Matsuno Kana
2 posters
1 / 1 oldal
Matsuno Kana
Matsuno Kana Csüt. Ápr. 09 2020, 12:22
Név: Matsuno Kana
Ország: Kumogakure
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint:?
Kor: 16
Nem: Lány
Felszerelés: 3db Kunai, 5db Shuriken, 10m Drót, 5db Füstbomba, 5db Robbanó jegyzet, 1db Shuriken tartó (bal láb), 10db Senbon, 1db széles övtáska, 1db Hátizsák.
Kinézet: Alkatra aránylag, sportos és hajlékony. Elég kisnövésű összesen 151 cm magas, Hosszabb vöröses-barna haját befonva hordja. Mint a legtöbb shinobinak neki is homlokán van a fejpántja, néhány tincs, amit nem tudott belefonni a fonatba az elől lóg a fejpántjára, szemei szürkés-kékek és egy folyamatos unatkozom fej ül az arcán. Ruhái sötétek, fekete felső és sötétzöld nadrágból áll. Bal lábán egy shuriken tartót hord míg, van egy nagy övtáskája is, ami mindig rajta van. Különösebb kiegészítőt nem hord, zavarná esetleg a hivatásában.
Jellem: Néhol nagyon gyerekes és hisztis, de ha muszáj megkomolyodik. Sokat unatkozik, mondhatni már a lételeme úgy, mint a szétszórtság és néha nem érthető beszéd és követhetetlen gondolatmenetek. Tud nagyon sokat beszélni és nagyon keveset is. Ez hangulattól függ, a humora sötét és sokak nem díjazzák.
Technikák: Shunshin no jutsu (Fürge Test technika)
Henge no Jutsu (Transzformációs technika)
Kakuremino no Jutsu (A Láthatatlanság Köpenye)
Bunshin no jutsu (Klón technika)
Kawarimi no jutsu (Testhelyettesítő technika)
Jibaku Fuda:Kassei (Robbanó jegyzet: Aktiválás)
0.
— Unatkozom megint, és folyamatosan! — sóhajt a fa alatt ülő lány, aki jelen pillanatban is senseiré vár, aki vagy legalább egy óra késésben van pedig őt is csak úgy keltették, hogy ne késsen el bár így is sikerült.
— Te mondod Kana? Mi legalább nem késtünk veled ellentétben. — Nevet rá csapattársa, aki jelenleg is a fáról nézelődik.
— Ha ha ha. De mondjátok, hogy nem unatkoztok.
— Azt senki se mondta, csináljunk valamit, hogy ne unatkozzunk. Nao, Kana bármi?
— Nekem nincs. Kana? — Néz a csapat lányára Hinataro és Nao
— Nincs. Sajnálom. — Sóhajt a lány fejét jobb oldalra fordítva.
— Nekem lenne! — jelenik meg egy albínó srác szinte a semmiből amire a lány csak dünnyög a két társának pedig mintha az egész fel se tűnne.
— Már csak te hiányoztál Yuki, de mondd az ötleted!
— Már megint kivel beszélgetsz?
— Yukival, itt ül mellettem — paskolja meg a földet a lány
— Csak mi nem látjuk. De ha van valami ötlete annak a képzeletbeli Yukinak akkor szólj.
— Szerencséd van, mivel tényleg van egy ötlete csak maradjatok csöndbe, hogy hallhassuk. — Néz először két társára, majd utána az emlegetettre a lány. — Aha, aha értem Yuki. Megkérdezem és hátha bele mennek. Szóval Yuki ötlete röviden annyi, hogy meséljünk el mindent, ami fontos dolog történt az életünkben, ugyan is így is jobban megismerhetnénk egymást.
— Akkor azt is elmondod ki ez a Yuki?
— Igen elmondok mindent, amit fontos tudni rólam, de először ti. — A fiúk rábólintanak a dologra és elkezdenek mesélni, először Nao teljes nevén Nao Kuro és csak az anyját ismeri, ezért is lett shinobi, hogy megtalálja az apját. Yuki Arai főleg a családi nyomására jelentkezett az akadémiára, de a végére ő is megszerette.
— Mi elmondtuk. Te jössz!
— Rendben kezdjük. — sóhajt ismételten Kana és bele kezd élete elmesélésebe bár nem első szám egyes személyben ahogy a többiek gondolták.
1. Akadémia előtti évek.
A története Kanának előbb kezdődött, mint mindenki számított rá pontosabban öt héttel előbb jött világra, mint kellett volna. Szülés közben komplikációk is felmerültek, de szerencsére a végére egy egészséges és teljesen épp kislány született. Az első mondatok, amiket hallott az az orvosok és anyja szavai voltak. Bár akkoriban csak tündérien gügyögött és nem értette a szavak jelentését.
— Hogy fogják hívni a lányt?
— Kana, Matsuno Kana.
— Vigyázzon rá. És sajnálom, de őt nem sikerült életben tartani.
— Értem, köszönöm — sóhajtotta az anya majd szomorúan, de mosolyogva szentelte teljes figyelmét lányára. Fél hét után haza térhettek a házukba, ahol éltek. A lány apját csak két hét után ismerte meg mivel az küldetésen volt. Az apja túlságosan is kitörő örömmel fogadta és először meg is ijesztette őt. Végül miután az anya lenyugtatta mindkettőjüket már egy nagyon aranyos jelenet bontakozott ki. Az apuka boldogan beszélt és játszott a lánnyal amire a válasz az volt, hogy a Kana is legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb örömmel játszott apjával.
