Yagami lakása.

A fiú biztonságban kijutott a rozoga, rémisztő bányából. Sőt mi több, Hosszas keresgélés után, a főnöke - mert már neki dolgozik - által ajándékozott házat is megtalálta. Szépen kipakolta a cókmókjait, majd igyekezett kicsit rendet tenni. Kipakolta a ruháit, kezet mosott és még megannyi dolgot tett, amit az ember szokott egy újonnan szerzett lakásban. A báb, büszkén "figyelte" gazdáját. Ennél jobb helye nem is lehetne. Nah de telt múlt az idő. Olyan 13 óra körül lehetett, amikor is Yagami megunta a pakolászást és beletúrt az irataiba. A kanapén ülve, a dohányzó asztalra szépen kipakolt mindent. Ott volt a jól ismert Kusagakurei fejpánt, és a fontos iratok. De volt ott még valami, egy zöld, rikító papír. A fiú érdeklődve vette kezébe és hajtogatta szét. Döbbenten olvasta a sorokat.

A falu vezetőségétől kapott feladataid, hozzánk fognak jönni innentől fogva. Így értesülni tudunk a küldetéseidről, és a téged körülvevő emberekről. A lehető legtöbbet kell kihoznod magadból, ha azt akarod, hogy segítsünk téged. De valamit valamiért. A faluban, most hivatalosan, az egyik emberünk nevelt fia vagy. Ennél többet nem kell tudnod. Hamarosan megérkezik az egyik megbízottunk, aki tudatja veled a továbbiakat.

Letetted a levelet, és csodálkozva nézel a bábodra. Bizony nem könnyű az alvilággal kommunikálni. Lehet, hogy az emberük már rég itt járt, csak nem talált sehol. Akkor bizony nagy bajban vagy, hiszen megmondták: Ha nem találnak itt akkor árulónak fognak tartani.
Az idő lassan telt. A mardosó és nyomasztó csendet, néhány gyerek kacaja és ujjongása töri meg. Az ablakod alatt játszadoztak és kergetőztek. De ez sem tartott sokáig. Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is mentek. Amikor már teljesen reménytelennek tűntek a dolgok, hirtelen reccsenést hallasz. A parketta alól, vagy is a parkettából egy férfi fej bukkan elő. Nem néz rád. A szemei be vannak csukva. A haja, barna és rövid. Lassan a teste is kiemelkedik, végül ott áll előtted teljes valójában. Magasabb volt nálad. Lassan kinyitotta a szemét. Azokból a barna szemekből csak úgy sugárzott a gonosz. Erről az emberről, már ránézésre is meglehetett állapítani, hogy már ölt embert. Az arca nem sugárzott semmilyen érzelmet. De a szeméből mindent ki lehetett olvasni. Ezért is szokták azt mondani, hogy "A szem a lélek tükre." Nah de térjünk vissza a fickóhoz. Egy zöld ing volt rajta ami a fekete nadrágjába volt tűrve. A karjára, egy piros anyagdarab volt kötve. Cipő viszont nem volt rajta. Elég érdekesen nézett ki így, de hát mindenki úgy öltözködik ahogy szeretne. Rövid időn belül, a férfi megszólalt.
- Gondolom Te vagy Yagami, a mi kis újdonsült kémünk. Nos nem is húznám az időt! Egy levél érkezett neked a Daimyoutól, miszerint a Kórháznál találkozol a senseieddel és talán a csapattársaiddal. Már ha lesznek. A feladatotok az lesz, hogy visszaszerezzetek egy ládányi ritka gyógynövényt, amit piti tolvajok loptak el. A mi feladatunk számodra, hogy lopj el egy párat ezekből a növényekből. Ez a feladat dönti el, hogy mennyire vagy alkalmas a keményebb feladatokra. Persze mind ezt úgy csináld, hogy a csapattársaid ne vegyék észre. Ha lebuksz, akkor nem fogunk megvédeni... Itt egy térkép a faluról. - Odadobta eléd az asztalra - Most azonnal indulj és ne okozz csalódást!
A fickó ahogy jött el is ment. Beleolvadt a parkettába, majd eltűnt. A feladat számodra egyértelmű. Itt az idő bizonyítanod. Ha ez a feladat sikerül, akkor közelebb kerülsz a célodhoz.




