karakter tudathasadása. Én azt ajánlom, hogy a tudathasadást játszd ki Játéktéren. Továbbá szeretnénk megkérni, hogy a jellemeknél vedd ki a DnD-s megnevezéseket, vagy legalább írd részletesebben körül őket, mert ezekhez ez nagyon kevés, nagyon felszínes, nagyon vázlatos. A hozzászólás végén találsz egy linket¹, ami kifejezetten ezzel foglalkozik; először az itt leírtakat fogalmazd át a Gundan világára, majd pedig ebből kiindulva, ezek nyomán fejtsd ki a karaktered jellemfoszlányainak részleteit, de ne csak 3-6 sorban!

5.) A lexikális tudást, ismeretet mikor szerezte? Nyilván a memóriatörlés miatt lényeges, ugyanis a pecsételést követően a lexikális tudás elvész, még a térképismeret, a nevek, az arcok is, tehát minden kiesik a kontextusból, fogalmi gondjai lesznek, így az anatómiai tudás is. Ha utána szerzi, akkor viszont az összes megszerzett ismeretről, a megszerzés módjáról, idejéről, forrásáról írni kellene egy pár logikailag összefüggő, időben koherensen elhelyezett bekezdést.

6.) Optic-eye: 50 m a kezdeti érték; ezen belül tud zoomolni, 50 méteren túl homályos. Ez kezdeti érték, tehát az eszköz fejlesztésével ez változhat, ehhez viszont kell keresnie egy mechanikus optikai szemre specializálódott sebészt, technikust. Továbbá a szemmel nem lát jobban zavaró tényezők bekövetkezése esetén (így különösen: éjszaka sötétedésében nem lát jobban, mint a „rendes” szeme, a füstön, ködön is csak annyira képes vele átlátni, mint amennyire a „rendes” szemével), továbbá az egyetlen különleges funkciója a szemnek, amire az ET elfogadása esetén engedélyt kaphatsz, az jelen pillanatban (még csak) a zoomolás.

7.) Elmeblokkolás: nem értem, hogy miért elmeblokkolót és befolyás-pecsétet helyeznek el rajta, ami konkrétan azt a cél szolgálja, hogy befolyás és abszolút hatalom, irányítás alá hajtsák az egyént, a kettő párosításánál pedig azt, hogy átneveljék, teljes törlés esetén újra neveljék az egyént. Ezt kérlek, fejtsd ki jobban.
Megjegyezendő, hogy a Befolyás-pecsét passzív állapotában az elhelyező által egyrészt bármikor aktivizálható (attól függetlenül, hogy éppen beszél-e valami titokról vagy sem), továbbá nyomon követhető.

8.) Elveszettség és Iwa: Ha a klán és Iwagakure egy ilyen abszolút befolyásolási lehetőséggel látja el a karaktert, akkor miért hagyják elmenni? Ennek ugyanis pont az lenne a lényege, ahogyan már előbb is írtam, hogy ne kelljen megölni a karaktert, főleg akkor, ha haszna lehet az életéből a falunak, hanem átnevelve ismét a teljes uralmuk alá vonják. Miért hagyta, hagyná Iwa, hogy egy potenciális veszély, egy shinobi „csak úgy” elsétáljon?

9.) Elveszettség és Klán: miért hagyná a klán, hogy az általa tenyésztett állatot elvigye a karakter (aki valljuk be őszintén, szégyent hozott a családjára), továbbá, hogy elvigye a repülőruhát, hiszen ezek pont hogy a klán specializáltságát teszik ki; az ilyeneket pedig az összes klán foggal-körömmel védi (és itt nem az a világ van, mint a valóságban, hogy mennyire szeretik a kisfiút. Mert itt nincs olyan, hogy a szülők szíve megesik rajta. Seppuku. Az van ilyenkor.)

