Re: -=Az Aréna=-

**Itanashi** Pént. Aug. 31 2012, 22:44

//A klónról nem írtad, mi törént vele, de megpróbálom akkor kikerülni, nem irányítalak.//

Ellenfelem felé sétálva, dobálva őt a shurikennel, hirtelen furcsa hangot hallottam. ~Hátulról jön~ hasított a fejembe egy hang. Csak nem ő az? Visszatért, és hangja most még hidegebb, mint eddig. Csupán fejem fordítottam hátra, majd szememmel láttam a hang forrását. Egy fumma shuriken hasított felém, igen nagy erővel és sebességgel. Láttam ezután kisebb, a napfényben megvillanó fegyvereket, valószínűleg kunai-ok és egyéb dobó fegyvereket is hajított utánam. Akor, aki eddig dobáltam, valószínűleg egy klón lehetett, hacsaknem használni tudja az árnyék klónt, bár erre kevés az esély. Nem lehetett sok időm, így gyorsan kellett cselekednem. Gondolkodás nélkül használtam a Lefejező technikát, mellyel a föld alá bújva remélem elkerülhetem a felém szálló fegyvereket. Majd a föld alól elindulva a dobás irányába ellenfelem alá kúszom, és aktiválva a technika lényegét ellenfelem a föld alá húzom, de csak térdig. Remélem ez a meglepetés erejével fog visszaütni neki, majd kimászva a földből, ha van időm, egy nagyot ütök a fejére, vagy ahol érem. Ha a helyzet úgy hozza és van rá időm, akkor a szimpla ütés helyett egy Sorozást viszek be neki, lehetőleg fejre, vagy mellkasra. Ha ismét elmenekül, akkor míg nem látjuk egymást egy füst klónt hozok létre. ha ellenfelem feltűnik, akkor a füstklónt ráirányítom, majd hagyom, hogy megsemmisítse. Ha a füstklón a közelében semmisül meg, a belőle kiáradó füst, keverve a belekevert altatóméreggel meghozza a hatását. ha ezt bekapja, akkor a meccsnek 3 percen belül vége lesz. bárhogyan is, de vége lesz.
~Öld meg~ mondta a hang, miközben térdemig már a földbe süllyedtem. ~Öld. Meg.~ utasított.
- Azt fogom - mosolyodtam el.

**Shirogane Shiro** Szomb. Szept. 01 2012, 15:21

Az arcomra mosoly ült ki, ahogy az öklöm az arcába mélyedt. Sikerült, megütöttem, magamtól, önerőből, visszafizetve mindenért! Gondolataim elengedték a küzdés fogalmát, s ahogy kiegyenesedek, a világ hirtelen szűnik meg körülöttem létezni, miközben testem a porba hull.

A kép pontokban tért vissza, ahogy először összeszorítottam, majd felnyitottam a szemhéjaim. Minden tagom sajgott, s mellettem ült valaki. Döbbenetemre nem Akihiko volt az, hanem a korábbi ellenfelem, a konohai fiú. Zavaros-kérdő tekintettel pillantok rá, ahogy a kezembe nyom valamit, amiről azt állítja, fájdalomcsillapító. Miután segít felülnöm, kiiszom a kis üvegcse tartalmát, s valóban hamarosan kezdem érezni áldásos hatásait, bár az is lehet, a fiú elismerő és őszinte szavai azok, amelyek enyhítik a fájdalmaim és töltenek el egyfajta büszkeséggel. Hálásan megköszönöm a kedvességét, bár szégyellősen csak az ölem bámulom, és nem tudok rá nézni most, hogy vége a megpróbáltatásoknak.
Viszont képtelen vagyok megülni a gyengélkedőn. Nem sokkal azután, hogy távozik, s a fájdalmaim is enyhülnek, saját felelősségemre távozom, visszatérve a versenyzőknek fenntartott hátsó részhez.
A harc már javában megy, amikor bátortalanul a korábbi ellenfelemhez és társához lépek, s teljesen elpirulva, a cipőm orrát bámulva kérdezem meg félénken és halkan: - Leülhetek ide mellétek?

Hatake Kakashi(Inaktív) Szomb. Szept. 01 2012, 16:09

Sendo kegyetlenebbnek, elszántabbnak tűnik de Musato higgadtabban és okosabban harcol, aminek meg is lett az eredménye. A klónos hadművelet tökéletesen bevált, a kusagakurei túl nagy energiát fordított egy egyszerű klón elpusztítására, így a hátulról érkező roham teljesen váratlanul érte. Az érnyékban érkező Fuuma Shuriken mély vágást ejtett a bal combjába, majd az érkező rúgás a gyomorba sem tett jót neki. Ezek együttes hatása pedig elegendő volt ahhoz hogy végleg kifeküdjön és elveszítse a harcot. -Hm. Ez gyorsabb volt mint a többi.- Mondta halkan Chimaru majd Musato felé eső kezét emelte a magasba ezzel kihírdetve a győztest. Persze a közönséghez is volt pár szava. -Hölgyem és uraim! Kedves versenyzők és Shinobi társak! Kialakult a döntő párosítása! Negyed óra múlva kezdjük az utolsó mérkőzést, kérem maradjanak a helyükön!- Mondta hangosan, az információkat pedig tapssal köszönte meg a közönség. Eközben a Kage páholyban sem volt éppen csönd és békesség. -Tsunade az egyik Geninemet legyőzted de a döntő teljesen más lesz. Ráadásul az én versenyzőm idősebb, erősebb és kipihentebb.- Mondta Enraku sama Karut éltetve. -Akkor ő lehet hogy 5 percig is bírni fogja majd a versenyzőm ellen.-Válaszolt a Hokage mosolyogva. A negyed óra végül letelt s a két versenyző megjelent a már romokban heverő küzdőtéren. Chimrau a szokásos ceremónia után elindította a döntő harcot.