— Aja, aja! — mondta ki első szavait szülei jelenlétében, amiből azóta is vita van, hogy pontosan az az apát vagy anyát jelentette. Nagyon eleven lány volt, mindig, ahova tudott felmászott és össze vissza futkosott. Három vagy négyéves lehetett mikor kihallgatott véletlen egy beszélgetést, amit róla és valami Yukiról beszéltek.
— Nem kezdheted el most edzni! Várj még két évet majd hatévesen is elég kezdeni az edzéseket! De csak akkor, ha ő is akarja.
— De valamit csinálnia kell. Egyedül van sokszor, keveset viszed ki az életkorában lévő gyerekekhez.
— Tudom, tudom, de ezt így terveztük. Tudod jól, hogy Yukival együtt terveztük ezt az egészet.
— De ez azt jelenti, hogy ha nincs ő megkell változtatni. Csak vidd ki néha a játszótérre, vagy csak sétálni, hadd játsszon a többi gyerekkel.
— Rendben legyen. — Kana ezt a pillanatot választotta arra, hogy megszólaljon.
— Ki az a Yu-Yu Yuki? — Szülei egy pillanatra meglepődnek és némán kommunikálnak majd anyuka szólal meg.
— Senki kincsem. — Hangjában érződik a szomorúság, de gyorsan tereli a témát. — Gyere menjünk ki a játszótérre jó?
— Játszotééééér! — felejti szinte el azonnal előző kérdését és már is rohan a felöltözni ruhákba az induláshoz.
Öt évesen hallotta megint szóba jönni a Yuki nevű idegent a lány majd nem sokár rá, azaz az nap délután a szokásos játszótéri látogatáson találkozott vele. A fiúnak fehér haja és bőre volt. Mikor a lány szemébe nézett az azt vette észre, hogy vörös szemei vannak pont úgy nézett ki, mint apja, ezért oda ment hozzá.
— Szia Kana vagyok. És te?
— Engem Yukinak hívnak. — mosolygott rá a srác. Egész délután hevesen játszottak és beszélgettek.
— Mennem kell. — sóhajt a lány anyjára mutatva, aki integet neki, hogy induljanak neki. — Merre laksz? Mehetnénk együtt. Tényleg kivel jöttél?
— Egyedül jöttem. És sehol se lakok. — motyogja a másik mire Kanának egy mosoly szalad arcára, amit a fiú is észrevesz. — Ez ennyire vicces lenne?
— Nem, dehogy is. Csak arra gondoltam, hogy hozzánk költözhetnél. — Azzal megragadta a srác kezét és maga után rángatta. — Anya! Anya! Hadd költözzön hozzánk Yuki! — Az anyuka arcára a mosoly ráfagyott, ő nem látott senkit, de nem akarta ezzel lelombozni lányát így bólintott. Az úton hazafele tovább ment a beszélgetés, ami miatt többen is furán néztek rá. Otthon apjával is összeismertette a többiek számára nem látható fiút, akikkel legjobb barátok lettek.
Hat évesen döntött úgy, kicsit Yuki, és apja hatására is, hogy ő shinobi lesz. Onnantól kezdve sokat edzett eleinte apja felügyelete alatt majd később egyedül is. Az első évben csak erősítettek és fegyver és chakra használat nélküli harcokat végeztek. Aztán hét évesen elkezdte megtanulni a kunaiok, shurikenek használatát. Később nem sokkal az akadémia kezdete előtt a senbonok használatát kezdték neki tanítani. Ebben végig az apja, és Yuki segített. Végül eljöttek az akadémiai évek.
2.Akadémiai évek
Az iskola kezdetén mindenki akart, mindenkivel barátkozni. Gyorsan kialakultak a baráti körök, kivéve Kanáé. Nem találta a helyét, ugyan jó volt, de nagyon szétszórt és sokszor is késett. Az elméleti része folyton, folyvást untatta. Másképpen látta a dolgokat, mint a többség és sokszor összeszedetlenül és gyorsan beszélt. Végül az akadémia első évének vége fele talált egy barátot Yukin kívül. Kaona Nazukit, bár csak egy véletlennek köszönhették ezt a lányok. Kana megint rohant mivel Yuki keltette, hogy megint késésben van, rögtön felpörgött, mint egy búgócsiga és össze vissza hányva ruháit és egyéb dolgait, hogy a késés esélyét a legkisebbre csökkentse, a reggeli pirítóst is rohanás közben végezte. Agyában közben átfutott melyik lehetne most a legrövidebb így a másik lányba rohanva.
— Ne haragudj, hogy neked mentem nem szándékosan csak rohanok. Ha Yuki nem keltett volna fel jobban késésben lennék.
— Máskor figyelj oda jobban! — nevette ki a másikat a lány — Legalább most nem csak te leszel késésben.
—Héé! Ne legyél ilyen gonosz velem. — közben már futnak tovább az iskola felé már ketten. Szerencsésen csak öt percet késnek és az eset után lettek nagyon jóba.
Az akadémia második évében tudta meg Yukiról az igazságot Kana egy beszélgetés keretén belül. Egy újabb napon voltak a diákok túl, Kana beszélgetve sétált haza.
— Akkor jössz edzni?
