Határmenti Falu

Jiraiya Csüt. Márc. 10 2016, 15:05

A Fagy Országának Északi határához közeli falu, ahol már nincs is olyan hideg, mint az Ország középterületein, ezen kívül remek információs központ, mivel rengeteg utazó és ninja fordul meg erre. Az első rangú pletykák székhelye...

**Hyuuga Emiko** Szer. Ápr. 20 2016, 22:53

[Jiraiya - Már két karakteremmel is boldogítalak. Razz

]

Miután elbúcsúzott öreg mesterétől, Emi elindult a Villám országának déli része felé. Vagyis csak remélte, hogy oda tart, viszont addig biztonságban érezte magát, ameddig elkerülte a ninjákat. Byakuganját elég gyakran aktiválta, mert nem lehetett benne biztos, vajon kikbe fut bele, főleg a mostani zűrzavaros időszakban. Az edzés közben többször is észrevette, hogy olyan alakok járkáltak a hegyekben, akik bizony veszélyeztethették addigi háború elkerülős életét. Szerencsére eléggé eldugott és nehezen megközelíthető hegygerincet választott az öreg Hyuuga, ezért még tovább élvezhette semleges állásfoglalását. Senseie ugyan figyelmeztette, nem biztos, hogy sokáig el tudja kerülni a két szövetséget, a jounin azonban bízott a képességeiben. Rövid haja, napszemüvege, maszkja és a köpenye eddig még nem hagyták cserben, jól tudta álcázni magát. Az ország megerősített határai ellenére is talált olyan helyet, ahol át tudott jutni a Fagy országába és ezzel együtt a biztonságosabb földekre. Valószínű, hogy máshová koncentrálták a haderejüket, mert pár ninja őrizte csak a határnak ezen részét. Vagy legalább is úgy gondolta, hogy közel a határ, hiszen egyre hidegebb lett, valamint távolabb havat is megpillantott.
*Jó helyen járok.* Futott át agyán a gondolat, majd szépen elővette a kitsune maszkot és felvette. Közeledett már az este és elég röhejesen festett volna napszemüvegben, ezért inkább a másik álcázási módszer mellett döntött. Az éjszaka közepén surrant át két ellenőrző pont között, hogy a lehető legtávolabb legyen Kumogakure shinobijaitól. Esetleg még más nemzetek fiai is megfordulhattak erre, tehát duplán nem ártott az óvatosság. Az utaktól igyekezett távol maradni, bár a hó miatt amúgy is nehezére esett volna bármi ilyesmit megtalálnia. Azt tervezte, hogy tovább halad a Gőz országa felé, ahol egy ideig meghúzza magát.
A napkeltével azonban rájött, nem egészen úgy sikerült az ájszakai kis sétája, ahogy elképzelte. A Byakuganja ugyan segítségére volt elkerülni a ninjákat, csakhogy miután átjutott a hó lepte vidékre, egészen elfeledkezett leellenőrzni a területet.
*Gyakrabban kéne gondolkoznom, nem csak úgy menni előre.* Sóhajtott egy nagyot, aztán nekiállt keresni egy nyugisabb területet. A köpenyét magán hagyta, de a maszkot inkább eltette és helyette előkerült a napszemüveg. Haja már egy kicsit megnőtt, ám még mindig beadhatta, hogy fiú. Ruháját megigazította, felvette a napszemüveget és indulásra készen állt.
A falu, amit észrevett, elég közel lehetett a határhoz, ami azt jelentette, a tervezettel ellentétben nem nyugati, hanem déli irányban haladt, szinte alig távolodott el a Villám és Fagy országának határától. Ha már így alakult, akkor igyekezett a legjobbat kihozni ebből az egészből. Besétált a faluba, majd egyensen a fogadót kezdte el keresni, úgy gondolta, jó lesz kényelmes ágyban aludni.

Jiraiya Hétf. Május 16 2016, 17:10

// Én örülök neki :3 //

A falu ahova betévedt, nem különbözött bármely másik kisebb falutól a környéken. Persze csak Ő tudja, hogy mennyi és milyen helyen fordult meg azóta, hogy elhagyta Konohát, de a legtöbb jelentéktelen, kisebb falu pont így nézett ki: Sehol egy fal a falu körül, sehol az őrök, csak néhány termőterület, malom a falu mellett futó patak partján és a nyugodt nyüzsgés paradoxonja...

Ez a "nyugodt nyüzsgés" a megszokott, gépies életet jelentette. Ugyan szinte minden héten érkezett néhány új ember a faluba, akik kitűntek a tömegből, de a falusiak nyakig bebugyolált, a hidegtől vastagon elszeparált ruhákban mozogtak. Sokan az arcuk előtt is áthúzták kendőiket és sálaikat, hogy az arcukat is védjék a hidegtől, még annak ellenére is, hogy itt már merőben jobb környezeti tényezők uralkodtak, mint a Fagy Országának közepén...

Ahogy a vándor, vagy akár Emi, - de maradjunk a vándoroknál, hiszen mind ugyanezt látják s élik át - megérkezik, nem tudja pontosan, hogy jó helyen érkezett e, vagy talán olyan oldalról közelítette meg a falut, ahonnan nem illendő? Az ember számítana talán egy kapura, vagy egy táblára, vagy valamire, ami jelzi, hogy "na itt áthaladva hivatalosan is beléptél a falunkba," ám semmi ilyen nem volt. Egy kereszteződés volt a falu közepén, ami négy főútból állt. Ez a kereszteződés és ezek a főutak negyedelték fel a falut.

Jól látható módon, az egyik negyed volt a Szórakozónegyed, ami mindösszesen hat nagyobb épületből állt, ám innen érezhető melegség és hát persze furcsa szagok áradtak, az utcák megviseltek és latyakosak voltak. Persze, hiszen kevés volt belőlük és azt a keveset is rongyosra járják az emberek... Erre felé mindig mulatozó félkegyelműek és parázna asszonyok hangjai hallatszottak. A nyugalomra vágyó személyek sohasem teszik be ide a lábukat, vagy legalábbis egy csendesebb kocsmát keresnek.

A második negyede a városnak a Lakónegyed volt. Itt is nagyjából Hat nagyobb épület volt felállítva, mindenféle stílusban, valamint kisebb, rozoga viskók karolták körbe ezeket a nagyobb bérházakat. Minden fából épült.

A harmadik negyed volt a Köztisztviselők negyede ami mindössze Két nagy épületből állt a nagy betonépületek körül pedig kisebb raktárszerűségek helyezkedtek el.

A negyedik negyed volt pedig a "Piacnegyed" ami nem igazán hű a nevéhez. Igaz, hogy itt található meg a falu egyetlen, kicsi piactere is, ahol leginkább fagyasztott hústermékeket lehetett vásárolni, de ez elhanyagolható százalékát tette ki a negyednek. Elvégre itt alakult ki a borbély üzlet, és mindenféle Ipari épület, amely munkát szolgál a falulakóknak. A favágóktól a bányászok székhelyéig minden itt található meg... De hol tudna a lány szállást találni?

Igaz, hogy a falu fel volt osztva négy eléggé eltérő stílusú és hangulatú részre, de a főutcákon tolongó tömeg miatt ez nem volt érezhető. Marcona, bajszos favágók, kendős asszonyok, lovas emberek és szekerek mozogtak minden felé. Az út szélén néhány árus is megtalálható volt, akik átfagyott gyümölcsöket, zöldségeket és egyéb holmikat, mondjuk inkább: Kacatokat próbáltak az emberekre sózni, több-kevesebb sikerrel. Ám a tömegből és az idegenek áradatából is kitűnt a lány, aki napszemüvegbe flangált. Igaz, sütött a nap és a hó plusz fényáradatot kelt, de nem vakított ennyire. Mindenki a vakoknak járó botot leste a kezében ám nem találtak semmit érthető módon. Akkor pedig miért?