K. Musato - K. Karu

//Sendo sajnos megszegtél egy szabályt. Nem vártad meg míg írok, így ez azonnali vereséggel jár.//

**Aono Takefumi** Vas. Szept. 02 2012, 16:55

Miután Take-chan választ nem kapott folytatta a korlátnak való támaszkodást. Figyelme mondhatni egy pillanatig se lankadt, míg a meccseket figyelte bár ez talán nem teljesen volt igaz, ha az olykor közbeszúrt ásításokat figyeljük. Mirubi és Kitori mind remek harcot mutattak be akár csak ellenfeleik és meg kell hagyni lehetett mit tanulni belőlük a fiatalabb generációnak. Na persze Miru-chan ellenfelének megalázása nem éppen volt a legokosabb és legnemesebb tett. Shinobiság ide vagy oda. Amikor barátja előkerült nem is hozta fel a dolgot elvégre a végére megtanulta a leckét.
- Eh... erre nem kellett volna emlékeztetned. Garantáltan ki leszünk csinálva.
Az idő folyt tovább és néma egyetértés született kettejük között, miszerint hamarosan a föld alatt fognak piknikezni. Eközben az ifjú titán már harcra készen állt a kissé megrongált arénában. Ez a küzdelem kísértetiesen hasonlított az előzőre, már ami a taktikázást illeti. Mivel azonban ez azt jelentette, hogy eltart egy darabig Take inkább lecsüccsent elvégre azt is lehetett nem csak állni. Nem voltak azok a nagyon komfortos padok, de aki egy fa ágán is képes egy fél napot végigaludni annak tökéletes. És ekkora jelent meg Shiro. Az idős genin szíve szerint felpattant volna, hogy gratuláljon, mert szíve szerint a lányt tartotta az igazi győztesnek. Azonban a szabályok nem ilyen egyszerűek, így mindenki maga dönti el kinek merre hány óra. Shiro kérését a maga részéről egy bólintással nyugtázta. Elvégre volt alkalma arra, hogy lássa, a lány természete könnyen megváltozik. És bár most félénk és halk lehet, hogy Mirubi nem kerüli el a második kioktatást, így inkább a némaság börtönébe száműzte magát, amíg netán másképp nem alakulnak az események.

**Shiren** Vas. Szept. 02 2012, 17:52

Hát ez aztán nem várt dolog volt. Kitori és Sendo harca nagyban folyik, amikor Shiro jelenik meg a két Konohai mellett. Ugyebár a két társ, beletörődött a sorsába és mind a ketten egyetértettek abban, hogy Niyo-sensei kifogja őket csinálni. Ez nem kifejezés! Belüknél fogva lógatja fel őket! Igen, ez sokkal találóbb. Tehát, Shiro lépett a két Konohai mellé. Bátortalan kérdése nem lepte meg a fiút. A hangulatingadozások nála sem voltak közömbösek. Elmosolyodott, hiszen szerette a kicsi és aranyos lányokat. Nem, nem pedofil! A mosoly egy gyermek mosolya volt most is, úgy ahogy ott lent a küzdelem legelején.
- Látom, hatott valamicskét a fájdalomcsillapító! Örülök neki, ülj csak le! - Mutatta a helyet maga mellett, majd felállt - Ő itt a csapattársam. Take-chan! Aki lent harcol az pedig Kitori, a másik csapattársam!
Mondta büszkén, majd miután a lány leült, folytatta a meccs nézést. Ami azt illeti, ami most történt az még jobban meglepte, mint a saját veresége. Kitori, a kis újonc csapattag legyőzte azt a vérszomjas Sendot! Ez nem lehet igaz! A két rangidős simán vesztett, de az újonc pedig nyert! De most, egy teljesen kiegyenlítetlen küzdelem következik. Kitori aki az imént harcolt, valamint Karu, aki az elsők között volt. Minden esetre, Mirubi Kitorinak drukkol, viszont irigykedik is. De azért a küzdelem kezdetén nem állja meg, hogy ne ordítson be egy "Hajrá Kitorit".

**Itanashi** Vas. Szept. 02 2012, 19:15

Sajnos a taktikám nem jött be, sőt, ellenfelem gyorsabbnak bizonyult, így a fegyverek betaláltak, több sebből vérezni kezdtem. Ekkor a vezető felemelte a kezét és kihirdette a győztest. legyőztek. Nem tudtam elhinni, hogy ilyen gyorsan kiestem. De lassú voltam, és figyelmetlen, egy egyszerű csapda áldozata lettem. Megszégyenülve, vesztesként mentem a pályáról.
- Bocsáss meg, mester - mondtam halkan, miközben lesétáltam. reméltem, a Nagyúr nem fog rám neheztelni, és még mindig elfogad tanítványának. Az orvosok elláttak, és volt még időm visszatérni a záró harc megtekintésére. Füstölgő cigarettával a számban figyeltem, és vártam, hogy megérkezzen a két ellenfél. Országbeli társam, Karu, és az engem legyőző Musato harca. Ha jobban figyeltem volna, talán én állhatnék most a rommá vert arénában, ismét. De nem így lett. Érdekes harcnak bizonyult, bár az, hogy ellenfelem fegyverekkel győzött le, nem bizonyított még, de ki tudja, mire képes. csendben ültem, figyelve a harcot.

//Hát ezt elszúrtam, telefonról nem figyeltem, az volt bennem, már új kör megy. De hát ez van, sajna :S//

