Ayami Remiyu

**Ayami Remiyu** Hétf. Ápr. 04 2011, 10:23

Ayami naplója.

Sok minden volt. És sok minden lesz még. Furcsa de soha nem hitem volna, hogy ilyen dolgok fognak velem történni. Nem inkább el se tudtam képzelni. Találkozok új emberekkel. És ismeretséget új kapcsolatokat alakitok ki. És még be kerülök egy csapatba is. Mesterem vagy is mesterünk nem ép szokványos. Sokat iszik és nem az a tipikus jounin. Aki finoman bánik a tanítványaival.

Első találkozásom vele nagyon furcsára sikeredett. Csak sétálni indultam egyszerű szoknya és felső volt rajtam. És persze cipő. Néha megálltam egy árunál nézelődni. És vettem két almát is. Út közben azon gondolkodtam, hogy mit fogok csinálni délután. De ez felesleges volt hiszen már tudtam, hogy mit fogok csinálni. Még az akadémián tanultuk, hogy ahogy nincs két egyforma ember úgy nincs két egyforma jutsu sem. Vannak olyanok, amiket tanulni lehet. És olyanok is amik módszerére saját magunk kell, hogy rá jöjjünk. Ahogy kikerültem az akadémiáról belekezdtem egy saját kis jutsu tervezgetésébe.
De eddig még soha nem jutottam el addig, hogy valóságba át ültessem a gondolataim. Kézjelek meg voltak.
A chakra irányítása is ment már. De eddigi próbálkozásaim félre sikerültek. Vagy a jutsu nem jó, vagy én vagyok túl gyenge még hozzá. Nem tudom majd idővel kiderül. Séta közben megérkeztem egy kis játszótérre. Le ültem a legközelebbi padra ahol jó ízűen rágcsálni kezdtem az almám. De csak nem sikerült megennem. Nyugodt nézelődésből egy nő rázót fel aki magához szorított. Éreztem, hogy nagy mellei nekem préselődnek. És az alkohol szag teljesen belengte környezetét. Meg ijedtem, hogy még is ki a fene merészel ilyet csinálni. Csak úgy meg ölelni. Egy idegen nő aki még részeg is. Mondani se kell legszívesebben felugrottam volna és futás haza. De valami miatt még is maradtam. Át ült mellém a padra és furcsán is de be mutatkozott. Azt mondta engem kereset egész idáig.
Még a nevem is tudta. Ami nekem egyre gyanúsabb volt. A végén fényképet akart mutatni. De először valami férfi képét huzta elö. Én azonnal meg hátráltam. Na tessék lehet, hogy perverz?
Nem még sem hála az égnek. Kiderült, hogy mért keresett. És mutatott egy képet. Igen én voltam de a kép már régi volt.
Végül kiderült, hogy ő lesz a mesterem. Akitől majd én sokat fogok tanulni remélhetőleg.
Csak kínos dolgok most kezdődtek. Részemről legalábbis. Meg próbált felállni vagy mi de aztán maga alá temetett a padon. Az egész jelenet számomra nagyon is kínos volt és kétségbe ejtő. Egy jounin nő aki meg fektet egy padon. Sok ember előtt. Ahogy sikongattam és szabadulni próbáltam természetesen mindenki minket bámult. Végül csak sikerült szabadulni de a kezemnek nem. Be szorult és észre se vettem, hogy hol.
De amikor kunoichi felnézet tényleg perverz mosoly és tekintet ami rám szegeződött. Az egészből az lett kihozva, hogy én vagyok Ero kunoichi genin az ő tanítványa.
Ami ezután jött még rosszabb volt a tér közepén akart levetkőztetni. Ez már több volt mint amit képes vagyok elviselni és kézzel-lábbal tiltakoztam. De akkor se adta fel. Végül is sikerült lebeszélnem a dologról. És gyors ruha váltás után otthon szaladtam a kiképző terepre.
Sejtelmem se volt, hogy mit akarhat. Csak meg beszélés vagy találkozó a többiekkel?
Végül egy nehéz délután lett belőle. Ahol engem és csapat társamat nem kímélt. Engedte, hogy bármit használjunk. De én azt se tudtam, hogy most mit csináljak. Szerencsém volt Akeme át látta a dolgokat. És sokszor nagyon jó tervel állt elő. Így én voltam az aki követte és próbált valami hasznosat csinálni.
Aztán edzés végén kiderült, hogy nem ketten vagyunk hanem hárman. Csak a mester meg feledkezett róla. Nagyon furcsa a stílusa és ahogy rám nézet mikor a jutsut használtam amit én találtam ki. Nagyon hátborzongató volt. Akame össze is veszett vele azt hiszem mert én inkább félre vonultam. Az események innentől kezdve fel gyorsultak. Rögtön egy küldetés.
Perverz öreget kel elfogni. Csak nem fog gondot jelenteni.
De állítólag tapasztalt harcos. Lehet még is sok gondot fog okozni. Kapunál már vártak én voltam az utolsó ha Tomoko senseit nem veszem számításba. Vittem egy kis süteményt. Remélve, hogy a közös édesség rágcsálása elsimít néhány dolgot. De ez úgy is a jövő zenéje. Kalandra fel hát a küldetés elkezdődött.

