Rikudou Sennin és a Chakra Eredete

Réges-régen, a ninja falvak megalapítása, a klánok megszületése, a nagy nemzetek kialakulása előtt, amikor az emberek a legtöbb helyen még csak egyszerű szövésű ruhákat hordtak, és csak a legfejlettebb helyeken munkálták meg a fémet, az emberiség akkor is háborúzott egymással. Féktelen harcokat vívtak a hatalomért és az anyagi javakért. Ekkoriban az ember még nem ismerte a chakrát, senki nem rendelkezett vele, így csak saját fegyvereikre hagyatkozhattak.

A könyörtelen acsarkodás közepette egy közös és biztos pont megmaradt az emberiség életében. Az a valami pedig nem más volt, mint az Istenfa vagy más néven Shinju. Az Istenfa feltehetően már az emberek megjelenése előtt is létezett mint különálló, intelligens élőlény. Az emberek már a kezdetektől fogva az isten megtestesüléseként tekintettek a fára. Mindenki számára egyértelmű és elfogadott törtvény volt, hogy az Istenfa szent és sérthetetlen. Úgy vélték, ha valaha valaki megérintené az Istenfát, az menten meghalna, a teste elporladna.

Ezért bálványozták a fát.

Egy napon gyümölcs kezdett növekedni a fán. Ilyen csak ezerévente egyszer fordult elő. Ennek okát az emberek nem tudták, azt viszont igen, hogy egy ujjal sem nyúlhatnak a gyümölcshöz. A háború és a viszálykodás folytatódott, ám a harcok tengerében egy valaki nagy lépésre szánta el magát: megszerezte az Istenfa ezerévente termő Gyümölcsét, és elfogyasztotta, ezzel isteni erőre téve szert. Ez a valaki egy hercegnő volt, Ōtsutsuki Kaguya, aki kiskora óta látta és átélte az emberek kapzsiságának eredményét. Megelégelve ezt az a vélemény született meg benne, hogy az szolgálná legjobban mindenki érdekét, ha valaki isteni erőre tenne szert és békét teremtene a Földön. Végül ő vált ezzé a valakivé, ugyanis miután elfogyasztotta a Gyümölcsöt, szinte egy isten erejével rendelkezett, és így véget tudott vetni a háborúknak. Ő vált az első chakrát használó emberré, akit ezek után Usagi no Megamiként, azaz Nyúlistennőként tiszteltek és féltek.

Beköszöntött a béke.

Az erő amit megszerzett magának, hosszú életet adott neki. Egy fiúgyermeke is született, aki már születésétől fogva rendelkezett az Istenfa erejével, vagyis a chakrával.

De a történet itt még nem ér véget. Az Istenfa vissza akarta szerezni azt, ami az övé. Dühöngeni kezdett, és mindenképpen meg akarta ölni az akkorra már a halálán lévő Kaguyát, hogy visszaszerezze tőle a chakrát. Ezért saját erejéből olyan testet öltött, amit az emberek csak Juubinak, vagyis a Tízfarkúnak neveztek el. a Juubi elment a hercegnőért, akinek nem volt ereje szembeszállni vele. Viszont a Juubi nem számolt a hercegnő fiával, aki képes volt saját erejéből legyőzni a Tízfarkút. Ő volt Ōtsutsuki Hagoromo, minden shinobi atyja, akinek köszönhetően az emberiség megismerte a chakrát és a ninjutsut, s aki később Rikudō Senninként, a Hat Út Bölcseként vált ismertté.

Rikudō Sennint a Hat Út Bölcseként is emlegetik. Őt tekinthetjük az első chakrahasználó ninjának, a ninja világ és a ninjutsu megalapítójának. 

A legenda szerint a bölcs eredetileg egy pap volt, aki a ninja idők kezdete előtt, a vég nélküli káosz, harc és viszálykodás idejében emelkedett ki és vált ismertté. Ő volt az első élő ember, aki komolyabban tanulmányozta magát a chakrát és annak természetét. Ő írta le és kezdte magyarázni az embereknek. Követve édesanyja, Kaguya akaratát, tudását és bölcsességét arra próbálta felhasználni, hogy kivezesse a világot a káoszból és az örök háborúskodásból az ősi démon, a Tízfarkú korában.

