Yuu vs Kinshu

**Kinshu** Szer. Márc. 11 2015, 14:15

//Ahogy megbeszéltük akkor a kezdő postomban fel is vázolom a terepet.//

Egy nagy csata után valahol a tűz országának határvidékén ahol nem csak shinobik hanem két nagy nemzet érdekei is egymásnak feszülnek, két kósza rója a kietlen hullákkal tűzdelt síkságot mely inkább hasonlít egy felperzselt pokoli pusztaságra mint csatatérre. A háború talán legvéresebb szakaszában járunk és az Iwagakurei hadigépezet most közvetlenül Konohát vette célba. Sunagakure bevétele után a Tuchikage közvetlen parancsot adott az azonnal offenzívára és ezzel megdöbbentette az egész világot. Az első ütközetre valahol a Hang és a Tűz országának határvidékén került sor közel a Vég völgyéhez. A környező erdőségeket teljesen letarolta az ütközet. Az égen varjak keringenek és lakmároznak az elesettek húsából. Ilyen tájon halad előre akadályt nem ismerve Hoshiga Kinshu iwagakurei genin aki valamit nagyon keres ebben a káoszban...

...Tehát akkor a helyszín adott így kezdeném is...

A pokol és a pusztítás mértéke felfoghatatlan volt számomra. Hiába gondoltam úgy, hogy már megjártam ezt az utat amikor eltemettem kettőt a szeretteim közül most rájöttem, hogy az igazi szenvedést még én sem tapasztaltam meg csupán elméleti síkon talán. Az égett hús szaga terjengett a levegőben amelytől eleinte fel is fordult a gyomrom de most már megtanultam türtőztetni magam. Nem vagyok az az ijedős fajta de most mintha egy megelevenedett rémálomban járnék. Keresek valakit, vagy is jobban mondva valakiket. Két bajtársamat akikkel még az offenzíva előtt ismerkedtem meg és az utóbbi pár hónapban nagyon jó kapcsolat alakult ki köztünk. Megbeszéltük, hogy a harc után a parancsnoki sátor előtt találkozunk de egyikük sem jelent meg így most bejárom a csatateret és remélem, hogy nem találom őket itt holtan.
Bár pár nap már eltelt az utolsó itteni ütközet óta a levegő még mindig a pusztulás szagát hordozza. Nincs az a szél amely egy ilyen szagot képes egyik napról a másikra elfújni. Nincs az a vihar amely ekkora méretű pusztítást képes elmosni. A háború igazi áldozatai nem azok, akik meghalnak, ők a hősök... Azok az igazi áldozatok akik túl élik azt és egy életen át magukkal hordozzák nyomát a lelkükben.
Hirtelen valami furcsát pillantok meg a távolban. Egy alakot... Úgy tudtam, hogy a harcmező üres ezért mertem kimerészkedni egyedül ám lehet sikerülhet bosszút állnom elesett bajtársaimért?

**Yuu** Szer. Márc. 11 2015, 22:22

Az emberek hulladékok, és a hulladékot meg kell semmisíteni. A véres és élők által szinte teljesen elhagyatott csatatéren sétálok, a vér mocsárként fonja körül lábaimat, és lépteimet egyre nehezíti a hullák merev végtagjainak sorai. Nehéz, nehéz a fronton, de mégis mit keresek itt, mért jöttem ide. Egyedül akartam lenni, és úgy éreztem itt még a madár se jár és a halál is rég túllépett a határon. Sokan vannak itt mégis egyedül lehetek, ezek már csak üres lélektelen kelyhek. Szagokat nem érzek, a maszk tökéletesen szűr, de biztos vagyok benne, hogy nem bírnám semeddig itt maszk nélkül. A háború pora még szennyezi a levegőt, nem lenne előnyös levenni semmiképp sem. Bizonyára ezt a förtelmes szagot megérezve, azonnal kiadnék magamból mindent.

