Re: Shimagawa-tó

**Misaki Kiyoko** Szomb. Nov. 21 2015, 20:17

/Ibuka - no, nem kell megijedni, elolvastam mindent, tudok Mairól, tudok Aoról, meg Soro-senseiről is, az utóbbi az most én leszek akkor Minna-san helyett/

A sensei türelmesen várt, de magában tudta jól, hogy nem fog sikerülni, ezért is volt előbbi hangneme gúnyos, incselkedő, s amikor végül bebizonyítottad, amit már eddig mindenki tudott, Soro leugrott a fáról és lassan sétálva hármat tapsolt ugyanolyan lomha tempóban. Ao végül nevetésben tört ki, muszáj volt előre dőlnie, hogy a térdére támaszkodjon, hogy a hahotától hátra ne csapódjon.
- Gratulálok, Ibuka! Kezdjük az elején: már alapból ott rontottad el, hogy elbíztad magad. Egy ninja nem teheti meg ezt. A képességeidben bízni kell ugyan, de nem kell azokat túlbecsülni, ha végül kiderül, hogy úgyis hoppon maradsz - a sensei tudja jól, hogy mit csinál, úgyhogy jobb lenne, ha hallgatnál rá és nem a saját fejed után mennél legközelebb. Nos, az is jól jön, de ilyen helyzetekben, amikor a tanulás jön szóba, talán jobb a tanárra támaszkodni, éles helyzetben küldetésnél pedig a józan paraszt észre... már ha van.
- A könyvek csak az elméletet fogják neked átadni, semmi többet - kezdi a bemelegítő magyarázatot, amikor int a többieknek is, hogy menjenek közelebb hozzá.
- A titok nyitja a chakra megfelelő kontrolljában van. Ennek megfelelő irányítása sokkal lényegesebb a mennyiségnél vagy az erőnél, mert ha nem tudod jól áramoltatni a benned lévő chakrát, akkor sokkal hamarabb kimerülsz, aztán képtelen leszel a hosszabb távú harcokra. Éppen ezért van szükség a fára mászásra és a vízen járásra, ezekkel lehet elsajátítani a legjobban a chakra fölötti uralmat - megköszörüli a torkát, és rátok néz.
- Először ritka, hogy bárkinek is sikerüljön, kell hozzá minimum négy esés, hogy kezdj ráérezni. Addig fogjátok csinálni, amíg meg nem tudtok maradni a vízen legalább egy percig! Próbáljatok magatokba mélyedni, irányítani azt a chakrát, a mozgással egyenlően áramoltatni, érezni a vizet a talpatok alatt. Rajta! - összecsapta a kezét, és várta, hogy újra nekilássatok. Márpedig az biztos, hogy tényleg nem fogtok addig elkerülni innen, míg legalább egy percig meg nem álltok a víz felszínén. Aztán, ki tudja... lehet jön a két perces akció.

**Masaru Ibuka** Vas. Nov. 22 2015, 10:41

Elgondolkoztam azon amit a sensei mondott, igaza volt egy ninja nem bízhassa el magát mert lehet, hogy az életébe kerül. Ao kinevetett de ő sem volt jobb nálam, Mai pedig fura volt, hogy neki már megy a vízen járás. Na mindegy, megpróbáltam újra de az is sikertelen lett. Majd újra és újra de sajnos egyik sem sikerült, kezdtem már valamennyire ráérezni de még mindig nem ment annyira, hogy fent maradjak, hosszabb ideig. Koncentrálnom kell, még hozzá nagyon is, ha egy kicsit is lankad a figyelem azonnal bele esek a vízbe. Amikor újra és újra kimásztam a vízből mindig elmondtam magamba azt amit a sensei mondott. Teljesen bele mélyültem kizártam a külvilágot, még Ao nagy vízbe csobbanásaira sem figyeltem fel.
- Sikerülni fog.
- A titok nyitja a megfelelő kontroll, érezd a vízet. - jutottak eszembe a sensei szavai.
Úgy tűnik, hogy sikerült, az idő csak telt de én még mindig a víz felszínén voltam, teljesen ráéreztem. Úgy tűnt, hogy már egy jó ideje fent lehetek a víz felszínén, pedig olyan nagyon sok idő nem telt el.
- Végre sikerült. - gondoltam magamba.
Szép lassan kijöttem a szárazföldre de közben, folyamatosan végig koncentráltam.
- SIKERÜLT - ekkor már megnyugodva ordítottam fel.
Ekkor már jó ideje gyakoroltunk, és a sensei-t nem láttam sehol sem. Azt hiszem, hogy megunta a várakozást és lelépett.

