-= Masamune műhelye =-

"Tehát Rejtett Vizesés beli a ninja és van rajta egy sebhely. Végülis több, mint a semmi. Legalább van egy nyomunk, amin ellehetne indulni." Gondolkoztam el a válaszokon, amit az őr, Masamune és Muramasa adott. Szótlanul maradtam, nem akartam kérdezősködni, mivel úgy gondoltam, ennyi információ bőven elég. Ezek után a házigazdák elmentek, majd az egyik srác beszélni kezdett. Figyelmesen végighallgattam, de nem válaszoltam rá. Senshi teljesen szótlan volt, még akkor sem szólalt meg, mikor kérdeztem tőle. Vártam, hogy valaki megszólaljon, de nem tette meg senki, vagyis egyenlőre még nem. A srác, aki az előbb beszédet tartott, megfordult, majd megkérdezte, hogy tart e vele valakit. Elgondolkodtam az ajánlaton, majd felálltam és a srác után szóltam, mit sem törödve Senshi-vel. - Várj meg, veled tartok. Oda mentem a sráchoz, majd bemutatkoztam neki. - Szia Hoshi vagyok. Téged hogy hívnak? Érdeklődtem kedvesen és vártam a válaszra.

Mielőtt még bevonultak volna a másik szobába a megbeszélésre,az a shinobi, aki eddig is megpróbált gúnyt űzni Kagerou-ból, most meg is tette. A fiatal Kumogakaure genin csak fél szemmel nézett az ő alakját felvevő és őt utánozni próbáló, hát valljuk be elég sikeresen alakító shinobit. Ahogyan végül abból a katyvaszból nevetésben tört ki és visszanyerte az eredeti alakját. Kagerou arán pedig egy kisebb erecske duzzadt ki. Ez a megjelenés és a viselkedés már őt is zavarta és úgy érezte hogy bizony azon a bazi nagy egoján repedés keletkezett. Bár megkel valami, hogy hozzászokott a kritikáékhoz és ahhoz is, hogy sokaknak nem tetszik az amit csinál vagy éppen mond, ez még nála is túl sok volt. Szembefordult az őt utánzó papagájal, ahogyan vett egy nagy levegőt és elővette a noteszét. Nem írogatott most, hanem fellapozta és alig két lapozás után megállt.
- Hmmm...- nézett az „ellenségre” - ...ez egy régi versem, gyermekfejjel írtam, nekd kiváló lesz, hogy tanulj valami nyomban! - csapta össze a tenyerét, ahogyan belekezdett:


Majd meg sem várva a férfi válaszát és annak kritikáját bevonult a terembe és az őt történt beszélgetéssel már mindenki tisztában volt. ~Értem! Mindig tanulok újat! És én még azt hittem nem arathatok sokat!~ reagált magában a nagymester szavait hallgatva, ahogyan a fontosabb dolgokat lejegyzetelte, de nem szólalt meg, hanem a beszélgetés végével, Ishida és az őhozzá csatlakozó Hoshira nézett, ahogyan felállt és melléjük lépett, ahogyan kezével átkarolta Hoshit, aki éppen akkor mutatkozott be Ishida-nak.
- Nos kedves bajtársaim nézzük meg mit rejt a másik szóba! Fegyverből sosem elég, nem ezt mondja az oda? -nézett rájuk mosolyogva, ahogyan ő már csak ilyen! Nem éppen ellenséges, sőt barátságos, még ha a modorra nem éppen helyénvaló, hiszen nem is mutatkozott be nekik.

