Kenshiro Youma

**Kenshiro Youma** Vas. Jan. 08 2017, 20:53

/ Főkarakterem: Kenshiro Karu /

Név: Kenshiro Youma
Ország: Az Eső Országa - Amegakure no Sato
Rang: Genin
Szint: ?
Chakraszint: ?
Kor: 15
Nem: Férfi

Felszerelések: 10m drót, 1 szerszám szett, 5 db füstbomba, elsősegély készlet, 1 doboz energia tabletta, 1 tanto, 10 kunai, 10 shuriken, 10 robbanó cédula, 10 senbon, széles övtáska, shurikentartó, hátizsák, chakra tinta, 3 kis chakra tekercs, 1 db vizes kulacs

Kinézet: Youma nagyjából 170 centi magas és az Üzemben eltöltött évek meghagyták rajta nyomukat. Szálkás izomzattal rendelkezik amit itt ott sebhelyek tarkítanak, mindegyiknek megvan az éppen fájó, tanulságos vagy vicces emléke. Youmának a klánra jellemző fehér haja és szürke szeme van. Arca karakteresebb mint a korabeli fiúké, de mindent összevetve egy kamasz fiúról beszélhetünk.

Jellem: Youma ha egyszerűen kéne definiálni akkor egy semleges, neutrális jellem. Nem feltétlenül jellemző rá az önzetlenség, de nem egy öntelt alak. Szereti magát kivonni a nagy dolgokból, de ha rábíznak valamit azt a tőle telhető legjobb módon megpróbálja végrehajtani. Az Üzemben eltöltött évek alatt megtanulta, hogy előbb gondolkodik aztán beszél, de ezt még gyakorolnia kell. Stressz helyzetben nem hátrál meg inkább elébe megy a kihívásoknak. Tanárai és egy szem barátja szerint megbízható. Mivel erős kötelék nem fűzi sem a faluhoz, sem annak céljaihoz mondhatni, hogy az egyetlen fontos dolog életében amihez eddig ragaszkodott az az Üzem, de mivel ezt is nem sokára el kell hagynia, ezért mondhatni jelen pillanatban semmi sem állandó az életében. Szereti a közösséget és csapat játékokat. Jó a beszélőkéje is, ebből adódóan már sok szorult helyzetből is ki tudta dumálni magát az évek folyamán. Humoros egyéniség aki nem veti meg a szarkazmust sem, ha ez inkább csak ösztönösen is jön nála.

Előtörténet:

A villámlástól egy pillanatra földöntúli fényben fürdött az Üzem szobája. Számoltam is magamban egy, kettő és jött az iszonyatos hangú mennydörgés is, ez most közelebb volt, mint általában. A szobában ketten voltunk csak én és Shiro aki egy betegesebb idősebb fiúcska volt. Mondhatni mi voltunk a rangidősek az Üzemben, ebben az Amegakurei árvaházban, ahol azóta élek amióta csak az eszemet tudom. Kiváltságosak voltunk, hogy külön szoba jutott nekünk, ez viszont annak a jele volt, hogy nem sokára utunkra engednek, és valaki más költözik a helyünkre. Az én helyzetem talán egy kicsit könnyebb volt. Évekkel ezelőtt felfedezték, hogy chakra érzékeny vagyok és annak rendje és módja szerint elkezdtem járni az Akadémiára. Teltek az évek és úgy tűnt ügyesen bánok a chakrával de sajnos, amikor vizsgára került a sor valamiért mindig meghátráltam a kihívás elől. Mintha ösztönösen tiltakozott volna a lényem, hogy leteszteljenek, vagy egyszerűen csak féltem a kudarctól. Így alakult, hogy harmadjára fogom megpróbálni letenni a genin vizsgát a holnapi nap folyamán, és ha sikerrel járok… hát akkor úgy érzem, hogy nagyon sok ajtó ki fog nyílni előttem.
Az eső ritmusosan dobolt a szomszéd gyár tetején én pedig szokás szerint, mint az előző két alkalommal most sem nagyon tudtam aludni. Ez a falu az örök esőzés hazája én pedig már nagyon rég hozzászoktam, de most valamiért minden csepp koppanása a kemény fémen borzasztóan zavart. Shiro egyenletesen szuszogott a másik ágyon miközben én egy kunai kést forgattam a kezemben és közben azon gondolkoztam, hogy milyen jutsuval fogom kezdeni a holnapi bemutatómat a vizsgán. Lányegében mindent begyakoroltam, már ha nem a vizsgán voltam, akkor ment is nagyon jól, de valamiért olyan lámpalázas voltam, amikor odaálltak eddig elém a vizsgáztatók, hogy teljesen begörcsöltem és nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Nem baj ezúttal más lesz. Megszerzem a fejpántomat és beállok egy csapatba. Ez most jelenleg a legfőbb célom. Igen jól látszik célom és nem álmom. Így lassan 15 évesen egy kicsit kezdek túlkoros lenni genin szemmel nézve, de még nem adtam fel. Almaim nincsenek… Itt az üzemben már elverte a folyamatos eső az álmaimat az utóbbi lassan 15 évben. Megmondom őszintén, nem vagyok egy optimista ember, de itt az üzem minden dolgozójának hálás vagyok, még Bütykösnek, a gondnok, aki a legnagyobb ellenfelem az egész világon.
A dolgok itt nem egészen úgy működnek, mint más árvaházakban. A szomszédos gyárban dolgozunk már egészen kicsi korunktól kezdve. Ez azonban egyáltalán nem egy hálátlan feladat ugyanis így segítünk megtermelni azt a pénzt amivel fent tudják tartani a vezetők az Üzemet. Mindezek mellett úgy gondolom, hogy a korai munkának köszönhetően bennem elég korán kialakult egy bizonyos fajta gondolkodásmód és értékrend, ami az akadémiai osztálytársaim feléből hiányzott annak idején az első genin vizsga előtt. Nyilván nem mind egy, ha az ember hat éves kora óta mondhatni magának keresi meg a kenyerét. Cserébe azonban van tető a fejem fölött és nem emésztett fel az alvilág. Mindezek mellett pedig a fizikumomra sincs panaszom.
Szokás szerint esős idő volt azon az éjszakán is, amikor engem egy nő az Üzembe hozott. Hosszan időzött a lépcsőn mielőtt ajtót nyitottak volna neki. Ölében egy kis csomag volt, amit ha az ember alaposabban szemügyre vesz, akkor látszódik, hogy igazából egy kisbaba van nála. A fehér hajú kisfiú éppen az igazak álmát aludta és fogalma sem volt róla, hogy ezen az éjszakán az egész élete meg fog változni. A nő csöndben várakozott és közben hallotta az örökké hulló eső ritmusos kopogását a fém épületeken. Az Üzem ajtaja nyikorgás közepette kitárult és Bütykös egy fiatalabb kiadása lépett ki rajta és tessékelte be a nőt, akiről azóta sem tudom, hogy vajon a vérszerinti anyám, vagy valaki más, akit megbíztak a leszállításommal. A történetet én is csak eddig a pontig ismerem. Egyszer azonban sikerült kihallgatnom, ahogy Bütykös és az egykori igazgató váltanak pár szót.
- Nézze Itai úr tudom, hogy az ifjú Kenshiro az agyára megy és nehéz vele, de higgye, el jó okom van őt itt tartani az intézményben és nem kiengedni az utcára. Emlékszik mit mondott az anyja. Bizonyára arra is emlékszik, hogy mit ígértem neki. Amíg ez az intézmény az én fennhatóságom alatt áll Kenshiro Youmának lesz helye nálunk. Mindezek mellet úgy értesültem, hogy a fiú ügyesen dolgozik, mi több chakra érzékeny is. Bár ez várható volt azok alapján, amit hallottunk a klánjáról.