**Misaki Kiyoko** Pént. Dec. 11 2015, 21:45

/Elnézést, hogy megkésve, januárban nagyvizsgázok - Ha lehetséges, ne irányítsd a sensei-t, az én vagyok.
Bízhassa helyett bízhatja/

Míg te azzal bajlódtál, hogy hányszor csókold meg alulról a víz felszínét, addig a sensei a körmeivel babrált, a piszkot szedegette ki alóla, mintha ügyet sem vetne arra, hogy fejlődsz e egyáltalán vagy sem. Azonban ez nem így volt, egyszerűen csak tudta jól, hogy időbe telik, míg valaki elsajátítja a vízen járást, és ahhoz a sensei részéről türelem kell, mást ugyanis nem taníthat, hacsak nem szavakkal buzdít rá.
Még Mai is meglepődött, amikor hirtelen felkiáltottál, hogy sikerült, Ao pedig méginkább - pont akkor esett bele megint a vízbe, amikor már úgy tűnt, hogy sikerülni fog neki, de sajnos annyira megdöbbent az eredményedtől, hogy halnak képzelte magát.
No, a sensei valóban nem volt ott, mert még ellibegett, mielőtt rájöhettél volna, hogy a következő sikerülni fog, de a távolból már látni vélhettek egy alakot : a senseit.
- Olyan hangokat hallottam, mintha a föld megnyílt volna alattam, szóval hoztam nektek enni - ezzel arra céloz, hogy nyilván a hasatok kordulhatott meg így. Szépen leült a fűbe törökülésben, majd elővette a dobozt, amiben mindenkinek volt fejenként két darab onigiri.
- Üres hassal márpedig nem lehet tovább edzeni. Gratulálok Ibuka a teljesítményedhez. Ao, nem magyarázom el még egyszer a vízenjárás szabályait, te is hallottad a két füleddel. A terv az, hogy addig nem tanulunk tovább, míg Ao nem tud úgy sétálni a vízen, mint én ittasan egyenesen - összecsapta a két kezét és hozzálátott az ételhez. A kijelentéseiből tudhattátok, hogy nyilván olyan edzés jöhet most csak szóba, amihez köze van a víznek. Ezért szükséges az, hogy mindenki kellőképpen elsajátítsa.
- Ibuka, ha végeztél az evéssel, van két perced pihenni, utána nyomás gyakorolni! Azt se bánnám már, ha elkezdenél járkálni azon a vizen... de ne felejtsd el: chakrakontroll - mutatóujját figyelmeztetően lóbálja előtted.
- Addig én mit csináljak, sensei? - teszi fel a jogos kérdést Mai, mire a sensei elgondolkodik.
- Hát amit a többiek. Gyakorolj - jelenti ki egy vállrántással.

**Masaru Ibuka** Szomb. Dec. 12 2015, 09:58

Azt a parancsot kaptam, hogy annak ellenére, hogy sikerült gyakoroljak tovább, hogy jobban menjen. Örültem neki, hogy én hamarabb elsajátítottam a vízen járást mint Ao. Edzetem tovább, és tényleg egyre jobban ment már menni is tudtam a vízen tök jól elsajátítottam, úgy tűnik, hogy mégis volt értelme lelépni, a könyvek mindig segítenek. Úgy döntöttem, hogy mivel már elég jól megy nekem és Mai-nek is ezért egy kicsit beszélgetek vele, megkérem, hogy meséljen magáról egy kicsit. Így hát közelebb mentem hozzá.
- Öhh.. mizujs? - kérdeztem tőle.
- Addig amíg Ao-nak nem megy, nincs kedved beszélgetni? Jobban megismerhetnénk egymást. - folytattam
Ha jóba lennék Mai-el valószínűleg jobb lenne köztünk a csapatmunka is, és mivel egy őszinte barátom sincs ezért jól jönne egy aki mindig segíteni tudna. Mai nem beszél sokat és talán gyengének látszik, de szerintem egyáltalán nem az. Ahogyan észre vettem, nagyon gyorsan tanul, és ő már régebben elsajátította a vízen járást. És még ki tudja, hogy mennyi mindent tudhat amiről még nem tudok. Ezért is lenne jó megismerkedni egy kicsit közelebbről. Remélem, hogy nem fog elutasítani.