Konan1 Kedd Ápr. 05 2011, 09:36

Szia Ayami ^^
Hol is kezdjem, hol is kezdjem, ja megvan. Gratulálok az első kitalált jusudhoz ^^ Látom, hogy aktív is vagy, és gyakran írogatsz is. Azok amik veled történnek, tényleg kész katasztrófa de kitartás Razz

És hogy ösztönözzelek, adok neked +16 chakrát. (Azért adok most csak ennyit, mert a postjaid néhol egy kicsit összevisszák ^^ ) Erre próbálj meg figyelni, valamint a képek használata nagyot dobna a bővítményen ^^.

Összesen: 131 chakra.

**Ayami Remiyu** Hétf. Jún. 13 2011, 19:28

Ayami naplója

A küldetés, avagy hogyan éljünk túl perverzek közt.

Minden szép volt és jó. Amilyenek lennie kell. De a semmiből az életembe csöppent két másik genin és Tomoko is.
Az első közös küldetésünk egy perverz öregembert kell elfogni. Visszavinni a faluba. Mondhatni remek kiváló. Első küldetésen perverz fazont üldözni. Még mindig jobb, mint gyümölcsöt szedni. Vagy bármi más. Ebben legalább van izgalom, mert mester azt mondta, hogy ehet öreg már de, ne becsüljük le. Még mindig erős és tud jó pár trükköt. Előre féltem, hogy mi fog az egészből kisülni. De Akame és Mao is itt vannak így már semmi, sem történhet. Majd ők elintézik. Erősek, erősebbek nálam.
Hasonló gondolatok kavarogtak a fejemben. Míg nem elértünk a fáig és a vadászat kezdetét vette. Próbáltam másokat figyelni mozdulatokat. A légzést, a tekintetet. Hátha észre vesznek olyat, amit én nem. Így is volt mert Mao egyből kiszúrta az öreget aki a földben rejtőzőt. Vagy is ott bujt el. Nem tudom hogyan talán egy jutsuval. A lényeg, hogy, leutánoztam mozdulatát. Lehető legtávolabb ugortam a célpontok.

http://narutohun.niceboard.org/t22p60-hatarvidek#10171

http://narutohun.niceboard.org/t22p60-hatarvidek#10193

Yagari az öreg persze nem akart önként haza jönni. Menyivel egyszerűbb lett volna, ha csak vissza kell kísérni. De ő nem vén kecske harcolni akart. Így eljött az első komolyabb harc az életemben. Vagy is az első harc, ami küldetés alatt történt.

Egy földön heverő fadarabot használtam a kawarimihez. Akame terve jó volt. De az öreg hárított minden próbálkozást.

http://narutohun.niceboard.org/t22p60-hatarvidek#10244

http://narutohun.niceboard.org/t22p60-hatarvidek#10329

A fa, amit fel használtam egyben nagyon jó védekező eszköz is volt. Ha csak egy kicsit lettem volna ügyesebb. Talán sikerült volna. De már belátom, nem vagyok elég jó, hogy meg mérkőzzek Yagarival. Most Mao állt elő egy tervel. Vagy is elvette a drótom és Odalökött a perverznek, mint valami darab húst. Újra kawarimi következett. A terv most jónak tűnik. Most sikerülhet. Örvendeztem magamban. Mao meg kötözte a Kawarimihez felhasznált fához az öreget. Mao és mester levegőbe juttatták. Meg próbáltam még egy kicsit hozzá járulni. De a tapasztalat itt mutatkozott meg. A perverz ezt is kivédte.