Valami megragadta a lábam, itt a hullamező közepén, ijedten rántom kunaiomat, és azonnal a fejébe döföm. Nem érdekelt hogy velem van, vagy ellenem, hogy hová tartozik, egyszerűen, ő nem volt más mint egy hulla, én meg nagyon meg voltam ijedve. Kunaiomat kihúzva döbbenek rá, hogy megöltem valakit, bár mint kiderült nem velem volt, de ez sem nyugtatott meg, először öltem meg valakit és szörnyű érzés volt, a hányinger kezdett keringetni, miközben próbáltam tartani magam, végighúztam kezemet a kunaion, érezni akartam vérét a bőrömön, hogy milyen is volt az akit megöltem. Még meleg a vér, de kezd megalvadni, nézem ahogy csöpög bele a kezembe az a néhány csepp amely a kunaion maradt. A fegyver és kezem közt lecsepegő vért nézve megpillantok valakit, valaki aki bizonyára nem pihenni jött ide. Felkészült ninjának tűnt, velem ellentétben, de ellenséges ninja volt, tudtam mit kell tennem, nem hátrálhatok ki. Lehajolok a holttesthez és bele kenem saját vérét, piros foltot hagyok a ruháján. Fejpántját felveszem, áthúzom és a nyakamba kötöm. Nem tudom miféle indíttatásból, de menőnek éreztem. És talán kicsit össze is akartam zavarni az ellenfelet, hogy akkor most mégis hova tartozom, mi vagyok, konohai? Vagy egy szökött ninja? Reméltem hasonló kételyek közé lököm őt, és ezzel előnyre tehetek szert. Egyértelműen nem teázni fogunk, nem kellenek szavak, két férfi áll egymással szemben, megteszem a kezdő lépést, és egy Dainamikku Akushonnal mögötte termek hogy én vigyem be az első rúgást, a tarkóját célzom.

**Kinshu** Szomb. Márc. 14 2015, 02:24

Bevallom a fiúcska nagyon meglepett. A tarkórúgás sikeresen betalált és bár érzékeltem, hogy valaki mögém kerül, mégis gyorsabb volt nálam és csak egy kicsit tudtam előre mozdulni, így nem vesztettem el az eszméletem. Huh ezt most éppen csak megúsztam. Ez a konohai nagyon gyors, bár visel egy áthúzott iwagakurei hitai atét... Ezért meglakolsz konohai. Talán trófeaként gyűjti a fejpántokat. Én viszont biztosan meg fogom tartani az övét miután megöltem. Előre vetem magam és a rúgásból szerzett lendületet felhasználom, hogy helyet teremtsek kettőnk között. Ha ellenfelem taijutsut használ és ilyen gyors annak ellenére, hogy sokkal fiatalabb nálam és még mindezek tetejébe meg is tudott lepni akkor bizony nagy bajban leszek. Nincs más választásom vissza kell támadnom, mert azzal távol is tarthatom magamtól.
Ahogy elvetődök bukfencezek egyet és két hulla között felpattanok és szembenézek ellenfelemmel. A már jól megszokott kézjeleket gyorsan mutogatom el és másodperceken belül már támadom is a fiút aki legalább két évvel fiatalabb nálam. Ilyen kis taknyos és így sikerült meglepnie? Tehetséges, kár, hogy most el kell törölnöm ezt a tehetséget... "Katon Hiendan"! Érzem ahogy a tüdőm megtelik levegővel, majd nagyjából olyan négy méter távolságról három tűzgolyót köpök ellenfelem felé. Ezek a tűzgolyók gyorsabbak mint egy Goukakyouu és mivel több ezért talán hatásosabb is. A három tűzgömbből az elsőt közvetlenül oda célzom ahol most áll. Ha nem mozdul el akkor a többivel is oda célzok. Amennyiben viszont elmozdul akkor igyekszem lekövetni a mozgását és oda lőni ahol van, vagy ahova éppen érkezni fog.
Ha sikerül kikerülnie a Hiendant és ismét kézitusával próbálkozik ezúttal felkészülten várom és egy mellkas rúgással viszonzom az előbb kapottat. Fizikai előnyömet kihasználva pedig igyekszem a földre vinni, vagy rúgni a fiút. Ha megvan akkor már enyém a győzelem. Avval viszont számolnom kell, hogy legalább olyan gyors mint én vagy talán még gyorsabb is ezért nem szabad hagynom, hogy meneküljön ha egyszer már közel jött.
Ha valamilyen elemi vagy fegyveres támadással támad rám és esetleg sikerül meglepnie a shusin no jutsut használom és így mozdulok ki.

