Kitori Musato

A megtanulandó technika neve: Konoha Shoufuu // Levél Feltámadó Szél
( Ebben a tanulásban a jutsu elsajátítása mellett kicsit rendezném és bővíteném Kitori fegyvertárát.)

A nap átsütött az ablakot eltakaró sötétítőn. Már dél is elmúlt. A nap meleg fénye még így is érződött és sajnos felébresztett. Még mindig az ágyamban feküdtem, mert tegnap elég későn értem haza. A kis szobában hatalmas volt a rendetlenség, de kit érdekel ez, akkor, amikor valaki fáradt és későn jön haza vagy esetleg akkor, ha valaki délután kipihenten kellemesen ébred.
- A francba… - mondtam unottan.
Vajon mi lehet a tekercsben? Meg kellene nézni…
A tegnapi túlélő próbám jutalma, szóval biztos nem piti technika.
Felkeltem az ágyból és az asztalomhoz léptem, ahol a kis tekercs található. Kicsit haboztam, majd inkább úgy döntöttem, hogy előbb kimegyek a kiképzőterepekre és csak utána nézzem meg a tekercset.
Elkezdtem öltözni, amikor eljutottam a fegyverek felpakolásához fájdalmasan rá kellett ébrednem, hogy túl sok helyet foglalnak, és túl kevés van belőlük.
- Ezt még a technika meg tanulása előtt meg kell oldanom… - mondtam halkan.
Egy kisebb készülődés után átmentem a családi fegyverboltunkba.
- Szia, apa. Ha nem gond, akkor összeszednék néhány fegyvert…
- Szia! Csak nyugodtan, de majd mutasd meg, hogy miket viszel el, tudod az elszámolás miatt.
Megközelítőleg fél óra alatt összeszedtem mindent, majd bemutattam a dolgokat apámnak, hogy el tudjon számolni.
Felmentem a szobámba és előkészítettem a tekercseimet, hogy beléjük tudjam pecsételni a dolgaimat. Öt tekercsem van. Valamint van két üvegcse tintám, de ennyi szerintem pont elég is lesz.
Elkezdtem pecsételni a dolgaimat a tekercsekbe, ami ez után a következőképpen néz ki:
( Egy kisebb leírás a felszerelésemről)
Övtáska:
- 5 kunai
- 5 shurriken
- 5 füstbomba
- 10 robbanójegyzet
- 10m drót

Kis kék tekercs:
- 2 fuuma shurriken
Kis piros tekercs:
- 20 kunai
- 20 shurriken
Kis piros-kék tekercs:
- Elsősegély készlet(1db)
- Energiatabletta(1 doboz)
- 10 füstbomba
Két tekercsem a ceremónia végére üresen maradt, de nagyon nem is számítottam másra.
Amikor mindennel kész voltam, már sokkal könnyebb volt elpakolni a dolgokat. A boltunkból, igazából csak húsz shurrikent és kunait hoztam, mert egy kis gondolkodás után rájöttem, hogy ennyi is elég.
Elindultam a kiképzőterepek felé. Lassan végig battyogtam az utcán. Néhány ember kicsit hangosabban beszélt a kellőnél és így kihallgattam a beszélgetésűket akaratlanul is:
- Hát ez már katasztrofális! A godaime miért nem tesz semmit? Itt már nincsen semmi közbiztonság…
- Ugyan már. Az a shinobi még időben érkezett és mindenki túlélte, ezért nem kell olyan nagyon felháborodni és különben is, háború van!
- De akkor is egy ellenség csak így itt járkált a faluban. Mintha valami őrség nélküli hely lenne…
- Ha nem akadékoskodtál volna, akkor nem történt volna semmi…
A kis beszélgetés folytatódott tovább is, de én már kiértem a hallótávolságból. Azért ahogy sikerült leszűrnöm a dolgot, az nem a legjobb történéseket bizonyítja. Lehet, hogy a vereségünk már a küszöbön van? Mi lesz akkor, ha a legendás Konohagekure no sato összeomlik? Van egy olyan érzésem ebben a háborúban csak vesztesek lesznek…
Utam során egy másik érdekes dolgot is észrevettem: egy kisebb csapat összevissza vert valószínűsíthetően genint.
Ez a mai nap…
Utam további részében, már nem találkoztam semmi érdekessel, csak a megszokott félelemmel, amit a háború válthatott ki. Rájöttem, hogy hihetetlen nagy szerencse az, hogy shinobi vagyok, mert így sokkal nagyobb az esélyem a túlélésre, bár ennek van egy másik oldala is, ami az esélyemet csökkenti, ez pedig nem más, mint a front. Szerencsére genineket nem küldenek harcolni….
Kiérve a nyolcas kiképzőterepre néhány shinobit láttam gyakorolni. Legalább ez a megszokott és boldognak tűnő kép ugyanaz, mint régebben.
Leültem egy padra és kinyitottam a tekercset, amiben a következőket olvastam:

Konoha Shoufuu // Levél Feltámadó Szél

Ez a technika egy gyors mozdulati kombináció. Több féleképpen is fel lehet használni. A technika lényege, hogy a shinobi egy gyors és erős rúgást hajt végre a lábával. A rúgás következtében a shinobi lába szinte pontosan kilencven fokban fog felfelé meredni. Kedvelt technika, ha egy fegyvert kell kirúgni az ellenfél kezéből, de abban az esetben is használható, ha valaki az ellenfele állát akarja felfelé rúgni. A technika sokoldalúsága miatt könnyen be lehet illeszteni más mozdulatsorokba is. Mivel ez egy elég jó mozgáskoordinációt igénylő jutsu , ezért a C besorolást kapja.

A tekercsen több kézzel rajzolt kép is szerepelt, ami lényegesen megkönnyíti a technika elsajátítását.
- Remek! Akkor ez egy hasznos Taijutsu. Reméltem, hogy valami ilyesmit fogok megtanulni, mert az elemem még ismeretlen és ahhoz gyakorolni kell nagyon sokat, ez pedig valamivel egyszerűbbnek tűnik.
A pad mellett találtam egy olyan fát, aminek az egyik ága pont tökéletes volt ennek a jutsunak a megtanulására.
Gyorsan bemelegítettem egy kicsit, majd neki álltam a dolognak. Azzal akartam kezdeni, hogy elbírjam egyáltalán találni a fejmagaságban lévő ágat.
Helyből egy rúgást intéztem felfelé, aminek több következménye is lett. Az első, hogy elestem, a második pedig, hogy a combom majdnem szétszakadt.
- Ezt még… gyakorolni kell. – mondtam néhány fájdalmas nyögés között.
Ezt a rúgást még jó párszor eljátszottam, hasonló eredménnyel, de egy kis idő múlva egy barátságos shinobi oda jött hozzám és elmagyarázta, valamint be is mutatta a technika trükkjét. Megköszöntem neki, ő pedig visszament a saját geninjeihez.
Így már sokkal egyszerűbbnek mondható a dolog, hogy láttam és hallottam néhány csínját-bínját. A gyakorlást folytattam és meglepő módon javult a dolog. Néhány óra edzés után már sikerült egy erőteljes rúgást végrehajtanom, méghozzá majdnem kilencven fokban.
Ennek örömére pihentem egy keveset. A padon ülve tovább tanulmányoztam a tekercset és elhatároztam, hogy nekifutásból is megpróbálom a dolgot.
A gondolatot tett követte. Négy méteres nekifutással próbálkoztam. Ez jelentősen megnehezítette a dolgomat, de most nem lehet feladni alapon rendíthetetlenül folytattam a dolgot.
Szegény ágat már nagyon megviselte a gyakorlásom, ezért kerestem egy másik alkalmas fát.
Még néhány óra gyakorlás után hazamentem, mert abban reménykedtem, hogy megfelelően el van sajátítva a technika. Úgy terveztem másnap még csiszolok rajta, de egy fájdalmas izomláz ezt lehetetlenné tette számomra…

Köszönöm. Tudom, hogy kevés, ebben teljesen biztos voltam, már feltöltés előtt is. Legközelebb, majd jobban igyekszek