Yamanaka Inako

**Yamanaka Inako** Szer. Jún. 30 2010, 20:08

Egy napló, amely megőrzi egy újonc Yamanaka emlékeit. Ne várjon senki magasröptű elmélkedést, itt csupán kalandok és egyéb érdekességek fognak szerepelni.

~Az előző oldalon már volt egy bővítményem, de az elveszett.~

**Yamanaka Inako** Szer. Jún. 30 2010, 20:14

Két hónapos bővítmény:

Kedves Naplóm!
Végre a kezembe vehetlek! Már annyi mindent el akartam mesélni, úgyhogy nem is húzom tovább az időt. Az elmúlt két hónap tele volt meglepetéssel, főleg mert egy küldetésen is részt kellett vennem. Azt hittem, hogy ameddig nem lesz csapatom, arra sincs esélyem, hogy elhagyjam a falut. Csakhogy szükség volt a Yamanaka szakértelemre ennél a feladatnál. A Fű országában kissé összekuszálódtak a dolgok, és mivel nemrég megkötötték Konohával a békeszerződést, segíteni kellett bajba jutott társunkon.
A Hokage irodája előtt szó szerint összefutottam egy szőke csajjal, aki elég modortalan volt, úgyhogy siekrült jól összekapni. Ám a java még hátra volt, kiderült hogy ő Eruwin, Kusagakure egyik növényszakértője, vagyis vele kell dolgoznom. Gondolom ebből mindenkinek lejött, hogy nem lettünk puszipajtások, bármennyire is megkövetelte volna az adott helyzet. Hokage-sama nem árult el túl sokat a küldetésről, mondván Eruwin majd úgyis beavat. A kedves hölgynek viszont esze ágában sem volt mindent kifecsegni, helyette inkább ugráltatott. Még az Ichiraku ramenhez is nekem kellett elkísérnem, mert nem talált oda. Mindegy, itt legalább visszaadtam neki, amit még az iroda előtt kaptam. Direkt hosszabb útvonalon vezettem és még rá is gyorsítottam, nehogy olyan könnyen tudjon követni. Miután megebédeltünk, végre elindulhattunk a Fű országába. Kiderült, hogy jelenleg a szokásos évi, nagy virágfesztiválra készülnek, csakhogy valami baj történt a növényekkel. Az ottani kutatók mindent megtettek, de szükség volt egy kívülálló szekértelmére. Viszont volt valami más is az egész ügy mögött, belső szabotázst sejtettek, ezért kellett egy shinobi, nem volt elég egy egyszerű növényszakértő. Hirtelen szakértővé és detektívvé léptem elő, ami meglepő fordulatnak bizonyult. Főleg azért, mert nem mondhattam el ottlétem teljes célját. Miután megérkeztünk az üvegházba, azonnal rájöttem a bajra. Amint hozzáértem az egyik növény elszürkült leveléhez, azonnal elporladt. Mintha kiszívták volna belőle a vizet és az életet. Eléggé meglepődtem, ilyennel még sosem volt dolgom, se elméletben, se gyakorlatban. Eruwin bemutatott pár embernek, akik az üvegházban doloztak, aztán magamra hagyott. Figyelmeztetett, hogy nagyon figyeljek oda, mert minden kis nyom hasznosnak bizonyulhat. El is kezdődött részemről a kutatás, de nem az emberekkel, hanem a növényekkel foglalkoztam először. Volt akiknek nem tetszett a jelenlétem, nem értették miért kellett külső személyt bevonni. A virágfesztiválig már csak egy hét volt, addig kellett megtalálnunk az ellenszert, vagy a tettest, aki felvilágosíthatna mindenről. Olyan felszerelésekkel kerültem kapcsolatba, amik Konohában szerintem ismeretlennek számítanak. Pár dolgot nem is értettem, hiába tanultam sokat a növényekről, volt még mit bepótolnom. Az első pár nap semmilyen eredményre nem vezetett, még egy gyanús mondatot sem hallottam. Már kezdtem volna feladni a reményt, amikor egyik este kimentem friss levegőt szívni. Az üvegház egyik eldugott részéből fény szűrődött ki annak ellenére, hogy senki sem lehetett volna bent olyankor. Nem volt nálam a ninja felszerelésem, de gondoltam azért megnézem magamnak ezt a furcsaságot. Egy talpig feketébe öltözött valaki babrált a növényi mintákkal, amiket aznap gyűjtöttünk be. Jobb ötletem nem volt, közelebb lopóztam és hangosan rákiabáltam. Utólag visszagondolva ez volt a legnagyobb ostobaság, amit eddigi életem során műveltem, de ez van. Nagy mázlimra az ismeretlen megijedt és gyorsan hátrafordult, mert ki akarta deríteni, hogy mégis mi folyik itt. A mozdulataiból azonnal rájöttem, hogy shinobi kiképzést kapott. Az ijedtsége hamar elszállt és gyorsan rám vetette magát, ami nagy hiba volt, hiszen