**Kitori Musato** Hétf. Szept. 03 2012, 12:52

// Hát, ez esetben kezdem én Very Happy

//

Stratégiám teljes sikert aratott, amin csöppet meglepődtem, mert ez még csak az eleje volt, az egésznek. Egész életemben nem gondolkodtam ennyit taktikán és habár már az elején van rá esély, hogy ellenfelem kiesik, mégsem ez a legütősebb része. Ám ellenfelem, vagyis név szerint Sendo a földre került és a megfelelő műveletek után vége is lett a harcnak. Vagy csak a fejemben létezik ez a változat, mert valójában nem gondolkoztam túl sokat a taktikámon és inkább rögtönöztem és ugye a győzelem mondhatni elvakít, tehát kezdek olyanokat állítani, amik nem is igazak. De lényegtelen, tekintsünk el tőle.
A közönség tombol, én elvörösödöm és lépni is alig merek. Nyelek egy nagyot. A vizsgabiztos azt mondja van tizenöt perc szünetünk.
Néhány perc el is telik, amíg összeszedem magam, majd meghajolok Tsunade-sama sejtett irányába, így megköszönve a bizalmát, amit az a bizonyos külön edzés jelentett. Elindulok, hogy összeszedjem a felszerelésemet. A fa tövében ott hagyom a tekercset, valamint a hátizsákom is az aréna közepén nyugszik, mert ami jó helyen van, azt minek mozgassam? Mindenesetre a megmaradt fegyvereimet elteszem és a fejemben gyorsan készítek egy listát, hogy mi veszett el, és mi nem. Időközben van egy, vagy két percem leülni, ezalatt nagyban töröm a fejem, hogy mit is kellene tennem. Az ellen küzdök, aki kiütötte Take-chant! Ez kész öngyilkosság... Habár, jobban belegondolva napszemüveges társam feladta a küzdelmet, ami tőle nem szokatlan cselekedett, mármint nem a feladás, hanem a lustaság és érdektelenség. De azért még így, hogy tudom ezt róla és nagyjából ismerem minden mozdulatát -enyhe túlzással persze - így sem állnék ki ellene szívesen.
Na, de térjünk csak vissza Karura. Erős és mintha valami elemi technikát is használt volna Take ellen, vagy az lehet a második küzdelembe volt? Most probléma, hogy nem figyeltem oda túlságosan. Mit is kellene ellene csinálnom?
Jobb dolog nem jutván eszembe - sosem voltam valami taktikai zseni - azt teszem amit egykor még az akadémián mondott egy senseiem: " Ha ellenfeled erős, ám van esályed legyőzni, még ha ez halvány is, akkor ismerd meg a titkait, képességeit és egy jó taktikát kovácsolva kiütheted". Na persze már megint a stratégia.
Letelt a szünet ideje. Felállok, odamegyek a bíróhoz. Ellenfelemre várunk. Valahonnan mintha Mirubi hangja szállna felé: "Hajrá Kitori".
Csak nyugalom, nem kell pánikolni, menőnek kell maradnod, nem maradhatsz le tőlük! Gyerünk, szedd össze magad, fejet le, hüvelykujjat fel és kezet a magasba. Úgy van, hajrá! Aztán üsd ki szépen azt a Karu gyereket.
Talán a tudatalattim próbált meg bíztatni, talán saját magam voltam, nem ez a fontos. Mindenkinek kell egy cél, egy cél amiért küzdhet, nekem van ilyennem és ehhez meg kell erősödnöm, Chunniná kell válnom, mert meg kell védenem a gyengéket, hogy végül Ők is erőssé válhassanak!
Amint ellenfelem megérkezik és a meccs elindul, kardot rántok és felé rohamozok, azt szinlelem, mintha csapni szeretnék felé a karddal, de valójában az utolsó pillanatban kicsit lentebb ereszkedem és eleresztek egy Konoha Shoufuu-t. Ha menekülnöm kell, ahhoz, hogy túléljem az ellentámadását, hát nem vagyok rest és futok, ha van rá lehetőségem akkor akár Shunshinnal, vagy a legvégső esetben az Iwagakure no jutsuval.

// Sendo: Sajnálom, hogy így alakult. //
// Elhasználva: 1 füstbomba (meccs eleje), Felszedve: 2 Fuuma shuriken, 5 shuriken. Nos mivel nem írtad Kakashi, hogy volt-e bumm vagy sem, ezért a három eldobott kunait még nem vontam le ( csak eggyen volt robbanójegyzet, de ugye egy robbanás miatt a mellette lévők is megsemmisülnek), viszont még nem is használom őket, amíg vissza nem jelzel valami biztosat Very Happy

//

**Kenshiro Karu** Hétf. Szept. 03 2012, 22:45

Hát meg kell hagyni sokkolt egy pillanatra, hogy Sendo akiről azt hittem képes lenne megnyerni az egész vizsgát végül padlót fogott. Viszont Musato ügyes lehet gondok lesznek még vele később... Ez az tizenöt perc szünet hát nekem most pont erre van szükségem. Nézzük akkor a fiú előszeretettel hagyatkozik a kiegészítőkre ami azt jelenti, hogy még nincs meg az elsődleges chakra eleme vagy talán már megvan csak nem akarja ellőni a poént egyből. Okos shinobival állok szemben aki feltételezhetően megfigyelte hogyan harcolok az előző menetben a másik konohai ellen és így ismerheti a technikákat is amit legutóbb használtam.
Miután megkezdődött a döntő ellenfelem egy gyors rohammal kezdett amit látva csak egy dologra tudtam gondolni. Hátra vetődtem és útnak indítottam egy shurikent ám figyeltem, hogy most idejében hajtsam végre a jutsut és nagy legyen a szórás így tulajdon képen belesétál a végzetébe ha nincs tartalék terve. Gondolom én... Shurken kagebushint alkalmazok és nagyjából annyi chakrát fektetek bele, hogy 25-30 shuriken materializálódjon!
Ha ellenfelem ne adj isten elér akkor a gyorsaságomat igyekszem kihasználni és úgy próbálok kitérni előle!

Hatake Kakashi(Inaktív) Kedd Szept. 04 2012, 02:21

A konohai roham elől Karu sikeresen hátrál meg látványos mozdulatsorával, hiába alkalmazott gyors támadást Musato. Ezután a Kenshiro klán tagján volt sor hogy kezdeményezzen elemzés helyett, amit egy látványos Ninjutsuval meg is tett. A Shurikenek mint egy denevérraj közeledtek Musato felé, aki azonban alkalmazva az Iwagakure no Jutsut eltűnt földben, majd újra előjött mikor a veszély már elmúlt. Egyik fél sem spórol az erejével vagy töri a fejét valami grandiózus taktikán, itt most a végső győzelem a cél. A nézőtér persze ezt élvezi, ahogy a Kagéknak sem lehet panaszuk a döntőre. De hogyan tovább?

