Yume

//Szenzorságra az Engedélyt a Ninja Tanács megadta.//

//Az előtörténet stílusából kifolyólag nem lett hosszabb, ám ha ez így nem felel meg, változtatok a "formátumon".//

Multi karakterek: Osumi Hiroto, Shibo

//A karakteremnek külön kódexet írtam, melyet szeretném, ha egy Staff behelyezne a Varjak kódexe közé.//

Kirishinrin a hollók egy kolóniájának a rejtett falva az Erdő Országában. Az erdőben állandó a köd, ha egy ember valamilyen véletlen folytán betérne a rendkívül elkülönített, mégis kívülről teljesen természetesnek ható rengetegbe, az biztos, hogy nem térne vissza. Kiterjedése hatalmas, túl nagy az ott élő kevés holló számára. Felépítése olyan, mint egy átlagos erdőé, tele fákkal, azonban ritkásan jut be a fény; az itt élőket mintha ez nem zavarná. Van egy tisztás délnyugaton, amit azonban mindig elönt a fényár. Itt patakok folynak át, valamint élelem is akad bőségesen.

A kolóniában csak hollók élnek. A Csonttemetői varjaktól szakadtak el, akiknek nézeteikkel nem tudtak egyetérteni, azonban a Howaito'tsuri-i hollók világlátásával sem békéltek meg; ők valahol a kettő között álltak. Nem utaztak messzire, az Erdő Országában maradtak, azonban egy olyan helyet választottak, ahol harmóniában élhetnek a természettel. Élet és halál - a kettő egyensúlyban van és egyensúlyban is kell állnia. Egyikből sem szabad túl sokat adni a világnak.

Hierarchia:

Kölykök: Három éves korukig leginkább gyűjtögető feladatokat látnak el.

Határőrök/Védelmezők: A falu védelmét látják el.

Tanácsnokok: A falut érintő ügyekről tanácskoznak, valamint gyakran egyéb feladatokat is ellátnak, ahogy a kedvük tartja.

Vezető: Egy vezetője van az erdőnek, akinek a szava mindenben döntő.

Bölcs: Három Bölcse van az erdőnek, ezek közül egy hím, a másik kettő nőstény.

Ártányok: Olyan hollók, akik valami rosszat tettek, ezért kiközösítették őket, ám továbbra is helyet adnak nekik otthonukban.

Név: Yume

Ország: Erdő Országa

Ninjuu rejtek: Kirishinrin (Köderdő)

Faj: Holló (Varjak kódexe)

Rang: Kölyök

Szint: D

Kor: 3

Nem: Hím

Felszerelések: 5 robbanó jegyzet

Kinézet: Normál méretű, ébenfekete, sűrű tollazatú, fekete szemű, átlagos testalkatú, szárnyfesztávolsága 120 cm.

Jellem: Rejtélyes, azt azonban lehet róla tudni, hogy az életet mindennél többre becsüli, azonban ennek a halált is részének tartja, így képes ölni is, amit azzal magyaráz, hogy az illetőnek eljött az ideje. Bűntudata van ugyan, ám ezt képes elnyomni, hiszen társa segítését és a falu védelmét tartja a legfontosabb feladatnak, ám csak azoknak segít, akiket méltónak talál rá, így ha meg is idézik, előfordulhat, hogy elutasítja a kérést (nem idéződik meg). Gyanakvó és tisztelettudó.

- Shunshin no Jutsu (Fürge Teste Technika)

- Hengeo no Jutsu (Transzformációs Technika)

- Kakuremino no Jutsu (A Láthatatlanság Köpenye)

- Bunshin no Jutsu (Klón Technika)

- Kawarimi no Jutsu (Testhelyettesítő Technika)

- Tobidogu no Jutsu (Tekercsírás, hordozható fegyverek)

- Jibaku Fuda: Kassei (Robbanó Jegyzet: Aktiválás)

Hogy a lépteim se adjanak ki hangot."*

- Ha megbocsájtanak... Én azt hiszem, sejtem, mi állhat a dolog hátterében.

- Akkor legjobb lesz, ha a régmúltról regélek először... Mikor a nemzetségünk tagjai nem jutottak megegyezésre a Csonttemetői varjakkal...

- Rendben. Azonban ahhoz, hogy mindent megértsünk, látnunk kell az ok-okozati összefüggéseket.

- Umi nemzetésünk egyik legkiválóbb példánya. Nem kétséges, hogy tehetséges a még mindig fiatalnak számító egyed. Még hozzánk képest is korán párt választott és nem volt hajlandó lemondani választásáról; ő volt Ame. Hogy mi vezette erre a döntésre, arra soha nem kaptunk választ. Azonban az "üldözési" táncban ő bizonyult a legügyesebbnek, még jutsukat is bemutatott leendőbelijének, amik lenyűgözték a szépséget. Lehengerlő stílusa azonnal magával ragadta és nem sokkal később már együtt költöttek.

