Re: Kenshiro Karu

**Kenshiro Karu** Vas. Jan. 22 2017, 18:04

A plazma nyaláb telibe találta a bijuu bombát és ahogy számoltam sikerült is felrobbantani biztonságos távolságban tőlem, de aztán elérkezett az a pont ameddig nem számoltam előre a tervem megalkotásában. Az események a szó szoros értelmében sodortak előre, én pedig nem tehetettem mást mint nekifeszültem és megpróbáltam a végletekig kitartani a jutsut és evvel egyetemben megsebezni a bestiát. Milyen érdekes már én is bestia jelzőt használok rá amikor itt most ő is a létezéséért küzd. Sehogy sem jó ez a rendszer, de ezen ráérek majd később töprengeni. A beleadott bijuu chakrának köszönhetően az Itami eléri a Nibi testét és akárcsak ezelőtt a Zessenzan így most a tűz technika is átüti a bijuu testét és megsebzi őt. A felcsapó kék lángok ismét eltalálnak és belemarnak a bőrömbe amint a hullám közelebb visz a Nibihez. Amint nekicsapódik a hatalmas víztömeg a pecsét által képzett falnak maga alá temeti a Nibit is én pedig még mielőtt elveszteném az érzelmeimet egy mosollyal az arcomon csapódok neki a falnak...

... Ha itt most vége is a történet is én megtettem mindent és hősiesen küzdöttem úgy érzem ...

Nem itt még nincs vége a történetnek. Kinyitom a szemem és azon kapom magam, hogy nem kapok levegőt. Hirtelen az információ áradat rám szakad, mint amikor újraindítanak egy gépet és hirtelen feláll a rendszer újra. A Nibi alattam van és látszik rajta, hogy ezt a csapást most tényleg megérezte. Mondhatni, hogy most ismét látom a testét éppen ezért, hogy a lángjai is kialudtak és nem is gyulladnak be, sejtem, hogy jó nyomon lehetek, talán most be is tudnám fejezni az egészet, de a levegő veszteséggel is számolnom kell. Az élet ösztön közbeszól és úgy döntök, hogy inkább a felszín felé indulok meg. Elfogyott a Nibi chakrája amivel számolnom kell ezért már csak a saját chakra készletemre támaszkodok, szóval most gyorsan cselekedni. Még nem érek fel a felszínre, de már aktiválom a Kongo Fuushát. A chakra láncok olyan erővel közelednek a Nibi felé, hogy még talán azt is megpróbálom, hogy hátha át tudják szúrni a chakrából álló testét. Mivel ez csupán a Nibi chakrájának egy kisebb részét birtokló chakralény ezért talán a teste sem annyira masszív mint a rendes Nibié, mindezek mellett most ki van ütve és még a lángok sem védik. Akár sikerül a láncokkal átütnöm a testét és megkezdeni a chakra szívást akár nem, amint hozzáérnek a láncok én abban a pillanatban elkezdem a Nibitől ellopni minél több chakrát amíg még tudatosan nem tud védekezni ellene. Azonban figyelek arra is, hogy ne lépjem át azt a küszöböt amit még kezelni tudok.
Miközben az aranyló chakra láncok a bijuu felé száguldanak én kikecmergek a vízfelszínre és veszek egy nagy levegőt. Igen itt még mindig nincs vége a dalnak... Összesen 4 láncot indítok útnak a Nibi felé ebből egy sokkal hosszabb mint a többi. Három láncal szándékozom lefogni a hátsó és mellső két lábát a harmadikat pedig a nyakára irányítom. A negyedik hosszabb lánc pedig körbe tekeredik a macska testén... ennek a láncnak pedig azért kellett hosszabbnak lennie mint a többinek, mert ez többször rátekeredik a macska testére.
- Nem csak a saját erődet használom ellened. Remélem emlékezni fogsz még sokáig erre a pillanatra Nibi.
Kézpecséteket formálok és a hasogató fejfájás és az égési sérülések által érzett pokoli fájdalom ellenére koncentrálom a chakrámat és felkészülök egy utolsó táncra. Kézjeleket formálok és közben koncentrálom a még megmaradt felhasználható chakrámat. "Suirou no Jutsu". Nem mész sehova Nibi... A hatalmas víztömeg és a láncok jelenlétével talán sikerül még addig kordában tartanom a Nibit amíg végrehajtom a tervem utolsó részét. Bár ez a lánc még nem az amit meg akartam idézni, de ki tudja amennyiben a nibi chakrája időközben megérkezik belém azt azonnal beleirányítom a Kongo Fuushába és azzal átalakítom a jutsut a Fuuinjutsu: Jigoku no Kusari // Pecsét jutsu: A pokol lánca, mely ha eléri a Nibit bizonyosan pokoli fájdalmakat okoz majd neki és remélhetőleg az én oldalam felé dönti a mérleg nyelvét.
Térdelve a vízfelszínen mindkét tenyerem a vízfelszínhez ér és minden erőmre szükségem van, hogy minél erősebben zárjam le a Nibit a víz alá a vízbörtönnel, majd pedig az utolsó fázisba lépve egyszerűen csak maximális erővel megrántom a hosszabb láncot amely fűrész módjára remélhetőleg, nemes egyszerűséggel ketté vágja a Nibi testét!

