Yamato (Kajiwara)

Név: Yamato (felvett)
Eredeti név: Kajiwara Yusuke (Yusuke alakult át Yamatová)
Ország: Szél országa
Rang: Gennin
szint: C
Kor: 14

Kinézet:
Magas, sportos testalkata van. Fürge, ami mindig is jól jött. 193 cm, 82 kg. Rövid, szőke haja van. Arca hosszúkás, szeme kék. Arca barátságos, látszik rajta, hogy érettebb koránál. Testén az egyetlen tetoválás a jobb karján egy kereszt, benne gyerekkori szerelme neve található, Ocú, akit szinte testvéreként szeretett. Homokszínű ruhát visel. Vagyis egészen addig, amíg meg nem tanulta a bábhasználatot. Ugyanis onnantól kezdve egy bábpáncélt hord, alatta viszont mivel az elég meleg, így vékony ruha található. Nyakában egy nyaklánc van a családi címerrel, amit nem szívesen mutogat senkinek. Mindig is a lányok kedvence volt, ezt mindig igyekszik kihasználni, viszont Ocú halála óta nem érdeklik a lányok.

Jellem:
Bölcs, sokkal többet tapasztalt kortársainál. Zseni, akinek nem voltak tanárai, így a képességei kiforratlanok. Az utcán nőtt fel, így találékonyabb is társainál. Taktikus egyén, bármilyen helyzetből a legjobbat hozza ki. Ránézésre, szinte zsigerből megmondja, az ember mozgásából, hogy milyen a másik ember. Nagyon segítőkész, tulajdonát mindig tiszteletben tartja, mert saját kezűleg szerezte meg. Ocú bábot úgy kezeli, mintha az valójában élő ember lenne, harcban becézgeti és beszél hozzá. Álma, hogy egyszer ő legyen a kazekage. Nem azért, mert így bizonyíthat, hanem mert tudja, hogy így sokkal több embernek segíthet, ugyanis célja, hogy a faluban minél kevesebb ember haljon meg küldetések alatt.

Felszerelés:
légszűrős maszk (mérgező füstök ellen)
2 ninjato (hátán a válla fölött)
pengevető (mindkét karján, 6-6 mérgezett tantoval betárazva, valahogy úgy kialakítva, hogy a keze alatt és fölött 2-2 és a két oldalt 1-1, saját kezűleg tervezte)

Shurikentartó (jobb oldalt):
10 kunai, mindegyiket robbanó jegyzet
10 shuriken (egyedileg neki készítve)
10 m dróthuzal
5 füstbomba
elsősegély készlet
kis tekercs (állatbábok vannak lepecsételve)
mérgek (szédülést, hányigert, maximum ájulást okoz)
2 fuuma shuriken (lepecsételve)

Shurikentartó (bal oldalt):
Színes/ fekete festék
Színes- és grafitceruza/ ecset.
Rajz füzet (ez a kép van a borítón. Eredetileg fehér volt, Ocú festette az utolsó küldetés előtt.
egyedileg rajzolt manga (saját élete alternatív befejezéssel, amiben Ocúval öregszik meg)
10 dobókés
szerszámkészlet
Ocú báb tekercse

Nagy hátizsák (Ocú halála után):
élelem (önmelegítős ramen), víz, sake (1- 1 kulacsban)
ruha
kézi ásó, kézi balta (lepecsételve 1 tekercsben)
[url=http://www.ongyujtos.hu/files/24515 BS Midnight Terror High Polish Chrome Zippo Ongyujto.jpg]öngyújtó[/url]
rugós kés
fenőkő

Ocú báb (le van pecsételve)
Története:
A lány halála után, utolsó kérésként elvitte a testét az apjukként tisztelt nevelőjükhöz, aki a lány korábbi kérésére bábot csinált belőle, így örökre együtt maradhattak.

