Hakkyou Katsumi - Jutsetsu

Hakkyou Katsumi

Nő

19

Tetsugakureből származik

Lakhelye ismeretlen

Jutsetsu – Vándor ninja/szamuráj
Fejlett Chuunin

Kinézet
- 175 cm magas
- „europid” szóval fehér bőrű
- fénylő fehér hajú
- sárga szemszínű
- X vágás az arcán


Felszerelések
+ 2 db övtáska
+ Wakazashi
+ 8 db füstbomba (Övtáskában)
+30 db robbanócetli (Övtáskában)
+ 10 db Kunai (Övtáskában)
+ Katana (óriás legyezőbe építve)
+ Óriás legyező
++ sárga tekercs (konyha tekercs)
++ piros tekercs (váltóruha, áruházat)
+ Asakura no Jutsumaki (Véres hold tekercse)*
+ 1 db teljesen fekete "Toukenmaki" nevű fegyverek tekercs
+ 2 db Alkarvédő páncél
+ szarvszerű ékes dísz (mint valami tirara. Túlsok haszna nincs!)
+ karmazsin vörös szoknyaszerűség
+ Egy pár dizájnhoz megfelelő csizma (melyben könnyű a lábmunka)


Jellem
Alapjába véve jó természetű gyermek volt. A harc nem minden esetbe való neki. Érzelmes típus, és könnyen elragadja az Exlaw. Legmélyén ott van benne a gyilkolási vágy és a „véres” perverzség.
Akárki akármit mond rá, a társaságban jelét mindig mutatja a negatív érzéseknek. Egyedül létekor "esik az eső". A benne lévő gonosz szellemet titokban tartja, ameddig tudja, és próbál harmonizálni vele. Ezért is kutatja Ichiban-san múltját, s kerüli azokat a hibákat, amiket a szellem elkövetett anno. Igaz van, hogy bele kell esni, hogy megmutassa a léleknek, hogy van kiút mindig, bármi baj van.


Különlegességek
Kivételes akarat erővel rendelkezik, de gyengesége az emberi mivolta, habár manipulálva az erősségévé is válhat.

Cél
Sokan eltolják maguktól, így a célja, hogy megtalálja magát az élet célját! Nővére próbálja elfogadtatni Ichibant, hogy Katsumi mesterévé váljon az Exlawjának. Bátyja az „átok” megszüntetésén igyekszik.

Egyéb
A hatalmas (hosszú markolattal ellátott) legyezője még a klán egyik fegyvere volt.
Katsumi alap eleme a szél, de Ichiban Chakrája hasonlít a zöld lángokra.