A bölcs bejárta a világot, vándorolt, és terjesztette tanítását, a ninshuu-t (忍宗) az emberek között. Később ez a tanítás vált ninjutsu néven ismertté. 

Munkássága, erőfeszítései és tanításai nyomán ragadt rá a Világ Megmentője elnevezés. A bölcs képes volt használni mind az öt elemet, továbbá rendelkezett az egyik leghatalmasabb dōjutsuval, a Rinnegannal, amelyről bővebben a kekkei genkai képességeknél olvashattok. A legenda szerint a Tízfarkú Démon féktelen tombolásának és pusztításának is maga Rikudō Sennin vetett véget. Azokban az időkben az egész világot rettegésben tartotta ez a hatalmas és mérhetetlen erő. Csak ő mert szembeszállni vele, s legyőzte a szörnyeteget, ezzel megmentve a világot. 

Ezután - elsőként a ninja világ történetében - megalkotott egy saját technikát, amelynek segítségével a Juubit saját testébe pecsételte, igájába hajtva és megszerezve erejét. Ezzel ő lett a történelem legelső jinchuurikije is.

Ennek a hatalmas erőnek a birtokában hajtotta végre később további legendás tetteit, és hirdette igéjét, amellyel letette a mai ninja világ alapjait. Azonban ahogy telt múlt az idő, és a sennin ideje is a végéhez közeledett, fontos döntésre kényszerült. Tudta, hogy ha meghal, a démon nem hal majd vele, hanem az ereje kiszabadul, és újra féktelen pusztításba kezd. Hogy ezt megelőzze, a halálos ágyán utolsó erejét is felhasználva 9 részre szakította a démon chakráját, és szétszórta azt a világban. Ezekből a forrásokból jött létre később a többi farokkal rendelkező, erősebb és gyengébb démon (bijuu) amelyek hatással voltak egymásra, háborúztak egymással, majd végül a ninja falvak elfogták és gazdatestekbe pecsételték őket.

Erről bővebben olvashattok a Bijuuk Történeténél.

A kilenc részre szakítással még nem ért véget a sennin munkája. A testet - amelyből kivonta a chakrát, amit aztán kilenc részre osztott, és szétszórt - szintén elzárta a világ elől egy legendás és tiltott pecsét technikával, amelyet szintén ő maga fejlesztett ki. Ez a pecsét technika a Chibaku Tensei, amelyből maga a hold is született.

A múlt az idő homályába vész,  s vele együtt a legendákban és mondákban fennmaradt igazság is torzul. Nincs ez másként a Nyúlistennő történetével sem, ahol az igazság sokkal fájdalmasabb, mint amilyenre az elmúlt évszázadok színezték a mesét. 

Minden egy maggal kezdődött...

Évezredekkel ezelőtt egy meteor csapódott a Földbe, amelyből a becsapódás helyén szinte azon nyomban egy fa sarjadt. Ez a fa egyre csak nőtt és nőtt, mígnem az égig tört. Az emberek furcsa energiát éreztek a fából sugározni, így rövidesen elkezdték tisztelni, mígnem isteni eredetűnek nem nyilvánították. Úgy tartották, ha valaki a fa közelébe megy, ártó szellemek százai rohanják meg lelkét, és teljesen elsorvasztják a testét. Így hát az emberek sohasem mentek a fa közelébe, amelyről úgy gondolták, bőséggel és jóléttel árasztja el a vidéket, holott éppen ellenkezőleg történt: a világmindenség pereméről érkező chakrafa magja valójában a Föld energiahálózatából nyerte az erejét, elszívta a térség és rövidesen majdhogynem az egész Föld energiáját. 