**Yuu** Szomb. Márc. 14 2015, 22:36

Éreztem, hogy mozdulatom nem volt tökéletes, nem voltam elég gyors így valamilyen szinten tudta tompítani a rúgásom által okozott sérüléseket, ezt az is bizonyítja, hogy nem a hullák között fekszik, eszméletlenül. Úgy tűnik megfelelő távolságra tett szert, ahhoz hogy ne tudjak újabb támadást indítani és készül valamire. Már láttam ezt a technikát korábban, és biztos voltam benne hogy könnyedén kitérek előle. Így is volt, az első elől teljesen egyszerűen kitértem, de nem számítottam másik kettőre. A második elérte a karom, és kisebb sérülést szenvedtem, de szerencsére nem talált telibe. A harmadik közeledett felém és ahogy ki akartam térni előle, megakadtam az egyik hulla lábában, és arccal neki vágódtam a földnek, eléggé nagy lendülettel. Felpattantam és az orromat fogtam, eléggé fájt az egész arcom miközben a másik kezemmel meg a vállamat fogtam, nagyon dühös lettem.
-Ki foglak nyírni!

Kiáltottam és két kunait egy kezembe elővéve, elkezdtem felé futni,, majd elhajítottam az egyiket, és ismét a korábbi képességemet használtam, igyekeztem úgy mögé kerülni, hogyha kitér valamiféle módon, akkor ne magamat találjam el a kunaial. Éreztem, ahogy lüktet a szíve, ahogy a felszabaduló adrenalin átjárja az ereimet, bár a harc nem egy élvezetes dolog, én mégis valahogy felpörögtem, furcsa érzés volt, de jó is egyben.

**Kinshu** Szomb. Márc. 28 2015, 13:04

Úgy látszik a katon támadásom eléggé meglepte ellenfelemet mivel az egyik tűzgolyó úgy látszik be is talált és ennek hatását érezni lehetett a fiún aki minden bizonnyal Konohai származású. Erre nagyon egyszerűen rájöttem mivel ha itt kószál a csatatéren valószínűleg ő is valamelyik hozzátartozóját keresi a heves támadást amivel indított pedig betudom annak, hogy jelenleg más nemzetek nem utálhatják annyira egymást mint Konoha és Iwa. A fiú a harmadik tűzgolyó elleni kimozdulásnál az egyik hullában orra esett ám gyorsan korrigált és hamar felpattant. Bár kihasználhattam volna ezt az alkalmat támadásra én azonban mégis vártam. Kíváncsi voltam rá, hogy milyen trükkel próbálkozik ezúttal. Kicsit úgy éreztem mintha tesztelni akartam volna a fiút. Nem is tudom milyen felindulásból de egyszerűen csak kivártam addig amíg el nem kezdett rohamozni felém. Eldobta a kunait majd ismét nagy sebességre kapcsolt.
- Másodjára nem fogom benyelni ugyan azt a trükköt öcsi!
Vetettem oda fiúnak majd egyszerűen csak előre vetettem magam és egy bukfenccel kikerültem a kunait és két hulla között szinte azonnal felpattantam de még a lendület vitt hátra amikor megpillantotta, hogy a saját Kunai kése útjába került én pedig nem voltam rest és megtámogattam a kunai kését két shurikennel. Így már talán sikerül eltalálni én pedig kézjeleket formázok és közben rohamozok ellenfelem felé. Tudom, hogy gyors mozgású ám most talán sikerülhet meglepni. Nem nagyon volt más választásom ha élve meg akartam úszni pontot kellett tennem a harc végére.
- Katon Goukakyouu no jutsu!
Futás közben a kunai és shurikenek kombinációja mögött haladva vettem egy nagy levegőt és akár a shurikenek mögött akár más irányba amerre kimozdul elküldöm a tűzgolyót mely talán lomha ám a közelség miatt akár halálos csapás is lehet.