Persze nem mintha annyira számított volna bárkinek is ez a szemüveg, vagy éppen az idegen furcsa viselete, elvégre ez a falu az Információk faluja, ahol szinte mindenről minden megtudható, a kérdés csak az, hogy mi igaz s mi nem? Mennyire csalja az idegeneket tévútra egy-egy pletyka, vagy mennyire teszi őket mérhetetlenül gazdaggá? Kicsi a falu, éppen csak fenntartja magát, de a nyüzsgés az nagy s ez a külső szemek számára érthetetlen. Az itt élők talán többet tudnak mindenről, s arról ami itt folyik...

// Nos kaptál egy viszonylag részletes leírást, amit Emi így az utcán és első ránézésre összeszedhet a környékről. Ha nagyon bele mártod magad a falu ügyeibe, akkor már lehet, hogy itt izgalmasabbá válik a kalandod, viszont a Háború pletykáját szinte bárhol össze tudod szedni, így minden a körülményeken, a karaktereden és a kíváncsiságán múlik majd... Smile

//

**Hyuuga Emiko** Szomb. Május 21 2016, 18:30

A Hyuuga lány átkozta magát rendesen, amiért engedett a kényelmes ágy csábításának és elkezdett fogadót keresni, ahol megszállhat. Alig kezdett el a faluban járkálni, máris feltűnt neki, hogy milyen nagy a tömeg. Talán még a szokásosnál is nagyobb volt, ami némi nyugtalansággal töltötte el. Elhatározta, hogy felfedezi magának a környéket, hátha sikerül valami nyugodtabb szálláshelyet kapnia. A szórakozónegyed eleve kiesett, kétes egyének tucatjait pillantotta meg néhány röpke perc alatt. Nem hiányzott neki a konfliktus, a háborút próbálta elkerülni, ám a szófoszlányokból ítélve, ezzel bizony elkésett. Még a sok furcsa ember közül is kitűnt a napszemüvegével, jó páran megbámulták, mialatt az utakat rótta. Kapucniját feltette a fejére és igyekezett minél jobban az arcába húzni.
*Ez így nem lesz jó.* Összegezte magában a helyzetet Emi, majd néhány ugrás és némi chakrakontroll segítségével az egyik magasabb épület tetején kötött ki. Meglepte, hogy a lakónegyedben minden fából készült, de egy ilyen határ menti kis faluban, ahol nem volt túl sok munkalehetőség, még mindig ez tűnt a legjobb megoldásnak házak építésére.
Egy pillanatra beugrott régi otthona, Amegakure sokkal fejlettebbnek számított, ott az épületek majdnem az égig értek. Sok-sok éve nem járt otthon, viszont volt egy olyan érzése, hogy alig változott valami az Eső országának rejtett falujában. Ahogy visszatért a jelenbe, alaposan szemügyre vette a tájat ebből a magasságból. Távolabb még több magasabb épületet vett észre, ezekkel korábban nem foglalkozott, ám úgy gondolta megéri körülnézni ott, hátha talál valami érdekeset. Lefutott az épület oldalán és az utolsó pár méternél inkább levágta az utat egy ugrással. A lendület miatt csuklyája majdnem leesett a fejéről, de szerencsére még időben észrevette és kezével oda kapott, hogy megakadályozza. Miután földet ért, elindult abba az irányba, amerre a nagyobb épületeket látta.
Sajnos ez is zsákutcába vezetett, a jounin valószínűleg itt sem kapott volna semmilyen szállást.
*Na, ezt nevezik igazi pechnek!* Belső kommentárja elég bosszús hangnemet ütött meg, amire persze volt is oka.
A piactér felhozatala is eléggé gyér volt, a jouinin főleg fagyasztott húst talált, bármennyire próbált körülnézni. Egy ideig itt mászkált, abban a reménybe, hogy hátha hall vagy lát valami érdekeset. Ide még több ember zsúfolódott be, ninja trükközésnek főleg nem akadt hely, pláne a Byakugan bevetésének. A napszemüveg miatt koránt sem látott olyan élesen, mint nélküle, viszont shinobikat egyelőre nem vett észre a tömegben. Valamiért azonban gyankvóvá vált, amit talán az ismeretlen környezet váltott ki belőle. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, Emi több embert is megszólított, mindenkitől azt kérdeze, esetleg tudnának-e neki valami nyugodtabb fogadót ajánlani. Az itteniek csak jobban ismerték, hol érdemes megszállni. Az is említette nekik, hogy a szórakozó negyed túlságosan hangos az ő ízléséhez.
*Az öreg Hyuuga megmondta, hogy talán mindkét Shinobi Szövetséggel össze fogok találkozni, de remélem erre minél később kerül sor.* Újabb gondolat futott át az agyán, kívül viszont igyekezett semleges arcot vágni, nehogy gyanút fogjanak.
Amennyiben útba igazítják, akkor megindul abba az irányba. Talán mégse volt olyan rossz ötlet ide bejönni, vagy mégis...

//A félreértések elkerülése végett Emi sosem volt Konohai, eredetileg Amegakure kunoichije volt Hajiru Emiko néven, majd az előző oldalon az 5 éves időugrás alatt derült ki, hogy Hyuuga. A vándorlásai alatt sosem járt Konohában (de a Tűz országában igen), mert az a végét jelentette voln. Amúgy meg igyekszem nem sokat késni a reagokkal, de nyugodtan írj határidőt, ha már komolyabbá válik a helyzet.//

Jiraiya Vas. Május 29 2016, 12:58

// Uhh akkor elnézést. Valami miatt bennem az volt, hogy Emi amúgy Konohai Vándor O.o //

Igaz, ebben a kis faluban nagy volt a nyüzsgés, ám néhány járókelő igenis kiszúrta Emit a házak tetején, ami erre nem igazán volt szokás. Persze a tapasztalt Shinobi úgy mozgott, hogy ne nagyon lehessen őt észrevenni, ám a több száz emberből néhánynak megakadt rajta a szeme. Leginkább a szemfülesebbeknek. Viszont eddig nem történt semmi, így Emi kérdezősködhetett kedve szerint.

A piacon, vagyis a falu ipari részén több érdekes dolgot is hallott. Főleg a háborúról és a közelgő veszélyről. Többen azt mondták, hogy hallották annak hírért, hogy Kirigakure támadást indított Kumogakure ellen, valamint, hogy több Konohai ninja tart errefelé, hogy a segítségükre siessen. Azt is megtudta, hogy a lakónegyedekben van egy nagyobb épület, ami egy Matsuda nevű idős úr birtokában van és rengeteg szobával bír, így azokat ki szokta adni a zajt nem tűrő idegeneknek.

A kérdés csak az, hogy ezek a hírek és értesülések mennyire valósak? Persze az idős Matsuda valószínűleg létezik, ahogyan a háza is, viszont valóban Kirigakure megtámadta volna Kumogakurét? A Konohai ninják pedig éppen erre tartanak? Vajon mennyire lenne jó velük találkozni? Esetleg Eminek van valami célja? Az hogy mit tesz, csak rajta múlik...

Határidő: 2016.06.10.