Ōtsutsuki Kaguya felbukkanása
Az Ōtsutsukik többek egy klánnál. Ők az úgynevezett Shinrabanshō // Világmindenség lényei, azok az "Égi Lények," akik messzi dimenziókból érkeznek, és egész életük során vándorolnak. Olyan magas szintű létformák, akiket az emberiség joggal hívhat isteneknek. Ők azok, akik felfedezték, hogy a végtelen univerzumban létezik egy energia, egy gyümölcs, ami a halhatatlanság és az isteni erő forrása. Ez a Shinju, az Istenfa, amely abból nyeri az erejét, hogy bolygókat száll meg, és az égitesteken élősködve teljesen elpusztítja őket: elszívja az energiáikat. A Shinju olyan gyümölcsöket terem, amelyek nagy mértékben tartalmazzák az elszívott és átalakított energiát. Az, aki ezt a gyümölcsöt elfogyasztja, végtelen hatalomra tehet szert, és ezzel együtt elnyerheti az örök életet. 

Ennek köszönhető, hogy egy éjjel furcsa fény jelent meg az égen a földön növekvő, a földiek által szentként tisztelt Shinju közelében.

A fa őrzésével megbízott klán utánajárt a dolognak, s a helyszínen egy nőt találtak. Ő volt Ōtsutsuki Kaguya, akit az emberek, akik rábukkantak, vezetőjük elé vittek. A kérdésekre itt nem válaszolt, nem mondott semmit, azonban erejének töredékét használva módosította az emberek emlékeit. Senki sem emlékezett erre az első találkozásra.

Kaguya ismeretlen okokból kifolyólag letelepedett a klánnál. Különös, furcsa szokása volt, hogy minden este az eget kémlelte, mint aki vár valakire. A klán akkori vezetője érdeklődést mutatott a fehér hajú Kaguya iránt, aki viszonozta ezeket az érzéseket. Az  Ōtsutsuki ekkor még hitt a szeretetben, azonban ez megváltozott, mikor hónapok múlva egy újabb harc tört ki a földekért.

A támadók a falun is rajtaütöttek el akarták rabolni Kaguyát szépségéért. A nő nem hagyta magát,  és majdnem mindenkivel végzett. Ezt jelentette a támadás vezetője a már éppen tárgyalásokat folytató vezéreknek. Tette következményeként a béke érdekében ki kellett volna végezni Kaguyát, amiért végzett a másik klán tagjaival. Segítséggel sikerült elmenekülnie, és eljutnia a Shinjuhoz. Haragosai azonban követték őt, és próbálták megölni, azonban kísérője, az életét áldozva érte, megvédte. Ekkor derült csak ki, hogy Kaguya gyermeket vár. Annak érdekében, hogy véget vessen az üldöztetésnek és a népek közötti viszálynak, leszakította az Istenfa ezerévente termő gyümölcsét és megette. Újdonsült erejét felhasználva megölte üldözőit. 

A halottakat megvizsgálva rádöbbent, üldözői abból a klánból származtak, amelyet szerelme, Tenki vezetett. A felismerés hatására eltört benne valami, s végzett minden jelenlévő emberrel, még szerelmével is.

Kevesen tudják, de utóbb néhány embert visszahozott az élők sorába emlékek nélkül, hogy a falu működhessen tovább, és gyermekei - hisz két fiút szült - békében, normálisnak tűnő környezetben nőhessenek fel.

Ōtsutsuki Kaguya uralkodása
Kaguya úgy döntött, hogy megszerzett hatalmával az emberiség egyedüli uralkodójává válik. Terve részeként az emberek egy részét titokban rabszolgasorba taszította, és a fához csatolta. Ezzel azt próbálta elérni, hogy a fa új gyümölcsöt hozzon. Elmondása szerint az emberek érdekében cselekedett, ugyanis tudta, hogy egy napon eljönnek majd a Shinju Gyümölcséért, és akkor majd neki kell minden lehetséges erővel megvédeni a Földet.
A fához láncolt áldozatokból, amelyek táplálták a fát, Fehér Zetsu sereget hozott létre. Mindez zavartalanul ment évekig, s a fivérek, bár birtokolták anyjuk erejét, erről mit sem sejtettek.