Yume volt harmadik megszületett gyermekük és egyben az utolsó is. Már születésétől kezdve bölcsesség tükröződött szemeiben.. Tudom, hisz én voltam szülei után az első, aki meglátta, márpedig egy újszülöttnél nagyon fontos, hogy mit látunk a szemében. Én a jövendőt láttam. Az életet. Az eget.

Alig volt húsz napos, mikor először megpróbált repülni; kisebb csúcsokról rontott neki az erdő sűrűjének és próbálkozásait hamar, csupán néhány nap elteltével siker koronázta. Sokat gyakorolt a csöppség és bizony bele is fáradt; majdhogynem ájultan szedtem össze, mielőtt a ködbe veszett volna. Tehetségét nem lehetett semmibe venni, ezért taníttatni kezdtük. Örömmel vette az akadályokat és szívesen tanult, miközben végig tiszteletteljes maradt feljebbvalóival. Fogékony volt a Ninjuu-létre és hozzánk méltó világlátással rendelkezett; az életet becsülte és célul tűzte ki magának, hogy társát minden körülmények között segítse, azonban nem adta volna meg ezt a kegyet akárkinek. Így amikor eljött a választás napja, ami minden kis holló életében az egyik legfontosabb idő, úgy döntött, hogy őt is megidézhetik.

Másnap el is jött az ideje. A Hollóúrnő egy magas rangú, S szintű idézést akart végrehajtani, ám erejéből már csak annyira telt, hogy egy fiatal Kölyköt idézzen meg. Ő volt Yume. "Ennyire futja tőlem?", kérdezte hangosan. Nem akarta megsérteni a fiatal egyedet, ám ő mégis bizonyítani akart. Nagyon erősen koncentrált és akkor történt meg, hogy képes volt először érzékelni a nem látott ellenfeleket. Halkan súgta meg társának az információkat, aki rögtön megértette a helyzetet. A harcot túlélte az eredeti terve nélkül is, pusztán annak köszönhetően, hogy volt vele egy érzékelő. A művelet azonban annyira kifárasztotta, hogy rögtön haza is kellett térnie, így rendesen meg sem köszönték egymásnak. Később a hölgy eljött a rejtekbe és köszönetet mondott. Azt mondta, szeretné, ha állandó idézése lenne a poronty a későbbiekben, hacsak nem akar megint egy vezetőt megszólítani. Így alakult az első idézése és fonódott kapcsolata első társával. Bizonyítási vágyból ugyan, de sokat segített és nem bánta meg; azzal, hogy idejött, a nő bizonyította, hogy törődik vele és ez elég volt, hogy megbékéljen a tudattal, hogy mostantól őt bármikor megidézhetik.

Élte az életét és egy nap... A csonttemetői varjak közül egy csoport, a bizonyos Esküszegő Hollók látogatták meg erdőnket. Erről nem sokan tudtak, csak a beavatottak, ám fontos, hogy ezt elmondjam. Nem tudtam meg, mit akartam az ifjútól és mikor rákérdeztem, ő is mély hallgatásba burkolózott. A látogatások egyre gyakoribbá váltak, míg végül a rémület jelei nem kezdtek látszani rajta. Én azonban nem voltam képes rájönni, mit akarhattak. Többször felkeresett, hogy a tanácsomat kérje, én azonban mindig elzargattam, vagy félválaszokkal kitértem előle. Nem tudtam, mit szeretne és bár nem árulta el a látogatás okát, tudom, talán ha elég megértő lettem volna, esetleg megnyílhatott volna.

Cseperedett a csöppség és lassan megtanulta a legalapvetőbb technikákat. Azonban mindig el volt mélyülve a gondolataiban, valami nagyon aggasztotta. Az addig életszerető kis hollóból egy gyanakvó fiatal vált. Gyanítom, hogy Usukai, egy Esküszegő Holló áll a dolog hátterében, aki a leggyakrabban nézett be hozzá, ám erről nem mondhatok bizonyosat. Az is furcsa, hogy eddig senkinek nem tűnt fel a hiánya. Egy ilyen zsibongó ifjoncnak pedig elég feltűnőnek kéne lennie. Vagy legalábbis az utána beköszönő csendnek. Csakhogy.. Ő már előtte is csendes volt. Azóta a nap óta. Eltűnése, akárcsak ő, egy rejtély. Csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk, nem tudjuk, hol van. Két hete, hogy eltűnt, én pedig nem tudom megadni az okát, hogy miért.

Ez az én bűnöm."*

*The Gazette - Without a Trace