Isora templom

Rájöttetek, hogy bizony a démon is lelassult és nem annyira erős mind volt, még hála az égnek, mert valószínűleg akkor ez a küzdelem nagyon is kemény lett volna. Bár még mindig nem volt vége, de ennek ellenére mind a ketten támadtatok, nem akartatok esélyt adni neki, hogy mutasson valami újat, valami meglepőt.
Rei támadt először, ahogyan a terve szerint az utolsó pillanatban lassult le, ahogyan a démon ezt kihasználva egy oldalirányú suhintással akarta magától távol tartani, nem inkább fogalmazzunk úgy, hogy megölni az ellenfelét, de sikertelenül. A kard nagy volt és bizony már fele annyira nem volt gyors, mind a legelején, pedig ha az kis kard lenne nála, akkor nagyobb veszélyt jelenthetne, de így? Rei könnyedén hajul le a suhintás elől, ahogyan oldalra ugorva találta el a kislány bal oldalát, mélyen belevágva a kislány húsába, mondhatni a fél derekát egyszerűen átnyisszantotta. A démonnak csak annyira maradt ideje, hogy lenézzen a sebére és arra, hogy mi is történt, ahogyan abban a pillanatban Mamono keresztülszúrta a szívét. A démon keze újra ráfonódott a kardra, de csupán egy pillanatra, ahogyan a hatalmas kard kihullt a kezéből, majd a jounin rangú férfi is érezte, hogy a kard súlya nehezebb lett, ahogyan a kislány teste elengedte magát és a súlya a kardra nehezedett. A lány teste előrehanyatlott, ahogyan Mamono megdöntve a kardot a lány előrebukott arccal a földre, ahogyan alig néhány pillanat alatt egy nagyobb tócsa jelent meg körülötte.
Hirtelen hangos tapsolásra letettek figyelmesek, mely a közeli épület tetejéről jött. Az oinin ninja tapsolta meg az előadást nektek, ahogyan a kezében még mindig ott volt ama kis kard.
- Ez szép előadás volt, gratulálok...- dicsért meg tieteket, ahogyan a kardjával a holtestre mutatott.- De én a ti helyetekben azonnal el is pusztítanám...- adta a tanácsot, ahogyan mit tesztek és mit reagáltok, az már csak rajtatok áll.

A páros taktikája sikeresnek bizonyult. Rei elterelő támadása esélyt adott Seikatsunak, hogy átszúrja a lányka szívét, aki ettől összeesett. Az Oinin továbbra is feleslegesen jártatta a száját, de nem mondott semmit, csak odasétált a kardjához és felvezze azt az ép kezével, majd a hátára illesztette. Nagy levegőt vett majd levette a maszkot a fejéről, miközben Rei leválasztota a fejét a lánynak és ezzel a Démon legyőzetett. A fejnélküli testtől távolabb sei leült egy sziklára, majd az ellenszenves Oinin felé fordult.
- Látom jól szórakoztál... De nálam biztosan nem jobban- majd egy széles vigsor húzodott végig az arcán.
- Rei!... Látom nemnyerte el a tetszésedet az Oinin barátunk viselkedése- mondta kissé nevetve, majd ismét az Oininre szegezi a tekintetét.
- Azért remélem elégedett vagy és beszélhetünk arról a bizonyos szervezetről.... Kezdek érdeklődni iránta. Ennyivel tartozol, ha már helyetted végeztük el a piszkos munkát- közölte a férfival és közben a sebesült karját próbálja meg fertőtleníteni, ellátni.

