Raidon Kazuma

**Djuka Kazuma** Szer. Márc. 20 2013, 16:20

Az első küldetés

Pár nap telt el mióta megalakult a hármas csapat. Az elmúlt pár nap a csapatmunka fejlesztésével telt. A közös edzések nem voltak valami kemények, de minden bizonnyal hasznosak voltak. Takeshi sensei idejét látta annak, hogy elvállaljuk első közös küldetésünket. Reggel a falu közepére beszéltük meg a találkozót. Amint mindenki megérkezett felkerestük a Hokagét, és elvállaltuk az első közös küldetésünket. Egyszerű feladatot kaptunk, egy orvosi ninját kellett a szomszédos hegyek országába kísérnünk. Valami D osztályú küldetést kaptunk. nem tudtam, hogy mit takarhat ez a D betű, de biztos csak olyan megbízható ninjákra bízzák mint mi. Azt hittem, hogy D mint dicső, de mint később kiderült ez nem így van... A küldetésünkre azért volt szükség, mert az egyik helyi bányában baleset történt és rengeteg sérült van. Sajnos az évekkel ezelőtti pusztítás nyomai még ma is nehézségeket okoznak. Erre a legjobb példa éppen az, hogy a környéken alig teremnek meg a gyógynövények. Pont e célból van szükség a falunk segítségére, hiszen messze nálunk vannak a legjobb és legképzettebb orvosi ninják. A megbízó valami Gensei nevű fickó volt, állítólag ő most a hegyek országának vezetője. A küldetésért cserébe szép summát ígért. Engem elsősorban nem az összeg foglalkoztatott, hanem az, hogy ez az első küldetésünk. Nagyon izgatott voltam. A gondolataim egyből elkalandoztak, hogy rengeteg képzett ninja támad ránk, és mi félkézzel legyőzzük őket a nagyszerű csapatmunkánk segítségével.

A Hokage parancsára másnap kora reggel indultunk el. A falu kapujában találkoztunk az orvosi ninjával akire vigyáznunk kellett. Mashiro-nak hívták. Úgy 23-26 éves lehetett. Szép hosszú fekete haja, és szép barna szeme volt. Elég alacsony teremtés, és elég szótlan is. Minden bizonnyal nagyszerű nija lehetett, aki ért a foglalkozásához. Ezt abból gondoltam, hogy nagyon felkészültnek és magabiztosnak tűnt. Emellett a táskája televolt mindenféle gyógynövénnyel, és olyan eszközökkel amit még azelőtt sosem láttam. Amint találkoztunk vele, már indultunk is a célállomás felé. Út közben a sensei felvilágosított minket, hogy a küldetéseket több csoportba sorolják. Mi éppen egy D szintű küldetésen vagyunk, hiszen ez egy egyszerű védelmi megbízás. Itt nem várható képzett ellenfél, vagy ninja támadása. Leginkább a vadállatoktól és egyéb veszélyforrásoktól kell megvédenünk a ránk bízott személyt. Ezenkívül még elmesélte, hogy vannak egyéb C B A és S szintű küldetések is, csak mi még nem vagyunk elég képzettek ezek végrehajtásához. Amikor ezt megtudtam agyon csalódott voltam. Eléggé félreértelmeztem annak a D betűnek a jelentését. De nem gond, ettől még az elhatározottságom, és a küldetésbe vetett reményeim nem úsztak el.

Az első napon viszonylag sokat haladtunk. Körülbelül az út egyharmadát már megtettük. Hatalmas erdősségeket kereszteztünk. Gyönyörű szép napos meleg idő volt. Ezt az bizonyította leginkább, hogy az állatok is tömegesen jelen voltak a környéken. Rengeteg őzt és madarat figyeltünk meg. Ekkor láttam először élőben több állatot is, amiket azelőtt csak a tankönyvekben figyelhettem meg. Nagyon érdekes út volt. Ezután tábort vertünk egy pataknál, majd fogtunk pár halat amit megsütöttünk és megettünk. Ezután pihenni mentünk, de őrséget állt mindig valamelyikünk. Én kezdtem az őrködést, majd utánam Jaken következett. Egész este semmi érdekeset nem tapasztaltunk. Ez a helyzet reggelig nem is változott. Ezután felkeltünk, és amint mindenki összeszedte magát tovább haladtunk célunk felé.