Előtörténet


A családom ősei Nagamura nevű földesúrnak köszönheti életét...
Még a Ninja Nemzetek kora kezdetén, amikor a rendszer terjedni kezdett a több száz hektár földet ellepő lakosokat a helyi maffia fosztogatta, fenyegette, és félelemmel irányította.
A legnagyobb zsákmány maga a palota, de mégsem foglalták be a bűnözők. Túl jól szervezettek voltak, és kellő nyomást okoztak a palotának.
Nagamura tudta, hogy népét meg kell védenie. Külön kiképzett rendvédelmi erőt szervezett a faluban a lakosokból, de ők fel sem értek a maffia szintjére. Pár tucat szamuráj fel tudna egy egész szervezetet őrölni, de akkor maga – az egyedül hagyott - palota kerül veszélybe. Elvesztheti a kis nép uralkodójukat és minden reményt. Nem tehette meg! Mit tévő legyen? Segítséget kérjen Vas ország vezetőitől? Nem lehet! Ha sikerül a maffiát leverni, akkor a politikai ellenfelek fogják bekebelezni a földjét. Eddig nagyon visszaszorított adókat vet ki a földesúr az embereknek, de az új vezető… az adóval fogja éhen dögleszteni a népet. Minden remény elmúlhat…
Ekkora sakk mattot Hanataro Ichiban, egy eszes fiatal ronin adott. Véres útja tiszteletet vívott ki minden maffia csoportnál. Gyermek korát senki sem ismeri, de annyit tudni, hogy szülei a szamurájjá válás érdekében „halálra” dolgoztatták, kínozták. A szülők méltatlansága, kegyetlensége gyermekük lelkének torzulására káosztatott. Akkor született meg Ichiban igazi valója egy kedves gyermekből. A teljesen eltorzult félember egy éjszaka alatt a Hanataro család mind az 5 tagját legyilkolta emellett a szolgálókat se kímélte. Azóta kedvenc mondása: „Ahogy vetsz, úgy aratlak le!”
Akkoriban a Taki nevű faluban random szedték a bűnözők a pénzt. Természetes, hogy a koszos haramiák meglátva a fiút, őt megállították "anyagi támogatásért". Túlcsábító volt számukra Ichiban. Nemesi selyemruha, kardok az övén, egy ígéretes nagy táska… Nagy zsákmány lehet a törpszlinél! Ez a kisember kicsit ijesztő volt kifakult, fehér haja miatt. Kis aggodalmukat elhagyták, ami nagy ostobaság volt, mert le lettek vágva, mint a disznók.
Ahogyan telt az idő, Ichiban mint koldus élt a faluban. S ahogy a békéjét zavarták, mindenkiben a félelem Hanataro Ichiban névvel párosult. A rendőrök és a gonosz szervezetek a fiú életét akarták.
Gengetsu nevű bűnbanda fejese fülébe jutott az új félelem tettei. A vezér maga csak nevetett rajta naphosszig, de amikor a riadtságokat meglátta az óvatlan pillanatokban, döntést hozott.
Amikor a hajnal felkelt Ichibant bűnözők vették körbe. Kör közepén ő és Nagyvezír állt, majd csenevésztek egy kicsit. Nagyvezír alig várta, hogy pengéit bele állítsa a kisember húsába, s tekintélyét magasabb szintre emelje emberei előtt. A két démon harca nem dőlt el egy teljes nap alatt. Nagyvezír kezdte elismerni az ifjú tehetséget. Ezért ajánlatot tett a bandavezér!
Attól a naptól kezdve Ichiban új titulust kapott a „Félelem” helyett: a félelmetes Alvezír!
Stratégiák kialakításában sokszor részt vett, hatalmas hasznot jelentett a Gengetsunak. A banda sötét zászlaja alatt csatlakoztak a bűnözők környéki bandái. Egyre nagyobb hírré fajult, sőt maga Nagamura-sama füléig eljutott a haramiák sikere. Ekkor folyt a sakk játszma Nagyvezír és Nagamura között.
Eltelt lassan 3 év, és Hanataro Ichiban neve megkopott a köztudatban. Nagyvezír és Alvezír tettei minden gonoszságot felülmúltak. A helyi rendőrök tehetetlensége, és Nagamura kétségbe esésére új rendelet született.
Egy hozzá közel álló szamuráj család elvállalta a nép védelmét, amint a környék Roninjai összegyűltek náluk. Minden ronin mentesül múltjának terheiről és be kell lépni a védelmező szervezetbe, amely az „Asakura család” nevet kapta. A többi klán szerint halálos szégyen, amit az Asakurák bevállaltak, sőt kezdték őket kerülni, de a lehetőség a változtatásra, amit Nagamura megadott; még többet éltek vele.

Nagamura új büszkeségét nem tűrte a Nagyvezír. Haragjában összes hadi erejét össze akarta gyűjteni, hogy lecsaphasson a palotára, de ekkor Alvezír tett ajánlatot.
Úgy hírlik, hogy az Asakurák a fiatal cipőben járó Ninja rendszer tudását beépítették saját tanaikba új stílust teremtve. Sok klánok ilyenkor irigységgel akarták megkaparintani az Asakura tekercset, de mindenki elbukott. A riválisok ninjákat is béreltek, viszont hiába. Nagamura erőre kapott az új sakk bábuval. Új játszmát kezdett látszólag a Nagyvezírrel, valójában az Alvezírrel.

