Kemuri Teaház
5 posters
1 / 1 oldal
Kemuri Teaház
Korenaga Asori Szer. Ápr. 07 2010, 00:39
Ide járnak a helyi lakosok ebédelni, inni , vagy szívni.
Korenaga Asori- Tartózkodási hely : Kemurigakure
Adatlap
Szint: A
Rang: Jounin
Chakraszint: 810
Re: Kemuri Teaház
Hazame Karou Vas. Jún. 08 2014, 14:39
// Pein //
Tervem mely szerint használóm a shinobiságomból fakadó lehetőségeimet, bejött. Ugyan a recepciós pultnál a nővérke sokáig váratott, sőt már azon gondolkoztam hogy milyen szöveggel kérem el a betegek listáját, de szerencsémre a megfelelő alkalommal eltipegett és én lecsaphattam a zsákmányra. Két Hitomi van bejegyezve, az egyikük napokkal ezelőtt távozott, a másikuk pedig kómában van. Azt hiszem az előbbit talán ki kellene zárnom, mert fogalmam sincs merre mehetett, vagy hol lakik, ezért nincs más lehetőségem mint reménykedni, hogy a kómában lévő Hitomi állapota nem súlyos és Ő az emberem. Hogy erről megbizonyosodjak megindultam a felderítőutamra. Sajnos a kórterembe érve hamar rájöttem, hogy itt és most vakvágányra futottam. A kómás alak negyven is elmúlt már. Felrémlett bennem, hogy talán mégsem bukott az ügy, hiszen ha kórházba szállították azt a bizonyos Hitomit, akkor könnyen lehet titkosítva vannak az erre utaló adatok. Ebből következik, hogy nincs kizárva mégis valahol a kórházban van az, akit keresek. De ezt nem most fogom megtudni, ehhez nincs elég magas rangom. Így hát elhagytam a korházat. Szívesen körülnéznék a támadás helyszínén is, de mit találhatok ott én, amit az ANBU nem vett észre? Nem hinném, hogy volna értelme.
Yoshino azt mondta újabb információi lesznek számomra a Kemuri Teaházban. Azt hiszem, jobb ha elindulok oda. Egyelőre nem tudom mit tehetnék. Vagy legalábbis amit tenni akarok, az hosszabb időt vesz ígénybe, mint amennyi a rendelkezésemre áll. Nem szívesen váratnám a megbízómat, a végén még azt hinné, hogy elárultam. Márpedig én betartom az ígéreteimet és ha már egyszer vállaltam ezt a küldetést, akkor a végére is járok. Legalábbis ezt tervezem.
// Színt váltok, a szürke alig látható ^^ //
Tervem mely szerint használóm a shinobiságomból fakadó lehetőségeimet, bejött. Ugyan a recepciós pultnál a nővérke sokáig váratott, sőt már azon gondolkoztam hogy milyen szöveggel kérem el a betegek listáját, de szerencsémre a megfelelő alkalommal eltipegett és én lecsaphattam a zsákmányra. Két Hitomi van bejegyezve, az egyikük napokkal ezelőtt távozott, a másikuk pedig kómában van. Azt hiszem az előbbit talán ki kellene zárnom, mert fogalmam sincs merre mehetett, vagy hol lakik, ezért nincs más lehetőségem mint reménykedni, hogy a kómában lévő Hitomi állapota nem súlyos és Ő az emberem. Hogy erről megbizonyosodjak megindultam a felderítőutamra. Sajnos a kórterembe érve hamar rájöttem, hogy itt és most vakvágányra futottam. A kómás alak negyven is elmúlt már. Felrémlett bennem, hogy talán mégsem bukott az ügy, hiszen ha kórházba szállították azt a bizonyos Hitomit, akkor könnyen lehet titkosítva vannak az erre utaló adatok. Ebből következik, hogy nincs kizárva mégis valahol a kórházban van az, akit keresek. De ezt nem most fogom megtudni, ehhez nincs elég magas rangom. Így hát elhagytam a korházat. Szívesen körülnéznék a támadás helyszínén is, de mit találhatok ott én, amit az ANBU nem vett észre? Nem hinném, hogy volna értelme.
Yoshino azt mondta újabb információi lesznek számomra a Kemuri Teaházban. Azt hiszem, jobb ha elindulok oda. Egyelőre nem tudom mit tehetnék. Vagy legalábbis amit tenni akarok, az hosszabb időt vesz ígénybe, mint amennyi a rendelkezésemre áll. Nem szívesen váratnám a megbízómat, a végén még azt hinné, hogy elárultam. Márpedig én betartom az ígéreteimet és ha már egyszer vállaltam ezt a küldetést, akkor a végére is járok. Legalábbis ezt tervezem.
// Színt váltok, a szürke alig látható ^^ //
Hazame Karou- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 333
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 300 (B)
Erő : 200 (C)
Gyorsaság : 300 (B)
Ügyesség/Reflex : 233 (C)
Pusztakezes Harc : 300 (B)
Tartózkodási hely : Rejtélyek között!
Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300
Re: Kemuri Teaház
Pein Csüt. Jún. 12 2014, 23:03
//Támogatom a színváltást! 