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10423

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10462

Hihetetlen volt ami történt. Elkapta Mestert és meg fogta a …. Ha rá gondolok is elpirulok. Meg fogta a cicijét. Mao mellet értem földet alaposan ledöbbenve a látványtól. Nem tudtam fel háborodjak vagy szégyenlősen elpiruljak vagy dühöngjek. Nem tudtam, most mit kellene tenni. Rá jöttem és sokáig tartott, de rá ébredtem. Csapat munka nélkül nincs esélyünk. Lehet gyengék, vagyunk de, ha össze fogunk legyőzünk egy erős ellenfelet is akár.

Ezen gondolkodtam mikor Mao hozzám lépet és meg csókolt.

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10462

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10616

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10640

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10642

Tessék perverz banda felállt. Nem néztem volna ki Maobol, hogy vannak ilyen hajlamai.

Igazából egész idáig féltem tőle. Az ahogyan rám nézet. De volt benne valami, ami elterelte elsöpörte most ezt az érzést. Talán a csók. Furcsa az első csókom egy lánytól kapom, és neki adom. Talán még sem olyan rossz, ahogy olyan félelmetes amilyenek tűnik.
Akame akcióba lendült és kihasználta a helyzetet, ahogyan mi is az elszakadás után.
Most végre meg látszott. Éreztük egymást, és tudtuk mit kell cselekedni. Fel juttatni a levegőbe, ahol korlátozott a mozgása és védekező képessége. A terv sikerült és nekem is sikerült végre jól időzítenem.

http://narutohun.niceboard.org/t22p75-hatarvidek#10670

Az egyedi jutsumal csaptam le a célpontra. Elterelésnek kunaiokat használtam. Majd a semmiből előtörve az öreg Yagari hátára vetettem magam a levegőben. Karmokal a bőrébe kapaszkodva a hátán lovagoltam. Így zuhantunk a földre. Így ért a küldetés véget mikor belátta, hogy alá becsült minket és feladta.

Sai Kedd Jún. 14 2011, 01:16

Nohát akkor, pechedre Szőrösszívű Sai-sama bukkant a bővítményedre, aki csínján bánik az osztogatott chakrákkal (ergo minden sok, ami 5-nél több xD), így valóban szívem minden szeretetével, igyekezeted jutalmául +7 chakrát állapítok meg, mert sok postocska nem született a hónapban, viszont legalább a bővítményedben igyekezted ezt kipótolni, és megfogadva drága Jobbom, Konan tanácsát, még képet is szúrtál be. (Bár a linkeket nem feltétlen értettem ilyen mennyiségben, de elfértek azok is xD) További lelkes és perverz játékot kívánok! ^^

Ja, mielőtt elfelejtem, összchakra így: *kotor, kotor, görget lejjebb és puskázik hevesen* 138 (ha tudok összeadni xD)

Na, várjunk, valami nem stimmel xD A miniadatlapodon már 141 a chakrád, érdeklődöm én, hogy kaptál valamerre jutalmat? Ha igen, azt is tüntesd fel, légyszíves a bővítményben, hogy el tudjuk számolni neked, és ne higgyük, hogy kettős könyveléssel próbálkozol átejteni bennünket xD Addig függőben hagyom a miniprofilod, míg nem tisztázódik, hoyg akkor most ki merre hány méter Very Happy

Addig is gomenne, de problémás vagyok xD Cupp ^^

LETISZTÁZVA
összchakra 148

**Ayami Remiyu** Vas. Jan. 06 2013, 18:29

Az álom
( első rész )

