Samurai To Shinobi, avagy Gonza Sasano vs Kitori Musato

Ezen a napon szép és kellemes idő volt, a ronin folytatta a vándorútját, gyaloglás közben sokat elmélkedett mindenfélén. Egy kopár pusztaságon kelt át, egy föld úton. Pár órás gyaloglás után egyszer csak egy kiáltást hall, nem látja, hogy ki az, hiszen a hang hátulról jön. Egy fiatalember hangját hallja aki hősünket éppen vádolja mindenféle dologgal. Gonza hátra nézett, egy ifjú shinobit látott maga előtt. Majd annyit látott még, hogy a srác elővett valamit és ezután két füstfelhő kíséretében, két nagyméretű shuriken került elő. 
~ Mi van?! Kémkedés és lázadásszítás? ~ mérgelődött magában, ugyanis szamurájunknak semmi kedve sem volt harcolni, el lett rontva a napja nem kicsit. Látja azonban, hogy a nindzsa támadásra készen áll, ám a ronin nyugodtan sétál ő felé, egyik keze a kardja markolatán van. Közeledik a rágalmazó nindzsa felé, úgy 10-15 méter lehetett közöttük, majd így szólt hozzá:
- Miféle idióta vádak ezek? Egyszerű vándor ronin vagyok, messziről jöttem. Miért kémkednék? Nem érdekelnek engem a shinobik dolgai. Lázadásszítás? Most járok ebben az országban először, nem ismerek itt senkit és semmit, mégis mi ellen lázadjak??! Bujtogatás? Vándor vagyok nincsen otthonom, akkor mégis kit bújtassak? Shinobi létedre elég kevés az információd, mégis vádolsz és fegyvert fogsz rám? De látom a tekinteteden nem akarsz hinni nekem, és jobban van kedved harcolni, mint normálisan utána nézni a dolgoknak. Harcolni akarsz? Rendben! - mondta neki nem túl boldogan, majd villámgyorsan kivonta a kardját és a földbe szúrta, majd átáramoltatta a chakráját a testében és a katanájában, ez volt a Gitou. Ezután felvette az alapállást, majd várta az ellenfele lépését. ~ Chh...a francba! Ez hiányzott nekem! Utálom az ilyen zűrös napokat!~ 

Miután elvégezte a ceremóniát észre vette, hogy repül felé egy nagyméretű shuriken. A Ceremóniának köszönhetően a testében és kardjában a chakraáramlás felgyorsítja a harcos mozgását, így a felé repülő shurikenek elől, kitért egy gyors oldalra történő ugrással. Ezt követően észre vette, hogy két klón felé támad, még hozzá pusztakezes technikával. Szamurájunk az évek során sokat foglalkozott a reflexei fejlesztésén, és az időzítésén. Két ellenfél az még nem olyan sok. Ugyanakkor meglepődött azon, hogy a klónok taijutsuval rohamoznak meg egy kardvívót. Igaz csak klónok voltak, de hősünk tudta, hogy előbb ezeket kell elintéznie, hogy utána az eredetit is megtámadhassa.
~ Rugdosni szeretnétek? Lábak nélkül nehéz lesz.~ gondolta magában, majd a katanájával az egyik klón lábára mért csapást, a lándzsájával pedig a másik klón lábát nyársalná fel. Amennyiben a klónoknak végük lesz, azonnal megrohamozná az ellenfelét, és egy gyors vágást mérne a nyak és a váll közé, ha ez nem sikerülne, akkor hirtelen leguggolna és a térdhajlatait vágná át, amennyiben a shinobi felülről támadná az éppen guggoló ronint, a másik kezében lévő lándzsába (aminek a hegye az ellenfele mellkasa felé néz), beleszaladhat. 

A ronin még mindig nem találta az ellenfelét, óvatosan sétált előre, egyszer csak, szinte a semmiből egy hatalmas robbanás törte meg a csendet. Ennek a robbanásnak a lökéshulláma elrepítette hősünket pár méterre, aki ráesett egy földből kiálló nagyobb kőre, aminek következtében a vádlija megsérült, nagyobb zúzódást, erős horzsolást, és persze némi vérzést is elszenvedett. A lába erős ütést kapott, így szamurájunk nehézkesen és sántítva állt fel. 
- A fenébe! Jól van, szóval robbantgatunk?! Elég a bujkálásból! Nem vagyok kém, nem követtem el semmit! De ha úgy sem hiszel nekem, akkor legalább küzdj tisztességesen! - mérgelődött Gonza, majd észre vette, hogy a lándzsája és a kardja is szanaszét hevert a földön, ám szerencsére a fegyvereknek nem lett semmi bajuk, csak neki. Sántikálva odament a kardjához, kicsit még szédült is, a lökéshullámnak köszönhetően. Felvette a fegyvereit, majd észre vette, hogy a shinobi kijött a föld alól. 
~ Szóval a föld alá menekültél, te gyáva! ~ mérgelődött magában, majd összeszedte minden erejét, eltette a katanáját, és félredobta a lándzsáját is, majd így szólt: 
- Sikerült felbosszantanod. Rendben, bekeményítek én is! - mondta neki, majd elővette chakraérzékeny nodachiját és felé futott, ahogyan csak tudott, bár fájt a lába nem kicsit. Ekkor észre veszi, hogy shurikenek repülnek felé, hirtelen leguggol majd, majd egy gyors bukfenccel félre gurul, hogy elkerülje a felé repülő dobófegyvereket. Ezt követően felállna és megrohamozná ellenfelét, és nagy méretű kardjával vágások sokaságát mérné rá. Bár sántít, de a kezének semmi baja, kardot forgatni nagy sebességgel képes. Egy nagyméretű fegyver elől nehéz kitérni, ráadásul elég hosszú ahhoz is, hogy kellő távolságból legyen az ellenfelétől, ha az netán támadást indítana felé. Kérdés, hogy összejön-e neki. 

