=-Elárasztott hegyvidék-=

A nő arca csökönyt és unalmat áraszt, pontosan tudom, hogy mit fog mondani, de azt is, hogy az nem fog tetszeni, de valószínűleg a nőnek sem a reakcióm. Nem röhögöm el magam a mondandóján, pedig vicces, a legnagyobb poén, amit valaha hallottam. Lassan távozik, látszott rajta, hogy a szerepe itt túl lett lőve, de egyáltalán nem rejtette el a gúnyos mosolyt az arcáról. Közben az egyik fegyveres fegyverét rám szegezve közli, hogy tűnjek el vagy megjárom. Ezúttal rajtam a sor, hogy a nőéhez hasonló gúnyos mosolyt villantsak rájuk, majd tűnjek el a szemük elől egyenesen a nő előtt teremve és a gouwant használva csapjak a földre, minek hatására egy kráter keletkezik. Ha ezek után sem hallgat meg, akkor tényleg eltűnök, legalábbis csak látszatra, követem őket s
- Ha Morata sama annyira a béke híve- amit én kötve hiszek, mondhatnám tovább, de nem mondom.- akkor segítsen az ügyembe, mert szükség van rá is. Békében is el tudja adni a fegyvereit és mit ér azzal, ha meghalnak azok, akik megvehetnék a fegyvereit?
A gouwanra azért volt szükség, hogy így felhívjam a figyelmet magamra, hogy nem lehet csak úgy gúnyolódni velem és a katonáknak is jelezzem, hogy erőben felettük állok és mint ninja képzettebb is vagyok. Remélem most már komolyabban vesz a hölgy, harcolni nem akarok, amennyiben a katonák úgy döntenek, hogy ők igen, akkor a shunshinnal eltűnök, de csak biztonságos távolságról, hogy nézzem, ahogy tovább pakolnak. Ha esetleg néhányan követnének, akkor rájuk ijesztek egy kis tűzzel, amit a Kasumi enbu no jutsuval és az öngyújtómmal hozok létre.

Nem akarom bántani a nőt, egyszerűen csak felhúzott és nyomatékosítani akartam a mondandómat, így megindultam, hogy megakadályozzam a nő távozását, az ütés csak a földre irányult, nem személy elleni támadásnak szántam. A mozdulatsor viszont megszakad, pont olyan pózba, mintha a nőt akarnám megütni, pedig erről szó sincs. Soroi odalép mellém, miközben Yukino az életemet védi. Teljesen félreértik a viselkedésemet, nem akartam senkit bántani, de hát a mozdulatom, amiben vagyok nem épp erről árulkodik. Nem tudom mi a céljuk, állítólag nem akarnak megölni, de a ninja mozdulata nem erről árulkodik, majd a következő pillanatban egy kunai áll az ldalamba. ~Ha az a hülye menyét hagyta volna, hogy legalább egy valamit magamhoz vegyek, akkor nem sokat árthatna a kunai a bőrmellény miatt.~ Mérgelődök magamba, hogy legalább azt hozhattam volna magammal. Yukino eliramlik, először azt hiszem, hogy beijedt, de a következő pillanatban kikerülök a táborból és egy szikla alatt jelenek meg. Idegesít az a ninja és gyorsan rájövök, hogy valószínűleg genjutsut használt ellenem, az ellen pedig nem sok mindent vagyok képes tenni. ~Francba.~ Egyelőre a mozdulatok elmaradnak lévén, hogy a méreg miatt képtelen vagyok mozdulni és ez így is marad 6 órán keresztül. Igazán dühítő, hogy nem hallgatnak meg és még ilyen helyzetbe is hoznak. Komolyan mérges vagyok, de a menyétekre is, hogy ilyen küldetésre hívtak egy ilyen szűk látókörű és önző emberhez, aki még meghallgatni sem képes valakit, aki csak a békét akarja. 6 óra éppen elég, hogy lenyugodjak és egy kicsit átgondoljam a dolgot. Rá kell jönnöm, hogy ide megfontolás, jóval nagyobb nyugodtságra és jóval nagyobb megfigyelésre van szükség. Lassan megértem, hogy nagyobb érettségre kell szert tennem, hogy sikerrel járjak.

A méreg hatása elmúlt, mozogni is tudok, a rúgás sem fáj már. Legalább tudom, hogy miféle dolgokkal operálhat az ismeretlen ninja. Gyorsan átgondolom a dolgot és a technika hatását és gyorsan rájövök, hogy genjutsut használt rajtam a mocsadék. Nem akartam senkit bántani, de ez így nem lesz jó. Legjobb lenne hagyni a fenébe az egészet, mert bármit mondok az falra hányt borsó és a felszerelésem és Moon hiányában rengeteg technikámtól meg vagyok fosztva. Szép kis állathasználó az ilyen, aki otthon hagyja a társállatát. Bár ez nem az én hibám, hanem azé a nyomorult menyété, aki mindenféle előkészület nélkül ideidézet, azt sem hagyta, hogy legalább valamit magamhoz vegyek. Dühömbe a földre csapok, aminek a hatására egy nagy kráter keletkezik, természetesen a gouwan hatására. Kezd elegem lenni a menyétekből, a béke a céljuk vagy az, hogy kinyírják a tagokat? Kezdek bennük kételkedni.
- Te mit tennél?
Fordulok Yukinohoz, bár sokat nem várhatok tőle, hiszen nem túl erős menyét, bár okos, ha orvostanonc. Kamatarit ugyan ismerem, de megidézni körülbelül annyit jelent, hogy a chakrámat fel kéne áldozni és az sem biztos, hogy sikerül. Nem tudom, mit tehetnék. A kereskedő nem fog meghallgatni, a nő már akkor szűklátókörű volt, amikor még meg sem szólaltam, már akkor hülyének nézett, amikor beszélni kezdtem. Nekem ez túl nagy feladat, amit pusztán ninja technikákkal nem lehet megoldani nem lehet, de engem nem képeztek ki arra, hogy tulajdonságokkal harcoljak, engem a szemtől szembeni küzdelemre készítettek fel. Kezdek arra hajlani, hogy feladom az egészet, mert még felkészületlen vagyok, a menyétek nem készítettek fel erre, de nem adhatom fel, ki kell találnom valamit. A legjobb lenne, ha csapódhatnék valami társasághoz, akikkel beszökhetnék a táborba, hogy beszéljek a főnökkel. Ekkor eszembe jut egy technika, amihez vérszerződést nem kell kötnöm, hiszen az már meg van, de felhasználhatnám Yukit hozzá.
- Yuki megengednéd, hogy használjam a tested egy technikához? A technikával képes vagyok áthelyezni a tudatom beléd és így képes lehetek beszélni a kereskedővel.
Remélem beleegyezik Ha igen, akkor a szaguk alapján követem a tábort, majd körülbelül egy kilométerre a szállásuktól keresek egy búvóhelyet a testemnek és elkezdem a saját technikát, amivel áthelyezem a tudatom Yukinoba, már ha engedi. A technika, amit használok az a Konohában kifejlesztett saját technikám, ami nem más, mint a Dobotsu seisin no jutsu // vadállat lélek technika. Remélem sikerül.