Leírás:
Támadó báb. Szájában mérgező füst van lepecsételve, tenyerében el van rejtve két penge, ezek mérgezettek. Tenyerei kilőhetők Mindkét lábszárában és könyökében tárolásra alkalmas rés van kialakítva. Hasában senbonvető van körülbelül száz senbonnal. Ujjai végén nekote található, ami be van kenve méreggel

Állatbábok (összes le van pecsételve):
óriási madárbáb – képes a repülésre, szájában pengevető (főleg senbon), hasába 3-4 ember simán elfér, viszont vezetni a hátáról kell. Van 2 lába, ami a leszállásnál használatos.
kisebb állatok – Főleg pengevetőkkel és füsttel felszerelve. Némelyik közülük arra van, hogy csatlakozik a támadóhoz, ezek főleg kisméretű bábok, és felrobbannak.
Kaméleon báb – egyetlen élő állatból készült báb, így megtartotta beolvadó képességét, titkos technika segítségével képes azt látni és hallani Yamato, amit a báb. (hasonlatos Harmadik szem // Daisan no Me jutsuhoz.)
Óriás nyúlbáb – fő specialitása a földalatti közlekedés, így használható kémlelésre, viszont csak viszonylag puha talajban tud gyorsan haladni. A feje átalakítható fúróvá, így könnyen halad a föld alatt. Hasában található egy közepes tekercs, amibe egy ágy van lepecsételve, így ha hosszúra nyúlna a kémlelés akár aludni is lehet benne.
óriás medvebáb – a hasa van üresen hagyva, így főleg elkapásra használatos. Belül mérgezett köd van lepecsételve, ami chakra hatására kieresztődik. Szájában senbonvető. Keze a testéhez 2 pengével van biztosítva, ami amúgy a wakizashiból lett kialakítva, ha a méreg nem öli meg az áldozatot.
bábpáncél – vékony, de kemény páncél, nem akadályozza a mozgást, mert ki van alakítva a könyök, térd és az egyéb hajlatok. A páncél hátán az gyereket felnevelő öreg klánjának jelképe található. A páncél lábain ki van alakítva egy pecsétek tárolására alkalmas rész (madárbáb, nyúlbáb, medvebáb a jobboldalon, Ocú tekercse a baloldalt) A hátán pedig egy darab nagyobb pecsét tárolására alkalmas tároló (Yamatano báb tekercse van itt)
Óriás kígyóbáb – Igazából ez nem egy, hanem egy 8 fejű szörny, 3 méter magas 8 feje van, ebből 4-ben senbon, kunai, tanto vető van, 2-ben méregfüst, 2-ben pedig robbanó jegyzetes kunaiok vannak. A testében el lehet rejtőzni, 2-3 fér el benne. Ez a része a külsővilágtól egy fa résszel van elrejtve, ami kézzel húzható fel. Alapja 2*3 m-es. 4 keréken áll. Így néz ki