**Hyuuga Emiko** Vas. Jún. 05 2016, 22:00

Sokkal előrébb ugyan nem jutott, de már az fontos információnak számított, hogy a faluban egy Matsuda nevű ember kiadott szobákat. Az este még messze volt, ezért Emi úgy döntött, kicsit még sétál, hátha eljutnak hozzá olyan információk, amik hasznosak lehetnek a jövőre nézve. Az elmúlt években, ahogy egyre inkább kerülte a nagyobb embercsoportokat, úgy került egyre messzebb az információ áramlástól. Azt is csak nehezen rakta össze, hogy Karu lett a Nibi Jinchuurikije, persze ki is akadt rendesen. Éppen ezért határozta el, többet fog olvasni, illetve hallgatózni, mégis mi folyik a shinobi világban. Amennyire próbálta elkerülni a háborút, szép lassan egyre közelebb került az események sűrűjéhez.

A helyiek mindenféléről csacsogtak, nehezen találta meg a számára hasznos információkat. Már azon volt, hogy feladja a mai napra és elmegy megkeresni Matsudát, amikor érdekes párbeszéd ütötte meg a fülét. Olyan halkan lépkedett, ahogyan csak tudott, illetve megpróbált nem túl feltűnően közelebb lopakodni. Mivel egy köpenyes alak amúgy is kissé kilógott, a terve hamarosan más irányt vett. Mintha a megfelelő útvonal után kutatott volna, többször elhaladt a beszélgető tömeg mellett. A háború szó sokkal többször ütötte meg a fülét, mint az szerette volna. Csuklyája alatt összeráncolta a szemöldökét - ez neki cseppet sem jelentett jót. Miután a téma elhalt, Emi tovább kutatott olyan emberek után, akiktől még többet megtudhatott. A hallgatózás egyre jobban ment neki, na meg valószínű kezdték megszokni az ottaniak, hogy egy újabb köpenyes alak mászkál errefelé. Ahogy beleásta magát a falu pletykáiba, aggasztóbbnál-aggasztóbb híreket hallott. Az évek alatt megtanulta, hogy nem szabad mindent elhinni, ám ez túl komolynak tűnt ahhoz, hogy csak úgy hagyja elmenni a füle mellett.
Már az gyanússá vált, hogy egyre jobban megerősítették a Villám országának határait. Régebben sokkal könnyebben át tudott surranni, jó pár napja, amikor az öreghez igyekezett, megtapasztalta az erős határőrséget. Alig tudott olyan helyet találni, ahová a figyelő szemek nem értek el.
*Biztosan van valóságalapja, amit mondanak. Persze, hogy mennyire komoly a helyzet, azt nem tudom megállapítani. Mindenesetre jobb lesz, ha óvatosabban közlekedem a környéken.* Összegezte magában a jounin lány, majd chakrát irányított a lábába és a lakónegyed felé vette az irányt. Matsuda egy kényelmes szobája már sokkal hívogatóbbnak tűnt, mint korábban.
Amikor megérkezett, újabb hírek jutottak el hozzá, ezektől egyenesen megrémült. Páran azt állították, hogy Konoha serege tart erre, hiszen a szövetségesüknek segíteni kell. Egy nem kívánatos Hyuuga elég szomorú sorssal nézett volna szembe, ha összeakad a Tűz országának shinobijaival. Alaposan át kellett gondolnia, mégis mit akar tenni. Agyából kiröppent a szoba gondolata, helyette börtön, kínzás, halál úszott be oda. Talán egy kicsit túlreagálta, de a pár évvel ezelőtti kis unaloműzése miatt elég sok ember meghalt, szóval a drága klánja biztosan szeretett volna elbeszélgetni vele. Amiből a kunoichi inkább nem kért. Végiggondolva a lehetőséget a Víz szövetsége sem bizonyult volna sokkal jobb lehetőségnek, hiszen legjobb tudomása szerint Amegakure oda csatlakozott. Tehát Emi két tűz közé szorult és csak egy dolgot tehetett. Gyorsan kézjeleket pörgetett végig és aktiválta a Shunshin no Jutsut, mert szeretett volna mielőbb kikerülni innen.
Ugyan csak rövid ideig tartott a technika hatása, mégis sikerült a falu egy sokkal kieletnebb részére érnie. Innentől pedig szabad útja volt a megfelelő irányba, vagyis el innét a háborús övezetből. Aktiválta a Byakugant és rögtön ninjákat keresett, nem akart meglepetésbe futni az útja során. Abban a körben, ameddig ellátott, tisztának tűnt a terep, ezért némileg megnyugodott. Dojutsuját nem kapcsolta ki és bár folyamatosan használt el ezzel chakrát, inkább biztosra ment. Az idő tiszta volt, itt közel sem lehetett annyira érezni a Fagy országának kíméletlen időjárását. Ahogy haladt előre, egyszer csak kiszúrt néhány shinobit, ezért rögtön lelassított, majd meg is állt. A korábbi edzése ugyan a pontosságra koncentrált, azért a távolság miatt sem panaszkodhatott. Még több chakrát irányított a szemébe, hogy feszegesse látásának határait. Talán most fogyott el a szerencséje, amíg idáig elkísérte.

//Bocsi, hogy így vezettem fel a csatározó felekhez való odajutást, de egyelőre Emi még mindig szeretné elkerülni a belekeveredést az egész háborúba, szóval ez tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak.//

Jiraiya Csüt. Jún. 09 2016, 16:50

// Nagyon jól reagáltál a dologra, természetese jól oldottad meg a dolgot, a lényeg, hogy a Fő szálhoz csatlakozzunk ^^ Onnantól a karakteren múlik, hogy mit merre és hogyan. //

Tehát ott hagyta a falut, ami amúgy sem igazán kecsegtetett jó lehetőségekkel... Eddig talán céltalanul bolyongott, nem igazán tudta, hogy mit kezdjen magával, most viszont nagyon is úgy tűnik, hogy céljai kezdenek körvonalazódni előtte. Persze ez még mind a jövő zenéje, rengeteg dologtól függ és az sem biztos, hogy a sors éppen kecsegtető ajánlattal áll majd Emi elé...
Már jó messzire elhagyta a falut, talán két órája is menetelhet, amikor is Byakuganja vészesen közelről jelez embereket. Természetesen nem az egész út alatt aktiválta, hanem időközönként. Ezek az emberek úgy 500 méterre voltak tőle a fák takarásában. Erdős a terület, így valószínűleg még nem szúrták ki őt, de felé néznek. Hárman vannak összesen, legalábbis ennyi látszik. Elszórtan helyezkednek el, egymástól 15-20 méterre, akárcsak a határt védő ninják. Kerülni lehet, de vajon célszerű? Erre már a Villám Országa van, ha jobbra kerül, akkor a Partszakaszok felé veszi az irányt, ahol valószínűleg a Kirigakurei flotta lecsapott. Ha pedig balra kerül, akkor a Kumogakurei haderőkhöz lehet közelebb, persze ezt csak sejtheti... Hogy dönt a lány?

**Hyuuga Emiko** Szer. Jún. 15 2016, 21:15

A terep kezdett egyre jobban megváltozni, Emi csak innen sejthette, hogy közel jár a Villám országához. A talaj már sokkal puhább volt, hónak alig maradt nyoma és a fák is egészen másképp néztek ki. Nagy szerencséréje éppen egy erdősebb terepen haladt, amikor újra aktiválta a Byakuganját. Chakra spórolás céljából néha kikapcsolta Dojutsuját, ami eddig tökéletesen bevált. Bőven meg tudta figyelni a terepet és az energiáit sem pazarolta el feleslegesen. Egy vastagabb törzsű fa mögött állt meg, hátát nekivetette, majd elkezdett koncentrálni, hogy minél jobban szemügyre vehesse a közelben járőröző ninjákat. A távolságot nehezebben tudta megbecsülni, annyit azonban már kitapasztalt, hogy nagyjából 1,5 kilométerre látott el, ha bevetette minden ügyességét. Úgy tippelte, olyan 500 méterre lehetnek tőle, pár méternyi tévedés pedig bőven belefért. Egyelőre három shinobit vett észre, akik bizonyos távolságra helyezkedtek el egymástól. A Hyuuga lány úgy tippelte, határőrök lehetnek, vagy legalább is ideiglenesen itt állomásozó megbízott ninják.