//
// Hamar feladtad a keresést, de talán nem is cselekedhettél másképp. Megtettél minden tőled telhetőt. Abban szinte biztos lehettél, hogy Yoshino még nem járt a kórházban, miért is tette volna. Persze sok mindent nem tudtál meg, de ezen kár is lett volna meglepődni. Személyleírás nélkül, egy szimpla névből egy egy esetleírásból még a világ legügyesebb detektívje se járt volna ilyen hamar sikerrel.
A teaház igazán kellemes hely volt, egy valódi fénysugár Kemurigakurében. A helyiségben ismeretlen eredetű, de egészen finom, cseresznye illatú füst gomolygott. Az asztalok szépen faragottak voltak, a terem sarkaiban bonsaiok pihentek, a teákat pedig kézzel festett, királykék csészékben szolgálták fel. Yoshino az egyik, ablakhoz közeli asztalnál várt rád. Már ott lehetett egy ideje, mert már gőzölgött előtte egy csészényi zöldes színű nedű. Mikor meglátott, ANBU-létét meghazudtolva, mosollyal az arcán intett neked, és szinte úgy várta, hogy végre helyet foglalj, mint egy kisgyerek. Ekkor, miután megkérdezte, hogy mire jutottál, és a saját számlájára rendelt neked is egy csészényi teát, ő is mondókába kezdett. Ekkora már visszanyerte ANBU-adottságait, és amolyan szokásos monotonitással, hivatalos formában kezdett bele:
– Miután láttam, hogy a nyaklánc félhold alakú amulettje neked se mond túl sokat, végképp elhatároztam, hogy megtudom, lehet-e valami köze a társamat elhurcolók kilétéhez. Ma végre beszélni tudtam a falu egyik nyugdíjazott elöljáróságával, aki nagy nehezen kibökte, hogy a félhold egy idevalósi rizsmanufaktúra szimbóluma. – Yoshino sóhajtott egy nagyot, és innentől újra baráti hangon beszélt. – De miért hordanának nyakláncot egy ilyen hely alkalmazottjai? És egyébként is: ki hallott már olyanról, hogy „rizsmanufaktúra”? – Újra a kezedbe adta a nyakláncot, és bólintásával jelezte, hogy szeretné, ha nálad is maradna. – Végül azt is megtudtam, hogy egy bizonyos tó környékén kellene keresnem ezt a bizonyos manufaktúrát.
Megvakarta a fejét, és megitta az utolsó korty teáját.
– A nyögvenyelős válaszolgatásból nekem eléggé úgy tűnt, hogy itt valami többről is szó van… de egyszerűen nem tudok kiigazodni az itteni embereken. Teljesen mások, mint Konohában. Te tudsz esetleg valamit a rizstermesztésről? Tényleg ennyire nagy iparág lenne errefelé? Neked van esetleg valamilyen kérdésed vagy kérésed?
A teaház igazán kellemes hely volt, egy valódi fénysugár Kemurigakurében. A helyiségben ismeretlen eredetű, de egészen finom, cseresznye illatú füst gomolygott. Az asztalok szépen faragottak voltak, a terem sarkaiban bonsaiok pihentek, a teákat pedig kézzel festett, királykék csészékben szolgálták fel. Yoshino az egyik, ablakhoz közeli asztalnál várt rád. Már ott lehetett egy ideje, mert már gőzölgött előtte egy csészényi zöldes színű nedű. Mikor meglátott, ANBU-létét meghazudtolva, mosollyal az arcán intett neked, és szinte úgy várta, hogy végre helyet foglalj, mint egy kisgyerek. Ekkor, miután megkérdezte, hogy mire jutottál, és a saját számlájára rendelt neked is egy csészényi teát, ő is mondókába kezdett. Ekkora már visszanyerte ANBU-adottságait, és amolyan szokásos monotonitással, hivatalos formában kezdett bele:
– Miután láttam, hogy a nyaklánc félhold alakú amulettje neked se mond túl sokat, végképp elhatároztam, hogy megtudom, lehet-e valami köze a társamat elhurcolók kilétéhez. Ma végre beszélni tudtam a falu egyik nyugdíjazott elöljáróságával, aki nagy nehezen kibökte, hogy a félhold egy idevalósi rizsmanufaktúra szimbóluma. – Yoshino sóhajtott egy nagyot, és innentől újra baráti hangon beszélt. – De miért hordanának nyakláncot egy ilyen hely alkalmazottjai? És egyébként is: ki hallott már olyanról, hogy „rizsmanufaktúra”? – Újra a kezedbe adta a nyakláncot, és bólintásával jelezte, hogy szeretné, ha nálad is maradna. – Végül azt is megtudtam, hogy egy bizonyos tó környékén kellene keresnem ezt a bizonyos manufaktúrát.
Megvakarta a fejét, és megitta az utolsó korty teáját.
– A nyögvenyelős válaszolgatásból nekem eléggé úgy tűnt, hogy itt valami többről is szó van… de egyszerűen nem tudok kiigazodni az itteni embereken. Teljesen mások, mint Konohában. Te tudsz esetleg valamit a rizstermesztésről? Tényleg ennyire nagy iparág lenne errefelé? Neked van esetleg valamilyen kérdésed vagy kérésed?
Pein- Adminisztrátor
Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...