A terv harmadik reggelén Egy fiatalember jelent meg az Asakura kisbirtok kapujánál. Az őrök megcsodálták a ritka selyemruhát, a díszes markolatú katanát, wakazashit. Mögötte két kísérő egyenruhája egyenesen sugárzott a gazdagság látszatától. A lóról köszöntötte a fiatal férfiú a birtok őreit, s a finom kérése hallatán utat nyitottak a vendégnek. Mindenki ámulta a birkabőrbe bújt farkast. Az Asakurákat lenyűgözte a látvány, de jobban lenyűgözte őket, amikor meghallották, hogy tag akar lenni Ichiban.
Nagamura teljes referencia lekérést rendelt el, de a sok információ között nem hangzott el a véres út, amin végig járt a fiú. Azt sugallták a madarak, hogy Ichiban szüleit kegyetlen módon megölték, és csak a fiú élte túl. Emellett semmi érdemlegest nem tudtak előszedni. Nagamura szemtől szembe kérdezte ki a vendégét. A kellemes, kicsit feszélyező társalgás az Alvezír valódi személyiségét nem tudta felderíteni a földesúr, de Ichiban ellenfele még sejteni sem sejti mi a valóság.
Asakura család új szamurájt avatott be a körébe!
Visszafordíthatatlanná vált a terv, s napról napra idegesebbé vált Nagyvezír. hetente kapta a titkos írásokat, s minden a terv szerint megy. Mindenki elégedett, de a látszat mindenki tudta nélkül kezdett valósággá válni.
Hanataro Ichiban sosem tapasztalta meg azt a békét, nyugalmat, amely a Család hatása. Lelkét megérintette a Bushido. Álmai egész élete során most vált először nyugodttá. Most érezte igazán; otthonra talált.

Idegeskednie kellett volna, mert a kezdők és haladók a chakra irányítását tanulták, és a legalapvetőbb ninja technikákat. Ő a Hien technikát erős haladó szintre emelte. Az Asakurák legfőbb tanítását mégse kaphatta meg, ahhoz az eskü mellett tettekben kell bizonyítani a rátermettségét. Ichibant szorította az idő, a bűnszervezet már azon aggódott, hogy árulásról van szó. El kell lopni a tekercset! Ezt a fiatal gengszter a legutolsó teveként sorolta be, mert az ott léte közben megismerkedett egy lánnyal, akivel a cseresznyefa alatt piknikezett. Sakura új utakat nyitott az elhalt szívben, s azt új élettel töltötte meg. Ugyanekkor Sakura is szerelmes volt belé. Ez a földi lét egy ritka pillanata. Mindenki a szerencsét emlegette, de fogalmuk sem volt, mekkora hiba valójában. A szív harca komoly gondot jelent, de elszánta magát Hanataro az utolsó pillanatokban. Amint maga a Nagyvezír saját maga írt levelét meg kapta és elolvasta – melyben Nagyvezír az Asakurák megtámadását tervezte mind a hét klán együttes haderejével – elsőbbséget élvezett a tolvaj módszer.
Sakura érezte, hogy valami nagy probléma ütötte fel a fejét, sőt szerelme távolságot tartott tőle, s levegőnek nézte. Könnyeit szárítgatta takarójával. Amikor eltelt a kilencedik nap, betolakodó Gengetsu-i ninják zavarták meg az Asakurákat. Itt volt az ideje, hogy Hanataro ellopja Buddha mellől az Asakurák tekercsét.
Futott végig az erdőn jobban, mint bárki más, majd megpillantotta Gengetsu-i társait. Már nem kellett sok, amikor Sakura a semmiből Ichibanra vetette magát. El se hitet, hogy szerelme megtette azt, amitől a legjobban félt. A lány így is az őrületben tébolyodott, mert az egyoldalú szakítás annyira megviselte. Az első igaz szerelme volt, és most legördült a hazug függönye.
A fiú kényszeresen győzködte Sakurát, hogy a látszat csal, de már megint hazudott, és a lány szíve teljesen összetört. Addig a másodpercig szilárd volt a hite, ő új életet kezdene, legyen az bármi. Szegény lány megőrült!
Nem habozott, mentette, ami még menthető. Előrántotta kardját és meg akarta ölni az ex barátját, de ekkor egy ninja-to szúrta át a tüdejét, majd egy másik a hasát. Ekkor Hanataro mást is elveszített a túl nagy feszültségben: A szerelmét, az Asakura jogosultságot, és... a józan eszét. Köréje összegyűltek a Gengetsu-i társak és meggyőzték magukat, hogy „hősük” mindvégig színészkedett. Ichibanon a vigyor nem a megkönnyebbülés jele volt, hanem a haláluké. Az a perc volt mindannyijuk utolsó perce. A tekercs az erdőben maradt, és a régi tagok újra alapíthatták a Családot.