A második napon ugyan abban a tempóban haladtunk tovább az erdőben mint eddig. Remekül kipihentük magunkat, tehát gyorsan közeledtünk a célunkhoz. Pár órás út után valami szokatlan dologra lettem figyelmes. Láttam valamiket lógni a fáról, de nem tudtam megállapítani, hogy mik azok, mert túl messze voltunk tőlük. Ahogy egyre közelebb haladtunk, tisztán kivehetőek voltak, hogy azok emberek voltak. Felakasztották őket. Ebben a pillanatban Jaken csapdába esett. Beszakadt alatta a föld, és egy verembe esett. Ekkor már biztosan tudtam, hogy nagy bajban vagyunk. Ekkor Takeshi sensei utasított engem és Natsukit, hogy alkalmazzuk a védelmi állást Mashiro körül, míg ő kiszabadítja Jakent a hasadékból. Egy kunai késsel rögzített drót segítségével leereszkedett Jakenhez majd kimászott vele. Jaken lába kibicsaklott ezért a Sensei a hátára vette, és úgy indult el az irányunkba. Eközben nyilak süvítettek ki a bokrok közül, amiket éppen időben vettem észre ahhoz, hogy kitérítsem őket egy kunai segítségével. Ezután rögtön érkezett a következő támadás, még csak gondolkozni sem volt időnk. Két férfi ugrott ki a bokrok közül és rontott ránk. Az öltözetükből ítélve banditák lehettek. Minden bizonnyal a környéken lehetett a bázisuk, így hazai terepen könnyen rajtunk tudtak ütni, hogy kifosszanak minket.
Kést rántottak, majd őrült módon elkezdtek kaszabolni. Sikerült mindkettő figyelmét magamra terelni, így Natsukinak lehetősége volt kieszelni valami stratégiát, és ellentámadást indítani. Miközben elcsaltam a két banditát újabb három alak tűnt fel, akik Natsuki és Mashiro irányába igyekeztek. Szerencsére elfelejtkeztek a senseiről aki eközben hármójuk mögé került, és a vakfoltjukból ütést mért a fejükre. Takeshi sensei jártas a különleges altató teknikákban, így hát úgy tudta hatástalanítani őket, hogy megkímélte az életüket. Eközben én már lassan látóhatáron kívül kerültem. Óvatlan voltam és nem vettem észre, hogy az egyik bandita idők közben elém került. Egyenesen belerohantam a karjaiba. Ekkor megvágta a karomat, de még pont időben el tudtam ugrani, így nem ejtett rajtam vészes sérülést. Közben a másik is utolért bennünket. Ekkor kétségbe estem, hogy vajon mit tegyek, ketten vannak ellenem, tehát náluk van az előny. Eszembe jutott, hogy alkalmazom a Bushin no Jutsut, így megzavarhatom őket, és amíg nem koncentrálnak, lecsapok az egyikre. A jutsu sikeres alkalmazása után sajnos kénytelen voltam azt tapasztalni, hogy csak az egyikőjüket lepte meg a teknika, de számomra ez pont elég volt, megtámadtam az amelyiket sikerült meglepnem. Ezután hatalmas meglepetés ért. A másik, tapasztaltabb ninja rám rontott, és átszúrta a testemet a társáéval együtt. Hirtelen azt sem tudtam mi van. Ájultan zuhantam a földre. Pár órával később egy házban ébredtem. Ahogy tisztult a látásom, azt figyeltem, ahogy Mashiro éppen az én sebemet gyógyítja. Valami fura kék krémet kent rá, ami nagyon csípett. Ekkor vettem észre, hogy egy varrás van a hasamon. Ekkor értetlenül kérdeztem Takeshi senseit, hogy mi történt, majd ezután részletesen elmesélte mi mindent derített ki a három túsztól akiket foglyul ejtett. Aki engem leszúrt a banda főnöke volt. A társa elvérzett, mivel elsősorban az én ellátásommal foglalkoztak. Engem is éppen a halálból ráncigáltak vissza. A sensei amikor látta, hogy leszúrt a bandavezér, egyből megölte egy kunai késsel. A részleteket nem árulta el. Ezután közölte, hogy ma már nem megyünk tovább, mert pihenésre van szükségünk. Nekem a varrat miatt, Jakennek a lába miatt, hiszen még pihentetni kell, hogy holnap egy kötés segítségével tovább haladhassuk. A pihenőt hasznosan töltöttük, végig vizsgáltuk a banditák szállását. Rengeteg felszerelést találtunk. Minden bizonnyal másoktól zsákmányolták. Voltak Kunaiok, voltak shurikenek, senbon tűk és még sok egyéb felszerelés. A sensei parancsára ezeket eltettük, mindenki annyit, amennyi a táskájába fért. Találtam egy nagy övtáskát, én abba elraktam pár kunait és néhány shurikent. A többiek nem tudom mennyit tettek el, de az biztos, hogy nekik sem kell most egy darabig új felszerelésre költeniük. Ahogy tovább vizsgálgattuk a szállást találtunk némi pénzt is. Ezt a sensei elrakta. Azt mondta, hogy majd a küldetés végén szétosztjuk egymás között. Ezután nyugovóra tértünk.