Jiraiya Vas. Jan. 22 2017, 18:48

Könyörtelen, vad és erőszakos harcos, kinek ereje most már kevés emberéhez fogható. Legalábbis valami megváltozott benne. A harc elején talán nem tudta jól felmérni a helyzetet, ezért került hátrányba, de most tudja, hogy mit kell tennie. Tudja, hogy milyen technikát kell használnia, hogy a legjobb helyzetbe kerüljön, hiszen ezúttal bármennyire is akart taktikázni, egy ilyen őrületes erejű szörny ellen a legjobb módszer ebben a térben a legerősebb és egyben leghatásosabb technikák bevetése.

Karu felfelé kezdett úszni a felszínre, miközben Chakraláncokat hozott létre, amik a mellkasából indultak meg a Nibi felé. Mivel egyszerre több mindenre kellett figyelnie és levegőt is alig kapott, így amíg fel nem ért teljesen, addig a láncok esetlenül mozogtak a Nibi felé, akinek szemében őrületes düh égett! Ahogyan Karu felért a felszínre, levegőt vett és teljes figyelmét a láncoknak szentelte, meglátta az odalentről feltörő kékes fényt és a gőzbuborékokat, amik másodpercről másodpercre melegedő víztömeget hoztak magukkal. Ám a láncok elkapták a bestiát és nem engedték, hogy felfelé törjön! Így Karu pedig ki tud állni a víz felszínére, hogy ne főljön meg. A feltörő gőzbuborékok ígyis eléggé kellemetlenül fájdalmas levegőt fújnak felé...

Karu hangjára pedig a fent himbálódzó, elérhetetlennek tűnő ketrec sötétjéből két felemás szempár villant fel... Lehet, hogy a lenti lény nem hallotta, amit Karu mondott, de odafent, mindent hallottak... Mindazonáltal a láncok folyamatosan lent tartották a Nibit, ám chakrát nem tudtak tőle elnyerni, egyszerűen a lény túl erős volt még mindig! A víz már forrt a fiú lábai alatt, miközben a Vízbörtön Technika ráerősített a Nibit lent tartó erőre... Gyengül... Érezhetően gyengül... Pillanatról pillanatra gyengül, végül pedig egy óriási légbuborék ömlik ki a szájából, szemei fájdalmasan remegnek kikerekedve odalent, teste megrándul, a szervezete és teste elernyed... A láncokra nincs szükség, a Nibi fizikai teste meghalt, majd lassan a vöröses chakra kezdett előtűnni belőle. Karu nem késlekedett, azonnal tudta, hogy mit kell tennie!
A láncokon végigfutó kékes árnyalatú chakra kapcsolódott a vörös chakrához, majd elkezdte magába szívni, egészen Karu testéig, a mellkasáig, majd be a testébe... A fiú érezte teste köré gyűlő erős chakrát ami persze a saját chakrahálózatától teljesen elkülönül. Az odalent lévő Vöröses Chakra lassan eltűnik, a meghalt test pedig teljesen chakrává alakult... Karu győzedelmeskedett, bár borsos árat fizetett érte... Az alatta lévő forrongó vízmennyiség lassan eltűnik, a Suiton elemű chakra amit a technikába ölt kezd elfogyni... Úgy, ahogyan Karu ereje is fogy. Furcsa nem igaz? Most tett szert egy óriási mennyiségű chakrára, mégis gyengül...

- Legyőztél... Elvetted tőlem a chakrámat, ahogyan egy harcos tenné. De a következő találkozásunkig gondolkozz egy kérdésen: Mi teszi az embert Jó emberré?

Tette fel kérdését a Nibi, ám Karu nem tudott már reagálni rá, összeesett és elragadta az álom.

// A következő posztod a Tanulást lezárása. Olvasd vissza a legelső tanulásos posztodat ehhez a technikához. Amikor Karut uralta a chakra, teljesen elvakult. Megmentetted a lányt és elpusztítottad az ellenségeket, DE ahogyan Naruto Orochimaru ellen te is elveszítetted az önuralmadat, és tombolni kezdtél. Így ölted meg az ellenségeket és mentetted meg a lányt. A belső küzdelem amit lejátszottunk voltaképpen a Nibi Chakrája ellen történt, ami azzal, hogy kiengedted átvette az uralmat a tested felett. Idebent pedig a chakrád, az asztrális kivetülésed volt az, ami leküzdötte a tested felett uralkodó Nibi Chakrát, így képes vagy most már uralni a 3. Palástot is.
AZONBAN!
A tested komolyan megégett, de nem szenvedtél a VALÓSÁGBAN olyan fokú égési sérüléseket, mint a pecsétben. A pecsétben szétégett a tested külső része a valóságban viszont csak a bőröd, ahogyan Naruitonál is láttad. Két lehetőséged van: Vagy ott hagy téged a lány vagy pedig megment téged és gondoz, nagyjából 2 hét alatt teljesen visszanő a bőröd és kutya bajod sem lesz.