A három shurikent eldobtam. Talán az előbbi meglepődés következménye az, hogy a kunai a kezemben ragadt. Mégszerencse, hogy nem aktiváltam a rajta lévő robbanójegyzetet, mert akkor nekem is hamar végem lett volna. Elszámítottam magam. Hiába vagyok Konoha Páratlan Chunninja még velem is előfordulhat. S az a földalatti incidens, amivel megrémítettem saját magamat. Na hát arról sem fogok senkinek egy szót sem mondani az holtbiztos. Nem lenne jó, ha egy baklövés miatt máshogy gondolnának rám, nem pedig úgy mint amilyen valójában vagyok. Legyőzhetetlen Chunnin, aki már csak azért nem Kage, mert megalázó lenne a többi shinobi számára, ha címekkel jutalmaznák tehetségemet. Hiszen ha én ilyen fiatalon erre is képes vagyok, akkor rosszul éreznék magukat, tudván ők öregek és semmit nem értek el.

Gyermeki hangon felkacagok. Ellenfelem meglepődhet. Magam sem tudom miért nevetek, azért mert viccesnek tartottam gondolataimat, vagy azért mert csak jólesett? Mindenesetre kedvesen rámosolygok a felém rohamozó batár fegyvert tartó szamurájra. Még integetek is neki, miközben rohan.
Innenstől tervem egyszerű. Amint két-három lépés távolságra lesz tőlem, tehát nagyjából már lendíti a fegyverét. Akkor én nemes egyszerűséggel megpróbálkozok egy sokat gyakorolt hátraugrással, mellyel métereket távolodhatok. De közben kunaiomat, melyre csavarva egy robbanójegyzet van eldobom felé és szinte azonnal robbantok. Ekkor engem csak a lökéshullám az, ami valószínű hogy elkap, de őt... Nem lennék a helyében. De nem is lehetnék, hiszen én vagyok a nagyérdemű ninja, ugyebár...
Ha nem sikerül elkapnom a ritmust és megfelelő időben ugranom, akkor nem is teszem, hiszen simán levágna. Inkább a földre vetem magam és megpróbálom kirugni a lábát miközben arra is figyelek, hogy kunaiommal hárítsam a Nodachiját, ha azzal esetleg írányt tud változtatni.


// Gomen a késésért //

Sajnos tervem nem egészen sikerült - nem értem az istenek miért sújtanak engem ilyen pechel, pedig ugyebár én Konoha Nagyszerű Chunninja vagyok, szerintem néhányan hibáztak ott fent és nem alkották megfelelőre a szerencse szabályait - nem tudtam megfelelően hátraugrani, mert ellenfelem folyamatosan követett. Az kissé meglepő, hogy sérült lábbal is képes olyanokat ugrani mint én aki shinobi vagyok, de hát végül is ez van. Mindezek után földre vetettem magam, de ellenfelem ellépett és kardjával próbál lesújtani.

Nos gyorsan mozog annyi bizonyos, talán kicsit nekem is fel kellene kapcsolnom, igaz, olybá tűnik, mintha előlre látná, hogy mit akarok. Közelharcban tényleg jó, reflexei varázslatosak. Valami oknál fogva nem tudom kihasználni a shinobik mozgékonyságából adódó előnyömet, hiszen egy két gyors és cseles mozdulattal kellene elkapnom, de kardját valahogy mindig úgy forgatja, hogy megakadályoz ebben. Talán ismer valami Ninják ellen kifejlesztett technikát? Ó, nem hinném.
Ahogy csap kardjával, kunaiommal hárítom. De alkapja ujjamat a vágás ezért meglepődésemben és figyelmetlenségemben, teljesen véletlenül szertelen jellemem folytán aktiválom a fegyveremen lévő robbanójegyzetet és az ár mindkettőnket elragad... Ó, Borzalom!


// Sután kezdődött, sután is fejezném be. Nem akarlak váratni, de kezdenek megsűrűsödni a dolgaim itt gundanon, ezért választottam ezt a megoldást. Na meg, Musato személyiségét manapság nem érzem át annyira, ezért nem erőltetném most tovább ezt a karaktert. Majd talán máskor komolyabban véve is megküzdhetünk egymással ^^ //