14 éve születtem Sunagakure gazdag negyedében, de szüleim elszegényedtek, így kénytelenek voltak megszabadulni tőlem. Beadtak egy árvaházba. Onnan 4 évesen kerültem ki. Mért is? Pontosan nem tudom, de valószínűleg rossz magaviseletem miatt. Soha nem tartottam be a lefekvési időt, a délutáni pihenőidőt, nagyobb gyerekekkel többször is kiszöktem az állami intézmény területéről. Gyorsan fel kellett nőnöm. Arra már nem emlékszem honnan, de szereztem 2 ninjatot, amit 6 éves koromra meg tanultam tökéletesen használni, későbbiekben saját stílust is kialakítottam, bár ez még kezdetleges. Vagyis nem akadt ellenfelem. Ez később is jól jött. Ekkor már szereztem egy lakást, igazából a falu egyik elhagyott düledező lakást, amit, mint kiderítettem, a család nagy része kihalt a nagy shinobi háború idején, ahol 3 másik utcagyerekkel laktam együtt. Mindhárman 4 évesek, így nekem kellett eltartanom. Hol lopnom kellett, hol koldultam, hol pedig egy- két kedves kereskedőnél dolgoztam a napi megélhetésért. Nem igazán érdekelt, hogyan is nézek ki, csak az, hogy a 3 „kistestvéremnek” ne kelljen nélkülöznie. Igaz nem volt egy luxusszálló, de nekünk, akik egy lelenctelep falai között nevelkedtünk, egészen addig ki nem raktak, éltünk, tökéletes volt. A következő két évben jutsu ismereteimet is sikerült fejlesztenem. Vándor ninjáktól, a falu shinobijaitól lestem el az alapjutsukat. Egyik ilyen eset volt, amikor egy shinobi megtanította a fára mászást és a vízen járást. Mivel könnyen tanulok gyorsan rájöttem a technika lényegére. Körülbelül 3 óra alatt sikerült feljutnom egy 20 méteres fa tetejére. Újabb 10800 másodperc alatt pedig elmondhattam magamról, hogy simán megállok a víz tetején, de még mozogni, sőt táncolni is tudtam ott. Nagyon fiatalon kiderült rólam, hogy szenzor képességeim vannak. Amit kezdetben tudatlanul is használtam, majd ahogy egyre nőttem egyre tudatosabban kezeltem a tehetségem. 8 éves lehettem, amikor egy idős bábhasználó felfedezte bennem a mélységet és a lehetőséget a felemelkedésre, így magához vett. Egy Ocú nevű lánnyal együtt. Ő volt az első lány, akit az életemben nem, mint barát, hanem mint nőt néztem. A lány 12 éves volt. Hosszú fekete haj keretezte halovány arcát. Közepes testalkata volt, melle még épp csak kialakulóban volt, két kerek almára hasonlított. Egyszóval gyönyörű volt. Itt nevelkedtem Ocúval, de közben nem feledkeztem meg a kis társaimról se. Mindennap jártam hozzájuk és vittem az aznapi ételt. 8 évesen mind a hárman elkerültek egy- egy családba, akik beíratták az akadémiára őket. Én soha nem tanultam iskolában azt, amit tudtam, de mégis simán felvettem a versenyt tanult társaimmal.
Gennin vizsgát is csak csellel tudtam letenni. Az öreg, akinél laktunk ismerte az egyik tanárt az akadémián, aki fű alatt megoldotta, hogy a nevem is bekerüljön a vizsgázók névsorában. A vizsga előtti éjszaka nyugtalanul aludtam, mert soha az előtt és azután se később nem volt ilyen fontos vizsgám. A vizsga két részből állt. Az első vizsgarész egy írásbeli feladat megoldása volt, ami elég nehézre sikerült, lévén, hogy soha nem tanultam semmit, csak saját tapasztalataimra hagyatkozhattam. Ezen valahogy átbukdácsoltam, ugyanis, ahogy már említettem iskolába nem jártam. A második körben technikákat kellett bemutatni. Nekem a Henge no jutsu és a Bunshin no jutsu jutott. Valahogy sikerült átbuknom, mint vakembernek a küszöbön. Viszont elég necces volt, mikor az egyik vizsgázó felszólalt, hogy még nem látott engem. Ekkor egyszerűen elmagyaráztam, hogy valóban nem jártam a suliba és az igazat megvallva egy ismerősöm szervezte meg, hogy a nevem a vizsgázók listájára kerüljön. Egy perc néma csend következett, a vizsgáztatók fejrázással és bólogatással kommunikáltak. Aztán az egyikük felállt és jelzett, hogy rendben.
- Na, jó. Akkor legyen. Kérem, mutassa be a transzformáció jutsut és a klón jutsut.