**Misaki Kiyoko** Pént. Dec. 18 2015, 22:19

Ao látszólag felháborodott, hogy neked hamarabb sikerült, mint neki, ezért úgy döntött, hogy belead anyait-apait, hogy utolérjen téged bármi áron. Bár a barátságotok nem indult a legfényesebben, azért mégiscsak meg kell adni valakinek a kezdő lépést, s mivel úgy tűnik, ő ezt nem fogja megtenni, mert nem ismer el téged vele egyenlőnek, neked kell megtenni az első lépéseket a barátság felé. Bebizonyítani, hogy megbízható vagy, hogy tudsz logikusan gondolkodni, hogy képes vagy úgy véghezvinni egy küldetést, hogy közben azt nem baltázod el.
Mai éppen mélyen gondolkodott, s valószínűleg meg is ijedt, amikor megszólítottad, ez pedig meg is látszott rajta, amikor gyengéden megrándult a válla. Elkerekedtek a szemei, s azonnal lesütötte a szemét, nehezére esett tartani a szemkontaktust - ez a Mai nagyon szégyellős.
- Hát... azt hiszem, valahol el kell indulni - kezdi ezzel, kijelentve, hogy a barátság rögös úton halad, de valakinek át kell lépnie a küszöböt. Teljes biztossággal lehetséges, ha azt mondom, Mai inkább szeretett volna meglenni a saját kis világában, egyébként is olyan magának való, mintsem megossza mással a saját életét.
- Mit szeretnél pontosan tudni? - nyel egyet. Elgondolkozik, hogy mit is mesélhetne magáról, aztán eszébe jutnak a szülei.
- Valójában nem akartam ezen az úton haladni... nem akarok életeket elvenni, én azokat megmenteni akarom. Azért képzem magam, hogy egyszer medikus ninja lehessek, és megmenthessem az embereket - szünetet tart és elfintorodik, ugyanis nem tudja, mit mesélhetne még magáról.

**Masaru Ibuka** Vas. Dec. 20 2015, 09:32

- Szívesen meghallgatnám a te történeted. Úgy értem, hogy mindenkinek ugye van egy, hogy mégis hogyan jutottál el eddig? De persze csak akkor ha ráérsz és mesélni szeretnél róla. Kíváncsi vagyok, hogy neked pl. milyen nehézségek voltak az életedben. Szerintem ha jobban megismernénk egymás múltját is akkor jobban összetudnánk kovácsolódni.
Jó lenne majd, ha Ao-val is eltudnám végezni ezt a beszélgetést de vele nem hiszem, hogy menne. Ő nem szívesen beszélgetne velem magáról. De ha Mai-el egy kicsit közelebb kerülnénk akkor az mindenképp jó lenne a csapatmunka szempontjából. Biztos van valami oka ami miatt Mai ennyire zárkózott kell, hogy legyen valami és az ilyet azért mindig a múltban kell keresni. Nem akarok belefolyni a magánéletében de tényleg, csak egyszerűen segíteni szeretnék neki. Szimpi nekem ez a lány nagyon, már első ránézésre az volt pedig akkor még ennyit sem tudtam róla mint most. Nem tudom, hogy neki mi a véleménye rólam de remélem, hogy ő is kedvel engem.
- Szóval van kedved beszélni?
- Persze megértem ha most nem érsz rá és inkább edzeni szeretnél. - folytattam.

**Misaki Kiyoko** Hétf. Dec. 21 2015, 22:19

Mai hevesen bólogat, de nem is szeret magáról sokat beszélni, az az igazság. Ez meg is látszik rajta, mert amikor nyitná a száját, hogy meséljen, hirtelen megakad. Nagy levegőt vesz, hogy tovább tudjon jutni ennél.
- A szüleim szigorúan veszik, ezért tanulok és fejlődök annyit, hogy eleget tegyek nekik. A családunk már generációk óta nap mint nap tanítja a fiatalokat, hogy egy nap nagyhatalmú ninják válhassanak belőlük, hogy meg tudják védeni a családjaikat, persze mindezt vérontás kíséri. És én ezt nem akarom. Én az életeket megmenteni akarom... - nem tudni, hogy akart e még mondani valamit, ugyanis Ao már kikászálódott a vízből, sikerült neki is annyira elsajátítania, hogy ne essen bele egy perc előtt.
- Végre, aranyapám! - megrugdosta a levegőt, hogy a lábáról lejöjjön az a sok víz, de nem ússza meg ennyivel.
- Áhhá! Mivel mindannyiótoknak sikerült, ezért most szépen fussatok. Nem ám itt a szárazföldön, hanem a víz felszínén, gyerünk! - a sensei egy kis pihenést sem hagy nektek, így arra sincs lehetőséged most, hogy Mai-al tovább beszélgess.