— Persze Kao! Rám számíthatsz. — mosolygott a lányra Kana majd sétált tovább haza. Ott megebédelt, közben apja is haza ért legutolsó küldetéséről. Már bepakolt táskájába és készült volna indulni mikor utána szóltak.
— Kana! Még ne menj, valamiről beszélnünk kell.
— Rendben de gyorsan, megbeszéltem Kaonával egy edzést délután.
— Menjünk a konyhába és üljünk le inkább. — Így is tettek. Leültek mind a hárman majd az apuka bele kezdett a mondandójába.
— Yukiról lenne szó.
— Mit csinált? Megüssem érte? — Nézett szüleire a lány.
— Nem, nem kell. Másról van szó.
— Igen?
— Yuki, nem létezik. Meg halt. Sose beszélhettél vele. Az igazival. — hadarja el egyszuszra az anyja
— Az nem lehet. Hiszen láttam! Ő keltett ma is, hogy ne késsek el! Lehetetlen, hogy nem létezik! Él és virul! Sose hallt meg! — tiltakozik erre a lány.
— Ezt csak képzeled. Yuki az öcséd lett volna. Ha túl éli a szülést. Eredetileg nem csak egy lányunk lenne, hanem egy fiúnk is. Ikrek lettetek volna. Te és Yuki. De ő születése után meghalt. Mi sose láttuk a te Yukid. Ő csak egy hallucináció, egy valótlanság.
— Nem… ez nem lehet! Mond meg neki Yuki! Te nem vagy a testvérem, te az egyik legjobb barátom vagy akit befogadtunk! Ez hazugság te igen is létezel! — Akad ki Kana és idegesen fordul a mellette álló felé, aki csendesen rázza a fejét.
~ Sajnálom, ez az igazság. Én nem vagyok valós. ~ mondja a fiú mire Kana csak idegesen kifut a házból a megbeszélt találkozóhelyre, ahol már barátnője várja, végül edzeni kezdenek. Először külön majd végül egymással kezdenek harcolni.
— Menj innen! Hagyj békén, ha nem vagy valós menj innen! Utállak, utállak, utállak! Mindenki őrültnek néz miattad! — Kiabálja a Yukinak képzelt Kaonának, akit aztán meg is sebesít. Mikor rájön mit is csinált elsápad ugyan is egy csúnya vágás éktelenkedik a lány arcán. — Úr isten… sajnálom, sajnálom, sajnálom nem direkt csináltam! — Futna oda barátnőjéhez, de egy erőteljes
— Hagyj békén! — mondatnak hála a helyén marad amíg a lány ott nem hagyja az edző helyet. Utána nem sokkal a semmiből előtűnik Yuki is.
— Te most ne gyere ide nekem! Miattad megsebesítettem Kaonát! Ezek után meg fog utálni. Ez a te hibád!
Az incidens után Kaona megutálta és amennyire csak tudta kerülte míg Kana nem volt hajlandó tudomást venni a hallucináció Yukiról. Így ment el egy év. Kana továbbra is edzett, de egyedül bár Yukinak megbocsájtott és vele beszélgetett, de sokkal kevésbé voltak jóban, mint régen. Sokan őrültnek titulálták ezért voltak orvosnál is, aki megállapította, hogy semmi baja sincs bár Kana váltig állította, hogy apja lefizette az orvost, hogy mondja ezt. Az életvidám lány, aki egykor volt, felváltotta egy unatkozó, és semmit se komolyan vevő lány. Így lehet az is, hogy ugyan nem volt béna a vizsgán negyedik évében, ami az utolsó lett volna megbukott. Végül miután újra járta az évet megint, eljutott a vizsgához ismét.
— Ébredj álomszuszék! El fogsz késni a vizsgáról. — keltette kivételesen apja. Gyorsan a szokásos szétszórtságával össze készült és elrohant az akadémiára, ahol unatkozva várta a kezdést. Az írásbeli részét, ami főleg történelemből és különböző chakra elméletről szólt lehet azért, mert már másodszor van vizsgán és nincs benne a vizsgadrukk de simán megírta szinte hibátlanra. A másik részén a gyakorlatin se kellett túlsokat csinálni csak az eddig tanult jutsukat bemutatni, majd a fegyveres tudást is bemutatni. Kana személy szerint a senbonokat kedvelte a legjobban hála annak, hogy az talán a leghalkabb és észrevehetetlenebb így a fegyveres résznél ezek használata ment neki a legjobban.
Végül abban az évben sikeresen megkapta a fejpántját és hivatalosan is geninné válhatott. Ennek mindenki örült a családban is.
3. Genin élet
A vizsga sikeres letétele utáni napon osztották be őket csapatokba. Kana hallotta a suttogásokat magáról.
— Remélem nem azzal a bukott, őrülttel leszek egy csapatban, a végén még megöl amikor nem tudja kontrolálni magát.
— Nem is értem, hogy az orvosok miért mondták azt, hogy jól van.
— Látjátok megint magával beszélget. Biztosan a csapata megölését tervezi meg. — ilyen és ehhez hasonló suttogásokat hallott ezért is még erre pluszban rátett egy kicsit.