*Ennyit erről, más utat kell keresnem, itt biztosan nem jutok át.* Töprengett el a halványlila szemű jounin.
Nagyot sóhajtott, majd megrázta a fejét, éppen nem a legalkalmasabb időt választotta a negatív gondolatokhoz. Vészesen közel került a háborúhoz, amire korábban figyelmeztette az öreg Hyuuga. Megmondta neki, hogy bármennyire is próbál kimaradni a világban zajló eseményekből, lehet mégse fog sikerülni neki. Két lehetősége maradt: kerülni jobbra vagy balra, illetve áttörni a három ninján és egyenesen tovább menni. Az előbbi lehetőséggel csupán egy baj volt, fogalma se volt, mégis mennyien lehetnek távolabb. Tájékozódási képességei sosem tartoztak a legjobbak közé, annyit viszont sejtett, hogy jobbra a tengerpart felé venné az irányt, vagyis egyenesen a Kirigakurei csapatok karjaiba sétálna. A másik irány sem kecsegtetett túl sok jóval. Amennyiben a Tűz szövetsége már megkezdte az ellenlépéseket, nagy valószínűséggel beléjük futna, ha balra indulna el.
*Egyik lehetőség jobb, mint a másik.* Belső hangja szarkasztikusan szólalt fel, de Emi ezen nem is csodálkozott, hiszen tényleg elég sötét kilátások elé nézett. *Na jó, döntöttem!* Mondta magának a barna hajú kunoichi és kikapcsolta a Byakugant.
A tekercséből megidézte a kitsune maszkot, a napszemüveget pedig lepecsételte, mert biztosra akart menni. Feltette a maszkot és a csuklyáját egészen a fejébe húzta. Chakrát irányított a lábába, hogy minél gyorsabban tudjon futni. A legegyszerűbb utat választotta, vagyis egyenesen előre tartott. Felkészült rá, hogy a ninják közül valamelyik, vagy éppen mind a három utána ered, ám ezzel a veszéllyel egyelőre könnyebben szembe tudott nézni, mint egy több száz, esetleg ezer fős sereggel.

Jiraiya Csüt. Jún. 23 2016, 13:56

Nagyon nehéz helyzetbe került a törvényen kívüli Hyuuga lány, akit talán a világ már ismer valamilyen formában, de vajon lehet köze bármelyik oldalhoz is a Fronton? Valószínűleg a tettei miatt a Tűz Szövetsége nem igazán szívlelné őt, Kirigakure pedig nem kockáztat: Aki nem közéjük való az levágják. Főleg akkor, hogyha Byakugannal rendelkezik!

Azonban Emi erős lány, a szíve is a helyén van, azonban most mondhatjuk úgy, hogy négy tűz közé került. Elvégre az érkező Konohai haderő a hátában van, előtte határőrök jobbra és balra pedig a seregek. Egyik véglet sem jó, de a kisebbik rosszat választotta. Ám megfelelően cselekedett? A Byakugan önmagában egy jelzése annak, hogy Konohai, még ha ez nincs is így. Ha pedig ők valóban Kumogakurei határőrök, akkor talán könnyen rá lehet őket szedni. Vagy talán van tapasztalta a lánynak és sejtheti, hogy mindez nem lenne ennyire egyszerű? Elvégre a bizalmatlanság az ilyen vészterhes időkben a legnagyobb, különösen olyan személyek szívében, akiknek a dolguk a bizalmatlanság!

Nem volt mit tenni, Emi talán az egyik legjobb megoldást választotta, "erővel" tör előre egy nem éppen barátságos ruházatban. A maszk eltakarja az arcát, de tovább fokozza a bizalmatlanságot, ahogyan a csukja is. Irdatlan gyorsasággal ugrált ágról ágra, majd le a talajra, hogy gyorsabb legyen, viszont a fák olyan sűrűn voltak nőve, hogy lehetetlen volt odalent biztonságosan haladni, így vissza kellett ugrania az ágakra.

Érzékeit hamarosan egy Kunai borzongatta meg, ami jobb oldalról jött és az előtte lévő fába ált bele. A lány azonban nem lassított. Egyértelműen egy jelzés volt ez, hogy álljon meg, ám Ő nem tette. Így most üldözőbe vették. Érzi mindhárom ninja jelenlétét, még ha a Byakugan nem is aktív. Hallja ahogyan kommunikálnak és ágról-ágra ugrálnak. A következő pillanatban pedig, egy mély és kaparó hang kiállt fel hangosan. Nagyjából tíz méterre lehetett Emi mögött.

- Raiso: Gekishin!

Ahogy a technika neve kimondásra került, Emi mögött kékes fény tört előre, majd elrepült mellette egy kékesen izzó, elektromos hangú, plazmaszerű korong, ami ugyancsak egy fába csapódott bele, majd még egy és még egy, ha pedig nem talál ki valamit, nem hárítja, nem néz vele szembe, vagy csak nem tér ki előlük egy csellel, akkor Őt is eltalálják. Ha viszont megáll, vagy irányt változtat, akkor nagyobb valószínűséggel érik be őt. A legésszerűbb dolog egy ellentámadás lenne, amivel talán még hárítani is tudja a feléje közeledő Raiton korongokat.