Kézjeleket mutogattam el a henge no jutsuval sikerült felvennem Ocú alakját és ezzel lenyűgöznöm a bíráimat. Nem láttak még olyat, aki csak úgy iskolai oktatás nélkül saját erőből megtanult volna alap jutsunak számító, ám mégis, annak, aki nem ismeri a chakra felépítésének módjait, bonyolultnak mondható technikát. A bunshin no jutsu se volt nehéz, igaz csak másodjára sikerült teljesítenem. Kézjelek, chakra összpontosítás és először csak egy nyomi ember figura sikerült. ~ Újra! ~ Gondoltam. Pecsétek, chakra és láss csodát: sikerült a klón. Az a felügyelő, aki megadta az engedélyt meghajolt, majd megköszönte a vizsgát, odahívott magához és átadta a fejpántom, végül kezet fogtunk. Mikor hazaértem mesterem, nagyapám a ház hátsó kertjében gyakorolt egy állatbábbal. Sokáig figyeltem, ahogy támadó mozdulatokat próbált a marionettel. Ekkor döntöttem el, hogy ezt akarom csinálni, igaz már többször láttam gyakorolni, most fogalmazódott meg bennem ez a gondolat. Apó észrevett a bokorban és magához hívott.
- Mi van öcsi? Nem láttál még embert egy nagy bábbal edzeni.
- Apó szeretném, ha megtanítana a bábhasználatra.
- Ha így akarod, akkor holnap reggel kezdjük.
Nagyon megörültem, hogy megtanulhatom végre a stílust, amit én is követni akarok. Egész este csak forgolódtam, annyira izgultam a másnapi tanulás miatt. Másnap reggel már korán felkeltem. Kimentem a kertbe, ahol még senki nem volt. Kiválasztottam az egyik kedvenc sarkomat, a 2 ninjatot a földbe szúrtam magam elé keresztbe, majd meditálni kezdtem. Magamban elmondtam egy imát és koncentrálni kezdtem. Összeszedtem az összes eddigi tudásom, hogy fel tudjak készülni a két órával későbbi tanulásra. Kerek 120 percet ültem így, amikor megérkezett mesterem.
- Kész vagy kölyök?
- Már 2 órája.
Rám nézett és elindult a fészerbe, ahova eddig soha nem engedett be. Elővette a nyúlbábot és a madár bábot, de először csak a kaméleon bábon gyakoroltam. Elsőnek a chakra fonalak létrehozásának gyakorlásával kezdtem. Pár óra alatt sikerült létrehoznom, utána még pár óra és sikerült csatlakoztatnom a bábuhoz. Napokig gyakoroltam, míg végül sikerült megtanulnom a mozdulatsorokat, ami a báb használatához kellett. A gyakorlás ideje alatt minden másodpercben a mozdulatsorokat ismételgettem, még álmomban is mozogtak az ujjaim, sőt még arról is álmodtam. A kitartó gyakorlás meghozta az eredményt. Sikerült megtanulnom az irányítási módokat. A következő technika egy olyan módszer volt, amivel a kaméleonon keresztül is tudom látni a világot. Első feladat meditáció megtanulása volt. Ez körülbelül egy hónapot vett igénybe, akkor se tökéletesen, de legalább ment. Azóta is folyton gyakorlom. A következő feladat a madár reptetésének megtanulása volt. Itt is legalább 2 hetet töltöttem el a gyakorlással. Újabb 2 hét telt el azzal, hogy úgy is repülni tudjak, hogy én is rajta vagyok. A következő báb, amit az öregtől kaptam egy hatalmas nyúlbáb, aminek a feje átalakítható fúróvá, így a földalatti közlekedésre alkalmas. Ez is egy külön tudomány, de mivel már az alapok és a bonyolultabb mozgások is mentek, így ennek az irányításának megtanulása már csak napokat vett igénybe. Mikor mindent megtanultam az öreg oda adta az utolsó bábját, am egy óriási medvére hasonlított.
A következő 2 évben Ocúval egy csapatba kerültünk. Sajnos az egyik küldetésen elvesztette életét a lány, így a nagyapó, valami titkos technika segítségével bábot csinált. Az Ocú báb lett az egyetlen emberi bábom és megfogadtam, hogy ember alakú bábot nem is fogok használni rajta kívül. Ő az egyetlen báb, akit, mint élőlény kezelek, és ha őt vetem be a harcokban, mindig becézgetem és beszélek hozzá, ami a külső szemlélőnek elég furcsán festhet, de én ehhez szoktam hozzá. Hogy is veszítettem el az egyetlen barátomat és nőt az életemben? Egyik nap kaptunk egy levelet, Ocú és én is, hogy lenne egy feladat a számunkra. A levél valahogy úgy hangzott, hogy másnap reggel kilenckor legyünk a Kazekage irodája előtt. Az éjszaka nyugodtan aludtunk, mégis volt egy álmom, ami árnyékot vetett a sötétségre. Egy 8 éves fiúcskát kellett elkísérnem Ocúval és egy ideiglenes kiosztott mesterrel