Re: Kemuri Teaház
Hazame Karou Kedd Jún. 17 2014, 12:43
Ritkán járok erre. Még ritkábban nézek be egy-egy ital erejéig a Teaházba. Ugyan megnyugtatja a lelket az Ocha, de pénzügyi helyzetem nem tesz lehetővé ilyen szórakozást. Legalább is nem engedhetem meg magamnak gyakran. Na nem mintha olyan nagy szükségem lenne rá, hiszen elégedett vagyok azzal amim van, nem vágyakozom más dolgok íránt, hanem inkább el akarom érni azokat. Ez sokkal gyakorlatiasabb és eredményre vezetőbb. A hely, mint mindig, most is tiszta, rendezett. Olyan ide belépni, mintha egy másik világba érkeznék. Nem igazán összeegyeztethető ez a hely Kemurigakure no Satou többi részével. Yoshino már várt rám, királykék csészéje ott gőzölgött előtte. Mosollyal az arcán fogadott. Már majdnem el is felejtettem. Ő Konohai... Itt ritkán látok bárkit is mosolyogni, kivéve ha éppen valaki kárán nevetnek. Kevés kedves, bajtársias ember van errefelé. Ezért nagyrészt Ashigét okolom. De nem csak az Ő hibája. Yoshino meghív egy csésze Teára, amit szívélyesen elfogadok. Magam is elmosolyodok, miközben elmesélem neki a kórházos tevékenységemet. Amikor besurranásom módjához érek kissé szégyenkezve beszélek, bár magam is tudom, hogy nagy bűnt nem követtem el.
Az információk amiket kaptam, érdekesek. Hasznosak. Ám egyelőre én sem tudok túl sok mindent leszűrni belőlük. Teámat iszogatva nézegetem a nyakláncot, még most sem ismerős. Elteszem, hiszen érezhetően nem akarja, hogy nála maradjon. Vagy talán pont az a célja, hogy fel tudjam használni, ha szükségem lenne rá? Igen, valószínű. A nyakláncról még kideríthetek ezt-azt. Yoshinora nézek, majd szánakozó hangon megszólalok:
- Nagy műfaja van a rizstermesztésnek, igen... Csak sajnos a rizs senkit nem érdekel. A Sake annál inkább. Olyan sokat termelünk, hogy egyesek azt mondják az egész világon a mi Sakénktól részegednek le az emberek. Bár ezt nem hiszem és remélem hogy nincs így. Talán a Shimagawa Tó környékén lehet a manufaktúra. Más nagyobb tó talán nincs is a környéken. - Néhány lassú pillanatig Teám maradékával foglalkozom, utánna újult erővel folytatom a beszédet - Igen, lenne kérdésem. A helyszínt, ahol megtámadták önöket, gondolom nem csak egyszer kutatta át... A nyomokból, vagy emlékekből ítélve hányan lehettek a támadók? Illetve nyílván shinobik voltak, ha két ANBU-t meg tudtak zavarni...
Utolsó mondatomat úgy próbáltam mondani, hogy azzal ne sértsem meg Yoshinót. Nem biztos, hogy szándékomat helyesen öntöttem szavakba, de én mindig is inkább a tettek, mint a szavak embere voltam.
Az információk amiket kaptam, érdekesek. Hasznosak. Ám egyelőre én sem tudok túl sok mindent leszűrni belőlük. Teámat iszogatva nézegetem a nyakláncot, még most sem ismerős. Elteszem, hiszen érezhetően nem akarja, hogy nála maradjon. Vagy talán pont az a célja, hogy fel tudjam használni, ha szükségem lenne rá? Igen, valószínű. A nyakláncról még kideríthetek ezt-azt. Yoshinora nézek, majd szánakozó hangon megszólalok:
- Nagy műfaja van a rizstermesztésnek, igen... Csak sajnos a rizs senkit nem érdekel. A Sake annál inkább. Olyan sokat termelünk, hogy egyesek azt mondják az egész világon a mi Sakénktól részegednek le az emberek. Bár ezt nem hiszem és remélem hogy nincs így. Talán a Shimagawa Tó környékén lehet a manufaktúra. Más nagyobb tó talán nincs is a környéken. - Néhány lassú pillanatig Teám maradékával foglalkozom, utánna újult erővel folytatom a beszédet - Igen, lenne kérdésem. A helyszínt, ahol megtámadták önöket, gondolom nem csak egyszer kutatta át... A nyomokból, vagy emlékekből ítélve hányan lehettek a támadók? Illetve nyílván shinobik voltak, ha két ANBU-t meg tudtak zavarni...
Utolsó mondatomat úgy próbáltam mondani, hogy azzal ne sértsem meg Yoshinót. Nem biztos, hogy szándékomat helyesen öntöttem szavakba, de én mindig is inkább a tettek, mint a szavak embere voltam.
Hazame Karou- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 333
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 300 (B)
Erő : 200 (C)
Gyorsaság : 300 (B)
Ügyesség/Reflex : 233 (C)
Pusztakezes Harc : 300 (B)
Tartózkodási hely : Rejtélyek között!
Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 300
Re: Kemuri Teaház
Pein Pént. Jún. 20 2014, 12:33
Jó kérdést tettél fel. Yoshino keserűen nézegette az üres csészéjét, arcával furcsán grimaszolt. Nem véletlenül nem beszélt eddig a pontos részletekről. Bármennyire volt vidám természetű, mosolygós, közvetlen és bajtársias, attól még ANBU maradt. Méghozzá konohai. Az ANBU-k pedig sose arról voltak híresek, hogy olyan részleteket áruljanak el magukról, a hazájukról és a vezetőikről, amelyekből az ellenség később még előnyt kovácsolhat. Yoshino szerette a barátját, gyermekkori barátság láncolta őket össze. Már az Akadémiát is együtt kezdték el, sőt, már egészen kisgyermekként is ismerték egymást. A sors furcsa pikantériája, hogy végül mindkettejük kivételes tehetségű shinobi lett, és váll-vállvetve küzdhettek még most, az Akadémia után jó tíz évvel is. A fiatal ANBU talán mindent megtett volna a barátjáért, de azért a hazája ellen se akart cselekedni.
Aprólékosan vizslatott téged, fel s alá tekintgetett, tágra nyílt pupillákkal, szó nélkül. Ha eddig nem tűnt volna fel, most észrevetted, hogy a hajában már most, húszas éveinek közepén ott virít néhány ősz hajszál, az arcán pedig már húzódik néhány ránc. Valószínűleg a stressztől. Hiszen élhet az ember bármelyik shinobi nemzet berkein belül, lehet a magánéletében bármennyire boldog, ha egyszer a munkája felőrli az idegeit, kifordítja önmagából. Most is ez történt. Miközben hosszasan szemügyre vett, két Yoshino csapott benne össze: a bajtársias, valamint a hazájához haláláig hűséges én. Hiszen gondoljunk csak bele, mi mindent vetett volna fel, ha elárul még pár dolgot: miért hagyta magára a konohai vezetés a társát, Hitomit? Milyen rejtett konfliktus húzódhat meg a hazád és Konoha között? Mik a konohai ANBU gyengepontjai?
Végül mégis megeredt Yoshino nyelve. Igaza is volt. Mit ér a haza társak nélkül; mit ér, ha nincs kiért küzdeni, ha nincs kiért hazatérni?
– A támadásról nincs túl sok emlékem. Egy üzenetet kellett volna eljuttatnunk a faluvezetőhöz, országotok kérésére pedig a határon csatlakozott hozzánk két-három kemurigakurei shinobi is – mormogta. – A csapatban volt egy orvosi nindzsa, ő valószínűleg beépített ember lehetett, mert visszagondolva, a két másik shinobi nemigen ismerte őt, pedig ugyanaz a fejpánt díszelgett a homlokukon. A shinobi arcát maszk fedte, méghozzá abból is egy szokványos, szürke darab. Gondolhattuk volna, hogy baj lesz, de sajnos nem voltunk eléggé előrelátóak. A maszkos shinobi sikeresen kijátszotta a figyelmem, és még a támadás előtt alkalmazta rajtam a Masui Sejutsu nevű orvosi ninjutsut, amely egy titkos, altató technika. Sajnos nem tudtam hárítani, hiszen épp ez a jutsu lényege: szinte kivédhetetlen, időnyerésre pedig tökéletes. Körülbelül egy órára üti ki az ellenfelet. Egy pillanat alatt megbénultam, és ugyan mély álomba nem szenderültem, mint ahogyan annak lennie kellett volna – sőt végül körülbelül fél óra után már harcképes is voltam –, de a társam már sehol se volt. Se az üzenet,se a két tisztességes, se a maszkos shinobi. Félálomban csak annyit láttam, hogy körülbelül egy tucatnyian támadnak lesből Hitomira. Egyikükön se volt fejpánt, csak a nyaklánc, amelyet később találtam. Hogy a többiekkel mi történt, azt nem tudom. A te és az én falvam érdeke is lenne megoldani a helyzetet, de valamiért egyik vezetősége se tett eddig lépéseket. Persze talán, ha még mindig Tsunade-sama lenne a Hokage, ez nem így lenne… Mindenesetre más információval sajnos nem szolgálhatok.
Yoshino lehajtotta a fejét, mereven bámult maga elé. Hibásnak érezte magát, amiért át tudták verni, és persze azért is, mert egyedül végül nem sikerült Hitomi nyomára bukkannia.
//A következő posztban akár már a tó felderítése is megkezdődhet. Yoshino egyelőre nem tart veled.//Aprólékosan vizslatott téged, fel s alá tekintgetett, tágra nyílt pupillákkal, szó nélkül. Ha eddig nem tűnt volna fel, most észrevetted, hogy a hajában már most, húszas éveinek közepén ott virít néhány ősz hajszál, az arcán pedig már húzódik néhány ránc. Valószínűleg a stressztől. Hiszen élhet az ember bármelyik shinobi nemzet berkein belül, lehet a magánéletében bármennyire boldog, ha egyszer a munkája felőrli az idegeit, kifordítja önmagából. Most is ez történt. Miközben hosszasan szemügyre vett, két Yoshino csapott benne össze: a bajtársias, valamint a hazájához haláláig hűséges én. Hiszen gondoljunk csak bele, mi mindent vetett volna fel, ha elárul még pár dolgot: miért hagyta magára a konohai vezetés a társát, Hitomit? Milyen rejtett konfliktus húzódhat meg a hazád és Konoha között? Mik a konohai ANBU gyengepontjai?