Jiraiya Csüt. Jún. 23 2016, 15:45

Határidő: 2016.07.03

**Hyuuga Emiko** Kedd Jún. 28 2016, 23:10

Bár számított rá, hogy észre fogják venni, mégis kicsit hirtelen érte őt a felé repülő kunai. Viszont ebből legalább tudta, hogy nem szabad megállnia, mert az üldözői támadói komolyan gondolták, hogy megállítják, vagy legalább is lelassítják. Éppen ezért próbálta tartani a gyorsaságát, sajnos nem túl jó eredménnyel. A Villám országnak határán megváltozott a növényzet, sokkal több fa állta útját, ami bizonyos szempontból kedvezett neki, más részről azonban megnehezítette a földön való futást.
*Nem állhatok meg!* Parancsolta magának a Hyuuga lány, és közben azon igyekezett, hogy megtartsa eddig szerzett előnyét az üldözőivel szemben. Mindhárom shinobi a nyomában volt, hallotta ahogy egymással kommunikálnak.
*Ha elkapnak, nekem annyi, pedig eddig olyan szépen elkerültem a háborús eseményeket. Jobb lett volna, ha inkább visszafordulok, vagy teljesen más irányba megyek. Huh, az előbb még jó döntésnek tűnt, de lehet inkább mégis kerülnöm kellett volna.* Gondolataiból egy rekedtes hang rázta fel, majd pedig a technika neve, ami nem sejtetett túl sok jót. A Raiton veszélyes elemnek számított, ezt ő maga is nagyon jól tudta. Amikor egy plazmaszerű korong száguldott el mellette, alig érezhetően összerezzent. A lehetőségei sajnos korlátozottak voltak, csakhogy a hangokból ítélve nem úszta meg egyetlen ilyen koronggal.
*Hyuuga Taijutsut nem használhatok, az egyból lebuktatna, víz nincs a közelben és azzal amúgy sem mennék semmire. Akkor maradnak a Raiton technikák, jó párat ismerek azokból is.* Tőle szokatlanul sokat gondolkodott és tervezett, de az élete, valamint a titka szörnyen nagy veszélybe került, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy ezt megússza. Mivel megállni nem lett volna túl szerencsés, mert akkor könnyebben eltalálhatják a korongok, ellentámadás mellett dönt.
Előhívja a Raiton chakráját, amit egy ideje kicsit hanyagolt, ám szerencsére ez a képessége sem rozsdásodott be. Számba véve a technikáit, végül egy kevesebb chakrát igénylőnél marad, mert szeretné tartalékolni az erejét. Három ninján kell átverekednie magát és ki tudja, milyen meglepetésekkel szolgálnak majd a többiek. A Villám chakráját végig irányítja a karján, egyenesen a kézfejébe, ahogy azt korábban tanulta. Bár a Byakugant nem használja, bízik benne, hogy lesz elég ideje és helye megfordulni. Ahogy a megfelelő pozícióba került, aktiválja a jutsut.
- Raiton: Sandaaboruto! - hangzik el a technika neve. Mindkét kezében hatalmas villámgömb jelenik meg, majd azokból rengeteg villám csap elő. Mindenfelé cikáznak, így talán még a korongokat is eltérítik. Mivel a támadók messzebb lehetnek, nem biztos, hogy ők belefutnak a jutsuba, de Emi reménykedik benne, legalább kicsit vissza tudja őket szorítani.

Jiraiya Vas. Júl. 03 2016, 13:35

Emi valóban ügyes ninja és nagy szerencséje is van, hogy kedvező környezeti tényezők mellett menekül ellenfelei elől. Nagyon úgy tűnik, hogy a Raiton használók Kumogakurei ninják lehetnek, bár egy emel miatt levonni egy teljes következtetés, még botor dolog lenne. Így hát, még nem lehet biztos semmiben, ami viszont biztos, hogy megtámadták őt. A "miért?"-re a válasz egyszerű, több oka is lehet, amit most nem részletezünk. Minden csak attól függ, hogy mások szemében egy tett, miképpen hat vissza. Ok és Okozat...

A Rókamaszkos lány kicsit sem barátságos látványt nyújt, menekülés közben ügyesen tér ki a korongok elől és persze a sűrűn nőtt fák sem könnyítik meg a támadó dolgát. Ám ellentámadásba kell kezdenie, így egy Raiton technikát választ, hogy ne fedje fel magát egy Hyuuga Taijutsuval, amik közül néhány, talán megfelelő védelmet nyújtana. Egy gyors fordulattal szembekerül az üldözőivel. Ilyenkor talán bölcs döntés lenne használni a Byakugant, hogy fel tudja mérni, hogy az üldözők pontosan merre lehetnek, viszont erre most nincs idő! Létrehozza a technikáját, ami teljes valójában pompázik! Emi két kézfeje körül a Raiton Chakra átalakulva, plazmaszerűen fénylik fel, ezzel megvilágítva a sötétséget. Messziről is jól látszik már, amikor viszont az ellenfelek meglátják a fényt, már késő, az elektromos nyalábok szétszóródva az erdő egészen nagy részén, mindenbe belecsapnak, amibe csak lehetséges.

De mit is lát a lány? Amikor megfordult még semmit nem látott, csak a mögötte lévő fákat, majd a technikája fényében éppen megérkezett az üldözője, aki szintén kézjeleket formált, vagyis inkább újraformált, hogy a technikájával támadhasson folyamatosan. Valószínűleg azért szünetelt eddig, mert útjában volt egy fa. Ám amint kiugrott, eltalálták Emi villámai, viszont a technikájából kettő korongot létre tudott hozni, amit a kezeivel hajított el... Ezután az elektromos áram végigfutott a testén, majd összeesett...

A Villámkorongok azonban megindultak Emi felé. Az egyik szikrázva húzott el a feje mellett a másik viszont a jobb vállába csapódott! Hiába, hogy ellentámadásba kezdett, a Gekishin korongjai még Byakugan nélkül is jól láthatóan tömör, sűrített Raiton chakrából álltak, amik már-már lilás fénnyel szikráztak. Amikor Emi technikája elérte őket, a Gekishin rengeteg villámnyalábot gyűjtött magába, de nem állították meg azok, csupán hozzáértek. A Gekishin centrális energiája sokkal nagyobb volt, mint Emi technikájáé, ami inkább eloszlott, így a lányt könnyedén találta el, aki most nem tudott mit tenni. Túl gyorsan történt a dolog, Taijutsu képességeit és reflexeit annyira tudta most használni, hogy néhány centire a testétől észlelve a támadást, megpróbált elhajolni, ami annyiban sikerült, hogy a Korong csak karcolta a vállát, majd tovább szállt...

Emi válla és az egész jobb karja zsibbadásnak indult, ahogyan a nyaka és lassan a feje is sajogni kezdett. Képes volt mozgatni, de az erős elektromosság nagy fájdalommal jár. Mi történt volna, hogyha minden korong betalál? Valószínűleg teljesen kiüti a lányt... De most nincs idő várnia, a földön fekvő férfi ruházatán és fejpántján jól látszik, hogy Kumogakurei ninja, viszont még mindig eszméletlen. Ekkor az egyik fa mögül az egyik társa egy gyors Shunshinnal ott terem mellette, majd leguggol mellé, ez idő alatt viszont, Emitől 5 méterre, jobb oldalról egy kékes fény tűnik fel. Azonnal reagál, szemét a fény felé fordítja, mire látja, hogy egy szikrázó pengét lát a sötétben, a fénytől elvakulva nem látja a támadó alakot. De ez nem is lényeg, ugyanis a kard egy fentről lefelé irányuló csapást készül mérni a lányra! Fel kell mérnie a helyzetet és át kell gondolnia, hogy mit tesz. Jelenleg túlerővel küzd, de egyáltalán nincs hátrányban, egyedül azért zavaró a támadók száma - úgy tűnik, hogy ketten vannak, egy a sérültnél és egy aki megtámadta - mert könnyen bekeríthetik. Mit fog tenni a lány ?

__________________

Állapot: 94% - Zsibbadó jobb váll és nyakszirt, sajgó fej. Egyenlőre nem vagy korlátozva semmiben

Chakratartalék: 94% - Eddigi Byakugan használat (Határőrök előtt) + Raiton Technika

// 5 másodperced van reagálni, ez voltaképpen bármelyik technikához elég, ami nem szöszmötölős technika, a támadó és védekező technikát pedig általában nem azok. Felhívnám a figyelmet Emi Taijutsu képességeire is, így lehetséges az is, sőt eléggé indokolt lenne, hogy egy kardos támadást ki tudjon kerülni és ellen tudjon támadni ha le van írva, hogy hogyan és honnan mozdul. Az egyetlen hátráltató tényező a vakító fény, valamint az elektromosság amit a kard áraszt. Ha sima közelharci (Taijutsu, mint harcművészeti stílus) támadással akarnád hárítani a támadást, akkor gondold át a dolgot, lehetséges ha ügyes vagy! ^^ //

Határidő: 2016.07.12.

