Isora templom

Ez a templon egy ősi emlékmű, mely A tengerpart istene -nének tiszteletére szenteltek fel. Közel található a kikötővároshoz. Elég eldugott, de mélyen tisztelt hely, ahogyan évente ünnepségeket is tartanak itt, de lényegében csak egy elhagyatott hely amit senki sem tart rendben. Egy magas dombon található, melyről belátható az egész közeli öböl, benne a várossal.

Ahogyan azt várni lehetett Seikatsu gyanúja beigazolódott és az Oinin nem harcolni jött. Az idegen szövegelt egy darabig, de nem nagyon kötötte le a fiút, majd egy tekercset letett a földre azután egy kemémnykedés keretében ami nála azt jelenti, hogy fenyegetett a hang kivetítő jutsu használatával, eltűnt.
- Micsoda nagyképű egy alak, nem gondolod Rei- kérdezte, de a barátja már a tekercsnél volt és a tőle nem megszokott óvatlansággal ki is nyitotta, majd elolvasta és közölte Sei-el a tartalmát és végül odaadta a tekercset neki is. Ezekszerint a mizukage visszafogadná az elveszett ninjáit , ha azok újra hűséget fogadnak neki és a falunak.
- Elég nagy bajban lehet az ország, ha már ilyen módszerhez folyamodnak. - gondolkozott hangosan, majd Rei kérdésére felfigyelt.
- Hogy újra álljak Kirigakure szolgálatába?? Aztmondod, hogy legyen ez az új célom.... a saját érdekeimen kívül másokét is vegyem figyelembe?? Hát nemtudom Rei..... Ezen gondolkodnom kell még. ...- Azzal hírtelenül eltünt... mélyen be az erdőbe, hogy átgondolja a dolgokat. Másnap kicsit késve érkezett meg, nem sokkal Rei után ahoz a templomhoz.
- Hát akkor Rei... Vágjunk bele- mondta majd egy mosollyal zárta a mondandóját.

Szépen komótosan barátja társaságában haladtak a megbeszélt hely felé, közben Rei megjegyezte, hogy volt rá sansz, hogy ő is kötélnek áll, és ekkor Aka-Barát hozta fel példának. Érezni lehetett Rei hangjában egy kis csalódotságot, de Seikatsu is valami hasonlót érzett ezért gyorsan ki is verte a fejéből... Ami elmúlt az elmúlt.
- Egy osztagnyi Oinin?? Könnyen lehet, az is lehet, hogy csapdába sétálunk, de kicsi rá az esély, hiszen ott is ránktámadhattak volna.- Azzal kézjelek következtek és felszált a köd, ami annyira jellemezte.
- Bocsi haver.. megszokás- nevette egyett, majd egy kis hallgatás után folytatta a beszédét.
- De az is lehet, hogy hozzánk hasonló elveszett ninja-k is lesznek ott, hiszen lehet, hogy nem csak mi kaptunk az alkalmon. Lásd be ez egy jó lehetőség, legalábbis én ezt annak tartom. Jah és ami a tetteimet illeti- egy zavart kis fejvakarás, majd nagy levegő - Ne említsd majd azokat légyszi..... Nem biztos,hogy jót tenne az egészségüknek vagy a miénknek.

A ködre Rei már nem is reagál semmit, valószínű, hogy a hosszú ismeretség miatt már fel sem veszi az ilyen dolgait Seikatsunak. Amikor viszont a barátja halkan mondja, hogy kiírtotta egykoron a fél falut, elkerekedtek a szemei és kicsit megrázkódott.
- Héééé ez egy elég erős túlzás közel sem volt meg a fél falu.. a civileket nem bántottam.- mondta kicsit sértődötten, majd rátér az előző feltevésre.
- Hát az szentigaz, hogy nem lehet fényes helyzetben ez az ország... Bár lehet, hogy csak felkészülnek hiszen tudod, hogy milyen idők vannak most. Biztos úgy gondolják, hogy jobb ha mellettük vagyunk, minthogy ellenük. - büszkén húzta ki magát, hogy ílly nagy igazságot is kitudott mondani abszolúte hülyeségmentesen.
- Jah és ami a megbocsájtást illeti....- pár pillanat náma csend, majd folytatta kicsit hallkabban. - Kétlem hogy megbocsájtanának nekem, maximum elviselnek, de nem számítok meleg fogattatásra. ami azt illeti te is velem vagy, szóval ne várj virágot, ajándékot vagy valami hasonlót- nevette el magát és közben megérkeztek.
- Nos akkor talán menjünk be, de óvatosan, bár azt mondtam valószínűleg nem csapda, azért jobb félni mint megijedni- és ezzel bement az épületbe.