10.) Az ET funkciója: az ET szabályzatában okkal van az, hogy a család bemutatásával és a karakter születésével kell indítani, továbbá szintén okkal van úgy feltüntetve a leírás maga, hogy időrendben halad, ugyanis így követhető, így kerülhető el az, hogy időbeli összekavarodás legyen a műből. Értem ezt a Naplós megoldást, alapvetően jó is lenne, ha megfelelően lenne leírva; így viszont túl rövid, túlságosan összecsapott – az ET pont ezekről szól, ami a végén van: születés, családi környezet, akadémia, geninség, chuunin vizsga (nyilván a chuuninok esetében). Nálad ezek maradnak el, de még csak az sem mentség, hogy Naplósított formában írod, de az meg főleg nem, hogy ki van törölve az emléke, mivel az elején is olyan történések szerepelnek, amelyek a törlés előttről származnak, azt viszont mégis párbeszédes és részletezett formában le tudtad írni. A születést, családi állapotot, genin vizsgát, geninséget, vízen/függőleges felületen járást, a chuunin vizsgát bővítsd, írd le ennél jóval részletesebben, mert az ET erről szól, nem a plusz kaland/küldetéselemekről. Megjegyezendő: a ET alapvető funkciója a kötelező elemek tárgyalása, de ezen túl lehet bele tenni plusz elemeket, de csakis akkor, ha a kötelező elemeket már teljesítetted. Az arányok itt túlságosan eltolódnak.
Én azt ajánlom, hogy az emlékezetmizéria ellenére időrendben írd le és kérlek, tagold rendesen, mert követhetetlen a rendezetlenség miatt. Egy-egy blokkot válassz el egy üres sorral, így pl. ébredés, környék felfedezése, üres sor, távolabbi felfedezés/vándorlás, üres sor 1. kaland, üres sor, 2. kaland.

11.) Szabaduló technika: az első posztot ezzel zárod: „A közelmúltban láttam egy technikát, bár még nem tanultam meg, most viszont hasznos lehet”, majd a második posztot ezzel indítod: „Viszont ahogy írtam, láttam egy technikát, amivel szerintem ki tudok szabadulni. Ha jól tudom, akkor a chakrával kell a madzagokat kilazítani. Akadémiára nem emlékszem, így csak a 6 év alatt felszedett tudásomra támaszkodva elkezdem a chakrámat a kezemen keresztül a kötelékeimbe irányítani és mintha a chakrám tudna valamit, emlékezne valamire, amire én nem, gyorsan ki is szabadulok a nawanuke no jutsu // szabaduló technika segítségével.” Mivel nincs sharinganod, valamint a szabaduló technika lényege pont az, hogy a chakrahatást a kötél szerkezetében, a kötél rostjaiban fejti ki (hogy máshogy lazíthatná meg, ha nem a szálakat), így vizuálisan csak azt láthatod, ami már maga az eredmény, a folyamatot nem. Az egy dolog, hogy kezdő technika Iwánál, de látvány szerint nem sajátíthatsz el technikát; nem csak Te, senki sem, kivéve a sharingan. Ezt kérlek, feltétlenül írd át, jobban térj ki a különös emlékezésre, mert pár szónál több kell ehhez (hidd el, én tudom).

12.) Repülő ruha: az emléktörlés miatt nem tudja, mi az (erre már kitértem a 6.) pontban), nem tudja, mire való, nem tudja, hogy kell használni, de nála lehet. Ha az ET elfogadása esetén az elfogadást követő játékban a játéktéren használni akarod, akkor legyen az ET-ben rendesen és terjedelmesen leírva, hogy megtanulja, mire lehet használni, hogyan kell használni (elméleti tudás), valamint a gyakorlás, több ugrás, több manőver, tapasztalja meg, milyen magasról kell ugrani, mire képes, hogyan viselkedik a chakráramoltatásra, hogyan viselkedik szélben, milyen a biztonságos landolás, stb, stb, stb (gyakorlati tudás). Hangsúlyozom: terjedelmesen legyen leírva, koherens összefüggésekkel, mert ez pont az a tudás, ami, ha rosszul van elsajátítva, a karakter halálában is végződhet. Értsd: legalább egy oldal.