Végül mégis megeredt Yoshino nyelve. Igaza is volt. Mit ér a haza társak nélkül; mit ér, ha nincs kiért küzdeni, ha nincs kiért hazatérni?
– A támadásról nincs túl sok emlékem. Egy üzenetet kellett volna eljuttatnunk a faluvezetőhöz, országotok kérésére pedig a határon csatlakozott hozzánk két-három kemurigakurei shinobi is – mormogta. – A csapatban volt egy orvosi nindzsa, ő valószínűleg beépített ember lehetett, mert visszagondolva, a két másik shinobi nemigen ismerte őt, pedig ugyanaz a fejpánt díszelgett a homlokukon. A shinobi arcát maszk fedte, méghozzá abból is egy szokványos, szürke darab. Gondolhattuk volna, hogy baj lesz, de sajnos nem voltunk eléggé előrelátóak. A maszkos shinobi sikeresen kijátszotta a figyelmem, és még a támadás előtt alkalmazta rajtam a Masui Sejutsu nevű orvosi ninjutsut, amely egy titkos, altató technika. Sajnos nem tudtam hárítani, hiszen épp ez a jutsu lényege: szinte kivédhetetlen, időnyerésre pedig tökéletes. Körülbelül egy órára üti ki az ellenfelet. Egy pillanat alatt megbénultam, és ugyan mély álomba nem szenderültem, mint ahogyan annak lennie kellett volna – sőt végül körülbelül fél óra után már harcképes is voltam –, de a társam már sehol se volt. Se az üzenet,se a két tisztességes, se a maszkos shinobi. Félálomban csak annyit láttam, hogy körülbelül egy tucatnyian támadnak lesből Hitomira. Egyikükön se volt fejpánt, csak a nyaklánc, amelyet később találtam. Hogy a többiekkel mi történt, azt nem tudom. A te és az én falvam érdeke is lenne megoldani a helyzetet, de valamiért egyik vezetősége se tett eddig lépéseket. Persze talán, ha még mindig Tsunade-sama lenne a Hokage, ez nem így lenne… Mindenesetre más információval sajnos nem szolgálhatok.
Yoshino lehajtotta a fejét, mereven bámult maga elé. Hibásnak érezte magát, amiért át tudták verni, és persze azért is, mert egyedül végül nem sikerült Hitomi nyomára bukkannia.
Pein- Adminisztrátor
Adatlap
Szint: S
Rang: Kami
Chakraszint: Bőségesen elég Konoha elpusztításához...
Re: Kemuri Teaház
Masaru Ibuka Pént. Jan. 08 2016, 09:42
Masaru Ibuka
Mit akarhat a sensei? Lehet valami új küldetés vagy netalán valami új és erős jutsu? Hát nem lenne rossz csak inkább ha lehet taijutsu legyen. Egy biztos, mindegy, hogy mi lesz a feladat nekem a legjobbat kell nyújtani, jobb kell legyek mint Ao mindenképpen. Mivel ha neki jobban sikerül valami akkor azt aztán folyton az orom alá dörgöli, aztán meg hallgathatom. Na ott is vannak már a többiek ha jól látom, ott van a sensei, Mai de még az a nagyfejű Ao is. Hogy lehet valakinek ekkora feje? Te jóságos isten.
- Sziasztok. - köszöntem oda.
Egyébként még nem is jártam ebbe a teaházban, nem is rossz hely ez annyira csak ez a sok füst, itt mindenki cigizik, pipál. A Füst országának miért erről kell híresnek lennie? A dohányról, ne már.
Más országok az erős ninja-jukról de mi nem, mi a jó dohányról ami károsítja a szervezetet. Ezért utálom Konohagakuret, mert ők milyen nagy nagyképűek lehetnek már, hogy ők viszont milyen erősök pl. hozzánk képest. Na nem baj ha küldetésre megyünk és netalántán találkozunk egy Levélrejtekivel na majd én móresre tanítom, hogy soha ne felejtse el, hogy a füst ninják milyen erősek. 
Masaru Ibuka- Játékos
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160
Re: Kemuri Teaház
Misaki Kiyoko Pént. Jan. 08 2016, 20:56
Masaru Ibuka
/Hát oké XD/
A sensei még a délután folyamán értesített benneteket, hogy sürgősen találkoznotok kell a teaházban, a többiről majd később ad információt személyesen. Ao és Mai már bent elfoglalták méltó helyüket egy asztalnál. Ao most is úgy nézett rád, mint egy darab papírra, csakis arra várva, hogy mikor törölheti ki veled a hátsó fertáját. Mai ezt észrevéve a könyökével oldalbabökte, hogy viselkedjen - talán ő az egyetlen, aki megnevelheti kettőtök közül.
A sensei, mint azt már láthatod az asztalon, mindannyiótoknak hozatott teát, hogy kellemesen indítsa meg a beszélgetést, majd amikor már úgy vette észre, hogy itt az idő, megköszörülte a torkát.