//Szeretnék minden Jk-t megkérni, hogy tartsa be az új szabályzatot! Kagerou karakterem kívül szinte senki nem tartotta be azt au új szabályt hogy az aláírásban kötelező feltüntetni az adatlap linkjét, illetve néhány személynél elmaradásokat találtam az új adatlap szabályzat hiányosságain! Ezennel figyelmeztetek mindenkit, hogy pótolja az esetleges hiányosságokat! - Karin//

Hát a chuunin terve le lett szavazva, de lelkesedése nem csökken. A kis repper kölyök próbálkozott még egy visszavágóval, de furcsa volt, hogy a végén a reagálás elől meg megfutamodott... így az egész produkció elvesztette a varázsát, hogy nem hallgatta meg az ellenfél reagálását. Anso-nak nem állt szándékában bevásárolni, bár lehet, hogy csak azért mert anyagilag nem volt a toppon. Barátja felé fordult és a következőket mondta.
-Nos nem tudom, téged mennyire csábít a vásárlás, de én csinálok pár előkészületet. Egy kis időre ha gondolod tudom nélkülözni a társaságodat. Nagyjából négy perc múlva vissza jövök.- Mondta majd elhagyta a házat. Ha a biológus követi, akkor sem kezd el tiltakozni, de ha inkább a bevásárlás mellet dönt, az se zavarja majd a Konohai ninját. Útja nem vezetett messzire, csak a ház elé. A legközelebbi fűcsomóból kitépet, egy jó adagot, majd kezét megvágva kézjelekbe kezdett. A kézjelek befejeztével pár csepp vért a fűszálakra csepegtetett és kimondta a jutsu nevét: -Hoisuka no jutsu //Sokszínű természet//. Ez is a saját jutsuja volt, mely kicsit talán látványosabb volt az előzőnél. A nagyjából tízen öt darab fűszál lassan átalakult apró bogarakká, mik a ninja körül repdestek.
-Menjetek és figyeljétek a ház minden pontját, ha gyanús alakot láttok térjetek vissza hozzám. A célszemély ismertető jele egy vágás és a Vízesés országából származik, de lehet, hogy álcázni fogja magát.- Adta ki az utasításokat majd útjára bocsátotta a rovarokat. Mivel beszélni nem tudtak ezek a lények így választ sem várt tőlük. A jutsu minimálisan, de folyamatosan meríti a chakráját Ansonak. Nem hiába használt rovarokat, mert ezek a legkisebb használható lények, így ők emésztik legkevésbé a fiú chakráját. Mint rá lehetett jönni ezzel a jutsuval a fiú képes a növényeket állatokká transzformálni kik engedelmeskednek nekik. Ha valamelyiket megölik, vagy csak a fiú ereje fogy el, akkor ezek a lények rögtön vissza változnak azzá akik voltak. A meglévő növény mérete befolyásolja az állat nagyságát mivé a használó alakíthatja.

A bősz áru nézegetés után, semmit sem vásárolva, ideje volt taktikát kidolgozni, hogy hogyan kapjuk el az ellenséget. Majd Masamune bejelentette, hogy elkészült a kard és ma fog lecsapni az ellenség. Furcsának találtam, hogy Masamune úgy tartja, hogy az ellenség figyelte őt ám egyikünk sem érzékelt semmit, senkinek és semminek a jelenlétét.
-Akkor emberek, ideje, hogy megszervezzünk egy védelmi technikát. Úgy vélem sokkal könnyebb ha egyből 4 részre osszuk a házat. Észak, dél, kelet, nyugat. A tetőről nézve jól látni a házat körülvevő részeket, úgyhogy szerintem nem lenne hülyeség ha mind a négy irányba kettő-kettő ninja foglalná el a posztját. Én és Futsu majd a szimatunk segítségével figyeljük az északi részt ha vagyunk elegen akkor hozzám majd csatlakozzon valaki aki jó ninjutsu használó. Én a Taijutsuban jeleskedek úgy hogy egy közelharcos mellé már csak egy távolról támadni képes harcos kell. Mindenki válasszon számára megfelelő társat, akivel úgy véli könnyedén összetud dolgozni, és jó csapatot alkotnának.
Nem akartam én irányítani ezért inkább megvártam míg más is elmondja mit gondol. Ha netán valaki elront valamit ne én legyek lecseszve miatta. Futsuval figyelni fogjuk az északi részt a többi már nem az én hatásköröm.