**Hyuuga Emiko** Szomb. Júl. 09 2016, 21:42

~Minden háborúban eljön az a pillanat, amikor át kell lépni azt a bizonyos utolsó határvonalat is. Azt a határt, amely különválasztja egymástól mindazt, ami fontos, mindattól, amit a totális háború követel meg. Ha képtelen átlépni ezt a vonalat, a csatának vége, és ő elveszett.~

A lány majdnem hangosan felüvöltött, amikor a technika segítségével létrehozott villám korong végig karcolta jobb vállát. Hiába támadott a saját Raiton jutsujával, sajnos nem volt elég ideje az összeset megsemmisíteni. Arca egy rövid időre eltorzult, ám ez nem látszott a maszk miatt és ez legalább segített neki, hogy ne tűnjön gyengének. Bármennyire is próbálta magát formában tartani, azért teljesen más volt az éles helyzet, na meg eléggé váratlanul érte a technika hatása. Jobb vállából indult el a zsibbadás, ami szép lassan átterjedt a nyakszirtjére is. Végül elért a fejéig, ami azt jelentette, hogy ott lüktetett a fájdalom, ami eltompította egy kicsit a gondolkodását.
Cserébe legalább azt megtudta, hogy Kumogakure erőivel áll szemben, legalább is a földön elterülő férfi fejpántja ezt árulta el neki. Valamint fél sikernek könyvelhette el, hogy legalább az egyiküket, de sajnos még ez sem bizonyult elégnek. Már indult volna tovább, mert le akarta rázni a másik két támadót, csakhogy nekik más terveik akadtak. A kettő talpon maradt ninja közül az egyik mindjárt társa segítségére sietett, vagyis Eminek leszűkült a köre, hogy kire kell koncentrálnia. Nem is váratott magára sokat az újabb technika, amit ellene készültek bevetni, mert még a maszkban is jól látta a felizzó fényt. A sötét erdőt megvilágította a szikrázó penge, ám pont emiatt nem tudta kivenni az alakot, aki a fegyvert fogta. A jounin viszont nagyon jól tudta, hogy nincs sok ideje, gyorsan kell cselekednie, ha újfent el akarja kerülni a fogságba esést vagy a halált.
*Nem akartam ebbe belekeveredni.* Ez a gondolat még mindig kísértette, nem hagyta szabadulni a láthatatlan kötelékektől, amiket még korábban magára tekert. Ahogy a férfi megindította a támadást, a kunoichi végre elszánta magát.
*Pokolba az egésszel!* Kiáltotta a belső hangja, s ezzel együtt Emi a cselekvés mezejére lépett. A szikrázó kardot jól látta a sötétben, egészen pontosan a mozdulatot, amivel a Kumogakurei shinobi készült lecsapni. Taijutsu képességei miatt nem okozott gondot neki, hogy kiismerje a férfi mozgását. Még a Byakugan és a Hyuuga technikák nélkül is muszáj lesz elboldogulnia ezzel a támadással.
Egy ideje ugyan birtokában volt a képesség, mégis ritkán használta ki, viszont ebben a helyzetben pont jól jött ki. A Hagane Mamori no Jutsut pont ilyen esetekre találták ki, az akrobatikára és a gyors mozgásra, ezzel együtt a védekezésre koncentrál. Mivel a penge fentről érkezik lefelé, ezért ezen a vonalon nem mozoghat a lány. Az ellenlépéseket úgy tervezi meg, hogy számításba veszi a kard útját és a suhintás sebességét. Mivel a csapás már folyamatban van, a shinobinak is idő kell, hogy megváltoztassa a célt. A Hagane Mamori segítségével oldalra próbál meg kilépni a támadás vonalából, méghozzá neki jobbra, a férfinak pedig balra. Egy kis lépést tesz oldalra, majd a többit a testével igyekszik korrigálni, mintha csak táncolna. Azért dönt így, mert a jobb karja jelenleg gyengébb, a zsibbadás ennyi idő alatt nem múlt el. A Hyuuga technikáknak köszönhetően mindkét karja egyformán erős és alkalmas ellentámadás véghezvitelére, a bal karja most sokkal jobban működik ehhez. Persze számít rá, hogy a kis kitérő miatt a shinobi még nem adja fel, újból próbálkozni fog. A fény bár vakító, mégis megkönnyíti Emi dolgát, mert ki tudja találni az útját. További csapások elkerülésére szintén az előbbi technikát alkalmazná.
Azért ő sem tétlenkedik, a legkönnyebben létrehozható jutsuját szeretné bevetni. Amennyiben elég ideje lesz rá, az ujjai végeibe chakrát áramoltat, majd a tenketsu pontjain keresztül a külvilágba küldi és megpróbálja létrehozni a Chakra Tsumét, egyetlen saját technikáját. Mivel nincs sok ideje, ezért olyan 3-4 cm közötti nagyságot céloz meg, ami már elég nagy ahhoz, hogy sérülést okozzon. A bal karjával támad, ha elég közel kerül a ninjához, akkor megpróbálja megvágni a karján, vagy az oldalán, esetleg a lábán. Amelyik testrésze éppen a karmok útját keresztezi. Viszont ha ez nem jön össze, mert nincs elég ideje a chakrával ezt végig csinálni, marad a másik megoldás, amit kitalált. Ez újabb Taijutsut jelent, egészen pontosan a Gouwan technikát, amivel elég csak egy kisebb ütés, már az is elég nagy sérülést okozhat.
A másik ninjáról sem feledkezik meg, ám jelenleg a támadó sokkal nagyobb veszélyt jelent rá. Bízik benne, hogy a sérültet látja el és nem hagyja magára. Azért, ha van pár másodpercnyi ideje, akkor igyekszik arra felé fordulni, hogy legalább minimális tudása legyen arról, mégis mi folyik a háta mögött. A harci ösztöne beindította a kunoichit, a finomkodásnak vége, teljes mértékben a feladatra koncentrál, ami előtte áll.
Ez már nem a háborúból való kimaradásról szól, hanem a túlélésről - minden áron.

//Az idézet Rick Yancey-től származik.
Ui.: Bocsi az utólagos belemódosításért, csak szerintem egy elég fontos részlet maradt le.//

Jiraiya Szomb. Júl. 16 2016, 14:57

// Szép! ^^ //

Emi képességei abszolút előnyt jelentenek számára a harcban. Persze ez nem mindenkorra vonatkozik, erre a szituációra viszont nagyon is! Elvégre Emi egy macska ügyességével tér ki jobb oldali irányba a csapás elől, majd kezd ellentámadásba, voltaképpen egy másodperc alatt létrehozza a technikáját, amivel Chakrapengéket koz létre az ujjai körül, ezzel vágva meg a férfi fegyvert tartó kezét. A chakra penge a legélesebb és legveszedelmesebb penge a világon, a vágás csontig hatolt és nagy fájdalommal járt.

A férfi keze elengedi a kardot, ami szikrázva hullik a földre, majd az elektromosság okozta fény a koncentráció hiányában kialszik és a kard újra normális állapotában tetszeleg. Persze a kard még le sem ért a földre, amikor a férfi egy Shunshint használva visszavonult a földön fekvő társa és az azt vizsgáló elé, majd a jobb kezével egy kunait vett elő és védőállást vett fel. Eközben a társa, aki eddig nem harcolt, kézjelekbe kezdett, majd tenyerét az ég felé tartotta. Egy pillanat alatt jött létre a technika... Gömbszerű anyag mozgott villámgyorsan felfelé, majd amint magasan az erdő fölé ért, felrobbant. Eminek most döntenie kell, hogy mit tesz...