- Nos, mint tudjátok, egy igen sürgős ügy miatt hívtalak össze titeket, és azt sem tudnám megmondani, hogy miért pont ti lettetek arra hivatottak, hogy egy ilyesfajta küldetést véghez vigyetek - sóhajtott. - Szívem szerint nem engednélek utatokra, de talán jól is kijöhetünk ebből, ti is tanulhattok. Nem fecsérlem tovább a szót: nem tudom, mennyire vagytok tájékozottak, már elindult a pletyka is, hogy fontos személyeket raboltak el. Nem tudni, hogy kik voltak és miért tették, a célszemélyről sem tudunk sokat, csakis azt, hogy egy félreértés történhetett - megvakarja az állát, még ő sem tudja pontosan, hogy mit meséljen, vagy mit felejthetett ki.
- Ez az eset még ma hajnalban történt, azóta több kutatócsoport is kereste az eltűnteket, de nem jutottak sokra, így értünk küldettek - a sensei arca komoly volt, arról árulkodhatott, hogy mélyen gondolkodóba esett az ügyben.
/Hát oké XD/
A sensei még a délután folyamán értesített benneteket, hogy sürgősen találkoznotok kell a teaházban, a többiről majd később ad információt személyesen. Ao és Mai már bent elfoglalták méltó helyüket egy asztalnál. Ao most is úgy nézett rád, mint egy darab papírra, csakis arra várva, hogy mikor törölheti ki veled a hátsó fertáját. Mai ezt észrevéve a könyökével oldalbabökte, hogy viselkedjen - talán ő az egyetlen, aki megnevelheti kettőtök közül.
A sensei, mint azt már láthatod az asztalon, mindannyiótoknak hozatott teát, hogy kellemesen indítsa meg a beszélgetést, majd amikor már úgy vette észre, hogy itt az idő, megköszörülte a torkát.
- Nos, mint tudjátok, egy igen sürgős ügy miatt hívtalak össze titeket, és azt sem tudnám megmondani, hogy miért pont ti lettetek arra hivatottak, hogy egy ilyesfajta küldetést véghez vigyetek - sóhajtott. - Szívem szerint nem engednélek utatokra, de talán jól is kijöhetünk ebből, ti is tanulhattok. Nem fecsérlem tovább a szót: nem tudom, mennyire vagytok tájékozottak, már elindult a pletyka is, hogy fontos személyeket raboltak el. Nem tudni, hogy kik voltak és miért tették, a célszemélyről sem tudunk sokat, csakis azt, hogy egy félreértés történhetett - megvakarja az állát, még ő sem tudja pontosan, hogy mit meséljen, vagy mit felejthetett ki.
- Ez az eset még ma hajnalban történt, azóta több kutatócsoport is kereste az eltűnteket, de nem jutottak sokra, így értünk küldettek - a sensei arca komoly volt, arról árulkodhatott, hogy mélyen gondolkodóba esett az ügyben.
Misaki Kiyoko- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 907
Elosztható Taijutsu Pontok : 65
Állóképesség : 257 (C)
Erő : 200 (C)
Gyorsaság : 400 (B)
Ügyesség/Reflex : 400 (B)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Tartózkodási hely : Kreténsziget
Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 870
Re: Kemuri Teaház
Masaru Ibuka Pént. Jan. 08 2016, 21:13
Leültünk és a sensei elkezdett mesélni, nagyon fura volt ő azért nem szokott így viselkedni. Majd elmesélte, hogy milyen küldetést is kaptunk, ekkor egy kicsit én is meglepődtem, hisz komolynak tűnt. És nagyon izgatott is lettem emiatt. Rátérve a küldetésre, az emberek csak úgy nem tűnnek el, vajon ki tehette? és mi lehet a szándéka vele? Egyébként az sem nagyon értem, hogyha a kutató csoport akiknek ez a specialitásuk nem jutottak semmire akkor még is mit akarnak egy olyan csapatól mint mi? Hisz nem rég alakultunk, vagy lehet, hogy annyira bíznak a senseibe, hogy inkább neki címezték ezt a küldetést? Ilyen erős lenne a sensei? Nem hinném De már megint túl sokat gondolkozom, röviden összefoglalva ez egy kemény küldetés lesz.
- Tehát meg kell tudnunk, hogy ki a tettes és, hogy mi a célja ezzel? - kérdeztem a senseit.
- Te mit szólsz hozzá Ao, abban az óriási fejedben csak megfordult valami gondolat, nem? - szúrtam közben egyből oda Ao-nak.
/Ez most ilyen rövidre sikeredett a következőnél szerintem bepótolom/
Nem hinném De már megint túl sokat gondolkozom, röviden összefoglalva ez egy kemény küldetés lesz.- Tehát meg kell tudnunk, hogy ki a tettes és, hogy mi a célja ezzel? - kérdeztem a senseit.
- Te mit szólsz hozzá Ao, abban az óriási fejedben csak megfordult valami gondolat, nem? - szúrtam közben egyből oda Ao-nak.