Végignéztem mindent a választékból, de semmi sem volt számomra fontos. Masamune-sama lejött a lépcsőn egy karddal. Majd tájékoztatott arról, hogy befejezte a művet, és biztos benn, hogy a támadó ma fog támadni. "De magabiztos. Honnan tudja azt, hogy ma fog támadni a ninja? Hát nincs más választásom megkérdezem tőle." Gondolkodtam el azon amit Masamune-Sama mondott. Már épp kérdezni akartam, mikor a srác, akivel körülnéztem, megszólalt. Elmondta a tervét és azt is, hogy taijutsu-ban jobban jeleskedik, mint ninjutsu-ban. Figyelmesen végighallgattam a szólniklatát. -Figyelj, ha ezt a tervet valósítjuk meg, akkor mi szívesen segítünk neked és Futsu-nak. Van néhány jutsu-m, aminek jó hasznát vehetjük. Na mitszólsz hozzá? Érdeklődöm a fiútól, és kíváncsian várom a válaszát. Közben elgondolkodok azon, hogy, ha nem fogadja el a segítségünket, akkor kivel alkossunk egy párt.

A két fiú semmit sem reagált a Yotsuki klán leszármazottjának közeledésére és kissé közvetlen stílusára, éppen ezért csak jót mosolygott az egészen ahogyan követte őket a árút átvizsgálási és vásárlási szándékot közlő kérdőívhez. A másik két genin gyorsan szaladt át a termékeken, ahogyan szó szerint megakadt a szeme az egyik kis kardon. Mondhatjuk nyíltan, hogy egyből beleszeretett és szeretett ki belőle akkor ,mikor meglátta annak árát.~Mennyi?!~ kiáltott fel magában, ahogyan gyorsan szemügyre vette a pénztárcáját, melyben csekély 300 Ryu-ka éktelenkedett. ~Hát ez roppant kevés lesz!~ húzta el a száját, hiszen amikor kipróbálta, meglepődve tapasztalta, hogy a kard egyensúlya és egyben a súlya olyan kicsit, hogy nem is érzi. Ez pedig párját ritkította. De ez volt, intett sajnálatosan az eladó fiúnak, ahogyan kilépett kissé később ő is a teremből és nyugovóra tér. Bár ezért lefekvés ellőt még bővítette a noteszét pár sorral és már aludt is, mind egy kisbaba. Egészen reggelig, mikor is éppen abban a pillanatban lépett be a társalgóba, mikor Musamure, aki közölte a hírt.
- Szóval kész van...- ült le a sarokba, hiszen jól tudta, hogy ez mit jelent. ~Hamarosan támadni fog!~ gondolta, ahogyan szinte majdnem hasonló szavakkal közölte velük a nagymester is, hogy az ő véleménye szerint ez a bizonyos támadás, még ma este lesz. ~Honnét tudja?~ kérdezte tőle, ahogyan a társaság egy része máris tervet készített, sőt csatlakoztak is hozzá. - Engem hagyjatok ki belőle! -jelezte elsőként Kagerou, ahogyan felsóhajtott. - Ez a terv hülyeség! - közölte velük, ahogyan rájuk nézett- Nem hiszen, hogy a ti szinteteken képesek lennétek az éj leple alatt rájönni, hogy az a férfi hogyan hatol be! Akkor ver át, vagy öl meg titeket mikor akarja! - hunyta le a szemét- De a ti dolgotok! - húzta el a száját, ahogyan hozzárakta sunyin- Én inkább a kard mellett foglalok helyet ha megfelel! - nézett a mesterre -Mivel akárhol is hatol majd be, ott biztosan megfordul és zárt helyen nem lesz képes a trűkjeit teljes mértékben használni!