A szerkesztésre adnék még javaslatot: a felszereléseknél állítsd be a felsorolási funkciót, valamint tedd át sorkizártra. Továbbá javasolnám, hogy olvasd el ezt az egészet többször, lassan, hogy a logikai bukfenceket kijavítsd (pl: „Egyetlen ajtó van a szobán, még ablak sincs, vagyis egy nagyon kicsi, hogy legalább fény érjen, de nem férek ki rajta, így az egyetlen kijáratot választom, ami szóba jöhet, az ajtót. Meglepetésemre már hárman várnak rám.” - tehát ablak, ami nincs, de mégis van.... khmm, valamint „És végül győz a kiváncsiság és az úgysem tudom már meg érzés”, plusz „mert egyszerűen rosszul van a jelenlegi rendszertől, hogy az ország urai irányítják földesurakat, akik a ninja falvakat irányítják, ők pedig irányítják a ninjákat” sem állja meg egészen a helyét, hiszen az ország ura nem szól bele a shinobi ügyekbe, de még a jelenlegi háborúba se. De ha a jellemfoszlány tényleg ezt akarja, akkor mehet, de ahogyan az 5.) pontban is írtam, a kijátszás Játéktéren történjen meg.) Ajánlanám figyelmedbe továbbá a helyesírási hibák javítását is.

Feltétlenül felhívnám arra a figyelmedet, hogy a módosítás benyújtására 2 hetet kapsz, magyarán a határidő 2017. március 31. 23 óra 59 perc.

Figyelmeztetlek továbbá, hogy ez az utolsó módosítási lehetőséged; a határidő elmulasztása, valamint a hibás teljesítés, így különösen a nem megfelelő terjedelmű és minőségű mű benyújtása, a staff által megjelölt paraméterek figyelmen kívül hagyása a privilegizált karakter indításának lehetősége, engedélye elvesztését vonja maga után.

Üdvözlettel,
Uzumaki Kushina és a Ninja Tanács
(2017. március 17.)

¹ Jellemek: http://lfg.hu/2191/rpg/jellemek-az-add-ben/

Shimura Danzou Szer. Márc. 29 2017, 12:14

Üdvözletem!

Amennyiben még egy olyan levél érkezik bármely fórumon keresztül, amely az NT mindennemű ócsárlását és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal való becsmérlését célozza, vagy bármely NT tag hasonló módú zaklatását eredményezi, akkor az Isao által eddig kapott engedményeket és az ET létrejöttének lehetőségét visszavonjuk. Az NT világosan tisztázta a feltételeit, Te azonban Genki, ezeket eddig csak kijátszani próbáltad és agresszív leveleket küldözgettél, annak ellenére, hogy mi támogató jelleggel álltunk a témához. Viszont mindennek van egy határa. Ez az utolsó figyelmeztetés. Ha nem változtatsz a dolgokon, akkor az ANBU NE akár a tudtom nélkül is, de be fog avatkozni az események folyásába, mert a Gundan egy játék és nem ronthatod el mások játékát.

További szép napot;
Shimura Danzou

Uzumaki Kushina Szomb. Ápr. 01 2017, 21:26

Kedves Isao!

Az előző hozzászólásomban megjelölt határidő eredménytelen eltelte megállapítást nyert. A Kogite Isao nevezetű karakter státusza a mai nap folyamán Inaktív állapotba kerül. Szeretném felhívni szíves figyelmedet arra, hogy a Kogite Isao elnevezésű karakter kárpótlási jelzővel ellátott funkcióit, esetleges engedélyeit nem ruházhatod át a már meglévő karaktereidre, sem az egészet egyben, sem pedig külön-külön szétosztva. Szeretném jelezni továbbá, hogy a karakter sikertelen indítása okán nem kérhetsz erre alapozva további kárpótlást az esetleges jövőben indítandó karaktereidre nézve sem.

Üdvözlettel,
Uzumaki Kushina és a Ninja Tanács

2017. április 1.

Ajánlott tartalom

Kogite Isao

Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao

Re: Kogite Isao