A harmadik napon már jóval lassabban haladtunk a sebesülések miatt. Szerencsénk volt, hogy volt közöttünk egy orvosi ninja, mert ha nem lett volna, most biztos halott lennék. Már nem volt sok hátra az útból. Ezt az bizonyította leginkább, hogy a táj már egyre kopárabb volt. Minden bizonnyal ezek a pusztítás nyomai amit a város pár évvel ezelőtt szenvedett el. Pár óra után megérkeztünk a célállomásra. Itt megkerestük a megbízót aki kifizette a küldetésünket. A negyedik nap számunkra feladat nélkül telt, hiszen míg az orvosi ninja végezte a munkáját, nekünk semmi dolgunk nem volt konkrétan. Ez így ment tovább még három napon keresztül, mikor végre sikerült ellátni az összes sérültet, még azokat is akiknek nem esett nagyobb baja. Ezuttán ismét megkerestük Genseit, aki kifizette nekünk a feladatot. Ezután hazafelé vettük az irányt. Hazafelé úton már semmi érdekes nem történt. Amíg a hegyek országában voltunk én is és Jaken is felépültünk, tehát már nem vett olyan sok időt igénybe az út. Főleg, hogy a hegyeken lefelé sokkal gyorsabban tudtunk haladni szánok segítségével, mint felfelé gyalog. Amint hazaértünk a Sensei jelentést tett a hokagénak, majd a pénzt amit kaptunk szétosztottuk egymás között. Maradandó élmény volt az egyszer biztos! Remélem legközelebb megmutathatom, hogy milyen fából teremtettek, és nem kerülök még egyszer ilyen kellemetlen helyzetbe!

Kakuzu (Inaktív) Csüt. Márc. 21 2013, 21:01

Yo!

Ahogy azt megbeszéltük, kérlek vedd ki az általad bekerült pénzösszeget. A fegyverek maradhatnak, de csökkentsd a számukat egy, két darabra. Ne egy D szintű küldetésen akarj felszerelkezni és meggazdagodni. A banditák pedig már a C szint kategóriába esik, amit te nem végezhetnél el, ám tekintve, hogy csapattal és jouninnal voltál, illetve történetileg ez egy D szintű küldetés volt, nem várt eseményekkel, így ezt most elnézem.

Örülök annak, hogy kibővítetted a művedet, viszont akadtak benne hibák. Pár mondat kisbetűvel kezdődött és akadt nem kevés elgépelés. Mivel a jutalmazás elég szűkös - érthető okokból -, sajnos nem tudok komolyabb jutalmat adni.

A jutalmad nem más, mint +3 chakra, 600 ryou a misszió sikeres elvégzéséért, illetve egy vagy két darab kunai, esetleg shuriken. Ennyi még belefér. Komolyabb jutalmakért, pénzért igyekezz a játéktéren tevékenykedni. Beszélj más játékosokkal, vagy csak írj egy szabad mesélőnek, aki elvállal egy kaland erejéig.

További kellemes játékot, és legközelebb egy kicsivel több odafigyelést!

Raidon Kazuma

Raidon Kazuma

Re: Raidon Kazuma