// A kövi postot ide. A Térkép a tiéd, amin rajta van Kusagakure részletes alaprajza.. írd fel az adatlapodra //

Báhhh! A küldetésed félsikert aratott. Szerencsére épségben hazaértél a gonosz erdőből. Habár, még nem tekintetted teljesen az otthonodnak ezt a kis rozoga, bambuszból készült házikót, főleg, hogy a vakolat amivel elfedték a hosszú rudakat potyogott lefelé, de azért élvezhető kis kuckó volt. És valóban, ahogy Yagami számított rá. A fickó, aki értesült a küldetésed befejezéséről, meg is jelent ugyan onnan, ahonnan legutóbb. Ez annak is betudható volt, hogy pontosan ugyan ott ültél, ahol legutóbb. A fickó csak úgy kijött a talajból és teljes valójában ott állt előtted. Ugyan úgy nézett ki mint legutóbb. Az a piros kendő ugyan úgy ott díszelgett mint a múltkor és mezitláb is volt, ugyan úgy mint a multkooorr.
- Teljesítetted a feladatot?
Ekkor nem szóltál semmit, csak átnyújtottad a már összegyűjtött füveket. Már jóval előtte kiszedted a kezed rejtett tárolóiból, így nem kellett vele bajlódnod. A fickó nem volt elragadtatva.
- Ez kevesebb mint amennyit elloptak! Azok a mi embereink voltak... Mi béreltük fel őket, hogy leteszteljük a képességeiteket. Igen, Suki is ugyan olyan emberünk mint Te! Ő is elszökött hazulról és nálunk talált menedéket. De mivel már sokszor bizonyított, így nem kell többet a falu ügyeivel bajlódni és immáron teljes körű bizalmunkat élvezi. Elmesélte, hogy elkábítottad. Ez nagy elővigyázatosságra utal. De végül is a feladatodat tudtad teljesíteni. Elloptál egy kevés gyógyfüvet, de nem mindet. Még van mit gyakorolni.
A füvet, ekkor ledobta a köztetek lévő asztalra, majd folytatta.
- Ezekkel csinálj amit akarsz! Nekünk nem kell! Két nap múlva, újabb küldetésed veszi kezdetét, de ezúton, nem a Falu megbízásából, hanem a főnöktől.
Ekkor kikapta a kezedből a főnöknek írt levelet, és olvasni kezdte, miközben beszélt.
- Ez azt jelenti, hogy jutalmat is kapsz, hogy ha sikerrel jársz. Részleteket még nem mondok, de készülj fel mentálisan. Ismételten a falun kívül fogsz majd dolgozni. Tehát, mához két napra, légy reggel nyolc órára, a falu bejáratánál. Suki is veled tart, és egy emberünk. Ha nem jössz, akkor készülj a kegyvesztettségre, és a halálodra. Ha ez a vizsgád is sikerül, akkor megfogunk bízni benned. A bábhasználó tanárodat, már értesítettük. De, ennél többet nem tudok. A többi kérésedről, meg majd beszélünk, hogy ha érdemes leszel rá.
Azzal a marcona fickó, eltűnt a padlóba. Szótlanul ültél a kanapédon, és tűnődtél. Két nap múlva, bizonyíthatsz.


// Most ha akarsz, akkor mászkálhatsz a faluban, játszhatsz másokkal, de figyelj a kétnapos korlátra. (Ami játékidőben 2 nap) De ha nem élsz ezekkel a lehetőségekkel, akkor reagáld le postot és írj a Falu bejáratához, úgy hogy letelt a 2 nap. ^^ Csak írj PM-et ha megvan. //