Az utolsó feljegyzések arról szóltak, hogy a kiszámíthatatlan Alvezír a démonok őrületes útját vérben áztatta. Egyenként számolta fel a bűnbandákat nem kímélve se férfit, se öreget, se asszonyt, se gyereket.
Nagyvezír kutakodás után szemtől szembe bizonyosodott meg a sorozatgyilkosról. Az élete utolsó képe az Alvezíre arca.
Ichiban lett a fővezér! Jobban összetartotta a bűnbandát, és olyan hálózatot alakított ki, hogy mind a hét Alvezér a földesuraknál is jobban élt.
Hogy ezután mi történt a Tetsugakure-i (vasországi) iratok nem mesélnek, de gyakran járt  bátyám fejében megszületésemig, hogy egy gonosz szellem a tekercs erejével és Buddhával való fogadása alapján megtisztulhat és újjá születhet. S tényleg ő volt Ichiban, most pedig gazdatesteket próbálja uralni kevés sikerrel.


Hatalmas munkába került Renjinek, a bátyámnak a családi bajok feltérképezése, és megértése. Először apámmal kezdte, akivel mostohaanyám, Hakkyou Yümi féktelen szerelembe esett, de m.anyám féltékenységbe is. Yümi eleinte nem tudta, hogy édesapám, idősebb Asakura Renji második generációs fertőzött.

---Előzmény---

Az első fertőzést nagyapa kapta. A gonosz szellem egy Exlaw, akit már nevén is ismerünk: Hanataro Ichiban. Oly gonosszá vált életében, hogy se a pokol, se a menny kapuit nem léphette át. Sok száz évig az Asakura tekercs erejével akart újjászületni, mint különálló személy. Buddhával fogadást kötött. Ha sikerül a szellemnek megszereznie a tekercset, akkor újra létezhet az anyagi világban. Sokáig Arigato-Nagamuranasai kolostor védett magas szintű pecsét technikákkal, csapdákkal. Titokban kiképzett szerzetesekkel nézhetett farkas szemet minden kíváncsi bűnös.
Ichiban nem adta fel!
Nagyapám tüdőelégtelenségben szenvedett, s alkut kötöttek mely megpecsételte a család sorsát. Úgy hírlik, hogy az öreg nagyon szép életet élt, mindenki irigyelte őt. Nagyapám a legjobban, mert a fertőzés nem tudott egyszerűen megjelenni. Túl boldog ember volt.
A fia kevésbé! Gyakran megjelent Ichiban jele: fehér hajkorona, és chakrából "varázsolt" katanák. A klán támogatói akkor tűntek el. Emiatt a végső hanyatlás stádiumba került az Asakura család.
Tetsugakure elvesztette egyik legékesebb kövét. Ma már elfeledett a titok, már a mesékbe sorolják a Családot, pedig még élünk.