— Hát Yuki remélem senkinek se hiányoznának a csapattársaim ugyan is már tudom hogyan fogom megölni őket. Érdekel a folyamat? — Kérdezi mosolyogva. — Remek, akkor elmagyarázom. Szóval úgy gondoltam, hogy — kezdi direkt hangosan magyarázni mosolyogva annak érdekében, hogy ráfigyeljenek, és esetleg meg is ijedjenek. — először beadom nekik a rólam szóló pletykákról, hogy hazugság és jóban leszek velük. Aztán mikor megbíznak bennem leütöm egyszer őket hátulról és haza viszem őket a pincébe ott aztán addig kínzom őket amíg nem könyörögnek kegyelemért és végül elengedem őket azzal, hogy ez a mi titkunk marad majd elhitetem velük, hogy azok, amiket csináltam nem valóság volt csak egy rossz álom és végül megölöm őket. Hogy tetszik az ötletem? — kérdezi a semmitől mosolyogva Kana majd körbe néz és látja, hogy mindenki rá néz elborzadva. — Tényleg ennyire hiszékenyek a többiek? Már egy viccet is túl komolyan vesznek.
— Ez nem volt vicces, őrült vagy!
— Mondj újat drága. — mosolyog rá a lányra, aki oda szólt neki majd unatkozó arcát vissza véve várja, hogy a senseiük megjőve elmondja a csapat beosztást, ez meg is történik, de sokáig ki zárja agyából az egész beszédet.
— A tizenkettes csapat tagjai: Nao Kuro, Hinataro Arai és Matsuno Kana. — Erre a két fiú idegesen össze néz míg az osztály többi tagja sajnálkozva tekint rá. Addig a lány csak vállat von és várja, hogy vége legyen az egésznek. Másnap mindenki izgatottan várja a csapat vezetőjét. Kanáék az alatt csendben ülnek, a fiúk nem mernek a harmadik tagra rászólni míg a lányt pont nem érdekli. Mikor a tanáruk megérkezik kiülnek beszélgetni az akadémia elé. Itt kiderül a senseiük neve, amit a srácok tudtak mivel elvileg őt is mondták, de erre pont nem figyelt Kana. Az első és összes küldetésük ugyan olyan unalmas volt. Állatok üldözése, segítség az időseknek és ehhez hasonló csodálatos dolgok. Az egyik küldetés után a fiúk oda mentek Kanához, ami alatt megbeszélték a problémáikat és ugyan egy év alatt, de, ha nem is barátokká, de bajtársakká, csapattá váltak és megbíztak egymásban, ami a küldetéseken is meglátszódott, ugyan is sokkalta gyorsabban végeztek velük. — fejezi be a mesélést a lány.
— És most itt vagyunk. És halálra unjuk magunkat mert Kia-sensei nem képes időben érkezni.
— Azta, Kana ezt nem is tudtam. Neked van innen talán a legfurább történeted.
— Ezt vegyem bóknak idióta? — Néz Naora a lány, majd egy újabb csend és unalom hullám tör a csapatra.
Ország: Kumogakure
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint:?
Kor: 16
Nem: Lány
Felszerelés: 3db Kunai, 5db Shuriken, 10m Drót, 5db Füstbomba, 5db Robbanó jegyzet, 1db Shuriken tartó (bal láb), 10db Senbon, 1db széles övtáska, 1db Hátizsák.
Kinézet: Alkatra aránylag, sportos és hajlékony. Elég kisnövésű összesen 151 cm magas, Hosszabb vöröses-barna haját befonva hordja. Mint a legtöbb shinobinak neki is homlokán van a fejpántja, néhány tincs, amit nem tudott belefonni a fonatba az elől lóg a fejpántjára, szemei szürkés-kékek és egy folyamatos unatkozom fej ül az arcán. Ruhái sötétek, fekete felső és sötétzöld nadrágból áll. Bal lábán egy shuriken tartót hord míg, van egy nagy övtáskája is, ami mindig rajta van. Különösebb kiegészítőt nem hord, zavarná esetleg a hivatásában.
Jellem: Néhol nagyon gyerekes és hisztis, de ha muszáj megkomolyodik. Sokat unatkozik, mondhatni már a lételeme úgy, mint a szétszórtság és néha nem érthető beszéd és követhetetlen gondolatmenetek. Tud nagyon sokat beszélni és nagyon keveset is. Ez hangulattól függ, a humora sötét és sokak nem díjazzák.
Technikák: Shunshin no jutsu (Fürge Test technika)
Henge no Jutsu (Transzformációs technika)
Kakuremino no Jutsu (A Láthatatlanság Köpenye)
Bunshin no jutsu (Klón technika)
Kawarimi no jutsu (Testhelyettesítő technika)
Jibaku Fuda:Kassei (Robbanó jegyzet: Aktiválás)
0.
— Unatkozom megint, és folyamatosan! — sóhajt a fa alatt ülő lány, aki jelen pillanatban is senseiré vár, aki vagy legalább egy óra késésben van pedig őt is csak úgy keltették, hogy ne késsen el bár így is sikerült.
— Te mondod Kana? Mi legalább nem késtünk veled ellentétben. — Nevet rá csapattársa, aki jelenleg is a fáról nézelődik.
— Ha ha ha. De mondjátok, hogy nem unatkoztok.
— Azt senki se mondta, csináljunk valamit, hogy ne unatkozzunk. Nao, Kana bármi?
— Nekem nincs. Kana? — Néz a csapat lányára Hinataro és Nao
— Nincs. Sajnálom. — Sóhajt a lány fejét jobb oldalra fordítva.
— Nekem lenne! — jelenik meg egy albínó srác szinte a semmiből amire a lány csak dünnyög a két társának pedig mintha az egész fel se tűnne.