- Értem uram, de tudja, hogy a fiú szemtelen és nem lehet bírni vele. Amíg a többiek csendben teszik a dolgukat ő mindig kérdezősködik, mindenre kíváncsi és mindenbe beleüti az orrát. Lényegében…
- Nézze Itai megértettem mire céloz és beszélni fogok a fejével, de nem gondolja, hogy ezek a tulajdonságok nem feltétlenül negatívak? A klánját keresik és ezt a fiút is keresni fogják, amint megtudják, hogy életben van még egy leszármazott. A politikai helyzetről meg nem is beszélve, akár még azt is el tudnám képzelni, hogy a falu kiadná őt…
Eddig tudtam kihallgatni őket, mert ebben a pillanatban az amúgy is instabil cső egy reccsenéssel megadta magát, én pedig az igazgató székén landoltam és a büntetésen kívül megmaradt bennem élénken a fájdalom emléke is. Még most is sajog a hátsó felem, ha arra az esésre gondolok. Mindez nagyjából 7 éve történt és azóta sem tudtam meg semmit sem. Van azonban valami, amiért megérte a kockázat, az esés és a büntetés is. Most már tudom, hogy ki vagyok, és honnan származom. A Kenshiro klán, őket kell megtalálnom és kérdőre vonnom. Ez nem csak egy egyszerű családnév, de egy olyan klán, akiket köröznek. Biztosan valami izgalmas dologban lehetett benne a kezük. Mindig is úgy képzeltem el őket, mint valamilyen rejtőzködő jótevők, akiket a hatalom keres, mert segítenek az elnyomott népnek. Az évek múlásával ez a kép azonban megfakult bennem és mostanra egy egyszerű klánnak látom őket. A célom, viszont nem változott meg. Továbbra is meg akarom keresni őket, és ha sikerül végre letennem a genin vizsgát, akkor az első feladatom az lesz, hogy felkutatom őket és pontot teszek ennek az ügynek a végére. Legalább egy sötét folttal kevesebb lenne a múltammal kapcsolatban.
Az eső továbbra is kíméletlenül ostromolta az ablaktáblákat, de azok készen álltak, hogy visszaverjék a támadást.
Másnap reggel, amikor a nap első sugarai bevilágították a poros szobába én még mindig ugyan abban a pózban ültem, amivel az esti vihart is köszöntöttem. Gyakorlatilag egy percet sem sikerült aludnom, de az összes jutsut átvettem, megint ami a teszten lehet és mindegyik ment szóval most nem vallhatok kudarcot. Hamar felöltöztem és megreggelizetem. Az Üzemben a koszt nem éppen fejedelmi, de amennyire ideges vagyok, nem hiszem, hogy nagyon sok minden a gyomromban maradna. Gyorsan odaértem az Akadémiára és mivel az elsők között ültem le a teremben, így már korán elkezdtem emészteni magam, hogy mi lesz velem, ha most sem sikerül. Az elméleti résszel nincsenek problémáim inkább amint már említettem a gyakorlat okoz gondot. Ilyenkor bezzeg olyan lassan vánszorognak a percek, hogy akár még vissza is mehetnék az Üzembe kártyázni egyet Shiroval…
Végül aztán megkezdődött a vizsga én pedig harmadjára nekiálltam a tesztnek és csak úgy sercegett a toll a kezemben. Könnyedén írtam a választ minden kérdésre némelyikükkel már találkoztam korábban is ezért talán könnyebb dolgom lehetett, mint a többi kis vizsgázónak, de aki harmadjára jön, annak talán ez kijár…
Miután végeztünk az írásbeli tesztekkel kaptunk egy kis pihenőt én ebben a pár percben rendeztem a soraimat és próbáltam lenyugtatni magam. Állandóan csak arra tudtam gondolni, hogy mi lesz, ha nem sikerül. A vizsga drukk az ilyenkor a legnagyobb ellenfele az embernek. Most viszont nem fogom hagyni, hogy fölém kerekedjen. Valami olyan stabil pontot kerestem az életemben, amire gondolhatok, amibe kapaszkodhatok anélkül, hogy azt mondjam, most csak a kétségeim jutnak eszembe… Próbáltam valami ilyet keresni, egy kis kapaszkodót, de nem találtam…
Kisebb csapatokra osztottak minket és végül így kerültem be egy öt fős csapatba. Végül ránk került a sor én pedig furcsán nyugodtan indultam neki az egész tesztnek. Az előttem álló amegakurei shinobi már ismerős volt, hiszen előtte évekig oktatott az akadémián. Sokat mondó mosolyt küldött felém, aztán elkezdték a többiek a feladat megoldást.
Félve léptem ki a padok közül, amikor rám került a sor. Előre léptem és Katuo sensei mosolyogva üdvözölt.