Ichiban átkát ismerte apám, I. Renji-sama, ezért azt akarta, hogy megtisztuljon a vére egy szent által. Az ideálisnak Hitomi Sakura volt, egy magas rangú nemesi családból származó papnő. Mindenki bizonygatta, hogy Sakura tiszta lelke, és hígítatlan vérvonala segít a baj forrását elapasztani. A papnő megházasodott s született egy gyermekük, egy lány, akit szintén Sakurának neveztek el. Sokáig azt hitték az emberek, hogy a papnő tisztasága eltöröli az átkot testén keresztül, de egy nap, amikor a 9 éves Sakura eltűnt az erdőben, az őt kereső emberek látták az átok jeleit.
Lassan terjedt a hír, és a lány hazajutását megelőzte. Ekkor a papnő újra terhes volt, de más nő is szerepet játszott, Yümi-chan. Ő a közélet egy asszonya volt, de egy különbséggel, emberfeletti képességgel rendelkezett, melyet úgy hívnak Muriryugan. Valamint gyermeke született Apámtól. - Ez a különleges szemtechnika hasonlóan mint az átokbélog a testet ruházza fel erővel. Jelen pillanatban a sárkányok erejével. Az átok béloggal ellentétben teljesen irányítható és csak a vér útján örökölhető, melyet a később születő II. Renji örökölt. A fiú a kekken genkai miatt em szenvedett az átoktól.
A Cseresznyevirág tragédia idején a hálószobában a papnő mesét mondott el kislánya elaltatására. Később hirtelen hangos csörömpölések zúzások hallatszottak fel. Apánk részeges hangja megrémisztette a kislányt, sőt jobban megijedt, mikor anyja a szekrénybe invitálta. Idősebb Sakura azt hitte a szokásos ágyas szerepét kell betöltenie, de nem erről volt szó. az idősebb Renji haja teljesen kifehéredett, egy katanával a feleség hasát felvágta, miközben egy mondatot szajkózott újra és újra és újra.
"Szemfényvesztő, gyenge, ripacs nőszemély vagy, még az én Yümim is képes volt megtisztult gyermeket szülni, de te, semmirekellő jobb ha életed veszem!"

Ez a mondatot hajkurászta az ittas apa nyelve. A hasfelmetszésben Sakura meghalt kínkeserves üvöltés közeledtén. Ekkor jött volna  a halál az tíz hónapos babára (rám), viszont Ichiban átka kiteljesedett a rejtőzködő kislányon. Kezébe katanát idézett a gonosz chakrából, és súlyosan megsebesítette apját. Anyja meghalt, de életemet ő maga mentette meg, és hozott a világra. Ekkor nagyon fontossá vált az egyetlen vér-testvérem, de annál jobban gyűlöltem apám. Az egész tragédia titokban maradt!
Későbbiekben Sakura választott nekem nevet: Katsumi. Jelentése a remény és a harmónia fogalmát foglalta magába.


Azóta érdekelte bátyjámat a család sötét titka, és az Exlaw kiűzése. Akkor jelentkeztett az Arigato-Nagamuranasai templom szerzetesei közé, hogy megoldást találjon. Pecsét technikák milliárdjait próbálta magamba raktározni, de a kiűzésre nem látott semmi esélyt, csak az elzárásra.