Beléptettek az épületbe, mely nem volt üres. Az ajtóval szembeni szentély ellőt állt az a férfi, akit már tegnap megismertettek, vagyis lényegében az alkat, a kinézett egyezett, ezért nem lehet más. Háttal állt nektek, imádkozott, ahogyan a megérkezésetek láttán lassan megfordult és a maszk az arcán még mindig semmit sem változott.
- Örülök, hogy eljöttetek...- közölte, ahogyan a terem üres volt, csak ti hárman voltatok jelen. Zavaró volt, ezért nézettek körbe talán, hisz nem erre számítottatok. - Ne aggódjatok, az ilyen megbízások alkalmával nem csaphatunk nagy feltűnést, ha egy másik ország megtudja a helyzetet, akkor komoly bajba kerülhetünk...-. Jegyezte meg, ami által egyértelművé vált az is, hogy Kirigakure lakosságán belül is titkolják ezt a dolgot, ezért nem vette le a maszkot még mindig ezért vagytok egy ilyen kietlen helyen- Meglepet, hogy titeket találtalak meg, nem ti voltatok a célpontok, de mikor rájöttem, úgy gondoltam hogy nincs mit veszítenem..- lépett egy fél lépésnyit előre- .. jól gondoltam. Egy magadfajta shinobi erejére nagy szükségünk van! - sétált elétek, ahogyan a benyúlt újra a ruhája alá és két maszkot, az övéhez hasonlót vett elő, de mégis más volt. Nem fehér, hanem vérvörös volt. - Vegyétek fel! Kirigakure területén mindenképp nem mutatkozhattok egy kisebb ideig és ez mellett ezt mindig viselnetek kell, ha rákényszerültök az utcai közlekedésre. Kicsit feltűnő, de a jounin tanács értesülve van arról, hogy mi a helyzet és mit jelentenek ezek a maszkok. Az a legjobb, ha még ők maguk sincsenek tisztában azzal, hogy kik alkotják ezt a szervezetet. -adta át a maszkot, ahogyan egy érdekes dolog elhangzott. Szervezett, arról nem mondott semmit.

Rei alaposan meglepődik, hogy mindössze egy ember vár rájuk.
- Azt hittem ninják is lesznek. - súgja oda Sei-nek, majd végighallgatja a fickó mondandóját.
- Tehát nem feltétlenül egészséges, ha maszk nélkül mutatkozunk nyilvánosan. Érthető... Nem biztos, hogy mindenki örülne nekünk.
Ezután felpróbálja a maszkot és tovább fülel. ~ Érdekes, hogy ezek a maszkok mindig pont megfelelő méretűek. Biztos sokat dolgoznak rajta... ~ Egy szervezet is említést nyer és még jó, hogy Rei felvette a maszkot, így nem látszik az arcára kiült meglepetés.
- Egy pillanat! Szervezet? Miféle szervezet? Azt hittem egyszerű ninják leszünk, mint mielőtt elhagytuk volna a falut. Persze logikus lépés, hogy nem, de erről eddig nem volt szó.
~ A szervezetesdivel már vannak rossz tapasztalataim, de ha több infót is ad meghallgatom. ~

Amint beléptek a terembe, egyből észrevettek egy alakot a szentélynél aki éppen imádkozott. Valószínűleg ugyan az az idegen oinin aki tegnap felkereste őket egy elég érdekesnek mondható ajánlattal . Bár azt seikatsu is furcsának tartotta, hogy össz visz hárman vannag az egész helysében. Az oinin egyből szövegelni kezdett és osztotta meg az információt az ifjú elveszett ninjákkal... Az is kiderült, hogy nem is őket keresték, de ha ló nincs jó a szamár is. Majd ezt követően előkerült két vérvörös maszk is....És arra kérte őket a ninja, hogy ezt viseljék, ha a falu utcáit járják. Sőt még valami szervezetről is hablatyolt...
- hohóó...Ácsi-ácsi... Szervezetről eddig egy szó nem hangzott el...És mi ez a maszk??- kezével mutat a vérvörös maszkra amit az elöbb adott neki az oinin.
- Bűn ilyen arcot maszk mögé rejteni...- szólalt meg az ego Seiben, de tudja, hogy nincs más lehetőség, de most még nem veszi fel a maszkot, csak a kezében tartja.
- Most akkor tulajdonképpen mihez is csatlakozunk mi pontosan?? Értékelném, ha beavatnál és nem hagynál ki egy fontos részlete sem...- Azzal karba teszi a kezét és várja az Oinin magyarázatát