A férfi csendben sétált felétek, ahogyan a kezében továbbra is ott volt a kard, egészen addig, mígnem Rei egyszerűen le nem nyisszantotta a már hallottnak hit démon fejét és a férfi lábához nem dobta. És abban a pillanatban, mintha az megnyugodna, váratlanul eltüntette a köpenye alat a tanto-t, ahogyan a kezeit mintha egy szerzetes lenne teste ellőt összefonta, eltüntetve a ruhaujjaiban. Hagyta, hogy annyit beszéljetek, amennyit akarjatok, majd ahogyan befejeztétek és mind a ketten őrá néztetek, csak akkor szólalt meg.
- Hát elég szép munka...- nézett le a fejre- … nekünk egy egész oinin osztag kellett, hogy élve elfogjuk ezt a kicsi lányt...- hangja mintha boldog lett volna- … de nem is csoda, egy képzetlen gyermekben lévő démon, egy jutsetsu csak ennyire lehet képes ezen a szinten. Ha shinobit nevelünk belőle, csak bajt okozott volna, jobb ez így! Nemcsak őtöle szabadultunk meg, hanem két erős shinobit is nyertünk magunknak! -ismertette a hírt, hogy valójában küldetése célja ezen kislány elkapása volt, bár a jelek szerint jobbnak tartotta azt, hogyha megöleti veletek őt- De legyen.. a tények fejben, kérdez akármit és én válaszolok rá...

Az idegen férfi gratulált a teljesítményhez, majd elárulta, hogy valójában csak el kellett volna fogni a démon lánykát, de nem kellett volna kinyírni. De mint késöbb kidrült, hogy ő bizony egyáltalán nem bánja, hogy így alakultak a dolgok. Károsabb lett volna,ha shinobit képeznek belőle és az bevadul a falu kellős közepén.
- Hát nemtudom....hogy helyes volt-e kinyírni, de így alakult.... Ez van, már nem lehet megváltoztatni. - Mondta miközben a kezét kötözte be....Amikor azt befejezte akkor elkezdte a krdját tisztítani, nehogy rászáradjon a démonka vére.
- Szóval jutsetsu... Hallottam már dolgokat ezekről az elátkozott emberekről, de eddig eggyel sem találkoztam...- ezután Rei már fel is tette a kérdéseit, mert az Oinin megigérte, hogy válaszol az összes kérdésre. Amint a társa befejezte a kérdezősködést ő is fel tett egy pár kérdést.
- Vannak jó nők a szervezetben?? Mennyire kapósak- és ahogy Seitől ez elvárható a többi haszontalan kérdés mellé elnyom egy abszulúte feleslegeset.
- Mikor volt utoljára szexuális aktusban részed....Nővel természetesen.....