~Itt járt, és senki nem vett észre semmit? Ezek szerint elég képzett, vagy az egyik "örző" ninja lesz az. Úgy tűnik nehéz csatának nézhetek elébe.~ Meghallgatta a többiek terveit, majd maga is agyalni kezdett. Akárcsak tegnap ma is létre hozott pár rovart ám ezeket most nem őrködni küldte, hanem minden egyes jelenlévő emberre állított titokban egyet. Beleértve az őröket a ninjákat még a kardkészítőt és a tanítványát is. Ezt követően megkereste barátját és úgy döntött egy kis csevegéssel üti el az időt.
-Kitsumo!- Köszön rá ha megtalálja. -Mesélj mi jót csináltál tegnap este?- Mikor barátja végez a beszámolóval kicsit komolyabbra fordítja a szót.
-Úgy tűnik egy nagyon erős ninja akarja megszerezni a kardot. Ha nem tévedek neked nincs nagy tapasztalatod a harc terén, és egy kicsit aggódok, hogy nehogy bajod essen. Ezért azt kérném tőled, ha nem nagy gond maradj mellettem, és akkor megígérem, hogy hajad szála se görbül.- Mondja egy biztató mosoly kíséretében majd halkan még megjegyzi.- Bár azért az sose ártana ha pár gyógynövény kéznél lenne nálad ha esetleg valaki megsérül.- Mondja az egyszerű kérést ami nagyjából annyit tesz ki: fedez.

~A francba~-gondoltam bele mikor már a koppanások hangja zavarta meg a csendet. Eleinte bombákra gondoltam, de mikor füst telítette be a szobát magától értetődött, hogy ez mérges gáz. Nincs mit tenni nincs idő totojázni. Nem tudhatom nem-e egy bajtársam áll a kard fölött ezért nem használok Taijutsu-t csak megtévesztést. Egyszerűbbet eszeltem ki...szimplán lelököm az asztalról.
-Futsu!-szóltam hozzá. Tudta mit kell tegyen. Azt eszeltem ki, hogy Futsu lelöki az alakot én meg a kardért ugrok, de nem akárhogy. Egy Tsuuga-t indítok a fickóhoz aki remélhetőleg megpróbál kitérni...ám az igazi cél, hogy elkanyarodva eltudjam venni a kardot és az idegent minél távolabb tartani a céljától. Fenn áll egy csekély esély, hogy a Tsuuga szele eltakarít egy keveset a füstből. Könnyen lehet, hogy ha megszerzi a kardot többé nyomát sem látjuk. Ha megszereztem a kardot, átadom egyik társamnak, miután megbizonyosodtam róla, hogy biztosan az én oldalamon harcol. Ha átadtam, elindulok kifelé, felszólalva, hogy:"Megvan". Remélhetőleg a ninja azt fogja hinni, hogy nálam a kard és utánam ered, míg akinek átadtam elrejti a kardot. A többiek persze jönnek utánam és együttes erővel próbálunk meg felülkerekedni a shinobin. Ha valaki előbb cselekszik megpróbálok nem neki menni véletlenül miközben a kardot veszem célba. Sajnos van rá lehetőség, hogy én vagy Futsu megsérülünk...a kard az elsődleges aztán jöhet a kijutás a mérges gázból. Ha valaki szél elemi jutsuval vagy akármilyen technikával eltakarítja a mérget ami a levegőben terjed, nem találom szükségesnek a házból való kijutást ezért inkább benn maradok, hacsak nem kerül odakint sor a harcra.