// Musato: Chakra 92%, sértetlen
Karu: Chakra 88% sértetlen//

**Kitori Musato** Kedd Szept. 04 2012, 14:12

Rohamom nem bizonyult túl sikeresnek, de több mindent is elértem vele - és valljuk be: egy fontos dolgot viszont elbuktam miatta: az én személyes kis titkomat. Merthogy nem sikerült eltalálnom ellenfelemet, sőt ellentámadása miatt alkalmaznom kellett az Iwagakure no jutsut, ezáltal felfedve a rejtélyt, ami reményeim szerint azért sokak fejében szöget ütött, hát vagy mégsem. Nem vacakoltam túl sokat a föld alatt, mert szinte azonnal fel is jöttem, így elkerülve a megsokszorozott shurikeneket, amik lehet, hogy tényleg veszélyesek és nem csak illúziok halmaza, mint az a Bunshin no jutsunál is látható, mármint, hogy csak simán illuzió az egész.
Amint feljöttem a felszínre első dolgom volt tekintetemmel megkeresni ellenfelem. Kemény vetélytárs, de már kicsivel jobban emlékszem az első harcra, az előbbi miatt, ugyanis mintha valami már komolyabban rémlene. Na, de nem ez a fontos. Már bizonyítottam Sendo legyőzésével, de valamiért úgy érzem, az nem volt elég meggyőző. egyszerűen túl hamar és túl könnyen lett vége. Persze, Sendo valószínűleg lebecsült és nem számított tőlem ilyesmire, na de most ez a Karu gyerek komolyan vesz. Végre valaki, aki tényleg nem hányavetin és lenézően küzd ellenem. De nekem talán mégis jobban kellene tartanom tőle, mert Take-chan ellen nagyon, de nagyon jól harcolt. Viszont akár nagyon erős, akár nem, nekem mindent meg kell tennem a győzelem érdekében, mert máshogy nem tudnám kifejezni a hálámat, konoha, a szüleim, a Hokage-sama, a csapattársaim és igen, még Niyo-sensei irányába is. Na meg, ha veszítek akkor a sensei biztos, hogy kasztrálni fog, tehát nekem egyértelműen csak egy lehetőségem van: nyerni.
Megformálom a Bunshin no jutsu kézpecséteit, jól láthatóan, hogy ellenfelem is felismerje, viszont az elején két olyan kézpecséttel kezdem, ami nem szükséges a technikához, na meg persze ezeknél még nem is kezdem el a chakrafelszabadítást, tehát nem befolyásolnak semmit, viszont Karu lehet nem jön rá a cselre és esetleg igazi klónoknak nézi majd a teremtett másolataimat. Számszerint tizenkettő Musato van az arénában - ha létre sikerül hoznom a jutsu-t - akik elég szorosan összetömörülnek, természetesen én, vagyis az eredeti vagyok középen, mert ugye hol máshol lennék. A tömeg megindul, közben Én Karu látószögéből lehetőleg kiesve, eltűnök a föld alatt. Tapasztalataim szerint egy teljes percig aktív a Bunshin no jutsu, tehát van hatvan másodpercem ahhoz, hogy ellenfelemhez közel felbukkanjak - lehetőleg hátul, vagy valamelyik oldalt - és ez előző Katanás, Konoha Shoufuu-s cselt alkalmazva, megpróbáljam kiütni. Persze szerény elmém nem kezd el számolgatni, csupán sietteti a testemet.

**Kenshiro Karu** Szer. Szept. 05 2012, 13:50

Amint ellenfelem elkerülte a shurikeneket azonnal láttam, hogy föld elemű tehát ilyen egyszerű kis akciókkal nem fogom tudni elintézni. Az előző konohai ellenfelem Takefumi is föld elemű volt és ő is használt ilyen vagy hasonló jutsut. Én viszont gyorsan végig gondoltam fegyvertáramat és rájöttem, hogy ezt a harcot nem nagy taktikákkal lehet megnyerni, hanem rögtönzéssel és talpraesettséggel. Így amikor Musato feltűnt és már kezdte megformálni a kézjeleket én igyekeztem megszakítani és egy taijutsut alkalmazni...
Dokuzetsu Konbo // A Haragos Nyelv Kombinációja!
Így ha sikerül elérnem és végrehajtanom rajta sikeresen a technikát mielőtt létrehozná a bushinokat akkor megpróbálom úgy, hogy kiüssem és elveszítse az eszméletét. A megszakítás abból a szempontból jó ötlet, hogy talán váratlanul éri és így sikerülhet pontot tenni a vizsga végére.
Amennyiben az iwagakure no jutsu segítségével ismét elmenekül megvárom, hogy hol bukkan felszínre és oda küldök egy Katon Karyuu Endan no jutsut!

Hatake Kakashi(Inaktív) Pént. Szept. 07 2012, 17:04

Musato sikeresen hozza létre a tucatnyi klónt akik köré felsorakozva indítják meg a rohamot, míg maga már a föld alatt jár, elkezdve fondorlatos tervét. Így történhetett hogy Karu csak a klónokat tudta kiütni erős támadásával. Annyi ideje azért volt ezután hogy rájöjjön ismét honnan fog jönni csapás így ellenfele a földből előjőve csak vállát tudta megkarcolni pengéjével. Nem kellett félteni ettől még Kusagakure harcosát sem aki egy tűz elemű jutsuval kontrázott, amit az előző akcióban kicsit megfáradt Musato csak egy oldalazással tudott kivédeni. Ez viszont egy kis enyhe megpörkölődéssel járt. Az esélyek még mindig nyitotttak, a győzelem azonban itt már a tökéletes támadás szükséges.