- Mi a ...!!!- rémültem meg, mikor az eddig aranyosnak tűnő menyét egyszer csak megszólalt, mély markáns hangom, majd leszidott, hogy gyerekesen viselkedem, és hogy abba hagytam az edzést.
~ Ilyen nincs... egy menyét dirigál nekem... hogyan tud beszélni???~ Akadtam ki, mivel eddig még csak hallomásból ismertem a beszélni képes állatokat és úgy voltam vele, hogy ez csak valami szóbeszéd.. de nem. Jó "katona" ként folytattam tovább az edzésemet, amit amúgy nem hagytam volna abba, ha a menyét nem zavar meg... Miután végeztem a mára tervezett gyakorlatokkal, összeszedtem a felszerelésem, amit használtam, majd a bábomat a tekercsébe zártam. Ekkor a figyelőm magához hívott és bemutatkozott. Úgy tunt, hogy ő már jól ismer engem, hiszen anélkül, hogy bemutatkoztam tudta a nevem, és azon se lepődött meg, hogy bábhasználó vagyok, fű ninja létemre.
~ Lehet, hogy mindent tud rólam??? Mondjuk azt kétlem..~ Egy meglepő ajánlattal keresett meg ezen a napon a kis barátom, akit, mint megtudtam, Shunak hívnak.
~ Kami no Yuugen??? Világbéke??.. Érdekesen hangzik, és miért ne.....~ 
- Shu! Kérlek vigyél el arra a helyre ahol tovább képezhetem magam, hogy 100% erőbedobással harcoljak a szervezet céljaiért. - mondtam, majd vártam a "csodát". Megfordult a fejemben, hogy hogyan is vihet el engem egy egy kb. 20 centis menyét bárhova is, ám ekkor furcsa dolgot tapasztaltam. Mikor Shu mellém ért kézpecséteket formált, és hirtelen egy forgószél közepén találtam magam. 
~ Ilyen nincs, nem csak beszél, de még ninjutsura is képes... Kell nekem egy ilyen ninja menyét~ Gondoltam, mikor hirtelen megérkeztünk oda ahol valószínűleg az edzésem fog zajlani. Az utazás nem volt zökkenő mentes, nem voltam hozzászokva az ilyesfajta helyváltoztatáshoz, így mikor megérkeztünk kifeküdtem. Jól esett egy pár másodpercet a földön fekve tölteni, ám tudtam, hogy nem feküdhetek estik, mivel fontos dolog miatt jöttem. Mikor kinyitottam a szemem, egy gyönyörű helyen találtam magam. Olyan sűrű volt a fák lombkoronája, hogy a napfény nem is ért sokszor le a földre, mert megakadt bennük. 
~ Szóval a menyétek faluja... szép hely. ~ Gondoltam, mikor az idegen vezetőm közölte hol is vagyok. Bár gondolhattam volna, hiszen mindenhol menyétek voltam, sokan a fákon ugráltam, sokan pedig a földön beszélgettek, élték életüket. Shu megkért, hogy kövessem, így nem tehettem mást utána mentem. Agy hatalmas tisztásra vitt ahol egy hatalmas fehér menyét várt, hátán fehér köpeny, szájában pipa.
~ Ez a nap egyre fordulatosabb. Beszélő menyétek, ninjutsut használó állatok, és a végén egy hatalmas pipázó menyét.... mondjuk eléggé tekintélyt kívánóan ül ott, lehet, hogy ő a főnök. ~ Mikor közelebb értük, illedelmesen bemutatkoztam volna, de már ő is ismert. 
- Üdvözlöm! Van egy tippem, hogy ki lehet... Elég tekintélyt kívánóan ül ott, és ahogy észre vettem ezt a tekintélyt meg is kapja mindenkitől, szóval Ön a menyét falu vezetője. Nos, a kérdésére válaszolva, mit is jelent nekem a béke, harmónia...
~ Tényleg, mit is jelent nekem a béke és a harmónia??? Utoljára gyerekkoromban éltem békében a szüleimmel, még Sunában, de az már elmúlt. ~ 
- Tudja számomra a béke egy múló állapot. Nem lehetséges folyamatosan tartani, mivel addig amíg létezik ellenszenv, irigység hatalom vágy, addig a béke egy porcelán baba amit egy kisebb erőhatással apró darabra lehet törni, szinte a felismerhetetlenségig. Tudja én nagyon rég nem éltem békében... Az ember vágyik rá, de sokszor elvakítják önös céljai, és mindent meg tesz azért, hogy neki jobb legyen nem foglalkozva azzal, hogy ezzel megsérti-e a törékeny békét, vagy nem. Saját meglátásom szerint a ninja világban soha nem lesz igazi tartós béke. Nemes és becsülendő dolog a békéért harcolni, viszont nem elég kivívni a békét, azt folyamatosan szinten kell tartani. Sajnos a háború annak a jele, hogy ez szinte lehetetlen. A ninja falvakat elvakítja a kapzsiság, az irigység. Én eredetileg Sunagakurei ninja voltam, így tudom, hogy milyen volt a sivatag közepén. Más országokra voltunk hagyatkozva, hogy megkaphassuk azokat a hétköznapi élethez szükséges alapanyagokat ételeket, amik náluk természetes, nálunk pedig kincs.
~ Ha jobban belegondolok a békét, pont a ninja falvak közti szövetségek törlik el.~
- Nézzük ezt a háborút... szerencsére nem sok közöm volt eddig hozzá... de ez a háború az élő példa arra, hogy néhány ember érdekeinek az ütközéséből milyen katasztrófa lehet... lehet, hogy a hétköznapi ninjáknak nincs bajuk egymással, még a csata mezőn parancsra ölik egymást... ez nevetséges. De bocsánat kicsit elkanyarodtam az eredeti kérdéstől. Szóval, számomra a béke nem létezik, ha látnék egy kis reményt arra, hogy van még esély arra, hogy valaha is legyen béke a földön, akkor az életemmel óvnám azt. 
~ Csak úgy lehet béke ha teszünk érte, és sajnos nagy áldozatokkal jár... ~