~Nocsak... kezdődik a tánc. Okos az ellenfelünk, a mérges gáz nagy hátrány lesz. A többiek valószínűleg harcba keverednek vele, de biztos nem terv nélkül tört be ide. Biztos van kijutási terve is. Nem tétlenkedhetek.~ Gondolja majd futásnak ered kifele a házból. Mindegy hogy ajtón vagy ablakon keresztül, de mihamarabb ki kell jutnia, hogy fel tudjon készülni az idegen szökési próbálkozására. Nehéz szívvel hagyja hátul bajtársát, de ismeri már őt és tudja, hogy okos fiú. Egész biztos, hogy majd meghúzódik valahol és nem kockáztatja fölösleges az életét. Kiérve a házból egy közeli bokorhoz fut és a már annyiszor alkalmazott technikát csinálja újra. Vére és chakrája segítségével az egyik bokrot átalakítja egy nagy sassá mit felküld az égre, hogy onnan figyelje, nem e hagyja el valaki a házat, vagy távolabb nem e bukkan fel egy illető. Ha ezzel megvolt ismét pár bokorhoz lép oda és addig munkálkodik míg négy gepárdot létre nem hoz. Neki a feladatuk az lesz, hogy őrködjenek és az idegeneket állítsák meg kik netán kimenekülnek. Egész pontosan ez három gepárd feladata volt ugyanis a negyediket beküldi a házba, hogy a többieknek segítsen. Ezt követően csak vár, hogy az ellenség akcióba lépjen, és ő lecsaphasson. Chakráját egyenletesen oszlatja szét a testébe, hogy majd harc közben könnyeben tudja használni. Elvégre nem csak az erő dönti el egy küzdelem végét hanem a megfelelő stratégia is. ~Kitsumo kérlek vigyáz magadra. Nem tudnék többet a tükörbe nézni ha bármi bajod esne.~ Rimánkodik barátja testi épségéért.

Kagerou nem éppen örült annak, hogy pont egy Kirigakurei shinobi ért vele egyet, de egyszerű szájelhúzással elintézte a dolgot. Mivel kumogakure-i volt, nem épen rajongott az örök ellenfél egyik ninjánának a jelenléte miatt, de ezen kívül saját, személyes okai miatt is utálta a Rejtett Köd falvát. De mégis a feladat kedvéért félrerakta ezen ellenszenvét és együtt próbált működni mindenkivel, még ha ő nem éppen is az a fajta volt, aki másokkal örömmel dolgozik. Na nem azért mert nem értékeli a csapatmunkát, hanem azért ,mert így nem tudott kitűnni, ami mindennél jobban képes volt őt zavarni.
A nap nagy részében, a többi shinobival szó szerint teljesen elzárta a házat a külvilágtól, minden olyan helyszínre raktak a robbanójegyzetet, így pedig bejutni képtelenség volt. Társaihoz hasonlóan, csendben és nagyon fókuszálva ült abban a szobában, ahol a kard is volt és csendben figyelt. Kezeit összevonta a mellkasa ellőt, ahogyan várakozott. ~Amint megpróbál bejutni a házba, mi tudni fogunk róla!~ gondolta, mind később kiderült naivan, ahogyan nem foglalkozott Muramasa-val sem. De ami utána történt, arra ő is gyorsan reagált, bár nem úgy, ahogyan a többiek.
Azonnal felpattant a fapadlóról, ahogyan a füst egy pillanat alatt terítette be a termet, ezzel rontva a látási viszonyokat! ~Gáz?~ gondolta, ahogyan a kezével takarta el a száját, ahogyan hátrébb próbált lépni, de nekiütközött a papírfalnak. ~Ez lehetetlen! Hogyan volt képes bejutni? ~ gondolta, ahogyan a szabadon maradt kezével előrántotta az egyik tanto-t a derekáról. ~Ilyen viszonyok mellett képtelenség lesz vele megküzdeni! A lehető legjobb dolog az lenne, ha...~ lépett oldalra egyet, ahogyan a szemei elkerekedtek! ~ A vécé!~ rohant abba az irányba szorosan a fal mellett maradva, nehogy valaki is ellenségnek nézze. ~ Rájöttem hogyan jutott be! És arra is fog menekülni!~ rohanna a wc-hez, ahogyan ott várná be az ellenfelét, ha jól tippelt.
És ha jól tippelt és arra fog menekülni, akkor nem marad más hátra mind meglepje. A Dinamikus Akció-t használva támadná öt a késsel, ahogyan megpróbálná a férfi felsőtestét támadni előszór egy váratlan lépéssel, majd pedig pedig úgy, ahogyan azt a képességei engedik.