Egy nap azonban a két ifjú találkozott egy Gamamaru nevű békával. A béka megkérdezte tőlük, voltak-e már valaha a fán túl. Tudják-e, mi történik ott? A béka baljós dolgokat sejtetett a fivérekkel, de az ikrek nem akarták elhinni sem, hogy anyjuk bármilyen gonoszságra képes lenne. Azonban egy vándor árustól hallották, hogy édesanyjuk, mikor távol jár a falutól, lázadókat mészárol le. 

Ez meggyőzte őket arról, hogy ellátogassanak a fához. A fa gyökerei között bukkantak rá egy számukra fontos lányra, akinek nyoma veszett.

A két testvér ekkor döntött úgy, hogy beszélnek anyjukkal. A hercegnő mérges lett fiaira, amiért megszegték a törvényt, és a Shinjuhoz mentek. Az engedetlenséget tőlük sem tűrte el, s bár a büntetéstől eltekintett, változtatásról hallani sem akart. 

A következő alkalommal, amikor Kaguya elhagyta a falut, Hagoromo meglátogatta Gamamarut, és a segítségével senjutsut kezdett tanulni, hogy megfelelő mértékű hatalomra tegyen szert anyja legyőzéséhez. A terv hibátlan volt, azonban valami közbeszólt. Kaguya a vártnál hamarabb tért haza, és a vele ellenszegülő Hamurát sikerült teljesen hatalma alá hajtania. Hamura olyan lett, mint egy báb. Hagoromo befejezte a senjutsu képzést, és amint visszatért otthonába, a harcok kezdetüket vették. Először testvérét állította vissza saját oldalára, hogy azután közösen küzdjenek meg anyjukkal. 

Kaguya uralmának vége, a ninshuu születése
Hosszú, pusztító harc után végül sikerült lepecsételniük anyjukat, akit a Shinjuuból megalakult Juubi vázával együtt a Chibaku Tenseibe zártak. Így jött létre a Hold. Fiai tudtán kívül Kaguya a halála előtt létrehozta a Kuro Zetsut mint saját akaratának megnyilvánulását. Kuro Zetsu ténykedése az idő folyamán ismeretlen volt, ám azt tudjuk, hogy mindvégig Kaguya feltámasztásán fáradozott!
A Juubi chakráját Hagoromo felosztotta kilenc részre, és magába zárta őket, ezzel az is együtt járt, hogy Sharinganja továbbfejlődött Rin’negan-ná.
Hamura a Holdra kívánt menni, hogy anyjukkal lehessen, és hogy onnan vigyázhasson a Földre. Hagoromo máshogy kívánt vezekelni a pusztításért, amit maga is okozott: úgy döntött, hogy járni a fogja a világot, és elkezdi felépíteni azt, amit lerombolt. Emellett szándékában állt megfelelő élőhelyet is keresni a Bijuuk számára, hogy halála után se szabaduljanak el újra és biztonságban legyen az emberek.

Első kalandja során egy tolvaj, egy szélhámos szegődött mellé, akivel megosztotta chakráját. Új társa beszéde alatt rádöbben harmadik céljára is: a chakrát lehetne pozitív kapcsolati rendszerként használni, amin keresztül az emberek megoszthatják egymással az érzéseiket.
Utazásai során egyre többen kezdték követni, akiket végül szétküldött a világba, hogy folytassák az általa megkezdett munkát.

Követőinek töredékével végül letelepedett, s új falut hozott létre. Családot is alapított, s akárcsak anyjának, úgy neki is két gyermeke született. Az idősebbik, Indra örökölte apja szemét - a Sharingant - és a chakrára való fogékonyságát,  a fiatalabbik pedig Hagoromo eszméit és testében rejlő képességeit.
Igaz, a chakrát mindketten tudták használni, de a fiatalabbik csak éppenhogy az átlagember szintje fölött tudott teljesíteni kezdetben, míg Indrára már fiatal korában is felfigyelt maga Kuro Zetsu.
 