— Már csak te hiányoztál Yuki, de mondd az ötleted!
— Már megint kivel beszélgetsz?
— Yukival, itt ül mellettem — paskolja meg a földet a lány
— Csak mi nem látjuk. De ha van valami ötlete annak a képzeletbeli Yukinak akkor szólj.
— Szerencséd van, mivel tényleg van egy ötlete csak maradjatok csöndbe, hogy hallhassuk. — Néz először két társára, majd utána az emlegetettre a lány. — Aha, aha értem Yuki. Megkérdezem és hátha bele mennek. Szóval Yuki ötlete röviden annyi, hogy meséljünk el mindent, ami fontos dolog történt az életünkben, ugyan is így is jobban megismerhetnénk egymást.
— Akkor azt is elmondod ki ez a Yuki?
— Igen elmondok mindent, amit fontos tudni rólam, de először ti. — A fiúk rábólintanak a dologra és elkezdenek mesélni, először Nao teljes nevén Nao Kuro és csak az anyját ismeri, ezért is lett shinobi, hogy megtalálja az apját. Yuki Arai főleg a családi nyomására jelentkezett az akadémiára, de a végére ő is megszerette.
— Mi elmondtuk. Te jössz!
— Rendben kezdjük. — sóhajt ismételten Kana és bele kezd élete elmesélésebe bár nem első szám egyes személyben ahogy a többiek gondolták.
1. Akadémia előtti évek.
A története Kanának előbb kezdődött, mint mindenki számított rá pontosabban öt héttel előbb jött világra, mint kellett volna. Szülés közben komplikációk is felmerültek, de szerencsére a végére egy egészséges és teljesen épp kislány született. Az első mondatok, amiket hallott az az orvosok és anyja szavai voltak. Bár akkoriban csak tündérien gügyögött és nem értette a szavak jelentését.
— Hogy fogják hívni a lányt?
— Kana, Matsuno Kana.
— Vigyázzon rá. És sajnálom, de őt nem sikerült életben tartani.
— Értem, köszönöm — sóhajtotta az anya majd szomorúan, de mosolyogva szentelte teljes figyelmét lányára. Fél hét után haza térhettek a házukba, ahol éltek. A lány apját csak két hét után ismerte meg mivel az küldetésen volt. Az apja túlságosan is kitörő örömmel fogadta és először meg is ijesztette őt. Végül miután az anya lenyugtatta mindkettőjüket már egy nagyon aranyos jelenet bontakozott ki. Az apuka boldogan beszélt és játszott a lánnyal amire a válasz az volt, hogy a Kana is legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb örömmel játszott apjával.
— Aja, aja! — mondta ki első szavait szülei jelenlétében, amiből azóta is vita van, hogy pontosan az az apát vagy anyát jelentette. Nagyon eleven lány volt, mindig, ahova tudott felmászott és össze vissza futkosott. Három vagy négyéves lehetett mikor kihallgatott véletlen egy beszélgetést, amit róla és valami Yukiról beszéltek.
— Nem kezdheted el most edzni! Várj még két évet majd hatévesen is elég kezdeni az edzéseket! De csak akkor, ha ő is akarja.
— De valamit csinálnia kell. Egyedül van sokszor, keveset viszed ki az életkorában lévő gyerekekhez.
— Tudom, tudom, de ezt így terveztük. Tudod jól, hogy Yukival együtt terveztük ezt az egészet.
— De ez azt jelenti, hogy ha nincs ő megkell változtatni. Csak vidd ki néha a játszótérre, vagy csak sétálni, hadd játsszon a többi gyerekkel.
— Rendben legyen. — Kana ezt a pillanatot választotta arra, hogy megszólaljon.
— Ki az a Yu-Yu Yuki? — Szülei egy pillanatra meglepődnek és némán kommunikálnak majd anyuka szólal meg.
— Senki kincsem. — Hangjában érződik a szomorúság, de gyorsan tereli a témát. — Gyere menjünk ki a játszótérre jó?
— Játszotééééér! — felejti szinte el azonnal előző kérdését és már is rohan a felöltözni ruhákba az induláshoz.
Öt évesen hallotta megint szóba jönni a Yuki nevű idegent a lány majd nem sokár rá, azaz az nap délután a szokásos játszótéri látogatáson találkozott vele. A fiúnak fehér haja és bőre volt. Mikor a lány szemébe nézett az azt vette észre, hogy vörös szemei vannak pont úgy nézett ki, mint apja, ezért oda ment hozzá.
— Szia Kana vagyok. És te?
— Engem Yukinak hívnak. — mosolygott rá a srác. Egész délután hevesen játszottak és beszélgettek.
— Mennem kell. — sóhajt a lány anyjára mutatva, aki integet neki, hogy induljanak neki. — Merre laksz? Mehetnénk együtt. Tényleg kivel jöttél?
— Egyedül jöttem. És sehol se lakok. — motyogja a másik mire Kanának egy mosoly szalad arcára, amit a fiú is észrevesz. — Ez ennyire vicces lenne?
— Nem, dehogy is. Csak arra gondoltam, hogy hozzánk költözhetnél. — Azzal megragadta a srác kezét és maga után rángatta. — Anya! Anya! Hadd költözzön hozzánk Yuki! — Az anyuka arcára a mosoly ráfagyott, ő nem látott senkit, de nem akarta ezzel lelombozni lányát így bólintott. Az úton hazafele tovább ment a beszélgetés, ami miatt többen is furán néztek rá. Otthon apjával is összeismertette a többiek számára nem látható fiút, akikkel legjobb barátok lettek.