Rei morgása, majd mondhatni felkiáltása a volt Kirigakure terv hallatán igencsak magára vonta az oinin figyelmét és miközben a shinobi egyszerűen felugrott az egyik fa ágára, az oinin ninjának nyugodtan volt ideje kommentálni néhány szóval a fiú válaszát. Igen, hozzá képest mondhatjuk azt, hogy fiú!
- Nem igazán...- válaszolta Rei-nek, aki ekkor ugrott fel az ágra- … Kirigakure hadereje nagyon legyengült a belső viszályokban. Minden elérhető erőre szükségünk van jelen pillanatban! Ez a kislány hihetetlen kincs lehetett volna, de hosszú időbe telik kiképezni őt és jelen pillanatban egy jounin erejét sem mellőzhetjük bár...- hallgatott el, ahogyan Rei kényelmesen elhelyezkedett az ágon, ahogyan láthatólag nem figyelt eddig a férfira, majd ahogyan lenézett rá, feltette a kérdését neki, mintha eddig nem is magyarázkodott volna. - Hát te aztán tudod, hogyan lombozd le az embert...- térdelt le a levágott fej mellé, ahogyan fiolát vett elő és miközben vér mintát vett a lánytól, válaszolt a kérdésekre, arra melyet Rei tett fel és arra is, melyet azután tökéletesen időzítve Mamono is kérdezett, bár hogy ő minek, arra lenne kérdésem. - A szervezet neve Bishamon... eddig nem halhattatok róla igazán, hiszen semmit nem csináltak eddig. Tudjátok nem!? Kirigakure mindig benne volt kétes ügyeletekben az idők folyamán és ez alól az sem kivétel, hogy körözött ninjákat szolgálatait is igénybe vettük! Azokat a személyeket akik ily módon tették szolgálataikat, az összes iratban egyszerűen csak Bishamon megjelölést kaptak! -emelte fel a mutatóujját- De sokkal hasznosabb, ha ezeket a személyeket egy szervezetbe tömörítve és megosztva célt adva nekik, vetjük be a harcokban. Ne hidjétek hogy fontosak lesztek, hiszen csak eszközök lesztek a falú kezében, de cserébe biztonságban és nyugalomban élhettek, nem kell félnetek a fejvadászoktól és más nemzetektől! - állt fel, ahogyan elrakta a vérrel teli fiolát- De a lényegekbe nem nagyon tudok belemenni.. nem vagyok minden információ birtokában, de annyit tudok, hogy a szervezett vezetését egy fiatal Kumogakure szökött kunoichire bízták, akiben állítólag nagyon megbízik a Mizukage... hogyan is hívták... hogy is hívták...áh megvan. Hana Fusjishima….-vakarta meg a tarkóját- ... nem sokat tudok róla, de annyi biztos, hogy egy éve állt Kirigakure szolgálatába és rendkívül hasznosnak bizonyult. Eddig 2 darab „S” szintű küldetést hajtott végre az adatok szerint de... hagyjuk...- nézett Mamono-ra. - Létszámot és helyszínt nem ismerek, ahogyan más személyt sem, sőt igazából fogalmam sincs arról sem, hogy ezzel mi valódi céljaik. De más kérdésekre célozva. Ismerheted Kirigakure-t, vannak csinos leánykák, bár téged megismerve, olyan kellene neked mind az a Hana. Bár elég rideg jellem, biztos kitűnő kunoichi... igazította meg a maszkját- … akárhogy is, próbáld meg és ha túléled, akkor mond el milyen volt. Mindig szeretem a jó történeteket! De ha ennyi kis messe elég volt, indulhatnánk is, este est mire elérjük Kirigakure-t!

Seikatsu is figyelmesen hallgatta az ellenszenves Oinint a szervezetről, de ő utána sem szólalt meg, csak a jobb kezét az állához érintette, majd csak gondolkozott egy kicsit.
~hmmm.... Szóval bishamon a szervezet neve...mintha már hallottam volna valahol ezt a nevet, de most egyáltalán nem jut az eszembe, de mindegy. ~ Alig várta, hogy válaszokat kapjon a kérdéseire, de először Rei kapta meg a válaszait, márpedig Sei szerint más lett volna a fontossági szempont. Az a rész ahol kijelenti a bájgúnár, hogy bizony nem lesznek fontosak, csak eldobható eszközök a falu számára, de hát mit lehet tenni. azért reméli, hogy egy kis tiszteletet majd kap, mert a balhé a vérében van. Aztán jönnek a várva várt válaszok, illetve némelyik. Csak annyit tudott meg, hogy egy Hana nevű lány aki kumogakureból szökött el...ő a vezető. Sőt még a mizukage meg is bízik benne. Amikor az Oinin közölte, hogy sok a szép lányka kiriben, de őt ismerve olyan kell neki mint Hana akkor felcsillant a szeme.
- Nocsak...meglep, hgy ilyen jól ismersz. De alig várom már, hogy találkozzak ezzel a Hana-val.... Reméljük túlélem- mondta teljesen határozottan, majd felkelt és ő is elindul a falu felé.