// Karu: Chakra: 72% Karcolás a bal vállon
Musato: Chakra: 78% Enyhe égési sérülés a bal oldaladon //

**Kitori Musato** Vas. Szept. 09 2012, 19:58

A föld alól előpattanva ellenfelem felé irányítom csapásom, ám Ő még időben eltáncol, így csupán egy kisebb vágást sikerült bevinnem ellenfelemnek. Már-már folytattam volna a támadást, amikor is egy tűztechnikát alkalmazva Karu erőteljes ellentámadásba kezd. Sajnos, ez elől nem sikerült rendesen kitérnem, ezért a bal oldalam megpörkölődött.
Áuu, ez bolond! Arról nem volt szó, hogy én is megsebesülök! Kikérem magamnak, ezt nekem senki sem mondta, vagy, vagy mégis... Nem elég, hogy tönkretette a ruhámat, még a bőröm is megégett. Ezt mégis hogyan képzelte?
Amellett, hogy nagyon csúnyán nézek Karura kardomat beleszúrom a földbe és létrehozom a Shunshin no jutsut, amivel megpróbálok körülötte cikázni, öt-hat méter távolságot tartva tőle és közben a két fuuma shurikent előkapom, amikor újra a kardomhoz érek, mind a kettőt elhajítom felé, alkalmazva közben a Kage shuriken no jutsut, ezután kardot a kézbe és és megindulok felé, hogy visszavágjak az engem ért fájdalomért. A katana a jobb kezemben van, hogy az égési sérülés még véletlenül se akadályozzon a mozgásban. Bal kezemmel három shurikent húzok elő és tőle két méterre azokat is elhajítom. Hiába menekülnék tovább, megpróbálva így az Ő chakramennyiségét a nullára csökkenteni és amikor Ő elfárad, akkor fényes győzelmet aratni. Ahogy eddig észrevettem, valószínőleg én kevesebb ideig bírnám ezt a bújócska-fogócskát. Meg kell próbálnom a fizikai erőmet alkalmaznom és a kardommal, vagy egy-két jól irányzott Konoha shoofouval leterítenem Karut. A Take elleni meccsen látszórdott, hogy Taijutsuban sem gyenge, de talán távolról erősebb. Másra amúgy meg nem vagyok képes a jelenlegi szintemen, ugyan taktikázhatnék tovább, de meddig? Ott van még a hátizsák, meg a fa mögötti tekercs, amiket még nem használtam fel, pedig terveimben benne voltak, ám így talán meglepem, hogy egy gyors rohamot intézek menekülés nélkül, lehet, sőt, esélyes, hogy én maradok alul, de ha lebecsülöm önmagam, akkor már alapből vesztettem. Egyébként meg, ha csak egy kicsit is, de hibázik, akkor van esélyem. A titkosfegyveremet ismeri, tehát valószínüleg támadáshoz, már nem nagyon tudnám úgy használni, hogy még a meglepetés ereje is velem legyen, de ha az életemet fenyegeti Karu ellentámadása, akkor persze használom, de megpróbálok utána újra feljönni, valahol a közelben és a közelharc folytatódik, ameddig bírom és még látok esélyt a győzelemre. Nem szeretném feladni, de ha nagyon komolyan megsérülök, akkor megteszem, mert meghalni meg mégkevésbé sem szeretnék. Már csak az kellene, hogy Karu hibázzon, mert ha ezt nem teszi meg, akkor azt hiszem a mérleg teljesen átbillen az Ő oldalára. De addig is, ezt megelőzve, mindent be kell vetnem ellene...

**Shirogane Shiro** Hétf. Szept. 10 2012, 00:14

Amennyire izgultam, annyira felragyogtam, ahogy mind a ketten a maguk módján megengedték, hogy vegyüljek. Ennek ellenére a zavart pír nem tűnik el az arcomról, ahogy kihasználva az engedélyt, lehuppanok melléjük. Vagyis hát közvetlenül Mirubi mellé, aki a másik srác mellett ül. Aztán odaadón figyelek a mondandójára, s bólintok arra a részre, hogy hatott a fájdalomcsillapító, és igaz, hogy tele vagyok kötésekkel, de azért nem olyan rossz a bőrömben lenni, mint lehetne, na meg tényleg kíváncsi vagyok a harcokra. Aztán bátortalanul intek a bemutatott fiú felé, és ellenőrzöm a másik említettet is, oda pillantva. El is tátom a szám, mert ebben a pillanatban megnyeri a versenyt, s bejelentik, hogy negyed óra a döntőig. - Ügyes - jegyzem meg halkan, bátortalanul. Nem vagyok jó a témakezdeményezésben, és hát, jobbára magam kényelmetlenül érezve, a lábam - zavarom enyhítendő - lóbálva ülök csendesen, s igazából azon görcsölök, mit mondhatnék még.
El is szalasztom a szünetet, és már csak arra eszmélek, hogy kezdődik a második harc, én meg ülök kukán. Persze mellettem biztatják a társuk, és nincs könnyű dolga, mert fáradtabb, mint a másikuk, de azért biztosan helyt fog állni. Kíváncsi leszek, ki kerül ki győztesen.
- Ano... - szinte suttogom halkan. - Nektek is ez az első? - pillantok a két fiúra. - Mármint chuunin vizsga?
Amint választ kapok, megpróbálok érdeklődni arról, hogy milyen volt az első fordulójuk, és ha esetleg voltak már, akkor a korábbiak milyenek voltak. Ez egyrészt jó téma, másrészt információkat szerezhetek belőle, mi mindennel lehet szembesülni egy ilyen vizsgán, elvégre jöhetek majd újra. Mert kiestem. Bár ez nem bánt, mert eleve úgy jöttem, hogy nincs esélyem, így nem kellett csalatkoznom magamban.

**Kenshiro Karu** Hétf. Szept. 10 2012, 00:32

Most ellenfelem kezdett egy heves ellentámadásba. Úgy látszik egy kicsit felszívta magát azon, hogy megégettem egy picikét. Pedig ez még elenyésző sérülés ahhoz képest amit az a jutsu tud okozni! Minden esetre járhatott volna rosszabbul szerény véleményem szerint de most nem volt idő ezen gondolkozni. Mert Musato érkezett és vele együtt a shurikenek is... Most itt a remek alkalom, hogy kipróbáljuk mit ért az edzésem a kusagakurei jouninal...
Akármilyen meglepetést is okoz-e vagy nem nem térek ki Musato támadása elől sőt nevetve nézek vele farkas szemet és amint megpillantom a shurikeneket megformázom a három kézjelet... Suiton Mizujubiva no jutsu. Végül is pont ilyen alkalmakra fejlesztettem ki ezt a jutsut most meglátjuk megérte-e annyit gyakorolni. Ha a shurikeneket sikerült megfékezni és Musato nem torpan meg egy picit a vízoszlopok láttán akkor felemelem bennül annyira a nyomást, hogy a kardját is visszatartsák és közben végig farkasszemet nézek ellenfelemmel. Újabb kézjeleket formálva pedig igyekszem két vízklónt létrehozni a két vízoszlopból. Mivel a vízmásolat nem olyan chakra igényes jutsu ezért megkockáztatok egy már tőlem megszokott cselt! Az egyik vízmásolat ráveti magát ellenfelemre míg a másik az ebből keletkezett vízben csapdába ejti! Ha ezt sikerül véghez vinni akkor tulajdonképpen megnyertem a vizsgát mert onnantól egyszerűen kiütöm. Mivel ő rohamozott ezért valószínűsíthetően nem fog meghátrálni az egyik vízmásolat rohamától hanem inkább lekaszabolja legalábbis én ilyen elképzeléssel vetem bele magam tervem megvalósításába remélem sikerül végrehajtani!