A jelenet egyértelmű. Egy ninja még sértetlen, egy kiütve és egy korlátozva a sérülés miatt... A bal karját érte a vágás, méghozzá inakat, idegeket és csontot is érhetett, amit a chakrapenge játszi könnyedséggel vág át. De biztosra egyenlőre nem mehet. A technika pedig, amit a levegőbe lőttek és hatalmas fénnyel jár... Nos talán a célja annak is egyértelmű. A háromfős csapat viszont csak áll és farkasszemet néz Emi-vel. Különösképp a sebzett Kumogakurei, akinek arcvonásai nem látszanak az éjszaka sötétjében...

________________

Állapot: 94% - Zsibbadó jobb váll és nyakszirt, sajgó fej. Egyenlőre nem vagy korlátozva semmiben, a jobb karod is használható

Chakratartalék: 93% - Eddigi Byakugan használat (Határőrök előtt) + Raiton Technika + Chakrakarom (A Hyuuga tökéletes Chakrakontroll miatt alig vesz le valamennyit)

**Hyuuga Emiko** Csüt. Júl. 21 2016, 21:20

Emi sikeres támadása után pár percig némi nyugalom állt be a felek között. A kunoichi ezt használta ki arra, hogy megtervezze a következő lépéseit. Még mindig három ninjával nézett szembe, de szerencsére ketten már eléggé megsérültek ahhoz, hogy ne jelentsenek akkora fenyegetést, mint tíz perccel ezelőtt. A harmadik shinobi, aki eddig tétlen maradt, hirtelen kézjelekbe kezdett. A maszkos lány felkészült a védekezésre, bár arról még nem igazán volt fogalma, mégis milyen jutsu készülődik. Mielőtt félre ugorhatott volna, a férfi keze az égnek emelkedett, ahelyett hogy őt célozta volna be. Az éles fény megvilágította a sötét eget, egy pillanatra árnyékok táncoltak mindenfele.
*Ez nem jó.* Állapította meg a helyzetet magában. Egyből tudta, hogy jeleztek a többieknek, vagyis hamarosan erősítés fog érkezni. Pont emiatt nem tétovázhatott tovább, most ő léphetett először.
Amíg az eseményeket figyelte és megbizonyosodott róla, hogy egyelőre nem készül újabb támadás, chakrát irányított a kezébe. Egészen pontosan az öklébe, ugyanis egy hatalmas ütésre készül. A terve az - mivel vizonylag közel van a három ninja -, hogy az Okasho segítségével hatalmasat üt a talajba, ettől pedig még hátrább kell vonulniuk. Előtte még egyszer megpróbálja felmérni a helyzetet és ha úgy találja, biztonságos, akkor lendül akcióba. Egy kicsit elrugaszkodik a talajtól, aztán a földet érés pillanatában öklével hatalmas krátert igyekszik ütni a talajba. Ugyan a Kumogakurei shinobik nem az epicentrum közelében tartózkodnak, viszont ennek a jutsunak pont abban rejlik az ereje, hogy a felrepedő talaj is képes igencsak megnehezíteni a menekülést. A Hyuuga lány reméli, hogy egyelőre ennyi elég lesz, ellenfelei vissza fognak vonulni.
Amennyiben erre nincs lehetősége, mert esetleg valamelyik ninja megpróbálja megtámadni, akkor gyorsan kézjelekbe kezd és a Raiton: Raitongu segítségével próbálja meg visszaszorítani őket. Nem túl erős Ninjutsu, ennél ismer pusztítóbb erejűt is, de a chakráját szeretne tartalékolni, ez pedig pont több ellenfél visszaszorítására alkalmas.
Bármelyik technika sikerüljön, bízik benne, hogy az erősítés nem ér ide túl hamar. Ha esetleg mégis támadni készülne a harmadik ember, vagy a sérült kezű, akkor megpróbál védekezni. Kard vagy egyéb fegyver ellen a Hagane Mamorit vetné be, azzal szépen el tudja kerülni a vágó mozdulatokat. Lehet, hogy szükség lesz hárításra, ebben az esetben elő kap egy kunait és azzal igyekszik blokkolni a támadást. A legszerencsésebb esetben persze valamelyik jutsuja szépen betalál és nem támadják meg előtte.
Utána a Shunshin no Jutsuval megpróbál kissé távolabb kerülni, de főleg egy rejtekhely lenne a legbiztosabb. Amennyiben ez sikerül neki és talál egy farönköt, vagy követ, amivel létre tudja hozni a Kawarimi no Jutsut, akkor megalkot egy másolatot magából. Őt elküldi neki jobbra, hogy elterelés gyanánt szolgáljon. Az igazi Emi addig újból a Shunshinhoz fordul, igyekszik még jobban növelni a távolságot közte és a shinobik között. Tudja, hogy valószínűleg nem adják föl, ám az erősítés úton van ide, tehát nem maradhat egy helyben. Ha esetleg nem sikerült a Kawarimi, akkor csak szimplán marad a Shunshin, majd a sima futás, vagy a fákon ugrálás.

Jiraiya Vas. Júl. 24 2016, 14:11

Úgy tűnik, hogy a határőrök nem bizonyulnak elegendőnek Emi ellen. Főleg, hogy nem is voltak valami szervezettek, inkább a jól bevált trükköket alkalmazták, ami a vesztüket is okozta. Bár igaz, ezekben a vészterhes időkben, nem csoda, hogy a határokat képzetlenebb ninják őrzik, ám ez csak egy lehetőség, az is lehet, hogy a határok felügyelésére Kumogakure úgy gondolja, hogy elegendőek ilyen szintű ninják is. Elvégre egy barátságos Ország határát kell megfigyelni, amiben semmi veszély nem lakozik, vagy ha igen, akkor azt ők is meg tudják oldani.

A három Shinobi közül a sebesült váltotta a még épségben lévő társát, majd visszavonult a Raiton technikát elszenvedővel, aki kezdte visszanyerni az eszméletét. A még épségben lévő férfi pedig dühtől tomboló tekintettel nézett a Rókamaszkos behatolóra, arcán pedig eltökéltség türköződött.

- Nem hagylak elfutni!

Mondta, ám akkor már késő volt, a lány végrehajtotta a pusztító erejű technikáját, ami hatalmas földrengést okozott ezen a területen és a talaj fokozatosan felrepedezett, mozgásnak indult és most már magától tette a dolgát. Persze ez Emire is hatással van, így a mozgó földdarabokon ugrálva hátrálni kezdett, miközben a Kumogakurei is ezt tette: Mozgásba indult, ám Ő előre, Emi irányába. Dacolva a talpa alól kimozduló földdel, egészen közel kerülhetett már a lányhoz, néhány méteres távolságba, ám ekkor fák kezdtek el dőlni minden felől... A környezet összeroskadt és mintegy 50 méteres átmőrjőjű körben minden összeomlott, a férfit pedig jóformán betemették a törmelékek a rázúduló hatalmas fák hatására és bár Emi nem látja, de a Kumogakurei ninja arca még a biztos halál ismeretében is eltökélt maradt...

A lány nem várhatott, cselekednie kellett, a saját élete a tét. A Shunshin no Jutsu ebben az erdős környezetben nagyon kockázatos, csupán a hirtelen, gyors mozgást teszi lehetővé A pontból B pontba. A beláthatatlan környezet a fák takarása miatt, azonban nagyon is zavaró és a technikát veszélyessé teszi. Nem lenne jó ilyen sebességgel nekicsapódni egy fának, ám szerencsére Emi képességei elegek ahhoz, hogy a belátható területek között könnyedén tudjon cikázni. Még egy Kawarimit is megalkot ami jó elterelés lehet, ha esetleg meglátnák.