Sei felvette a maszkot is fel is próbálta de Mamono akadékoskodott, főleg a hatalmas egoja miatt, bár az mindkét shinobi számára egyértelmű volt már abban a pillanatban, hogy néhány dolgot nem éppen közöltek velük, pontosabban eddig semmilyen szervezetről nem eset szó. De ami késik, nem múlik, szokták mondani, miközben a férfi Mamono felé nyújtott maszkját leengedi maga mellé, ahogyan a másik kezével lágyan megérintette a maszkját.
- Gondolhattátok, hogy körözött bűnözőket csak nem engedünk szabadon sétálni a városban!- kapcsolta ki a a maszkja egyik oldalának tartóját- Egy szervezetbe való tömörítés nagyon is hasznos... könnyebben megtudunk figyelni titeket, könnyebben irányíthatóak vagytok és mellesleg így hatékonyabban és elkülönültebben vagytok képesek a feladatotok végrehajtására is. - vette le a maszkot az arcáról és tökéletesen láthattátok az arcát.- Máskülönben jó elfoglaltság, ahogyan marjátok majd egymást mind a gyerekek!


- De remélem az arcom elég ahhoz, hogy bízzatok bennem! -nézett rátok mosolyogva- Biztonságban lesztek Kirigakure-ban egészen addig, míg csináljátok amit mondunk...- vette vissza a maszkját- … ha nem, saját kezűleg öllek meg titeket, hiszen ez a dolgom ...- nyúlt be újra a rúha alá, ahogyan váratlanul a besütő nap fénye megcsillant azon a tanto-n, melyet lassan előhúzott. Egyszerű rövid kés kard volt, normális markolat helyet csak fáslival betekert résszel, keresztvas nélkül - Bocsásatok meg, de a kíváncsi emberek hamar halnak...- lépett el mellettetek, ahogyan érdeklődve nézetettek hátra, és láttátok meg az ajtóból kikandikáló kislány ijedt arcát, aki valószínűleg végighallgatta ezt a beszélgetést. Éreztétek a férfiból áradó gyilkos szándékot, melyet ti könnyedén elviseltettek de egy ilyen apró, hat-év körüli kislánynak bizonyos elég volt ahhoz, hogy a földbe gyökerezzen a lábba.

Az Oinin elkezdte magyarázni Seikatsunak, hogy bizony ők nemmutatkozhatnak maszk nélkül a faluban, mert hát ugye körözött bűnözők. Erre már ő is rájött, csak az egója nem engedte neki, hogy megbékéljen a dologgal, néhány ellentmondó szó nélkül. Majd ezután, levette a maszkját és megmutatta nekik az arcát amiért ccserébe bizalmat várt.
- Egyetértek Rei-el.... az arcoddal nem érsz el semmit... ha mondjuk egy csinos kis nő lennél akkor már több haszna lenne a dolognak, de így képtelenség, hogy hatással legyél ránk. - mondta Sei de közben ő is azon gondolkozott, hogy az az irányításos rész, nem hangzik valami kifizetődőnek. A fejét viszont felkapta arra, hogyha nem engedelmeskednek akkor megöli őket..
- Na...Na.... Nem eszik olyan forrón a kását..Ne legyél benne olyan biztos, hogy letudnál győzni... A Bingókönyvekben leírtak már régen elavultak. - Ekkor azonban az idegen egy tantot vette elő és egy kis hat éves forma kislány felé iramodott. Seikatsu nem tétovázott, egyből elővette Higure-t a hatalmas kardját, majd villámgyorsan beleszúrta a földbe, pont a kislány elé, hogy ezzel megvédje őt...
- Álljunk csak meg egy szóra.... Képes lennél kinyírni egy kislányt?? Hát milyen ember vagy te?? Elöbb talán kérdezzük meg, hogy mennyi hallott .- mondandója közben azért fél szemmel a kislányt méregeti, nehogy valami túrpissáég legyen a dologbannehogy túrpisság legyen a dologban. Hiszen fúrcsa, hogy pont most van itt egy gyermek akit eddig észre sem vettek.