Hatake Kakashi(Inaktív) Hétf. Szept. 10 2012, 02:55

A nézők ujjongtak a remek párbajtól. Voltak akik még soha nem láttak igazi küzdelmet és ilyen technikákat, mások pedig csak álmodoztak ilyen erőről. Persze középen a jóval díszesebb és elkülönített páholyban más volt a helyzet. A három vezér közül csak egy figyelte nyugodtan az eseményeket a másik kettő izgatottan leste mit lép majd a harcosa következőnek. Végül a Raikage mint pártatlan szólalt meg. Véleménye vagy inkább megállapítása az volt, amit mindhárman tudtak de egyikük sem volt biztos mit is jelent ez majd a két küzdőfél számára. -Most jön az utolsó roham. -Hangzott a derék Felhő Shinobi szájából el a súlyos mondat. Közben a lenti események az ő igazát bizonyították, mikor Musato fegyveres rohamba kezdett. Karu nyugodtan várta a rohamot, amit rajta és a hirtelen túlságosan mosolygó Enraku samán kívül senki sem tudott mire vélni. Aztán egyszer csak hangrobbanás és vízfalak. Az egyszerű fegyverek könnyen lepattannak a chakrával megtámogatott vízfalakról amit a legtöbben ámultan néztek. ~Ez hasonlít a Második technikájára... De ez valami saját Jutsu lehet.~ Gondolta magában a homlokát ráncoló Hokage miközben Karu ellentámadásba lendült két klónjával. Musato nem adta fel és hősiesen ütötte ki az első víz másolatot majd fáradtan de megtörve nem még egy szép rúgással a másodikat is tócsává változtatta. Viszont egy jó vezető tudja mikor kell mattot adni. Míg szegény konohai két klón ellen hadakozott Karu egy gyors ugrással mellette termett és egy jól irányzott jobb egyenessel ütötte ki a bátran küzdő ellenfelet. Chimaru lépett elő, majd mikor megbizonyosodott hogy a magát teljesen túlhajtó Musato eszméletét vesztette, végett vetett a döntőnek. -A Győztes!- Mondta hangosan majd Karu felé eső karját a magasba emelte. A tömeg őrjöngött és tapssal köszöntötték a harcok végső nyertesét. Mikor a tömeg elcsendesedett és Musatot és gyorsan magához térítette a háromfős orvosi csapat lényegesebb információkat is közölt a Jounin.- A vizsgáztató bizottság most döntést fog hozni az előző feladat és most látottak alapján. Az eredményt pár perc múlva fogjuk közölni. Megkérek minden vizsgázót hogy fárdjon ide le!- Bár a finoman szólva sem ép állapotban lévő harctér nem volt stílusos helyszín az eredmény hirdetésre, mégis itt kellett várakoznia a hat Geninnek, míg letelt az bizonyos pár perces örökkévalóság. Aztán hirtelen a három vezető megjelent Chimaru és a másik három vizsgabiztos kíséretében. A szót most a Raikage vette át, mint házigazda. -Hölgyeim és uraim, bajtársak és vizsgázók! Szokatlan ámde örömteli döntést tudok közölni veletek! Mi Kagék és a bizottság hivatalos döntése alapján a jelenlévő Geninek közül...-Színpadias hatásszünet, mintha tényleg igazi show lenne a vizsga.-... Mindenkit Chuuniná nevezünk ki! Gratulálunk!- Újabb hatalmas tapsvihar és őrjöngés ám ezúttal mindenkinek. A vizsgáztatók pedig sorban kezdték el átnyújtani a Chuunin mellényeket és hivatalos okleveleket valamint a pénzjutalmat merthogy a hősöknek ez is jár. A shinobi élet hivatás, vallás és életforma is egyben. Kusagakure vezetője mosolyogva tapsolt kolleginája mellett, aki viszont nem tűnt oly vidámnak mint a férfi. - Mi a baj Tsunade hime? Igazán élvezetes vizsgánk volt idén.- Súgta a Hokagénak Enraku sama. -Az lehet Enraku. De ami ezután ezekre a gyerekekre vár az már nem lesz ennyire élvezetes...