Percek telnek el, már lassan negyed órája tör előre, hogy lerázza az üldözőit... Újabb negyed óra és még mindig semmi... Ha használja a Byakugant, akkor láthatja, hogy senki nem követi, persze csak a Byakuganja látótávolságának területén, ami meglehetősen nagy. Ha követnék, akkor közelebbről tennék, így viszont nagyon úgy tűnik, hogy lerázta az üldözőit.

Újabb fél óra menet után, az éjszaka sötét erdeje s annak fái fogyatkozni látszanak, egyre ritkásabban nőnek, míg végül teljesen eltűnnek. Emi az egyik utolsó megmaradt fa törzse mögé lapulva nézi az előtte elterülő területet. Nagyjából száz méternyi sík, bokor és növény, valamint sziklamentes terület, ami egy vastagabb fa fallal körülvett falut vesz körbe. A falu falai mentén védművek vannak elhelyezve.

Emi most érdekes helyzet be került. Mögötte a nagy erdő, melynek szélén áll. Jobbra szintén erdő. Előtte egy tisztás, valamint egy fa fallal körbevett falu, melynek őrtornyain fáklyák fénye világít. Balra pedig az erdő átmegy egy hatalmas domb és hegységrendszerbe, melyen sziklaszirtek ezre láthatóak és ahol szintén fáklyák fénye ég. Valószínűleg a falu megfigyelő állomásai lehetnek ott, elvégre remek rálátást nyújtanak ezek a szirtek az erdőre és a falu területére. Mit fog most tenni a lány?

**Hyuuga Emiko** Szer. Júl. 27 2016, 23:10

Szerencsére nem kellett sokat terveznie, az első jutsu ötletet, ami az eszébe jutott, meg is tudta valósítani. A talaj ahogy felrepedt, a lánynak nem sok ideje maradt kitérni, ráadásul a menekülésre is koncentrálnia kellett. Emi jó alapot talált a Kawarimihez, bár a gyors körbenézés után rájött, hogy talán nem volt erre szükség. Viszont úgy volt vele, hogy jobb biztosra menni ebben a szorult helyzetben. Az őt üldöző ninja valószínűleg a talajdarabok és kidőlő fák alatt lelte halálát, viszont a jounin nem lehetett ebben teljesen biztos. Ahogy abban sem, hogy nem-e jönnek majd még többen utána. A vészjelző fényt kilőtték, nyilván meglátták a közeli őrposztokon. Csakhogy a Hyuugának elég kevés ideje maradt ezen töprengeni. A Shunshin no Jutsu segítségével elég gyorsan távolodott a harc helyszínétől, aztán néhány ilyen manőver után átváltott sima futásra.
Több perc eltelhetett, ám még mindig nem állt meg, a fák ágain ugrálva haladt előre. Az adrenalin vitte előre, de a hirtelen löket kezdett kimerülni és a lány úgy döntött, körbenéz egy kicsit. Talált egy vastag törzsű fát, amin jól el tudott rejtőzni. A harc ugyan nem vett ki belőle túl sokat, ahhoz jóval többre lett volna szükség, viszont végre előre tervezhetett egy kicsit. A szemébe chakrát áramoltatott, majd aktiválta a Byakugant. A világ hirtelen fekete-fehérré változott és 1500 méteres körzetben végig tudta pásztázni a környezetét. Chakra keringési rendszert egyelőre nem vett észre. Korábbi üldözőit tehát lerázta, újak pedig nem jöttek a helyükre. Bízott benne, hogy a Dojutsuja ezúttal is segít elkerülni a főbb veszélyforrásokat. A három ninjával való harcot viszonylag könnyen megúszta. A feje még tompán fájt, ami kicsit megnehezítette a koncentrálást. A zsibbadást is enyhén érezte, de kezdett múlni a hatása, vagy ő szokott hozzá jobban. A fa törzse mentén lecsúszott és vett egy mély levegőt.
*Ezt sikeresen túléltem, bár van egy olyan érzésem, a neheze csak most jön.* Futott át agyán a gondolat, aztán szépen összeszedte magát és újból útnak indult.
Az időt csak megbecsülni tudta, nagyjából fél órát mehetett előre, amikor a táj elkezdett változni. Emiatt le is lassított, a ritkásabban növő fák az erdő végét jelezték. Leugrott a földre és ott haladt tovább, biztonságosabbnak ítélte meg ezt a közlekedési módot. Aztán egyszer csak elfogyott a fás szárú növényzet, helyét tisztás vette át. Emi inkább nem kockáztatott, egy fa mögé lapult és onnan nézett körbe. A nyílt terepen könnyebb célpontot jelentett és nagy valószínűséggel itt is észrevették a korábbi Raiton jutsu fényét. Újabb faluhoz érkezett, ám a korábbival ellentétben most eszébe se jutott megközelíteni, vagy betérni ide.
Alaposan szemügyre vette a környéket, ami egyből feltűnt neki, a sok fáklya, amelyek fényei szentjánosbogarak módjára világították meg az éjszaka sötétjét. Ez nagyban megkönnyítette a kunoichi dolgát, már ami a döntést illeti. A lehetőségek eléggé lecsökkentek, a tőle balra eső dombos-hegyes terület eleve kiesett. Túl sok megfigyelőre utaltak a fények, ráadásul nehezebben tudott volna itt átjutni. Korábban azért vállalta az áttörést, mert az erdős terep kedvezett a menekülésnek. Vagyis maradt a jobb oldali irány, amerre folytatódott tovább az erdő.
Aktiválta a Byakugant, majd főleg arra a területre koncentrált, szerette volna a lehető legjobban feltérképezni. Ha nem talál semmi gyanúsat arrafelé, akkor kicsit beljebb húzódik, a fák takarásába és úgy indul meg jobbra.

Jiraiya Kedd Aug. 02 2016, 11:54

Emi nem talált az indulási irányba semmi gyanúsat, ellenben a falu irányából, a Byakugan miatt akaratlanul is észrevette, hogy több Samuraiokra jellemző chakramozgás történik, vagyis Samurai őrök mászkálnak az éjszaka sötétjében. Mozgásuk és chakrájuk is nyugodt, valószínűleg sejtésük sincs, hogy Emi ezen a környéken járkál, bár jó eséllyel látták a Kumoi jelzőfényt.
A Törvényen kívüli Hyuuga tehát úgy döntött, hogy jobb lesz ha Északkelet felé veszi az irányt és az erdős területeken marad. Ahogyan haladt előre, Byakuganja látótávjának mezejébe egy patak került. Nagyjából másfél kilométerre tőle. Menet közben jól látható volt, hogy a patak közben folyóvá duzzad végül elérve annak peremét az erdő és a folyó találkozásánál elakadt: A túlpartot egy hatalmas, meredek hegy állta el, Byakuganjával pedig észleli, hogy az egyik sziklapárkányon, a hegy tetején, ahol már tovább folytatódik az erdő, egy négy fős csapat tanyázik. Öltözékükből látszik, hogy Shinobik a Chakrájuk viszont kevesebb, mint Emié. C maximum B szintű Ninják lehetnek.

A lány választás elé került újfent. Balra a folyó mentén hamarosan egy kanyarulathoz érne, ami nagyjából fél kilométerre van. Ott nem lát senkit, talán arrafelé át tudna menni. Jobbra viszont, már az Óceán van, idáig el lehet hallani a hangját. Merre indul, vagy éppen mit tesz? A döntés rajta áll, az éjszaka az övé!

Ide kérem a posztot: http://narutohun.niceboard.org/t111p25-partvidekek

Ajánlott tartalom

Határmenti Falu

Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu

Re: Határmenti Falu