a szomszédos Eső országában található Amagakure no satoba. Az ország határáig teljes békességben, baj nélkül jutottunk el, ám a bajok ott kezdődtek. Körülbelül 20 ember támadt ránk. Mielőtt még észrevehették volna, négy társuk holtan esett össze a pengevetőmből érkező 4 tanto nyomán. Négy másik egyből rám vetette magát. Az egyiket már a támadás közepén levágtam, de eztán heves kardpárbaj alakult ki. Elég messze kerültem senseitől és Ocútól, így nem tudhattam, hogy velük mi történik. Egy hosszabb ugrással sikerült időt nyernem, hogy a medvebábot előbányásszam a tekercsből. Első támadásommal a senbon záport eresztettem támadóimra. Újabb 2 halott. Az utolsót valahogy sikerült elkapnom a medvebábbal, vele a méreg végzett. Mivel már a báb ebben a csatában nem használható, így gyorsan elpecsételtem aztán a többiek segítségére siettem. Ocút nem láttam, de a sensei 2 ellenféllel küzdött. Az egyiket három senbonnal megöltem, így a mester a másikat le tudta vágni.
- Hol van Ocú?
- Ott fekszik a fa tövében.
Oda mentem az eszméletlen lányhoz, megnéztem a pulzusát, de nem éreztem. A háta alatt egy kicsi piros csíkot fedeztem fel, ezért megfordítottam. A hátából egy kunai állt ki.
- Ne!
Nem tudtam elhinni a legjobb barátom meghalt. Ekkor vált szokásommá, hogy minden megméretetés előtt segítséget kérek az istenektől, hogy túléljem és lefekvés előtt köszönetet mondjak, hogy aznap is sikerültek a dolgaim. Átnéztem a holttesteket, néhány ryo-n és a felhasznált fegyvereimen kívül nem nagyon találtam náluk semmit, vagyis csak 2 wakizashit. Mivel nem kellett a hátizsákommal bajlódnom, ugyanis nem volt, felkaptam a lány testét és jeleztem a mesternek, hogy mehetünk.
- A kölyök hova lett?
- Ő ott van a fa előtt.
Néztem, néztem a fát, majd hirtelen röhögő görcsöt kaptam. ~ Egy ilyen egyszerű jutsut nem vettek észre támadóink? ~ Az utunk csöndben telt. Nem nagyon akartam senkivel beszélni, mert még mindig nem tudtam elhinni, hogy a legjobb barátom halott. ~ Milyen selymes a bőre, annak ellenére, hogy már nem él. Olyan, mintha aludna, és nem lenne semmi baja. ~ A küldetés további része nyugodtan telt, sikeresen leadtuk a kölyköt. Ahogy hazaértünk átvettem a jutalmam és egyből az öreghez mentem jelenteni a lány halálát. Az öreg elvette tőlem a holttestet, elment a csűrbe, ahol korábban a bábjait tartotta. Aznap este, sőt még reggel se láttam. Körülbelül másnap délben jött elő a lány bábbá alakított testével.
- Ezt nem hiszem el. Köszönöm mester. – Hajoltam meg. – Mostantól örökké a lánnyal lehetek.
A lány bábbá alakult teste mellett kaptam egy páncélt is.
Ebben az évben lettem kitüntetve is. De mégis hogyan? Hát nem vizsgán, ekkora szerencsém is nekem tud lenni, hogy egy fontos ember megmentéséért kineveztek. A csapat 1 másik genninből, senseiből és belőlem állt. Őt kellett kísérnem az egyik csapattal, viszont arról nem értesítettek minket, hogy egy rablóbanda emberünkre vadászik. Nagyon elmerültünk a magyarázatban és nem vettük észre, hogy eltűnt mellőlük a csóka. A mester egyszer csak arra lett figyelmes, hogy megszűnt az állandó hümmögés, amit a pasi adott válaszként a tőlünk hallott érdekességekre. Hirtelen kiabálásra lettünk figyelmesek, de már csak a hang irányát találhattuk ki, mert már a rablók eltűntek egy raktárba. Itt jöttem én a képbe. Kerestem egy jól védhető helyet, ahol le tudok ülni, meditálni a kaméleon báb használatához. A banditák szálláshelye melletti raktár tetejét néztem ki, így én is láthatom, ha valami történik. Elővettem a bábot, majd meditálni kezdtem, miközben elindítottam a bábot a felfedező útra. Szerencsém volt, mert nyitva hagyták az egyik ablakot, így könnyen besurranhattam a bábbal. A plafonról könnyen felmérhettem a helyzetet. Körülbelül 20-an lehettek. Négyen láttam egy- egy áthúzott fejpántot, de a többi csak mezei bandita lehetett, ami a viselkedésük alapján is megállapítható volt. A 4 fejpántossal olyan nyájasak voltak, hogy nem értettem, hogy van ezeknek büszkesége. Lejelentettem a társaimnak. Mester