A szervezetet titokban az Hakkyou család vezette. Yüminek volt ideje kitanulni a politikát, a vezetőségi feladatok végrehajtását, és a női praktikák arzenálját. Akkoriban jól éltek az emberek, sőt a békesség kora javait élvezte a família. Hivatalosan az idősebb Renji rendezte az ügyeket, gyakorlatban Yümi-chan.Ezt mindenki tudta az Asakurák között.
A legifjabb Asakura gyermekkora szinte ideálként töltődött el addig, amikor a klán egy rangos személye egy  hűvösebb napon elrángatta őt a megszokott napi menetelből, s a Kuranasai téren el nem árulta az Exlaw titkát, és mily rém tetteket hajtott végre a "betegség".  Sakura későn érkezett, és  pár arra tévedt Asakura szamuráj. Asura főtanácsos mocskos, rágalmazó monológját akarták félbe szakítani, de hiába. Éreztem szívem fájdalmát és a szavak logikájának éles pengéit lelkemben.
Mire feleszméltem, már más személy irányította testem. Az idegen chakra fizikai valót öltött. Érezni lehetett a halál hideg leheletét, az észszaggató kétséget, a szívem romboló szomkorúságát. Ebből formálódott meg három katana. A fekete hajam az örvénytől  a hajvégek fele folyamatosan fehérré színeződött, a bőröm hulla fehérre fakult. Pillantásom oly fagyossá vált, hogy Asura elmenekült. A katonák távolságot tartva figyelték  születő bestiát. Remélték, hogy hamar le fogok nyugodni, mert még kezük is reszketett ahogyan belegondoltak  Hanataro Ichiban kiteljesedésébe. Sakura gondolkodott a nyugtatáson, csak a legvégső esetben ránt kardot testvérére. A mozdulatlan tett állapotából muszáj volt kizökkennie, mert az Exlaw apránként átvette az irányítást felettem tetőtől talpig.  A fű alattam elszáradt, sőt elhalt. Nővérkém tudta milyen forgatókönyv lapjai forog  lelkem méloységében, de feldultságát nem ez okozta. Bízott benne, hogy képes leszek az ő tehetetlensége ellenére visszaszorítani Hantarot, de mi van ha nem? Ugyanazt teszi velem mint, amit apjával akart? Megölni? Képtelen lenne rá. Emlékszik arra a szószártyán butára, aki azt ígérte meg, hogy ő lesz az Asakurák fellendítője, és a harcokban ő lesz a hős . Menő szövegével lányok-fiúk ezreit teszi maga oldalára, és az ország uralkodója is nagy elismeréssel fogja fogadni minden alkalomkor. E gyönyörű ígéretek emléke megnevettették őt, s amikor újra rám tekintett, rá m mosolyodott és kezdett beszólogatni, mint minden edzésemen.
- Gyerünk Katsumi, mindent bele hugica!



Az új gondolkodású Asurát nem lehet hibáztatni. Sokan beszéltek arról, hogy a Jutsetsukat el kell üldözni a szervezetből, vagy halálra kell őket sújtani. Uruk képtelen elvégezni feladatát, és egy nő irányítja az asakurák életét? Egyenesen botrányos, a többi nemesek már beszédre sem óhajtanak  keveredni semelyik családtaggal. Új vezető kell, ami még nagyszerűbbé, és híressé teszi a nevet, melyre annyira büszkék mindannyian.

Kész lázadó csoport gyűlt az erőd szívében. Egyszer kirobbant volna az, mindenképp a forradalom formájában. Asura is tagja a csoportnak, s mindenkinél ő akarta legjobban a vezetőségi posztot. Ő tette meg az első lépést, amit sikertelenül végződött, mert így egykönnyen nem ülhet idősebb Renji helyére rövid időn belül.
Az önimádó Asura arra számított, hogy Ichiban lerombolja az egész erődöt, s akkor az emberek mindegyike fellázadt volna. Így is lett volna, de sokáig a Jutsetsu (azaz én) meg se mozdult(am). lelkemben egy játszma késleltette a pusztítást.