A férfi elmosolyodott, de ezt ti nem láttátok, de mégis éreztétek. Visszafordult Mamono felé, ahogyan valamit még közölt veletek, vagyis inkább, a csapat legerősebb tagja felé, bár ezt is ki tudja, eme oinin nem nagyon félt tőletek és nem láttátok harcolni sem, így igazából nem tudtátok azt sem, mennyire is erős. De ez még változhat, ezt jól tudtátok.
- Annyit már tudok, hogy a veszélyes, és kockázatos életet szeretett! Ennek köszönhető hogy velem jössz te és a barátod. -indult el, ahogyan követettéket.
A víz országa egy kicsi sziget, de mégis erős a maga módján. Mamono a már elveszett emlékei között kutakodva, jó néhány helyre visszaemlékezett, ahogyan alig fél napi járóföldre lévő rejtek hatalmas kapuja ellőt nem találtok magatokat. Két vastag szikla tartotta az ajtó pilléreit, ahogyan az ott őrködő shinobik először kissé megriadtak, majd amikor észrevették a férfi megnyugodva jelezték, hogy beléphetnek. Ilyen könnyen sohasem tehettétek volna be korábban a lábatokat a falúba.
- Először a Mizukage elé viszlek titeket. Közölnem kell vele a híreket! -sétáltatok az utcákon, ahogyan az első öt perc után megállapítottátok hogy az új Mizukage rendkívülimunkát végzet. A falú új életre kelt és szó szerint élettel, melegség költött a falúba, a zord falak közé. Némák voltatok, ahogyan csakhamar a kis séta végén a Mizukage hatalmas palotájának az egyik legmagasabb szintjén lévő kétszárnyú ajtó ellőt találtátok magatokat. - Maradjatok csendben! És a maszkokat ne vegyétek le! Még maga a Mizukage sem akarja tudni, kik vagytok, így teljesen elzárkozhat attól, hogy felfedjétek magatokat! Egyedül Hana és a tagok ismerik majd egymást! Ezt ne feledjétek! - kopogott be, ahogyan a „Gyere be!” válasz után mind a hárman beláttatok a kisebb terembe.
Hatalmas ablaksor ellőt, egy kisebb íróasztal mögött ült ő, Terumi Mei, a jelenlegi Mizukage. Ahogyan végignézett rajtatok és az Oinin férfin teljes csend volt. Persze ti ketten résen voltatok, de egy fiatal fiún kívül senki sem volt a teremben. Ezen fiú, a Mizukage mellett állt. Rövid jelentésnek lehetettek fültanúi, ahogyan Mei rátok nézett.
- Legyen! Nem ez volt a küldetésed, de legyen. De szeretném ha óvatosabb lennél. Egy egész osztag oinin ninja-t bíztam rád és egyedül tértél vissza. A haderőnk is csökkenőfélben van, nem engedhetjük meg magunknak a felesleges áldozatokat.
- Bocsásson meg, de a jutsetsu így is alul lett becsülve. Nem gondoltam, hogy ilyen erővel bír! Éppen ezért nem gondolja, hogy Fujishima senpai-t is megfigyelés alá kellene rakni, hiszen ő is egy jutsetsu...- hallottátok a férfit, mikor váratlanul kitárult az ajtó és egy chuunin mellvértett viselő idősebb férfi rontott be a terembe.
- Mizukage sama! Most kaptuk a hírt, hogy Hoshikage Kisame harcba bontakozott egy Anbu egységgel a közeli templomnál! -hadarta a férfi idegesen, ahogyan az oinin shinobi aki eddig kísért titeket megindult kifelé.
- Majd én elintézem a ryouken osztaggal! Úgyis van vele egy kis elszámolni valóm! -lépett ki a teremből, ahogyan még parancsot sem kapott erre. A Mizukage mögött álló férfi váratlanul előlépett ahogyan Mei fülébe súgott valamit. Halkan de ti ketten jól hallottátok. „Kurono-sant és a nővéremet küldtük oda! Hadd menjek én is! Gingitsune-san megbízhtattlna, ha rajta múlik, feládozza az egész osztagot a siker érdekében!~ és jött a válasz is azonnal. ~Nem, neked más dolgod van, és amúgy is bízz egy kicsit velük, hiszen nem gyenge kölykök már!” néztek rátok mind a ketten.
- Ruken-kun majd elkísér titeket a szálasotokra! -mutatott a férfira, aki elindult felétek, majd kissé ideges arccal intette, hogy kövessétek.

//Köv post mehet az Kirigakure utcáira! //