A férfi láthatólag semmit sem reagált a szavaitokra, hogy vannak aggályaitok, vagy éppen beszólásaitokra, melyek főleg arra utaltak, hogy az arca nem ér semmi biztosítékot és mellesleg nem nő, vagy éppen a fenyegetése elég gyengécske számotokra. Ő csupán csak elővette a tanto-t és elindult a kislány felé, csendesen és kimérten, egyedül azt a néhány szó hagyta el az ajkát, „Bocsássatok meg, de a kíváncsi emberek hamar halnak...” nem több, akkor még neme egésze addig, míg Mammon kardja a férfi ellőt nem termet, felszakítva a Tatami fapadlót, hatalmas reccsenéssel törve ketté azt, ahogyan a felrepülő faforgács egy apró kis karcolást ejtett a férfi maszkján. Az 'S' szintű shinobi szavai kemények és erélyesek voltak, de nem annyira, mind várta. Nem érezte, hogy a férfi megrémült volna, pedig nagy valószínűséggel ismerte őt, a képességeit, sőt a fenyegetése sem biztosan ért célba.
- Csak vicceltem! - engedte le a kardot, ahogyan mind a ketten biztosra vettétek, hogy ez a férfi veszélyes, egy pillanatra sem éreztétek azt, hogy annak ellenére amit mond, nem lenne lelkiismeret furdalása a kislány miatt, sőt ha engedélyt kapna rá még titeket is hátramerne szúrni. - Ti fogjátok megölni őt! -hangja egy pillanatra felcsendült, boldog volt hogy ezt mondhatta- Megteszitek, mert ragaszkodtok az élethez! - nem mozdult, ahogyan abban a pillanatban még Mamono is megérezte a gyilkolási vágyat, mely egy pillanatra még őt is ledermesztette, sőt Sei lábba még meg is bicsaklott. De nem a férfiból áradt, Mamono-nak olyan érzés volt, mintha valami megakarná folytatni hátulról. Szinte azonnal fordult hátra, ahogyan szemei elkerekedtek és szembenézett azzal, amit sejtett egy pillanatig, már a legelejétől. Az a lány nem hétköznapi volt. A chakra szinte kirobbant belőle, láttátok ahogyan szinte körbeveszi őt, hatással van a környezetére. - Szóval a félelemre reagál... jól gondoltam! - hallottátok a férfi hangját- Nemhiába ide hívtalak titeket... ez a hely elhagyatott, az emberek félnek tőle, hogy miért? Mert egy démon lakik ezen falak között!

Seinek sikerült megállítania a fickót mielött az lecsapott volna, de az meg sem ijedt, csak elmondta, hogy viccelt és nekik kell megölni. Ám ekkor a férfi gyanúja beigazolódott, mikor is kegyetlen vérszomjat érzett amibe még a lába is megbicsaklot. Bizony kiderült a turpisság. Az a lány egy démonocska és azért hívta őket ide az Oinin, hogy lenyomját azt. Mire Seikatsu Reagálhatott volna, Rei már cselekedett és elvitte őt onnan, pedig nem kérte meg rá......
- Majdnem átvertél te kis r*bi..... Huhúúú ezért felkoncollak - majd egy nagyot nevetett...Végre valami élvezetesnek igérkező harc...
- Szóval ezért hívtál ide?? Az ilyen harcokban mindig benne vagyok.. Azthiszem, hogy ezt első küldetésnek tekintem- Mondta az Oininnek és feltette a vörös maszkot az arcára a kardját meg a hátára akasztotta.
- Hé havre!! Vigyük ki innen, itt bent hátrányban vagyunk...- Közölte társával az ötletét, majd elindult kifelé a templomból, persze közben folyton a démonon volt a szeme és védekezésre készen állt. Hogyha sikerül kicsalniuk a Démont, akkor Sei nem habozik..
- Suitenhoufutsu no jutsu- mondta ki a jutsu nevét és a föld alól előtörő talajvíz megprobálja csabdába ejteni a kis szörnyecskét. Ha nem sikerülne akkor gyorsan csinál három robbanó vízklónt és azok a démonra vetik magukat és felrobbannak. lKardját leakasztja a hátárol, azzal védekező pozíciót vesz fel.