Egy régi dal... jaj hogyan is volt? Álmomban láttalak, Király nőt a trónon? Jaj nekem elfelejtettem, hogy mehetett ki a fejemből? Pedig olyan szép volt az a pársor.
Micsoda mély és magvas gondolataim voltak még én is elájulok tőle. Minden áron arra a pár kicsi sorra akartam emlékezni, valamiért. Úgy éreztem mintha most ez vagy is az roppant fontos lenne. Vajon miért jutót pont most az eszembe? Meg állok s meg rázom a fejem. Ideje kiverni a fölösleges gondolatokat végre. Csak összezavarnak úgy és még jobban meg ijedek. Kitudja aztán még mi lesz a végén nagy ijedtségben még valami butaságot művelek.
Végre meg érkeztem hova akartam egy fa és bokrok társasága. Szép illatos virágokkal teli bokrok. A fa törzsét szinte majdnem teljesen körbe ölelték. Egy ponton a piros, sárga és rózsaszín szirmok tömege közt volt egy pici rés. Közvetlen a fa törzséhez vezetett a piciny ösvény. Fa törzsét körbe ölelve a bokrok egy kis lugast alkottak, szép tágas helypihenésre és gondolkodásra tökéletes. Csak egy valamivel nem számoltam.....
Nah akkor újra az elméleti rész a chakrárol, vagy is gondolkodjunk egy kicsit. Hátha nem maradok buta és okosabb leszek egy kicsit.
Hanyatt dőlve az illatos virágok közt erősen törni kezdtem a fejem.
Testi és szellemi erő a test és szelem együttese alkotja azt, amit chakrának hívunk, de végül is hívhatnánk valahol élet energiának is. Talán ez csak fél igazság. hisz ha a végletekig kimerül valaki a chakrábol az meghal. Legalább is ezt tanítják az akadémián és ez a mit szem előtt kel tartanunk.
Kezem a szám elé kapom és hatalmasat ásítok. A virágok bódító illata lassan kezd álomba ringatni.
Még is testünk sejtjeiben tárolt energiáról beszélünk, a chakrárol ami mindenkiben bent van. Csak van, akinek több jutott belőle, Ah istenem mintha valami cukorkáról elmélkednék itt. Lassan szépen elnyomott az állom. A gondolataim egyre lassabbak és kuszábbak voltak. Az, ami meglepő talán és különös nem érzékeltem mikor alszom el. Mintha még ébren lennék és bokrok alatt fa tövében pihennék. A bokrokat lassan erősödő szél meg mozgatja messzire sodorva virágokból áradó kellemes illatokat. Bosszankodva, ám de tudatosul bennem, ha eső készülődik, nem leszek itt jó helyen.
Jobb lesz, ha haza megyek, mielőtt még bőrig áznék. ki is mászok a bokrok alól, de az egész környék teljesen kihalt.
Egy teremtet, lélek sincs közel s távol kit szemem láthatna. Elindulok hát haza felé és utcákra érve különös dologgal szembesülök.
Az emberek mintha árnyak lenének, De nem holmi rémisztő árnyak. Csak fáradt szemem s elmém valahogy nem képes feldolgozni a látottakat.
Be is tudom annak a furcsaságot, hogy talán túlfáradt vagyok s azért érzékelem úgy a világot.
Rövid volt a sétám talán húsz percbe sem telt bele s haza értem. Meg kapaszkodtam a korlátba szorosan falnak dőlve egészen fel az emeletig el sem engedtem hol kicsi lakásban élek. Fel sem tűnt, hogy a kilincset lenyomva nem egy zárt ajtóba ütköztem. Pedig elmém egyik távoli szegletében kicsi hang kiabált. Az ajtót bezártad te butus!
Belépve rögtön egy kunoichi fogadott ki lustán lógatta lábát az egyik fotelben ülve. A nő valahogy ismerősnek tűnt, de nem tudtam rájönni, hogy honnan.
- Hát te kivagy, s mit keresel az én házamban? Úr isten veszed le a koszos lábad onnan te!
Jött a hirtelen felindulásból elkövetett kiabálás mit rögtön meg is bántam.
- Boo bocsánat..... Szóval ki is vagy?