pont olyan szerencsétlenül estünk, hogy felborítottunk egy asztalt teli cserepes virágokkal. Aki erre a zajra nem ébredt fel, valószínűleg füldugót tett a fülébe. Az összes ott dolgozót összecsődítette a ricsaj, tehát az elkövetőnek nem volt esélye elmenekülni. Még azzal is rátettem egy lapáttal, hogy alkalmaztam az Oboro Bunshin no Jutsut, amivel eléggé összezavartam. A fekete öltözet az egyik ott dolgozó diákot takarta, aki Otogakure kémje volt igazából. Mivel meghiúsult a másik szövetségi körrel való szövetkezés, ezért így akartak bosszút állni. Szerencsére csak egy kezdő genin volt, így nem kellett nagy erőfeszítés az elfogásához. A virágfesztivált most már nyugodtan meg lehetett tartani, hiszen egy mérgező folyadék miatt porladtak el a növények, akit a fiú öntött bele mindig a vízbe. Nem is kellett ellenszer.
Visszatértem Konohába, ahol beszámoltam a küldetés minden részletéről. Tsunade-sama egy jounin oktatót nevezett ki mellém, de csak ideiglenesen, amíg nem kapok saját csapatot. A sensei-el egy hónapig voltam együtt, ezalatt elvégeztünk néhány D szintű küldetést. Általában segédkeztem a házak körül, gyerekekre vigyáztam, elveszett háziállatokat kerestem, gyomláltam, gyümölcsöt szedtem stb. Ezen kívül takarítottam is, szemetet szedtem a folyóból és az utcákról. Más szóba sem jöhetett, Hichiyo-sensei állandóan azt végta a fejemhez, örüljek annak, hogy egyáltalán elengedtek Kusagakuréba egyedül. Hm, ez jogos érv volt, ezért inkább csöndben maradtam. Az utolsó nap, amikor együtt voltunk, a férfi elhívott az Ichiraku ramenbe és fizetett nekem egy tál levest. Mondta, hogy szívesen vállalna még tovább, de a háborús helyzetben szükség van minden ninjára, tehát küldetésre kell mennie, és nem vihet magával, túl veszélyes lenne.
Egy újabb senseit sóztak a nyakamba, ami kezdett az idegeimre menni. Állítólag meg lett beszélve, hogy kicsit megedzenek, mert túlságosan törékeny testalkatom van. Ez azt jelentette, hogy két hetes kemény kiképzés következett, amihez nem fűlött a fogam. Sokkal inkább segédkeztem volna a virágüzletben, ám ez szóba sem jöhetett. Az új mesterem egy nő volt, Tsubaki-sensei, aki valószínűleg vetekedhetett volna a Hokagével brutalitás területén. Reggel korán keltem és este örültem, hogy beeshetek végre az ágyba. A társadalmi életem a nullára csökkent, s kezdtem úgy érezni, lassan élőholttá változom. De megérte! Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani, de tényleg megérte. Sokkal többet tudok futni, nem dőlök ki öt perc küzdelem után és a fegyverekkel is pontosabban célzok. Na meg most már tudok fára mászni kéz nélkül és vízen sétálni. A két hét letelte után Tsubaki-sensei felajánlotta, hogy megtanít két könnyebb, vagy egy bonyolultabb jutsut. A két könnyebbet választottam, úgy éreztem azok jobban mennének. Tehát a jounin megtanította nekem a Nawanuke no Jutsut és a Genjutsu Kai-t. Így már képes voltam bonyolultabb kötésekből is kiszabadulni, illetve a gyengébb illúziókból kitörni. A Nawanuke no Jutsut egy nap alatt megtanultam, de ehhez az kellett, hogy reggeltől estig kötözött sonkaként próbáljam megoldani a fogva tartó köteleket. A Genjutsu Kai már más volt, ahhoz kellett három nap, mert kiderült, lenne még mit javítani a chakrakontrollomon. Nem baj, ez a technika segített azt is fejleszteni.
Úgy tűnik lassan kapok egy csapatot, legalább is ilyen pletykákat hallottam a Hokage felől. Remélem tényleg így lesz, mert szeretnék csapatjátékot is tanulni.

Chakraszint: 117
Szint: 3. szint
Pontok: 15

Ebből átváltott, D szinten 10 pont. Maradt 5 pontom. Ebből vettem két technikát a Nawanuke no Jutsut (1 pont) és a Genjutsu Kai-t (3 pont). A legvégén maradt 1 pontom, azt nem tudom semmire elkölteni. Az új chakraszintem 117 + 10, azaz 127.

//Elnézést kérek, hogy ennyire elhúzom a karaktereim két hónapos bővítményeit, de érettségi és egyéb okok miatt csak most van rá időm!//

Shikaku Csüt. Júl. 01 2010, 18:45

Örülkünk hogy kész! Írd fel őket!

Ajánlott tartalom

Yamanaka Inako

Yamanaka Inako

Re: Yamanaka Inako

Re: Yamanaka Inako

Re: Yamanaka Inako