Sei egy pillanat alatt kapta el barátját és egyben mesterét és helyezte odébb, nem sokkal de annyira, hogy ne legyen háttal ilyen közel a lányhoz. És láthatólag Mamono nagyon is élvezte végre ezt a helyzetet, nem mindennap érezte azt, amit ott, hogy valaki olyannal harcolhat, akinek ekkora vérszomja van. Azonban veletek ellentétben az oinin ninja a lány ellőt maradt, ahogyan egymást méregették. De démon nem támadt rá a férfira, ahogyan ti a bejárat felé nem mehetettek, hiszen ott a lány állt, ezért Mamono rögtönzött és a kardjával utat vájt magának a falon állt, még szerencse, hogy faépítményben voltatok és nem kőben.
- Ne nézz így, ők az ellenfeleid, nem én! -közölte a démonnal, aki elé abban a pillanatban egy kisebb katana csapódott be, mely a férfi-tól eredt. Bár ti nem láttátok már, hogy honét is vette elő, de a jelek szerint neki is megvoltak a trükkjei. A kislány keze ráfonódott a kard markolatára- Ugyan, tudod, hogy ellenem nem ér az semmit... inkább ellenük kellene kiélvezned a harcot, nem ellenem...- közölte vele, ahogyan az a lény megfordult és kilépett a szabadba, ahol már ti ketten vártátok.
A teste már kezdett átalakulni, láttátok, ahogyan a teste egyre fehérebb, a szemei helyet pedig már csak feketeséget látattok, eltűnt a pupilla, a szemgolyó, tudtátok, hogy valóban egy démonnal néztek szembe. Egy lépés és még egy követte egymást, ahogyan lesétált a lépcsőn. És ahogyan a lába földet érintette, Mamono kézjelekbe kezdett. A föld meghasadt kissé, ahogyan az előtörő víz egy szempillantás alatt vette körül a kislány és emelkedett a magasba. De nem esett pánikba, lassan felmérte, hogy mi veszi körül, ahogyan keze megfeszült a fegyveren, majd a magasba emelve lesújtott vele. A burok kettészakadt, ahogyan a lehulló cseppek beborítottak titeket is. De a jounin, ha nem magasabb szintű shinobi nem adta fel, ahogyan a tanítványa ekkor még nem avatkozott közbe figyelte a lány mozdulatait és hogy mit csinál, akkor még csak sejtett valamit.
És ahogyan a három vízklón nekiiramodott, Sei egyfolytában csak az eseményeket elemezte. Mind a ketten láttátok, ahogyan a démon megelőzi a vízklónokat és kettévágja őket, gyorsan és precízen, mintha egész életében ezt csinálta volna, egy felesleges mozdulata sem volt. De nem volt meglepő, hiszen az eredeti test alig 1/10 erejét birtokolták csak, de Mamono ezúttal ügyesebb volt. A klónok kettéváltak vágva, de a chakra még átjárta őket és emiatt el is érte, hogy felrobbanjanak. Hatalmas robbanás tüntette el előletek a démont, ahogyan a füst lassan ült el és halottátok, majd egy pillanat múlva azt is láttátok, hogy a kislány kilép a füstfüggönyből és lassú léptekkel elindult felétek.
De Sei már látta, hogyan csinálja, hogy mit csinálhat a kislány. A vízcsapdánál, a klonok ellen is, sőt a robbanás megelőző pillanatban is látta, hogy a fű és a levegő is megmozdult a lány körül, ami azt jelenthette, hogy korábban előtörő, a külvilágra ható chakrája, ami láttatok nem eltűnt, csak lekorlátozta a teste köré ez miatt képes ilyen könnyedséggel arra mi, mert az ő chakrá megszünteti az ellenfele által létrehozott és felhasznált chakrát és megvédi őt a hasonló támadásoktól. Ezt gyorsan megkelett mondania Mamono-nak.
Az oinin ninja eközben a templom tetején állt, ahogyan nézte a küzdelmet és bár nem láttátok, mosolygott rajtatok, éle
vezte az előadást.

/Karin: Sei, Mamono, én Rei vagyok /

- Ezzel nem érünk el semmit. Kifelé hat a chakrája, megszünteti az általad létrehozottat, így megvédve magát.
~ Lássuk csak. Chakrával nem megyünk túl sokra, hacsak nem találunk valami módot a védelme megbontására ~ Rei ezután Sei támadására szándékozik hagyatkozni, hiszen kettejük közül ő az erősebb. ~
- Próbálkozz a kardoddal. Hosszabb, mint az övé próbáld meg ezt kihasználni és nyerj időt, amíg kitalálok valamit.
Ezalatt ő csak leveszi a kardot a tokjával együtt az övéről és mélyebb állásba helyezkedik. A tokot egy kicsit oldalra fordítja és az oldala mellett tartja, miközben másik keze rásimul a markolatra. Készen várja, ha esetleg a démon őt támadná meg. Ha ő a célpont, akkor vár, amíg a démon közel kerül és egy tokból indított vágást próbál rámérni, ami szinte védhetetlen. Ha sikerül sérülést okoznia, akkor megvan a megoldás...
Tekintete egy pillanatra az Oininra téved. ~ Mi lenne, ha nem csak vigyorognál ott fent te gyökér? ~