A Két Testvér Ellentéte
Gyermekkorukban együtt tanultak és játszottak, jól kijöttek egymással. Hiába volt Indra tehetségesebb, akkor még segíteni akarta testvérét, Ashurát. Felfedezte, hogy a kézpecsétek képesek aktivizálni a chakrát. Őt az emberek kegyetlennek, hidegnek tartották, míg Ashurát barátságosnak, emberközpontúnak.
Mikor a Hat Út Bölcse úgy érezte, eleget vezette az embereket, és ideje átadni a stafétabotot fiainak, kiadott egy feladatot, hogy megtudja, ki érdemes a klán vezetésére. Egy-egy olyan falunak kellett segíteniük, ahová Hagoromo a vezeklése alatt nem jutott el. Mindkét falu hasonló sorson osztozkodott: kiszáradt területen feküdtek, amit a  Shinju egy-egy megmaradt gyökere okozott. A szárazság miatt az emberek közt állandó viszály dúlt.
Indra, ahogyan tőle megszokott volt, a feladatot hamar teljesítette. Chakrát használva eltávolította a probléma forrását, majd a szárazság ellen egy tavat hozott létre. A területre hamar jólét és béke telepedett, azonban az emberek közti barátságot egyáltalán nem építette. Munkája befejeztével az idősebbik fivér hazatért.
Ezzel ellentétben Ashura, aki nem volt tehetséges chakrahasználó, ugyancsak megpróbált gátat vetni a szárazságnak azzal, hogy egy kutat ”ásott”. Nehezen halad annak ellenére is, hogy chakrát használt. Idővel a helyiek is besegítettek neki. Közben megtanította őket a chakra használatára, ezáltal képezve magát is. Mire kiásták a kutat, és eltávolították a gyökeret, a település lakosai békében éltek egymással, így már Ashura is hazatérhetett.
Hagoromo ezután meglepő döntést hozott: fiatalabbik fiát választotta utódjául. Ennek oka az volt, hogy az Ashura által - vagy inkább segítségével - létrehozott kút a közös munka útján összekovácsolta az embereket, a béke tartóssá vált. Míg az Indra-féle gyors megoldás csak ideiglenesen hozott békét, az emberek közt hamar kitört a birtoklási harc. Az okok után az emberek megértették és elfogadták Hagoromo döntését, kivéve Indrát és néhány közeli barátját, akik dühüktől fűtve távoztak a klánból és a faluból.
Indra, hogy nagyobb erőre tegyen szert, Kuro Zetsu nyomására a vele tartó bizalmasait megölte, ezzel felébresztette az addig szunnyadó Mangekyo Sharinganját. Ezután megtámadta testvérét és annak klánját többször is. A klán kezdetben együttes erővel verte vissza a bosszúszomjas fivért, később a harcok során egyre erősebbé váló Ashura egymaga is képessé vált arra, hogy visszaverje fivérét. A viszály folytatódott Rikudō Sennin halálát követően, s átszállt a két testvér leszármazottaira is. Annak ellenére, hogy a bosszút, idővel a rivalizálás váltotta fel, a klánok közt kialakuló harcok sosem apadtak el. 

Indra utódai az Uchihák, míg Ashuráé a Senjuk voltak. Feltehetőleg ez az újabb szakadás akkor jött létre, amikor az Ōtsutsuki-klán végleg eltűnt.

Rikudō Sennin fiainak viszálya sohasem ért véget. Lelkeik reinkarnálódtak leszármazottaikban, a rossz érzések pedig mindig harcot, harcokat eredményezett köztük és klánjaik között. Fontos tudni, hogy mindig ugyanabban korban születtek újjá, és csak akkor ismétlődött meg a folyamat, ha mindkét leszármazott meghalt. 

Ismert leszármazottak:

Uchiha Madara – Senju Hashirama, köztük a béke rövid időre létrejött, de nem maradt tartós.

Uchiha Sasuke – Uzumaki Naruto, köztük is volt egy rövid, békés időszak, de ők sem kerülhették el a sorsot, hogy ellenségekké ne váljanak legalábbis az egyik oldal részéről. A Gundanon ez a felállás nem változott.