Egész nap azon gondolkodtam, hogyan is kellene megállítani a tolvajt. Hála ennek, szinte elrepült az idő. Felállítottunk néhány csapdát, majd mindenki elfoglalta a helyét. Telt múlt az idő, már majdnem elaludtam, mikor valami neszt hallottam. Azonnal egy kunai-ért nyúltam és eldobbtam volna, de szerencsére az illető Muramasa volt. Teljesen megkönnyebbültem, majd a kunai-t visszatettem a helyére. ~Pont most kell ennek is kijönnie. Méh jó, hogy tudja, merre vannak a robbanójegyzetek. -gondoltam magamban, majd tovább lapultam. Alig telhetett el pár perc, mikor ismét koppanás hallatszott. ~Istenem, már megint ez a ba... -gondoltam, de hatalmasat csalódtam benne. Ugyanis nem Muramasa jött. Hatalmas füst, jobban mondva gáz keletkezett. A színéből ítélve mérgező gáz lehetett. A tanto-imhoz nyúltam, majd jeleztem Senshi-nek, hogy tegyen ő is így. Ezek után megpróbálom nem belélegezni a gázt. Egy sötét alakra lettem figyelmes, aki a kard fölött volt. Remélem van aki ismer szél elemű ninjutsu-t, és feltudja oszlatni a ködöt. Ha megteszi, akkor könnyebb dolgunk van. Ha nem teszi meg, akkor sincs nagy gond. Ugyanis Kirigakure-ban kiképeztek arra, hogy füstben is jól tudjunk tájékozódni. Mivel nem akarok áldozati bárárny lenni, ezért, inkább a kijárat felé veszem az irányt, és ha arra jön, akkor megpróbálom feltartani addig, amíg a többiek oda nem érnek. Ha nem erre jön, akkor megpróbálom felkutatni és a Muon Satsujin Jutsu //Néma Gyilkolás Technikája// segítségével megpróbálom megtámadni, de elötte az Oboro Bunshin no Jutsu alkalmazva, megpróbálom vélre vezetni, hogy nem az igazi énemre támadjon. Ha számításaim nem jönnek be, akkor védekező állást veszek fel és várom a fejleményeket.

A tervem félig meddig sikeresnek bizonyult. Ha nem is sikerült eltalálnom a ninja-t a füst kissé szétoszlott és a kard is kijutott a házból, ám most kétélűvé vált a kard amikor a fentről dulakodást követő hangokat ordítás töri meg. Hoshi felé kunai repül felettem pedig cselekedni kell. De mivel a gondolkodásra nem sok idő maradt, ideje cselekedni. Próbaként, hogy segítsek Hoshin megpróbálom a kunait a saját kunai-ommal eltéríteni, csak a lehető legpontosabban kell dobnom. Ha ez beválik, akkor beszédre vált az idő.
-Hoshi menny fel nézd meg mi történt. Kagerou és én elintézzük a fickót.-Ezután Kagerou-hoz szólva.
-Nem igaz?
Ezt követően ki kell mennünk a házból nehogy a küzdelem során az a fejünkre szakadjon. Kissé tartok, hogy a verses gyerek nem-e fog önfejűen cselekedni és egyedül próbálkozni. Ha csak bólint és összetudunk dolgozni, akkor csalódok egy jót. Amennyiben Hoshi nem képes feljutni az emeletre remélhetőleg velünk marad és fokozatosan végezhetünk a fickóval. A fenti dolog pedig maradjon a kintiekre. Sajátságos tervem, hogy leszedem a maszkot és megtudjuk ki rejlik a másik oldalán. Elsődleges támadásként egy Gatsuuga megteszi a hatását, hisz ha ki is tér mindkettőnk elől, remélhetőleg Kagerou elkapja valahogy. Szerintem megtettem a megfelelő lépéseket a többi nem csak rajtam múlik.