A Seikatsu stratégiájának az első lépése sikeresen összejött. azaz sikerült kicsalni a démont a templomból, aki ekkorra már egy rövidebb katana-ja is volt. A stratégia többi része viszont nem úgy alakult, ahogyan azt várták. a démonlányka könnyedén kiszabadult a burokból, de még a vízklónokkal is elég lazán elbánt. És mindennek a tetjében még a robbanást is ép bőrrel megúszta. Az elveszett ninja értetlenül állt a dolgokhoz, de a társa Rei hamarosan felvilágisaította, hogy miként is védte ki az eddigi összes támadást. Az Oinin meg csak fent bámészkodott ami Seinek egyáltaláűn nem tetszett.
- Rendben van Rei..... Én addig eljátszadozok vele..- válaszolta társának ,ajd egy nagy mosoly jelent meg az arcán amit a maszk miatt nem láthattak. Megpörgette Higure-t majd neki iramodott. Erőteljes csapásokat indít az ellenfele ellen és közben gondosan ügyel arra, hogy a démonka katanája ne érje el öt. Néhol a shushin no jutsu segítségével mögé kerül és onnan támad. Nem nagyon akarja hagyni, hogy a démonlány is érvénysüljön, csak nagy sebességgel, erőteljes csapásokkal támad.

//Bocsi... bocsi... Rei... haha... úgy látszik rosszul emlékeztem... vagy összekeverte...//

Mamono erőteljesen támadt a kislányra, aki érdekes módon úgy forgatta a kardot, mind a legnagyobb mesterek, és igazából csak az első támadásodat védte a kardjával. Annyi elég is volt, hiszen olyan erőteljesen csaptál oda neki oldalirányból, hogy a kislány, már a súlyából adóan megemelkedett és egyszerűen odébb raktad őt, mind egy darab papírdobozt. De utána már nem volt ilyen egyszerű dolog. A kislány csúszott néhány métert, ahogyan az eddigi fapofát egy hatalmas és széles, egyben gúnyos és mégis élvezettel teli mosoly váltotta fel. Rád rontott, de az első csapását mely egy egyszerű szúrás volt, könnyedén védted és az ellentámadásaidba belekezdve a harc mégis megváltozott. A lány nem védte egy csapásodat sem, az összeset elkerülte ami nem volt neki nehezére, révén előnyben volt. Kisebb volt nálad, hajlékonyabb és ami ennél is rosszabb volt számodra, láthatólag jobb kardforgató is.
De ezen helyzet alig tartott néhány másodpercig, alig volt néhány vágás és elkerülés és a kislány átlátott a szitán. Ag egyik oldalirányú csapásod elől ezúttal nem elhajolt vagy elugrott, hanem lehajolt, majd belépve eléd oldal irányban rántotta a kardját, mely egy erőteljes csapás a kendo-ban, olyan erős, hogy egy férfit könnyedén ketté képes vágni. De nem kelett félteni téged, ügyesen ugrottál hátra, így a kard csak a ruhádat vágta el, na meg talán ha egy apró kis vágást hagyott a hasadon, de nem komoly, alig vérzik, felszínes sérülés, egy véletlenül megcsúszó kés, mely elvágja az ujjadat, komolyabb sérülést okoz. De ez egyben figyelmeztetett arra is, hogy óvatosabbnak kell lened.
És ahogyan a shunsin nos jutsuval mögé kerültél egy szempillantás alatt a kardotok újra összeért. A felülről indított csapásod telibe kapta őt, pontosabban a kardját, melyet a fele fölé tartott. Egy kézzel, de a csapásod súlya kibillentette a kardot, éppen ezért volt szükség a másik kezére is, melyet a pengére helyezve sikeresen megakasztotta a csapásodat. Nem hitted el, az a lány, akit egy fél perccel korábban nem volt képes védeni egy gyengébb csapásodat, most védte az egyik legerősebbet. És bizony a kislány arcán még mindig a mosoly ült, ahogyan kicsit megdobta a kardot, hogy ezzel távolítsa el az útból, egy villámgyors oldalirányú megfordulás közbeni vágással próbált operálni, de sikertelenül. Időben érkeztél a földre, és húztad fel azonnal a lábaidat, így a csapás csak a levegőt szelte ketté, a lábaid alatt. És a következő pillanatban már a kardot csapott le újra rá és újfent sikertelenül. A lány gyors volt a vágása után lendületet kihasználva próbálkozott volna egy újabb csapással, de a támadásodat észlelve szinte az utolsó pillanatban vetette meg a lábát és lépett ki oldalra, ahogyan a kard szinte súrolta őt, de mellett csapódott a földbe. És eközben még mindig a levegőben voltál és tudtad, hogy a lehető legnagyobb bajban vagy. A lány berántotta maga elé a kardját, ahogyan egy egyszerű egyenes szúrással akart megölni, de alábecsült. A kezedet magad elé rántva a befeszült alkarod izmai megakasztották a lány kardját és eltérítették annyira, hogy ne a mellkasodba, hanem a vállad szélét felsértve elkerülje a testedet. És ezúttal te kerültél előnybe. A lány kardja, báj fájdalmasan, de az irányításod alá került, a lábad egy pillanattal később leért a földre és ezúttal rajtad állt, mit is csinálsz.