A mocskos szájú, igaz mondó Saukra szavai után önmagam lélek belsőmben ébredtem, egy hegyen, ahol a nyugalom honolt, s a hegy belsejéből kiszabadult a gonoszság. A hegyen lévő tisztás végén egy fura alak állt és nézelődött. Körülötte a növényzet elsorvadt, s ő bánkódott. Féltve integetettem, s megszólítottam őt.
J-jó napot! Asakura Katsumi vagyok. Hol vagyok?
A férfi átnézett a válla fölött, szép lassan megfordult. A két tekintetünk egymásba fonóttak. A riasztó szempár nem hatott rám.  Az sem zavart, hogy a férfi haja, bőre, a szeme, a ruházata, teljes maga csupa fehér. Gyilkos higgadtság helyett nyugalmat érzettem, mintha évezredek óta barátok lennénk.
Az én nevem Ichiban. .. Mi van leány? Nem félsz?
Egyáltalán nem. Na jó, de igen, de azért, mert hallottam rólad ezt azt felületesen.
Szóval tartasz tőlem, nagyon helyes. Túl fiatal vagy. Ha nem vigyázol hamar elpatkolsz, mert felemésztem a lelkedet! Enyém lesz a tested, és végleg újjá születek.
Megkomolyodottam, amint megláttam új „barátom” komolyságát. Viszont jobban, amikor kinyújtva a karját, a chakrájából sötét, homályos katanát húzott elő a térből. Lassan a félelem szívbe markolt, s el kezdettem futni. A valóságban testemen ekkor jelentek meg a jelek.
Ügyesen kitértem a támadások elől, de ököllel nem harcolhatok kardok ellen. Fadarabokkal próbáltam előnyhöz jutni. Hanataro csak kinevetett. Alig várta, hogy elfáradjak s egy végső csapással új életre keljen. Lassan beteljesülni kívánkozott a vágya, de lelkem beharangozott egy biztató mondattal.
Gyerünk Katsumi, mindent bele hugica!
A szívem megdagadt. Lelkemet elöntötte a bátorság,és a versengés szelleme. Eszembe jutott Sakura, Renji bátyó, édesanyám és apánk, a sensei és az edzések. Újult erővel szálltam szembe a hódítóval. Ami apám Wakazashijához hasonló kardban nyilvánult meg, melyet chakrám örjöngő szelei alkottak meg.
Ichibannak tetszett a játszma fordulata, de nem gondolta volna, hogy a szokásos szamuráj technikákon kívül ninjákhoz hasonló lendülettel fogom megtörni a támadásait. Réges régen egy-kétszer küzdött meg ninjákkal, de azok nem használtak a chakrát. Én a fizikai gyorsaságon kívül ninjutsut, genjutsut, és taijutsut sem használtam, még ha a stílusom hasonlított egy egyedi Taijutsu-Kenjutsu-Ninjutsu keverékre.
A valóságban visszaváltoztam. Nővérem büszkeséggel fogadott, és magához szorongatott.
A fél órás veszély után a katonák csak nézték Sakura kidülledő melleit, s nem csititgatták a népet. Fülembe jutott a nép elszomorító suttogásai.
„Elég volt egy rossz kedv és Ichiban kiharcolta magának Katsumi testét... Óvakodjunk a Démontól!”

Az Exlaw olyan sokszor vesztette el a hódításokat, hogy a lelkem sötét oldalán ragadt.
Újra a beslőmben találtam magam pár másodpercre. Egy üres fehér szobában álltam, ahol az Exlaw újabb harcot várt. Nem becsül le engem még egyszer, most már örökre meg akarja szerzi a testem.
Óvatosabban kell eljárnom és visszatörnöm a valóságba, mert éreztem, hogy falatozik az átok a lelkemből.

Mindenki amerre csak látott, menekült!