A Tanulós irományért +10 Chakrát írok jóvá a harcért pedig további +12 Chakrát. Szép volt, bár nehezen indult! Összesen +10 TJP a jutalmad még. A leírtak szerint kérek tőled egy hosszabb záróposztot és akkor felírhatod a technikát ^^

Edit: A Pecsét viszont gyengült a változások az adatlapon. //

**Kenshiro Karu** Vas. Jan. 22 2017, 21:36

Egyre forróbb gőzbuborékok törnek föl a víz felszínére miközben lefogom a Nibit a láncok segítségével. Érzem amint egyre jobban próbál a felszín felé törni amint egy fuldokló. Valóban a Nibi most fuldokol én pedig minden erőmet bele kell adjam, hogy lent tudjam tartani. Most, hogy így nézem ezt a lényt haldokolni, megrohannak az érzelmek. Tudom, hogy életre halálra küzdöttünk de én most elveszem az életét és hiába vagyok vele tisztában, hogy ez csupán csak a Nibi chakrájának egy kivetülése volt egy könnycsepp akkor is végig szalad az arcomon amikor a chakra lény végül utoljára megremeg. Abban a pillanatban kezdem tőle elszívni a chakrát. Érzem amint feltöltődök chakrával és úgy érzem megállíthatatlan vagyok.
Valami azonban nem stimmel. Amint a Nibi chakrája kezd feltölteni ismét erővel érzem magamban az iszonyatos fáradtságot. Mi történik velem? Hiszen én nyertem meg a csatát, most nem kéne elájulni, hanem inkább kijutni valahogy erről a helyről! Gyengülök a fenébe mi történik. Az utolsó dolog amit még hallok a monumentális ketrec előtt.

- Legyőztél... Elvetted tőlem a chakrámat, ahogyan egy harcos tenné. De a következő találkozásunkig gondolkozz egy kérdésen: Mi teszi az embert Jó emberré?

Ez a mondat beleégett az emlékezetembe. Aztán egy másodpercre minden elsötétedett... Zöld szemek... Chizune? Nem ez nem ő lesz. A konohai lány mellém botorkál miközben felülök és meglátom mi történt vele... Letépem a felsőm jobb karját és bekötözöm a sebét. A mozdulatok iszonyatosan fájnak, mi történt velem? Annyit látok amikor a jobb karomra nézek, hogy a bőröm teljesen eltűnt mintha elpárolgott volna. Ennyire elvesztettem volna a tudatom. Felállok és hátranézek még egyszer a lányra. Tudom, hogy egyszerűbb lenne ha velem jönne, vagy elvinne konohába, de nekem meg kell találnom Chizunét és ettől senki nem tántoríthat el.
Nagyjából három lépést teszek meg a hősies kijelentés után amikor megbicsaklik a lábam és elesek. A lány még egy pillanatra felém fordul...
- Menj innen, menj haza és kérlek ne beszélj róla, hogy találkoztunk. Maradjon ez a mi titkunk...
Azzal már nem is nézek felé, de érzem, hogy nyakába veszi a lábát és hamar elhagyja a harcmezőt. Nagyjából fél napomba telik mire visszatérek a kis barlanghoz ahol eddig meghúztam magam. Tudom, hogy nagyon nehéz napok következnek, ezért beveszem magam a kis lyukba és eltüntetem minden nyomát annak, hogy itt valaha is egy tábor volt. Amint beérek a barlangba össze esek a kimerültségtől és mély álomba merülök. Amikor magamhoz térek már magasan rója égen örök útját a nap. Nem tudom, hogy mennyit aludhattam, de sokkal jobban érzem magam, de még közel sem olyan állapotban, hogy ismét Ciri nyomába eredjek. Szerzek egy környező csermelyből vizet és egy vizes borogatásokkal próbálom enyhíteni a fájdalmaimat. Mindeközben a Nibi utolsó kérdése amely lyukat ütött belém éget belülről akárcsak a chakrája és ő maga. Mi teszi az embert Jó emberré? Mik azok a célok amelyek nemessé tesznek minket? A többség akarata miatt feláldozott életek, vagy az önző célokon alapuló de mégis másoknak segítő szándék?
Ezen a témán még úgy érzem, hogy sokáig fogok rágódni és ha egyszer megtalálom rá a választ akkor tudom, hogy valamit elértem az életemben...

// Döcögősen, de sikerült lezárni ezt is. Köszönöm szépen a mesélést! Smile

//

Ajánlott tartalom