Hat évesen döntött úgy, kicsit Yuki, és apja hatására is, hogy ő shinobi lesz. Onnantól kezdve sokat edzett eleinte apja felügyelete alatt majd később egyedül is. Az első évben csak erősítettek és fegyver és chakra használat nélküli harcokat végeztek. Aztán hét évesen elkezdte megtanulni a kunaiok, shurikenek használatát. Később nem sokkal az akadémia kezdete előtt a senbonok használatát kezdték neki tanítani. Ebben végig az apja, és Yuki segített. Végül eljöttek az akadémiai évek.
2.Akadémiai évek
Az iskola kezdetén mindenki akart, mindenkivel barátkozni. Gyorsan kialakultak a baráti körök, kivéve Kanáé. Nem találta a helyét, ugyan jó volt, de nagyon szétszórt és sokszor is késett. Az elméleti része folyton, folyvást untatta. Másképpen látta a dolgokat, mint a többség és sokszor összeszedetlenül és gyorsan beszélt. Végül az akadémia első évének vége fele talált egy barátot Yukin kívül. Kaona Nazukit, bár csak egy véletlennek köszönhették ezt a lányok. Kana megint rohant mivel Yuki keltette, hogy megint késésben van, rögtön felpörgött, mint egy búgócsiga és össze vissza hányva ruháit és egyéb dolgait, hogy a késés esélyét a legkisebbre csökkentse, a reggeli pirítóst is rohanás közben végezte. Agyában közben átfutott melyik lehetne most a legrövidebb így a másik lányba rohanva.
— Ne haragudj, hogy neked mentem nem szándékosan csak rohanok. Ha Yuki nem keltett volna fel jobban késésben lennék.
— Máskor figyelj oda jobban! — nevette ki a másikat a lány — Legalább most nem csak te leszel késésben.
—Héé! Ne legyél ilyen gonosz velem. — közben már futnak tovább az iskola felé már ketten. Szerencsésen csak öt percet késnek és az eset után lettek nagyon jóba.
Az akadémia második évében tudta meg Yukiról az igazságot Kana egy beszélgetés keretén belül. Egy újabb napon voltak a diákok túl, Kana beszélgetve sétált haza.
— Akkor jössz edzni?
— Persze Kao! Rám számíthatsz. — mosolygott a lányra Kana majd sétált tovább haza. Ott megebédelt, közben apja is haza ért legutolsó küldetéséről. Már bepakolt táskájába és készült volna indulni mikor utána szóltak.
— Kana! Még ne menj, valamiről beszélnünk kell.
— Rendben de gyorsan, megbeszéltem Kaonával egy edzést délután.
— Menjünk a konyhába és üljünk le inkább. — Így is tettek. Leültek mind a hárman majd az apuka bele kezdett a mondandójába.
— Yukiról lenne szó.
— Mit csinált? Megüssem érte? — Nézett szüleire a lány.
— Nem, nem kell. Másról van szó.
— Igen?
— Yuki, nem létezik. Meg halt. Sose beszélhettél vele. Az igazival. — hadarja el egyszuszra az anyja
— Az nem lehet. Hiszen láttam! Ő keltett ma is, hogy ne késsek el! Lehetetlen, hogy nem létezik! Él és virul! Sose hallt meg! — tiltakozik erre a lány.
— Ezt csak képzeled. Yuki az öcséd lett volna. Ha túl éli a szülést. Eredetileg nem csak egy lányunk lenne, hanem egy fiúnk is. Ikrek lettetek volna. Te és Yuki. De ő születése után meghalt. Mi sose láttuk a te Yukid. Ő csak egy hallucináció, egy valótlanság.
— Nem… ez nem lehet! Mond meg neki Yuki! Te nem vagy a testvérem, te az egyik legjobb barátom vagy akit befogadtunk! Ez hazugság te igen is létezel! — Akad ki Kana és idegesen fordul a mellette álló felé, aki csendesen rázza a fejét.
~ Sajnálom, ez az igazság. Én nem vagyok valós. ~ mondja a fiú mire Kana csak idegesen kifut a házból a megbeszélt találkozóhelyre, ahol már barátnője várja, végül edzeni kezdenek. Először külön majd végül egymással kezdenek harcolni.
— Menj innen! Hagyj békén, ha nem vagy valós menj innen! Utállak, utállak, utállak! Mindenki őrültnek néz miattad! — Kiabálja a Yukinak képzelt Kaonának, akit aztán meg is sebesít. Mikor rájön mit is csinált elsápad ugyan is egy csúnya vágás éktelenkedik a lány arcán. — Úr isten… sajnálom, sajnálom, sajnálom nem direkt csináltam! — Futna oda barátnőjéhez, de egy erőteljes
— Hagyj békén! — mondatnak hála a helyén marad amíg a lány ott nem hagyja az edző helyet. Utána nem sokkal a semmiből előtűnik Yuki is.
— Te most ne gyere ide nekem! Miattad megsebesítettem Kaonát! Ezek után meg fog utálni. Ez a te hibád!