Eközben az oinin ninja még mindig csendben figyelte az eseményeket és nem nagyon zavartatva magát, hogyan alakulnak a dolgok, nem avatkozott közbe.
- Egyre jobban élvezi a harcot, ez nagy baj barátaim! Minél több időt hagytok neki, annál erősebb lesz... mégis mit fogtok csinálni?

A démonkislány és Seikatsu egymásnak feszültek...a férfi igyekezett mindent bele adni, de időközben kiderült,hogy az ellenfele jobb kardforgatásban. Ezt mutatja a kis vágás a hasán, ami akár végzetes is lehetett volna. ezt követően felugrott ezzel kerülve el egy csapást, és lesújtott a kardjával, de a lány még éppen időben kitért és egy szúrással próbálta mellbeszúrni Mamono-t aki a karjával védte ki a csaást. így csak a vállát sértette fel egy kicsit. A következő pillanatban a lába leért atalajra és így ő került előnybe. Seikatsu megragadja a démonlány kezét amelyikben a fegyverét tartja és megpróbálja a földhöz vágni. Közben pedig a kardját próbálja belemélyeszteni a kicsi testbe, miközben próbálja a lány karját tartani. Ha ez nem sikerülne, valószínűleg akkor jön Rei támadás sorozata. -sei is hallotta az Oinin szavait és már értette, hogy hogyan volt képes kivédeni egy olyan erőteljes csapást. nem nagyon örül neki, hogy a társa közbe avatkozott, de nem tud mit csinálni. Pár gyors kézjel és Sei karjain a rúha szétszakad, mert az izom szétfeszítette.
- Gousuiwan no Jutsu- mondta ki a technika nevét. ~ Nehogy azt hidd kislány, hogy én nem tudok erősebb lenni~ gondolja és közben erőteljesen vigyorog a maszk alatt. Ha a barátja támadásai sikeresnek bizonyúlnak és rés nyílik a lány védelménnem habozik és lecsap. Ha nem így alakulna akkor most az erős vízkar technika segítségével indít támadásokat. Még nagyobb erővel csap le mint eddig, még egy kis villám chakrát is vezet a kardba, hogy még erősebbé tegye és ezzel azt is szeretné elérni, hogy a démon fegyvere eltőrjön, ha azzal védekezne.