**Yuu** Vas. Ápr. 12 2015, 18:37

Sajnos számítanom kellett rá, hogy nem fog beválni másodszor is ugyan az a támadás, pontosan ezért érkeztem úgy mögé hogy a saját kunaiom ne tudjon eltalálni ha kitér. Így viszont itt volt az ideje, hogy kissé jobban átgondoljam a tervet, bár sajnos nem hagy túl sok időt nekem. Az egyik általa eldobott shuriken útjába kerültem viszont, ezt egész könnyen hárítottam a kezemben lévő kunaiial. Ahogy leérkeztem már indult is felém, és bele is kezdett egy támadásba, kitérni időm nem lett volna a támadása elől, egyedül csak a már korábban használt technikával, viszont várnom kell, nem szabad többé engednem, hogy távol kerüljön tőlem, viszont kezdek fáradni így újra használni a technikámat nem lenne egyszerű így más módszert kell bevetnem. Eldobom felé a kunaiom, miközben hátrálok a támadása elől és egy holttestet lökök felé, ezzel lendületet is szerezve magamnak a gyorsabb hátrálásra. De ezzel sajnos nem azt értem el hogy közelebb kerüljek hozzá így amint vége a támadásának elkezdek felé rohanni, egy földről össze szedett kunaial.

**Kinshu** Csüt. Jún. 04 2015, 14:54

//Elnézést a kis késésért!//

Számíthattam rá, hogy ellenfelem nem fogja könnyen adni magát. Annyit észrevettem, hogy még kivédi a shurikeneket aztán viszont már jött a tűz amely mindent elemésztett. A holttesteket begyújtotta a technikám és ahogy a szagok elkezdtek terjengeni a levegőben egyre rosszabbul éreztem magam. Én azonban töretlenül kitartottam és haladtam előre a jutsum mögött. Még szerencsém, hogy nem maximális sebességgel, mert akkor biztosan telibe talált volna a kunai kés mely feltehetőleg ellenfelemé volt. Ahogy megpillantottam amint jobb vállam felé közeledik egyszerűen csak hasra vágtam magam bár így engem sikerült megakasztania a tehnika elől csak nehezen tudott kitérni a konohai. Vége a játszadozásnak már. Elég volt ebből... Elővettem egy kunait a földön fekve és a markolatára csavartam egy robbanójegyzetet.
Felpattantam és gyorsan szeműgyre vettem csatateret. A Goukakyouu már elpárolgot viszont a bűz amit maga után hagyott bizonyára nem csak az én gyomromat fordította fel. Tudtam, hogy gyorsan be kell fejeznem a harcot mert a végén még akár erősítést is kaphat. Gyorsan igyekeztem rátekerni a tíz méteres dróthuzalomat a kunaira majd hagytam, hogy a fiú rohamozzon. Ez most egy kicsit veszélyes terv de ha beválik akár el is dönthetem a harcot. Amint felém rohan és nagyjából három méteres távolságba ér eldobom a kunait felé és hátrafelé térek ki. Ha ez nem találja el akkor a Shuriken Manipulációs jutsu segítségével ellenfelemet telibe hátba találja a kunai, mivel ő nem tudja, hogy én mire készülök ezért nagy eséllyel eltalálom, de ha ez nem is történne meg és kimozdul akkor a robbanójegyzetet élesítem amint a közelébe kerül a kunai én pedig a Shusin no jutsu segítségével mozdulok ki!

Namikaze Minato Hétf. Szept. 07 2015, 19:46

A harcot inaktivitás, és az egyik fél kérésére lezárom! Mivel nem fejeződött be az ígéretesnek tűnő csata, így mind a ketten a szinteteknek megfelelő minimális jutalmat kapjátok, azaz +3 Chakrát!

Ajánlott tartalom

Yuu vs Kinshu

Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu

Re: Yuu vs Kinshu