Az incidens után Kaona megutálta és amennyire csak tudta kerülte míg Kana nem volt hajlandó tudomást venni a hallucináció Yukiról. Így ment el egy év. Kana továbbra is edzett, de egyedül bár Yukinak megbocsájtott és vele beszélgetett, de sokkal kevésbé voltak jóban, mint régen. Sokan őrültnek titulálták ezért voltak orvosnál is, aki megállapította, hogy semmi baja sincs bár Kana váltig állította, hogy apja lefizette az orvost, hogy mondja ezt. Az életvidám lány, aki egykor volt, felváltotta egy unatkozó, és semmit se komolyan vevő lány. Így lehet az is, hogy ugyan nem volt béna a vizsgán negyedik évében, ami az utolsó lett volna megbukott. Végül miután újra járta az évet megint, eljutott a vizsgához ismét.
— Ébredj álomszuszék! El fogsz késni a vizsgáról. — keltette kivételesen apja. Gyorsan a szokásos szétszórtságával össze készült és elrohant az akadémiára, ahol unatkozva várta a kezdést. Az írásbeli részét, ami főleg történelemből és különböző chakra elméletről szólt lehet azért, mert már másodszor van vizsgán és nincs benne a vizsgadrukk de simán megírta szinte hibátlanra. A másik részén a gyakorlatin se kellett túlsokat csinálni csak az eddig tanult jutsukat bemutatni, majd a fegyveres tudást is bemutatni. Kana személy szerint a senbonokat kedvelte a legjobban hála annak, hogy az talán a leghalkabb és észrevehetetlenebb így a fegyveres résznél ezek használata ment neki a legjobban.
Végül abban az évben sikeresen megkapta a fejpántját és hivatalosan is geninné válhatott. Ennek mindenki örült a családban is.
3. Genin élet
A vizsga sikeres letétele utáni napon osztották be őket csapatokba. Kana hallotta a suttogásokat magáról.
— Remélem nem azzal a bukott, őrülttel leszek egy csapatban, a végén még megöl amikor nem tudja kontrolálni magát.
— Nem is értem, hogy az orvosok miért mondták azt, hogy jól van.
— Látjátok megint magával beszélget. Biztosan a csapata megölését tervezi meg. — ilyen és ehhez hasonló suttogásokat hallott ezért is még erre pluszban rátett egy kicsit.
— Hát Yuki remélem senkinek se hiányoznának a csapattársaim ugyan is már tudom hogyan fogom megölni őket. Érdekel a folyamat? — Kérdezi mosolyogva. — Remek, akkor elmagyarázom. Szóval úgy gondoltam, hogy — kezdi direkt hangosan magyarázni mosolyogva annak érdekében, hogy ráfigyeljenek, és esetleg meg is ijedjenek. — először beadom nekik a rólam szóló pletykákról, hogy hazugság és jóban leszek velük. Aztán mikor megbíznak bennem leütöm egyszer őket hátulról és haza viszem őket a pincébe ott aztán addig kínzom őket amíg nem könyörögnek kegyelemért és végül elengedem őket azzal, hogy ez a mi titkunk marad majd elhitetem velük, hogy azok, amiket csináltam nem valóság volt csak egy rossz álom és végül megölöm őket. Hogy tetszik az ötletem? — kérdezi a semmitől mosolyogva Kana majd körbe néz és látja, hogy mindenki rá néz elborzadva. — Tényleg ennyire hiszékenyek a többiek? Már egy viccet is túl komolyan vesznek.
— Ez nem volt vicces, őrült vagy!
— Mondj újat drága. — mosolyog rá a lányra, aki oda szólt neki majd unatkozó arcát vissza véve várja, hogy a senseiük megjőve elmondja a csapat beosztást, ez meg is történik, de sokáig ki zárja agyából az egész beszédet.
— A tizenkettes csapat tagjai: Nao Kuro, Hinataro Arai és Matsuno Kana. — Erre a két fiú idegesen össze néz míg az osztály többi tagja sajnálkozva tekint rá. Addig a lány csak vállat von és várja, hogy vége legyen az egésznek. Másnap mindenki izgatottan várja a csapat vezetőjét. Kanáék az alatt csendben ülnek, a fiúk nem mernek a harmadik tagra rászólni míg a lányt pont nem érdekli. Mikor a tanáruk megérkezik kiülnek beszélgetni az akadémia elé. Itt kiderül a senseiük neve, amit a srácok tudtak mivel elvileg őt is mondták, de erre pont nem figyelt Kana. Az első és összes küldetésük ugyan olyan unalmas volt. Állatok üldözése, segítség az időseknek és ehhez hasonló csodálatos dolgok. Az egyik küldetés után a fiúk oda mentek Kanához, ami alatt megbeszélték a problémáikat és ugyan egy év alatt, de, ha nem is barátokká, de bajtársakká, csapattá váltak és megbíztak egymásban, ami a küldetéseken is meglátszódott, ugyan is sokkalta gyorsabban végeztek velük. — fejezi be a mesélést a lány.
— És most itt vagyunk. És halálra unjuk magunkat mert Kia-sensei nem képes időben érkezni.
— Azta, Kana ezt nem is tudtam. Neked van innen talán a legfurább történeted.
— Ezt vegyem bóknak idióta? — Néz Naora a lány, majd egy újabb csend és unalom hullám tör a csapatra.
A hozzászólást Matsuno Kana összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Ápr. 09 2020, 16:24-kor.