~Epilógus~

...Mindenkit Chuuniná nevezünk ki!- Ejtette ki a szavakat a Raikage és egy egész aréna kezdett ünneplésbe. Fel sem tűnik egy rejtélyes csuklyás alak, ahogy a lelátó egy távoli részéből a kijárat felé veszi az irányt. Sietős a dolga,amit látnia kellett az véget ért. Üres folyosóra számított, azonban egy dagadt öreg Jounin jött vele szembe. -Hé maga már most távozik? Mi történt lemaradtam valamiről?- Kérdezi a csuklyást de az csak elsuhan némán mellette. Az öreg megúszhatta volna ha tovább megy. De nem. A kor kiöli az elővigyázatosságot és az előrelátást. -Süket maga? Hé én már láttalak! Nem te jutottál be a döntőbe? Azt mondták sérült vagy. Nem emlékszel én fogadtalak az első vizs...- Folytatná lelkesen mikor az idegen a homlokához érinti ujját. A Jounin megdermed, megszólalni nem tud.-Most megfordulsz és sétálni kezdesz a tengerhez amíg a hájas lábaid bírják. Engem sosem láttál.- Suttogja halkan, mire az öreg rendellenesen elkezdi végrehajtani az utasítást. Az idegen ezután könnyedén távozik, útja biztonságos távolságba egy rejtett erdőbe vezet. Mikor a megbeszélt helyre megérkezik már ott várja egy másik hasonlóan hátborzongató lény, aki előtt térdre borul egyből.-Ugyan... Kelj fel erre semmi szükség most. Inkább azt mond hogy teljesítetted e amit kértem?-A fiatal felkel majd egy tekercset vesz elő és adja át a hátborzongatóan mézesmázos főnökének.- Ebben minden benne van részletesen mester. A versenyzőkről és a faluról kért információk és tapasztalatok.-Mondja remegve.-Remek, remek! És te mit gondolsz? Ideje a végső fázisnak?-Kérdezi miközben átveszi a tekercset és nemes egyszerűséggel lenyeli.-A legtöbbjük még nincs tisztában a valódi képességeikkel. A hitükkel és lelkesedésükkel viszont lehetnek gondok.- Válaszol, miközben mozdulatlanul figyeli mestere minden lépését. -De ha gondolja végrehajtom a végső fázist.- A mester nevetve replikázik.- Ugyan.. Miféle kertész lennék ha az éretlen gyümölcsöket szakítanám le... Az erő és a vérvonal ott rejtőzik a legtöbbjükben. A végén pedig mindegy lesz hogy Kenshiro, Djuka vagy akár Uchiha... Az erő engem illet és meg is fogom szerezni kedves tanítványom...- A fiú vállára helyezi pikkelyes tenyerét.- Jó munkát végeztél, de ne csak te szórakozz. Szólj a fiúknak, hogy kezdődhet a második fázis.- Fejezi be. -Igenis mester.-Engedelmeskedik a szolga majd eltűnik ura elől. Az őrült magára maradva még elmélkedik kicsit majd elindul. -Nos jobb ha én is elkezdem a dolgomat. Különben is veszélyes ilyenkor egyedül az erdőben. Kukuku.

-=Az Aréna=- - Page 3 Kabutoo_www.kepfeltoltes.hu_

Vége?

// A vizsga véget ért! Köszönöm a kitartást! Jutalmak: +5 chakra, Chuunin rang, Karunak +40 ezer Ryo a többieknek + 20 ezer Ryo. Kérlek írjátok fel magatoknak vagy szóljatok PMben. //

Chakra és chuunin rang a mini-adatlapra felvezetve - Sai

**Aono Takefumi** Hétf. Szept. 10 2012, 17:31

Take-chan többé-kevésbé figyelte a tizenöt perces bóbiskolással töltött szünet után a harcot. Szeretett volna bízni barátjában, szívből drukkolni neki azonban a lelki adalék mit sem érne akár meghallja a címzett, akár nem. Tizenöt perc pihenő, egy gyors lefolyású csata ide vagy oda, mit sem ér egy viszonylag kipihent, tapasztaltabb ellenfél ellen. Bár mint láthattuk előzőleg, történnek csodák, viszont a kétely örök. Kitori keményen küzdött viszont afro gai figyelmét egy pillanatra lekötötte Shiro kérdése.
- Nekem ez volt a harmadik vizsgám. Nem fűzök a sikerhez nagy reményeket, ahogy eddig se tettem az elmúlt években. Kezdjük azzal, hogy genin, chuunin, jounin számomra egyre megy. A rangok nem az én asztalom. Ez az esemény is csak egy újabb nyűg a hátamon. Plusz, lássuk be. Ha előléptetnek, az remek indok arra, hogy még veszélyesebb küldetésekre küldjenek, ezáltal nagyobb eséllyel hagyom ott a fogaimat vagy alapvetően vissza se térek többé. Azt hiszem innen érthető, miért is vagyok ellene.
Bő, kielégítő választ adott a többit Mirubira hagyta, aki feltehetőleg szintén megosztja saját tapasztalatait, érzéseit a vizsgával kapcsolatban. Eközben a kissé romos arénában, amit részben hősünk amortizált le rögtön az elején, kemény csata folyt. Mindketten véresen komolyan vették a harcot, shinobik módjára, azonban Kito-chan egyre inkább hátrányba került. Hősiesen küzdött, de három ellenfél kissé sok volt neki. A két klón kiiktatása után Karu könnyedén kifektette társukat és ezzel magához ragadva a győzelmet. Az ezután történő események már csak puszta formalitások voltak. A vizsgáztatók visszavonultak tanácskozni, a házigazda és egyéb vezetők gratuláltak illetve kérték a résztvevőket, hogy a felújításra váró arénában várakozzanak. Take, Miru és Shiro társaságában szépen nyugodtan leballagott a nézők elé, hogy még egyszer utoljára a színük előtt várják az ítéletet. Mire mindenki leért, és a fontosabb személyek, pedig vissza, igen csak meglepő, sőt általuk örömtelinek titulált eredményt közöltek. Mindenki chuunin lett, aminek persze egyedül a hatalmas hajú konohai nem örült. Na nem annak, hogy a többieknek sikerült, hanem a saját eredményének a fentebb felsorolt indokok miatt. Nagy csapás volt ez neki, de azért készséggel átvette az oklevelet, a mellényt hát még a jutalom pénzt, ami egykettőre feledtette a baját. Legalábbis egy időre. Kivárta a tapsvihart és azt a türelmi pillanatot, ami az egyéb gratulációknak volt fenntartva. A ceremónia végeztével újra egyesült a kis konohai trió, akik sok kemény megpróbáltatáson mentek keresztül rövid idő alatt, hála egy bizonyos senseinek. Gratulált két barátjának illetve külön Shironak is, akinek kifejezte abbéli reményeit, hogy a jövőben remélhetőleg még újra találkoznak, lehetőség szerint élve. Így hát újabb komoly dolgot tudhattak maguk mögött. Új eseményekkel gazdagodtak, erősebbek lettek és talán kicsit bölcsebbek is. Take pedig csak egy dolgot akart. Hazamenni Konohába és aludni, aludni, aludni. Nos ezt meg is tette két barátjával együtt, kivéve persze, ha ők úgy döntöttek, hogy maradnak, netán másik hajót választanak, mint csapattársuk.