Kagerou megállt a WC ellőt, ahogyan rosszul számította ki a dolgokat. Úgy gondolta, hogy a férfi ott ment be, ahogyan Muramasa nyitott neki ajtót és bizony úgy gondolta, hogy a füstöt kihasználva ott is fog menekülni, hiszen lényegében az összes ajtó le volt zárva, így csak arra menekülhetett volna, de ez a terv melyet ő számított már abban a pillanatban megbukott, mikor sokat kinyíttatok az ajtókat, hiszen így arra menekülhetett amerre akart. Vagyis lényegében több esélyt is adtak az ellenfélnek. És ahogyan egyre több hangot halott odabentről a Kumogakure-i genin, főleg olyanokat, amik egyértelműen arra mutattak rá, hogy valakik harcolnak, kénytelenül de elhúzta a száját.
- Tudom, hosszú az út, de még csak most kezdem, s nincs értelme úgy, ha megkötik a kezem.- sóhajtott fel, hiszen csak a nagyteremben volt gáz, a lakás többi részében nem! Így könnyedén vehetett újra egy mély levegőt, (ha tévedek, akkor nem vett levegőt!) ahogyan befutott vissza a szobába és körülnézett. ~Kell a takarító brigád, ez tisztán látszik, lesz itt ramazuri, ha elkezdődik játék... de mi az a ramazúri?~ állt meg a teremben, ahogyan tisztában látott, ahogyan az ellenfelét is jobban látta, tisztában. És ahogyan Ishida elkezdett parancsokat osztogatni a Kumogakure genin csak elmosolyodott.
- Rendben van haver, de a fejed a helyén legyen! -válaszolta neki, ahogyan elrakta a kezében eddig tartott fegyvert. Mivel az ellensége is fegyvertelen volt, így nem lett volna számára szabályos, ha ő máshogyan harcol.
De csak egyet lépett előre, ahogyan Ishida és a kis állatkája megmozdult, így a fiú várta inkább, hogy mi lesz az eredmény. Nem akarta közbeavatkozni, nehogy a fiú technikája őt is megsebesítve vagy éppen telibe kapja. Ezért figyelt, ahogyan chakrát vezetett a lábába, és várta a helyzetet. Ami meg is fog jönni abban a pillanatban, hogyha a férfi kitér a szövetségese támadása elől, ugyanis abban a pillanatban fog a fiú előtte teremni Dainamikku Akushon // Dinamikus Akció segítségével, ahogyan nem a földön, hanem a levegőben jelenne meg ellőtte és nem egy egyszerű támadással próbálkozna, hanem a Kyaku Kyaku // Páros rugás-al, mely erős ahhoz, hogy egy félnőtett is kimozdítson az egyensúlyából, még ha védené is, hiszen jó negyven kiló mellett az abba az irányba ható erőket is beleszámítva védi a támadást. De a cél a rúgással, mindenképpen a fej, vagy a mellkas! És ha megbillent? Akkor földet érve egyből arcon vagy gyomorszájon próbálná ütni a férfit! De a lényeg, hogy egy pillanatra sem hagyna neki nyugalmat!