A férfi Rei kiabálására lenézett rád, ahogyan barátságosan integetett neki egyet, ami elégé heccelni tudta őt, hiszen ez olyan érzés volt neki, mintha egyszerűen keresztülnézne rajta.
- Ugyan már! Én egyszer megküzdöttem már vele és ha újra megtenném, abban nem lenne semmi mókás! - nézte tovább a harcot, miközben válaszolt Rei kérdésére is. De térjünk vissza a harchoz.
Mamono előnybe került, ahogyan elengedte a földbe vágott kardja markolatát, hiszen a másik keze át volt szúrva a kardal és ezáltal az abban a pillanatban de talán a későbbi harcokban is teljesen haszontalan volt már, vagyis könyöktől lefelé biztosan. Megragadta a lány katana-t tartó kezét, de nem volt képes megmozdítani, de nem is akarta. A kislány erősen szorította a kardot, mely kiált Mamono kezéből, de ez így volt a shinobinak, lefogta a lány, ahogyan Rei egy mozdulattal támadhatta hátba.
Ekkor azonban újabb váratlan dolog történt. A démon lány váratlanul megmozdult és Mamono nem tudta tartani. Nem menekült, hanem egyszerűen előrelépett, ahogyan Manono ezzel egyetemben csúszott hátrébb. És bizony a kislány másik keze rászorult a földbe szúrta hatalmas katana-ra, vagyis inkább Zanbatora, Mamono fegyverére. Lassan kielemelte fél kézzel a földből, ahogyan a szája még nagyobb mosolyra lendült.
Mamono arcára vér fröccsent, ahogyan lenézett. A kislány testében egy katana állt ki, átszúrva annak mellkasát. Rei az utolsó pillanatban ért oda. A kislány értetlen arckifejezést vágva nézett le a testére, ahogyan elengedte a Mamono-ba szúrt katana markolatát és szó szerint Mamono kezével együtt megragadta a kard pengéjét. Még akkor sem volt képes ellenállni a lány erejének.
- ÁÁÁÁHHH!!!!- kiáltott fel a kislány, ahogyan elengedte a testén áthatoló pengét és felemelte Mamono kardját és az „S” színtű shinobinak menekülnie kellett, nehogy a kard felfelé tartó pengéje ketté vágja. Hátraugrott, elengedve a lány kezét és sikeresen elkerülve annak támadását. Mondhatni fegyvert cseréltek, most Mamono-nál volt a kisebb katana. A kislány elől, azonban Rei is azonnal menekült. Kirántotta belőle a kardját, ahogyan hátárt. A lány megfordult, szinte az egész felsőteste csurom vér volt, sűrű patakokban folyt le a testén, de ez nem zavarta.
Rei újra támadott, számítva arra, hogy ezúttal az ereje legjava elhagyta a lányt. Azonban ez hiba volt, ahogyan a két penge összeakadt és a lány teste felé irányuló szúrás is telibe kapta, egy újabb lyukat ütve a kislány testébe, pontosabban a jobb vállába, Rei egyszerűen ledermedt. Nagyon közel volt a lányhoz és újra átérezte azt a vérszomjat, melytől megbicsaklott a lábba és megdermedt. Sokkal erősebb és intenzívebb volt, mind legelőször. A keze elengedte a kardot, ahogyan levegőt is alig volt képes venni. A démon magasba emelete Mamono fegyverét, ahogyan Rei utolsó pillantása a lányra vetült.
Azonban abban a pillanatban elvakította a nap, ahogyan újra visszatért belé az élett és Mamono nézett le rá. Az egyik keze csurom vér, de a kezében ennek ellenére a lány kardja, míg a másikon a szétszakadt ruha miatt jól látható dagadó izmokból álló kar, mellyel az imént vágta telibe a lányt, aki a földön csúszva jó néhány méterre távolodott el a lánytól. De Rei ismét észrevett valamit. Többször is sikerült megsebesíteniük, de mégis ugyanúgy mozog, ugyanolyan erős, mégis nem az aki volt. A legelején sikeresen elkerülte a támadásokat, de most miért nem? Sikerülnie kellett volna, sokkal jobb kardforgató, mégis Rei támadása telibe kapta és amikor a magasba emelte Mamono kardját, sokkal lassabban és gépiesebben tette. És rájött. Hiába egy démon, a teste emberi, és az emberi test egyik alapja a vér, elég erősen vérzett ezidáig, ezáltal csökkennek a képességei is, minél jobban megsérül. Rájött a titokra.
- Nahát ez közel volt...- halottátok ismét az oinin hangját, aki elégé idegesítő volt ezidáig is- ha így folytatjátok megfogtok halni! -kiabálta oda nektek, ahogyan a démon felkelt és láthatólag alig volt képes mozogni, pedig semmit változott az arca, nem volt fáradt, egyszerűen a teste nem reagált arra, amit akart.

A harc tovább folytatódik.... Rei-el közösen már sokkal eredményesebb a harc, de ettől függetlenül Seikatsu továbbra sem örül hogy kettő az egy ellen van, de nem teszi szóvá. Történt egy fegyvercsere is idő közben, és Sei bizony eléggé bajban volt, mert a saját kardjával nézett farkasszemet, de Rei éppen időben szúrta keresztül a lányt. De az a szörnyeteg még mindig talpon volt. a társ ismét támadott és egy újabb sebet ejtett az ellenfelen, de abban a pillanatban le is dermedt, de Seikatsu közbelépésével sikerült megmenekülnie. mamono is észrevette, hogy eléggé lelassult a lányka, legalábbis a korábbi mozgásához képest és Reinek hála nemsokára az okát is megtudta. az elveszett ninja bal keze tiszta vér volt és az újjai is alig mozogtak ezért nem sok hasznát vette most a harcban. A társa ismét akcióba lendült és ezzel ismét rés nyílhat a démon védelmén. Ökölbe szorítja vérző kezér, amiből emiatt bugyog ki a vér.
- Akkor bulizzunk- mondta és az izmoktól dagadó jobb kezébe vette a lány kardját, majd Rei támadása közben megpróbálja gyorsan és erősen hátba támadni. Főként a szívet vette célba meg az artériákat.. ilyen szempontból jobb is, hogy a kis katana van nála, hiszen a kicsi gyorsabb és precízebb.