visszahívott és egy tervet vázolt fel. ~ Tehát az első célpontunk a 4 shinobi, a többieket utána könnyű lesz kiiktatni. A módszer? Frontális támadás. ~ Ahogy meg volt a haditerv, a főbejárathoz kúsztunk. Felálltunk és a sensei egy tűzgolyó jutsuval berobbanta az ajtót. Mind a húsz ember meglepődött, azt se tudták mi van. Kihasználva zavartságukat a pengevetővel egyből megöltem négyet, majd előkaptam a ninjatom és az egyik fejpántos felé futottam. Futás közben 2 másik banditát vágtam le. Pechemre a harcos fel volt készülve a támadásomra, így elhajolt a csapás elől és ellentámadásba lendült. Szerencsémre a csapás csak éppen hogy belevágott a páncélomba, így a fegyver kicsúszott a kezéből és simán levághattam. Hallottam, ahogy a társaim is belevetették magukat a harcba. Ketten még 5 ember ellen küzdöttek, így én is be tudtam szállni. Dobókéssel egy újabbat gyilkoltam le, majd a kardommal is végeztem eggyel. A maradék hármat meghagytam a többieknek. Gyorsan le is tudtuk. Összeszedtem az elhasznált felszerelésem, majd felmértük a károkat. A genin társam súlyosan megsérült, így elrohantam vele a kórházba, de hosszú órákig tartó küzdelemmel se tudták megmenteni az életét. ~ Ilyen nincs! Még egy társam veszett oda mellettem. ~ Mesternek semmi baja nem lett, összesen egy kis vágás a kezén, de ő nem ment be a kórházba. A híres embert végül is épen vittük vissza a Kazekage rezidenciájára, ahol megköszönte segítségünket és mindegyikünknek 10- 10 shurikent ajándékozott, mert kiderült, hogy emberünk egy híres fegyverkészítő. Mivel a harcba én is szereztem némi sérülést 2 napra benn tartottak a kórházban, így csak 3 nap múlva, ünnepélyes keretek között engem kitüntettek a hősies cselekedetért, ami annyit jelent, hogy a falu vezetősége megígérte, hogy még egy ilyen hősies cselekedet után akár magasabb rangra is emelhetnek. Ocú és a társam halála óta minden lehetőséget kihasználok arra, hogy meglátogassam a temetőben a két sírt. Igaz, hogy Ocú teste nincs elhantolva, mégis a fiú kötelességének érezte, hogy legalább szimbolikusan eltemesse a lányt. A kedvenc ideje, amikor a temetőben tartózkodik a szürkület és az éjszaka, amikor nincs senki. Ilyenkor nincs senki és nyugodtan beszélgethet a lelkekkel. 2 év alatt se sikerült szereznem saját lakást, így általában egy, a falutól kapott sátorban lakom, általában valamelyik kiképzőterepen, én és azóta beszerzett kutyámmal, Takeshivel, akit két éve egy tenyésztőtől egy szívességért, kölyökként szereztem és még mindig velem van. Ez alatt a 2 év alatt hallottam egy vízi szörnyről, aminek a neve Yamata no Orochi, egy könyvben találtam róla képet, mikor a világom történetét olvastam a könyvtárban. Körülbelül 2 hónapig tartott, amíg minden lépést megterveztem és további 8 hónapomba telt, mire teljesen elkészültem a bábbal. Úgy alakítottam ki, hogy a testében akár 2-3 ember is elférjen, én pedig tudjam irányítani a hátáról, ugyanis elég frusztráló, ha egy ekkora monstrumot a földről kell irányítanom. És mégis hogy tudtam lepecsételni? Egy nagy tekercsre felrajzoltam a megfelelő pecsétet és rátoltam, majd elmutogatva a megfelelő kézjeleket sikerült elpakolnom a hatalmas bábot.

//Remélem semmit nem hagytam ki, gondoltam a bábhasználatot is kipróbálom. Kivettem a chuunin rangot és átírtam Genninre, viszont szeretnék erősebb karit indítani. Genki voltam.//

Szeretnék tapasztalatot gyűjteni de minden kalandom vagy mesélő vagy társ, vagy egyszerre mindkettő miatt áll.
Ha kiveszem az óriás bábot, akkor megtarthatnám a karaktert ezen a szinten? Ugyanis nincs a terveim között egy újabb gennin indítása, mindenképp chuuninként kezdenék.
Bocsánat, ha durva voltam!

Újraírtam, remélem jó lesz most már.

Szia.

A multi szabály előtt írtad így elfogadom, ha beletörődsz hogy egyszerre egy bábot tudsz irányítani és az óriásbábokat még nem. Mindegyik használatát külön tanulásként kell kijátszanod! Ha így nem jó, akkor elutasítva véglegesen.

Chakra:100
Pénz: 1900 Ryo
Jutsu: Kugutsu no Jutsu

Elfogadom.