-Ne aggódj barátom, megoldjuk a dolgokat. Egyenlőre mindenhonnan figyelem a terepet, nagyjából egy kilométeres sugárban figyelik meg a ház környékét a lényeim. Hacsak nem a föld alatt távozik, messzebbre mint egy kilométer akkor nem tud elmenekülni a tolvajunk. Ezenfelül túlerőben vagyunk.- Nyugtatta meg Kitsumot, bár tudta, hogy előfordulhat, hogy előnyük mégsem olyan nagy. Jelenleg ők őrizték a kardot és Anso csak arra várt, hogy az ellenség mikor ront ki a házból. Akkor lépet volna ő akcióba. Most, hogy a kard is nála volt elég biztos volt, hogy össze fog találkozni az ellenséggel. Ám ekkor nyugtalanító dolgok történtek. Kirepült egy kunai kés ami Kitsumo szerint mérgezett volt és az emeletről is elég rossz hangok szűrődtek ki.
-Köszönöm szépen.- Mondta barátjának az ellenmérget, majd chakrát összpontosított a lábába a kardot megragadta, és felfutott az emeltre, hogy segíthessen. ~Nálam van a legerősebb kard, így az előzőt elvileg le kéne, hogy tudjam győzni. Szerencse, hogy jártas vagyok a kard forgatásába.~ Azért a végszükség esetére felkészülve futás közben a markolathoz erősítette gy robbanócetlit, hogyha az ellenség megszerezné a fegyvert könnyen kitudja őt ütni. Bár fájna a szíve egy ilyen mesterműért, mégis jobb lenne ha megsemmisülne semmit, hogy az ellenségé legyen. Jelenleg még nem tudhatja mi vár rá fent, de lelkileg mindenre felkészül, és bevetődik az ablakon, hogy segíthessen.

Nincs mit tenni...ideje segítséget hívnom...
-Kagerou van egy tervem. Csak támadjunk összhangban...
Azt tervezem, hogy amint félre ugrik Kagerou támadása elől, nekem bőven lesz időm megidézni Godan-t a Hazukage klán egy sárkányát, akinek segítségével könnyen végezhetünk a tolvajjal. Ha kivédte Kagerou támadását és felém veszi az irányt, hogy meggátolja az idézést, a Fuuton: Reppusho // Szél elem: Erős Szélvihar Tenyér jutsuval távolra hajítanám és utána kezdenék az idézésnek. Amint neki látok a füstfelhőből egy igen csak nagy darab sárkány jelenik meg és a parancsom után a Katon: Karyuu Endan jutsuval megpörkölné az ellenfelet, ha kitér még a levegőbe megpróbálnám elcsípni egy Tsuuga-val az remélhetőleg eltalálja, amennyiben azt is kivédi minden bizonnyal Kagerou elkapja a fickót és nyertünk is. Godan megjelenése a következő kép nézne ki.
-Ishida...remek úgy is rég edzettünk.-mondaná Godan
-Most nem edzeni hívtalak, hanem a segítséged kérni...azt a fickót kéne elintézned használd az egyik jutsud a többit bízd ránk...ja és vigyázz a kardjával, a jelek szerint az én kardomnál is erősebb, lehet, hogy még a te bőröd is átvágja...na mindent bele.
És ezután kezdeném az akciót amennyiben Kagerounak nincs ellenvetése.

-Miért nem lepődök, meg hogy te vagy az.- Mondja szinte mosolyogva egyenlőre beszédével igyekszik leterelni a figyelmet miközben keze a fénybombájára fonódik. -Nos két verzió van öcsi. Az egyik az, hogy feladod. Ez esetben ha a mestered visszafogad akkor ő dönt a sorsodról. A másik az, hogy megölöd ám az esetben én is megöllek téged. Lássuk be túl sok esélyed nincs. Jelenleg nálam van a világ egyik legerősebb kardja és egy tapasztalt ninja vagyok megannyi jutsuval a hátam mögött. A döntés a tied, csak ne várass meg túl sokáig.- Ha netán a kölyök belátná, hogy hülyeséget csinált akkor tényleg a mestere kezeire bízná és menne segíteni a többieknek, ám ha a valószínűbb verzió következik be és inkább okítója életének elvétele mellet kötelezi el magát, akkor a kezében lévő fénybombát a földhöz vágja ám előtte persze szemét becsukja, hogy jó maga ne vakuljon meg és a fürge test jutsuval felgyorsítva magát a hiper-szuper kardal megpróbálja a még megvakult fázisban lévő pszichopata fejét levágni.Ha nincs más mód és a támadást már csak úgy tudja hárítani, ha kell az öreg kardkészítő elé veti magát, s ha tudja fegyverrel ha nem megy anélkül saját testével védi meg az öreget. mindenesetre a megbízó élete a legfontosabb.