Ichiban könnyedén végzett az őrökkel, majd amikor szerzett egy katanát, elkezdődött az igazi mészárlás. Sakura sem volt képes megállítani őt, ezért bátyjánk után küldött egy futárt.
Renji futott, amikor füst szállt fel az erődből. A szemtechnika miatt egy egész hónapot egy elhagyatott helyen kellett töltenie. Képessége borzalmas fájdalommal járt, de már makk egészséges. Sazkadt ruhákban tért vissza, majd amikor meghallotta a történteket a futártól, ő is sietett a helyszínre.
Kytaru atya egyszerű démon kiűzéssel próbálkozott, de nem tudta, hogy ez vérvonali átok. Egyszerű démonűzéssel lehetetlen javítani a helyzeten. Ezt élete végén ő is tudta, mert nála volt egy fontos kincs, a szervezet legféltettebb tekercse, melyet legjobbjaink írták tovább. Látszott rajtam, hogy pont azt a tárgyat akarja Ichiban, melyet egyszerű gonosz szellemként oly sokszor meg akart szerezni, de a szerzetesek nem hagyták.
Renji haldokló mestere mellé ült. Próbálta megmenteni, de az orvosláshoz egyáltaln nem értett. A kezei közt hamar meghaltKytaru atya, s benne a düh kezdett feléledni. Hiába!
Nem tudott haragudni rám. Hátára vette a közel 1 méter hosszú, fél méter széles tekercset és pecsét technikákkal meg akarta kötni Ichibant, hogy testvére lelke, vére tisztuljon. Csak is úgy tudott időt nyerni, hogy előbújtattam a szárnyait, és azzal távol tartott magától. Olyan erőt képviselt Ichiban, hogy egy fél perces csata alatt porrá őrölte volna őt. Egyetlen egy lehetősége volt! A teljes lezárás! Renji nem rendelkezett akkor elég chakrával, ezért a családi ellentéteket félre dobva Sakura segített neki az én és a falu érdekében.
Hármunk lelke rezonált!
Ezt megörökítettem egy naplómban manga képsorozatként, melyet elvesztettem a konohai létem alatt.



Ennyit írtam le egy régi, kicsit megégett naplómban, melyet mindig kiolvasok naphosszakig. Ebből tudom, hogy ki vagyok. Éjfekete színben pompázott a hajam, most fakult fehér. Kedves gyermek voltam, aki hitt a bátyjában, s próbálta nővérét meggyőzni, hogy a vér átkától meg lehet szabadulni. Mostteljesen ellentétben vagyok vele, még ha álmomban azaz alak megjelenik. Ichiban megvéd a kellemetlen emlékektől. Elfogadtam az őrületet. Vándorló torszülőttként bűnözőkek segítek.
Volt, hogy egy Nagy Nemzet - ami Konoha ellensége – felbérelt, hogy tegyem tönkre a Chuunin vizsgát. Bevallom a feladatok megleptek. Életveszélyes helyzertből fordítottam magam előnyére a harcok kimeneteleit. A parancsot A harmadik fordulóban kaptam meg. Se a Hokagét, se vendégét nem kellett megtámadni, hanem pár öreget, akiket az ANBU véd. Társaim a közönség sűrűjében megbújva intézkedtek a küldetés sikeréről. Ichiban jobban beindult. A gyilkolási vágyam kényszerített, hogy az összes ANBU ninját öljem meg. Tudomásul vettem, az erőm koránt sem akkora, hogy egy tucat jouninnal szembe szálljak. Eggyel is meggyűlne a bajom, nem hogy kb. 13-mal...
Ezt nem érdekelte az őrületem, s amikor nekik akartam támadni, egy sehonnan nem derengő ismerősnek tűnő alakot pillantottam meg. Fejem zúgni kezdett. Az emlékek elő akartak tőrni, de nem hagytuk. Ichiban a Renji nevet említette egy óvatlan pillanatunkban, majd elmenekültünk.

A küldetés sikeresen zárult! Ahogy ígérték a szél chakrakaput megnyitják bennem, s az óriás legyezőm új értemet nyer. Szél technikákkal bővíthetem a képességeimet.


Ez is egy volt afeladataim közül, meyet egy közvetítő részlegtől kaptam a Fegyverkészítő faluktól, melyek kirendeltségei mindegyik országban fellelhető. Ők fogadtak be. Sötét Céljaikat ugyan nem ismerem, de A Fegyverkészítők Szövetsége új értelmet adott. Fura mód könnyedén használom a chakrát, az áramoltatását, és sokat érzek belőle. Talán a konohai éveimből valók. Az amnézia lényegesen sokat befolyásol!