**Masaru Ibuka** Kedd Dec. 22 2015, 10:57

Az igen hát nem sokat tudott mesélni magáról Mai, na de mindegy is. Mivel Ao-nak jó sokáig tartott elsajátítani a vízen járást addig én szerencsére tökélyre tudtam fejleszteni az enyémet. Nem tudom, hogy még is mi volt az oka, lehet, hogy én jobban tudok koncentrálni mint Ao vagy mit tudom én. De mindegy is annyira nem is lényeges. Ráléptem a vízre és minden rendben ment, normálisan futni tudtam már rajta. Bár néha-néha volt egy pillanat amikor azt hittem, hogy most lehet, hogy bele esek de szerencsémre nem történt meg. Úgy tűnik, hogy ezt a vízen járást lezártnak tekinthetem. Kíváncsian várom, hogy mit csinálunk következőleg a mesterrel, lehet, hogy ismét majd valamilyen edzés lesz? Vagy lehet, hogy küldetést kapunk? Nem tudom, de mindenféleképpen a legjobbat kell nyújtanom mindegy, hogy mit kell majd csinálni, hogy anya és apa is büszke lehessenek rám.
- Sensei ez is sikerült és úgy érzem, hogy megfelelően megy. - szóltam a senseihez.

**Misaki Kiyoko** Hétf. Dec. 28 2015, 22:16

/Hát ezt észre se vettem Very Happy

Ha lehet - nem lehet, kérem is! - feltételes módban írj, nem biztos, hogy minden skerül elsőre/

- Ki mondta neked, hogy hagyd abba? - a sensei átkarolja a vállad, hogy lentebb hajolj így és ő egy barackot adhasson a kobakodra, ami lehet, hogy közvetlenül utána fáj egy kicsit, de csak poénból kaptad.
- Nem mehet semmi sem tökéletesen, míg én azt nem mondom, hogy jó - nem azért csinálja ezt a sensei, hogy nektek rossz legyen, sőt ellenkezőleg! Azt akarja, hogyha arra kerülne a sor, erősek legyetek és helyt tudjatok állni bármilyen helyzetben. Ao hunyorogva néz rád, ha rápillantasz, láthatod, hogy akkor sem szűnik meg ez a tekintet. Nem tudhatod, mi ütött belé, talán az irigység, talán más, ezt már csak ő tudná megmondani.

Több kör után a sensei úgy dönt, hogy most elküld titeket haza, mert a Nap lemenőben van már, nem szeretné ő se, hogy kifáradjatok, mellesleg az unalomban már látható rajta, hogy álmos, akkora ásításokat nyom el.
- Ha ügyesek vagytok, talán holnap vár rátok egy küldetés. Talán. Most spuri haza, és ne lássalak titeket reggelig - zsebre dugja a kezét és morcosan néz rátok.

Shimura Danzou Kedd Dec. 29 2015, 10:38

// Kaland Ellenőrzése: Úgy érzem, hogy Kiyokonál jó kezekben vagy, Ibuka-san. +10 chakrát írok jóvá a játékért. ^^ //

**Masaru Ibuka** Kedd Dec. 29 2015, 11:18

- KIRÁLY - ordítottam fel.
Egy kicsit az elején nehézkesen mentek a dolgok de most már ez is megy, úgy tűnik egyre több justu-t fogok most már a jövőben is elsajátítani.
- Vajon milyen küldetésről beszélhetett a sensei? - gondoltam magamban.
Jó lenne mondjuk egy jó kis küldetés, ahol tudnák szerezni egy kis pénzt, tapasztalatot és pluszba akció közbe is megmutathatnám azokat a jutsu-kat amelyeket már tudok.
- Sziasztok - köszöntem el és én is elindultam haza felé mint a többiek.
Úgy tűnik Ao egy kicsit morcos volt amiért nekem hamarabb össze jött a vízen járás.
- Hahaha - nevettem el magam.
Örültem neki, hisz így talán egy kis tiszteletet is kapok Ao-tol, aki talán azt hihette eddig, hogy egy gyenge shinobi vagyok az előző küldetés miatt amikor majdnem segítettem azon az öregen aki valójában az ellenség volt.
- Szia anya, apa hazajöttem. - kiabáltam be a házba mihelyst beléptem az ajtón.
Pihennem kell jó sokat, hisz azért ez az edzés egy kicsit kimerített és ha minden igaz akkor holnap egy új küldetésen veszek részt.

Ajánlott tartalom