- Rendben Youma, mivel te már ismered a járást ezért nem is nagyon szaporítanám a szót. Szeretnélek megkérni, hogy mutass be nekem egy Bunshint, aztán pedig egy Henge no Jutsut.
- Értettem sensei.
Az előző vizsgámon a bunshinnal buktam meg. Háromszor próbáltam újra akkor mielőtt megkértek volna, hogy hagyjam el a termet, most azonban minden másképp volt. Elmutogattam a megfelelő kézpecséteket koncentráltam a chakrámat. Egy pillanatig nem történt semmi, aztán mellettem fodrozódni kezdett a levegő, majd pár pillanat múlva materializálódott a semmiből a másolatom, amely nem kis meglepetésemre egy jól sikerült klón volt. A franc nem hiszem el. Sikerült… SIKERÜLT! Ujjongtam magamban és ez ki is ült az arcomra.
- Ez szép volt. Látod, megy ez! – Biztatott tovább a sensei.
Miután a klón egy kisebb füst kíséretében semmivé foszlott szét várt rám a következő megmérettetés. Henge no jutsut kellet létrehoznom. Ezzel a technikával alapból semmi bajom nem volt, de most valahogy még a kézjelek is nehezen akartak eszembe jutni. Youma nyugodj már meg nincsen semmi probléma, az első akadályon már túl vagy… Próbáltam nyugtatni magamat, de semmi értelme. Az adrenalin szintem az egekbe szokott és egy pillanatra talán egy kicsit meg is szédültem. Ahelyett, hogy a lehiggadásra koncentráltam volna inkább kihasználtam a felgyülemlett stresszt, mivel az érzelmeinkre a chakránk is reagál, ezt még az akadémián megtanuljuk, ezért most ezt az érzelem hullámot próbálom meglovagolni. Elmutogattam a kézjeleket, majd kiterjesztettem chakrámat magam köré. Még egy pillanatra megnéztem a senseit, próbáltam minden egyes részletet pontosan memorizálni, majd kimondtam a végzetes szavakat…
- Henge no Jutsu!
Becsuktam a szemem és egy darabig ki sem akartam nyitni, nagyon égő lenne, ha most is megbuknék…
Amikor kinyitottam a szemem és a karomra néztem valami nem stimmelt. A francba talán reggel kifordítva vettem fel a pulcsimat. Nem, itt valami nagyon nem stimmel. Aztán kapcsoltam… Siker! Ezt el sem akarom hinni. Végig néztem magamon és akkor realizáltam, hogy jelenleg két Katuo sensei áll a teremben.
- Ez szép volt Youma! Gratulálok! – Azzal közelebb lépett hozzám és megütögette a hátamat elismerően, majd hozzátette. – Az ünnepség után szeretnék váltani veled pár szót.
Teljesen le voltam sokkolva. Mondhatni remegő lábakkal mentem vissza és ültem le a padhoz. El sem hiszem GENIN LETTEM! Még azon a délutánon egy kisebb ünnepély keretében megkaptuk Amegakure hitai atéját amit dagadó mellel vettem át. Igen a mai naptól Kenshiro Youma is hivatalosan genin lett. Akkor még nem is sejtettem, hogy az életem fenekestül fog felfordulni nem sokára.
Az ünnepség után Katuo sensei odajött hozzám és személyesen is gratulált, azt hittem ez csak egy gesztus, de aztán kiderült, hogy kicsit több is van mögötte.
- Youma szép volt. Tudtam, hogy most sikerülni fog gratulálok fiam. Viszont lenne itt valami. Nem fogok neked, ennek a fémdarabnak a jelentőségéről papolni, azt már megtettem elégszer az akadémián. Viszont szeretném, ha holnap az Üzemből megindulnál egyenesen a határ felé. Tessék, itt ez a tekercs ezt kell eljuttatnod egy határ menti településre. Itt van egy térkép is mellé ez az első félhivatalos küldetésed. A tekercsre figyelj oda és ne nagyon hirdesd, hogy máris küldetésre mész ráadásul egyedül. Még egyszer szép volt fiam gratulálok.
Zsebemben egy hatalmas felelősséggel, vállamon pedig büszkeségem jelképével tértem vissza az üzembe felkészülni.

Uchiha Madara Hétf. Jan. 09 2017, 15:26

Szép napot!

Tetszett. Egyszerű volt, de érezhetően a játéktérre fog összpontosulni a karakter érzéseinek kifejtése. Nem volt túlságosan is bemutatva a falu maga, s a karakter születésének és gyermekkorának eseményei oly részletesen, de a történet maga arra sugallt, hogy ez inkább egyfajta írói titoktartás, mintsem feledékenység, így az előtörténetet elfogadom, és várom, akár mint mesélő is a történetet.

Besorolás: D
Chakra: 120
TJP: 20
Kezdő Ryo: 5000
Technikák:
- Alap E szint
- Jouro Senbon, s a hozzá tartozó esernyő, amennyiben szükséges
- Kirigakure no jutsu, amennyiben kifejted még az elsődleges elem, s ebben az esetben a Suiton chakra feloldását néhány sorban.

Uchiha Madara

Kenshiro Youma

Kenshiro Youma

Re: Kenshiro Youma