Ayami Remiyu Kepatmeretezes_hu_mangagirlwidescreenfreewallpapershd20102011newyear5005alibackgroundz.com_www.kepfeltoltes.hu_

(Ismeretlen nő )

Nőnek orrában pici fém izé volt és fülében pedig egy kis ékszer logót. Nyakán pedig egy tetoválás futott végig jobb oldalt mi ruhálya alatt tűnt el.

- Az nem fontos, itt és most, hogy én kivagyok. Az a lényeg, hogy készen állsz?

Készen állok? Még is mire kellene késznek lennem, és mi a fenét keres itt ez a nő?

- Szed, össze a holmid most azonnal indulunk.

Egy levelet dobott elém mit széthajtogatva egy sebtében leírt parancsot olvashattam. Tartalma pedig röviden, engedelmességgel tartozom a nőnek. Küldetés alatt ő a vezető, amit lentebb ismertettek a levélben. Hát mit is gondoljak most? Egy nő a lakásomban ezzel a levéllel. Kérdés nélkül összepakoltam a holmim és vállamra véve a táskám még elbúcsúztam hófehér cicámtól.
- Izé el eelnézést. Elkészültem, összepakoltam mindent.
Halkan s félénken szólaltam meg a nő szemeiben volt valami különös vadság. Valami vad állatias tűz mit egy macskának mikor lecsapni készül az egére. A mozgása is, ahogy felállt és felém közeledett, mintha én lennék végzetét váró kis egér.

- Nos, akkor kalandra fel!

Még nem tudtam, hogy mire vállalkozok, azzal mikor holmim összepakolva ezzel az ismeretlen nővel ketten indulunk el. Valami rejtélyes misztikus utazás van készülőben talán? Ugyan már ez csak egy sima küldetés, két kunoichit küldenek. Biztos valami egyszerű kis semmiség miről szó van. Más nem is jöhet szoba. A levél is tartalmazta tisztán a parancsot. Az ajtón kilépve s azt bezárva, mintha eltűnt volna a különös fáradt érzés egy csapásra. Talán az izgalom, adrenalin a véremben mi kaland kezdetén szétárad sejtjeim közt. Felpörget, és ki tisztítja elmém, mi csak feladatra összpontosít. Az még mindig felettébb bosszantott volt, hogy a nő nem árulta el a nevét. Még is így név nélkül is mintha ismerném. A gondolat, hogy valahol már találkoztunk vagy láttam nem hagy nyugodni. Egy furcsa szál egy kötelék mi láthatatlan és meg foghatatlan lenne köztünk. Nem úgy mintha a rokonom lenne, a testvérem. Nem ez valami más volt valami különös és furcsa érzés mi belül nyomasztó volt. Nem abban a rósz értelemben, furcsa kellemetlen érzést plántált belém.
Ki értünk az utcára és irányt a kapuk felé vettük. Nekem nem volt ismerősöm, sem sok barátom. Igazat meg vallva alig ismertem pár embert a faluban. A szomszéd idős nénit, a boltos bácsit hova rendszeresen járok. Igen persze régi csapat társaimat, kikről már hónapok óta nem halottam semmit sem.
Ez a nő más olyan volt mintha minden sarkon lenne egy ismerőse vagy barátja. Néha biccentet vagy intett, esetleg intés egy mosoly kíséretében. És kik öt ismerték olyan furcsán néztek rám, mintha ismernének. Tekintetük elárulta ezt s én zavarban voltam, hogy sok szempár rám szegeződik.

Nem gyalogoltunk sokat, míg elértük a kaput s a világ kitárult. Van egy mondás minden út egy lépéssel kezdődik. Most éreztem, hogy meg tettem az első lépésem valami új dolog felé. Ki tudja, talán mikor oda érek az életem és gondolkodásmódom is megváltozik valamelyest.

Danzou Szer. Jan. 16 2013, 20:43

Hát nem lett mestermunka, de azért +8 Chakrát írj a szintedhez

Ajánlott tartalom

Ayami Remiyu

Ayami Remiyu

Re: Ayami Remiyu

Re: Ayami Remiyu

Re: Ayami Remiyu

Az álom

Re: Ayami Remiyu

Re: Ayami Remiyu