/Ez most ilyen rövidre sikeredett a következőnél szerintem bepótolom/
Masaru Ibuka- Játékos
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160
Re: Kemuri Teaház
Misaki Kiyoko Szomb. Jan. 09 2016, 16:27
/A hosszúság egy igazán elhanyagolható tényező, ha a minőség kielégíti /
- Valahogy úgy - adja meg a választ a sensei. - Legalábbis a küldetésben az is szerepet játszik, ha már megtaláljuk az elrabolt személyeket. Van egy olyan sejtésem viszont, hogy nem lesz könnyű feladat és hosszú utat fog felölelni - vakarja meg a tarkóját. Szóval a küldetés lényege, hogy megtaláljátok az út alatt a rejtélyt, hogy milyen fontos személyeket rabolhattak el, vagy egyáltalán miért fontosak, ki rabolta el őket, és milyen célból.
Ao idegesen vicsorított feléd.
- Mégis honnan a csudából izzadjam ki a választ, te szerencsétlen? Itt vagyunk a nullán, körülbelül semmi információval, hogy honnan is kellene elindulnunk, te meg lököd nekem a hülyeséged, anyámasszonykatonája - még az a szerencse, hogy nem üt meg, pedig látszólag ökölbe szorult kézzel próbálja türtőztetni magát attól, hogy ne keverjen le neked egy tockost. Nem tudhatod, hogy Ao születésétél és neveltetésétől függően ilyen, vagy szimplán bunkó.
- De, ami azt illeti, van egy pontunk, ahonnan elindulhatunk. A Víz országa - hogy miért pont ez jött szóba, teljes homály fedi, de az odautazás nem lesz kis piskóta.
- Szóval irány haza és pakoljatok össze mindent, amire szükségetek lehet, egy óra múlva találkozunk itt a bejárat előtt - szava befejeztével felállt és távozott.
/- Valahogy úgy - adja meg a választ a sensei. - Legalábbis a küldetésben az is szerepet játszik, ha már megtaláljuk az elrabolt személyeket. Van egy olyan sejtésem viszont, hogy nem lesz könnyű feladat és hosszú utat fog felölelni - vakarja meg a tarkóját. Szóval a küldetés lényege, hogy megtaláljátok az út alatt a rejtélyt, hogy milyen fontos személyeket rabolhattak el, vagy egyáltalán miért fontosak, ki rabolta el őket, és milyen célból.
Ao idegesen vicsorított feléd.
- Mégis honnan a csudából izzadjam ki a választ, te szerencsétlen? Itt vagyunk a nullán, körülbelül semmi információval, hogy honnan is kellene elindulnunk, te meg lököd nekem a hülyeséged, anyámasszonykatonája - még az a szerencse, hogy nem üt meg, pedig látszólag ökölbe szorult kézzel próbálja türtőztetni magát attól, hogy ne keverjen le neked egy tockost. Nem tudhatod, hogy Ao születésétél és neveltetésétől függően ilyen, vagy szimplán bunkó.
- De, ami azt illeti, van egy pontunk, ahonnan elindulhatunk. A Víz országa - hogy miért pont ez jött szóba, teljes homály fedi, de az odautazás nem lesz kis piskóta.
- Szóval irány haza és pakoljatok össze mindent, amire szükségetek lehet, egy óra múlva találkozunk itt a bejárat előtt - szava befejeztével felállt és távozott.
Misaki Kiyoko- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 907
Elosztható Taijutsu Pontok : 65
Állóképesség : 257 (C)
Erő : 200 (C)
Gyorsaság : 400 (B)
Ügyesség/Reflex : 400 (B)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Tartózkodási hely : Kreténsziget
Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 870
Re: Kemuri Teaház
Masaru Ibuka Szomb. Jan. 09 2016, 17:25
Misaki Kiyoko
A Víz országa? Hmm..nem semmi. Ez lesz az első alkalom, hogy itt hagyom az országom. Ilyenkor azért megfordul az ember fejében, hogy akár az utolsó útja is lehet. Hisz igazából az ismeretlenbe megyünk. Mi van akkor, ha a tettesek akik elkövették az emberrablásokat mind egy S szintű ninja? Nem lehet tudni, így nincs rá garancia, hogy tuti nem lesz baj. Haza mentem fogtam a hátizsákom és belepakoltam mindenen cuccomat, majd a kardom felkötöttem az oldalamra és indulásra kész voltam. Nem volt otthon senki, így hát írtam egy levelet majd leraktam az asztalra. Az öcskös tanulni van, apa dolgozik, anyám meg valószínűleg valamelyik barátnőjénél trécselget. Kiléptem az ajtón, és még utoljára vissza néztem.
- Shinobi élet, mi? - nevettem el magam.
Majd becsuktam az ajtót és elindultam, vissza a tea házhoz. Mire én oda értem már ott voltak a többiek is.
- Ao elképesztő, hogy 1 óra alatt is képes volt nőni a fejed, ez valami új jutsu lenne? - szóltam ismét oda neki, szerettem Ao idegeit feszegetni.
// Akkor inkább próbálok minőségre menni //
A Víz országa? Hmm..nem semmi. Ez lesz az első alkalom, hogy itt hagyom az országom. Ilyenkor azért megfordul az ember fejében, hogy akár az utolsó útja is lehet. Hisz igazából az ismeretlenbe megyünk. Mi van akkor, ha a tettesek akik elkövették az emberrablásokat mind egy S szintű ninja? Nem lehet tudni, így nincs rá garancia, hogy tuti nem lesz baj. Haza mentem fogtam a hátizsákom és belepakoltam mindenen cuccomat, majd a kardom felkötöttem az oldalamra és indulásra kész voltam. Nem volt otthon senki, így hát írtam egy levelet majd leraktam az asztalra. Az öcskös tanulni van, apa dolgozik, anyám meg valószínűleg valamelyik barátnőjénél trécselget. Kiléptem az ajtón, és még utoljára vissza néztem.