**Shiren** Hétf. Szept. 10 2012, 18:48

Shiro kedves volt és aranyos. Leült a két Konohai mellé, így téve még nagyobbá az izgalmakat. Egy csinos lány Mirubi mellett, aki fiatal és péppé verte, ahogy Niyo-sensei is szokta! Csodálatos! Megvárta, míg Take-cahn is válaszol a kérdésre, majd Ő is válaszolt. Habár tudta, hogy Takefumi már másodjára jár vizsgán, dehogy ennyire nem érdekli az egészen lehangoló. Habár, mit is várunk egy lusta óriástól nem igaz? Habár, az útjában lenni nem éppen kellemes.
- Én még nem vettem részt hasonlón. Igazából, körülbelül két hónapja jöttem ki az Akadémiáról, így nem sokat tudok a harcokról. Még egy igazi, kemény küldetésben sem volt részem. Habár, az elődöntő érdekes volt. Tanulságos és érdekes. Igaz, négyen voltunk együtt szövetséget alkotva, így nem volt sok esélye senkinek, de nem is próbálkoztak. - Közölte nagy mosollyal az arcán - Ami pedig a Chuunin rangot illeti, nekem nagyon is sokat jelent! A Chuunin rang az egy elismerés. Mondjuk, nem igazán lelkesedem én sem a veszélyes feladatokért, de azért az egyfajta hatalom, ha Chuunin vagy. Habár, kötve hiszem, hogy megkapnám. Ami viszont téged illet, szerintem megérdemled még akkor is ha nem nyertél.
Erőltetett egy vigyort az arcára, majd a döbbenet ült ki rá. Kitorit leverték. Karu győzött. Habár, ez sejthető volt, hiszen Kitori ezelőtt harcolt. Karu volt az első, így volt ideje kipihenni magát, viszont Kitorinak nem. És persze Karu egy vadállat. Semmi esélye sem volt, viszont végig szépen helytállt. De ilyen az élet! Mirubi, Take-chan és Shiro-kun társaságában óhajtott leérkezni az eredményhirdetéshez. Szépen egymás mellé felálltak, ahogy azt kell. Három ismeretlen személy érkezett le a megviselt arénába. Habár, Tsunade-sama nem volt annyira ismeretlen, de személyesen még nem találkozott vele. Ami biztos volt, hogy a másik férfi a Raikage míg harmadik... fene tudja. Ami viszont ez után következett, arra nem számított senki. Ahogy a Raikage is elmondta, eddig ilyen még nem történt. Az összes döntőbe jutott Genin, megkapta a Chuunin rangot és a hozzá tartozó anyagi javakat. Mindenki a saját Országbeli viseletének megfelelően kapta meg a ruhát. Sőt, még pénzjutalmat is kaptak, ami szemlátomást Afrohajú barátunkat, igencsak felvillanyozta. Mirubi, hatalmas mosollyal az arcán állt és vette át a dolgokat. De amikor kezébe nyomták a ruhát és a pénzt, kissé lelohadt a lelkesedése. Nem is volt annyira jó érzés ez a nagy Chuuninná válás! Nem érzi azt, hogy megérdemelné. Vajon, ennyi lenne az egész? Ennyi? Mit jutalmaznak? Miért kapta ezt? A kitartásáért, vagy azért mert a közönség szórakozott? Nem. Csupán kellenek az emberek és ahogy drága barátja is mondta, így mehetnek veszélyesebb küldetésre. Persze, ez nem biztos, hogy így van, csupán Mirubiban ez az összeesküvés elmélet született meg. Minden esetre, jókedvet erőltetett magára, majd gratulált Kitorinak és Take-channak, valamint Shiro-kunnak. A társaitól hatalmas hajladozások közepette kért elnézést és mondta így el, hogy nem megy most haza, mivel van még néhány dolog, amit el kell intéznie. Mindenek előtt, követni fogja azt a bizonyos, Kenshiro jelképes fazont, és kérdőre vonja. Már csak meg kell várnia, hogy elinduljon...

**Kitori Musato** Kedd Szept. 11 2012, 14:59

Csupán annyira emlékszem, hogy ellenfelem hirtelen megsokszorozódott, de az Ő klónjai mások voltak, hogy is mondjam, olyan igaziak. Ezek ellen harcoltam, mert a pusztulásuk után vízzé váltak, aztán valaki leütött. Még, így az orvosi csapat körében is fáj a fejem, de amint sikerült magamhoz téríteniük felálltam és kicsit dühösen a megégés és az ütése miatt, de gartuláltam neki. Nem vereségem zavar, mert amit tudtam megtettem, vagy legalábbis egyenlőre így gondolom, hanem az hogy a vereség fájdalmakkal járt. Miért nem lehetett volna fájdalommentesen összehozni a dolgot. Na, de mindegy, a lényeg, hogy így is tovább jutottam, mint a Take-Miru páros. Haha, majd az orruk alá dörgölhetem!
Kicsit imbolyogva, de elindultam összeszedni a cuccaimat. Kicsit túlhajtottam magam, ezért ez hosszabb folyamatnak bizonyult, mint én azt a legelején gondoltam, de mire a Kagék visszatértek már én is ott álltam - a fejemet fogva - a többiek mellett. Egyenlőre a társaimnak is csak gratuláltam, most nincs kedvem kérkedni, ahhoz túlságosan fáj a fejem és egy ilyen kérkedés után csak mégjobban fájna, valószínüleg. De majd konohában... Muhahaha!
Meglepő módon mindenki Chunniná vált, ami annyira feldobott, hogy nagyon. Átvettem az oklevelet és a taktikai mellényt, na meg a pénzjutalmat, amire nekem abszolút nincs túl nagy szükségem, de majd csak kezdek vele valamit. Most már én is Chunnin vagyok, konoha teljesjogú shinobija.
Mindezek után fáradtan Take-chan mellé keveredtem és mivel úgy tünt másik csapattársam még nem akar jönni, ezért arra ösztökéltem Takét, hogy induljunk, Miru majd egy másik hajóval jön. Ráér még kinyíratni magát Niyoval, amiért nincs közöttünk a vizsga nyertese. Jó volt, szép volt, de otthon lenni még jobb lenne...

Ajánlott tartalom