Matsuno Kana- Játékos
- Elosztható Taijutsu Pontok : 7
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 115
Re: Matsuno Kana
Ebisu Csüt. Ápr. 09 2020, 15:04
Üdvözletem!
Először is hadd üdvözöljek egy nagy "HOIIIIIIII"-jal a Naruto Gundan Fórumos Szerepjáték oldalon!
Másodszor pedig, kezdjünk is bele az előtörténeted elemzésébe, kezdem a negatívumokkal:
A pozitívum: nagyon tetszett a részletes és rejtelmes gyermekkor, főleg a színes -szó szerint és átvitt értelembe is - párbeszédek.
A hossza és minősége bőven túlhaladja a megkívánt értéket, látszik hogy átéléssel írtad!
Arra kérlek, hogy nézd át és javítsd ki a fent említett apró hibákat és egy kis jutalommal megfűszerezve elfogadom majd az előtörténeted! ^^
Először is hadd üdvözöljek egy nagy "HOIIIIIIII"-jal a Naruto Gundan Fórumos Szerepjáték oldalon!
Másodszor pedig, kezdjünk is bele az előtörténeted elemzésébe, kezdem a negatívumokkal:
- Előljáróban annyit, hogy egy kész előtörténet vagy a további post-ok esetében érdemes behelyezni egy Word szövegszerkesztőbe írásaidat és megnézni a helytelenül írt szavakat, illetve mondatokat. Ilyen például az alábbi: "-Futna oda barátnőjéhez, de egy erőteljes hagyjának hála a helyén marad amíg a lány ott nem hagyja az edző helyet."
- És-sel nem kezdünk mondatot!
- Amennyiben a fejedben "élő" bátyád beszélne hozzád, úgy azt javasolnám, hogy a mondatait ~...~ közé rakd. A ~...~ közé rakott mondatok az adott karakter gondolatmenetét írják le, mit mond éppen a fejében, (Pl.: ~Hmm... rossz érzésem van ezzel kapcsolatban...~ ) vagy a fejében lévő "entitások" miket mondanak. Így tudjuk a beszédeiket megkülönböztetni a való világban megtörtént társalgással szemben, különben könnyen össze tudsz zavarni más játékosokat. Ezt most ki mondta? Te vagy a fejedben élő bátyus? o.O
- Számomra nagyon kevés a függőleges terepen való megmaradás és a vízen járás leírása. Jómagam azt javasolnám, hogy első kalandodként az oldalon ezzel kellene kezdeni, sokkalta részletesebben bele tudnál látni a Chakra manipuláció rejtelmeibe. DE! Ha mindenképp ragaszkodsz hozzá, hogy karaktered tisztában legyen ezzel a tudással, szeretnék kérni egy kis bővítést.
A pozitívum: nagyon tetszett a részletes és rejtelmes gyermekkor, főleg a színes -szó szerint és átvitt értelembe is - párbeszédek.
A hossza és minősége bőven túlhaladja a megkívánt értéket, látszik hogy átéléssel írtad!
Arra kérlek, hogy nézd át és javítsd ki a fent említett apró hibákat és egy kis jutalommal megfűszerezve elfogadom majd az előtörténeted! ^^
Ebisu
Ebisu- Mesélő
- Specializálódás : Az Orrvérzés Nagymestere
Tartózkodási hely : Konohagakure no Sato
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 8d6 fire damage
Re: Matsuno Kana
Ebisu Pént. Ápr. 10 2020, 14:45
Na, máris sokkalta összeszedettebb az előtörténeted és látom, hogy akkor végül kimaradt a falon és vízen való járás, aminek elsajátítását természetesen én fogom elvállalni és mint újonc, jómagam (illetve Hamacho Yoshitaro karakterem) foglak szárnyaim alá venni és megkezdeni életed történetét a Naruto Gundan világába.
No de a lényeg: az előtörténetedet ELFOGADOM.
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint: 115
TJP (Taijutsu-pont): 7
Ryo: 2500
S mivel szereted a Ninja-tűket, így az alábbi technikát kapod még ajándékba:
Youji // Fogpiszkáló
A technika igen egyszerű, lehetővé teszi a ninjának, hogy akár egy egyszerű fogpiszkálót, ceruzát, evőpálcát is senbonként használjon.
Chakraszint: 55
Besorolás: D
Arra kérlek, hogy a szabályokban is feltüntetett módon készíts magadnak adatlapot s amint kész vagy vele, egy PM-be (privát üzenetbe) jelezd nekem és kezdjük is kiképzésedet!
Jó játékot kívánok!
No de a lényeg: az előtörténetedet ELFOGADOM.
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint: 115
TJP (Taijutsu-pont): 7
Ryo: 2500
S mivel szereted a Ninja-tűket, így az alábbi technikát kapod még ajándékba:
Youji // Fogpiszkáló
A technika igen egyszerű, lehetővé teszi a ninjának, hogy akár egy egyszerű fogpiszkálót, ceruzát, evőpálcát is senbonként használjon.
Chakraszint: 55
Besorolás: D
Arra kérlek, hogy a szabályokban is feltüntetett módon készíts magadnak adatlapot s amint kész vagy vele, egy PM-be (privát üzenetbe) jelezd nekem és kezdjük is kiképzésedet!
Jó játékot kívánok!
Ebisu- Mesélő
- Specializálódás : Az Orrvérzés Nagymestere
Tartózkodási hely : Konohagakure no Sato
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 8d6 fire damage
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.