- Shinobi élet, mi? - nevettem el magam.
Majd becsuktam az ajtót és elindultam, vissza a tea házhoz. Mire én oda értem már ott voltak a többiek is.
- Ao elképesztő, hogy 1 óra alatt is képes volt nőni a fejed, ez valami új jutsu lenne? - szóltam ismét oda neki, szerettem Ao idegeit feszegetni.
// Akkor inkább próbálok minőségre menni
//
Masaru Ibuka- Játékos
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 160
Re: Kemuri Teaház
Misaki Kiyoko Vas. Jan. 17 2016, 18:58
// Ahogy gondolod //
Visszaérve a teaházhoz már láthattad, ahogy a többiek is felszerelkeztek. Ao és Mai is egy hátizsákkal teli "rakományt" szállított a hátán, benne minden szükséges holmival, legyen az fegyver vagy étel, és különböző szerek, ahogy azt Mai már eddig is tette. A sensei éppen utánad érkezett és fültanúja lehetett kedves kérdésednek, melyet Aohoz intéztél. Ao kárörvendően mosolygott rád.
- Megütnélek, de az állatkínzás lenne - megigazgatta a hátán a zsákot, Mai pedig csendben maradt továbbra is. Úgy tűnik, ő személyiségében is ilyen csendes, hiába akarna vele bárki is beszélgetni vagy kihúzni belőle minden szót. Ilyen szempontból jó csapattárs, ugyanis ha arra kerülne sor, hogy őt, mint leggyengébb láncszemet elvinné valaki kihallgatásra, valószínű, hogy az utolsó lenne, aki egy szót is nyikkanna.
- Srácok, talán veszélyes küldetésre megyünk, jobb lenne, ha a nézeteltéréseiteket valahol hátrahagynátok - szólalt meg a sensei végül. Úgy néz ki, őt az nem igazán érdekli, hogy mennyire szívjátok egymás vérét, de ha komoly dolgokról van szó, félre lehet tenni a viszályokat.
- Sensei, az én szememben ez a nyikhaj akkor fog nőni, ha rovarirtóval valaki meglocsolja - Ao-t Mai megint oldalbabökte, hogy ne mondjon ilyen csúnyákat az ő jelenlétében. A sensei megvakarta a tarkóját, most nem igazán akart ezzel foglalkozni, sokkal fontosabb dolgok keringtek a szeme előtt.
- Jó, akkor vegyük útunkat a Víz országába! - a sensei megindult előttetek, hogy szorosan kövessétek őt.
// Következő reagot ide kérem: http://narutohun.niceboard.org/t71-hatarszigetek //
//Visszaérve a teaházhoz már láthattad, ahogy a többiek is felszerelkeztek. Ao és Mai is egy hátizsákkal teli "rakományt" szállított a hátán, benne minden szükséges holmival, legyen az fegyver vagy étel, és különböző szerek, ahogy azt Mai már eddig is tette. A sensei éppen utánad érkezett és fültanúja lehetett kedves kérdésednek, melyet Aohoz intéztél. Ao kárörvendően mosolygott rád.
- Megütnélek, de az állatkínzás lenne - megigazgatta a hátán a zsákot, Mai pedig csendben maradt továbbra is. Úgy tűnik, ő személyiségében is ilyen csendes, hiába akarna vele bárki is beszélgetni vagy kihúzni belőle minden szót. Ilyen szempontból jó csapattárs, ugyanis ha arra kerülne sor, hogy őt, mint leggyengébb láncszemet elvinné valaki kihallgatásra, valószínű, hogy az utolsó lenne, aki egy szót is nyikkanna.
- Srácok, talán veszélyes küldetésre megyünk, jobb lenne, ha a nézeteltéréseiteket valahol hátrahagynátok - szólalt meg a sensei végül. Úgy néz ki, őt az nem igazán érdekli, hogy mennyire szívjátok egymás vérét, de ha komoly dolgokról van szó, félre lehet tenni a viszályokat.
- Sensei, az én szememben ez a nyikhaj akkor fog nőni, ha rovarirtóval valaki meglocsolja - Ao-t Mai megint oldalbabökte, hogy ne mondjon ilyen csúnyákat az ő jelenlétében. A sensei megvakarta a tarkóját, most nem igazán akart ezzel foglalkozni, sokkal fontosabb dolgok keringtek a szeme előtt.
- Jó, akkor vegyük útunkat a Víz országába! - a sensei megindult előttetek, hogy szorosan kövessétek őt.
// Következő reagot ide kérem: http://narutohun.niceboard.org/t71-hatarszigetek //
Misaki Kiyoko- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 907
Elosztható Taijutsu Pontok : 65
Állóképesség : 257 (C)
Erő : 200 (C)
Gyorsaság : 400 (B)
Ügyesség/Reflex : 400 (B)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Tartózkodási hely : Kreténsziget
Adatlap
Szint: S
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 870
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.